A Károlyi-kormány bukása. A Tanácsköztársaság.

A Horthy-korszak
kezdete.
A Károlyi kormány 1918. végére elveszíti a lakosság támogatását mert:

1. Nem sikerül fölosztást végrehajtani

2. Az ellátási nehézségek (élelem- és fűtőanyaghiány)
3. Külpolitikai kudarc → bebizonyosodik, hogy a győztes antanthatalmak a
nemzetiségeket (csehek, románok és szerbek) kezeli partnerként, míg a
magyarságot vesztes népként kezeli az I. vh. végén.

A csehek, románok és a szerbek az ország jelentős részét megszállják → a Károlyi

kormány nem tud fegyveres erőt szembeállítani sőt Károlyi inkább leszereli a magyar
hadsereget:

- Fél a frontról hazatérő fegyveres katonáktól – hogy forradalmat robbantanak ki.

- A leszereléssel akarja bizonyítani az antanthatalmak felé a jószándékát.

A magyar fegyveres erő hiányában az ország teljesen kiszolgáltatottá vált a benyomuló

hadseregekkel szemben.

A Károlyi-rendszer bukása:
1919. március 20. Vix-jegyzék (francia ezredesről kapta a nevét) → a Tiszántúl jelentős
részét át kellett volna adni a román csapatoknak. A kormány elfogadni nem tudja, az
elutasítás pedig harcot eredményezett volna → a kormányzat lemond és átadja a
szociáldemokratáknak a hatalmat.
A szociáldemokraták bevonják a kormányba a Kun Béla vezette kommunistákat is.
Magyarországon egy szovjet mintájú proletárdiktatúra jön létre (1919. március 21.). A
korszak neve: Tanácsköztársaság.
● Az új végrehajtó hatalom a Forradalmi Kormányzótanács lesz élén a
népbiztosokkal.
● Létrehozzák a Vörös Őrséget – a belső nyugalom fenntartása érdekében, de véresen
leszámolnak a régi rend híveivel (vörösterror időszaka)
● Létrehozzák a Vörös Hadsereget – vállalják a fegyveres harcot a cseh-román
erőkkel szemben.

A Vörös Hadsereg toborzó plakátja és Kun Béla a Tanácsköztársaság vezetője

Támadás a cseh csapatokkal szemben → teljes siker → a Felvidék nagy részét
visszaszerezzük a csehektől.
 Rózsaszín: a Felvidéki hadjárat során felszabadított terület, barna: román megszállás alatti területek
A Vörös Hadsereg váratlan sikere lépésre kényszeríti az antanthatalmakat. 1919. június
13-án a francia elnök (Clemenceau) jegyzéket küld a Tanácsköztársaság vezetőinek.
Lényege = amennyiben a Vörös Hds. kiüríti a Felvidéket, a francia kormány ráveszi a
románokat a Tiszántúl kiürítésére.
A Forradalmi Kormányzótanács elfogadja az alkut, de a románok megszegik az egyezséget.
Ezután a Vörös Hadsereg támadást indít a román erők ellen, de ez már sikertelen. →
román ellentámadás elfoglalják és kifosztják Budapestet.

Román csapatok Budapesten

1919. augusztus 1. – a Tanácsköztársaság bukása (a vezetők emigrálnak).

Az új erő az antant támogatásával Szegeden, majd Siófokon szerveződő Nemzeti

Hadsereg – vezetője Horthy Miklós.
1919. november – románok kivonulnak Bp-ről → Horthy a Nemzeti Hadsereg vezetésével
bevonul. Új erő szerveződik amelynek stabilizálni kell a belpolitikai és gazdasági
helyzetet. innentől számítjuk a Horthy-korszak kezdetét (tart – 1944. október 16.)
Horthy Miklós a nemzeti hadsereg élén bevonul Budapestre