2.

Mezőgazdasági és ipari termelés, kereskedelem a középkorban és a kora

újkorban

 Középkor
o Társadalmi berendezkedés
 Mezőgazdasági termelés
o Városiasodás
 Ipari termelés
 Kereskedelem
 Kora Újkor
o Földrajzi felfedezéseket megalapozó változások
o Földrajzi felfedezések
 Kereskedelem
 Mezőgazdaság
 Ipar
 Utána lévő változások
 Gazdasági rendszer átalakulása Európán belül
o Kapitalizmus/tőkés termelés

Korai középkor társadalmi rendszere:

- Háttér: Római Birodalom (476) bukása után a legfontosabb társadalmi egységek a
faluközösségek lettek
- Frank Birodalom: Sikeres államalapítás, A törzsszövetséget a Meroving nemzetségből
származó Klodvig egyesítette. Halála után a Birodalma sem etnikai sem gazdasági-politikai
szempontból nem volt egységes, ezért nem lehetett egyben tartani. A birodalom három részre
szakadt. (Austrasia, Nesutria, Burgundia). A hatalom később főként a majordomusok, vagyis
udvarnagyok kezébe került, (a gyenge királyi hatalom miatt) királyi udvar és az uralkodói
birtokok felügyelője volt. Pippin is egy majordomus volt, aki végül egyesítette a 687-ben
Neustriát és Austrasiát

Hűbériség rendszere:
- A birodalom egyben tartásához szükséges nehézlovasság megtartása nagy terhet jelentett a
szabad lakosságnak, ezért a katonai szolgálatért ellentételezésre szorultak
- A 8. századtól az uralkodók és majordomusok jóteményt/ benefíciumot (földet)
adományoztak híveiknek, akik cserébe hűséggel (fides) és katonai szolgálattal tartoztak.
Kettőjük közt személyes függés alakult ki.
- Az ajándékozó a seniornak, az ajándékozott a vazallusnak. A vazallus hűbéresküt tett, ez a
commendatio (felajánlkozása). Ő is a tovább adományozhatott benefíciumot, lehetett maga is
senior ezzel kialakult a hűbéri lánc.
- hűbériség rendszerét feudalizmusnak nevezik.
- A király a legfőbb hűbérúr, így az egyházi és a világi méltóságok is esküvel tartoztak neki. A
nehézfegyverzetű lovasként harcoló, feudummal rendelkező réteg vált a társadalom
legfontosabb rétegévé. Az uralkodóktól mentességet, immunitást és előjogokat,
privilégiumokat igyekeztek szerezni.
- A 9-10. század során a szabadok további differenciálódása, hadseregreformok, egy részük
elveszti a szabadságát, másik hadakozást fedezni tudó réteg, további privilégiumokat és
immunitást szerez
o Király elveszti a szabadok feletti bíráskodás jogát, nem csak a földet, hanem a
földhöz tartozó jogokat is a vazallusnak adja a seniornak. Földesúr megszerzi a teljes
immunitást, csak a hűbéri kötelezettségei kötik
 - Vissszaszorul a jellemző közös földhasználat, földek magánkézbe, rajta élő szabadok függő
helyzetbe, kialakul az uradalmak rendszere. Uradalom központjában az udvarház, később
lakótorony vagy vár. Földesurak kedvezményeket biztosítanak a hospeseknek
(vendégeknek), ők cserébe feltörik az ugart, kiirtják az erdőket, lecsapolják a mocsarakat
- Kialakul az ideálisnak nevezett középkori társadalom: oratores, bellatores, laboratores,
egymásra utalt hármasság

Mezőgazdaság:
- Gazdálkodás fejlődésére nagy hangsúly, király jövedelmeinek nagy része dominiáli
- Kezdetben a talajváltó gazdálkodás van főként jelen, addig használtak egy földet ameddig ki
nem merült (4-6 év) utána újat kerestek, nem pihentették, trágyázták, nem hozott nagy
hozamot.
- 8. századtól a szerzetesek, kolostorok kifejlesztettek egy modernebb rendszert, a
kétnyomásos gazdálkodást. A földeket 2 részre osztották, az egyiket bevetik, a másikat
pihentetik (ugar) és állatokat legeltetnek rajat akik trágyázzák, így nem merül ki olyan
gyorsan a föld.
- 10-11.századtól megjelent a háromnyomásos gazdálkodás, ami a kétnyomásos fejlettebb
változata. Három részre osztják, van a tavaszi vetés, őszi vetés és az ugar. Új eszközök
jelentek meg vaseke, szügyhám, borona.
- A mezőgazdasági forradalom hatására javultak az általános életszínvonal, nőtt a népesség és
fellendült a kereskedelem.

A középkori város
- A római városok, birodalomra vannak utalva nincs, nem kell külön védeni őket, egyformák,
nincs versengés, nincs fejlődésre ösztönzés. Középkor, önálló rendszerek, önvédelem, fal,
vertikális növekedés, ezért fejlődnek. Ebből ered a nyugateurópai, fejlődéses igény.
- Lehetséges előzmények:
 Gazdasági tényező (vidék mezőgazdasági fejlődése)
 Kultikus, egyházi tényező (püspöki székhely pl.)
 Védelmi tényező (valami megerősített erődítmény köré tömörülnek)
- Jellemzők: organikus, vertikális, beolvad a környezetbe, nem uralja a vidéket, fallal
körülvett, lakói szabad polgárok, városi jog
- Városok harca a feudális urak ellen, szoros szövetkezési formára van szűkség, segítség
nyújtási szövetségüket testületté, városlakók védelmi szövetséggévé, kommunává
szervezték, maguk intézték az ügyeiket= városi önkormányzat, ennek élén a „polgármester”,
őt szenátus segíti.
- Polgármestert és bírákat választanak, elérik, hogy az adót egy összegben fizessék ( ez
később a városi szabadság alapelve) Privilégiumokat és immunitást harcolnak ki járt
(vásártartás, árumegállítás, bíráskodás)
- Társadalom: városi szabadok, de patríciusok, gazdag polgárok kezében a hatalom,
plebejusok és köztük áthidalhatatlan különbségek

Ipari termelés:
- A 11.századra megjelent a felesleg a mezőgazdasági termelésben, ami lehetővé tette a
gabona iparcikkekre cserélését, amely ösztönözte az egyéb mesterségeket és serkentette a
városfejlődést.
- A kereskedők egy helyre kezdtek el tömörülni, kereskedelmi központokat hoztak létre,
ezzel bevonzották az iparosokat és a kézműveseket is. Egyre szervezettebben működtek ki
tudtak harcolni maguknak jogokat és kiváltságokat.
- Megjelentek a céhek, a különböző kézművesek szakmánként létrehozott érdekvédelmi
szervezete. (ezek eredetileg egy adott termék gyártására szakosodott vallási csoport, később
 lesznek szigorú szabályok, hogy védekezzenek a túltermelés ellen). A városokban egyébb
szociális szerepeik is voltak, pl. a városfal védése.
- A céhek teljes jogú tagjai a
mesterek voltak, de ahhoz, hogy
valaki azzá válhasson végig kellett
mennie egy ranglétrán (inas,
legény, vándorút, vizsga, vacsora)
ami nagyon drága volt, ezért nem
sokan engedhették meg maguknak.
Az olyan iparosokat, akik nem
voltak céhek tagjai (kontárok)
üldözték.
- A verseny korlátozása miatt
szigorú szabályaik voltak
anyagokkal és a minőséggel
szemben, valamint megszabták az
árucikkek lehetséges legmagasabb
árát (ármaximálás)

Kereskedelem:
- A mezőgazdasági fejlődés lehetővé tette a pénzforgalom növekedését és megnövekedett az
igény a távolsági kereskedelemre és a keleti luxuscikkekre, illetve a kereskedők rájöttek
mekkora az igény az olcsóbb, több ember számára megfizethető tömegárukra is.
- A távolság rizikós volt, de nagy hasznot lehetett húzni belőle.
 A Levantei útvonala a Földközi-tengeren keresztül kötötte össze Európát a Kelettel.
Velence és Genova voltak a központjai és főként luxuscikkekkel kereskedtek.
Nemesfémekkel, iparcikkekkel, textillel kereskedtek. Ez is hozta az Észak-Olasz
térség (Lombardia) megerősödését (Illetve később az, hogy aktív háborús övezet volt)
 A másik legjelentősebb útvonal a Hanza volt, amely a Balti és az Északi-tengeren
haladt át, és nyersanyagokat szállítottak Nyugatra, és iparcikkeket, textilt kaptak
cserébe. Az 1161-es Hanza szövetségről kapta a nevét. Champagne térségében
kötötték össze a szárazföldön ezt a két útvonalat.
- 13-14.században megynyitották az Alpok hágóit, újabb városok erősödtek meg (München,
Augsburg)

A földrajzi felfedezéseket megalapozó változások:

- Külpolitikai: Timur Lenk lerombolja a Fekete-tenger menti kereskedővárosokat, birodalma

helyén pedig, Közép-Ázsiában küszködő muszlim kisállamok maradnak, ettől Közép-Ázsia
vezető kereskedelmi útvonala a „mongol-út” is bizonytalanná , tehát drágává vált
- Az oszmán expanzió is nehezítette a Kelettel való kapcsolatot.
 Konstantinápoly bevétele után (1453) először bizonytalanabbá, majd drágábbá vált
(a vámok miatt) a levantei kereskedelem. A törökök az egész Földközi-tenger
térségében jelen voltak, a 16. század elején pedig ellenőrzésük alá fogták a
legfontosabb közel-keleti és észak-afrikai útvonalakat.
- Az arabok monopolizálták a Közel-Keleten és Egyiptomon keresztül zajló indiai
kereskedelmet
- Tudományos/ nézet beli fejlődések: Létrejöttek a Tudományos és a technikai feltételek a
felfedezésekhez: karavella, iránytű, földrajzi ismeretek- térkép: Toscanelli világtérképe.
Nézet béli változások, Föld gömb alakúsága.
 - Gazdasági: A 15.századra megerősödött a városok gazdasága és a kereskedelem,
lecsökkentek a társadalmi és nemzetközi konfliktusok (véget ért a 100 éves háború) és
megindult a nemzetállamok kialakulása (p.: Kasztília és Aragónia egyesülésével létrejött
Spanyolország ((reconquista: Jelentése „visszahódítás”; a VIII. századtól 1492-ig tartó
folyamat, melynek során az Ibériai-félszigeten lévő keresztény államok kiűzik az arabokat.))
- A fellendülés centruma a posztógyártás és az atlanti kereskedelem központjává váló Flandria
volt.
- A pénzek továbbra is nemesfémekből készültek, az európai gazdaság egyre több ezüstöt és
aranyat igényelt, ráadásul a cseh és magyar bányák felsőbb rétegeinek kitermelésével is
csak tovább romlik a helyzet, mivel ez a termelés jelentős visszaesését jelentette
● Ezek a fejlődések nagyobb szükségleteket hoztak magukkal, nőtt az aranyéhség, de
szükség volt hétköznapibb árukra is.
● A Kelettel való kereskedelem miatt a nemesfémek kiáramlása Európából. Az az
onnan érkező luxuscikkekért és fűszerekért (porcelán, selyem, illatszerek, bors,
vanília) arannyal és ezüsttel fizettek.
Földrajzi felfedezések:
- Első hullámban a portugálok kezdték meg a felfedezéseket. Főként Afrikára és a távol
Keletre koncentráltak.
 Fontos eredmények: Bartolomeu Diaz eléri a Afrika déli csücskét 1487, a Vihar
fokot, II. János nevezi a Jóreménység fokának, Vasco da Gama 1498-ben eléri
India partajit, megkerülve Afrikát, új expedíció alatt megszilárdítják
pozíciójukat az Indonéz-szigetvilágban
- A második hullám a spanyolok voltak
 Kolumbusz spanyol támogatással 1492 Augustusában indul 3 hajóval (Santa
Maria) októberben ér partot a Bahama -szigetcsoport, ezt nevezik el San
Salvadornak, összesen 4 útja van
 1519 Fernando de Magellán elindul, hogy megtalálja a dél.nyugati átjárót a
Fűszer-szigetekhez, korbehajózza a Földet, 1522-ben ér vissza egy hajója
- A harmadik hullámhoz tartozott Angliai és Hollandia,
 Előszőr az Északi átjáróval próbálkoznak, de 1580-ban Spanyolország bekebelezi
Portugáliát, aki nem tudja védeni útvonalait, alkalom, hogy átvegyék a helyet
 hozzájuk kötődik Ausztrália és Új-Zéland felfedezése. (James Cook)
- oroszok Szibéria meghódítása

Kereskedelem átalakulása:
- Kereskedelmi útvonalak áthelyeződése- világgazdaság rendszere
- Két kereskedelmi háromszögre oszlott a világ, a kicsi volt Nyugat Európa, Nyugat-indiai-
szigetvilág és Afrika, a nagyobb pedig Nyugat-Európa, Ázsia és Amerika volt.
- Amerikából főként nemesfémeket és új terményeket hoztak be
iparcikkekért cserébe, meghonosítottak olyan növényeket, mint a
paradicsom, kukorica, burgonya
- Afrikából rabszolgákat vittek át Amerikába, hogy ki tudják termelni
a nyersanyagot, amiért szintén iparcikkeket adtak. Európa ketté
oszlik keleten a mezőgazdaság nyugaton az ipar volt a meghatározó.
 - Hollandok átveszik a hering kereskedelem monopóliumát a Hanzától, ő kezükben az Észak
és Dél Európa, illetve a kontinens és Anglia közötti kereskedelem, távolsági kereskedelemre
való hajók (Holland Kelet-indiai Társaság)
- Angolok, Észak-Európa megkerülésével Oroszországba (Moszkvai Társaság), első észak-
amerikai angol gyarmat Virginia, megjelennek Indiába (Angol Kelet-indiai Társaság)
- Indiában a brit és holland Kelet-Indiai társaság szerveződött meg, illetve brit só és ópium
monopóliumok jöttek létre. Afrika gyarmatosítását is a portugálok kezdik meg, majd később a
franciák és az angolok is csatlakoznak, de a térség jelentősége főképp a XIX. századtól
kezdve válik jelentőssé.
- A luxuscikkeket felváltják a mindennapi közszükségleti cikkek, illetve a Fekete-
Afrikából érkező rabszolgák

Mezőgazdasági termelés fejlődése és hatásai:

- Háborúk sem pusztították az új termést, és az új növények (kukorica, burgonya) tömeg
élelmezési cikkekké váltak, és hozzájárultak az éhínség visszaszorításához. A 15. századtól
népességnövekedés indult meg.
● Ez nagyobb ütemű volt, mint ahogy a mezőgazdasági termelés bővült, főleg a
kenyérgabona ára kezdett emelkedni. Az életkörülmények a 15. század második
feléhez képest a 16. század folyamán ismét romlani kezdtek.
● Nincs jelentős mezőgazdasági fejlődés a 18 század végéig, csak több föld
felforgatásával tud nőni a termelés (akkor majd a trágyázás, vetésforgó,
pillangósvirágok)
- Az áremelkedéshez hozzájárult a tengerentúli spanyol gyarmatokról beáramló nemesfém.
● Megszűnt az arany- és ezüsthiány, így csökkent a nemesfémek ára (elhúzódó
infláció) és a vert pénz értéke is.
● Ez tovább erősítette a termékek árának emelkedését (árforradalom).

Ipari termelés fejlődése:

- Nyugaton olyan területek, amelyek mindig is nyersanyag/ élelmiszer behozatala szorulnak,
még rosszabbul járnak az árforradalom következtében, ennek behozatalára az iparosodott
vidékek új szervezeti formákkal kísérleteznek az előállítás költségeinek csökkentésére
- bizonyos tevékenységeket falusi bedolgozókkal végeztetnek, ellátva őket a munkájukhoz
szűkséges nyersanyagokkal, ez a felvásárlási és kiadási rendszer, másrészt a
munkafolyamatot a műhelyekben rövidebb munkafázisokra bontják, egy-egy mozzanatot
szakképzetlen, de olcsó munkaerő csinálja (van is faluból városba beáramló, aki eddig
tolvajlásból, koldulásból élt meg), ezt a formát nevezzük manufaktúrának-
részmunkafolyamatokra bontott kézi termelés
- a felvásárlási kiadási rendszer azonban megnöveli a szűkséges kezdőtőkét, csak gazdagabb
céhmesterek, kereskedők tudták ezt a formát alkalmazni (kell biztosítani eszközt,
nyersanyagot, munkásbért, nagyobb műhelyt)

Gazdaságirendszer átalakulása következményei:

- a felfedezések hatására a 16-18 században teljesen átalakul a világgazdaság rendszere. Az
eddig lazán egymáshoz kapcsolódó gazdasági régiókat, szorosabban Európa alárendelve kötik
össze
- gyorsan és látványosan helyeződnek át a gazdasági, politikai központok, mert sem a
fellendülés kezdete, sem a növekedés üteme nem azonos, Spanyolország és Portugália,
kivételes helyzet, 16. század közepéig katonai, politikai nagyhatalom, de nincs mögötte fejlett
 gazdaság, ezért gyors hanyatlás. A hosszútávú haszonélvezők, Németalföld, Anglia, Észak-
Franciaország-világgazdaság központjai (korábbi centrum észak-Itália, Rajna völgye, még
mindig jólét de elkerülik őket a fő kereskedelmi útvonalak)
 centrum sűrűn lakott, városiasodott, iparosodott vidék
 körülveszi a félperiféria (Baltikum, Közép-Európa, Mediterráneum)-
centrum élelmiszer, nyersanyagellátója, iparcikkek felvevője
 periféria, az európai gazdasághoz kapcsolt régiók (Fekete-Afrika
partvidéke, Amerika)
- A változások legnagyobb haszonélvezői a La Manche partján helyezkedtek el; Németalföld,
Anglia és Észak-Franciaország lett a világgazdaság központja, vagyis a centrum
- A közép és kelet-európai országok mezőgazdasági termelőkké váltak. Kialakultak saját erős
iparuk pl.: magyar nemesércbányászat, lengyel posztóipar. A centrum nyersanyag és
élelmiszerellátójává vált, illetve az iparcikkek felvevőjévé. Itt megrekedt a fejlődés és
újraéledt a feudális viszonyok kora.
- 16. századtól Európa végleges kettészakadása
Elbától Nyugatra Elbától Keletre

csökkenek a parasztok személyi kötöttségei, feudális kötöttségek megerősödése, a

földesurakból földbirtokosok, földbért szednek,
általános lesz a birtokjog szabad
átruházhatósága, azaz birtok szabad
adásvétele, nő a kisbirtokos parasztok, szabad
bérlők száma, ingyenmunka eltűnik
földesurak a birtok nagyobb részét vonták saját
kezelésükbe, ebben a majorságban
robotoltatták a jobbágyaikat, az ingyenmunka
a legnagyobb teher

Kapitalizmus kialakulása

- A kapitalizmus olyan gazdasági rendszer, amelyben a termelési tényezők (tőke, pénz és

gépek formájában, munkaerő, föld) és a termelés elosztásának lehetősége többségében
magántulajdonban van, és magánérdeket szolgál.
 Tőke-önmagát újratermeli, megsokszorozza- bel lehet fekteti
 A fejlett kapitalista rendszerben a magántulajdonú termelés leginkább a pénzben
kifejezett gazdasági hasznot, a profitot szolgálja. A kapitalizmus feltételezi a piac
működését, ahol a magántulajdonban lévő termelési tényezőket és a megtermelt
javakat a kereslet és a kínálat alakulása szerint el lehet cserélni.
- Korai kapitalizmus kialakulása, a gazdasági rendszer a 18. századi angliában teljesedik ki
 Marx ezt az időszakot hívja az eredeti tőkefelhamozás időszakának-
- Nőtt az áruk értéke a beáramló nemesfém hatására, ennek következtében az angol társadalom
pedig termék-előállításra koncentrálódott a fényűzés helyett. Így a beáramló tőke főként a
mezőgazdaságba és az iparba fektetődött.

- Megszűnik a feudális rendszer, a bekerítés (enclosure) miatt sok jobbágy veszít földet, ezért
elmennek városokba dolgozni,
● Ezt kihasználva a pénzzel, tőkével rendelkező vállalkozók bérmunkásokat
alkalmaztak műhelyeikben, ami a manufaktúrák kialakulásához vezetett
(munkafolyamat részekre bontása, minden feladatot más munkás végez, így gyorsítva
a termelést).
● A manufaktúrákban nagy tömegben készült az áru, és így olcsóbbá vált, amely pedig
hosszútávon a kézművesek tönkremenéséhez vezetett.
 - Ez elsősorban a textilipar megerősödéséhez vezetett, hiszen ebben az iparágban viszonylag
kis alaptőkével könnyen haszonhoz juthattak a vállalkozók, és a korszakban a nagy
népességnövekedés miatt a gyapjú iránti kereslet amúgy is megnőtt.
- Kialakultak a kereskedelemnek új formái: monopoljoggal rendelkező társaságok szerveződtek
tengerentúli kereskedelemre (Brit Kelet-indiai Társaság), kialakult a részvénytársasági
forma és megjelent az állandó árubörze, a tőzsde.

Európa általános jellemző a 17. században

Gazdaság és társadalom:

- Gazdasági és politikai pókháló-egy-egy eseménynek a hatása mindenhol érződik

- Hatalmas összegek-tőke- manufaktúrák, tömeg igényeinek kielégítése, jelentős kereskedelmi
útvonalak az Atlanti-óceánon-előny, kelet-nyugat ismételt kettéválása, keleti húzóágazat
mezőgazdaság, nyugati-ipar (munkamegosztás)
- Gazdasági szempontok megerősödése, kereskedelmi irányba igyekeznek növelni a
befolyásukat-hatása a: merkantilizmus, pénzfelhalmozási politika monetarizmus
- Anglia és Franciaország is: aktív külkereskedelmi mérleget tartják szem előtt: import
nyersanyagra korlátozása, export: késztermék—hazai ipar támogatása, védővámok a
behozott termékekre, monopoljogok, a kereskedelmi tőke fontossága
- Reformáció-ellenreformáció öröksége, a katolikus egyház az eddigi egyetemességét nem
tudja megőrizni (segít az állam megerősödése, nemzeti egyházak), terjed a kálvinizmus,
hangsúly az egyének önállóságára→
- Polgárság megerősödése, nemesség elvesztették eddigi társadalmi feladataikat, hivatalok
szakértelmet igényelnek, parasztság kötelékei nyugaton tovább lazulnak, sok bérmunkásbérlő,
keleten a feudális kötelékek erősödése
Belpolitika
- Abszolutista tendenciák erősödnek, hatalom erősödésének eszközei/ feladatai: állandó,
egyre szakszerűbb hadsereg és hivatlnokszervezet, egyégesen érvényes törvények, adózás
- Hadsereg, hivatalnokrendszer pénzkérdés, sokat emészt fel, államok kölcsönt vesznek
fel