You are on page 1of 76

„Az ok mindig megelőzi a cselekvést,

a cél mindig a cselekvés után


következik.”

Szabálygyűjtemény
Gerencsér Attila
magyar‒történelem‒eszperantó szakos
pedagógus tanításaiból

1
TARTALOMJEGYZÉK

KÖSZÖNTŐ ........................................................................................................ 3

ATTILA BÁCSI ................................................................................................... 5

ÍROTT ÉS ÍRATLAN SZABÁLYOK ................................................................. 8

Szabályok az ötödikes magyar nyelvtan tanulásához .......................................... 9

Szabályok a hatodikos magyar nyelvtan tanulásához ........................................ 19

Szabályok a hetedikes magyar nyelvtan tanulásához ........................................ 33

Szabályok a nyolcadikos magyar nyelvtan tanulásához .................................... 42

Attila bácsi három, írógépen készített nyelvtanos jegyzete ............................... 53

Irodalmi fogalomtár ............................................................................................ 55

Attila bácsi kézírásos jegyzetei egy irodalomkönyvben .................................... 65

Tanulókártyák a tanulnivaló elrendezéséhez, a rendszerezéshez ....................... 67

Íratlan szabályok, mondások, tanítások; módszerek; történetek ........................ 70

Üzenet – Egy utolsó tollbamondás ..................................................................... 74

ÚTRAVALÓ GONDOLATOK ......................................................................... 75

2
KÖSZÖNTŐ
„Ismergetjük, tanuljuk egész életünkben anyanyelvünket is,
ezt a sokszínű, sokarcú csodát. S minél jobban megismerjük,
annál szebbnek, gazdagabbnak, csillogóbbnak látjuk.”
Lőrincze Lajos
Kedves Olvasók!

Végtelen boldogsággal tölt el, hogy sikerült ezt a különleges összeállítást közös erővel
létrehoznunk. Az összefogás ismét csodát teremtett.

Régóta szerettem volna írásos formában megörökíteni a jelen- és utókor számára Nagybátyám,
Gerencsér Attila helyesírási, valamint a magyar tantárgyhoz kapcsolódó egyéb szabályainak a
gyűjteményét. Számos tanítványának lelkesedése szintén ösztönzött arra, hogy fogjam össze a
gyűjtőmunkát. Nagy örömömre pedig voltak olyanok is, akik szívesen részt vállaltak az
előkészítésben és kivitelezésben: igyekeztek hozzátenni valamit, ami által gazdagodhatott ez a
válogatás.

Sokunk szívügye a helyesírás, az anyanyelvszeretet, Gerencsér Attila tanítványai pedig olyan


igazi útravalót kaptak, amely egész életükre kihat. Mintha még ma is összetartaná őket az a
szellemiség, ahogy következetesen haladtak lépésről lépésre az anyanyelv megismerésének az
útján. Úgy érzem, hiszem, hogy az Attila bácsi tanította diákság tagjai – életkoruktól
függetlenül – összetartoznak. Szívesen emlékeznek vissza a sok évvel ezelőtti órákra, s ők fél
szavakból is megértik egymást. Büszkék arra, amit elsajátítottak, és igyekeznek a megszerzett
tudást akár már maguk is magyartanárként, akár szülőként a jövő nemzedékének továbbadni.

Megköszönöm mindenkinek, aki bármivel segítette a munkámat. Szeretnék külön köszönetet


mondani Gerencsér Mariannának, Kovács Júliának, Kovácsné Kertész Hajnalkának, Nagy
Tibornénak, Pala Viktóriának, Rozgonyiné Csepregi Annamáriának és Szendi Krisztinának,
hogy tankönyvekkel, jegyzetekkel, füzetekkel leptek meg, amelyekben az eredeti
szabályszövegek lapultak; továbbá Szelestey Évának, aki a szabályokat kiegészítette,
mindvégig támogatott, valamint ennek a dokumentumnak a szerkesztését, helyesírási és
nyelvhelyességi szöveggondozását, formázását vállalta.

Jóleső érzés, hogy milyen sokan vannak, akik gyűjtőmunkánkat elismerik, bizonyítva azt, hogy
igaz ügy mellé álltunk. Legyen ez a nagyon egyszerű, nem könyvkiadáshoz tördelt, szerény írás
AJÁNDÉK Nektek, kedves Olvasók! Bízom benne, hogy a szabálygyűjteményt nem csak az
egykori Gerencsér Attila-tanítványok fogadják szívesen. Azt remélem, hogy minél többen
Attila bácsi növendékeivé válhatunk – ha csak képletesen is – az ő tanításait, az ő hitvallását
követve.

Kívánok az olvasgatáshoz meghitt emlékezést és derűs perceket!


Pápa, 2021. május

Szabó Tiborné (Gerencsér Hajnalka)


ötletgazda, a szabályok leírója

3
Akik a szabályokat korabeli könyvekből, füzetekből és jegyzetekből közreadták,
fejből tollba mondták,

valamint személyes tárgyaikat szívesen megmutatták,


emlékeiket a közösséggel megosztották :

Badics Gabriella
Gerencsér Marianna
Gyenese Ágnes
Kovács Júlia
Kovácsné Kertész Hajnalka
Nagy Tiborné
Pala Viktória
Rozgonyiné Csepregi Annamária
Szelestey Éva Anna
Szendi Krisztina

Ha valakinek olvasgatás közben eszébe jut a leírtakon kívül még bármi, ami Attila bácsi
magyaróráin elhangzott, és ide illeszthető, vagy amivel kiegészíthető a szabálygyűjtemény,
kérjük, vegye fel a kapcsolatot Szelestey Évával e-mailben (info.szevanna@gmail.com), aki
frissíti a dokumentumot.

4
ATTILA BÁCSI
GERENCSÉR ATTILA
(1934–1992)

Szabó Tiborné (Gerencsér Hajnalka) írása

Gerencsér Attila 1934. október 11-én született Kecskeméten. Szülei, akik maguk is
pedagógusok voltak, a Dunántúlon telepedtek le. Két testvére volt: a húga, Ildikó és az öccse,
Csaba.

Kezdő tanárként Somlóvásárhelyen tanított. A pécsi egyetemen elvégezte a magyar szakot.


1956-tól 1992-ig a pápai Erkel Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola tanára volt. Tanítványai
kedvéért újra beiratkozott a főiskolára, megszerezte a történelemtanári diplomát is. Iskoláit
mindenkor jeles eredménnyel végezte. Rendkívüli pedagógus volt, aki az általa tanított
ismeretanyagon kívül emberségre is nevelte diákjait.

Kilenc osztály, azaz körülbelül 300 diák osztályfőnöke, mintegy 1200 gyermek magyar- és
történelemtanára volt. Szigorúan és következetesen bánt tanítványaival, akik egész életre szóló
tudást szívtak magukba általa.

Kevés olyan tanárral lehet találkozni, aki hasonló következetességgel bírálja el tanítványai
teljesítményét. Egyetlen órát sem mulasztott. Olyan pontrendszert alakított ki, melynek
segítségével a tanár és a diák együtt tudja lemérni a nyújtott teljesítményt. Tanítványai mindig
kitűnő tárgyi tudással hagyták el az iskolát. Különösen magas szintű volt a nyelvtani ismeretek
és a leíró magyar nyelvtan tanítása az óráin. A munkáltatásban hitt, melynek következetes
alkalmazásával a gyermekek végigjárták az ismeretszerzés útjait, így nemcsak ismereteket
szereztek, de megtanultak tanulni is.

Nem félt semmilyen munkától, bátran vállalt új és új feladatokat. Következetes, gondos


beosztással elérte, hogy mindenre maradt ideje. Az országos kísérletekbe bekapcsolódva sokan
megismerték a nevét a város határain túl is. Sikeres bemutatótanításai tovább öregbítették
hírnevét. Óráinak mindig hangulata volt. A nevelő hatások kibontakoztatására nem színes
szavakat, szósziporkákat, érzelemkeltő magyarázatokat használt, hanem többnyire a nagy
költőinket hívta segítségül.

Országosan is áttörést jelentett az általa kezdeményezett történelmi kislexikon. Neki


köszönhető, hogy a tankönyvekben megjelentek a fogalommagyarázatok.

Meghatóan ragaszkodott az emberiség összefogásának, testvériségének eszméjéhez. Ez volt a


hátterében annak az igyekezetének, hogy 1980-ban elvégezte az ELTE-n az eszperantó szakot
is. Tanításával népszerűsítője volt e nyelvnek is, amely a mai napig a nemzetközi érintkezés
legígéretesebb eszköze.

5
Mi volt a titka annak, hogy állandóan friss tudással végezte az oktató-nevelő munkát? Az
állandó ismeretszerzés, a megszakítás nélküli tanulás. Számára pihenést, kikapcsolódást
jelentett, mikor szakirodalmat olvasott, s logikája segítségével a sok szövegből kiszűrte az
aranyszemcséket, a gyakorlatban is hasznosítható pedagógiai gondolatokat.

Saját testületében is rendkívüli népszerűségnek örvendett. Nevét a fiatalok és idősek egyaránt


tisztelettel ejtették ki, minden jelentős ügyben kikérték a tanácsát. A városi és megyei magyar-
és történelem-munkaközösségekben mindig döntő szava volt. Évekig irányította a
magyartanárok városi munkaközösségét, s rendszeresen tartott itt értékes előadásokat.

Pályafutását számos szakmai siker kísérte. A 60-as évek közepén TIT-tanfolyamot is vezetett.
A Jókai Körnek újjászervezésekor titkára, később munkás, tevékeny tagja volt. Az ünnepi
ülések megszervezésében mindvégig szerepet vállalt, számtalan rendezvény mögött ő állt
utánjárásával, személyes tekintélyével.

1984 őszén Gerencsér Attila javasolta az Erkel Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola szép hangú
pedagógusainak, hogy lépjenek fel a Jókai Kör jubileumi összejövetelén. Ez volt az első
alkalom, amelyet egészen pontosan még 302 követett az azóta eltelt három évtizedben…

Munkája elismeréseként 1971-ben a „Kiváló Tanár” kitüntetését az Országházban vehette át.

Többször is publikált. 1975-ben a Köznevelésben jelent meg Írassunk-e röpdolgozatot? című


cikke. Az első, szakfolyóiratokban megjelent írásaiban a magyartanítás kérdéseivel
foglalkozott, a későbbiekben egyre gyakrabban vizsgálta a történelemoktatás neuralgikus
pontjait.

Két kislánya született: 1959-ben Gitka és 1963-ban Marianna. Felesége a második szüléskor
meghalt. Sokáig az Erkel Ferenc Ének-Zenei Általános Iskolában laktak. Hatalmas lelke volt,
nagy szeretetben nevelte fel egyedül lányait, akik mindketten magyar szakosok lettek: Gitka
egyetemet, Marika főiskolát végzett. Gitka pár évet tanított az Erkelben, aztán csak magánúton
eszperantót. Marika is az Erkel Ferenc Ének-Zenei Általános Iskolában kezdett tanítani.
Huszonöt évig, a GYES miatt megszakításokkal, magyart tanított. Öt éve már nem tanít, azóta
a Károli Gáspár Református Egyetem Irodalomtudományi Intézetében dolgozik.

Tanítványai szerint ember volt az emberek között, igazságos, emberséges, nagylelkű,


következetes és szigorú. „A való életre nevelt. Emlékezetesek voltak az órái. Jó tanár volt,
akinek élete volt a tanítás.” „Sokak kedvenc tanára volt.” Az egyik tanítványa kiemelte a
csendet, amikor Attila bácsi közeledett. „Még a rossz gyerekek is vigyázzba álltak. Színesek
voltak az órái, pontrendszert alakított ki, és levelezőlapon gyűltek a piros pontok. A kivételezést
nem ismerte, sőt! A lányait tanította, és rendkívül kényesen ügyelt arra, hogy a kivételezésnek
a gyanúja se merüljön fel senkiben. Triplán kellett teljesíteniük, de ez sem volt feltétlenül elég.”
„Megtiszteltetés volt a tanítványának lenni!” „Rendkívüli humora volt.” Az összes
osztálytalálkozón szuperlatívuszokban emlegetik azok is, akik következetes szigorúsága miatt
féltek tőle. „Volt, hogy a szigor dominált, például az évszámok esetében, a helyesírási
szabályokkal kapcsolatban, de ez soha nem volt öncélú szigor, minden a mi érdekünkben
történt. Ebből profitáltam mindig, próbáltam igényesen, helyesen használni anyanyelvünket.

6
Csak köszönettel és hálával tudok emlékezni Attila bácsira.”

Nagybátyám rendkívüli ember volt. Játékos formában szerettette meg velem a helyesírást. A
családi ünnepek alkalmával félrevont, és hol tollbamondással, hol eszperentével, egyéb nyelvi
játékokkal töltöttük az időt. A mai napig örök emlékként őrzöm ezeket a pillanatokat a
lelkemben. A gimnáziumi éveim alatt hitetlenkedve tapasztaltam, sokaknak mekkora problémát
jelent a helyesírás, nekem szerencsére egyáltalán nem. Tudom, hogy ezt én Atti bácsinak
köszönhetem, ahogyan anyanyelvem szeretetét is.

Valóban ilyen tökéletes volt ő élete minden percében, minden órájában? Ember volt ő is, mint
mi mindnyájan, akik születtünk és meghalunk. De… nála, ha hibáit és erényeit a mérleg két
serpenyőjébe helyezzük, óriási erényei irányába lendül a mérleg nyelve; emberi gyengéit
elfedik, elfeledtetik pozitívumai, tudása, önzetlensége, szerénysége, embersége, a színtiszta
igazságra törekvése és jellemének többi dicséretes tulajdonsága. Áldozatkész gyermek,
nagyszerű apa és jó rokon volt. Szeretetét sohasem szavakkal, hanem tettekkel bizonyította.

1992. március 27-én halt meg.

Gerencsér Attila tiszteletére barátja, Bognár József, az Erkel Ferenc Ének-Zenei Általános
Iskola volt igazgatóhelyettese és a Tarczy Lajos Általános Iskola egykori igazgatója
kezdeményezte a GERENCSÉR ATTILA VÁROSI, később VÁROSI-TERÜLETI
HELYESÍRÁSI VERSENY életre hívását, adózva kollégája tudása és emléke előtt. A
nemsokára 30 éves verseny alapítója nagy elhivatottsággal gondol vissza a kezdetekre: az volt
a szándéka, hogy az olyan gyerekeknek, akik jók, kiválóak, és kiemelkedő a helyesírásuk, a
nyelvismeretük, létre kellene hozni egy városi vagy kistérségi, akár regionális versenyt, ahol
összemérhetik tudásukat, s ezt nemcsak iskolájukban, hanem egy nagyobb közösségen belül is
megtehetik. Ma is bízik abban, hogy a verseny méltó megemlékezés az Erkel-iskola híres
pedagógusára: a nyelv, a helyesírás kiváló tudójára, ismerőjére, az anyanyelvi mozgalom
fáradhatatlan képviselőjére. És az is marad.

(Huszár János szakfelügyelő, Gerencsér Attila tanítványa: Schneider Ferenc, lányai: Sáling
Miklósné Gitka és Gerencsér Marianna, unokahúga: Szabó Tiborné és más erkeles diákok
gondolataiból, valamint a papa-ma.hu hírportál 2012. március 1-jei cikke alapján szerkesztve –
2017, 2021)

7
ÍROTT ÉS ÍRATLAN SZABÁLYOK
A gyűjtemény forrásai:
- könyvek, füzetek, jegyzetek;
- szóbeli kiegészítések, fejből idézett gondolatok, tanítások, mondások.

Mivel a források tulajdonosai eltérő életkorúak – nemcsak 1-2 év, hanem akár 8-10-12-18 év
korkülönbség is van közöttük –, a szabályokhoz illő példák a gyűjteményben többfélék, hiszen
Attila bácsi változtatott a szavakon, szószerkezeteken. A kiírt szabályanyag pedig elsősorban a
rendelkezésünkre álló jegyzetekben és füzetekben talált elrendezésre, azaz tananyagsorrendre
épül, noha elképzelhető másfajta tagolás is. Egyes szabályrészletek több vázlatban is
felbukkannak, így biztosan sokan felfedeznek ismerős elemeket.

Az összeállításba az került, ami a felhívásra érkezett, és beküldője – névvel vagy név nélkül –
hozzájárult annak dokumentumba helyezéséhez. A válogatás, amelyben többféle vázlatformára
található példa, és amely nem tartalmazza a négy év minden tananyagrészéhez a tanári
segítséget, természetesen bővíthető.

A magyar nyelvi szabályok szövegeiben található szakkifejezések között van jó néhány olyan,
amelynek Attila bácsi egyedi megnevezést adott, vagy amelyiknek a hivatalos neve – a
szabályok leírása óta – megváltozott; több szabály pedig másként szerepel a későbbi
tankönyvekben. Ezért a gyűjtemény tartalmának beillesztése a mai magyartanulási
folyamatokba csak nagy körültekintéssel ajánlott.

Kovács Júlia jegyzete, Nagy Tiborné füzetei, Kovácsné Kertész Hajnalka könyvei

8
Szabályok az ötödik osztályos magyar nyelvtan
tanulásához
1)
Füzetvezetés

1. Óraszám: 1. (óra)
2. Dátum: IX. 1.
3. Cím: írott betű, aláhúzás, pont nincs.
4. Sorkihagyás: cím után, előző rész után. Mindig csak egy sort szabad kihagyni!
5. Csak tollal szabad írni!

2)
Öt eszköz

1. Könyv.
2. Füzetek. (+ Írólapok.)
3. Toll.
4. Ceruza.
5. Vonalzó.

3)
Betűrend

1. Meghatározás. A betűrend az a sorrend, amelyben a magyar ábécé betűi állnak.

2. Betűrendszabályok
a) A betűrendben a szavak kezdőbetűjük sorrendje szerint következnek (alma, körte, szilva).
b) Ha a kezdőbetűk azonosak, akkor a második betűt vesszük figyelembe, ha azok is
azonosak, akkor a harmadikat és így tovább (datolya, dinnye, dió, bridzs, brikett).
c) Az a, á, e, é betűk, valamint a rövid és hosszú betűpárok a betűrend szempontjából
egyenlőnek számítanak (áfonya, alma, éber, égbolt, elég, Írország, Izland).

4)
A magyar helyesírás három alapelve

A három alapelv: kiejtés, szóelemzés, hagyomány. A kiejtéssel magyarázzuk az olyan szavak


helyesírását, melyeknek kiejtése és leírása megegyezik (kacsa, liba). Szóelemzéssel
magyarázzuk az olyan szavak helyesírását, amelyek kiejtése és leírása eltér, de a kiejtéstől
eltérő írásmód a szóelemzéssel magyarázható (adja, kétszer). Hagyománnyal magyarázzuk az
olyan szavak helyesírását, melyeknek kiejtése és leírása eltér, és az írásmód szóelemzéssel sem
magyarázható meg, csak azzal, hogy a régiek így hagyták ránk (rögtön, mindjárt).

9
5)
Beszélőszerveink: tüdő, légcső, gégefő (hangszalagok), szájüreg (nyelv, szájpadlás, fogmeder,
fogak, íny, ínyvitorla, ajkak), orrüreg.

6)
A hang

A) Meghatározás. A hang olyan fizikai jelenség, amelyet hallunk. A hang úgy keletkezik, hogy
egy hangforrás (pl. hangszer, rádió, emberi beszélő szervek) megrezegteti a levegőt, s ezt a
levegőrezgést az emberi fül a dobhártya segítségével felfogja.

B) A hangok csoportosítása

I. Magánhangzó. A magánhangzó olyan hang, amelynek kiejtésekor a tüdőből feláramló


levegő nem ütközik akadályba. Fajtái:
1. A kiejtés időtartama szerint
a) Rövid (a – hal)
b) Hosszú (á – láng)
2. A nyelv vízszintes mozgása szerint
a) Magas (e, é, i, í, ö, ő, ü, ű): derékszíjbőrtű / Teréz cipőt fűz.
b) Mély (a, á, o, ó, u, ú): a háború / Van ám borunk!

II. Mássalhangzó. A mássalhangzó olyan hang, amelynek kiejtésekor a tüdőből feláramló


levegő valamilyen akadályba ütközik. Fajtái:
1. A kiejtés időtartama szerint
a) rövid (s – mosoda)
b) hosszú (ss – lassú)
2. A hangszálak működése szerint
a) zöngés (b, d, g, ǀ v, zs, z, ǀ dz, dzs, gy, ǀ m, n, ny, ǀ l, r, j)
b) zöngétlen (p, t, k, ǀ f, sz, s, ǀ c, cs, ty, ǀ h)

7)
Hangrend, illeszkedés

1. Vannak magas, mély és vegyes hangrendű szavak (körte, alma, szilva / egér, agár, liba). Az
eredeti magyar szavakban csak az e, é, i, í keveredhet mély magánhangzókkal.

2. A magas hangrendű szavakhoz magas, a mély hangrendű szavakhoz mély, a vegyes


hangrendű szavakhoz mély hangrendű toldalék vagy kötőhang illeszkedik (körtéhez,
almához, szilvához / egérhez, agárhoz, libához).

10
8)
Mássalhangzó-változások

Minden mássalhangzó-változásnak az az oka, hogy a nyelv leegyszerűsíti a mozgását.

1. Részleges hasonulás. Részleges hasonulásról beszélünk akkor, amikor egy zöngés és egy
zöngétlen mássalhangzó egymás mellé kerül, és a bal oldali alkalmazkodik a jobb oldalihoz
(adhat, népdal, azonban).

2. Teljes hasonulás. Teljes hasonulásról beszélünk akkor, amikor két különböző mássalhangzó
közül az egyik olyan lesz, mint a másik (bátyja, vonattal).
Betűkapcsolódások: t + cs, d + cs, gy + cs, t + gy, d + gy, t + c, d + c, gy + c, sz + s, z + s,
sz + zs, z + zs, s + sz, zs + sz, s + z, zs + z, ny + j, ty + j, gy + j, l + j, ll + j. Fő esetek:
- s, sz, z, dz végű ige + j-s toldalék (alkoss),
- mássalhangzó végű névszó + -val, -vel rag (könyvvel),
- ez és az mutató névmás + mássalhangzóval kezdődő határozói rag (ezzel, ahhoz).

3. Összeolvadás. Összeolvasásról beszélünk akkor, amikor két mássalhangzó helyett egy


harmadikat ejtünk (adja, bolondság). Betűkapcsolódások: t + j, d + j, n + j, t + sz, gy + sz,
t + s, d + s, gy + s.

4. Mássalhangzó-rövidülés. Mássalhangzó-rövidülésről beszélünk akkor, amikor egy hosszú


meg egy rövid mássalhangzó egymás mellé kerül, és a hosszú mássalhangzót röviden ejtjük
(jobbra, arccal).

5. Mássalhangzó-kiesés. Mássalhangzó-kiesésről beszélünk akkor, amikor több mássalhangzó


van egymás mellett, és valamelyik eltűnik a kiejtésben (mondta, pénzsóvár, mindnek).

9)
A szó

A szó a legkisebb értelmes nyelvi elem, amelynek van alakja és jelentése.


A szó alakját azok a hangok vagy betűk adják, amelyeket kiejtünk vagy leírunk. Pl.: k,u,ty,a.
A szó jelentése az, amire gondolunk a szó kiejtésekor vagy leírásakor. Pl.: kutya = négylábú
állat.
Az egyjelentésű szó olyan szó, amelynek alakjához egyetlen jelentés fűződik (ceruza, kályha,
ember).
A több jelentésű szó olyan szó, amelynek alakjához két vagy több jelentés fűződik, és ezek a
jelentések egymásból fejlődtek ki (levél, körte, zebra).
Az azonos alakú szavak olyan szavak, amelyek alakjához két vagy több jelentés fűződik, de
ezek a jelentések teljesen függetlenek egymástól (vár, nyúl, fej, fog).
A rokon értelmű szavak olyan különböző szavak, amelyek hangalakjához azonos vagy
hasonló jelentés fűződik (kutya – eb, megy – siet – rohan).
A szó alakja szerint kétféle lehet: tőszó, toldalékos szó (ház, házak).
A szó alaki elemei: tőszó, kötőhang, toldalék (ház-a-k).

11
A szavak szerkezetük szerint lehetnek egyszerű és összetett szavak. Az egyszerű szó olyan szó,
amely egyetlen értelmes szóból áll (ház). Az összetett szó olyan szó, amely két vagy több
értelmes szóból áll (háztető, háztetőcserép). Az összetett szó részei: előtag, utótag (ház + tető).
A többszörösen összetett szó olyan összetett szó, amely kettőnél több értelmes szóból áll
(úttörő-csapatzászló).

10)
A szó végi magánhangzók helyesírása

1. A szó végi i legtöbbször rövid (Pisti, kocsi). Kivétel: hí, rí, sí.

2. A szó végi ó, ő mindig hosszú (ajtó, repülő). Kivétel: no!, nono!

3. A szó végi ú, ű a melléknevek végén mindig hosszú (szomorú, keserű); a főnevek végén
legtöbbször hosszú (keselyű, fésű). Gyakoribb kivételek: Jól jegyezd meg, kedves komám,
Samu: az alku, áru, batyu, daru, falu, gyalu, hamu, kapu, saru, zsalu, anyu, apu végén mindig
rövid az -u!
Egy versikés példában:
Jól jegyezd meg, kedves komám, Samu:
alku, áru, batyu, daru, falu,
gyalu, hamu, kapu, saru, zsalu,
mindegyiknek a végén rövid az -u + eskü, anyu, apu

4. A szó végén az -ul, -ül mindig rövid: törökül tanul.

11)
A szó belseji magánhangzók írása

1. A szó belseji í, ú, ű az egy szótagos szavakban általában hosszú (tűz, víz).


Toldalékoláskor néha rövidülés történik a kéz szó mintájára (kézben – vízben, kútban –
tűzben, de: kezek – vizek – kutak – tüzek).
Szavak, amelyekben megrövidül az í, ú, ű a kéz szó mintájára: Reszket a nyúl meg a
lúd, mert az úton, a kútnál, a vízen, a hídnál, a fűben, a tűznél áll egy úr rúddal, egy
szűz erős ínnal és feszes nyíllal, és a környék tűzben ég.
Megjegyzés: a tíz és húsz számnévben mindig hosszú í-t, ú-t írunk. Kivéve a következő
alakokat: tized, huszad, tizen-, huszon-.
Vannak egy szótagos igék és melléknevek, amelyekben bizonyos esetekben megrövidül az
í, ú, ű (pl. bízik – bizakodik), csíp – csipked, bújik – bujdos, szűk – szükség).

2. Vannak rövid és hosszú magánhangzós toldalékok. Rövidek: -ig (Budapestig); -hoz (házhoz),
-hez, -höz; -szor (háromszor) -ször; -kor (hatkor). Hosszúak: -ít (melegít); -ból (házból),
-ből; -ról (fáról), -ről; -tól (asztaltól), -től.

3. Egyes régies családnevekben kétjegyű magánhangzót írunk: Gaal, Gaál, Paal, Paál, Veér,
Eötvös, Beöthy, Soós, Joó, Kuun, Thewrewk (Török).

12
12)
A szó végi mássalhangzók helyesírása

1. A szó végi mássalhangzót általában a művelt emberek kiejtése szerint írjuk (szál – száll, tol
– toll).

2. A „lesz”, az „egy” és a „dz” végű szavak végső mássalhangzóját hosszan ejtjük, de röviden
írjuk (lesz, egy, edz, pedz).

3. A h végű szavak közül a céh, cseh, düh, éh, méh, pléh, juh, rüh szavak h-ját nem ejtjük ki,
csak akkor, ha a toldalék magánhangzóval kapcsolódik hozzájuk (céhek, csehek, dühös,
éhes). A doh, potroh, sah, Allah szavak h-ját mindig kiejtjük.
Egy versikés példában:
A céh, cseh
düh, éh,
méh, pléh,
juh, rüh szavak végső h-ját nem ejtjük.

13)
A szó belseji mássalhangzók helyesírása

1. A mássalhangzó-változásokat írásban nem jelöljük, kivéve a teljes hasonulás három esetét.


a) A mássalhangzó végű szóhoz -val, -vel, -vá, -vé rag kapcsolódik (várral, szekérrel,
okossá).
b) Az s, sz, z, dz végű igéhez -s toldalék járul (mossuk, vesszük).
c) Az ez, az mutató névmáshoz mássalhangzóval kezdődő rag (ezzel, azzal, evvel, avval,
ehhez, ahhoz) kapcsolódik.

2. Vannak hosszú mássalhangzós toldalékok:


a) a múlt idő jele magánhangzó után -tt (adott),
b) a múlt idejű melléknévi igenév képzője magánhangzó után -tt (kopott),
c) a -képp, -képpen ragban -pp (másképp, másképpen),
d) a -tyú, -tyű végű főnevekben magánhangzó után -tty (dugattyú, pörgettyű), kivétel:
batyu, Pityu.

3. Egyes régies családnevekben szokatlan módon jelöljük a mássalhangzót: Madách, Czuczor,


Jósika, (Józsika), Csáth, Mikszáth, Kossuth, Takáts, Wesselényi.

14)
A szókapcsolatok helyesírása

1. Ha a szókapcsolat előtagja tulajdonnév, akkor általában kötőjellel írjuk (Duna-part,


Petőfi-ház). Kivételtípusok: Kovács bácsi, Jókai utca, Veszprém megye.

2. Ha a szókapcsolat előtagja köznév, akkor mindig egybeírjuk (bableves, tolltartó).

3. Ha a szókapcsolat előtagja melléknév, akkor általában különírjuk (piros alma, nagy bácsi).

13
Kivételek az olyan esetek, amikor az egybeírás mást jelent, mint a különírás (nagybácsi,
kisasszony).

4. Ha a szókapcsolat előtagja számnév, akkor általában különírjuk (két papagáj). Kivételek az


olyan esetek, amikor az egybeírás mást jelent (háromszög, ezermester).

5. A többszörösen összetett szavakat hat szótagig egybeírjuk, azon felül kötőjellel (úttörőcsapat,
úttörő-csapatzászló).

15)
A „jé” hang helyesírása

1. A jé hangot kétféleképpen írhatjuk: j-vel vagy ly- nal.

2. A szó eleji jé hangot j-vel írjuk (játszik, jácint, juhász). Kivétel: lyuk.

3. A szó végi jé hangot az egy szótagos szavak végén általában j-vel írjuk (tej, vaj, fej, haj).
Kivételek: gally, hely, mely, mély, ily, mily, oly, boly, moly, súly.
Egy versikés példában:
gally, hely
mely, mély
ily, mily
oly, !foly- [Azért került ide, mert a folyik szó írását sokan eltévesztették.]
boly, moly
súly

4. A szó végi jé hangot a több szótagos szavak végén általában ly-nal írjuk (király, harkály,
osztály). Kivételek: burzsuj, delej, dévaj, dörej, duhaj, ganaj, kacaj, karaj, lebuj, lakáj, maláj,
muszáj, óhaj, olaj, papagáj, paréj, ricsaj, robaj, röhej, sóhaj, szeráj, talaj, taraj, tolvaj, tutaj,
zörej, zsivaj.
Három versikés példában:
duhaj, dörej, karaj dévaj, duhaj, kacaj, óhaj lakáj, maláj, muszáj, szeráj
sóhaj, szilaj, talaj olaj, ricsaj, robaj, sóhaj delej, dörej, zörej, röhej
óhaj, tutaj, olaj szilaj, talaj, tolvaj, tutaj ganéj, karéj, paréj, taréj
tolvaj, zörej, robaj 13. a zsivaj burzsuj, lebuj, papagáj
papagáj, zsivaj

5. A szó belsejében a jé hangot a tőszavakban „r” és „t” előtt mindig j-vel írjuk (varjú, fajta).

6. A szó belsejében a jé hangot a -ja, -je -jag, -jeg, -jog, -jög végű szavakban általában ly-nal
írjuk (boglya, gereblye, hólyag, bélyeg, mosolyog, hömpölyög). Kivételek: bója, csája, héja
kopja, rája, szója, tuja, heje-huja, sajog, vijjog, zsivajog.

7. A toldalékokban mindig j-t írunk (kapuja, erdeje).


A névmásokban mindig ly-t írunk (ilyen, olyan).

14
A következő szavakban ly-t írunk: béklyó, bolyhos, csobolyó, dölyf, gabalyodik, golyhó,
golyva, gömbölyű, hüvelyk, kályha, keselyű, kölyök, mályva, molyhos, nyoszolyó, ölyv,
petrezselyem, polyák, polyva, pulyka, selyem, selyp, sólyom, solymár, sulyok, süllyed,
vályú.

16)
A toldalékok fő fajtái

1. A képző olyan toldalék, amely egészen megváltoztatja a szó jelentését, gyakran új szófajt is
létrehoz: (kapa + l = kapál, ás + ó = ásó). Képzők pl.: igeképző: kapál, névszóképző: ásó.

2. A jel olyan toldalék, amely módosítja a szó jelentését, picit változtat rajta (házak).
Jelek: többesjel: -k (házak), birtokjel: -é (családé), középfokjel: -bb (pirosabb), módjel:
-na, -ne, -ná, -né; -j (adna, kérne, adjon), időjel: -t, -tt (ment, jött).

3. A rag olyan toldalék, amely mondatba fűzi a szavakat, és általában megmutatja a szó
mondatbeli szerepét. Ragok: igei személyrag (olvasok), birtokos személyrag (könyvem),
tárgyrag: (házat), határozórag: (házban), birtokos jelző ragja: (háznak a …).

17)
A főnév

1. A főnév olyan szófaj, amely megjelöli valakinek vagy valaminek a nevét.


Fajtái: tulajdonnév és köznév.

2. A tulajdonnév olyan főnév, amely élőlények, élettelen dolgok saját külön nevét jelöli meg.
A tulajdonnév fajtái: személynév, állatnév, földrajzi név, intézménynév, címnév, márkanév.

3. A köznév olyan főnév, amely több élőlénynek vagy dolognak a közös nevét jelöli meg.
A köznév fajtái: egyedi név, gyűjtőnév, anyagnév.

18)
Az ige

1. Az ige olyan szófaj, amely cselekvést (olvas), történést (esik), létezést (van, volt, lesz, él,
létezik) fejez ki.

2. Igeragozás
Megkülönböztetünk alanyi és tárgyas ragozású igét.

3. Alanyi ragozás

a) Alanyi ragozást használunk akkor, amikor a mondatban nincsen tárgy, vagy határozatlan
tárgy van.
b) Az alanyi ragozás kifejezi az alany számát és személyét.

15
c) Alanyi személyragok:

E/1 -k T/1 -nk


E/2 −, -sz, -l T/2 -tok, -tek, -tök
E/3 -n, -ik T/3 -nak, -nek

4. Tárgyas ragozás

a) Tárgyas ragozást használunk akkor, amikor a mondatban határozott tárgy van. (Látom
a jövőt).
b) A tárgyas ragozás kifejezi az alany számát, személyét, de emellett utal a tárgyra is.
c) Tárgyas személyragok:

E/1 -m T/1 -juk, -jük, -uk, -ük


E/2 -d T/2 -játok, -itek, -átok, -étek
E/3 -ja, -i, -a, -e T/3 -ják, -ik, -ák, -ék

d) A tárgyas ragozású ige helyesírása.


Tárgyas ragozáskor legtöbbször feltüntetjük a tőszót és a személyragot: adjuk.

6. Az ikes ige

Az ikes igék azok az igék, amelyek alanyi ragozás, kijelentő mód, jelen idő, egyes szám
3. személyben -ik személyragot kapnak. Pl.: eszik, iszik, játszik, alszik. – A mozzanatos igék
nem ikes igék! Helytelen: csobbanik, robbanik, dobbanik. Helyes: csobban, robban, dobban.

7. Az igeidők

Három igeidő van: jelen (mos), múlt (mosott), jövő (mosni fog).
a) A jelen idő azt fejezi ki, hogy a cselekvés, történés, létezés most folyik: olvas, fázik, él.
Jele nincs.
b) A múlt idő azt fejezi ki, hogy a cselekvés, történés, létezés már befejeződött: olvasott,
fázott, élt. Jele: magánhangzó után két -t, mássalhangzó után egy -t.
c) A jövő idő azt fejezi ki, hogy a cselekvés ezután fog bekövetkezni: olvasni fog, fázni
fog, élni fog. Jele nincs. Ragozása úgy történik, hogy a főnévi igenév mellett ragozzuk a
fog segédigét.

8. Az igemódok

Három igemód van: kijelentő (eszik), feltételes (enne), felszólító (egyen).


a) A kijelentő mód azt fejezi ki, hogy a cselekvés, történés, létezés valóban, biztosan
bekövetkezik: olvasok, fázom, élek. Jele nincs.
b) A feltételes mód azt fejezi ki, hogy a cselekvés, történés, létezés valamilyen feltételtől
függ: olvasnék, fáznék, élnék. Jele: -na, -ne, -ná, -né. Helytelen az alanyi ragozásban:
Olvasnák, ha lenne könyvem. Helyes: Olvasnék, ha lenne könyvem.
c) A felszólító mód azt fejezi ki, hogy akarjuk, kívánjuk a cselekvés, történés, létezés
bekövetkezését: olvassak, fázzam, éljek. Jele -j.
- A felszólító módban gyakran feltüntetjük a tőszót és a módjelet: adjatok.

16
- Ha s, sz, z, dz végű igékhez -j módjel járul, akkor hasonulás történik, és ilyenkor hosszú
s-t, sz-t, z-t vagy dz-t írunk: mossatok, ússzatok, főzzetek, eddzetek. A t végű igék
felszólító módjában vagy ss-t, ssz-t, vagy ts-t írunk: fessen, mulasszon, felejtsen.
- A tárgyas ragozású igék felszólító mód, jelen idő, egyes szám második személyű rövid
alakjában elmarad a módjel, és közvetlenül a tőszóhoz járul a személyrag: faragd.
Ilyenkor a t végű igékben sd-t, szd-t vagy tsd-t írunk: fesd, halaszd, felejtsd.
Magánhangzó után ilyenkor két d-t írunk: hidd, vidd, add.
19)
Mikor használunk vesszőt?

1. Összetett mondat tagmondatai között.


2. Azonos mondatrészek között.
3. Felsorolás tagjai között.
4. Értelmező és jelzett szó között.
5. Megszólítás előtt és után.
6. Indulatszó előtt és után.

20)
Mondatrészek

Az állítmány az a mondatrész, amelyben az alanyról állítunk valamit.


Az alany az a mondatrész, amelyről az állítmánnyal állítunk valamit.
A tárgy az a mondatrész, amelyre a cselekvés irányul.
A határozó olyan mondatrész, amely meghatározza a cselekvés valamilyen körülményét.
A jelző olyan mondatrész, amely meghatározza a jelzett szó minőségét, mennyiségét,
birtokosát.
Fajtáikat részletesen még nem tanuljuk.

21)
A párbeszéd helyesírása

Az Öreghegyben sétálunk. Fönn vagyunk a tetőn. Tamás megkérdezi:


- Milyen magasan vagyunk, tanár bácsi?
- Talán negyven méter magasan – válaszol a tanár bácsi.
- Hű, de magasan! – csodálkozik Tamás.
- Van magasabb hegy is? – kérdezi Cecil.
- De van ám! – válaszol a tanár bácsi.
- Na, gyerekek, ki tudja, melyik a világ legmagasabb hegye, és az hány méter?
- A Mount Everest. Az majdnem 9 ezer méter magas.

17
22)
Kérdések és válaszok a nyelvről

1. Mi a nyelv?
A nyelv az az eszköz, amellyel kifejezzük gondolatainkat szóban vagy írásban.
2. Melyek a magyar nyelv alkotórészei?
A magyar nyelv alkotórészei a következők: mondat, szó, hang, toldalék, kötőhang.
3. Mi a nyelvtan?
A nyelvtan az a tantárgy, amely megismerteti a nyelv alkotórészeit.
4. Mi a helyesírástan?
A helyesírástan az a tantárgy, amely megismerteti a mondatok, szavak, hangok leírásának a
szabályait.
5. Mi a nyelvhelyességtan?
A nyelvhelyességtan az a tantárgy, amely megismerteti a nyelvhasználat szabályait.

23)
A beszéd kialakulása

Amikor az ősember kezét már munkára használta, azzal nem tudott jeleket adni. Ezért
hangjeleket használt a különböző cselekvések, dolgok, tulajdonságok megnevezésére. Így
alakult ki a beszéd.

24)
A nyelvcsaládok

A nyelvcsalád olyan nyelvek csoportja, amelyek egy alapnyelvből származnak. Az európai


nyelvcsaládok a következők: germán (német, svéd, norvég, dán, izlandi, angol, holland,
flamand); szláv (orosz, ukrán, belorusz, bolgár, macedón, szerb, horvát, szlovén, cseh, szlovák,
lengyel); latin (olasz, francia, román, portugál, spanyol); finnugor (Európában magyar, finn,
észt, lett, lapp).

18
Szabályok a hatodik osztályos magyar nyelvtan
tanulásához

1)
A nyelvtan a nyelvről szól. A mondattan a mondatokról, a szótan a szavakról, a hangtan a
hangokról ad ismereteket.

2)
A jelek és jelrendszerek

1. A jel olyan ábra, kép vagy más érzékelhető jelenség, amely önmagán túl valamilyen más
dologra is utal (pl. a közlekedési lámpák fénye).

2. A jel részei: jeltest (pl. maga a piros lámpa), jelentés (tilos az átkelés).

3. A jel fajtái: természetes jel (pl. a fa mohás oldala), mesterséges vagy választott jel
(pl. a közlekedési lámpa).

4. A jelrendszer olyan jelek együttese, amelyek egy csoportba tartoznak, összefüggnek


egymással, és mind különböznek egymástól (pl. közlekedési jelek, vasúti információs jelek,
térképjelek, turisztikai jelek).

5. A nyelv is jelrendszer, hiszen az egyes szavak is hallható vagy látható jeltestek,


amelyeknek jelentésük van.

- A jelelemek önálló alakkal rendelkeznek, viszont önálló jelentésük nincsen (betűk).


- Jelentésmegkülönböztető szerepük a beszédhangoknak van.
- Elemi jelek: morfémák (szótő + toldalék: képző, jel, rag); önálló alak, jelentés.
- Szerkesztett jelek: szintagmák (szószerkezetek), mondatok: egyszerű, összetett.

3)
A szófajták

I. IGE (i.): olvas, elesik, él

II. NÉVSZÓK
1. Főnév (fn.): kacsa, kulcs, szemüveg
2. Melléknév (mn.): piros, szelíd, pápai
3. Számnév (szn.): három, harmadik, harmad, sok
4. Névmás (nm.): én, ez, mi
5. Főnévi igenév (fn. in.): olvasni
6. Melléknévi igenév (mn. in.): olvasó, olvasott, olvasandó

19
III. EGYÉB SZÓFAJTÁK
1. Határozószó (hsz.): itt, most, így, egyedül
2. Határozói igenév (h. in.): nevetve, futva
3. Igekötő (ik.): fel, le, oda, vissza, alá, fölé, meg
4. Névutó (nu.): előtt, mögött, alatt, fölött, között
5. Névelő (ne.): a, az, egy
6. Kötőszó (ksz.): és, meg, hogy
7. Módosítószó (msz.): igen, talán, nem, ne, vajon
8. Indulatszó (isz.): ó, jaj, jé

4)
A főnév

1. Meghatározás. A főnév olyan szófaj, amely élőlény, élettelen tárgy, jelenség vagy gondolati
dolog neve (kutya, kerékpár, mennydörgés).

2. Fajtái: tulajdonnév és köznév.

I. A tulajdonnév olyan főnév, amely élőlények, élettelen dolgok saját külön nevét jelöli meg
(Malvin, Lánchíd, Isten).

- A tulajdonnév fajtái: személynév, állatnév, földrajzi név, intézménynév, címnév,


márkanév.
- A személynév, állatnév, márkanév helyesírása: a személynevet, az állatnevet és a
márkanevet mindig nagy kezdőbetűvel írjuk (Sára, Bodri, Skoda).
- A földrajzi név helyesírása. A földrajzi nevet mindig nagy kezdőbetűvel írjuk. Az
összetett földrajzi nevek egy részét egybeírjuk, másik részét kötőjellel, a harmadik részét
különírjuk.

Egybeírjuk
a) az -ország végű országneveket (Franciaország),
b) az országrészek nevét (Dunántúl),
c) a helységneveket (Budapest),
d) a helységrészek nevét (Rózsadomb).
őőőőőőőőőő

Kötőjellel írjuk
a) a világtájjal kezdődő földrajzi neveket (Észak-Európa),
b) két helység közös állomásnevét (Gecse-Gyarmat / Tét-Felpéc),
c) tengerek, tavak, folyók, szigetek, hegyek, hegységek, hágók, szorosok nevét
(Adriai-tenger); ha azonban az ilyen szókapcsolat előtagja önmagában is ugyanazt a
földrajzi nevet jelenti, akkor különírjuk (Balaton tó, Bakony hegység).
úúú

Különírjuk
a) a nem -ország végű országneveket (Magyar Népköztársaság),
b) a megyeneveket (Veszprém megye),
c) az utak, utcák, terek, parkok, sétányok, ligetek, lakótelepek nevét (Rákóczi utca).

20
- A márkanevek helyesírása: minden szót nagy kezdőbetűvel írunk, pl.: Adidas, Pepsi
Cola.
- A kitüntetések, díjak helyesírása: a tulajdonnevet kötőjellel kapcsoljuk pl.: Nobel-díj,
Kossuth-díj, József Attila-díj. Ha az előtag köznév, minden szót nagy kezdőbetűvel
írunk pl.: Köztársasági Emlékérem.
- Az intézménynevek helyesírása (pl. iskola, könyvkiadó, pénzintézet, alapítvány, színház,
múzeum, minisztérium). Az intézmény nevében minden szót nagy kezdőbetűvel írunk,
kivéve a kötőszót (Erkel Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola [az Ének-zenei forma lenne
a helyes alak, de az alapító okiratban nem így szerepel]). Az intézménynév gyakran
mozaikszó formában jelenik meg. A mozaikszó vagy betűszó olyan rövidítés, amelyet
önálló szóként használunk, toldalékot is rakunk hozzá (tsz, OTP). A mozaikszó után nem
kell pontot tenni. A pályaudvarok, repülőterek, éttermek, mozik, fürdők, üzletek
megnevezésében az intézménynévi jelleg kevésbé érvényesül; a köznévi tagokat
kisbetűvel írjuk. Pl.: Ferihegyi repülőtér, Petőfi mozi, Márvány étterem.
- A címek helyesírása
Állandó címek. Az újságok és folyóiratok címében minden szót nagy kezdőbetűvel írunk,
kivéve a kötőszót (Élet és Tudomány, Magyar Nemzet, Kincskereső, Nők Lapja).
Egyedi címek. Az irodalmi művek és egyéb képzőművészeti alkotások, zeneművek
címében csak az első szót írjuk nagy kezdőbetűvel és a tulajdonneveket (Magyar
értelmező kéziszótár, Kis éji zene, Esti mese, A Pál utcai fiúk). Az ilyen címeket – ha
toldalékoljuk – szöveg közben idézőjelbe tesszük, és az esetleges toldalékot kötőjellel
kapcsoljuk az idézőjelen kívül.

II. A köznév olyan főnév, amely több élőlénynek vagy dolognak a közös nevét jelöli meg
(kutya, cipő, fény, butaság).

- A köznév fajtái: egyedi név: egyes dolog (katona); gyűjtőnév: egyes dolgokból álló
csoport neve (katonaság); anyagnév: só.

- A köznév helyesírása: a köznevet mindig kis kezdőbetűvel írjuk. A hónapok, napok,


ünnepek, családtagok, gondolati dolgok, népek nevét is kis kezdőbetűvel írjuk, mert
köznevek.

5)
A melléknév

1. Meghatározás. A melléknév olyan szófaj, amely élőlény, élettelen tárgy, gondolati


dolog vagy jelenség tulajdonságát fejezi ki.

2. Fajtái: külső tulajdonságot jelentő melléknév (piros, magas), belső tulajdonságot


jelentő melléknév (jó, hűséges), valahova tartozást jelentő melléknév (pápai, iskolai).

3. Fokozása. A fokozással a tulajdonság különböző mértékeit fejezzük ki. Alapfok: jele


nincs (piros); középfok: jele -bb (pirosabb); felsőfok: jele nincs, úgy kapjuk, hogy a
középfokhoz hozzákapcsoljuk a leg- szócskát (legpirosabb). Egyesek beszélnek
túlzófokról (legeslegpirosabb).
21
4. Helyesírása
a) Az s végű mellékneveket fokozáskor is, ragozáskor is egy s-sel írjuk (pirosabb,
pirosan). Kivétel: friss.
b) Az egyszavas tulajdonnévből képzett melléknevet kis kezdőbetűvel írjuk (pápai,
bakonyi).
c) A melléknévi előtagú összetett mellékneveknek az előtagját fokozzuk, és a fokozott
előtagot már különírjuk az utótagtól (jószívű – jobb szívű – legjobb szívű).

6)
Szótagolás, elválasztás

1. Minden magyar szó annyi szótagból áll, ahány magánhangzó van benne (te, a-pa, sze-
re-tet, pi-a-ní-nó).
2. Ha két magánhangzó között mássalhangzó van, mindig egy rövid mássalhangzót
viszünk át a következő szótag elejére (a-pa, ab-ba, al-ma, And-rás, lajst-rom, lánc-cal, hall-
gat).
3. Az összetett szavakat az összetétel határán választjuk el (rend-őr, Ma-gyar-or-szág, es-er-
nyő).

7)
A számnév

1. Meghatározás. A számnév olyan szófaj, amely számot, mennyiséget, sorszámot nevez


meg.

2. Fajtái
a) Határozott számnév b) Határozatlan számnév (sok, néhány)
- Tőszámnév (három)
- Sorszámnév (harmadik), képzője: -dik
- Törtszámnév (harmad), képzője: -d

3. Helyesírása
a) Ha a számnevet számjeggyel írjuk, akkor a tőszámnév után nem, a sorszámnév után
teszünk pontot (3 katona, a 3. katona).
b) Ha a számnevet betűvel írjuk, akkor kétezerig egybeírjuk, azon fölül hármas
csoportonként kötőjelet teszünk (kilencvenkilenc, ezerkilencszázkilencvenkilenc,
háromszázharminchárommillió-háromszázharmincháromezer-
háromszázharminchárom).
A kerek ezreseket és milliókat mindig egybeírjuk (kétezer, tizenkétezer, ötmillió,
kilencvenhatmillió).
A tíz, húsz számnév í-je, ú-ja megrövidül a sorszámnévi (tizedik, huszadik) és
törtszámnévi alakban (a tizen-, huszon- előtagokban).
c) A keltezést háromféleképpen írhatjuk:
1991. augusztus 10. – 1991. aug. 10. – 1991. VIII. 10.

22
Ha a keltezéshez toldalékot teszünk, akkor elmarad a pont pl.: 1991-ben, 10-én.
Az évszám után öt esetben marad el a pont.
- Ha az évszámhoz toldalék kapcsolódik: 1991-ben.
- Ha az évszám után névutó áll: 1991 után.
- Ha az évszám a mondatban az alany:1986 száraz év volt.
- Ha az évszám a mondatban birtokos jelző: 1991 nyarán.
- Ha az évszám zárójelben értelmezőként áll: Az év (1986) száraz volt.

4. Használata

Helytelen: 5 a, sok emberek, kettő nyúl, kettőezer baromfi, kettőezer-egy


Helyes: 5. a, sok ember, két nyúl, kétezer baromfi, kétezer-egy

8)
Az általános elemzés menete

I. Mondatelemzés.
1. Mondatfajelemzés.
2. Mondatrészelemzés.
3. Mondatszerkezet-elemzés.

II. Szóelemzés.
1. Szófajelemzés.
2. Szóalakelemzés.
3. Szószerkezet-elemzés.

III. Hangelemzés.
1. Hangfajelemzés.
2. Magánhangzó-kapcsolatok elemzése.
3. Mássalhangzó-kapcsolatok elemzése (mássalhangzó-változások).

9)
A névmás

I. Meghatározás. A névmás olyan szófaj, amely főnevet, melléknevet vagy számnevet


helyettesít, utal a helyettesített szóra.

II. Fajtái
a) Főnévi névmások (csak főnevet helyettesítő névmások)
1. Személyes névmás
2. Visszaható névmás
3. Birtokos névmás
4. Kölcsönös névmás
b) Főnévi-melléknévi-számnévi névmások (főnevet, melléknevet, számnevet
helyettesítenek)
1. Mutató névmás

23
2. Kérdő névmás
3. Vonatkozó névmás
4. Határozatlan névmás
5. Általános névmás

III. A névmások rendszere részletesen

SZEMÉLYES NÉVMÁS

1. Meghatározás. A személyes névmás olyan névmás, amelyet személyek neve helyett


használunk.

2. Fajtái
E/1 én T/1 mi
E/2 te T/2 ti
E/3 ő T/3 ők

3. Helyesírása
a) Ha a 2. személyű névmás levélben a mondat alanya, és a címzettre vonatkozik, akkor
tiszteletből nagy kezdőbetűvel írjuk, de csak tőszóként (Hát, Te mikor jössz el
hozzánk?).
b) A személyes névmást és a névutót egybeírjuk (énelőttem, temögötted, őközöttük).

4. Használata
a) Ha a személyes névmáshoz határozóragot vagy névutót kapcsolunk, akkor mindig
birtokos személyrag is kapcsolódik hozzá. Tehát ilyen szóalakokat kapunk:
énhozzám, tenálad, őtőle, énelőttem, temögötted. Ezek így is előfordulhatnak:
előttem, mögötted. Szófaji elemzésük: bennem – személyes névmás, előttem –
határozószó.
b) Helytelen: őtet, helyes: őt.
c) Minket vagy bennünket?
Hangsúlyos helyzetben minket, hangsúlytalan helyzetben bennünket.

VISSZAHATÓ NÉVMÁS

1. Meghatározás. A visszaható névmás olyan névmás, amely azt fejezi ki, hogy az alany
cselekvése visszahat saját magára (Döme a patakban mossa magát.).

2. Fajtái

E/1 magam T/1 magunk


E/2 magad T/2 magatok
E/3 maga T/3 maguk

A visszaható névmást használhatjuk a személyes névmás helyett is, ha a személyt


hangsúlyozni akarjuk (A püspök maga söpörte ki a templomot.). A visszaható névmást
használhatjuk az egyedül határozószó helyett is (Magam vagyok nagyon.).

24
BIRTOKOS NÉVMÁS

1. Meghatározás. A birtokos névmás olyan névmás, amely kifejezi a birtokos számát és


személyét, valamint a birtok számát.

2. Fajtái

E/1 enyém T/1 mienk


E/2 tied T/2 tietek
E/3 övé T/3 övék

3. Használata
A birtokos többségét az -i többesjel fejezi ki. Helytelen tehát: enyémek, tiedek. Helyes:
enyéim, tieid.

KÖLCSÖNÖS NÉVMÁS

Meghatározás. A kölcsönös névmás olyan névmás, amely azt fejezi ki, hogy két vagy
több alany cselekvése kölcsönösen hat egymásra (A kakasok csípik, vágják egymást.).

MUTATÓ NÉVMÁS

1. Meghatározás. A mutató névmás olyan névmás, amely élőlényre, élettelen tárgyra,


gondolati dologra, ezek tulajdonságára vagy mennyiségére mutat.

2. Fajtái
a) Főnévi mutató névmások: ez, az (emez, amaz), ugyanez, ugyanaz
b) Melléknévi mutató névmások: ilyen, olyan, (emilyen, amolyan), ugyanilyen,
ugyanolyan, ekkora, akkora, efféle, afféle
c) Számnévi mutató névmás: ennyi, annyi, (emennyi, amannyi), ugyanennyi, ugyanannyi

3. Használata
Helytelen: aztat, helyes: azt.

KÉRDŐ NÉVMÁS

1. Meghatározás. A kérdő névmás olyan névmás, amellyel élőlényre, élettelen tárgyra,


gondolati dologra, ezek tulajdonságára vagy mennyiségére kérdezünk.

2. Fajtái
a) Főnévi kérdő névmások: ki?, mi?, (kicsoda?, micsoda?), melyek?
b) Melléknévi kérdő névmások: milyen?, melyik? + mely? (! t. sz.), mekkora?, miféle?
c) Számnévi kérdő névmások: hány?, mennyi?, hányadik?

HATÁROZATLAN NÉVMÁS

1. Meghatározás. A határozatlan névmás olyan névmás, amely azt fejezi ki, hogy nem
tudunk, vagy nem akarunk valakit vagy valamit megnevezni.

25
2. Fajtái
a) Főnévi határozatlan névmások: valaki, valami
b) Melléknévi határozatlan névmások: valamilyen, valamelyik, valamekkora
c) Számnévi határozatlan névmások: valahány, valamennyi, valahányadik

VONATKOZÓ NÉVMÁS

1. Meghatározás. A vonatkozó névmás olyan névmás, amely az összetett mondat egyik


tagmondatában szerepel, és a másik tagmondat valamelyik mondatrészére vonatkozik.

2. Fajtái
a) Főnévi vonatkozó névmások: aki, amely, ami
b) Melléknévi vonatkozó névmások: amilyen, amelyik, amekkora
c) Számnévi vonatkozó névmások: ahány, amennyi, ahányadik

3. Használata
a) Személyre: az, aki; megnevezett dologra: az, ami névmás vonatkozik (Toldi volt az,
aki legyőzte a bikát. Hozd el, amit kértem tőled!).
b) A vonatkozó névmás gyakran megrövidülve, kérdő névmás formájában jelenik meg
(Ne jöjjön el az, ki nem szeret dolgozni!).

ÁLTALÁNOS NÉVMÁS

1. Meghatározás. Az általános névmás olyan névmás, amely minden élőlényre, élettelen


tárgyra vagy gondolati dologra, illetve ezek minőségére vagy mennyiségére vonatkozik.
2. Fajtái
a) Főnévi ált. nm.: akárki, bárki, ki-ki, mindenki, senki, akármi, bármi, semmi, mind,
minden, mindnyájan
b) Melléknévi ált. nm.: akármilyen, bármilyen, semmilyen, akármelyik, bármelyik,
semelyik, akármekkora, bármekkora, semekkora
c) Számnévi ált. nm.: akárhány, bárhány, sehány, akármennyi, bármennyi, semennyi,
akárhányadik, bárhányadik, sehányadik, valamennyi, összes
3. Helyesírása
a) A sem szóval kezdődő általános névmásokban hosszú m-et írunk, ha az -m- után i van
(semmilyen), rövid m-et írunk, ha az -m- után e van (semelyik).
b) Levélben nagy kezdőbetűvel írjuk a megszólított személy nevét helyettesítő névmást.
c) A névmásokban szereplő j hangot mindig ly-nal írjuk.

10)
A birtokos személyragozás

A birtokos személyrag olyan névszói személyrag, amely kifejezi a birtokos számát, személyét,
valamint utal a birtok számára. Egy birtok esetén: nyulam, nyulad, nyula, nyulunk, nyulatok,
nyuluk; több birtok esetén: nyulaim, nyulaid, nyulai, nyulaink, nyulaitok, nyulaik.

26
11)
A főnévi igenév

1. Meghatározás. A főnévi igenév olyan főnév, amelyet igéből képezünk a -ni képzővel
(Ubulka vadászni megy. Csokit enni jó.). A főnévi igenévnek kettős természete van. Igenév
azért, mert igéből származik, főnév azért, mert a mondatban olyan szerepet játszik, mint a
főnév. Lehet alany, tárgy, célhatározó.

2. Személyragozása. A főnévi igenév személyragot kap a következő szavak mellett: kell,


lehet, szabad, illik, fölösleges (mennem kell, illik kopognod). Csak akkor nem
személyragozzuk a főnévi igenevet, ha a mondat általános utasítást tartalmaz (Fűre lépni
tilos!).

3. A főnévi igenév személyragjai

E/1 -m T/1 -nk


E/2 -d T/2 -tok, -tek, -tök
E/3 -a, -e T/3 -uk, -ük
12)
A melléknévi igenév

1. Meghatározás. A melléknévi igenév olyan melléknév, amit igéből képzünk.

2. Fajtái
a) Folyamatos vagy jelen idejű melléknévi igenév (mosó, főző). Képzője: -ó, -ő.
b) Befejezett vagy múlt idejű melléknévi igenév ([a] lerajzolt [cica], [egy] ütődött
[rosszcsont]). Képzője: -t, -tt.
c) Beálló vagy jövő idejű melléknévi igenév (hajlandó, leendő). Képzője: -andó, -endő.

3. Helyesírása
A befejezett melléknévi igenév képzője magánhangzó után -tt, mássalhangzó után -t.

13)
Az ige

I. Meghatározás. Az ige olyan szófaj, amely cselekvést, történést, létezést, állapotot fejez ki
(ugrál, eltörik, él, fekszik).

II. Fajtái
a) Jelentés szerint
1. Cselekvés
2. Történés
3. Létezés
4. Állapot
b) Az alany szempontjából
1. Cselekvő ige: mos

27
2. Visszaható ige: mosakodik
3. Műveltető ige: mosat
4. Szenvedő ige: mosatik
c) A tárgy szempontjából
1. Tárgyas: néz, lát
2. Tárgyatlan: megy, eltörik

III. A kétféle igeragozás


a) Alanyi ragozás
1. Alanyi ragozást használunk akkor, amikor a mondatban nincsen tárgy, vagy
határozatlan tárgy van. (Szabadidőmben szívesen olvasok. A távolban látok egy lovat.)
2. Az alanyi ragozás kifejezi az alany számát és személyét.
3. Az alanyi személyragok:

E/1 -k T/1 -nk


E/2 −, -sz, -l T/2 -tok, -tek, -tök
E/3 -n, -ik T/3 -nak, -nek

b) Tárgyas ragozás
1. Tárgyas ragozást használunk akkor, amikor a mondatban határozott tárgy van. (Látom
a jövőt. Keresem az én kedves kutyámat.)
2. A tárgyas ragozás kifejezi az alany számát, személyét, de emellett utal a tárgyra is.
3. A tárgyas személyragok:

E/1 -m T/1 -juk, -jük, -uk, -ük


E/2 -d T/2 -játok, -itek, -átok, -étek
E/3 -ja, -i, -a, -e T/3 -ják, -ik, -ák, -ék

c) Megkülönböztetés: a tárgyas ragozású igékhez illik határozott tárgy.

A kétféle igeragozás egyszerűsített vázlata (ragozás + mód + idő) [A nagy „T”]

28
IV. Igemódok
Három igemód van: kijelentő (eszik), feltételes (enne), felszólító (egyen).
1. A kijelentő mód azt fejezi ki, hogy a cselekvés, történés, létezés valóban, biztosan
bekövetkezik. Pl.: megy. Jele nincs.
2. A feltételes mód azt fejezi ki, hogy a cselekvés, történés, létezés valamilyen feltételtől
függ. Pl.: menne. Jele: -na, -ne, -ná, -né. Kifejezhet kívánságot, óhajt is.
3. A felszólító mód azt fejezi ki, hogy akarjuk, kívánjuk a cselekvés, történés, létezés
bekövetkezését. Pl.: menjen. Jele -j. A felszólító módban gyakran feltüntetjük a tőszót
és a módjelet. Pl.: adjatok!

V. Igeidők
Három igeidő van: jelen (olvas), múlt (olvasott), jövő (olvasni fog).
1. A jelen idő azt fejezi ki, hogy a cselekvés, történés, létezés most folyik: olvas, fázik, él.
Jele nincs.
2. A múlt idő azt fejezi ki, hogy a cselekvés, történés, létezés már befejeződött: olvasott,
fázott, élt. Jele: magánhangzó után két -t, mássalhangzó után egy -t.
3. A jövő idő azt fejezi ki, hogy a cselekvés ezután fog bekövetkezni: olvasni fog, fázni
fog, élni fog. Jele nincs. Ragozása úgy történik, hogy a főnévi igenév mellett ragozzuk a
fog segédigét.

VI. Az ige helyesírása


1. Alanyi ragozáskor mindig feltüntetjük a tőszót meg a személyragot, tehát az ilyenkor
bekövetkező mássalhangzó-változásokat írásban sohasem jelöljük (adsz, adtok).
2. Tárgyas ragozáskor majdnem mindig feltüntetjük a tőszót meg a személyragot (adjuk,
bontja). Egy kivételcsoport van. Ha s, sz, z, dz végű igékhez -j módjel járul, akkor
hasonulás történik, és ilyenkor hosszú s-t, sz-t, z-t vagy dz-t írunk: mossuk, vesszük,
főzzük, eddzük.
3. Felszólító módban általában feltüntetjük a tőszót és a módjelet (adjál, lökjed). Van 2 + 1
kivételcsoport.
a) Ha s, sz, z, dz végű igékhez -j módjel járul, akkor hasonulás történik, amit írásban is
jelölünk (mossál, kússzál, főzzél, eddzél).
b) A t végű igék felszólító módjában vagy ss-t, ssz-t, vagy ts-t írunk. Pl.: lásson,
mulasszon, felejtsen.
c) Az igék felszólító módú, jelen idő, egyes szám második személyében van rövid alak
is (adj, add). Tehát az alanyi ragozásban a személyrag, a tárgyas ragozásban a módjel
marad el. A t végű igékben sd-t, szd-t vagy tsd-t írunk. Pl.: fesd, halaszd, felejtsd.
A tárgyas rövid alakban a magánhangzó után mindig két d-t írunk. Pl.: hidd, vidd,
add! + A hisz ige felszólító módjában ggy-t írunk (higgyek, higgyen).

VII. Az ikes ige


Az ikes igék azok az igék, amelyek alanyi ragozás, kijelentő mód, jelen idő, egyes szám
3. személyben -ik személyragot kapnak. Pl.: eszik, iszik, játszik, alszik. Egyes szám
1. személyben -m személyragot kapnak (eszem, iszom, játszom, alszom).

29
14)
A határozószó

1. Meghatározás. A határozószó olyan szófaj, amely nemcsak a mondatba foglalva, hanem


önmagában is meghatározza a cselekvés, történés, létezés valamilyen körülményét.

2. Fajtái
a) Helyhatározószó: itt, benn, akárhol
b) Időhatározó-szó: most, tegnap, bármikor
c) Módhatározószó: így, mindenhogyan
d) Állapothatározó-szó: egyedül, együtt, külön

3. Helyesírása
a) A t végű határozószókban magánhangzó után tt-t írunk, mássalhangzó után t-t (ott, most).
Kivétel: ismét, szanaszét.
b) Vannak kétalakú határozószók: benn, fenn, kinn, lenn; bent, fent, kint, lent. Fokozásuk:
beljebb, feljebb, kijjebb, lejjebb.
c) Az akár-, bár-, minden-, se-, ugyan-, vala- kezdetű határozószókat egybeírjuk.
d) A következő határozószókat így kell írni: aztán, mindjárt, rögtön, itthon, otthon, egyelőre,
elsősorban, szánt szándékkal, szívszakadva, mindenáron.

15)
A határozói igenév

1. Meghatározás. A határozói igenév olyan határozószó, amelyet igéből képzünk -va, -ve,
-ván, -vén képzővel (énekelve, fulladozva).
2. Használata
A határozói igenév és a létige kapcsolata helyes, ha az alany állapotát fejezi ki (Ábel meg
van fázva.). Helytelen, ha az alany cselekvését fejezi ki (Ábel el van utazva.).

16)
Az igekötő

1. Meghatározás. Az igekötő olyan szófaj, amely az igével együtt jár, és annak jelentését
módosítja, vagy egészen megváltoztatja (ellát messzire, ellát csokoládéval).

2. A leggyakrabban használatos igekötők


abba, agyon, alá, át, be, bele, el, ellen, elő, fel, félbe, félre, felül, fenn, hátra, helyre, hozzá,
ide, keresztül, ki, körül, közbe, közé, külön, le, meg, mellé, neki, oda, össze, rá, rajta,
széjjel, szét, tova, tovább, túl, utána, végbe, végig, vissza

3. Helyesírása
Az igekötőt és az igét egybeírjuk, ha az igekötő közvetlenül az ige előtt áll (elmegy),
máskor mindig különírjuk (menj el, el sem ment, menj is el).

30
4. Használata
Ne használjuk feleslegesen vagy helytelenül az igekötőket (kihangsúlyoz = hangsúlyoz,
lecsökkent = csökkent, lerendez – elrendez, átbeszél – megbeszél).

17)
A névutó

1. Meghatározás. A névutó olyan viszonyszó, amely névszó után áll, és azzal együtt
határozói szerepet játszik (asztal alatt, óra után, menetrend szerint).

2. Fajtái
Annyi fajtája van, ahány határozó.

3. Helyesírása
a) A t végű névutókban magánhangzó után tt-t, mássalhangzó után t-t írunk (alatt, szerint).
Két kivétel: át, hosszat.
b) A névszót és a névutót általában különírjuk (asztal alatt, óra után), csak az olyan névszót
és névutót írjuk egybe, amelyik összeforrt egy határozószóvá (délelőtt, rendszerint).
c) A személyes névmást és a névutót mindig egybeírjuk (énutánam, temelletted). A mutató
névmást és a névutót egybeírjuk, ha a névutó egyszer fordul elő, de különírjuk, ha a
névutó megismétlődik (azután, az után az óra után).

18)
A névelő

1. Meghatározás. A névelő olyan szófaj, amely főnév előtt áll, és azt határozottá vagy
határozatlanná teszi.

2. Fajtái
Határozott: a, az, határozatlan: egy.

3. Használata

a) A névelő mindig hangsúlytalan.


b) A következő tulajdonnevek előtt nem használunk névelőt: személynév, helységnév,
megyenév, országnév, földrésznév.

19)
A kötőszó

1. Meghatározás. A kötőszó olyan szófaj, amely tagmondatokat vagy mondatrészeket kapcsol


össze.

2. Fajtái: alárendelő és mellérendelő kötőszó.

31
3. Helyesírása
Ha az és, s, meg, vagy kötőszó tagmondatokat kapcsol össze, akkor teszünk elé vesszőt, ha
mondatrészeket kapcsol össze, akkor nem teszünk elé vesszőt. (Süt a nap, és melegszik a
levegő. Éva meg Zoli hiányzik.)

20)
A módosítószó

1. Meghatározás. A módosítószó olyan szófaj, amely szavak vagy mondatok értelmét


módosítja.

2. Fajtái
a) Bizonyítószó: igen, persze
b) Bizonytalanságot kifejező szó: talán, valószínűleg
c) Tagadószó: nem, sem
d) Tiltószó: ne, se
e) Kérdőszó: vajon, -e

3. Használata
Az -e kérdőszócskát mindig az állítmányhoz kapcsoljuk.
Helyes: Nem megyünk-e? Helytelen: Nem-e megyünk?

21)
Az indulatszó

1. Meghatározás. Az indulatszó olyan szófaj, amely érzelmet, indulatot fejez ki.

2. Fajtái
Ahány fajta érzelem, indulat létezik (ejnye, jaj, hű, hahó), annyi fajtája van.

3. Helyesírása
Az indulatszó előtt és után vesszőt kell tenni.

32
Szabályok a hetedik osztályos magyar nyelvtan
tanulásához

1)
Hibajelek

1. Hiányjel:
2. Egybeírás: különírás:
3. Kötőjeles írás: -
4. Általában helyesírási hiba: aláhúzás
5. Felesleges szóismétlés: pontozott vonal
6. Egyeztetési hiba: szaggatott vonal
7. Időkeverés: szaggatott-pontozott vonal
8. Értelmi hiba: át kell fogalmazni: hullámvonal
9. Szórendi hiba: számozás1 a2 szavak3 fölött4
10. Felesleges szó vagy mondat: áthúzás
11. Tárgyi tévedés: függőleges vonal a margón ǀ
12. Új bekezdés: két függőleges vonal ǁ

2)
A mondat és a mondatrészek

I. Meghatározás. A mondat olyan szó vagy szócsoport, amelyben valamiről megállapítunk


valamit. Külön tagmondatnak számít minden olyan állítmány, amelynek saját külön
bővítménye van.

II. A mondat fajtái szerkezet szerint

1. Az egyszerű mondat olyan mondat, amely csak egy tagmondatból áll.


2. Az összetett mondat olyan mondat, amely két vagy több tagmondatból áll. (Egy mondat
annyi tagmondatból áll, ahány saját külön bővítménnyel rendelkező állítmánya van.
Amíg két vagy több állítmány közös „háztartásban” van, addig nem alkotnak külön
tagmondatot.)
3. A tőmondat olyan egyszerű mondat, amelyben csak alany és állítmány van.
4. A bővített mondat olyan mondat, amelyben az állítmányon és az alanyon kívül más
mondatrész is van.
5. A hiányos mondat olyan egyszerű mondat, amelyből vagy az állítmány, vagy az alany,
vagy mindkettő hiányzik (Elmentem a boltba. Jó estét!).

III. AZ ÁLLÍTMÁNY

a) Meghatározás. Az állítmány az a mondatrész, amellyel az alanyról állítunk valamit.

33
b) Fajtái
1. Igei állítmány
Az igei állítmány olyan állítmány, amely szófaját tekintve ige. Pl.: Robi ír.
2. Névszói állítmány
A névszói állítmány olyan állítmány, amely szófaját tekintve névszó. (A főnévi igenév
nem lehet állítmány, csak alany, tárgy, célhatározó.) Pl.: Robi vidám.
3. Igei-névszói (összetett) állítmány
Az igei névszói állítmány olyan állítmány, amely egy igéből és egy névszóból áll. Az
igei-névszói állítmányban általában csak a következő öt ige szerepelhet: van, volt, lesz,
marad, múlik. Pl.: Robi aranyos volt. Bátyám katona lett volna.

c) Rákérdezés
Mit állítunk?

d) Jelölése: kettős aláhúzás.

e) Mikor maradhat el az állítmány?


1. Elmaradhat a hiányos mondatban, ha az előző mondat állítmánya érvényes. Pl.: Mikor
utazol el? Holnap.
2. Elmaradhat, ha 3. személyű létige lenne az állítmány. Pl.: Itt a kulcs.
3. Elmaradhat, ha egy közismert mondatnál mindnyájan tudjuk, hogy mi az
állítmány. Pl.: Balra át!

IV. AZ ALANY

a) Meghatározás. Az alany az a mondatrész, amelyről az állítmánnyal állítunk valamit.

b) Fajtái
1. Határozott alany: határozottan tudjuk, ki vagy mi az alany. Pl.: Attila lazsál.
2. Határozatlan alany: nem tudjuk pontosan, hogy ki vagy mi az alany. Pl.: Valaki morog.
3. Általános alany: az állítás mindenkire vonatkozik. Pl.: Később mindenki hazamegy.

c) Kérdései: ki?, mi?, kik?, mik?

d) Jelölése: egy aláhúzás és a fajta jelölése rövidítve.

e) Mikor maradhat el az alany?

1. Elmaradhat, ha az előző mondat alanya érvényes. Pl.: Döme az első asztalnál ül. Most
ír.
2. Elmaradhat, ha személyes névmás volna az alany, és azt az ige személyragja kifejezi.
Pl.: Mikor tanulsz?
3. Elmaradhat, ha úgynevezett alanytalan mondatot mondunk, amely időjárási jelenséget
vagy napszakot fejez ki. Pl.: Havazik. Alkonyodik.

34
f) Az állítmány és az alany egyeztetése

1. Ha egy egyes számú alany van, az állítmány egyes számú. Pl.: A nyúl megjött.
2. Ha több egyes számú alany van, az állítmány egyes számú. Pl.: Andrea, Barbara,
húsvéti locsolókat fogad.
3. Ha többes számú alany van, az állítmány is többes számú. Pl.: A juhász és a bárányok
segítettek a nyulaknak.
4. Ha minden alany többes számú, az állítmány is többes számú. Pl.: A nyulak, a csibék,
a bárányok húsvétkor szolgálatban voltak. A tojások pirosak.

IV. A TÁRGY

a) Meghatározás. A tárgy az a mondatrész, amelyik megmutatja, hogy kire vagy mire irányul
a cselekvés, vagy ami a cselekvés eredményeként létrejön.

b) Fajtái két szempont szerint


1. Határozott, ha a hozzá tartozó ige tárgyas ragozású, határozott névelője van vagy lehet,
és esetleg birtokos személyrag van rajta. Pl.: Elvesztettem a tollamat. Határozatlan, ha
a hozzá tartozó ige alanyi ragozású, határozatlan névelője van vagy lehet. Az igenév
tárgyánál a határozó dönt. Pl.: Látok egy kutyát.
2. Iránytárgy, eredménytárgy. (Sütöm a süteményt. Eszem a süteményt.)

c) Kérdései: kit?, mit?, kiket?, miket?, milyent?, melyiket?, hányat?

d) Jelölése: szaggatott vonal és a fajta jelölése rövidítve.

e) Használata. Helytelen: őtet, eztet, aztat. Helyes: őt, ezt, azt.

V. A HATÁROZÓ

a) Meghatározás. A határozó olyan mondatrész, amely meghatározza a cselekvés, történés,


létezés, állapot valamilyen körülményét.

b) Fajtái

1. Hely 7. Részes 13. Fok


2. Idő 8. Szám 14. Mérték
3. Mód 9. Ok 15. Hasonlító
4. Állapot 10. Cél 16. Tekintet
5. Eszköz 11. Eredet 17. Állandó
6. Társ 12. Eredmény

c) Jelölése: hullámos vonal és a fajta jelölése rövidítve.

HELYHATÁROZÓ
a) Meghatározás. A helyhatározó olyan határozó, amely meghatározza a cselekvés,
történés, létezés, állapot helyét.

35
b) Kérdései: hol?, honnan?, hová?, merre?, meddig?

c) Kifejezőeszközei

1. Ragos főnév. Pl.: A tornateremben volt az ünnepély.


2. Névutós főnév. Pl.: Sokan álltak a bordásfal előtt.
3. Ragos és névutós főnév. Pl.: Sápadt szédelgők vánszorogtak a parketten át.
4. Határozószó. Pl.: Ott volt egy rendőr bácsi is.

d) Használata
Hol kérdésre -ban, -ben, hová kérdésre -ba, -be.

e) Háromirányúság. A helyhatározó ragjai és névutói háromirányúságot fejeznek ki.

IDŐHATÁROZÓ
a) Meghatározás. Az időhatározó olyan határozó, amely meghatározza a cselekvés, létezés,
történés, állapot időpontját vagy időtartamát.

b) Kérdései: mikor?, mióta?, meddig?, mikorra?

c) Kifejezőeszközei

1. Ragtalan főnév. Pl.: Péntek reggel volt az ünnepély.


2. Ragos névszó. Pl.: Attila vacsorakor vidám.
3. Névutós névszó. Pl.: Ünnepély után feljöttünk.
4. Ragos és névutós névszó. Pl.: Az ünnepély ötven percen át tartott.
5. Határozószó. Pl.: Ma volt az ünnepély.

MÓDHATÁROZÓ
a) Meghatározás. A módhatározó olyan határozó, amely meghatározza a cselekvés,
történés, létezés, állapot módját.

b) Kérdései: hogyan?, miképpen?, mi módon?

c) Kifejezőeszközei
1. Ragos névszó. Pl.: Attila szépen dolgozik.
2. Névutós névszó. Pl.: Laci a szabályok szerint közlekedik.
3. Határozószók. Pl.: Szilvia mára csak így tanult.
4. Határozói igenév. Pl.: A vonat fékezve közeledett.

ÁLLAPOTHATÁROZÓ
a) Meghatározás. Az állapothatározó olyan határozó, amely meghatározza az alany vagy
tárgy állapotát.

b) Kérdései: hogyan?, miképpen?, milyen állapotban?

c) Kifejezőeszközei
1. Ragos névszó. Pl.: Ricsi nyugodtan ír.

36
2. Névutós névszó. Pl.: Roland félelem nélkül jött iskolába.
3. Határozószó. Pl.: Robi egyedül ül.
4. Határozói igenév. Pl.: Pityuka fázva ír.

d) Megkülönböztetés. A módhatározóból nem csinálhatunk névszói állítmányt, az


állapothatározóból csinálhatunk. Pl.: Az edények mosatlanul hevernek a konyhában.
→ Az edények mosatlanok.

ESZKÖZHATÁROZÓ
a) Meghatározás. Az eszközhatározó olyan határozó, amely meghatározza a cselekvés,
történés, létezés, állapot eszközét.

b) Fajtái
1. Ragos névszó. Pl.: Jancsi bottal jár.
2. Névutós névszó. Pl.: Vendel barátja által jutott be a növényházba.

c) Kérdései: kivel?, mivel?, kinek vagy minek a segítségével?, ki vagy mi által?

TÁRSHATÁROZÓ
a) Meghatározás. A társhatározó olyan határozó, amely meghatározza az alany vagy tárgy
társát.

b) Kérdései: kivel?, mivel?, kivel együtt?, mivel együtt?

c) Kifejezőeszközei

1. Ragos névszó. Pl.: Andrea Barbarával ül egy asztalnál.


2. Ragos és névutós névszó. Pl.: Béla szüleivel együtt utazott Győrbe.

d) Helyesírása
A -val, -vel rag v-je társhatározóban mindig az utolsó kiejtett hanghoz hasonul (Pállal).

RÉSZESHATÁROZÓ
a) Meghatározás. A részeshatározó olyan határozó, amely megmutatja, hogy kinek vagy
minek a részére történik a cselekvés.

b) Kérdései: kinek?, minek?, kinek vagy minek a számára / részére?

c) Kifejezőeszközei

1. Ragos névszó. Pl.: Miklós kenyeret vett a mamának.


2. Névutós névszó. Pl.: Miklós kenyeret vett a mamája részére.

SZÁMHATÁROZÓ
a) Meghatározás. A számhatározó olyan határozó, amely meghatározza, hogy hányszor
vagy hányadszor történik a cselekvés.

b) Kérdései: hányszor?, hányadszor?, hány ízben?

37
c) Kifejezőeszközei

1. Ragos névszó. Pl.: Éva kétszer jelentkezett.


2. Névutós névszó. Pl.: Éva két ízben jelentkezett.

OKHATÁROZÓ
a) Meghatározás. Az okhatározó olyan határozó, amely meghatározza a cselekvés,
történés, létezés okát.

b) Kérdései: miért?, mi okból?, mi miatt?

c) Kifejezőeszközei
1. Határozóragos főnévvel. Pl.: Szorgalmáért megdicsérték.
2. Névutós főnévvel. Pl.: Betegsége miatt mulasztott.

d) Nem mindegy! Az ok mindig megelőzi a cselekvést, a cél mindig a cselekvés után


következik. Gondold át, hogy mit történt előbb, mi történt később!

CÉLHATÁROZÓ
a) Meghatározás. Az okhatározó olyan határozó, amely meghatározza a cselekvés,
történés, létezés célját.

b) Kérdései: miért?, mi célból?, mi végett?

c) Kifejezőeszközei
1. Ragos névszóval. Pl.: Helga szépen dolgozik az elismerésért.
2. Névutós névszóval. Pl.: Éva Viki ebédje végett jár most a menzai konyhára.
3. Főnévi igenévvel: Órák után megyünk enni.

d) Nem mindegy! Az ok mindig megelőzi a cselekvést, a cél mindig a cselekvés után


következik. Gondold át, hogy mit történt előbb, mi történt később!

A TÖBBI HATÁROZÓ

EREDETHATÁROZÓ kiből?, miből?, honnan (lesz, ered) származik?


EREDMÉNYHATÁROZÓ kivé?, mivé (lesz, válik)?
FOKHATÁROZÓ mennyire?
MÉRTÉKHATÁROZÓ mennyivel?
HASONLÍTÓ HATÁROZÓ kinél?, minél?
TEKINTETHATÁROZÓ kit, mit nézve? kire, mire tekintve?
ÁLLANDÓ HATÁROZÓ a ragtól és a névutótól függ, pl. mire gondol?, kitől fél?
Az állandó határozó olyan
határozó, amely bizonyos
igék vagy melléknevek
mellett mindig ugyanazzal a
raggal vagy névutóval jár.
Pl.: gondol vmire, fél vkitől.

38
VI. A JELZŐ

a) Meghatározás. A jelző olyan mondatrész, amely meghatározza a jelzett szó minőségét,


mennyiségét, birtokosát.

b) Fajtái
Minőségjelző: milyen?, melyik?, mekkora? (Piros almát hozott a Mikulás.)
Mennyiségjelző: hány?, mennyi?, hányadik? (Péter a Mikulástól öt ajándékot kapott.)
Birtokos jelző: kinek a…?, minek a…? (A Mikulásnak a ruhája mindig piros.)
Értelmező jelző: a fenti három kérdései (Vettem csizmát, pirosat.)

MINŐSÉGJELZŐ

1. Meghatározás. A minőségjelző olyan mondatrész, amely megjelöli a jelzett szó


tulajdonságát.
2. Kérdései: milyen?, melyik?, mekkora?
MENNYISÉGJELZŐ
1. Meghatározás. A mennyiségjelző megjelöli a jelzett szó mennyiségét.
2. Kérdései: hány?, mennyi?, hányadik?
BIRTOKOS JELZŐ
1. Meghatározás. Az a jelző, amely megjelöli a jelzett szó birtokosát.

2. Kérdései: kinek a…?, minek a…?


ÉRTELMEZŐ JELZŐ
1. Meghatározás. Az értelmező olyan jelző, amely a jelzett szó mögött áll. Az értelmező
mindig felveszi a jelzett szó ragját vagy jelét. Pl.: Látok ablakot, hármat.

2. Kérdései: a fenti három jelzőtípus kérdései akár raggal, jellel.


3. Helyesírása
Az értelmező és a jelzett szó közé vesszőt teszünk.
c) Jelölése: pontozott vonal és a fajta jelölése rövidítve.
d) A jelzők használata
1. Lehetőleg ne használjuk szövegben mindig ugyanazt a jelzőt (pl. nagy), hanem
törekedjünk a változatos szóhasználatra, a rokon értelmű szavak használatára!
Pl.: nagy, jókora, óriási, termetes, hatalmas, sudár, súlyos stb.
2. A számnévi jelző után a főnév mindig egyes számban áll. Helytelen: rengeteg
emberek, helyes: rengeteg ember.
3. Mennyiségjelzőként a „két” szót használjuk (két testvér), minden más mondatrészi
szerepben a „kettő” szót (kettőt, kettőben).

39
3)
A birtokos személyrag

a) Meghatározás. A birtokos személyrag olyan névszói toldalék, amely megmutatja a birtokos


számát és személyét, valamint a birtok számát.

b) Személyragok

1. Egy birtok esetén


E/1 -m T/1 -nk
E/2 -d T/2 -tok, -tek, -tök
E/3 -ja, -i, -a, -e T/3 -uk, -ük
2. Több birtok esetén
E/1 -im, -aim, -eim, jaim, -jeim T/1 -ink, -aink, -eink, -jaink, -jeink
E/2 -id, -aid, -eid, -jaid, -jeid T/2 -itok, -itek, -aitok, -eitek, -jaitok, -jeitek
E/3 -i, -ai, -ei, -jai, -jei T/3 -ik, -aik, eik, -jaik, -jeik

4)
A szókapcsolatok helyesírása

1. Ha a szókapcsolat előtagja köznév, akkor mindig egybeírjuk (bableves, tolltartó, kutyaház).


2. Ha a szókapcsolat előtagja tulajdonnév, akkor kötőjellel írjuk (Duna-part, Petőfi-ház).
Különírjuk, ha a tulajdonnév minőségjelző (Kossuth utca).
3. Ha a szókapcsolat előtagja melléknév, akkor általában különírjuk (okos kislány), de
egybeírjuk, ha ezzel az egybeírással második jelentést fejezünk ki (nagybácsi, kisasszony).
A színárnyalatokat és az alfajtákat jelentő mellékneves szókapcsolatokat egybeírjuk
(kékesszürke, vörösbor).
4. Ha a szókapcsolat előtagja számnév, akkor általában különírjuk (hat ökör). Csak akkor írjuk
egybe, hogyha második jelentést fejez ki (hatökör).
Ha a szókapcsolat előtagja számnév, utótagja melléknév, akkor egybeírjuk, ha a számnév
egyszerű szó (hároméves); különírjuk, ha a számnév összetett szó (huszonöt kilós).
5. A többszörösen összetett szavakat hat szótagig egybeírjuk, azon felül kötőjellel
(úttörőcsapat, úttörő-csapatzászló).

5)
A határozók kifejezőeszközei

1. Ragtalan névszó.
2. Ragos névszó.
3. Névutós névszó.
4. Ragos és névutós névszó.
5. Határozószó.
6. Határozói igenév.
7. Főnévi igenév.

40
6)
A mondatelemzés szabályai

1. Az elemzés sorrendje: állítmány, alany, állítmány bővítményei, alany bővítményei.


2. Az állítmányra egyelemű, egyrészes kérdéssel kérdezünk, az összes többi mondatrészre
kételemű kérdéssel kérdezünk.
3. A mondatban szereplő kérdőszó olyan mondatrész lesz, amilyen mondatrésznek a kérdése.

7)
Milyen szófaj milyen mondatrészi szerepet játszhat?

1. Ige: állítmány.
2. Főnév: állítmány, alany, tárgy, határozó, jelző: birtokos jelző, kijelölő minőségjelző.
3. Melléknév: minden.
4. Számnév: minden.
5. Névmás: minden.
6. Főnévi igenév: alany, tárgy, célhatározó.
7. Melléknévi igenév: minden.
8. Határozószó: határozó.
9. Határozói igenév: határozó.
10. Névutó: névszóval együtt határozó.

8)
A halmozott mondatrészek

1. Meghatározás. A halmozott mondatrészek olyan azonos mondatrészek, amelyek a


mondatban teljesen egyforma szerepet töltenek be.
2. Helyesírásuk
A halmozott mondatrészek közé vesszőt teszünk, kivéve, ha azokat a következő kötőszavak
kötik össze: és, s, meg, vagy.

9)
Kérdő mondatok

1. Meghatározás. A kérdő mondat olyan mondat, amellyel kérdést, tudakolást fejezünk ki.
2. Fajtái: eldöntendő, kiegészítendő.

10)
Kívánságot kifejező mondatok

1. A felszólító mód határozott kívánságot fejez ki.


2. Az óhajtó mód határozatlan kívánságot fejez ki.

41
Szabályok a nyolcadik osztályos
magyar nyelvtan tanulásához
1)
A magyar nyelvtan fő és kiegészítő fejezetei

I. Fő fejezetek.
1. Hangtan.
2. Szótan.
3. Mondattan.

II. Kiegészítő fejezetek.


1. Jelek, jelrendszerek.
2. Beszéd és nyelv.
3. Kommunikáció, információ.
4. Nyelvünk története.

2)
Az idézés

a) Meghatározás. Az idézés mások szavainak a megismétlése.

b) Fajtái: szó szerinti idézés, tartalmi idézés.


A szó szerinti idézés olyan idézés, amely mások szavait pontosan, változtatás nélkül ismétli
meg. Pl.: Barbara mondta: „Nem hiányzik senki.”
A tartalmi idézés olyan idézés, amely mások szavait nem pontosan, hanem csak lényegük
szerint ismétli meg. A tartalmi idézést úgy kell írni, mint bármelyik más tárgyi alárendelő
mondatot. Pl.: Barbara azt mondta, hogy mindenki itt van.

c) A szó szerinti idézés helyesírása

1. Széchenyi István mondta: „Magyarország nem volt, hanem lesz.”


2. „Magyarország nem volt, hanem lesz” – mondta Széchenyi.
3. „Magyarország – mondta Széchenyi – nem volt, hanem lesz.”

d) Az idézés részei: idéző mondat, idézet, idézőjel.

3)
A mondat

a) Meghatározás. A mondat olyan szó vagy szócsoport, amelyben valamiről megállapítunk


vagy kérdezünk valamit. Egy mondat annyi tagmondatból áll, ahány saját külön
bővítménnyel rendelkezik.

42
b) Fajtái

1. A kijelentő módú mondat olyan megállapítást kifejező mondat, amely egyszerű közlést
tartalmaz. Írásjele a pont. Hanglejtése ereszkedő.

Tegnap moziban voltam.

2. A felkiáltó módú mondat olyan megállapítást kifejező mondat, amely a közlés mellett
érzelmet is kifejez. Írásjele a felkiáltójel. Hanglejtése ereszkedő.

Képzeld! Tegnap moziban voltam!

3. A kérdő mondat olyan mondat, amellyel kérdést, tudakolást fejezünk ki. Írásjele a
kérdőjel. Fajtái: eldöntendő, kiegészítendő.

Az eldöntendő kérdő mondat olyan kérdő mondat, amelyre igennel vagy nemmel lehet
válaszolni. Hanglejtése: emelkedő-ereszkedő.

Voltál moziban?

Kérdőszócskával azonban már mindig ereszkedő. Helytelen az utolsó szótag felkapása.

Voltál-e moziban?

A kiegészítendő kérdő mondat olyan kérdő mondat, amelyre nem lehet igennel vagy
nemmel válaszolni. Hanglejtése ereszkedő. Helytelen az utolsó szótag felkapása.

Mikor voltál moziban?

4. A felszólító módú mondat olyan kívánságot kifejező mondat, amely határozott kívánságot
fejez ki. Írásjele a felkiáltójel. Hanglejtése ereszkedő.

Menj holnap moziba! // Holnap menj moziba!

5. Az óhajtó mondat olyan kívánságot kifejező mondat, amely határozatlan kívánságot fejez
ki. Írásjele a felkiáltójel. Hanglejtése ereszkedő.

Bárcsak elmehetnék moziba!

43
4)
A kommunikáció

Mivel nyelvünk mondatokból, szavakból, hangokból áll, a nyelvtan három fő része a hangtan,
szótan, mondattan. A nyelvet azonban más tudományok is vizsgálják, ezért tanulunk néhány
kiegészítő anyagrészt.

a) Meghatározás. A kommunikáció egyoldalú vagy kölcsönös gondolatközlés.

A beszédhelyzet a beszélők közötti pillanatnyi viszony. A valóság lehet elképzelt vagy


valódi. A valóság az, amiről beszélünk, ennek legalább részben ismertnek kell lenni a
hallgató számára.

A tömegkommunikáció olyan egyoldalú közlés, amely nagy tömegnek, rendszerint az


egész társadalomnak szól; fő eszközei: rádió, televízió, sajtó.

b) Kommunikációs funkciók
1. Elsődleges funkciók
- Tájékoztatás (és az erre vonatkozó kérdések) – kijelentő vagy kérdő
- Felhívás – felszólító
- Kifejezés (érzelmeké) – óhajtó
2. Másodlagos funkciók
- Esztétikai
- Értelmező
- Kapcsolatfenntartó

c) A kommunikációs folyamat elemei: információ, kód, feladó, címzett, csatorna, kontaktus,


kontextus. A közlésfolyamat (kommunikáció) bármely jelrendszernek az emberi
érintkezésben való szándékos és kölcsönös felhasználása.

1. Az információ olyan tartalom, melyet egy kódrendszer segítségével közöl a feladó


(tanári magyarázat).
2. A kódrendszer az a jelrendszer, amelynek segítségével közöljük az információt (nyelv).
3. A feladó az a személy vagy valamilyen adókészülék, aki vagy ami közöl valamit (tanár).

44
4. A címzett az a személy vagy csoport, akinek szól a közlés (osztály).
5. A csatorna az a közeg, amelyen át az információ eljut a feladótól a címzetthez (levegő).
6. A kontaktus az a kapcsolat, amely a feladó és a címzett között van.
7. A kontextus egyrészt az a kapcsolat, amely a szöveg mondatai között van, másrészt az a
kapcsolat, amely a szöveg és a valóságos környezet között van. (Kapcsolat a magyarázat
mondatai között, kapcsolat a magyarázat és a tantermi környezet között.)
A zárójeles példáknál mindig arra az alaphelyzetre gondolunk, hogy egy tanár az órán
magyaráz, a gyerekek hallgatják.

d) Nem nyelvi kifejezőeszközök: kézmozdulatok, arcjáték, testtartás, testhelyzet. Ezek


együttesen a gesztusnyelv. Szerepük pl.:
- tájékoztatás a hallgatónak a beszélő érzelmi állapotáról,
- a hallgatótól állandó visszajelzés,
- a szavakkal mondottak felerősítése,
- a megnyilatkozás őszinteségének megkérdőjelezése,
- a szavak helyettesítése (csak bizonyos helyzetekben).
A nem nyelvi kifejezőeszközök használata sohasem lehet fontosabb a kimondott szónál.
Nyelv: jelek + szabályok

5)
Az összetett mondat

I. Az alárendelt mondat

a) Meghatározás. Az alárendelt mondat olyan összetett mondat, amely főmondatból és


mellékmondatból áll, a mellékmondat a főmondatnak valamilyen mondatrésze külön
tagmondatban kifejezve. (Jutalmat érdemel a győztes. – Jutalmat érdemel az, aki győztes.
Ismertetőjelei: a főmondatban az utalószó (mutató névmás, mutató határozószó), a
mellékmondatban a kötőszó (gyakoribbak: ha, hogy, mert, mint, vonatkozó névmás,
vonatkozó határozószó; ritkábbak: mivel, minthogy, mielőtt, mialatt, miután).
A ,,hogy” kötőszó szerepelhet más-más típusú mellékmondatban! Pl. 1. Csak egy pillanaton múlt az, hogy
a szomszédomat baj nem érte. (Alanyi.) 2. Kölcsey azt mondta, hogy bölcsességre az élet tanít. (Tárgyi)
3. Volt még egy próba amiatt, hogy nem tisztán énekelt az alt. (Okhat.) 4. „Tarsolyába nyúlt, hogy sípját
elővegye.” (Petőfi: János vitéz) (Célhat.) 5. A szivárvány úgy keletkezik, hogy a Nap sugarai esőcseppet
érnek abba behatolva. (Módhat.) 6. Néz anélkül, hogy figyelne. (Állapothat.) 7. Abban igazad van, hogy
tévedtem. (Állandó h.)
b) Fajtái: állítmányi, alanyi, tárgyi, határozói, jelzői.
c) Helyesírása. Az alárendelt mondat végére olyan írásjelet teszünk, amilyen a főmondat.
d) Elemzése
1. Összetett mondat.
2. Alárendelt mondat.
3. Melyik a főmondat, melyik a mellékmondat?
4. A főmondat és a mellékmondat mondatrészeinek az elemzése.
5. Amilyen mondatrész a főmondatban az utalószó, olyanfajta a mellékmondat.

45
e) Jelölése
A főmondatot számozott körrel, a mellékmondatot számozott és jelölt négyszöggel
jelöljük.

f) A mondatrend

1. Meghatározás
A mondatrend az a sorrend, amelyben az alárendelt mondat főmondata és
mellékmondata áll. (Egyszerűbben: a mondatrend az alárendelt mondat tagmondatainak
a sorrendje.)

2. Fajtái
A) Főmondat – mellékmondat. Pl.: Inged is elárulja, hogy kapkodva jöttél el iskolába.
B) Mellékmondat – főmondat. Pl.: Amikor nem vagy itt, rettenetesen hiányzol nekünk.
C) Főmondat – mellékmondat – főmondat. Pl.: Az a név, hogy F. Attila, szinte
muzsikál.
D) Mellékmondat – főmondat – mellékmondat. Pl.: Nyolc éven át elkövetett bűneidet,
hidd el, megbocsájtja neked az Úr.

II. A mellérendelt mondat

a) Meghatározás. A mellérendelt mondat olyan összetett mondat, amely két önálló, teljes
értékű tagmondatból áll. (Süt a nap. Hideg van. – Süt a nap, de hideg van.)
Ismertetőjele: kötőszó (fajtánként más-más).

b) Fajtái

1. A kapcsolatos mellérendelt mondat olyan mellérendelt mondat, amelynek első és


második tagmondata hasonló tartalmat fejez ki, vagy a második tagmondat továbbviszi
az első gondolatot. Pl.: Borús az idő, hűvös van. Roland elment a boltba, és vett
huszonöt méter belet.
A kapcsolatos mellérendelt mondat kötőszavai: és, s, meg, is, sem, se, sőt, is – is,
sem – sem, nemcsak – hanem … is. Jelölés:

1. 2.

2. Az ellentétes mellérendelt mondat olyan mellérendelt mondat, amelynek tagmondatai


között ellentét van. Pl.: Fűtenek itt a tanteremben, de nincs nagy meleg.
Az ellentétes mellérendelt mondat kötőszavai: de, azonban, ellenben, pedig, mégis,
mégsem, hanem, viszont, noha, bár. Jelölés:

1. 2.

46
3. A választó mellérendelt mondat olyan mellérendelt mondat, amely két vagy több
választási lehetőséget tartalmaz. Pl.: Vagy fűtünk, vagy szelíden megfagyunk.
A választó mellérendelt mondat kötőszavai: vagy, vagy – vagy. Jelölés:

1.
~ 2.

4. A következtető mellérendelt mondat olyan mellérendelt mondat, amelynek második


mellékmondata az elsőből következik. Pl.: Számosan sok jó könyvet olvasnak, ezért
kifejlett, jó a stílusuk.
A következtető mellérendelt mondat kötőszavai: hát, tehát, ezért, így, ennek
következtében. Jelölés:

1. 2.

5. A magyarázó mellérendelt mondat olyan mellérendelt mondat, amelynek második


tagmondata megmagyarázza az első tagmondatot. Pl.: Pityuka jól fogalmaz, ugyanis
sokat olvas.
A magyarázó mellérendelt mondat kötőszavai: ugyanis, tudniillik, hiszen.
A következtető és a magyarázó mellérendelt mondat egymásnak fordítottjai.
Jelölés:

1. 2.

c) Helyesírása
A mellérendelt mondat végére olyan írásjelet teszünk, amilyen az utolsó tagmondat
tartalma.

d) Elemzése

1. Összetett mondat.
2. Mellérendelt mondat.
3. Milyen fajtájú mellérendelt mondat?
4. Az első tagmondat mondatrészeinek az elemzése.
5. A második tagmondat mondatrészeinek az elemzése.

47
III. A mondatelemzés jelölése a szövegben

előre- vagy visszautaló névmás

kötőszó

határozószó

előre- vagy visszautaló toldalék

odaérthető kötőszó

6)
Szóalkotás

a) Meghatározás. A szóalkotás olyan nyelvi művelet, amellyel valamilyen módon új szót


kapunk.

b) Fajtái
1. Szóösszetétel (vasmacska, rabszolgatartó, Hódmezővásárhely, Kiskunfélegyháza)
2. Szóképzés (etet, kapál, eggyel, futó, olvas)
3. Mozaikszó (KISZ, Füszért)

Szóösszetétel

a) Meghatározás. A szóösszetétel a szóalkotásnak az a módja, amelyben két vagy több


egyszerű szó összetételével új, értelmes szót kapunk.

b) Fajtái

A) A mellérendelő szóösszetétel olyan szóösszetétel, amelynek előtagja és utótagja


mondatban azonos mondatrészek volnának.
1. A valódi szóösszetétel olyan mellérendelő szóösszetétel, amelynek elő- és utótagja
két különböző önálló szó. A valódi szóösszetételt egybeírjuk, ha csak az utótagját
ragozzuk (búbánat), kötőjellel írjuk, ha mindkét tagját ragozzuk (ázik-fázik).
2. Az ikerszó olyan mellérendelő szóösszetétel, amelynek elő- és utótagja ugyanannak
a szónak két különböző hangváltozata. Az ikerszót egybeírjuk, ha csak az utótagját
ragozzuk (csigabiga), különírjuk, ha mindkét tagját ragozzuk (irul-pirul).
3. A szókettőzés olyan mellérendelő szóösszetétel, amelynek elő- és utótagja
ugyanabból a tőszóból keletkezik. A szókettőzést általában kötőjellel írjuk
(nagy-nagy, körös-körül). A szókettőzés négy típusát különírjuk: kérve kérem,
kézből kézbe, szebbnél szebb, fej fej mellett.

B) Az alárendelő szóösszetétel olyan szóösszetétel, amelynek előtagja valamilyen


mondatrésze az utótagnak.
1. Az alanyos szóösszetétel olyan szóösszetétel, amelynek előtagja alanya az
utótagnak (madárlátta). Az alanyos szóösszetételt mindig egybeírjuk.

48
2. A tárgyas szókapcsolatot egybeírjuk, ha az előtag ragozatlan (könyvkötő), de
különírjuk, ha az előtag ragozott (könyvet kötő).
3. A határozós szókapcsolatot egybeírjuk, ha az előtag ragozatlan (aranygyűrű),
de különírjuk, ha az előtag ragozott (földön futó).
4. A minőség- és mennyiségjelzős szókapcsolatot általában különírjuk
(piros alma, hat ökör).
A birtokos jelzős szókapcsolatot egybeírjuk, ha az előtag és az utótag is
ragozatlan (ablakkeret), de különírjuk, ha az előtag és az utótag is ragozott
(ablaknak a kerete, ablak kerete).
5. Kiegészítés az alárendelő szóösszetételek helyesírásához. Az alárendelő
szókapcsolat különírásos esetei egybeírva is előfordulhatnak, ha egy második,
nem szó szerinti jelentést fejeznek ki (szívettépő, földönfutó, nagyszülő,
ezermester).

C) A szóösszetétel különleges fajtái


1. Mondatrészlet vagy egész mondat összetapadása: egyszeregy, fogdmeg, haddelhadd,
kétszerkettő, légyott, miatyánk, nebáncsvirág, nefelejcs, nemulass, netovább,
nyakigláb, százszorszép, többsincs, mentsvár.
2. Többszörösen összetett szavak: hat szótagig egybe-, azon felül kötőjellel írjuk őket
(ennél a számításnál a jeleket és a ragokat nem számítjuk): gépjármű, tűzoltó,
tűzoltó-egyenruha.
3. Jelzős szerkezet + harmadik tag: vágott baromfi, vágottbaromfi-kereskedő.

Szóképzés

a) Meghatározás. A szóképzés a szóalkotásnak az a módja, hogy egy meglévő szóhoz


(tőszóhoz vagy alapszóhoz) képzőt teszünk, és így új szót, esetleg új szófajt is kapunk.
(Az alapszó olyan szó, amelyből egy képzett szó származik.)

b) Fajtái: igeképzés, névszóképzés.

A) Az igeképzés a szóképzésnek az a módja, hogy valamilyen alapszóhoz képzőt


teszünk, és így igét kapunk. Pl.: ikes igéből másik ige: ugrik – ugrál; névszóból ige:
hegedű – hegedül). Helyesírása:
1. Igeképzéskor legtöbbször feltüntetjük a tőszót és a képzőt (lökdös, röpdös).
Kivételek: bólingat, kacsingat, tekinget, küszködik, lélegzik.
2. A műveltető ige képzője magánhangzó után -tat, -tet, mássalhangzó után -at, -et
(etet, mosat).
3. Az -ul, -ül igeképző mindig rövid (butul, hülyül).
4. Az -ít képző mindig hosszú (tanít, szépít).
5. A -z képzős visszaható igéket dz-vel is írhatjuk (takarózik, takaródzik).
6. Az -l igeképző hol rövid (zenél), hol hosszú. Hosszan írjuk, ha az ige azt fejezi ki,
hogy valamilyennek tartunk, mondunk valamit (drágáll), hogy valamilyennek
látszik valami (zöldell), hogy a cselekvés pillanatnyiságáról van szó (szökell). Két
l-lel írjuk még a következő igéket is: átall, restell, rühell, sarkall (ösztönöz),
szégyell, torkollik.
49
B) A névszóképzés a szóképzésnek az a módja, hogy valamilyen alapszóhoz
képzőt teszünk, és így névszót kapunk. Pl.: igéből névszó: fut – futó;
névszóból névszó: fénykép – fényképész
Helyesírása
1. Névszóképzéskor mindig feltüntetjük az alapszót és a képzőt (község, cukrászda).
Két kivétel: bölcsesség, békesség.
2. A tulajdonnévből képzett mellékneveket általában kis kezdőbetűvel írjuk (petőfis,
bodris, pápai stb.).
A több szóból álló tulajdonnévből képzett mellékneveket a következőképpen írjuk:
Petőfi Sándor-os, Kertvárosi Tarka Tappancs-i, kelet-európai, gecse-gyarmati,
velencei-tavi, Csepel-szigeti, német szövetségi köztársasági, Veszprém megyei,
Jókai utcai, egészségügyi minisztériumi, Petőfi Sándor gimnáziumi, országos
Széchényi könyvtári, Szabad Föld-beli, Egri csillagok-beli.

Mozaikszó

a) Meghatározás. A mozaikszó olyan rövidítés, amely egy több szóból álló név szavainak
egyes elemeiből áll, és amelyet önálló szóként használunk.

b) Fajtái
A) Betűszó
I. Meghatározás. A betűszó olyan mozaikszó, amely egy több szóból álló név
szavainak a kezdőbetűiből áll.
II. Helyesírása
1. A tulajdonnévi mozaikszót nagybetűkkel, a köznévi mozaikszót kisbetűkkel
írjuk: KISZ, ELTE, JATE, tsz, tmk, gmk, vb.
2. Sem a mozaikszó betűi között, sem a mozaikszó után nem használunk pontot.
3. A mozaikszóhoz kötőjellel kapcsoljuk a toldalékot: tsz-ben, UNESCO-ban.

B) Szóösszevonás
I. Meghatározás. A szóösszevonás olyan mozaikszó, amely több szóból álló név
szótöredékeiből áll.
II. Helyesírása
1. A tulajdonnévi szóösszevonást nagy kezdőbetűvel, a köznévi szóösszevonást kis
kezdőbetűvel írjuk. Pl.: Buszöv, Fényszöv, Ofotért, kisker, külker, belker, gyes,
kolhoz, radar, telex, trafó.
2. A szóösszevonás után nem teszünk pontot.
3. A szóösszevonáshoz folyamatosan kapcsoljuk a toldalékot: Buszövnél, gyesen.

7)
Jelek, jelrendszerek

a) Meghatározás. A jel mindig valamilyen érzékszerveinkkel felfogható (látható, hallható,


tapintható) jelenség, amely egy másik jelenségre utal. A jelölő az, amit érzékelünk + a
jelentés az, amire gondolunk.

50
b) A jel jellemzői.
1. Érzékszerveinkkel felfogható.
2. Önmagánál többet jelent.
3. Általánosító szerepű.
4. Tagja egy jelrendszernek.
5. Egy közösség minden tagja elfogadja, jelként értelmezi.
6. Minden jel az emberi érintkezésben tölti be lényegi szerepét, a jelzést.

c) Jelölő és jelölt kapcsolata.


1. Hasonlóság.
2. Érintkezés.
3. Társadalmi megállapítás.

8)
A magyar nyelv történetének korszakai

1. Ősmagyar kor (i. e. 1000 – 1000)


2. Ómagyar kor (1000 – XVI. század közepe)
3. Középmagyar kor (XVI. század közepe – XVIII. század közepe)
4. Újmagyar kor (XVIII. század közepe – napjainkig)

9)
A nyelvi változások

A nyelvi változás mindig a beszédből indul ki. Részévé válik a nyelvnek, a közösség
elfogadja, használja, később esetleg átalakítja. Beszéd – nyelv – beszéd.

A) Hangváltozások
I. Hangfejlődési tendenciák
II. Szórványos hangváltozások (i – ü, i – e)
III. Nyíltabbá válás (u – o – a)

B) Szókészletváltozás
A szókészletváltozás állandó, viszonylag gyors és kettős folyamat. Jellemzi a fogyás és a
bővülés.

I. A fogyás azt jelenti, hogy vagy a korábban keletkezett szavak válnak elavulttá, és
kihalnak, mert például nem lesz felhasználási területük, vagy az újonnan keletkezett
szavakat nem fogadja be a közösség, és hamar elfelejtődnek.
II. A bővülés történhet belső keletkezésű szavak létrejöttével és átvett szavak beépülésével.

a) A belső keletkezésű szavak lehetnek


1. nyelvtani változás következtében keletkezett szavak,
2. egyedi elnevezés alapján keletkezett szavak (+ a meglévő jelentés bővülhet újjal pl.:
körülbelül – 1. köröskörül + belül = a közelben; 2. majdnem, megközelítőleg).

51
b) Az átvett szavak lehetnek:
1. jövevényszavak (török, szláv, latin, német, francia, olasz), ezek
- régebben kerültek a magyarba,
- nincs vagy alig érezhető bennük idegen hang- vagy szóelem,
- eredeti jelentésük akár új jelentéssel bővülhetett (szláv cseljad → 1. cseléd +
2. család);
2. idegen szavak:
- nemrég kerültek a magyarba,
- lehet bennük idegen hang- vagy szóelem.

10)
A magyar nyelv eredete (Kérdések a könyv tananyagának feldolgozásához)

1. Honnan ered a magyar nyelv (terület, nyelv)?


2. Hogyan tagolódnak a finnugor nyelvek (eredet és földrajzi hely szerint)?
3. Hány magyar szó származik a finnugor nyelvből?
4. Mik a finnugor nyelvrokonság bizonyítékai (5)?
5. Mi az alapnyelv, mi a nyelvcsalád?

11)
A szókészlet (Kérdések a könyv tananyagának feldolgozásához)

1. Mi a szókészlet?
2. Melyik két folyamat zajlik le a szókészletben?
3. Mi az oka e folyamatoknak?
4. Milyen módokon gyarapodik a szókészlet (3)?
5. Melyek a szókészlet rétegei (eredet, használók köre, a használat mértéke szerint)?

„Az a tény, hogy anyanyelvem magyar, és magyarul beszélek, gondolkozom, írok,


életem legnagyobb eseménye, melyhez nincs fogható.”
(Kosztolányi Dezső: Ábécé a nyelvről és a lélekről) – Attila bácsi kézírása

52
Attila bácsi három, írógépen készített jegyzete

53
54
Irodalmi fogalomtár
A mese olyan epikai műfaj, amely csodálatos történeteket tartalmaz.
Mesefajták
a) Eredet szerint: népmese, műmese.
b) Tartalom szerint: tündérmese, reális mese, csalimese, állatmese.

A népmese olyan mese, amelynek szerzőjét nem ismerjük, szóban terjed, többféle változata
van.
Mesevonások: jellemző mesekezdő, meseközi, mesezáró mondatok; csodálatos események,
csodálatos színhelyek, csodálatos szereplők; jellemző meseszámok: 3, 7 és a 3 többszörösei.

A műmese olyan mese, amelynek szerzőjét ismerjük, írásban terjed, szövege változatlan.

A tündérmese olyan mese, amely csodálatos elemeket is tartalmaz.

A reális mese olyan mese, amely csodálatos elemeket nem tartalmaz.

A csalimese olyan mese, amely tréfás részleteket is tartalmaz, gyakran hazudós mese.

Az állatmese olyan mese, amelynek csak állat szereplői vannak, de mindig emberi
tulajdonságot tartalmaz.

A szerkezet olyan egész, amely összefüggő részekből áll. Az irodalmi szerkezet az irodalmi
mű felépítése.

A cselekmény az epikai és drámai művek eseménysora.

A szereplő olyan személy, aki epikai vagy drámai műben megjelenik, cselekszik, beszél.

A párbeszéd két vagy több szereplő egymással való beszélgetése.

A próza olyan szöveg, amely kötetlen, szabad beszéd.

A vers olyan szöveg, amely kötött; köti a ritmus és a rím.

A ritmus egyenletes lüktetés.

A rím a verssorok végének összecsengése.

Az eposz (hősköltemény) olyan hosszabb, verses epikai műfaj, amely egy egész nemzetet érintő
történetet mond el, és amelyben a hősök sorsába az istenek is beleszólhatnak.

A monda olyan epikai műfaj, amely félig igaz, félig meseszerű eseményt mond el.

A népmonda olyan monda, amelynek szerzője ismeretlen, szóban terjed, többféle változata
van.

55
Az elbeszélő költemény olyan epikai műfaj, amely megtörtént vagy valószínű eseményt
mond el versben.

A tájvers olyan lírai műfaj, amely tájat mutat be. Pl.: Az Alföld, A Tisza, Kiskunság.

A mítosz olyan monda, amely istenekről vagy félistenekről szól.

A legenda olyan monda, amely szentekről szól.

A metafora két fogalom azonosítása valamilyen külső vagy belső tulajdonság vagy hangulati
egyezés alapján. A legtömörebb költői kép egyetlen szó vagy szókapcsolat. A metaforákban a
költők gyakran egymástól igen távol eső dolgokat kapcsolnak össze (Iluska – galamb).

A levél híradás, érdeklődés, közlés távol levő címzett részére. A levél formája: megszólítás,
sorkihagyás, levélszöveg megfelelő tagolásban, sorkihagyás, búcsúszöveg; bekezdésekkel,
keltezéssel, aláírással a jobb oldalon.

Ballada, népballada

1. A ballada olyan epikai műfaj, amely tragikus eseményt beszél el versben, szaggatott,
párbeszédes formában.
2. A népballada olyan ballada, amelynek szerzőjét nem ismerjük, szóban terjedt, többféle
változata van.

A műnemek

1. A líra olyan műnem, amely gondolatokat, érzéseket mond el versben (Himnusz).


2. Az epika olyan műnem, amely eseményt beszél el (János vitéz).
3. A dráma olyan műnem, amely cselekvést jelenít meg (Bánk bán).

A dal olyan lírai műfaj, amely egyszerű emberi érzéseket mond el könnyű, dallamos
formában (Nemzeti dal).

Az életkép olyan epikai műfaj, amely az élet egy kis szakaszát, pillanatát mutatja be (Családi
kör).

A szemléletesség eszközei

1. A költői jelző olyan minőségjelző, amely tulajdonságot jelez (kék ég, kövér ember,
zsivajgó osztály).
2. A hasonlat olyan összetett mondat, amely két dolgot hasonlít össze közös tulajdonság
alapján. Kötőszava a „mint”, ritkábban az „akár”. Pl.: Pityuka olyan fehér, mint a fal.

56
3. A metafora összevont hasonlat (falfehér, kőszívű) vagy hiányos hasonlat (Juci néni, jó öreg
kotlós, most megy át az úttesten kilenc unokájával.).
4. A megszemélyesítés olyan egyszerű mondat, amely élettelen dolgot élőként tüntet fel
(Székek röpködnek az osztályteremben.).
5. A módhatározó is a szemléletesség eszköze (Tekla kacsázva megy az utcán.).

A magyaros vagy hangsúlyos verselés

1. Meghatározás. A magyaros vagy hangsúlyos vers olyan versforma, amelynek alapja a


ritmus és a rím, és amelynek ritmusát a hangsúlyos és hangsúlytalan szótagok szabályos
váltakozása adja.

2. A magyaros vagy hangsúlyos vers elemei: versszak, verssor, ütem, szótag. Egy versszak
2, 3 vagy 4 sorból állhat, egy verssor 2, 3 vagy 4 ütemből állhat, egy ütem 2, 3 vagy 4
szótagból állhat.

3. Versformavizsgálat
A versformát a ritmus és a rím alapján állapítjuk meg. Ritmusáról megmondjuk, hogy a
sorok hány ütemesek, hány szótagosak, rímeléséről megmondjuk, hogy milyen fajtájú rím
van a versszakokban. A leggyakoribb rímfajták:
négyes rím (a a a a) páros rím (a a b b) keresztrím (a b a b)
félrím (x a x a) ölelkező rím (a b b a) ráütő rím (a a x a)

A versformát kétféleképpen állapíthatjuk meg: szövegesen és képlettel.


Falu végén kurta kocsma
a) Sorai kétütemű nyolcasok, rímei páros rímek.
b) 4/4 – a, 4/4 – a, 4/4 – b, 4/4 – b

A stílus

A) Meghatározás. A stílus írásmód, kifejezésmód.


A stílus két foka: helyes stílus, szép stílus.

B) A helyes és a szép stílus

a) Helyes a stílus, ha világos, szabatos, magyaros.


1. Világos a stílus, ha jól érthető. Ellentéte a homályos stílus.
2. Szabatos a stílus, ha a szöveg pontosan kifejezi a gondolatot. Ellentéte a pongyola stílus.
3. Magyaros a stílus, ha megfelel a magyar nyelv törvényeinek. Ellentéte az idegenszerű
stílus.
b) Szép a stílus, ha jól hangzó, szemléletes, élénk.
1. Jól hangzó a stílus, ha változatosak a hangok, szavak, mondatok, és ha a szöveg
hangzása is alátámasztja a tartalmat. Eszközei: rokon értelmű szavak, hangutánzó
(hangzást vagy zörejt utánzó) és hangfestő (hangzással cselekvést vagy
tulajdonságot jellemző) szavak, a szerkezet és a tartalom szerint különböző
mondatfajták.

57
2. Szemléletes a stílus, ha szinte látható az, amit a szöveg tartalmaz. Eszközei: költői
jelző, hasonlat, megszemélyesítés, metafora, módhatározó.
3. Élénk a stílus, ha a szöveg hangulatkeltő, érzelemkifejező. Eszközei az alakzatok:
szóalakzatok, gondolatalakzatok.

I. Szóalakzatok: szóismétlés, szókihagyás, szóhalmozás, alakváltozás, fokozás.

- Szóismétlés
… / arany imát írnék az én anyámnak, / arany-tüzet, arany-szót, mint a
hajnal.
(Kosztolányi Dezső: Mostan színes tintákról álmodom)

- Szókihagyás
Lelke gyűlölségén erőt vesz valami, / Valami – nem
tudom én azt kimondani.
(Arany János: Toldi, 2. ének)

- Szóhalmozás
Most tél van és csend és hó és halál.
(Vörösmarty Mihály: Előszó)

- Alakváltozás
Tűrte Miklós, tűrte, ameddig tűrhette.
(Arany János: Toldi, 3. ének)

- Fokozás
Mindíg beszél. / Mindíg lobog. / Mindíg lázas. / Mindíg önkívületben van / az utca
fölött.
(Kosztolányi Dezső: Zászló)

II. Gondolatalakzatok: kérdés, felkiáltás, megszólítás, ellentét, túlzás, látomás.

- Kérdés
Hallja-é az özvegy e vadászi lármát?
(Arany János: Toldi, 6. ének)

- Felkiáltás
Jaj, eszem a lelked, beh jó, hogy meglellek, / …
(Arany János: Toldi, 4. ének)

- Megszólítás
… Állj meg, állj meg, Toldi!
(Arany János: Toldi, 5. ének)

- Ellentét
Ifju vér, öreg bor fickándott erökben, / …
(Arany János: Toldi, 3. ének)

58
- Túlzás
Ezer lelked volna, mégis megölnélek.
(Arany János: Toldi, 3. ének)

- Látomás
Rémlik, mintha látnám termetes növését, / …
(Arany János: Toldi, Előhang)

Az epikai és drámai műfajok szerkezete

1. Expozíció: indítás; a helyszín, az időpont, a főbb szereplők megismertetése.


2. Bonyodalom: megindító esemény.
3. Kifejlődés: az események sora a bonyodalomtól a tetőpontig.
4. Tetőpont: a legfeszültebb pillanat.
5. Megoldás: igazságtétel, lezárás, befejezés.

Az elbeszélés olyan epikai műfaj, amely egyetlen eseményt vagy rövid eseménysort mond el
prózában. Legtöbbször egy fontos szereplője van.

Az időmértékes vagy görög-római versforma

1. Meghatározás. Az időmértékes versforma olyan versforma, amelynek alapja a ritmus.


Ritmusát a rövid és hosszú szótagok váltakozása adja.

2. Az időmértékes versforma elemei: versszak, verssor, versláb, szótag. A rövid szótag


időmértéke egy mora, a hosszú szótagé két mora. Rövid a szótag, ha a magánhangzója
rövid, és ha utána egy rövid mássalhangzó következik. Máskor mindig hosszú a szótag.
Az egy szótagos szót számíthatjuk egymorásnak is, kétmorásnak is.

A leggyakoribb verslábak:
trocheus: - υ, jambus: υ -, daktilus: - υ υ, anapesztus: υ υ -,
spondeusz: - -, pirrichius: υ υ, choriambus: - υ υ –

3. Versformavizsgálat
Az időmértékes versben csak ritmust vizsgálunk. Azt keressük, hogy egy versben melyik
a jellemző versláb. A spondeusz sohasem jellemző, hanem mindig csak helyettesítő
versláb.

4. Időmértékes ritmusú verssorok


A hexameter olyan verssor, amely 6 verslábból áll, és amelynek jellemző verslába
a daktilus.

A pentameter olyan verssor, amely 5 verslábból áll, és amelynek jellemző verslába


a daktilus. A pentameter feleződik: 2,5 versláb + 2,5 versláb.

59
A disztichon olyan sorpár, amely egy hexameterből és egy pentameterből áll:

–υυǀ–υυǀ – – ǀ – – ǀ–υυǀ––
Bús düledékeiden, Husztnak romvára megállék,

– υ υ ǀ – υ υ ǀ – ǀǀ – υ υ ǀ – υ υ ǀ –
Csend vala, felleg alól szállt fel az éjjeli hold.”

A regény olyan epikai műfaj, amely hosszabb eseménysort beszél el. Rendszerint számos
szereplője van (főszereplője és mellékszereplők). Néha több kötetre terjed. Van pl. történelmi,
társadalmi és fantasztikus regény.

Az írói jellemzés módja

1. A szereplők külseje, környezete, társadalmi helyzete.


2. Egy-egy szereplő gondolatai, érzelmei, tettei, beszéde.
3. Az író és mások véleménye.

Az epizód mellékesemény; a főszereplő részletesebb, gazdagabb jellemzésére szolgál.

Az írói hangnem lehet természetes, ünnepélyes, humoros, ironikus, gúnyos, szatirikus.

A rímes-időmértékes vagy nyugat-európai versforma

A rímes-időmértékes vagy nyugat-európai versforma olyan versforma, amelynek alapja a


ritmus és a rím. Ritmusa időmértékes, és vannak benne rímek is.

A szimultán versforma

A szimultán versforma olyan versforma, amelynek alapja a ritmus és a rím, és amelyben


egyszerre van jelen a hangsúlyos és időmértékes ritmus (Himnusz, Szózat).

Az epigramma

Az epigramma olyan rövid lírai műfaj, amely két részből áll: egy előkészítő részből meg egy
rövidebb, fontos tanítást tartalmazó részből, a csattanóból. A régebbi epigrammákat általában
disztichonban írták (Kölcsey Ferenc: Huszt).

Az elégia olyan lírai műfaj, amely lecsillapodott fájdalmat mond el bánatos, panaszos hangon.

60
A népköltészeti és műköltészeti alkotás

1. A népköltészeti alkotás olyan irodalmi alkotás, amelynek szerzőit nem ismerjük, szóban
terjed, többféle változata van.
2. A műköltészeti alkotás olyan irodalmi alkotás, amelynek szerzőjét ismerjük. Írásban terjed,
és a szövege változatlan.

Az ismertetés

1. Meghatározás. Az ismertetés olyan fogalmazási műfaj, amely valamilyen irodalmi művet


mutat be.
2. Szerkezete
a) Bevezetés: a szerző, a cím, a megjelenési hely és idő bemutatása, a mű külső formájának
leírása.
b) Tárgyalás: a mű tartalmának a leírása, szerkezetének bemutatása, esetleg részletesebb
elemzés.
c) Befejezés: összefoglaló értékelés, ajánlás.

A fogalmazás öt lépése

1. Címválasztás. A cím legyen rövid és kifejező!


2. Műfajválasztás. A leggyakoribb iskolai fogalmazási műfajok: elbeszélés, leírás, jellemzés,
levél, életrajz.
3. Anyaggyűjtés: elgondolkodás a fogalmazás tartalmáról az emlékezés, a megfigyelés vagy a
képzelet segítségével.
4. Anyagelrendezés: tervezés írásban, vázlatkészítés hármas tagolásban (bevezetés, tárgyalás,
befejezés).
5. Kidolgozás. A fogalmazás megírása három bekezdésben. A fogalmazás legyen arányos,
összefüggő, egységes!

A katalógus

1. Meghatározás. A katalógus olyan betűrendes jegyzék vagy kartonsorozat, amely könyveket


vagy műtárgyakat sorol fel.
2. Fajtái
a) A szerzői katalógus olyan katalógus, amely a könyveket a szerző neve szerint sorolja fel.
b) A címkatalógus olyan katalógus, amely a könyveket címük szerint sorolja fel.
c) A témakatalógus olyan katalógus, amely a könyveket témakörük, azon belül témák
szerint sorolja fel.

A riport

1. Meghatározás. A riport színes, érdekes, helyszíni beszámoló.


2. Felépítése, alapanyaga azonos az elbeszélésével.
3. Sorrendje: időrendi.

61
Az óda olyan lírai műfaj, amely magasztos gondolatokat, érzéseket ír le ünnepélyes stílusban.

A költői levél

A költői levél olyan baráti közlés, amely meghatározott személyhez szól, de általános érvényű
mondanivalót is tartalmaz. A verses forma bizonyosság, hogy küldője műalkotásnak szánta,
tartalma közérdekű, tehát nyilvánosságra is számot tart.

Az irodalom

A művészet olyan tevékenység és ennek eredménye, amelynek keretében valaki a valóságot


tükrözi vissza esztétikai eszközökkel.
A legősibb három művészet: irodalom, zene, képzőművészet (festészet, szobrászat, építészet,
grafika).
Az irodalom fő kifejezőeszköze a nyelv, a zenéé a hang és a ritmus, a képzőművészeté a szín
és a forma.

A lexikon

1. A lexikon olyan tudományos kézikönyv, amely a különböző ismeretekről szócikkeket


tartalmaz a címszavak betűrendjében (általános lexikon, szaklexikon).

2. Az enciklopédia olyan tudományos kézikönyv, amely egy tudomány ismereteit foglalja


össze a tudomány rendszerében.

3. A monográfia olyan tudományos kézikönyv, amely egyetlen résztémát dolgoz fel


részletesen.

Az ekloga olyan életképszerű epikai műfaj, amely mindig pásztorok életéről szól, mindig a
természetben játszódik, mindig párbeszédes, mindig boldog állapotot mutat be, külső formája
szerint mindig vers.

A dráma

1. Meghatározás. A dráma olyan műnem, amely cselekvést jelenít meg. A dráma tehát
színpadra készült irodalmi alkotás, színdarab.

2. Fajtái: tragédia (szomorújáték), komédia (vígjáték), színmű (szomorú és vidám részek


váltakoznak benne, de mindig jól végződik), opera (zenés, énekes, komolyzenei műfaj),
operett (zenés, dalos, szöveges, táncos könnyűzenei műfaj).

3. Szerkezete: expozíció, bonyodalom, kifejlődés, tetőpont, megoldás. Ez a szerkezet beleépül


egy másik szerkezetbe. A színdarab felvonásokra, a felvonás jelenetekre, a jelenet képekre
tagolódik.

62
4. Szereplői: főszereplők, mellékszereplők, statiszták, szöveg nélküli, esetleg mozdulatlan
szereplők.

5. Fogalmak
a) A konfliktus ellentét, a drámában tehát a szereplők közti ellentét.
b) Dialóg vagy dialógus = párbeszéd.
c) A monológ magánbeszéd. (A monodráma olyan dráma, amelynek egy szereplője van.)
d) A díszlet az a mesterséges környezet, amelyben a színdarab játszódik.

Általános műelemzés

1. Író, cím.
2. Keletkezés.
3. Téma (a mű tartalma egy mondatban).
4. Műfaj.
5. Tartalma (cselekmény, gondolatmenet).
6. Szerkezet.
7. Szereplők.
8. Stílus.
9. Versforma.
10. Összefoglaló értékelés.

Betekintés a Biblia világába

1. Ószövetség

Mózes öt könyve (1. Genezis)


Bírák könyve történeti könyvek
Királyok könyvei
Egyes próféták könyvei prófétai könyvek
Zsoltárok könyve
A bölcsesség könyve (Salamon) bölcsességi vagy tanítói könyvek
Énekek éneke

2. Újszövetség

Márk, Máté, Lukács, János evangéliuma történeti könyvek


Apostolok cselekedetei
Apostolok levelei tanítói könyvek
János könyve a jelenésekről
Apokalipszis prófétai könyvek

63
Az egyperces novella olyan novella, amely feltűnően rövid, de nem azért, mert kevés a
mondanivalója, hanem azért, mert kevés szóval szeretne sokat mondani.

Az evangélium jó hírt, örömhírt jelent. Jézus Krisztus élettörténetét nevezték evangéliumnak,


örömhírnek.

Az allegória elvont fogalom képi megtestesítője.

A jelkép olyan kép, tárgy, amelyik saját magán túl valami mást is jelent (pl.: piros-fehér-zöld,
csillag). A jelkép az irodalomban olyan költői kép, amelynek az első jelentésén túl egy második,
fontosabb jelentése is van. A jelkép tulajdonképpen egy ki nem mondott hasonlat második fele.

A helytelen és a helyes versmondás ismérvei

Az első hiba az lehet, hogy a szöveg pontatlan, hibás.


Okai: rövid felkészülési idő, a megérlelés hiánya, kevés gyakorlás.
Cél: a szövegmondás legyen pontos, hibátlan!
Ennek érdekében idejében kell elkezdeni a szövegtanulást, hagyni kell 5-7 napot
a megérlelésre.

A második hiba az lehet, hogy a szöveg rosszul érthető.


Okai: rossz, elmosódó hangképzés; halk, hadaró versmondás.
Cél: a szövegmondás legyen tisztán érthető!
Ennek érdekében sokat kell hangosan gyakorolni, hogy a hangerő az előadótérhez
megfelelő, a hangképzés szabályos, az ütem követhető legyen.

A harmadik hiba az lehet, hogy az előadás egyhangú, kifejezéstelen, hangulat nélküli.


Okai: a szöveg nem értése, az érzelmi beleélés hiánya, a kifejezőeszközök nem ismerése vagy
használatuk mellőzése.
Cél: az előadás legyen élményszerű!
Ennek érdekében alaposan meg kell érteni a szöveget, hozzá kell igazítani a szöveg
tartalmához a hangszínt, a hangmagasságot, az arcjátékot és egyéb hatáskeltő
kifejezőeszközöket, hogy a beleélés érzékelhetővé váljon.

64
Attila bácsi kézírásos jegyzetei
egy irodalomkönyvben

Dr. Horváth Gedeonné–Vörös József: Magyar irodalmi olvasókönyv 6.


Tankönyvkiadó, Budapest, 11. kiadás

A könyvet Rozgonyiné Csepregi Annamária kapta Attila bácsitól,


amikor az erkeles tanítási gyakorlata idején együtt dolgoztak.

65
Közös munka a tankönyv lapjain

66
Tanulókártyák a gondolatok elrendezéséhez,
a rendszerezéshez

A tanulókártyák ágrajzos vázlatok voltak. Először a füzetbe kerültek Attila bácsi diktálása és
táblarajza után, majd levelezőlap nagyságú (karton)papírra kellett őket kiírni. A kártyák aztán
egy borítékba kerültek. Egyrészt a tananyagot szemléltették elrendezve, rendszerezve,
csoportosítva azért, hogy könnyebben jegyezhessük meg a tanulnivalót, másrészt felkészítettek
bennünket arra, hogy hogyan hozzunk létre hasonló rajzokat egy tananyag feldolgozásakor,
közben a rövidítést is megtanulva. Ezenkívül fejlesztette az íráselrendezésünket. Annak idején
mindenkinek fejben kellett tartania a rajtuk lévő tudnivalókat.

Ahogyan Szabó Tiborné (Gerencsér Hajnalka) a tanulókártyákat ma elképzeli

67
És ahogyan Rozgonyiné Csepregi Annamária írja egykor és most

68
69
Íratlan szabályok, mondások, tanítások;
módszerek; történetek

 Az általános iskolai osztályneveket arab számmal és írott kisbetűvel írjuk, a


középiskolaiakat római számmal és nyomtatott nagybetűvel [korábban így volt]. A betűk
után nem szabad pontot tenni – hiszen nincs olyan, hogy A-dik osztály –, a szám után
viszont kell. Pl.: 1. a vagy 1/a; I. A vagy I/A
 Folyamatos szövegben nem használhatunk – indokolatlanul – számjegyeket (helytelen:
Láttam 1 nyulat az erdőben.). A több számjegyű számok írása a tantárgyi szókincs és a
beszédszándék függvényében változhat.
 Folyamatos szövegben – indokolatlanul – nem rövidíthetünk (helytelen: Arany János
ebben az elb. költ.-ében …), a vázlatírásban viszont lehet.
 Idegen szavakat nem használhatunk – indokolatlanul – folyamatos szövegben, ha van
magyar megfelelőjük, csak akkor, ha azok szakszavak, és a téma megértéséhez,
továbbadásához feltétlenül szükségesek. Tantárgyi dolgozatban az idegen szakszavak
használata helyénvaló.
 A stílusszinteket és stílusrétegeket nem szabad keverni egy szövegen belül! Nemzeti
himnuszunkról ünnepélyes, inkább patetikus hangon írjunk, és választékos legyen a
szóhasználatunk! Ne legyen mellette köznapi stílus!
 A fogalmazás megszerkesztésekor ügyelni kell a hármas tagolásra, és a bekezdések
jelölése kötelező! A tárgyaláson belül viszont nem csak egy rész lehet.
 Olyan világ sosem lesz, hogy a „lesz” két sz lesz!
 Ha a szavak, mondatok, illetve gondolatok között nincs átkötés kötőszóval vagy
tagmondattal, akkor szakadék keletkezik.
 Ha a sor végén el lehet kezdeni egy szót, noha a teljes szó kiírására nincs elég hely,
akkor is el kell kezdeni. A szótagolás szabályainak használatát nem szabad elkerülni!
 Nincs satírozás, firkálás, gombócrajzolás! A javítás módja: áthúzás és újraírás!
 Ha azt kérdezem, mi a mű témája, egy mondatban válaszolj! Vagy egy összetettben! Pl.:
„Gárdonyi Géza Egri csillagok című regénye a hódoltság kori Magyarországról és
Eger 1552. évi török ostromáról szól.” / Fazekas Mihály Lúdas Matyi című elbeszélő
költeménye arról mesél, hogy hogyan járt túl egy egyszerű pásztorfiú Döbrögi, a kapzsi
és zsarnok földesúr eszén, aki jogtalanul elvette tőle a libáit.”
 Ha azt kérem, ismertesd a mű cselekményét, akkor részletesen kell beszélned az indító
részről: időről, helyről, megjelenő szereplőkről; később a történet alakulásáról és a
helyszínek váltakozásáról, a jellemek fejlődéséről; végül a befejezésről. Ez a
fogalmazási technika illik az olvasónaplóba. Használhatsz jelen időt is az írásodban.
Pl.: „A Toldi cselekménye egy forró nyári napon kezdődik. Béresek heverésznek a
határban, a növények elégtek, az állatok és az emberek szenvednek a hőségtől.” Ne azzal
kezdj, hogy «Toldi Lőrinc egyik fia, Miklós Nagyfaluban él»! Az egymás után olvasott
történésekről, leírásokról, párbeszédekről sorban számolj be!
 Ha valaki nem magyar szerző versét, novelláját, más szépprózai, illetve drámai írását
vagy annak egy részletét adja elő, illik mondania a szerző és a cím után a magyar fordító
nevét is. Ezzel tiszteletét fejezi ki mind a magyar fordító, mind pedig anyanyelvünk iránt.

70
 Nem a keresztnév, hanem a vezetéknév első szótagja a hangsúlyos szótag pl. József
Attila: Mama. És nem Józse Fatilla! Se nem József Attila!
 Mindig tudnunk kell, hol járunk a tananyag feldolgozása közben. Kérdezhetem a
felelőtől: Mi a fejezetcím? Mi a leckecím?
 Ha ritmusosan és hangosan tanulsz, könnyebben jegyzed meg az ismeretanyagot.
 A magyar beszéd dallama alapvetően ereszkedő jellegű. Vidd le a hanglejtést mondat
végén! Ott ne lebegtess!
 Ne kapd fel a szó végét! Mondat végén se, de közben se, mert ének lesz a beszédből!
 Az „az” határozott névelő „z” hangját nem szabad egyben ejteni a következő szó első
magánhangzójával, mert ez pongyola beszédre vall. Helytelen: A zénekkar csodásan
dalolt.
 A hangkapcsolatok, szóelemek helyes leírása mellett fontos az is, hogy kiejtésük
természetes legyen! Pl.: helytelen: fog-ta, helyes „fokta”; helytelen: any-ja, helyes:
„annya”; helytelen: ül-jél, helyes: „üjjél”; helytelen: mond-ta, helyes: „monta”.
 Az „ilyen” közelre mutató névmás. Akkor használhatod, ha meg tudod mutatni azt,
amihez hasonlítod a mondandód mivoltát. Például a kezedben van egy toll, és azt
mondod: Ilyen tollat szeretnék én is.
 Aztat? Hát, ez mit jelent? Hasítja a fülem. Aztatatata!
 Az „izé” egy hárombetűs szópótló szó. Írjatok róla fogalmazást! [Attila bácsi is
elvégezte a feladatot: hihetetlen frappáns, részletes és nagyon vidám leírást készített az
izéről.]
 Nincs olyan szó, hogy „cucc”. Mit jelent? Írj róla fogalmazást!
 Olvastál „pár” verset a szünidőben? Csak kettőt!?
 Nincs olyan, hogy nem „tudtál” készülni… Mondd azt, hogy: „Nem készültem, mert…”
 Az ok mindig megelőzi a cselekvést, a cél mindig a cselekvés után következik. [Ezt a
mondatot azóta idézem, amióta 7. osztályos koromban Attila bácsitól hallottam. Akkor
abban segített, hogy meg tudjam különböztetni az okhatározót a célhatározótól, majd az
alárendelő okhatározói mellékmondatot a célhatározóitól és a mi miatt? kérdést a mi
végett?/mi célból? kérdésekkel. Nagyon jól emlékszem, hogy aztán 8.-ban (a
helyesírásihiba-gyűjtős szorgalmi feladatok megbeszélésekor) majdnem egy egész órát
vitatkoztunk – Attila bácsi és mi, két táborra szakadt tanulóifjúság, szinte egymás
szavába vágva – a „Leltár miatt zárva” és a „Leltár végett/céljából zárva” feliratokon.
A szabály egyre jobban rákényszerített bennünket a gondolkodásra. A középiskolában
és az egyetemen idegen nyelvi és szövegtani ismereteimet egészítette ki, és amióta
tanítok, mind magyarórán, mind németórán ebből indulok ki a két fogalom
értelmezésekor, kiegészítve az „indíték” szó jelentésével. Megjegyzem még, hogy a két
fogalom csak az eligazodásban volt fontos Attila bácsi számára, ugyanis a cselekvést, a
munkát, a tevékenységet sokkal nagyobbra értékelte. Mint ahogyan én is. Ezért
választottam a szabálygyűjtemény mottójául az idézett mondatot.]
***
 A rossz példából is lehet tanulni, de nem mindegy, hogyan. Egy szorgalmi feladat.
Végezzetek gyűjtőmunkát! Írjatok össze húsz olyan helyesírási vagy nyelvhelyességi
hibát, amit utcai feliratokon, újságokban vagy más nyilvános helyen láttatok! Akinek
hibátlan a munkája, kap egy ötöst. Egy félévben egy gyűjteményt lehet beadni. A papíron
táblázatban szerepeljen bal oldalon a helytelen alak, középen a hiba forrása, ahol
találtátok, jobb oldalon pedig a helyes alak.

71
 A 7. év végén azt javasolta Attila bácsi, hogy Jókai Mór
születésének 150. évfordulója alkalmából olvasson el az
osztályunk minél több, általa kiválasztott Jókai-regényt ‒
személyenként akár kettőt-hármat-négyet-ötöt –, írjunk
hozzájuk tartalmi összefoglalókat, amelyekből aztán egy
album készül rajzainkkal kiegészítve. A terv sikerült.
Elhivatott tanárunk is szorgalmasan dolgozott: legépelte
a kézírásos fogalmazásainkat, és végül 70 mű került a
könyvbe. Nemcsak arra voltunk büszkék, hogy Attila
bácsi példaértékű „fegyvertény”-nek nevezte az
akkoriban egyedülálló munkánkat, hanem arra is, hogy
velünk olvasott, boldogan vett részt a megvalósításban.
(https://www.facebook.com/erkelesJokaialbum1975)
 Az irodalomdolgozat-címeket óra előtt felírta Attila bácsi a táblára (7. és 8. osztályban),
hogy legyen időnk elgondolkodni a témán. Ezt mindig félve-izgatottan vártuk!
 A heteseknek óra előtt meg kellett nézniük, hogy készen vannak-e a házi feladataink, és
nálunk vannak-e az órára szükséges könyvek, füzetek, egyéb eszközök. Akinek feladat-
vagy eszközhiánya volt, felírták a nevét egy papírra, és azt kitették a tanári asztalra. Ha
óra közben derült ki valami hiányosság vagy turpisság, volt nemulass!
 Órán a szabályok diktálásakor rá voltunk kényszerítve, hogy nagyon erősen figyeljünk
az elhangzottakra. Hatodik osztálytól már tudnunk kellett váltogatni az írásunk
formáját: vagy a vázlatszerű, vagy a mondatos elrendezést alkalmazva.
 Feleléskör. Mindenki kapott egy rövid kérdést, padsoronként haladtunk. Előfordult
olyan is, hogy egy irodalmi művet mondtunk fel így versszakonként. Az értékelésnek
többféle változata volt. Például: a helyes válasz két, a félig helyes egy, a helytelen nulla
pontot ért. A pontokat a füzetbe írtuk, és öt kérdés után történt az értékelés. Öt kérdéssor
után 9‒10 pontra ötöst, 7‒8 pontra négyest, 5‒6 pontra hármast, 3‒4 pontra kettest, 0‒2
pontra egyest kaphattunk.
 Pontrendszeres felelés. A fal mellé kiállt öt tanuló. Volt egy soros pontozó, névsor
szerint mentünk sorban. Ha azt mondta Attila bácsi, hogy jöjjön ki a soros pontozó,
akkor mindenkinek tudnia kellett, hogy kiről van szó. Úgy, ahogy azt is mindig
mindenkinek tudnia kellett, hogy ki a hetes. A pontozó felírta egymás alá az öt
sorszámot. Az első felelő megkapta az első kérdést, válaszára kaphatott 2, 1 vagy nulla
pontot. Ha nem tudta, akkor a második felelő válaszolhatott. És így tovább. A pontokat
a soros pontozó vezette a táblán. Az értékelési skála itt is ugyanaz volt.
 Ha valaki a szóbeli feleléskor az általános elemzésben nem a meghatározott sorrend
szerint haladt, vagy kihagyott egy állomást, hiába mondott helyes megállapítást a
következő fogalomhoz, nem kapott pontot.
 A feleléskörnek és a pontrendszeres kikérdezésnek volt ritmusa is. Elhangzott egy
kérdés, utána legfeljebb öt másodperc telhetett el, aztán mondani kellett a választ. Attila
bácsi értékelt, ez is körülbelül öt másodperc volt, vagy helytelen válasz esetén másnak
adta a kérdést, illetve ő mondta meg a választ. És így tovább. Mint egy kvízműsorban.
A kérdések lehetővé tették, hogy röviden válaszoljunk, de a választ érthetően, hangosan
és egy lendülettel kellett végigmondani, legtöbbször egész mondatban és ereszkedő
hanglejtéssel. Nem gyorsan, hanem úgy, hogy közben nem volt szabad megállni vagy
hebegni-habogni. Ha idézetet kérdezett ki Attila bácsi, igazodnunk kellett a többiekhez,
de örömére sokszor peregtek a sorok nagyon szépen egymás után, és ilyenkor az idézet
lezárása után értékelt.
72
 Attila bácsi minden lehetőséget megadott, hogy halljuk a hangunkat. A mondatrészek
elemzésekor például a már elemzett mondatrészt bele kellett foglalni a következő
kérdésbe. Nem gyorsan kellett mondani, hanem türelmesen. Igazi agytorna volt. A
leghosszabb kérdő mondatokkal is meg kellett birkóznia mindenkinek, mert az elemzést
mindig másnál kezdtük. „A tudós Szabó Gerzson diákjai a fizikaszertárban hatalmas
látcsövön nézegették a professzor leányát.” [Részlet Jókai Mór: A nagyenyedi két fűzfa
című elbeszéléséből.] – Mit állítunk? Nézegették. Igei állítmány. – Kik nézegették?
Diákjai. Határozott alany. – Kit nézegettek a diákjai? Leányát. Határozott tárgy. – Kinek
a leányát nézegették a diákjai? Professzor. A tárgy birtokos jelzője. – Minek a
segítségével nézegették a professzor leányát a diákjai? Látcsövön. Eszközhatározó. –
Mekkora látcsövön nézegették a professzor leányát a diákjai látcsövön? Hatalmas. Az
eszközhatározó minőségjelzője. – Hol nézegették a professzor leányát a diákjai
hatalmas látcsövön? Fizikaszertárban. Helyhatározó. – Kinek a diákjai nézegették a
professzor leányát hatalmas látcsövön a fizikaszertárban? Szabó Gerzson. Az alany
birtokos jelzője. – Melyik Szabó Gerzson diákjai nézegették a professzor leányát
hatalmas látcsövön a fizikaszertárban? Tudós. Az alany birtokos jelzőjének a
minőségjelzője.
 Néha nagyon nehéz szorgalmi feladatokat is kaptunk, de ezek helyes megoldásáért
(kicsi hiba lehetett) két ötös járt. Egyszer egy körülbelül hatvan tagmondatos Jókai-
idézetet kellett ágrajzban elemezni.
 Pontozólap. Ha valaki helyesen válaszolt egy órai kérdésre, vagy külön értékelhető
munkát adott le az órán, piros pontot kaphatott pontozólapra (egy levelezőlap
hátoldalára) Attila bácsi aláírásával. Ezeket a pontokat be lehetett váltani ötösökre.

Rozgonyiné Csepregi Annamária és Badics Gabriella pontozólapja

***
 Az iskolai takarékbélyeget évekig Attila bácsi árusította – ha jól emlékszem – a második
szünetben. Egyszer, amikor kivittem a tanári asztalhoz a bélyeggyűjtőlapomat, bizony,
még azon is megnézte, hogy helyesen írtam-e le az iskola nevét, a saját nevemet és az
osztályjelölést.
 Attila bácsi kedvenc népdala a Kimegyek a doberdói harctérre… kezdetű volt. Ezt úgy
tudtuk meg, hogy egyszer a kötelező folyosói séta helyett a teremben maradtunk,
énekeltünk, amikor ő ügyeletes tanárként ránk nyitott. Nagyon megijedtünk, de kérte,
hogy énekeljük el a kedvenc népdalát, így nem kaptunk büntetést.
 Egy különös epizódra is emlékszem Attila bácsival kapcsolatban. Mosolyogva
biciklizett be az osztályterembe, le sem szállt, tett egy kört a tanári asztal és a padsorok
között – szinte akrobataként azon a kicsi helyen –, köszönt és távozott. Láthatóan jó
kedve volt, és utána mondta, hogy szeretett volna felvidítani bennünket.

73
Üzenet – Egy utolsó tollbamondás

Az alábbi, már nem javított tollbamondás 8. osztály végén készült,


Attila bácsi búcsúzó gondolataival.

Leírója: Rozgonyiné Csepregi Annamária

74
ÚTRAVALÓ GONDOLATOK

Régi álmom valósult meg ennek a szabálygyűjteménynek a létrehozásával. A lelki békém


helyreállt.
Elgondolkodva az előző hetek munkáján, most már biztos vagyok abban, hogy nem csupán a
volt tanítványok örömére született meg ez az összeállítás. Nagy erénye, hogy az egyszerű
példákkal szemléltetett tanulnivalót – noha a mostani magyar tantárgyi követelményekhez
pontosítani kell – egy közérthető megfogalmazású, könnyen memorizálható szabályzatban
veheti kézbe, vagy olvashatja e-dokumentumként minden érdeklődő: jelenkorunk
magyartanárai, diákjai, mindemellett akár a tanulásban segítő szülők, nagyszülők.
Mivel mai felgyorsult világunkban az új kommunikációs eszközök és csatornák nem kedveznek
a helyes beszédnek és írásnak, még inkább felelősséggel tartozunk anyanyelvünkért. Vissza kell
térnünk tehát az alapszabályokhoz! Egyrészt például azért, hogy ne csak rövidítésekben
gondolkodjunk, és ne ékezet nélküli legyen az írásmódunk! Másrészt, hogy a helyesírási,
nyelvhelyességi szabályok befogadásával, betartásával és alkalmazásával világosan, szabatosan
fogalmazzunk mind szóban, mind írásban! S míg gazdagabb szókincsre a sok olvasással
tehetünk szert, az élet sok területén szükséges nyelvi alapműveltségre ékes anyanyelvünk
ápolásával.
Végezetül, kedves Olvasók, azt kívánom: Gerencsér Attila bácsi tanításai sokakat segítsenek
abban, hogy helyesen és szebben tudják kifejezni magukat.

Szabó Tiborné (Gerencsér Hajnalka)

„Minden embernek, így a magyarnak is szíve joga, hogy az anyanyelvét szeresse a legjobban,
sőt természetes is, hogy így tesz, hiszen az az egyetlen nyelv, amelyet igazán ismer. Azon a
nyelven keresztül ismerte meg a világot és önmagát, és azt a tényt, hogy ő magyar, annak révén
élte át nemzete történetét és irodalmát. Ehhez már csak arra a józan belátásra kell eljutnia a
magyar embernek, hogy minden más ember is pontosan így van a maga anyanyelvével. (...)
Csak intelligencia kérdése, hogy ezt az egyszerű tényt belássuk és elfogadjuk. Hogy ne
sóvárogjunk folyton mások elismerésére a mi nyelvünk nagyszerűsége tárgyában, ne verjük a
mellünket, ne szóljuk le mások nyelvét. A magunkét pedig ne hivalkodással becsüljük meg,
hanem azzal, hogy igyekszünk minél alaposabban megismerni, és minél többet olvasni nyelvünk
klasszikus és élő íróit.”
Tótfalusi István

75
Kedves Olvasóink!
A dokumentumot továbbíthatjátok másoknak is, ha úgy gondoljátok, hogy örömet szereznétek
vele, de kérünk mindenkit, ügyeljen arra: semmiképpen se kerüljön nyilvánosságra az
interneten! Megértéseteket és gondosságotokat nagyon köszönjük.

***

A dokumentumot szerkesztette: Szelestey Éva Anna


A címlapkép forrása: http://erkelsuli.hu/hu/erkelkorus/rolunk.htm
A fényképeket készítették: Badics Gabriella: 73. oldal; Gerencsér Marianna: 52‒54. oldal;
Szabó Tiborné: 8. oldal; SzÉA: 65–69., 72‒74. oldal

76

You might also like