A középkori városok

I. A középkori városok Európában

 a középkori város teljesen új képződmény, nem hasonlít az antik, de a modern városra sem
 a kereskedők és kézművesek közösségei hozzák létre (de mezőgazdasággal is foglalkoznak)
 sajátos jogrenddel rendelkeznek
 sajátos az ott élők mentalitása, gondolkodásmódja

II. a középkori városok kialakulásának előzményei, féltetelei

 előzmény
o a korai középkorban a városok hanyatlásnak indultak – Miért?
 a Nyugatrómai Birodalom bukása után felbomlottak az állami keretek,
összeomlott a gazdaság  a fő cél az önellátás  az emberek vidékre
vándoroltak
 a városfejlődést gátolta a Nyugat-Európát érő külső támadások (arabok,
vikingek, magyarok)
 a városok létrejöttének feltételei
o megszűntek a külső támadások
o a korai középkor végén (9–11. sz.) a mezőgazdaság jelentősen fejlődött
 az önellátást felváltotta az árutermelés
 az árutermelés miatt kialakulhatott egy önálló iparos és kereskedő réteg
(az ő élelmiszerellátásukat biztosította az árutermelésből fakadó felesleg) 
létrejöhetett egy társadalmi munkamegosztás
 az új rétegek lakóhelyévé és az árutermelés központjaivá a városok váltak
o nagyobb számban Nyugat-Európában a 11–12. század során, Kelet-Közép-
Európában 13–15. század között alakultak ki a városok

III. Városalapító tényezők – Hol alakultak ki városok?

 az egykori római városok helyén
o ha folyamatosan lakott volt, akkor nevükben is tovább él a római kori város
(Mediolanum – Milánó; Londinium – London)
 természetföldrajzi tényezők
o folyami átkelőknél, gázlóknál ilyenek a -furt és -ford utótagú városok – Frankfurt,
Oxford stb.
o tengeri kikötésre alkalmas helyeknél
o magashegységek átjárójánál  pl.: svájci hágóvárosok
o nyersanyaglelőhelynél  pl. bányavárosok
o eltérő természetföldrajzi tájak találkozásánál  eltérő tájak eltérő termékeinek
kereskedelme miatt
 síkság és hegyvidék találkozásánál
 eltérő talajtípusok találkozásánál
 kereskedelmi tényezők:
o kereskedelmi utak mentén, vagy azok találkozásánál, pl. a délnémet városok
(Nürnberg, München) vagy Kassa,
o vásáros helyeken pl.: a francia Champagne grófság városai vagy Debrecen
 politikai tényezők:
o világi igazgatási központokban, pl. Párizs, Székesfehérvár
o egyházi központokban, pl. Köln, Mainz vagy Esztergom
o földesúri várak környékén pl. -vár vagy -burg utótagú városok
 demográfiai tényező:
o falvak népességnövekedéséből is születtek városok pl.: magyar mezővárosok
IV. a városok jogi státuszának alakulása:
 kezdetben a városok földesúri fennhatóság alatt álltak
o földesuraik lehettek: az uralkodó; egyéb világi földesurak; egyházi személyek
 a kommuna mozgalom
o a polgárok szövetsége (kommuna = közösség)
o céljuk: a földesúri függés lazítása; jogok, kiváltságok szerzése
 a földesúri függésből való kikerülés folyamata (elsősorban a földesúri birtokokon teljesedett
ki)
o 1. évi egyösszegű adófizetés elnyerése
 Mi volt korábban?
 a személyek egyenként tartoztak a földesuruknak, szolgáltatásaikat
egyre inkább pénzben rótták le
 Miért jó az egyösszegben való adózás?  ha a város népessége növekedett,
akkor az egy főre eső adóösszeg csökkent
 (pl. a magyar mezővárosok többsége csak e kiváltságig jutott el, a város a
földesúri joghatóság alatt maradt)
o 2. önálló bíró és plébános választás
 a város kikerült a földesúri bíráskodás alól (Magyarországon az úriszék alól)
 az adott terület szokásjogától független törvénykezési szigetek lettek
a városok
 szabadon választhatták meg saját plébánosukat
o 3. teljes önkormányzat kivívása (kommuna jog megszerzése  közigazgatási
autonómia (önrendelkezés))
 maguk választották vezetőiket (polgármester, jegyző, városi tanács)
 feladatuk a gazdasági és politikai rend fenntartása
 piacok védelme, bíróságok működtetése, városi szabályzatok
meghozása a belső rend fenntartása érdekében
 nyugati mintára így alakultak ki a magyar szabad királyi városok 
közvetlenül a királyi joghatóság alá kerültek

 a városok egyéb jogai is lehettek:

o piac és vásártartás joga
 piac: hetente tartott, az emberek rövidtávú napi szükségleteinek beszerzése
 vásár: évente egyszer (bizonyos városoknak joga volt többször is) tartott
többhetes vásár
o vámmentesség
o árumegállító jog: az áthaladó kereskedő árujának egy részét a helyi árakon köteles
volt megvételre kínálni néhány napig
o pallosjog (főbenjáró, azaz halálos ítélettel járó ügyben is ítélkezhetett)

 A városok e jogi fejlődését általában az uralkodó támogatta.

o Miért?  A városok kikerülnek földesúri fennhatóság alól és szövetségest nyer velük
az uralkodó a növekvő földesúri befolyással szemben

 városköztársaságok
o a városok akár teljesen függetlenedhettek az államokól, önmaguk alkotva külön
államot  önálló városköztársaság
o kiterjesztették politikai hatalmukat a környező területekre
o pl. észak-itáliai és német városok
 o önálló politikai berendezkedéssel rendelkeztek  sokszor híres családok befolyása
alatt állnak az irányításuk (Firenzében a Mediciek; Milanóban a Sforza család

V. A városi társadalom
o a városokban élők személyükbe szabadok
o létrejön a feudális társadalom egyéb csoportjaitól elkülönülő városi polgárság
o a társadalmi rétegek jogi és vagyoni alapon tagolódott
o polgárjoggal rendelkezők
 a városi polgárjog feltétele: a városi ingatlan (lakóház és/vagy műhely), a
vagyon vagy a származás volt
 A polgárjoggal rendelkezőknek két rétege volt:
 patríciusok:
o gazdagkereskedőkből, vagy a városokba költöző nemesekből
kerültek ki
o a város az ő irányításuk alatt állt  belőlük választották a
polgármestert, főbírót, városi tanács tagjait
 középréteg – elsősorban céhmesterekből szerveződtek.
o Polgárjoggal nem rendelkezők: plebejusok
 a legnépesebb városi réteg
 a céhekben dolgozó legények vagy inasok, cselédek, napszámosok alkották
ezt a réteget
 a falusi népességből folyamatosan növekedett  állandó volt az utánpótlás
 német területen a földesúrtól elszökő jobbágy 1 év és 1 nap városi tartózkodás
után kikerül a jobbágyi státuszból – Die Stadtluft macht Frei! – „A városi
levegő szabaddá tesz.”
VI. A városok szerkezete, népessége és jellemzői:
 városhálózat
o Nyugat-Európára inkább a kisebb városok sűrű hálózata a jellemző (nincsenek olyan
nagyvárosok, mint a Bizáncban vagy az araboknál
o a leginkább urbanizált vidékek
 Észak-Itália (Velence, Genova, Bologna, Firenze)
 Flandria (Brugge, Gent)
 a városok népessége
o néhány ezer fő, a fontosabb városokban tízezrek
o a legnagyobb városok érték el a 100 ezer főt
 A szabad királyi városokat kőfal vette körül:
o szintén a kiváltságok része volt (pl.: a magyar mezővárosok csak sövénnyel
keríthették körbe magukat)
o bár a kőfal védelmet nyújtott, de korlátozta a város terjeszkedését
o a város kezdetben felfele próbált növekedni
 többszintes házak építése
 a felső szint gyakran fából készült
o idővel a városfalon kívül is terjeszkedtek  így jöttek létre az ún. alsóvárosok (a
plebejusok éltek itt)
 jellemző volt a centrális szerkezet:
o központban a főtér található: általában itt tartották a piacot, a vásárt
o a főteret övezték a fontosabb középületek pl.: templom, városháza és a patríciusok
lakóházai
o a főtérről indultak (sugaras szerkezet) az egyre szűkülő utcák – az utcák egy-egy céh
utcái voltak
 problémák
o zsúfoltság
o hiányzott a csatornázás, nem foglalkoztak a szemét eltakarításával  rossz higiéniai
viszonyok
o könnyen terjedtek a járványok (pl. pestis)
o tűzvész