A Barbárok c.

novella elemzése

1. Keletkezés: az 1932-ben megjelent kötetének címadó alkotása, 1931-ben írta

2. A novella folklór gyökerei: Megölt havasi pásztor balladája (Moldva, Háromszék),
A bárányka c. román népballada
3. Műfaj: balladaszerű novella
4. Cím: egyetlen névszó (többes számú), utal a bíró végszavára, a történetben szereplő
embertelenségre, életkörülményre
5. Téma: egy kettős gyilkosság és annak felderítése
6. Helyszín: a puszta, (az Alföld), a Dunántúl, Szeged
7. Idő: hiányzik a korfestés, így pontosan nem tudjuk megállapítani. Az egyes részek
időtartama ritmikusan változik. Az 1. és az utolsó rész néhány óra, a középső kb. egy
év eseményeit dolgozza fel.
8. Jellemzői: a feszültséget fokozó drámai dialógusok, drámai szerkesztés, balladisztikus
tömörség, elhallgatások, sűrítés, folklorisztikai motívumok, babonás hiedelmek
9. Szerkezet: 3 rész: olyan, mintha 3,,felvonásból” állna
1. rész: a szűkszavú beszélgetés után a veres juhász társa segítségével lelkifurdalás
nélkül agyonveri a Bodri juhászt, annak 12 éves fiát és kutyáját. Kegyetlenségüket
bizonyítja, hogy az áldozatok sírján szalonnát sütnek. Juhaikat elhajtják.
2. rész: 10 nap elteltével a feleség keresi a családot, a veres juhász eltéríti, hazudik.
Az asszony bejárja a vidéket, visszatér az eredeti helyszínre, ahol a kutyája
megtalálja a tetemeket. Eltemeti férjét, fiát, és csendőrt hívat.
3. rész: a törvényszék, drámai feszültség. A veres juhászt sok lopással, gyilkossággal
vádolják, de ő mindent tagad. A szíj látványa töri meg, és végül bevallja tettét.

Mind a 3 rész még 3 részre osztható:

1.
1. A Bodri juhász a pusztán
2. A látogatók
3. A gyilkosság
2.
1. Az asszony kijövetele a pusztára
2. A nagy vándorlás
3. A gyilkosság felfedezése
3.
1.Tagadás a vizsgálóbíró előtt
 2. Az öv megpillantása
3. Beismerés
Mind a 3 résznek van tetőpontja: 1. a gyilkosság, 2. a holttestek megtalálása, 3. a
gyilkos bevallja tettét

10. A szereplők:
 a Bodri juhász és családja
Bodri juhász (beszédes név): szótlan, hallgatag, a pusztabéli emberekkel bizalmas,
emberséges…
a felesége: kitartó, hűséges, olyan, mint egy balladai hős, tiszta erkölcsű
 a veres juhász (és társa)(beszédes név): érzéketlen, rablógyilkos, erkölcstelen,
hazug, tagadja a gyilkosságot, babonás…
 a vizsgálóbíró: ismeri a juhászokat, azok babonáit, indulat nélküli ember, nem
gőgös, nem nézi le a juhászokat, leleményes…
11. Motívumok, jelképek

 rézveretes szíj: a Bodri juhász lelki gazdagságának, a szépséghez való

ragaszkodásának a jelképe, a veres juhász lelkifurdalásának a jele és az
embertelenség leleplezését is jelenti
 a feleség: a hűség, a jóság, a tisztaság jelképe
 puszta (Alföld)
 puli (kutya)
 görbe vadkörtefa
 a színek szerepe (a fekete, a fehér, a veres-vörös szín)
 vándorlás, keresés motívuma
 alkony, sötétség
 gyilkosság
 bűn és bűnhődés motívuma
 hármas szám

12. Nyelvezet: népies (tájnyelvi szavak: ,,mija”,,vót”, ,,aztat”, ,,ezér gyüttetek”)

13. Elbeszélőmód: mindentudó, E/3. személyű
az elbeszélő: objektív, a háttétben marad, személytelen, visszafogott, nem értelmezi
az eseményeket, minimális közlés, szűkszavúan közli a tényeket
14. Stílus: realista naturalisztikus részletekkel
15. Üzenet: A,,barbár”életkörülmények ellenére is meg kell találni a szépséget, az

emberséget az életben, ahogyan a Bodri juhász tette, különben kegyetlen szörnyeteggé válik
az ember, ahogyan a veres juhász.
16 . Hatása: Kosztolányi elismerően szólt erről a novelláról.
 Filmadaptáció (1966)--rendező: Zsurzs Éva

Barbárok
1966-os magyar film

Rendező Zsurzs Éva

Műfaj filmdráma

Forgatókönyvíró Zsurzs Éva

Főszerepben Görbe János (Bodri juhász)

Horváth Teri (a felesége)
György László (veres juhász)
Kovács Károly (vizsgálóbíró)
Makláry János (öreg paraszt)
Zene Behár György
Operatőr Czabarka György
Jelmeztervező Vicze Zsuzsa
Díszlettervező Tóth A. Pál