A szövetségi rendszerek kialakulása

(a berlini kongresszusig)

Miről szól ez a téma?

Az 1870-es évektől a 20. sz. elejére Európa nagyhatalmai (Nagy-Britannia, Franciaország, Oroszország,
Németország és az Osztrák-Magyar Monarchia) két, egymással szemben álló szövetségi rendszert
hoztak létre. A Német Császárság 1871-es megszületése után időben először a németek által vezetett
tömb alakult ki, amelyben döntő szerepe van a kor diplomáciai zsenijének, Bismarcknak, a
„vaskancellárnak”. Ezzel szemben létrejött a másik nagy szövetségi rendszer, az antant. Ezen
diplomáciai csatározásokat és szerződéskötések sorozatát két olyan folyamat kíséri, amelyek
szükségszerűen kiélezik a nagyhatalmi szembenállást: a gyarmatosítás és a keleti kérdés. Mindezeken
túl a 2. ipari forradalom korában járunk: az a gazdaságok fejlődnek, modernizálódnak, sorra születnek
az új találmányok, köztük új fegyverek is…

A három császár szövetsége és a keleti kérdés

I. A németek előtt álló kihívás
• A német külpolitika irányítója a német kancellár, Bismarck
• Bismarck fő célja: Franciaország elszigetelése (erős szövetséges nélkül maradjon)
o Miért?
▪ Franciaország kifizette a porosz-francia háború után hadisarcot → a német
csapatok elhagyták Franciaországot
▪ Franciaország célja, hogy visszavágjon a németeknek az 1870-71-es vereségért
(revanspolitika)
• erre készül is (pl. általános hadkötelezettséget vezettek be)

II. A három császár szövetsége (1873)

• I. Vilmos (Németország), Ferenc József (OMM), II. Sándor (Oroszország) szövetsége
• következménye
o európai konfliktus esetén együttműködnek, de konkrét katonai elkötelezettséget nem
tartalmazott az együttműködés
o ezzel Törökország helyzete az OMM nélkül nem változtatható meg
o nyíltan nem franciaellenes, de a franciák elszigetelését szolgálta
• Miért jöhetett létre?
o Oroszország már a porosz-francia háborúban is semleges volt
o a monarchiák egymással való szolidaritása
o az OMM-ben a közös külügyminiszteri poszton váltás volt → az új közös
külügyminiszter gr. Andrássy Gyula lett (1871-1879 között közös külügymin.), aki
egyetértett a szövetséggel
• a szövetség gyenge pontja
o Oroszország és az OMM közötti viszony
▪ érdekellentét van egymással szemben a Balkánon

III. A keleti válság (1875-1878)

• a keleti kérdés, a Balkán
o etnikai és vallási sokszínűség
▪ jellemzően katolikusok: horvátok, szlovénok
▪ jellemzően ortodoxok: szerbek, bolgárok, macedónok, románok, görögök
▪ jellemzően muzulmánok: bosnyákok, albánok, törökök
o államok a Balkánon a 19. században
▪ Oszmán Birodalom
• a 19. sz. elején még szinte a teljes Balkánt fennhatósága alatt tartotta
• a század folyamán viszont folyamatosan gyengülnek (az Oszmán
Birodalom lett „Európa beteg embere”)
▪ a balkáni népek
 • erősödnek
o gazdasági fejlődésük még lassú
o nacionalizmus terjed
o céljuk: függetlenség
• függetlenség helyzete az 1870-es évek elején
o független
▪ Görögország (görög szabadságharc, 1821-29)
▪ Románia
o de facto független, de nemzetközi elismertsége még nincs
▪ Szerbia (1876-tól szabadul meg a török katonai
jelenléttől)
• a keleti válság
o Bosznia-Hercegovinában felkelés tört ki (1875)
▪ Az Oszmán Birodalom egyik tartománya
▪ vallási szempontból megosztott: ortodoxok, katolikusok, muzulmánok
▪ a felkelés oka:
• adóemelés
• rossz termés
• törökök meggyilkolnak egy szerzetest
▪ érdekelt nagyhatalmak: OMM és Oroszország
• kellemetlenül jön nekik
o Oroszország épp ázsiai terjeszkedésével van lekötve
o az OMM tart egy délszláv átalakulástól
▪ Miért? A korszakban az OMM előtt áll egy történelmi
kihívás: a balkáni kis államok létrejötte és
megerősödése nagy kihívást jelent számára. A kisebb
délszláv államok, ha megerősödnek, idővel területi
követelésekkel élhetnek a Monarchiával szemben,
tekintettel arra, hogy jelentős szláv lakosság él a
Monarchiában. Ha egy erős nagy délszláv állam jön
létre, az is vetélytársa lesz a térségben.
o a válság mélyülése
▪ a felkelés átterjed Bulgáriára is
• a bolgár területek elsősorban a kulturális és az egyházi önállósodás
területén értek el eddig eredményeket az Oszmán Birodalmon belül →
most viszont napirendre került az önálló bolgár állam megteremtése
• a török válasz rendkívül véres (40 ezer ember lemészárlása)
o az európai közvélemény elítélte (pl. Gladstone, brit
miniszterelnök tiltakozása)
o tervek a válság megoldására – OMM és Oroszország egyeztetése
▪ Oroszország autonómiát javasolt
▪ Andrássy Gyula nem fogadta el → terve:
• kényszerítsék belső reformokra az Oszmán Birodalmat
• maradjon meg a válság előtti fennálló rend (status quo)
▪ eredmény
• a törökök reformokat vezetnek be (pl. korlátozott parlamentarizmus),
de az autonómiát elutasítják
▪ ezzel a balkáni népek nem elégedettek → Szerbia és Montenegró háborút indít
a törökök ellen (1876)
• a háború
o OMM és Oroszország titkos megállapodása
▪ OMM semleges marad egy orosz beavatkozás esetén, ha:
• török győzelem esetén → status quo
• orosz győzelem esetén:
 o az OMM elfoglalhatja Bosznia-Hercegovinát
o nem jön létre egy nagy délszláv állam
o orosz-török háború (1877-78)
▪ az orosz hadsereg (Románia, Szerbia, valamint Montenegró is csatlakozott)
súlyos harcokat vívott a törökök ellen
• Pleven: a törökök itt hónapokra feltartóztatták a támadókat
• Sipka-szoros
o nagyon véres, de orosz győzelem
o az oroszok áttörnek a Balkán-hegységen
• a törökök kritikus helyzetbe kerülnek → már Konstantinápoly is
veszélyben van
▪ a nagyhatalmak reakciói az oroszok túlzott sikerére
• OMM reakciója
o félő, hogy túlságosan is megerősödik az orosz befolyás a
Balkánon → Andrássy az oroszok megtámadása mellett érvelt,
de végül leszavazták és az OMM nem avatkozik be
• brit reakció
o félő, hogy az oroszok megszerzik a tengerszorosokat
o előbb diplomáciai tiltakozás
o majd az oroszok győzelme láttán a brit flotta behajózott a
Boszporuszhoz
▪ orosz-török békekötés San Stefanóban (1878)
• tartalma
o elismerték Szerbia, Montenegró és Románia függetlenségét
o létrejött Nagy-Bulgária (a bolgár területeket Macedóniával és
Trákiával egyesítették)
o Isztambul az Oszmán Birodalomnál marad
• értékelése
o túlzott befolyást enged az oroszoknak a Balkánon
o az OMM és Nagy-Britannia sem fogadja el
▪ az OMM-el kötött megállapodást megsértették az
oroszok, mert létrejött egy nagy délszláv állam
▪ fellépésük miatt a kérdést egy nemzetközi
konferencián próbálják rendezni a kialakult helyzetet
→ berlini kongresszus
• A berlini kongresszus (1878)
o Miért Berlinben?
▪ Bismarck a saját szövetségi rendszerét próbálja tovább építeni
o a nagyhatalmak elismerték és megerősítették Románia, Szerbia, Montenegró
függetlenségét
o Nagy-Bulgáriát két részre osztották
▪ északi részén autonóm bolgár fejedelemség jött létre (adót fizet a szultánnak)
▪ a déli rész Kelet-Rumélia néven a Török Birodalomnál maradt
o az OMM lehetőséget kapott Bosznia-Hercegovina okkupációjára (katonai
megszállására (1878) – meg is szállja, de hivatalosan az Oszmán Birodalom tartománya
maradt a terület
o jelentős területek maradnak a törökök kezén
o Anglia megkapta Ciprust
o tengerszorosokat lezárták az oroszok előtt
o Oroszország diplomáciai vereséget szenved
▪ emiatt a cár Bismarckra haragudott, II. Sándor kijelentette, hogy nem tartja
érvényesnek a három császár szövetségét