12.

Nagyhatalmi konfliktusok 1701–1820 között (örökösödési háborúk, napóleoni háborúk és

bécsi kongresszus)

- Spanyol örökösödési háború

- Osztrák örökösödési háború
- 7 éves háború
- Napóleoni háború
o Bécsi kongresszus

Spanyol örökösödési háború (1701-1714)

- II. Károly halála után megüresedik a spanyol trón, az örökös eredetileg a bajor választó lett
voln, de ő is meghal. XIV. Lajos és I. Lipót is bejelentették a spanyol trónra az igényüket II.
Károly király halála után, megoldási lehetőség lett volna, hogy osszák meg, de a spanyolok
elutasítják. Ők XIV. Lajos unokáját Anjou Fülöpöt akarta utódjának. ( Lajos őt is jelölte)
Mindkét fél tarthatott jogalapot, anyjuk és feleségük révén is.
● Ez francia hegemóniát alakított volna ki, XIV. Lajos: “Nincsenek Pireneusok”
● I. Lipót fiát Károly főherceget jelöli (másik fia az örökös az osztrák-magyar- cseh
területekre, nem állt volna fenn az egyesítés veszélye)
● 2 front- spanyol polgárháború és NRCS front a Rajna vidéken Anglia összekovácsolta
a franciaellenes Nagy Szövetséget
● Ellenfelek: Anglia-Ausztria-Portugália-Porosz fejedelem (aki itt majd királyi címet
kap)-hannoveri fejedelem- Savoya-Hollandia ellenük Franciák-bajor
választófejedelmek –
● Beszáll Francia oldalon Rákóczi, cél Asztria bekerítése és Bécs elfoglalása
- Esemény történet:
- Háború kezdete: francia-bajor sereg Dél-Németországi támadása, kivédi Marlborough herceg
és Savoyai Jenő 1704-ben
- Döntő fordulat az osztrákok javára: de Rákóczi és a francia csapatok is vereséget szenvednek
 Rákóczi veresége Nagyszombat mellett, franciák elvesztették a Höchstadti csatát
(Blindheim mellett) – stratégiai vereség: nem sikerül bekeríteni az osztrákokat
- Kihasználják: Angolok megszerzik Gibraltárt
- Még egy francia vereség észak-Itáliában
- 1709: Malplaqueti győzelem, sikerül a franciák visszaszorítása, de nem döntő győzelem
- Spanyolországba polgárháború, Anjou Fülöp került ki nyertesen, de továbbra is a rajnai front
volt a fontos
- Katonai változások: sereg zsoldos, reguláris, egyenruhában, vonalakba fejlődve
(vonalharcászat)(de még nem sorozott)
 Tűzérség fejlődése, képesek röppálylát számolni
Béke:
- 1705-ben meghal I. Lipót, majd 1711-ben utóda I. József is
- XIV. Lajost I. József császár (1705-1711) váratlan halála, valamint az angol politika
megváltozása mentette meg. A gyermektelen császár utóda ugyanis III. Károly lett, ezzel
fennállt annak a veszélye, hogy a Habsburgok osztrák és spanyol ága újra egyesül.
 Ez az európai hatalmi egyensúly felbomlását jelentette volna
 Angliában pedig megbukott a háborúpárti whig kabinet (kormány), s ezután
Londonból, nem utolsósorban a Habsburg-nagyhatalom miatti aggodalomtól
indíttatva, békülékeny hangok hallatszottak.
- Habsburgok kompromisszumot kötöttek a magyar rendekkel Szatmáron, elhárították a
kétfrontos veszélyt
- Bár Károly tovább harcolna, szövetségesei otthagyják2 béke
● 1713-ban Utrecht-ben béke
○ Károly feje felett a nagyhatalmak
 Rattati béke- ezt Károly köti
 A békék jelentősége abban rejlik, hogy meghatározzák a jövő hatalmi viszonyait,
előre utal
 Bourbon dinasztia Spanyolország élén tartósan, 1930-ig
 Anjou Fülöp a spanyol trónt és a gyarmatokat megtarthatta, de
Franciaországgal nem egyesíthette. Spanyolország európai birtokai
(Németalföld, Nápoly, Milánó és Szardínia) Ausztriának, míg Szicília
Savoyának jutott- mint győztes, kap kompenzációt (belép a békékbe a
kompenzációs elem)
- Osztrák-Németalföld
➢ . Ez utóbbi kettőt tulajdonosaik 1720-ban elcserélték, s a létrejövő
Szárd-Piemonti állam a későbbi olasz egység kiindulópontjává vált.
 Anglia Gibraltár elnyerésével bekapcsolódik a rabszolga kereskedelembe,
illetve belép a Földközi-tengerre
- Majd megszerzik mallorcát, Máltát, Ciprust, Egyiptomot végül
felügyelet a Szuezi csatorna felett
 Spanyolország 1718-ban ugyan tett még egy kísérletet itáliai területei
visszaszerzésére, de a kudarc után bele kellett nyugodnia az új helyzetbe.
 A Német Római Császárság – bár III. Károly szerette volna folytatni a harcot
– a megváltozott állapotokat az 1714-es rastatti szerződésben ismerte el.
 A békeszerződés Nagy-Britanniát „Európa döntőbírájává” tette
 Az óriási államadósságot összegyűjtő Franciaország – bár területét
lényegében nem csonkították meg – elvesztette európai hegemóniáját
➢ Veszít területet, de mivel szükség van az erejére az európai erő
egyensúlyhoz nem csonkítják meg: „még tudnak békét kötni”- nem
béke diktátum
 Hollandiának győztes volta ellenére – jórészt a nyomasztó angol tengeri
fölény miatt – megrendült nagyhatalmi helyzete
 Ezután tör ki az utolsó török kiűző háború: a Temesköz visszaszerzése:
Habsburg fénykor
 Brandenburgi választó porosz királyi címet kap- ő lesz a német egység
megindítója
 Oroszország leszorítja a svédeket a balkáni területikről (közben északi
háború)- kezd nyugat-európai nagyhatalom lenni
- Kialakulnak azok a nagyhatalmi viszonyok, amik a világháborút is meghatározzák
  18 században sok nagy, erős nagyhatalom jelenik meg
Következmények:
 Franciaország német birodalmi hatalom, de ingékony, bizonytalan
 Erődítmény rendszerek építése a Rajna- vidéken
 Kommunikáció +merkantilista gazdaságpolitika folyamatos infrastrukturális
fejlesztések, utak, csatorna
 Poligonáris erőd
 Jól működő gazdaságok (merkantilista politika)- éllandó hadsereg fejlesztés- nő a
létszám
 Bevételek-kiadások változása
 Állandó hitelek felvétele, kamatok: a modern állam jellemzője, hogy a szabad
piacok által felvett kölcsönökből fedezi a költségeit (pl bakok)- ezket a
kamatokat fizetik a 18. Században- ha nem tudja fdezeni az államvagyon
bekövetkezik az államcsőd- ez vezet majd a francia forradalomhoz (részben)
- Át kell alakítani a bevétel kiadás redszertmegjelnnek a közvetett
adók
- Fejlődés, de folyamatos hiánygazdaság (deficites)

Osztrák örökösödési háború:

 Alap probléma: Habsburg birodalom különböző fejlettségű, nyelvű területek, amiből a dinasztia
egy heterogén birodalmi konglomerációt akar létrehozni
 Hol abszolutisztikus, hol alkotmáynos módszerekkel
 Probléma 2: dinasztikus, nincs fiúgyermek, a többi ágat nem fogadnák el, csak a leányágot
(dinasztiában, bonyolutlt titkos rendszer szerint választanak örököst, családi jogon csak az örökös
tartományok öröklődnek, méshol választanak, Mo.-on is, de ott egy embert lehet választani)
 Csehországot betagzzák
 Észak-Itália katonai megszállás
 Horváto. A magyar trónon keresztül van náluk
 Örökös tartomány automatikusan megy
 Mo.-on a rendekkel alkudozni kell, van törvény a bécsi aplotafrorradalom miatt arról,
hogy csak az első fiút választhatják meg, de kihal a fiú ág és arról nem rendelkezik- ezért
nálunk kell alkudozni
 Pragmatica Sanctio (1713-23)
 2 dolgot mond ki:
 Birodalom egybentratását
 Nőági örökösödést- lánya, Mária Terézia, trónigényét
 Egyben közös alkotmány is
 cél: megteremteni a belső és külső békét (khm Rákóczi)
 magyarok a Temesköz visszaszerzése miatt fogadják el
 „feloszthatatlanul és eéválaszthatatlanul”
 A két részt (cisz- és transzlajtán) nem lehet szét szedni („feloszthatatlanul”)
 Egy belső nagy részt nem lehet mesterségesen szétválasztani (pl. Tiszán-Dunántúl)
 Ez azt jelenti nem is lehet két uralkodó
 Magyarokra vonatkozó rész
  Birodalom egybentartásának megfelelően, de saját törvényei szerint kell kormányozni
(kossuthék majd ebbe kapaszkodnak)
 Megnevezi a közös ügyeket: külügy, hadügy, ezeket fedező pénzügyek
 Magyaroknak katonát kell küleni a birodalmi konfliktusok alaklmával
 III. Károly alatt elfogadják (bajorország és Pfalz kivételével), de halálával felmerül a Habsburg
dinasztia kiszorítása az NRCS-ből és a nagyhatalom megtörése
 Anglia és Hollandi áll melléjük
 Nagy Frigyes, erősebb és felkészültebb, ultimátumban követeli Sziléziát (1740) a jól kiképzett
porosz hadak megrohanták Sziléziát, s két ütközetben megverték az osztrákokat. Ezután ki is lép a
konfliktusból
 DE: császár választás problémája: Lottaringiai Károly (Mária Terézia férje) vagy a Bajor fejedelm
 Felbuzdította a francia-bajor ellenségeket
 Végul kompromisszum: Habsburg császári cím, de Poroszország része lesz
Szilézia
 Nagy Frigyes számára a háború befejeződött, hisz elérte, amit akart.
 Franciaország bezsáll: presztízs visszaszerzésére
 Ezután Ausztria Anglia és a magyar rendek támogatásával a bajorok és a franciák
ellen fordulhatott, s győzelmet is aratott Dettingennél.
 Poroszország azonban szorongatott szövetségesei segítségére sietett, s újabb
Ausztria elleni győzelmekkel biztosította hódításait. Ausztria a különbéke mellett
döntött, s jobb időkre várva belenyugodott Szilézia elvesztésébe.
● 1745-ben Mária Terézia férjét, Lotharingiai Ferencet választották császárrá (1745-65),
hiszen ellenfele Károly Albert meghalt. A háború ezután a magára maradt Franciaország ellen
folyt, s brit-osztrák győzelmek után az aacheni békével ért véget 1748-ban.
❖ A szerződés helyreállította az európai status quo-t, ám Poroszország megtarthatta
Sziléziát, így területe és lakossága jelentős gyarapodásával Európa élvonalában
fejezhette be az újabb hatalmi versengést.

A hétéves háború (1756-63)

 Az aacheni béke általl biztosított egyensúly felbomlik. Újabb háború, ami ezúttal egyaránt folyik a
kontinensen és a gyarmatokon is. Kitörésének oka egyrészt a franca-angol gyarmatoi vetélkedés,
másrészt a Szilézia miatt kialakuló osztrák-porosz feszültség volt
 Háború a gyarmatokon (1754-63)
 Az észak-amerikai Nagy-Tavak vidékén tör ki. A lakosságbeli fölényben lévő angol telepesek
terjeszkedése, ellenállásba ütközik, kirobbannak az első összecsapások.
 A francia sikerek hatására megbukik az Angliábn htalmon levő whig kormány, és a toryk
kerülnek hatalomra. Az új miniszterelnők William Pitt tervei közt már nem csak a háború
sikeres befejezése szerepelt, hanem a francia gyarmati hatalom meggyengítése és az „brit
világbirodalom kiépítése”. 120 hajóból álló flottát és 200 ezer gyalogost szerel fel.
 1760-ban az angol haderő Montreal elfoglalása után birtokba veszi a Nagy-Tavak vidékét,
felszámolta a nyugat-afrikai francia támaszpontokat. Indiában eleinte francia sikerek
voltak, de Robert cLive ( a Kelet-Indiai Társaág megbízottja)legyőzte a franciák általl
támogatott bengáli fejedelmet az 1757-es Plassey ütközetben, ezzel angol fennhatóság alá
került Nyugat-India leggazdagabb tartománya. A beavatkozó Spanyolország elveszti
Floridát.
  A háborút lezáró Párizsi-béke (1763) Angliának kedvez. Megszerzi észak-Amerika
túlnyomó részét, megalapozza Indiai hatalmát. Franciaország visszaszorul a világtengeren.
 Háború a porosz hatalom ellen (1756-63)
 Összefügg a gyarmati háborúval, de központjában a porosz nagyhatom megtörésére
irányuló kísérlet áll.
 Kaunitz, Mária Terézia államkancellárja úgy gondolja, hogy a Poroszország ellen csak egy
olyan nemzetközi koalicíó segíthet, amelynek tagja Franciaország. A gondolatnak hamar
meg is nyeri XV. Lajost. Ezen az oldalon álltak még a német fejedelmek, a lengyelek, az
oroszok és a svédek. Felborul a hagyományos szövetségi rendszer. Az angolok a poroszok
oldalára állnak (franciák ellen féltik Hannovert)
 Nagy Frigyest a diplomáciai elszigetelődés, gyors támadásra ösztönzi. 1756-ban a porosz
seregek meglepik Szászországot és elfoglalják Drezdát, közben az angol flotta blokád alá
veszi a franci partokat. Ennek ellenére az egyesül orosz-osztrák haderő Kunersdorfnál
szétzúzza hadait. Hadik András gróf magyar huszárai még Berlint is megsáncolják, de a
szövetségesek a haditervet nem egyeztették a poroszok vissza tudnak vágni.
 Nagy Frigyest a pusztulás fenyegeti, de hirtelen meghal Erzsébet cárnő, és örököse kivonaja
az orosz hadakat Németországból.
 1763-ban megkezdődnek a béketárgyalások, a hubertusburgi béke nem hoz területi
változásokat. A porosz hatalom megtörése sem sikerül.

Napóleoni háborúk

A francia helyzet
- A francia forradalom után a köztársaság új vezetési formái nem igazán tudtak letisztulni, nem
alakult ki stabil államszervezet. A kormányzat nem volt elég hatékony és nagyon zűrzavaros
volt, a nép pedig kezdett belefáradni a forradalomba, stabilitásra és békére vágytak.
- Napóleon hamar megmutatta katonai és hadvezéri képességeit, vakmerőség és nyugodt
határozottság jellemezte, megtestesítette a zseniális politikai vezető romantikáját, teljesítette
amit a franciák elvártak tőle, rendet csinált a forradalom anarchikus időszaka után. Könnyedén
megbuktatta a Direktóriumot és vette át a hatalmat.
- Nagyon megerősödött az országban a nacionalizmus, azt akarták, hogy a nemzetnek megint
legyen királya, de olyan király legyen, aki az eddigiektől gyökeresen különbözik, és aki nép és
az értelem szuverenitásából születik.
Napóleon feltűnése
- Korzikai, sok francia nacionalizmusába nem fér bele: folyamatosan igyekszik feledtettni,
igyekszik magát a “franciáknál franciábbnak”feltűntetni
- Thermidor 94-95:
- Intézmények maradnak, csak személycsere pl.: Konvent
- Megszüntetik a Közjóléti Bizottság felsőségét
- Bezárják a Jakobinus klubbot
- Amnesztia a lázadóknak pl.í: Vandée
- Felszabadítja a gabonaforgalmat
- Megszünteti a dekrisztianizációt
- 1795: Bazeli béke a Poroszokkal- megrogy a kolalíció
- De: megmarad a forradalom exportja és integrálja az új területeket pl.: Balár Köztársaság
- Sans coulotte lázadások
1795: Új alkotmány, a Direktórium időszaka
 - Vágrehajtó hatalom, minisztereken keresztül
- Törvényhozás: elektori választás a társadalmi elitből (nagyon magas cenzus)
- 2 kamarás
- Funkciók megoszlanak: kezdeményezés-elfogadás- kell társadalmi konszenzus
- Gyenge, népszavazás korlátozása
- Direktórium irányítja a hadsereget
- Barras a direktórium tagja, ő indítja el a karrierjét
- Hatalomra kerülése
- 1796-os royalista puccsot leveri- alkalmával rendtevőként működik
- Megkap az Itália területek rendberakására egy rosszállapotú, rosszul működő
sereget
- Háború a Habsburg birodalommal (tradicionális hadvezér ellenfél)
- Rendszerezi, látványos győzelmek: Arcole, Rivole
- Ausztria kiszorul Lombardiából
- Francia külpolitika alá van rendelve a hadseregnek, tNapóleon termelőtevékenységet
folytat
- Népszerűséget hoz, múzeumi tárgyakat gyűjt be (Róma, Velence)
- Puffer zónát alakít ki: átszervezi Svájcot, megalakítja a Cisz- Alpeni köztársaságot
(Szárd Királyság helyén)
- Egyiptomba vonul- hagyományos francia keleti érdeklődés (keresztes hadjáratok),
Nagy Sándori ambíciók
- Tengeren meg kell küzdeni a britekkel
- Áthajózik, Nelson elpusztítja a flottáját, megindít egy Szíriai hadjáratot- ez
már nem direktóriumi megbízás. Önálló elképzelései vannak (az osztrák
békét is ő köti)
- Megalakul a II. Koalíció (1791), belép Oroszország is, érdeke lesz, hogy
Franciaország ne legyen túl erős
- Belép a modern média használata- „közérdekében cselekszik, állam első szolgája, stb”
- nagy népszerűség
- Ennek alapja a társadalmi jólét, rend és külpolitikai sikerei
- November 18, brümeria, puccsot szervez
- Társadalom jó előre fel van készítve
- Elkergeti az 500-ak tanácsát
- Kimondja a direktórium megszüntetését, feloszlatja a palamentet (klasszikus
modern puccs, a népszuverenitást puccsolja)
- Napóleon Barras hívására jön haza, a direktórium megmentésére
- Barras visszavonul, létrehozza a konzulátust

Napóleon hatalmának kiépítése

- Hatalmának első öt éve volt a konzulátus (1799-1804) időszaka. Fő célja közé rendteremtés
volt, ami miatt jelentős népszerűségre tett szert.
- 3 konzul a végrehajtó szerv (Sieyes, Ducos, napóleon)
- Ő az leső konzul, majd 1802-től örökös konzul
- Törvényhozás külöböző kezekben: többlépcsős választás, a tagok számának felét ő
jelöli (népszuverenitás korlátozása)
- Berendezkedés: jóléti diktatúra/ korlátozott népszuverenitás
 - A francia nagyság és dicsőség hangsúlyozása
- - ehhez aktív, folyamatos és sikeres külpolitika kell
- Meg akart szabadulni a katolikus royalista papoktól, ehhez rendszerét ki kellett békítenie
Rómával. A pápával lemondatta a legtöbb papot, a konzul kinevezhet 50 püspököt, a pápa
beiktatta őket, aki ellenszegült a kormányzásnak, vagy az ellen prédikált azt megbüntették.
Ezek voltak a konkordátum főbb összetevői.
- Kiépítette saját egyeduralmát, szinte mindenben ő döntött és mindenbe volt beleszólása. Nem
folytatott aktív külpolitikát Louisanna-t is eladta Amerikának.
- Befejezi a centralizációt
- Pénzügyi viszonyok rendeződése- 1800 Francia Bank
- Code Civil/ Napleón: polgári törvénykönyv
- Egyházzal való viszony rendezése
Napóleon császársága

- 1804-ben úgy döntött, hogy dinasztiát épít és császárrá koronáztatta magát. A pápa (VII. Pius)
koronázza meg, legitimációs erő. (1815-ig tartott a császárság időszaka) Legfőbb célja a
francia hegemónia és a területi terjeszkedés. – Frank ismétlés
- Politikáját nehéz meghatározni, miután a forradalom feletti uralma királlyá tette, kitért a célok
és eszközök meghatározása elől. Függetlenedett a forradalmi Franciaországtól. Nagyon rontott
az uralkodói természetén az abszolút hatalom, rögeszméjévé vált, hogy mindent ő ellenőrizzen
és kontroláljon.
- XIV. Lajost is meghazudtoló rendőri zsarnokságot vezetett be, de a franciáknak nem volt
alternatívájuk. A Bourbon-okkal visszatért volna a nemesség, a köztársasággal a terror.
- A császárság sorsa külföldön dőlt el a háborúkban.

Nemzetközi kapcsolatok és konfliktusok – a Napóleoni háborúk

- 1802- II. Koalíció

- 1800 maragói csata- béke
- Az amiensi béke (1802) (Itáliai hadjáratai után) felvágásával rövid időre csak egy állammal
állt konfliktusban, miután hozzájuk csatlakozott a gyenge Spanyolország és a vazallus
Hollandia.
- Rövid békeidőszakban belpolitikai rendezés
- Császárság megalapításával megváltozik a hatalmi összetétel
- Neki fogott, már régi tervének megvalósításához, partra akart szállni Angliában. Erőit kivonja
a NRCS- ból
- Így egy rövid béke után kiújult az angol-francia konfliktus. Anglia erős, fejlett és gazdag volt,
jó kereskedelmi kapcsolatokkal és gyarmatokkal, ezért természetes ellenség volt a franciák
számára. Az angoloknak pedig fontos volt az európai egyensúly és a francia hegemónia
megakadályozása.
- Napóleon túlbecsülte a francia flottát és a spanyolok szövetségesével megszervezte az angolok
elleni hadjáratot, amire válaszul megalakult a harmadik koalíció (Anglia, Oroszország,
Nápoly, Svédország) Azonban 1805-ben az angolok Nelson admirális vezetésével vereséget
mértek a franciákra Trafalgarnal. Napóleon fel is adja a tengeri terjeszkedést.
- 1805. dec. 2.: Austerlitzi csata “3 császár csatája” Napóleon, I.Ferenc (osztrák) és I. Sándor
(orosz) cár küzdelmében Napóleon jött ki nyertesen. Kiderül, hogy a szárazföldi hadsereg
megállíthatatlan a kontinensen.
 - A pozsonyi békeszerződés keretében felszámolta a Habsburgok itáliai és német birtokait. A
Német Római Szent Birodalomhelyére létrehozta a Rajnai Szövetséget, aminek főként a II.
Ferenc birtokait megszerző vazallusok voltak. Ezzel előrelépett a kontinentális hegemónia
megvalósításában. Az új helyzet már a poroszokat is zavarta.
- Ez később egy alternatívája a német egységnek
- Itt derül ki előszőr, hogy a nagy katonai erőhöz már politikai egység is kell
- A győzelmek ellenére, a francia flotta teljesen megsemmisült, ezért Napóleon az Angolok
ellen már csak a kontinensen tudott harcolni.
- 1806-ban megalakult a negyedik koalíció (orosz, porosz, angol, svéd) Napóleon azonban
megsemmisítette az porosz csapatokat Jéna és Auerstadt mellet és bevonult Berlinbe.
- Meghódította Kelet-Poroszországot, felszabadította Lengyelországot, majd Friedlandnál
végleg leverte az oroszokat.
- Az oroszoknak már elege lett az angolokból, mert nem fizettek rendesen, mindkét félnek
érdeke volt a szövetség, ezért Tilsitben meghatározák az érdekszférákat. Európa sorsa a
nagyhatalmi egyezkedéseken múlik.
- A francia-orosz szövetség az új európai szövetség tengelye, amit teljes egészében
Anglia ellen hoztak létre.
- Kontinentális zárlatot hirdetett Anglia ellen, vagyis blokkolta a velük való
kereskedelmet. Azonban a zárlat Európában súlyosabb gazdasági problémákat kreált,
mint Angliában, így a meghódított területek fellázadtak, az angolokat viszont nem
gyengítette meg, hiszen azok tudtak gyarmati területeikre támaszkodni.
- 1809- Franciaország bevonul Spanyolországba- polgárháború, angolok is partra szállnak
- 1809-ben az ötödik koalíció (angol finanszírozás, osztrák támadás) Napóleon ismét
győzedelmeskedett Wagram-nál és Ausztria újabb területeket vesztett. Azonban az is
egyértelművé válik, hogy az osztrák államokat elpusztítani nem lehet.
- Béke: dinasztikus, Napóleon házassága Habsburg Mária Lujzával. – Metternich kancellár
szervezi le, cseh szupranacionális arisztokrácia tagja
- A napóleoni birodalom ekkor érte el csúcsméretét 1809-ben.
- Az oroszoknak elege lett a kontinentális zárlatból és megnyitotta a kikötőit, ezzel együtt a
franciák támadásra készültek, amire 1812-ben Borogyinónál került sor. Napóleon ugyan
nyer, bevonul a felégetett és kiűrített Moszkvába, de nem tud békét, fegyverszünetet
kicsikarni. Vagy áttelel vagy visszavonul, utóbbit választja, vereséget szenvedett, amellyel
megkezdődött a Napóleon bukása.
- Jelentősége: kiderül, hogy az Oroszoknak van helye Európában
- Hatás az orosz ideológiára: megerősíti az ortodoxiában való hitet
- Nyugat megjelenése az orosz valósában, félelem a modernitástól
- Ausztria is csatlakozik a hatodik koalícióhoz és 1813-ban a lipcsei “népek csatájában” a
franciák újra vereséget szenvednek
- Nem tudja a frontot az országtól távol tartani, az volt az eddigi jólét alapja
- 1814-ben lemond és Elba szigetére vonul angol felügyelet alatt. Visszahívták a
Bourbonokat, de Napóleon 1815-ben visszatért és ellenállás nélkül vonult be Párizsba. „száz
napra”
- Azonnal létrejött a hetedik koalíció Waterloo mellett az angol-porosz Wellington
vezetésével végzetes győzelemet aradtak Napóleon felett, akit végleg száműztek Szent-Ilona
szigetére.

A bécsi kongresszus
- A győztes nagyhatalmak Párizsban kötöttek békét a franciákkal, akkor egyeztek meg a Bécsi
kongresszust, amiben a győztes nagyhatalmak szétosztják a háború és a párizsi béke
következtében rendelkezésre álló tartományokat.
- A francia külügyminiszter elérte (Talleyrand) , hogy Franciaország 5-ként lehessen
döntéshozó, és meghívásban részesültek a spanyolok, portugálok és a svédek is. Nem
békediktátum, meghívják a vesztest.
- I. Ferenc és Metternich a napóleoni háborúk győzteseit fogadták Bécsben, hogy helyreállítsák
a rendet Európában.
- A kongresszus elvei közé tartozott:
- a legitimitás elve, ami kimondta az uralkodó családok jogát a hatalmuk
visszaszerzésére. Maradjanak a törvényes dinasztiák, ez a Napóleon bukása előtt
meghaló területekre nem vonatkozik.
- felelősség elve, vagyis a nagyhatalmak a felelősek Európa jövőjéért,
- és az egyensúly elve, vagyis egy szuperhatalom se törhet az élre, status quo
megőrzése. „nagyhatalmi koncert”
- oroszország nagy súllyal lép be, kell Franciaország ereje a megfékezéshez,
Poroszország és Ausztria egymást ellensúlyozzák.
- restauráció elvea forradalom előtti politikai rendszerek visszaállítása, vagyis a
dinasztiák és az általuk korábban birtokolt területek visszaállítása.
- Nem nagyon foglalkoztak a kor Franciaországból terjedő eszméivel. Hamar kiderült, hogy
más elképzeléseik vannak, különösen a területi felosztások terén.
- Két csoport állt ellentétben, az egyik a oldalon az oroszok és a poroszok akarták a
megszerezni a lehető legnagyobb területeket, a másik oldalon a hatalmi egyensúlyt próbálták
fenntartani. Az oroszok Lengyelország területét akarták, a poroszok pedig szászországot.
Létrejött az angol-osztrák-francia bécsi titkos szerződés, amellyel fékezni tudták az
oroszokat.
- Végül a kongresszus záró jegyzőkönyvében, az Act Fináléban kompromisszum született.
- 1789-es határokhoz állítják vissza, Franciaország nem veszít sokat, de elszigetelik szomszédos
államokkal. Oroszok gyengítik, Habsburgok megkapták Velencét és Lombardiát, Poroszoké
lett a Ruhr-vidék kompenzációként az levesztett lengyel területekért, Lengyelország
felosztása, a nagy része Oroszországhpz kerül. Görögország függetlenségi háborúja, Belgium
független lett.
- Német kérdés rendezése: létrejön a Német Szövetség, ez egy kollektív védelmi szövetség,
élén a Bund
- Napóleon visszatérése, majd újabb elüldözése után Párizsban aláírják a Szent Szövetséget,
amely meghatározza a 19. század nemzetközi politikáját. A porosz-Habsburg-orosz
kezdeményezést minden Európai állam aláírta (kivéve, pápa (vége a szekularizációnak) ,
angol, török). Felesküdtek a Bibliára, hogy fenntartják a status quot és megvédik az
abszolutizmust. Az angolok azért maradtak ki, mert nem voltak abszolutisták és rossz volt a
kapcsolatuk az oroszokkal.
- Kolletkív védelmi egyezmény, ami az abszolutista ideológiára is kiterjed.
- A cél a kontinens nyugalmának megóvása volt, kielégítette a győztes ambíciókat. Azt
képviselte, hogy Európa békéjét minden megmozdulás veszélyezteti. Politikai restaurációban
a nemzeti szuveneritás helyét újra az isteni eredetű monarchia vette át. A diplomáciai
szisztéma a béke megóvása volt.
- Utána további kongresszusok, pl. 1820-as troppai a német nacionalista mozgalmak kezelésére