Jókai Mór: Az arany ember

Jókai Mór (1825-1904) élete:

1825-ben született Komáromban, értelmiségivé váló, jómódú nemesi családba.

1841-42-ben a pápai református kollégiumban tanult. Megismerkedett Petőfi Sándorral és
Orlay Petrich Somával (későbbi festő). 1842-44 Kecskeméten jogot hallgatott.
1846-ban alapító tagja volt a Petőfi szellemi vezetésével megalakuló Tízek Társaságának.
1847 júliusától az Életképek szerkesztője lett.
1848 tavaszán a forradalmi ifjúság egyik vezére volt. részt vett a 12 pont megszerkesztésében.
Családi nevében szereplő y-t i-re változtatta. Augusztusban házasságot kötött Laborfalvi Róza
színésznővel. Ősszel elkísérte Kossuthot táborozó útjára és megjárta a forradalmi Bécset.
1849 nyarán a Szemere- kormánnyal elhagyta a fővárost, bujdosott. Csak felesége által
szerzett menlevéllel térhetett vissza Pestre.
1858-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1861-ben rendes, 1892-ben
igazgatósági tagjává választották. 1860-től a Kisfaludy Társaság tagja lett. 1861 és 1896
között országgyűlési képviselő volt, Tisza Kálmán bizalmasa.
1886-ban meghalt felesége. 1899-ben újra megházasodott a húszéves Nagy Bella
színésznővel.
1904. május 5-én halt meg Budapesten.
Máig nevezetes és népszerű Várkonyi Zoltán rendezésében A kőszívű ember fiai (1964), az
Egy magyar nábob (1966) és a Kárpáthy Zoltán (1966) filmadaptációja. Az Arany emberből
Gertler Viktor készített híres filmadaptációt.

Az aranyember rövid története:

A magyar Midász, Timár Mihály alakját Jókai Mór alkotta meg Az arany ember című
regényében, amelyet 1872-ben írt. A történet az 1820-as években játszódik. Megismerhetjük
belőle az író gyermekkorának tipikus komáromi világát. A főszereplő, Timár Mihály lelkében
a jó és a rossz csatája zajlik. A dunai kereskedelemmel foglalkozó hajós a Szent Borbála
fedélzetén menekíti a kegyvesztett törököt, Ali Csorbadzsit és a lányát, Timéát. Egy eldugott
helyen, a Senki szigetén szereznek élelmet, ahol megismerkednek az itt élő Teréza mamával,
a lányával, Noémivel és a szigetre rendszeresen látogató Krisztyán Tódorral, aki a törököknek
kémkedik. Krisztyán a sziget bejelentésével zsarolja a lakókat.

Ali nem lát más kiutat a maga számára, ezért végrendelkezik, és mérget vesz be. Timárt
megkéri, hogy a lányát egy levél és egy ládika kíséretében vigye el Komáromban élő
rokonához, Brazovics Athanázhoz. A vörös félholdról kezd beszélni, amikor meghal. A hajó
zátonyra fut, a búza elázik, de Timár így is megveszi. Timéával Brazovicsék szolgaként
bánnak. Athalie (átáli), Brazovics lánya gonoszul elhiteti vele, hogy Kacsuka hadnagy el
akarja venni. Timéa szerelmes a férfiba, aki viszont Athalie kezére és vagyonára pályázik.
 Timár az ázott rakomány közt rálel a vörös félholdas zsákban Ali kincseire. Az a terve, hogy
megháromszorozza, és átadja Timéának, magával egyetemben. Ugyan a tisztesség szándéka
vezérli, de belül egy hang azt súgja neki: tolvaj vagy! Brazoviccsal elhiteti, hogy az ázott
búzát eladta, ezért gazdagodott meg. Az ügyet Brazovics bejelentését követően kivizsgálják.
A parasztok Timár mellett tanúskodnak, aki szinte ingyen adta nekik a búzát. Timár a
búzaügyletben ártatlan, és sok pénzt veszít rajta, de a külvilág felé meg tudja magyarázni a
meggazdagodását. Elhiszik neki, hogy ügyesen üzletelt, anélkül, hogy fény derülne Ali
kincsének titkára. Arany emberként kezdik emlegetni Tímárt. Minden tervét siker koronázza.
A kincset szorgos munkával sokszorozza meg. Ahogy mondani szokás: minden arannyá válik
a kezében, ezért is hasonlítjuk Midászhoz.

Az egyre gyarapodó Timár Brazovics Athanáz anyagi megsemmisítésére készül, hogy Timéát
megszabadítsa a Brazovics-ház gyötrelmeitől. A kormány a gazdák kárpótlása mellett földek
kisajátítását tervezi. Timár a monostori szőlőföldek megvásárlásával hívja fel a figyelmet a
területre. Brazovics a busás haszon reményében ebbe a földterületbe fekteti a vagyonát. Timár
azonban titokban elérte, hogy Monostoron csak sok év múltán indítsák el a kisajátítást.
Athanáz a lánya esküvője napján tudja meg, hogy tönkrement, és gutaütésben meghal.
Kacsuka eláll a házasságtól, a vagyontalanná vált Athalie többé nem érdekli. A Brazovics-
házat Timáron keresztül Timéa kapja meg. Athalie a szolgálatába lép. Timár megkéri a török
lány kezét, aki hálából igent mond, bár még mindig Kacsukát szereti. A hűséges feleség hideg
márványszoborként él a férje mellett. Timár csak a Senki szigetén érzi jól magát, ahova azóta
is visszajár üzleti útjai alkalmával. Ott a nyugalom mellett Noémi szerelme, majd idővel a
közös gyermekük is várja. A szigetet megvásárolja Teréza mamáéknak. Krisztyán Tódornak
pénzt ad, és Brazíliába küldi, hogy hagyjon fel végre a szigetlakók zsarolásával. Az mégis
Komáromban tűnik fel, és utalásokat tesz Timár kettős életére. Kacsuka ezért párbajozik
Tódorral. Kettétört kardját Timéának küldi el szerelme jeléül. Athalie egy titkos folyosót
mutat Mihálynak, ahonnan kihallgathatja Timéa és Kacsuka beszélgetését. Az asszony
megkéri a férfit, ne látogassa többé, pedig nyilvánvaló, hogy nem közömbös iránta. Timár
lelkébe mar a jelenet, rádöbben, hogy megvan mindene, de még sincs semmije se.

Timár a balatoni házánál találkozik Tódorral, aki ruhát, pénzt követel. A dulakodás során
Tódor a rianó jég alá esik. A halottban mindenki Timárt véli felismerni, aki ezt kihasználva
végleg a Senki szigetére költözik, és boldogan élhet Noémivel és Dódival. Timéa a gyászév
után házasságra készül Kacsukával. Athalie éjjel a titkos folyosón közelít Timéa felé, hogy
megölje, de csak megsebesíteni tudja. Timéa később elolvassa Dódi levelét, amely felfedi a
rejtekhelyet. A letartóztatott Athalie még elhinti a lelkében a bizonytalanságot: rajta kívül
csak Timár ismerte a folyosó titkát, tehát életben van. Timár Mihály a Senki szigetének
paradicsomi idilljébe menekült.

De ki volt Midász? Phrügia (frügia) élvhajhász királya. A kertjében talált rá a részeg

Szilénoszra,Dionüszosz öreg nevelőjére, akit visszakísért az istenhez. Midász jutalomban
részesült: minden arannyá változott, amihez csak ért, így nem tudott se enni se inni. Midász
koldusnak érezte magát: a vagyona ellenére is éhezett, hiszen az étel is arannyá vált a
kezében, akár csak Tímár. Timár és Midász egyaránt boldogtalan férfiak. Midász a Paktolosz
folyóba mártózva szabadult meg a jutalmától. Hátralévő életében Pán, a természet istene előtt
tisztelgett. Hasonló képen menekült el Tímár is.

Cselekménye:

 Ez volt Jókai kedvenc műve, mert ennek a regényének lett a legbonyolultabb

cselekménye, ill. több önéletrajzi vonás is felfedezhető a regényben. Nem csak
Komáromhoz, de Balatonfüredhez és a Balatonhoz is kötődött az író így a leírásai is
valósághűek. A kor nagy gondolatai, politikai válságjelenségei mellett, az író
magánéletének sok-sok konfliktusa, házaséletének ekkori zavarai, felesége
féltékenysége és egy romantikus késői szerelem is feltűnik a műben.
 Időszerkezete lineáris, kronologikusan haladnak az események (időről időre).
 5 nagy fejezetből áll, amit az író is jelölt. A fejezeteknek külön címe van, hosszuk nem
egyforma. Elő- és utóhangot is írt, melynek célja, hogy befolyásolja az olvasót.
 Gyakran az elbeszélő is szereplővé válik, - Jókai gyakran megjelenik a regényeiben,
mint narrátor vagy szereplő- például az Arany emberhez is írt epilógusként, amelyben
az elbeszélő szereplővé válik, ami megerősíti az olvasót, de akár el is
bizonytalaníthatja.
 Az elbeszélő mindent tudó. Az olvasó szerepébe bújva kérdéseket tesz fel, de azokra
nem vár választ. Előreutalásokkal tartja az olvasó érdeklődését ébren.
 A regény körülbelül 1828-ban kezdődik (Teréz anya elbeszéléséből derül ki: 1816ban
költöztek a szigetre és már 12 éve ott élnek). A cselekmény ideje kb. 10 év.

Romantikus és realista vonások a műben:

A műben vannak romantikus stílus jegyek is, mint az érzelmek, egzotikus tájak leírása, ill.
realista vonások is felfedezhetők, úgymint a valósághű leírások, valós társadalmi problémák.

Romantikus vonások:

 Valóságot szépítő leírások – pl. a Senki szigetének leírása

 Természetkultusz, hosszabb természet leírások- a harmónia helyszíne a természet. Pl.
a Senki szigetén lévő idilli élet, a földi paradicsom jelképe, ahonnan a gonoszok
kilökődnek → a bibliai édenkert is értelmezhető benne.
 A cselekmény befejezése is romantikus: a jók elnyerik a jutalmukat, a rosszak
megkapják méltó büntetésüket. Tímár kilép a társadalomból, ami a valóságban
lehetetlen.
 A címből az „arany” is romantikus jellemző. Tímár Mihály sikereire utal, hiszen
bármibe is kezd, abból jelentős vagyonra tesz szert- „arannyá válik a kezében”. Ennek
mitológiai alapja Midász király története is (feljebb leírva).
 Midász király egy másik mitológiai története is kapcsolható a műhez: Midász királyt
Pán és Apolon isten felkérte, hogy döntse el, ki zenél szebben. Midász Pánt
választotta, amit Apolon úgy bosszult meg, hogy szamár füleket növesztett
Midásznak, aki ezt titkolta. Egyedül a borbély tudott róla, de ő ezt nem tudta titokban
 tartani és elsúgta a nádasnak, ahonnan a szél továbbsúgta az emberek fülébe. → a
regényben Tímár titkát megőrzi a nádas.
 A regény angol fordításának címe: A modern Midász. →egyértelműen megmutatja a
mű mitológiai kapcsolatát

Realista vonások:

 Valósághű ábrázolásra törekszik. A társadalmi viszonyokat és a szereplőket is

valóságnak megfelelően ábrázolja, ill. a természet veszélyeit, zordságát is
leírja. – a vaskapun való áttörés, a balatoni jégzajlás, Komárom leírása. →A
romantikus és a realista helyszíneket a Duna köti össze.
 A címben szereplő „ember” a reális elem. Tímár Mihály személyisége a mű
során fejlődésen megy át- emberi tulajdonság. → A lelkiismeret furdalása
miatt félni kezd, saját magával szemben erkölcsi problémái vannak- ő is a
pénzt okolja minden rossz ért (mint Rousseau). Felmerül benne, hogy rossz
ember ezért jótékonykodni kezd.

Szereplők jellemzése:
Tímár Mihály

 Ő az egyetlen bonyolult jellemű szereplő, személyisége a mű során változik. Az elején

megjelenő romantikus hősből (bátor, becsületes) lesz hétköznapi ember.
 A kincs megtalálása hozza meg számára a változást, innentől mindenkinek hazudik, pl. a
vagyonáról, tartózkodási helyéről
 Bűntudat gyötri:
„Tolvaj-e vagy nem?”- erkölcsi dilemma. Krisztián Todor apja mondja meg az igazságot,
miszerint mindenki bűnös, akinek vagyona van. → Rousseaui gondolat megjelenése-
mindennek a magántulajdon megjelenése az oka.
 Eljut az öngyilkosság gondolatáig, de a véletlennek köszönhetően rendeződik a helyzete-
Krisztián Tódor az ő ruhájában fullad bele a Balatonba és ezt Tímár kihasználva a Senki
szigetére menekül.
↓
romantikus befejezés

Athalie

 Brazovics Athanász lánya, Kacsuka 1. neje

 Gonosz, negatív szereplő, aki nem is változik
 A „leánytréfa” végrehajtása:
Athalie ráveszi Kacsukát, hogy udvaroljon Timéának, aki ezt nagyon is komolyan veszi, mire
azzal biztatják, hogy a főhadnagy megkérte a kezét. Timéa ettől fogva lázasan készül az
esküvőre: tanulja a keresztény szokásokat, s varrja az esküvői ruháját, de az esküvő reggelén
azt kell látnia, hogy menyasszonyi ruháját Athalie viseli. Már mindenki felkészült Athalie és
Kacsuka egybekelésére, amikor jön a hír Brazovics meghalt, így az esküvő elmarad.
 Az „utolsó tőrdöfés”:
 Elmondja Tímeának, hogy a titkos szoba létezéséről rajta kívül csak Tímár él. Tehát a levél
bizonyítja, hogy halottnak hitt férje életben van.
 Elitélése után is meg akarja ölni tímeát.
 Saját anyjával is gonosz volt.
 tímár tudtára adta a folyosó titkát, hogy kihallgathassa Tímea és Kacsuka beszélgetését.
 Megalázott személy Tímea, Tímár és Kacsuka szemében → innen erednek a konfliktusok.

Tímea

 Török származású, Ali Csorbadzsi lánya

 Fehér szereplő: végig hűséges, jó és becsületes marad, még a boldogtalanságban is
 Házassága Tímárral hálaházasság.
 Mindenkinek jót akar pl. Athalienak is- bűnösségét nem ismeri el.
 Naiv
 Tímárt nem tudja boldoggá tenni, nem szereti, rideg viselkedést tanúsít a férfi felé.
→Különbség Noémitól

Noémi

 Naiv, fehér szereplő

 Tímár őt szereti és Noémi is viszont szereti a férfit és közös gyermekeiket.
 Tímárt boldoggá tudja tenni, mindent megtesz érte, kedves vele. →Különbség Tímeától

Krisztián Tódor

 Maxim fia
 Mindennel foglalkozik, pl kémkedés
 A pénz a saját érdeke
 Mindenkiről tud mindent → zsarolással keres pénzt
 a pechje: meghal véletlen ls ezzel még jót is tesz Tímárnak pedig sohasem segítene neki

A regény valóságos elemei:

 Komárom, itt született Jókai, a reformkorban a gabonatermelés központja
 Balatonfüredi villa- Jókai több évig építtette, ismerte a Balatont (rianás jelensége)
 Romlott búza: abban az időben többen is foglalkoztak vele, back korszak, kiemelt korrupciós
botrány
 brazíliai ügylet: a brazil kereskedelem beindulása abban a korban, az exportról beszélt Jókai a
parlamentben
 Noémi karaktere: a háttérben Otília állatal fogadott lánya volt majd beleszeretett
 A Vaskapu

Összefoglalva:
Jókai Mór még ma is a legnépszerűbb és legolvasottabb írónk. Több mint 300 könyvet írt. A
kritikusokat teljes mértékben megosztotta.