A települések funkcionális tagzódása

agrárvárosok: viszonylag kis települések, fő funkciója az agrártermelés. Piaci jelleggel is rendelkezik. Tisztán
agrárvárosok napjainkban az alacsony fejlettségű területeken maradtak meg.
-iparváros: Az indusztriális fázisban kialakuló városok, melyek esetenként óriásvárosokká nőtte ki magát.
Ágazati beosztásától függően több alfaja is van. A fejlett országokban és a fejlődő országokban egyaránt
megtalálható.
-kereskedelmi városok: Azok a városok tartoznak ide, ahol a kereskedelmi funkció, vagy annak valamely
ágazata dominál a többi felett. Ezek a települések közül sokan (például a tőzsde segítségével) megtartották
funkciójukat, és ma is ide sorolhatók.
-kikötősvárosok: tengeri és folyami kikötök szerint csoportosíthatók. A legjelentősebbek, amelyek a
tölcsértorkolatoknál helyezkednek el, így a folyami forgalmat is képesek ellátni. A folyami jelentősége kisebb, de
ahol a folyami hajózás jelentős, ott ez is jelentős településfejlesztő funkció.
-átkelőhelyek: a folyókkal összefüggésben alakultak ki. A régi településeknél a természeti adottságok
meghatározóak voltak, valamint a társadalmi igény. Manapság a technika fejlődésével a természeti
adottságoknak a jelentősége nagyon elhanyagolható.
-közigazgatási központok: az államszervezet kialakulásával és belső tagozódásával jönnek létre. A fővárosi
funkciót külön ki kell emelni, mert az a közigazgatásban a központi funkciót tölti be. Általában központi helyen
jönnek létre, kivéve, ha más természeti és társadalmi, politikai okok nem befolyásolják. Az egyházi központokat
ki kell emelni.
-határvárosok: államok közötti határátkelő helyek, melyek szerepe akkor energikus, ha az adott ország kevés
ilyennel rendelkezik.
-Zarándokhelyek, vallási központok: általában az év egy adott szakaszában vonzza a zarándoktömeget. Minél
tovább tart ez az időszak, annál nagyobb a szerepe a település szempontjából.
-fürdővárosok: részben gyógyvízre települtek, és a többi funkciója is ennek van alárendelve. De vannak
tengerparti vagy tóparti fürdővárosok is, amelyek egyben turisztikai központok is, valamint a szezonálisság
jellemzi őket általában.
-katonai támaszpontok: minden funkciója a katonaság ellátására rendelődik alá. Általában kisméretűek, és
határvidéken helyezkednek el.
-iskolavárosok: tipikusan egyetemi városok. Jellemzője, hogy korösszetételük juvenilis, így a funkciók is ennek
a korosztálynak a kiszolgálására jönnek létre. Általában szezonálisak az iskolaszünet miatt.
-konferenciavárosok: nagymértékben élnek abból, hogy hazai és nemzetközi konferenciák megszervezésére van
megfelelő infrastruktúrájuk.
-nemzetközi szervezetek központjai: azok a városok, amelyek valamilyen nemzetközi jelentőséggel bírnak, de
nem világvárosok. Vagy ha azok, akkor egy különleges funkciószeletet biztosítanak.
Bejegyezte: olivazöld dátum: 14:45 Küldés e-mailbenBlogThis!Megosztás a TwitterenMegosztás a
Facebookon

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése

Újabb bejegyzésRégebbi bejegyzésFőoldal

üdv a blogon
kidolgozott érettségi tételek magyar irodalomból, nyelvtanból, történelemből,
földrajzból,biológiából,matematikából,fizikából,kémiából és egyéb tárgyakból

Neobux pénzkeresés

Blog Archive
 ▼ 2013 (516)
o ► február (18)
o ▼ január (498)

 A Rákosi korszak
 A Rákóczi-szabadságharc
 A parlamenti demokrácia működése Magyarországon
 A párizsi béke
 A nemzeti szocializmus
 A németalföldi szabadságharc
 A német egység
 A Nagy Francia forradalom és Bonaparte Napóleon
 A nagy földrajzi felfedezések és hatásuk
 A náci és a bolsevik ideológia összehasonlítása
 A mohácsi csata és az ország három részre szakadása
 A második világháború utáni békeszerződések
 A magyar társadalom változásai a honfoglalástól a ...
 A magyar nép őstörténete
 A magyar jakobinus mozgalom
 A magyar honfoglalás
 A magyar gazdaság jellemzői 1945-1995
 A magyar gazdaság jellemzői 1900-1945
 A magyar gazdaság a XIV-XVI. században
 A középkori város
 A középkori Európa várostípusai
 A középkori politika fejlődése
 A Közép- Kelet urbanizációja
 A kommunista diktatúra kialakítása Magyarországon
 A kiegyezés
 A kapitalista világgazdasá kialakulása
 A II. francia forradalom menete
 A hunyadiak magyarországon
 A hódító háborúk hatása és a római köztársaság vál...
 A hidegháború
 A frankok térhódítása
 A frankok birodalma a Meroving királyok alatt
 A folyóvölgyi kultúrák városfejlődése
 A feudális társadalom és gazdasági rend jellemzői
 A felvilágosult abszolútizmus Magyarországon
 A dualizmus kora
 A dualista állam
 A Dózsa parasztfelkelés
 Az Athéni demokrácia
 A bizánci forradalom
 A bethleni konszolidáció
 A bécsi kongresszus és a Szent szövetség
 az 1848-49-es szabadságharc
 A görög-perzsa háborúk
 Történelmi évszámok
 Széchenyi és Kossuth
 A reformkor legfontosabb kérdései
 Magyarország Mátyás idejében
 Magyarország három részre szakadása, Erdély létrej...
 Magyarország és a X. századi Európa
 Kiegyezés
 Magyarország gazdasága a XIV.-XVI. században
 Habsburg ellenes mozgalom
 Erdély fénykora 1613-tól 1660-ig
 Erdély Bocskai és Bethlen korában
 A magyarság kultúrája az Árpád-házi királyok idején
 Az Árpád-ház történelme
 Az 1956-os forradalom
 Az 1848-as szabadságharc
 Államalapítás
 A XII. századi magyar társadalom
 A tatárjárás és következményei
 A reformáció és az ellenreformáció Magyarországon
  A Rákóczi-szabadságharc előzményei és menete
 A magyar nép eredete, vándorlása és a honfoglalás
 A magyarországi kultúra helyzete a II. világháború...
 A magyar állam megalapítása - Szent István
 A feudális magyar állam kialakulásának folyamata
 A magyar állam újjászervezése az Anjou királyoknál
 A három részre szakadt ország
 15 éves háború és a Bocskai szabadságharc
 A 13. és 14. századi magyar társadalom
 Videós oktatás - Matematikai feladatok
 Video oktatás
 Vektorok alkalmazása a koordinátageometriában
 Vektor abszolútértéke
 Tengelyes tükrözés
 Távolság
 Szinusztétel
 Szakasz felező és harmadolópontjának koordinátái
 Síknégyszögek
 Prímszám, relatív prím
 Pontkörüli forgatás
 Ponthalmazok meghatározása
 Párhuzamosság, merőlegesség
 Nevezetes szögek szögfüggvényei
 Negáció
 Mikor egyenlő két vektor?
 Két vagy több szám közös osztója
 Egy valós szám N-edik gyöke
 Mit értünk a másodfokú egyenlet diszkriminánsán?
 Mit ért egy függvény értelmezési tartományán, ill....
 Mit ért egy alakzat egyenletén?
 Milyen tulajdonságú ponthalmazt nevezünk parabolának?
 Milyen tulajdonságú ponthalmazt nevezünk hiperbolá...
 Milyen tulajdonságú ponthalmazt nevezünk elipszisnek?
 Ponttranszformáció és eltolás
 Húrnégyszög, érintőnégyszög
 Másodfokú függvény
 Függvényelemzés

 ► 2012 (340)
Followers
About Me
O L I VA Z Ö L D

TELJES PROFIL MEGTEKINTÉSE