Újszerű parasztábrázolás Móricz Zsigmond elbeszéléseiben

Parasztábrázolás
 Újdonsága: a falu, a vidék nem a harmónia és emberi boldogság világa.
o A magyar irodalomban későn jelenik meg a parasztember szereplőként:
 Parasztábrázolása a novellák tükrében
 Móricz korai elbeszélései (1910-es évek) azért keltettek nagy feltűnést, mert a magyar falu életének
újszerű, valósághű ábrázolását adják.
 Szakított a parasztság idillikus, romantikus ábrázolásával, feltárta a falun belül megfigyelhető
ellentéteket, a falusi szegénység és a gazdag parasztok szembenállását, s bemutatta a földesúr és a
vele szembenálló, földért harcoló parasztság világát is korai elbeszéléseiben.
 A naturalista szemléletmód és stílus hatását fedezhetjük fel ezekben az írásokban.
o (Naturalista ábrázolásmód: valósághű, aprólékosan részletező, minden részletre kiterjedő
ábrázolásmód.)
 Móricz írásában a tájszavak és a tájnyelvi ejtést utánzó helyesírás a naturalista stílus legjellemzőbb
jegyei.
 Elbeszéléseire a drámaiság jellemző. Kevés az elbeszélő és leíró elem. Az elbeszélések főleg
párbeszédekre épülnek. A drámaiság másik forrása a kiélezett konfliktushelyzet, ami minden
elbeszélésének meghatározó eleme.

Hét krajcár (1908)

A novella egy játékos pénzszerzésről szól, kontrasztként a paraszti életnek eddig nem sejtett nyomorúsága
bukkan elő a történetben. Móricz gyermekkorából idéz fel egy emléket, amikor édesanyjával hét krajcárt
kerestek, azért, hogy szappant tudjanak venni mosáshoz. Visszaemlékezik, mennyit nevettek anyjával a
pénzkeresés közben. A kisfiúnak sejtelme sincs a keresés értelméről, önfeledten játszik a nyomorúsággal. Az
anya pedig végigjátssza a játékot, csupa derűvel leplezve a kettős megerőltetést. Egyrészt a fizikait, hiszen
akkor már nagyon beteg volt, másrészt a lelkit, mert a fiú előtt rejtegetnie kellett szenvedését. Rendkívüli
lelkiereje teszi hőssé ezt az egyszerű asszonyt.

 E/1: hiteles, személyes, érzelmileg telítettebb - belső ábrázolás

 kettős tükrözés (felnőtt reflektálása)
 szélsőséges alaphelyzet: nincstelenség - az anya a tragikumot átfordítja játékba a gyermek számára à
idilli, örömteli helyzetet teremt - anyai szeretet, lelki erő, nagyság megnyilvánulása
 meglepő fordulat: koldus megjelenése - emberi részvét, sorsközösség: ő ad pénzt az asszonynak
 végső fordulat: vér – leplezhetetlen, feloldhatatlan tragikum, amit már nem lehet a játék világába
áttenni

Tragédia (1909)
Az 1909-ben megjelent Tragédia című novellája címe műfajt, illetve esztétikai minőséget jelent.
A napszámos, Kiss János, aki egész életében éhezett, gyűlölettel tekint a gazdára, aki éhbérért dolgoztatja,
hallatlan bosszú munkál benne, de mivel csak egyetlen dolog érdekli – az evés –, a bosszút is csak
egyféleképpen tudja elképzelni, ki akarja enni a vagyonából Sarudyt, a gazdag parasztot. A gazda a lánya
lakodalmára meghívja a napszámosokat. Kiss János egy napon és egy éjszakán át készül a bosszúra.
Elérkezik a lakodalom napja, és Kiss János már a második fogás után rögtön jóllakott. Kétségbeesett
gyűlölettel tömi magába az ételt, küzdelme az étellel halállal végződik. Úgy halt meg, ahogy élt, senki nem
veszi észre. Groteszk befejezés ez, Kiss János egyszerre nevetséges és tragikus alak, harcot vív, a szegény
ember harcát a gazdag ellen. Életét egyetlen ösztön irányította, az éhség, nincsenek érzései, gondolatai, egész
élete csak az éhezés körül forog.
Kiss János alakjában a nyomor jellemtorzító hatását ábrázolta Móricz. A neve beszélő név, a főszereplő
kisszerűségét mutatja.

1
A novellát a drámai szerkesztésmód jellemzi, az eseményeket másfél napba sűrítette az író, a főszereplő
életének sorsdöntő fordulatát mutatja be, de tömör utalások segítségével megismerteti az olvasóval előéletét,
családi körülményeit is.
A naturalista stílus módszerét alkalmazza az író, tájszavakat használ, tájnyelvi kiejtést utánzó helyesírást
alkalmaz.
Kiss Jánosnak még a vágyai sem lépik túl az ösztönélet szintjét, bukása és halála éppoly kisszerű és
észrevétlen, mint élete.

 A mondanivaló a jellemek tükrében:

o a főszereplő nem rokonszenves:
o a zsellér műveletlen, szűklátókörű, érzelmei deformáltak, valós céljai nincsenek és nem is
lehetnek
o a többség még a gondolatig sem jut el, hogy ez így nem jó –
o Kis János a kivétel – emiatt különleges
 -ostobábbnak tűnik, mint társai, pedig ő jut el legtovább a helyzetfelismerésben
 -furcsasága miatt a társadalom kitaszítottja, felesleges ember
 -de groteszk, kisszerű, nevetséges lázadásnál tőle sem telik többre
 -eltorzult bosszú - önmagát pusztította el
 A novella szerkezete
o expozíció: helyszín, időpont, szituáció: másnap lakodalom lesz, bemutatja Kis Jánost
o bonyodalom: meghívják a lakodalomra, elhatározza, hogy „kieszi
a vagyonából” Sarudyt (groteszk harc a társadalmi egyenlőtlenség
ellen)
o kibontakozás: helyszín a lakodalom
o tetőpont: a fuldoklás (filmszerű jelenet)
o megoldás: meghal

Barbárok (1931)
Tragédiát idéző szerkesztéssel mesél el egy epizódot a ridegpásztorok életéből, akik sajátos, öntörvényű
világban élnek, távol minden civilizációtól.
Az elbeszélés dialógusokra épül, csak rövid leíró és elbeszélő részeket alkalmaz az író.
A novella három része a drámai események három "felvonása". Az első és az utolsó rész legfeljebb pár órát,
a középső több mint egy évet ölel fel.
 Az első rész, az első szerkezeti egység Bodri juhász meg a kisfia megölése, meggyilkolták a
vendégségbe érkező juhászok, és elhajtják 300 birkáját. A két vadember a rézzel kivert szíj
megvásárlása ürügyén köt bele Bodri juhászba, aki nem akar megválni tőle, mivel magának és a
fiának készítette. A hirtelen beállott sötétségben pillanatok alatt zajlik le a kettős gyilkosság. Az első
rész feszültségekkel teli.

 A második rész központi alakja az asszony, a meggyilkolt juhász felesége, aki ételt és tiszta ruhát
hoz. Nem találja a férjét és a fiát, ezért elindul a pusztába megkeresni őket. Ez a rész bizonyítja, hogy
a kultúra alatti létben szépségek is vannak: az a fekete asszony, aki tíz nap múlva fehér
vászonruhában keresi emberét, a hűség megtestesítője. A veres juhász félrevezető hazudozásai
nyomán elindul "napszállat felé", hogy megkeresse férjét és fiát. Télire hazamegy a falujába, de
tavasszal újra kimegy a nagy vadkörtefához, s nem tud elszakadni attól a helytől, ahol az ura
legeltette nyáját. Augusztusban a puli fia talált rá a sírra, s az asszony tíz körmével kaparja ki
szerettei holttestét. Férjének nyakán volt a rézveretes szíj. Ezzel és a gyilkosság hírével megy el
Szegedre.

 A harmadik rész az asszony fáradhatatlan kutatásának eredményéről szól, hogy megleli az ura és fia
holttestét, és feljelentést tesz. A veres juhászra lassan rengeteg lopás és gyilkosság igazolódott, de a
Bodri juhász meggyilkolását nem vállalja. Makacsul tagad, mert érzi, hogy ez volt élete legnagyobb
bűne. A vizsgálóbíró ugyanolyan nyelven beszél, ugyanolyan kifejezéseket használ, mint a veres
juhász. Nagyon jól ismeri a pusztai emberek lelkivilágát, babonás hiedelmeit. S ezt kihasználva
akasztja a rézveretes szíjat a kilincsre, s végül ez töri meg a rablógyilkost: mindent beismer, mert
primitív ember lévén, félt az áldozat szellemének visszatérésétől. → a népi hitvilágot is ábrázolja

2
A mű két központi helyén, a címben, illetve a novella utolsó mondatában hangzik el a kulcsszó: barbárok.

A novella három részre tagolható:

a) a gyilkosság;
b) az asszony keresi eltűnt férjét és fiát;
c) a gyilkosok megbüntetése.