A nagy földrajzi felfedezések és következményeik

I. Előzmények, okok:
• népességnövekedés
o egyes területek túlnépesedése → gazdasági nehézségek → pl. Spanyolországban sok a
kóborlovag (hidalgó)
o a megnövekvő népesség ellátása érdekében a gazdaságot is fejleszteni kell, több
élelmiszerre, termékre van szükség
• Aranyéhség alakult ki a 15–16. század fordulóján Európában – Miért?
o a népesség növekedett:
▪ javult az agrártermelés
▪ csökkentek a járványok
▪ következmény: a forgalomban lévő aranymennyiség növekedésére lenne
szükség
o az európai aranykészlet csökkent – Miért?
▪ a hagyományos nemesfémbányák kimerülőben voltak (pl. a magyarországi
és csehországi aranybányák
• döntően felszín közeli kitermelés zajlott, a mélyebb
nemesfémrétegeket a kor bányatechnikája nem érte el
▪ a nemesfém kiáramlott Európából:
• a Kelettel kapcsolatot tartó levantei kereskedelem a keleti árukért
(fűszerek, luxuscikkek) – az európai csereáru hiányában –
nemesfémmel fizetett
• az Oszmán Birodalom zavart okozott a levantei kereskedelemben
o Konstantinápoly oszmán–török elfoglalása (1453) után a keleti kereskedelmet az
oszmánok vonták ellenőrzésük alá:
▪ megemelték a vámokat
• így megdrágult a keleti kereskedelem → a levantei útvonal hanyatlása
indult meg → az oszmánok elkerülése miatt új útvonalra volt
szükség Kelet, elsősorban India felé
▪ sokak szerint ez a döntő oka a felfedezések megindulásának
• ellenérv: a felfedezéseket nem a levantei kereskedelem fő
haszonélvezői (Velence, Genova) indította, hanem akik velük akarják
felvenni a versenyt (Portugália és Spanyolország)
• bár az itáliai kereskedővárosok is részt vettek a felfedezésekben
o tőkével
o itáliai tengerészek (pl. Kolumbusz genovai volt, de spanyol
szolgálatban hajózott)
• vallásos küldetéstudat
o a kereszténység terjesztése
• az európai ember felfedezésvágya
o a reneszánsz kori ember nyitottsága az új ismeretekre

II. a földrajzi felfedezések feltételei

• Technikai feltételek és előzmények:
o hajózás fejlődése
▪ megjelent egy új hajótípus: a karavella (caravella)
• háromárbocos, stabil, gyorsjárású hajótípus, mely a nyílt tengeren is
alkalmas a szállításra
• kormánylapát fejlődése → jól kormányozható hajók
• vitorlák fejlődése
• több árbóc használata
▪ eddig döntően partmenti hajózás volt
 o tájékozódás fejlődése
▪ iránytű elterjedése
• az araboktól (kínai találmány) vette át Európa
▪ asztrolábium elterjedése
• éjszakai tájékozódást segítette
▪ a Földet gömb alakúnak gondolták
• sokan már a koraközépkorban is, de az érett középkortól kezdve meg
álalánosan elfogadott voltak azok az ókori elképzelések, miszerint a
Föld gömb alakú → a méretével nem voltak tisztában
▪ térképészet fejlődése
• szélességi és hosszúsági fokok használata
• portolán térképek (hajósoknak készülő térképek, hajózási útvonalakat,
partszakaszokat ábrázolja részletesen, a szárazföld belső területeivel
nem foglalkoztak)
• Toscanelli világtérképe
o térképe pontatlan, Indiát nyugat felé közelebb rajzolta
• Kolumbusz is azért indult el, mert közelebbnek gondolta „Indiát”
▪ könyvnyomtatás elterjedése → a térképek, útleírások terjedése

• Politikai előzmények, feltételek:

o Portugália és Spanyolország indította a felfedezéseket
▪ közös vonások:
• kiszorultak a hagyományos európai kereskedelmi útvonalakról (Hanza,
levantei)
• hosszú évszázadokig arab fenyegetés vagy fennhatóság alatt éltek
• ezzel szemben kibontakozott a rekonkviszta (visszafoglalás, az
arabok/mórok kiszorítása Hispániából)
▪ Portugália
• a Portugál Királyság a 12. században alakult ki – spanyol és arab
befolyással szemben önállósodott
▪ Spanyolország
• sokáig nincs egységes spanyol állam
• 1479: Aragóniai Ferdinánd és Kasztíliai Izabella házasságával a két
legjelentősebb spanyol tartomány egyesült, ezáltal megszületett az
egységes spanyol királyság bázisa
• 1492: Granada elfoglalásával lezárult a rekonkviszta

III. A felfedezések menete:

• Portugália
o Előzménye:
▪ a 15. század elején Tengerész Henrik herceg hajózási akadémiát alakított →
hajózási szakemberek képzése
▪ megbízást ad hajóskapitányoknak, hogy térképezzék fel Afrika partjait → cél:
Afrikát megkerülve eljutni Indiába
o eredmények:
▪ a portugál hajósok Afrika partjai mentén merészkedtek egyre délebbre
▪ 1470-es évek eleje: elérték az Egyenlítőt
▪ 1487: Bartolomeo Diaz elérte Afrika déli csücskét a Jóreménység-fokot
▪ 1498: Vasco da Gama Afrika megkerülésével elérte Indiát (Calicutnál)
▪ 1501-1502: Cabral elérte Dél-Amerikát (Brazília)
• ekkorra már a spanyolok hamarabb elérték Amerikát
• Spanyolország:
o előzmények
 ▪ Spanyolországból 1492-ben szorították ki végleg a mórokat (Granada
visszafoglalása)
▪ ezután támogatta pénzzel a hajóutakat a királyság → még abban az évben el
is indul Kolumbusz
o eredmények
▪ Kolumbusz Kristóf eléri Amerika partjait (1492)
• Kolumbusz genovai születésű hajós volt
• többször próbálkozott támogatókat keresni hajós vállalkozásaira, de a
támogatást csak a mórok kiűzése után kapta meg
• 1492 augusztusában indult el három hajóval (Santa Maria, Nina, Pinta)
• Kolumbusz elfogadta a gömb alakú Föld elméletét → nyugati irányban
próbált Indiába eljutni
• 1492. októbere: a Karibi-térségben (Bahama-szigetek) értek partot
San Salvador szigetén.
• Kolumbusz még három utat indított később (Közép-Amerikába)
o ezek során feltérképezte a közép-amerikai partvidéket
o az ismert Indiát nem érte el természetesen, de ő azt hitte, hogy
India partjai előtti szigetekhez érkezett
o ebben a hitben is halt meg, történelmi szerepének felismerését
már nem élte meg, lényegében lesajnált emberként halt meg
(mivel eredeti célját nem valósította meg, nem jutott el
Indiába)
o További felfedezések:
▪ 1500 évek eleje Amerigo Vespucci (itáliai, hajózott spanyol és portugál
megbízásból is)
• ő jött rá arra, hogy új földrészről van szó
• ő nevezte el Újvilágnak és
• róla nevezték el a kontinenst Amerikának
▪ 1510-es évek: Balboa (spanyol) első európaiként átkelt a Panamai-földszoroson
és elérte a Csendes-óceánt
▪ 1519–22 Magellán
• portugál származású, de spanyol pénzen hajózott
• hajója megkerülte a Földet,
• ő maga nem kerülte meg a Földet, mert bennszülöttek meggyilkolták
1521-ben → 5 hajójából 1 viszont visszatért
• bebizonyosodott, hogy a Föld valóban gömb alakú
▪ késve, de a 16. században az angol, holland, francia felfedezések és
gyarmatosítás is megindul
• John Cabot (itáliai születésű Caboto) angol szolgálatban elérte Észak-
Amerikát
• Verrazano (szintén itáliai) francia szolgálatban Észak-Amerika keleti
partvidékén hajózott
• Francis Drake (a „sárkány”) Erzsébet angol királynő szolgálatában az
állam által támogatott kalózkodást folytat → ő hajózza körül
másodjára a Földet

IV. A felfedezések következményei:

• A világ területi felosztása a portugálok és spanyolok között
o a felosztás pápai közreműködéssel történt
o elkülönítették a felfedezések, a kereskedelem és a térítés jövőbeni területeit
o 1494: tordesillasi szerződés
▪ az Atlanti-óceánon át húzódó válaszvonaltól keletre a portugálok, nyugatra a
spanyolok indíthattak felfedezést
 • ekkor még nem bizonyították be, hogy a Föld gömb alakú!
• még Dél-Amerika ismeretlen
• a vonal kimetszi Brazília területét → egyetlen portugál gyarmat lesz
Dél-Amerikában (így ma is portugál anyanyelvű az ország)
o Brazíliát a portugál Cabral fedezte fel
o 1529: zaragozai szerződés
▪ már Magellán útja után vagyunk, így szükséges volt, hogy keleti területeket is
megosszák egymás között
▪ ezáltal a teljes bolygót felosztották

• Megindult a gyarmatosítás
o portugálok
▪ nem hoztak létre nagy gyarmatbirodalmat
▪ a partvidéken hoztak létre kereskedelmi telepeket
• pl. Goa (India); Makaó (Kína)
▪ Indiában, a nagy népességű, bár politikailag széttagolt terület gyarmatosítása
csak később történt meg (franciák, angolok a 17–18. századtól).
o spanyolok
▪ sikeres hódításaik elsősorban Közép- és Dél-Amerikát érintette
▪ az amerikai indián civilizációk tehetetlenek az európai gyarmatosítókkal
szemben.
▪ Prekolumbián civilizációk (aztékok, maják, inkák):
• az ókori, óbirodalmi Egyiptom fejlettségi szintjén álltak → ismeretlen
volt számukra a vas, a ló, a tűzfegyver (fegyvereik kőből és fából
készültek)
• magas szintű műveltséggel bírtak: természettudományos ismeretek,
fejlett földművelés (döntően a kukoricatermelésen alapult) jellemző,
ügyesen hasznosították a termőterületet (inkák: teraszos művelés,
aztékok: úszókertek)
• nemesfémben rendkívül gazdag területek (arany).
▪ A gyarmatosítás gyors és brutális
• a mórok elleni harcokból felszabadult spanyol nemesek (hidalgók)
adták a katonai erejét → ők lettek a hódítók (konkvisztádorok)
• aztékok (mai Mexikó területe)
o Cortez győzi le
• inkák (Chile, Peru és Bolívia)
o Pizarro győzi le
• maják (a Yucatán-félsziget)
o a maja civilizáció ekkorra már hanyatlóban volt
o a területet Alvarado gyarmatosítja
▪ Spanyolországot egy időre az elsőszámú nagyhatalmak sorába emelte
o A gyarmatosítás közvetlen következménye:
▪ nyersanyag kerül Európába
• nemesfémek (arany, ezüst) kerültek nagy tömegben Európába
• az Újvilágban nagy mennyiségű nemesfémet találtak az európaiak (pl.
potosi ezüstbánya)
o elterjedt a legenda, hogy létezik egy aranyváros (Eldorádó)
▪ Európában árforradalom következett be
• A nemesfém nagyarányú Európába áramlása erősítette az árak
általános emelkedését
• a népességnövekedéssel nem tudott a mezőgazdaság is megfelelő
arányban fejlődni → a mezőgazdasági termékek ára nagyobb
mértékben nőtt, mint az ipari termékek ára (iparolló)
 • a kereslet is bővül okai: népességnövekedés, városiasodás, seregek
ellátása
• a nemesfémek behozatal és az árforradalom hozzájárult Európában a
fényűzés, a háborúk, a tőkés vállalkozások elterjedéséhez
▪ új kultúrnövények és gyarmati áru érkezik Európába
• paprika, paradicsom, kukorica
• új ipari haszonnövények (pl.: gyapot, cukornád, indigó, dohány)
▪ az indián lakosság létszáma jelentősen csökkent
• háborúk miatt
• az európaiak által behurcolt betegségek miatt
• kezdetben őket alkalmazták az ültetvényeken → a nehéz fizikai munkát
igénylő termelés miatt is sokan legyengülnek, megbetegednek,
meghalnak
▪ rabszolgatartó ültetvényeket hoztak létre
• mivel az indián lakosság jelentős része elpusztult, így helyettük
megindult Afrikából a fekete rabszolgák átszállítása

• hosszútávú gazdasági következmények

o kialakult a világkereskedelem (eddig csak távolsági kereskedelem volt)
▪ a kereskedelmi utak átrendeződésével a négy nagy kontinenst egységbe
szervezte
▪ központja: Európa
▪ észak-atlanti kereskedelmi háromszög:
• színtere az Atlanti-óceán
• Amerikából Európába: nemesfém + ipari nyersanyag érkezett,
ahol készárut (pl. alkohol, fegyverek, ruhák) készítettek belőle,
• Európából a készáru egy részét (pl. alkohol) Afrikába szállítottak
• Afrikából rabszolgákat szállítottak Amerikába
o Afrika belső területeit csak a 19. században gyarmatosítják az
európai hatalmak, addig évszázadokon át csak a partmentén
hoztak létre kereskedelmi telepeket
o Afrikában az európaiak megjelenése előtt már rabszolgatartó
államok léteztek → a törzsfőnökök gyakran törzseik tagjait
adták el a rabszolga-kereskedőknek
▪ Ázsia ehhez kapcsolódott a hagyományos termékekkel (fűszerek,
luxuscikkek)
• az Ázsia felé való kereskedelem is egyre nagyobb mértékben
helyeződik át az óceáni útvonalra
• a levantei kereskedelem hanyatlásnak indul, de nem szűnt meg
(csak egy drágább útvonal marad, így a jelentősége csökkent)
o de pl. Velence továbbra is fontos gazdasági-politikai tényező
marad sokáig
o új kereskedő nemzetek születtek
▪ A kereskedelmi kapcsolat során Európa elsősorban nyersanyagot és
nemesfémet importál, míg késztermékeket exportál → a tényleges
kereskedelmi haszon az övé maradt
▪ a fő haszonélvezők:
• kezdetben spanyolok, portugálok
o elsősorban a spanyol állam emelkedett fel átmenetileg → a
gyarmatokról érkező hatalmas nemesfémkészlet
kimeríthetetlennek tűnt számukra → a gazdaságuk fejlesztése
helyett nemesfémekkel fizettek az késztermékekért más
 európai országoknak → így a gyarmatokról érkező nemesfém
lényegében továbbáramlott Spanyolországból
• majd az angolok, hollandok, franciák (a világgazdaság centruma ez
a térség lett)
o a Habsburg Birodalomhoz tartozó Németalföld gazdaságilag
megerősödött → az északi része ezt kihasználva függetlenedett
→ létrejött Hollandia
▪ új városok emelkedtek fel
• Antwerpen, Amszterdam, London
▪ új kereskedő családi dinasztiák emelkedtek fel
• pl. az augsburgi Fuggerek → pénzügyek, bányászat terén
meghatározóvá váltak
o a kapitalizmus kialakulása
▪ létrejön a tőke
• a kereskedők a gyarmatosítás hasznából egyre nagyobb jövedelemhez
jutottak, újabb jövedelmet termelőtevékenységbe fektettek, azaz
létrejött a pénztőke
• a pénztőke olyan érték, mely további befektetett munka nélkül hasznot
termel → a tulajdonos nem dolgozik, de a haszon az övé
▪ új kereskedelmi társaságok jönnek lére
• kialakulnak a részvénytársaságok
• egyes társaságok monopoljoggal rendelkezek egy-egy területtel
folytatott kereskedelemre
• pl. Angliában a Brit Kelet-Indiai Társaság (1600) vagy a Moszkvai
Társaság, Hollandiában Holland Kelet-Indiai Társaság (1602),
▪ a tőzsde megjelenése
• a középkori vásárok mellett/helyett, a tőzsdén már csak az üzletet kötik,
az áru tényleges cseréje már máshol történik meg
• Németalföld élen jár: pl. Antwerpen, Amszterdam
▪ lényegében kialakul a napjainkig meghatározó gazdasági rendszer, a
kapitalizmus (tőke = capital), amelyben a korábban központi földbirtok
(feudum) helyett a befektetésre váró tőke vált a gazdaság alapjává

o Európában kialakult egy kontinentális munkamegosztás (határa: kb. az Elba-folyó)

▪ Nyugat-Európa
• a kialakult világkereskedelem centruma lett
o a kapitalista gazdaság is itt alakult ki
o a 16. századtól a nyugat-európai gazdaság gyors ütemben
fejlődött
▪ a gyarmatokról beáramlott a nemesfém
▪ nőtt a népesség
• ez nagyobb piacot jelent és olcsóbb
munkaerőt
• a kereskedelem során felhalmozódó
befektethető jövedelem
• jelentős társadalmi-gazdasági változások történtek
• társadalmi változások
o a gazdaság fellendülése alapjaiban alakították át és
szüntette meg a feudalizmust → a folyamat során megszűnt
a jobbágy-földesúr viszony → létrejöttek a polgári
társadalom alapjai
o a parasztok
 ▪ szabad bérlőkké, kistulajdonosokká váltak, a földeket
szabadon lehetett adni-venni
o a földbirtokosok Németalföldön és Angliában:
▪ vállalkozók lettek (Angliában ők a gentry)
▪ piacra termeltek
▪ kereskedelembe és az iparba is fektettek
▪ a földesurak megpróbálták uradalmuk minél nagyobb
részét saját kezelésükbe venni → Angliában
erőszakosan is elűzték a jobbágyokat (elsősorban a
bekerítések idején: az angol földesurak elsősorban a
juhtenyésztésre fektettek nagy hangsúlyt, amely miatt
a földjeiket bekerítették, az ott élő jobbágyaikat
elűzték)
• mezőgazdaság
o vetésforgó megjelenése
▪ főleg Hollandiában és Angliában
▪ ebben már nincs ugar
▪ a növényi kultúrák váltogatásával és trágyázással
érték el azt, hogy a föld termőképessége pihentetés
nélkül is megmaradjon
o Németalföldön specializálódás (tejtermékek, ipari növény,
virágtermesztés)
o istállózó állattartás
• ipar → a céhes ipar felbomlik, kialakulnak a manufaktúrák
o az ipari termelést fokozni próbálták, mert többet kellett
termelni – Miért volt szükség több termékre?
▪ megnövekedett a belső piac (népességnövekedés
miatt)
▪ megnövekedett a külső piac (gyarmatosítás miatt)
▪ az agrártermékek növekedtek → ugyanannyi
élelmiszer megvásárlásához több iparcikket kellett
eladni
o erre a céhes ipar már nem volt képes → új üzemszervezet
alakult ki, a manufaktúra
o korai változata a szétszórt manufaktúra, vagy kiadási-
felvásárlási rendszer (Verlag-rendszer)
▪ a vállalkozó több személyt is megbízott késztermékek
elkészítésével (ehhez biztosította a nyersanyagot és az
eszközöket is), azaz a munkát kiadta másoknak →
majd a készterméket olcsón visszavásárolta és
drágábban maga értékesítette azt
▪ ezzel a céhrendszert már kikerülték, a kontárokat
vonták be a termelésbe
o központosított manufaktúra
▪ még kézműves technikákkal (innen a név:
manus=kéz, facere=csinálni), de már
munkamegosztásban, részmunkafolyamatokra
bontott termelési mód, ami egy üzemhelyiségen
belül zajlott
▪ a munkamegosztás révén a termelés felgyorsult,
hiszen egy-egy munkás már csak a teljes termék egy
részét végezte → tömegtermelés alakult ki → ezáltal
olcsóbbá is vált a termelés
 ▪ a minőség jelentősen nem romlott a céhes
termékekhez képest, de már a mennyiség volt a
lényeg, így nem készültek olyan kiváló minőségű
termékek, mint a céhekben
▪ Társadalma:
• a tulajdonos a tőkés vállalkozó
o pl. Angliában a gentry réteg
• Alkalmazottai a bérmunkások
o nekik fizetni kellett, de
hatékonyabban dolgoztak, igaz a
termék teljes egészében a
tulajdonosé lett
o személyükben szabadok, de
gazdaságilag kiszolgáltatottak a
tulajdonosnak
▪ nem védi őket semmiféle
szabályzat
o bérmunkások lettek
▪ tönkrement céhmesterek,
▪ kontárok,
▪ városokba kerülő, földjeiket
vesztett parasztok (pl.:
Angliában a bekerítések miatt
a földjüket vesztett parasztok
▪ Kelet-Közép-Európa (az Elbától keletre)
• a centrum-perifira modellben periféria, esetleg félperiféria
• adottságainak megfelelően az agrártermelésre koncentrált
o ezt erősítette, hogy az általános áremelkedésen belül az
agrártermékek ára dinamikusabban nőtt, mint az iparcikkeké
o a népességnövekedés miatt a kereslet is nőtt
• az agrártermelést (politikai hatalmuk révén) a földesurak
kisajátították → az itteni nemesség viszont nem befektető → csak
saját vagyonukat gyarapítják
• következményei:
o a paraszti árutermelés kiszorulása a piacról
o a földesurak megnövelték a magánkezelésű birtokaikat
(majorság)
▪ biztosítani kellett a munkaerőt
• megemelték a jobbágyok munkajáradékát
(robot)
• megszüntették a jobbágyok szabadköltözését
(röghöz kötés)
▪ a jobbágyok jogi helyzete jelentősen romlott a korábbi
évtizedekhez képest
• a jobbágyrendszer nem felbomlott (mint
Nyugat-Európában), megszilárdult → ezen
folyamat elnevezése: második
jobbágyság/örökös jobbágyság
o lényegében megmerevednek a feudális keretek,
refeudalizáció játszódott le
• az iparban a céhes keretek fennmaradtak