Zárótanítási óraterv

Magyar irodalom

Készítette: Lang Brigitta

Magyar-történelem MA
A zárótanítás helye: Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Általános Iskolája
A zárótanítás idıpontja: 2010. november 24. szerda; 4. óra: 11:00-11:45, 309. terem
Osztály: 7.b
Vezetıtanár: Dr. Máténé Porcsalmy Magdolna
Tanárjelölt: Lang Brigitta
Tanított órák száma: 14
Zárótanítás: 15. órában
Az óra témája: Csokonai Vitéz Mihály A Reményhez címő verse
Az óra típusa: vegyes típusú óra, ismétlı és új ismeretet feldolgozó
Felhasznált segédeszközök: tankönyv, tábla, füzet, táblázat, képek

Az óra célja: Az elégia mőfaji sajátosságainak megismertetése valamint az allegória

fogalmának átismétlése Csokonai Vitéz Mihály, A Reményhez címő vers elemzésének
segítségével. A költemény tartalmi, hangulati elemeinek hangsúlyozása mellett az optimista
és pesszimista személyiségjegyek megvitatására, valamint a tanulói énképek felderítésére
teszek kísérletet, célom a tanulói önismeret fejlesztése.

Az osztály jellemzése:
Az osztályba huszonhárom tanuló jár, jó képességő gyerekek. Sok a fiú, ezért gyakran halk
moraj kíséri a munkavégzést. A fegyelemmel azonban alapvetıen nincs gond. Érdeklıdıek, a
tanórai munkában általában aktívan részt vesznek, munkatempójuk normális, a tananyaggal
jól tudunk haladni.

A tanítási óra menete:

I. Óraszervezés: 2 perc
II. Ismétlés és a házi feladat ellenırzése: 2 perc
III. Ráhangolódás: 5 perc
IV. Új anyag feldolgozása: 30 perc
V. Az óra zárása: 5 perc
VI. Értékelés: 1 perc
 Az óra menete Módszertani megjegyzések,
segédeszközök

I. Óraszervezés – adminisztráció Órai fegyelem és figyelem

– jelentés meghallgatása megteremtése

II. Ismétlés és a házi feladat ellenırzése

– memoriter kikérdezése Cél: az ellenırzés és a korábbi
– Csokonai: Tartózkodó kérelem ismeretek felelevenítése, tudatos
Ismétlı kérdések kapcsolatteremtés elindítása a
Mikor született ez a vers? meglévı és az új ismeretek között.
- 1793-ban
Mi volt a vers eredeti címe?
- Egy tulipánthoz
Mi volt a témája?
- szerelem, udvarlás

III. Ráhangolódás
A múlt órákon megismerkedtünk Csokonai Vitéz Páros munka
Mihály életével, költészetével. A kiosztott rejtvényt Rejtvény kiosztása a tanulóknak,
oldjátok meg a tanultak alapján, a megfejtésben a párban történı munkavégzés,
költı másik versének címét olvashatjátok, amellyel a ellenırzés szóban történik.
mai órán fogunk megismerkedni. Párban A korábban tanultak felelevenítése,
dolgozzatok, a feladatra 3 percet kaptok! logikai gondolkodás fejlesztése.

IV. Jelentésteremtés
A mai órán egy újabb Csokonai verssel fogunk Frontális tanítási módszer
megismerkedni. Ez a költemény Csokonai szerelmi alkalmazása
költészetének egyik legfontosabb darabja. Indokolja ezt a módszert az új
ismeretek tanulásszervezése, az
egyéni munka és az önálló
gondolkodás elindítása.
Tanári utasítás
Nyissátok ki a füzeteket! Írjuk fel a mai óra címét: Az életkori sajátosságoknak
Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez megfelelıen a munka folyamatos
tanári irányítással folyik.
Tanári utasítás
Nyissátok ki a tankönyvet a 161. oldalon!
Felolvasom a verset, kövessétek a szemetekkel! Elhangzik a szöveg értelmezı
felolvasása, elızetes hangsúlyjelek
A vers felolvasása alkalmazásával.

Tanári kérdés:
A vers megírásának milyen élménymotivációit A füzet, tábla használata; a vázlatírás
ismerjük? és a tankönyvi szövegfeldolgozás
- csalódások együttes vezetése. Folyamatos
- Lilla elvesztése figyelés a tanári beszéd
tisztántartására, a jegyzeteltetés
Tanári közlés irányítására. Az elhangzott tanári
Bár már Csokonai korai verseiben is felbukkan a közlések és tanulói észrevételek
remény, a reménytelenség motívuma, de ez fıként közös megállapításainak rögzítésére.
csak késıbb, kollégiumi kicsapatása, a Lilla-
szerelem utáni csalódottság, valamint a mecénás-
keresés kudarcai után erısödik majd fel leginkább
verseiben.
A költemény keletkezési idejét 1803-ra tehetjük. A tanári kérdések szerepe
A tanári kérdésekkel a tanulói
Tanári kérdések gondolkodás irányítása: nyitás a
Ki a költemény megszólítottja? gondolkodás egyszerőbb szintjei
- A Remény felıl az összetettebb gondolkodási
Vizsgáljuk meg a vers címét! struktúrák felé.
Mit fejez ki a vers címe? Az elsı kérdéscsoport az ismeret és
- megnevezi a megszólítottat megértés szintjét vizsgálja: ki, mit,
Tanári utasítás mikor, hol...
Írjuk le a füzetbe!
 A második kérdéscsoport az
Hogyan jelenik meg a versben? Keressetek rá alkalmazás gondolkodási szintjét
utalásokat a szövegbıl! célozza meg: hogyan...
- égi tünemény a motívumok felismerése és
- istenségnek látszó újragondolása az adott kontextusban,
- véd(ı)angyal illetve kiemelve a szövegvilágból.

isteni alakként jelenik meg

Hogyan lehet(ne) a valóságban meghatározni a

remény fogalmát? Mi a remény?
- érzés
- lelki jelenség
- elvont fogalom
A harmadik kérdéskör az elemzés,
Milyen költıi kép/eszköz használatának eredménye, analízis gondolkodási mőveleteit
hogy a versben mégis élı/isteni alakként jelenik meg indítja el: Milyen részekbıl áll...,
a remény/reménység? részek az egészben...
- megszemélyesítés Korábbi ismeretek elıhívása – a
megszemélyesítés fogalmának
Tanári közlés felidézése, rávezetés az allegória
Elvont fogalmat, erkölcsi tulajdonságot, lelki fogalmára.
jelenséget megszemélyesítı költıi képet
allegóriának nevezzük. Ilyen pl. a remény. Ilyenkor
a költık gyakran nagy kezdıbetővel írják a
megszemélyesített dolgot a versekben.
A jegyzetelés folyamatos irányítása,
Tanári utasítás a tanári és tanulói tevékenység,
Írjuk le ezt is a füzetbe! gondolkodás összehangolása.

Nézzük meg a vers szerkezetét!

Tanári közlés Végül kísérlet az egybefoglalás,
A kiosztott táblázatban négy oszlopot találtok. szintézis megteremtésére. Az adott
Haladjunk végig minden versszakon és állapítsuk elemek és részek felhasználásával
meg, milyen idısíkok jelennek meg bennük, mi az valamint összeillesztésével a tanulók
egyes versszakok életképi eleme, milyen a új felismerésekhez vezetése. A
hangulata, milyen értékek jellemzik ıket! A táblázat szöveg értelmezésének elindítása:
oszlopait a táblára felragasztott fogalmak Miben hasonlít..., miben
segítségével fogjátok kitölteni! A választásotokat különbözik...?
indokoljátok! Mit főznél hozzá..., mi az oka..?
stb.
Tanári irányítással a táblázat kitöltetése a tanulókkal
(az életképek és a hangulat összekapcsolása versbıl
vett idézetekkel – Az idézeteket pontosan
másoljátok!)

Tanári utasítás
A kitöltött táblázatot majd ragasszátok be a füzetbe!

Társítsátok a képeket a vers egyes versszakaihoz! A gondolkodás különbözı szintő

Választásotokat indokoljátok! mőveleteinek tudatos tanári
alkalmazása lehetıvé teszi a korábbi
A képek értelmezését segítı kérdések ismeretek séma-módosulásait.
Milyen a kép színvilága?/Milyen színek dominálnak Fejleszti a kreativitást, az értelmezı
a képen? Milyen érzéseket sugallnak az élénk és szövegolvasást, elısegíti a
milyeneket a szürkébb színek? konceptuális váltások gyakorlattá
Milyen hasonlóságokat fedeztek fel a képek és az emelését.
egyes versszakok között?

Olvassuk fel még egyszer a 2. és 3. strófát!

Tanári kérdések
Hasonlítsuk össze ıket! Milyen képek jelennek meg
a 2. versszakban, és milyenek a 3. versszakban? A gondolkodási mőveletek
Segítenek a versszakokhoz rendelt képek! segítéséhez megfelelı grafikai
szervezık alkalmazása: táblázat
- 2. versszak: tavaszi kert képei felrajzolása, kifejezések
- 3. versszak: téli kert képei jelennek meg felragasztása a táblára, üres
Tehát melyik az a közös motívum, amely mind a két gondolkodást irányító térképek
strófában jelentkezik, csak másképpen? kiosztása a tanulóknak...
- A kert motívuma
Mi jellemzi a tavaszi és a téli kertet?
- tavaszi: élı, virágzó
- téli: elpusztult, hervadó A tanulók megszólítása, táblánál a
Milyen idézetekkel tudnátok ezt bizonyítani? feladatmegoldások ellenırzése,
- nárciszok, csörgı patakok, ezer virág, fürge közös megbeszélése.
méh Cél: a vers szerkezeti elemeinek
- hervadt rózsák, kiszáradt patakok és fák megállapításával és rendszerben
A táblázatban megállapítottuk, hogy a 2. versszak történı láttatásával eljutni a diákokat
boldog, a 3. versszak pedig boldogtalan hangulatú. egy lehetséges
Ha összehasonlítjuk a két strófát, milyen viszonyt jelentéstulajdonításhoz.
állapíthatunk meg közöttük?
- ellentétes képek
- ellentétes hangulat
=> ellentétes viszony

V.Reflektálás A levezetı feladat lehetıséget ad az

Ezek alapján vajon mit jelképezhet a versben a kert eltérı személyiségjegyek
szimbóluma? megvitatására, amelynek
- a beszélı lelkiállapotot (a személyiség belsı segítségével személyesebbé és
terét) és hangulatát aktuálisabbá tehetjük a vers
értelmezését.
A vers egésze alapján milyen a költemény Cél a tanulói önismeret fejlesztése.
hangulata? A kitöltött táblázat hangulati elemei
közül melyik hangulat dominál a versben?
Határozzuk meg a vers mőfaját és írjunk hasonló
hangulatú néhány soros válasz levelet! Házi feladat rögzítése
– a boldogtalan, szomorú lelkiállapot...
– elégia

Az óra zárása
Házi feladat kiadása: állapítsátok meg, milyen
stílusirányzatok jelennek meg a költeményben, és Hangfelvétel meghallgatása
tanuljátok meg a verset és elemzését is!

Tanári közlés
Zárásként hallgassuk meg a verset Sztankay István
színmővész elıadásában!

Értékelése
Tanulók munkájának megköszönése, értékelése

.............................................................. …………………………………….
igazgatóhelyettes vezetıtanár
 ………………………………………
tanárjelölt
Táblakép
Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez

1. Keletkezése: - végleges változata 1803-ra készült el

Allegória: elvont fogalmakat, erkölcsi tulajdonságokat, lelki jelenségeket megszemélyesítı

költıi kép. Pl. remény

2. Cím: - megszemélyesítést tartalmaz

- a megszólított megnevezése

3. Szerkezete:

Versszak Idısík Tartalom Hangulat Értékek

Kiábrándult, csalódott értékvesztett

1. versszak jelen A csalfa remény elutasítása
Pl. „hittem szép
szavadnak
Mégis megcsalál”
Boldog értékgazdag
2. versszak régmúlt A boldogság idıszaka
Pl. „égi boldogsággal
főszerezted azt”
Boldogtalan értékvesztett
3. versszak közelmúlt A szertefoszlott reménység
Pl. „most panaszra nem
hajolna gyászos
énekem”
Lemondó értékvesztett
4. versszak jelen A fájdalmas búcsú
Pl. „Kedv, Remények,
Lillák, Isten véletek”
Kert, mint a
költıi lelkiállapot szimbóluma

2. versszak 3. versszak

Tavasz Tél

élı, virágzó elpusztult

pl. nárciszok, csörgı patakok elhervadt rózsák

ezer virág, fürge méh kiszáradt forrás és fák
 boldog boldogtalan
4. Mőfaja: elégia
Elégia: fájdalmas, lemondó hangvételő lírai mőfaj.
Mellékletek

Rejtvény

1. Csokonai édesapjának neve.

2. Itt volt gimnáziumi tanár.
3. A … Kollégium diákja volt.
4. Itt ismerte meg Vajda Juliannát.
5. Tanult verse: Tartózkodó …
6. Itt vett részt azon a temetésen, ahol megfázott.
7. Itt adta ki a Diétai Magyar Múzsa címő lapot.
8. A húsvéti legáció helyszíne.
9. Édesanyja neve.
10. Csokonai költészetének egyik stílusirányzata.

Megfejtés:
 Képek
Tavaszi kép

Téli kép

A csalfa Remény istennı képében

A búcsúzás képe
 Feladatlap

Reményeink sokszor megcsalnak bennünket, bizakodás nélkül mégsem élhetünk.

Figyeld meg környezetedben, mennyire másként viselkedik az optimista és a pesszimista
ember!
Írd a táblázatba a bizakodó és a reményvesztett emberre jellemzı szavakat! Te milyen
alkat vagy? Mely kifejezések a jellemzıbbek Rád?

úgyse, hátha, nemigen, talán, bízom benne, majdcsak, tartok tıle, kétlem, aligha, esetleg

Bizakodó Reményvesztett