FOGALMAZÁS 4.

FI-501010403/1
FI-501010404/1

Tanmenetjavaslat
(normál)
Bevezetés

Az újgenerációs fogalmazás taneszközeinek célja az írásbeli kommunikációs képesség fejlesztése a kommunikációelméletre épülő feladatokkal,
annak tanításával, alkalmazásával az életkornak megfelelően. A taneszközök a gyerekek 3. évfolyamon megkezdett írásbeli megnyilatkozásának
és írásbeli szövegalkotásának alapozását folytatják.
Amellett, hogy a gyerekek új szövegmintákkal ismerkednek meg, illetve azok tartalmának és szerkezetének jellemzőivel, a taneszközök
módot nyújtanak az önálló, teremtő, kreatív írásbeli fogalmazás alapjainak lerakására is. Az írásbeli szövegalkotás – mint kognitív és egyúttal
mint társas, kommunikációs folyamat – a mélyebb megértést és a mélyebb összefüggések meglátását is elősegíti, és a tanulási folyamatnak
nemcsak szerves és úgymond „tantárgyközi” része, hanem egyre inkább a tanulás eszközévé is válik.
A 4. évfolyamos tankönyv is azt az alapelvet képviseli, mely szerint az írásbeli közlés egyrészt az önkifejezés eszköze, másrészt azt, hogy
az írásbeli szövegalkotás, a készülő írott szöveg különböző fázisokra bontható az írás folyamatán belül, ezáltal az írásbeli fogalmazás, az egyre
kreatívabb írás tanítható és tanulható is. Továbbra is kiemelten építünk a tanulók mindennapi kommunikációs tapasztalataira. Azok erősítése,
negatív tapasztalat esetén gyengítése, illetve kioltása is feladatunk. A nyelvhasználatban és a társas érintkezésben egyaránt figyelünk a szóbeli és
írásbeli kommunikáció, valamint az illem közötti kapcsolat meglétére.
A tanulók motiváltságát gyermek közeli témákkal és kommunikációs helyzetekkel igyekszünk elérni. A tantárgyi integráció
megvalósítását elsősorban a helyes ejtés, a nyelvhelyesség, a szövegértés, az íráskészség és a helyesírási képesség területén realizáljuk, illetve a
szövegelemzési rutinok kapcsolásával az olvasókönyvi szövegek értelmezéséhez.
A tantárgyi koncentráció megteremtésére lehetőséget nyújtunk a környezetismeret, a vizuális kultúra, a testnevelés és az énekórákon
szerzett élmények, tapasztalatok felelevenítésére éppúgy, mint az ezekhez a tantárgyakhoz kapcsolódó szóbeli szövegalkotásra.
Az értékelés szerepe a fogalmazásórákon különösen nagy jelentőséggel és motivációs erővel bír. A fogalmazások ötletes, ösztönző,
változatos szöveges értékelése az értékelő kártyákon jelenik meg. Az élményfüzet vezetése és a pármunka rendkívül motiváló a gyerekek
számára.
Az élményközpontú tanítás megvalósítását segítő munkafüzetünk a tanulókra koncentrál. Az indukciós szövegeink témájukkal,
megszövegezésükkel, didaktikai apparátusukkal igyekszenek felkelteni a gyerekek érdeklődését, és kedvet ébreszteni a feladatok megoldására.
Az illusztrációk nemcsak esztétikai élményt nyújtanak és motiválóak, hanem sokszor a feladatok megoldását is segítik.
Már 3. évfolyamon is nagy hangsúlyt fektettünk a folyamatközpontú írásbeli szövegalkotás algoritmusának elsajátítására, amelyet az új
műfajok tanításakor is folytatunk. A folyamatközpontú írásbeli szövegalkotás fázisait a 3. évfolyamos koncepciónkban részletesen kifejtettük,
ezért most ennek megismétlésétől eltekintünk. Az egyes leckék felépítése, feladatsora a tanítók számára az óra menetét is sugallja. A feladataink
között helyet kap a jó (és nem jó) minták vizsgálata, az irányított gyakorlás, a világos céladás, valamint az önálló munka és a szabad
témaválasztás.

1
Témák Az óra témája
órákra (tankönyvi lecke) Célok, feladatok Fejlesztési terület Ismeretanyag
bontása vagy funkciója

I. ISMÉTLÉS

1-2. Amit már tudsz az Ráhangolódás a tanévre.
elbeszélésről 1. Beszélgetés saját élményekről és
irodalmi műben megjelenő nyári
TK. 4-5. élményről. Szóbeli és írásbeli
MF. 3-6. szövegalkotás. Események
sorrendje, időrendje. Tömörítés,
bővítés.
A tanult fogalmazási ismeretek
felhasználása szóbeli és írásbeli
szövegalkotáskor.
Gondolatok, érzelmek kifejezése.
Különböző mondatfajták
használata.
A 4. évfolyamos élményfüzet
elindítása.
Beszédkészség fejlesztése, szóbeli
szövegek megértése, értelmezése
és alkotása. A beszédkedv és a
beszédbátorság felkeltése.
Írásbeli szövegalkotás fejlesztése.
Szókincs bővítése.
Nyári élmények
felelevenítése. Ismerkedés a
taneszközökkel. A
tartalomjegyzék
tanulmányozásával a struktúra
megismerése, ráhangolódás a
tanév ismeretanyagára.
Az elbeszélő fogalmazás
ismétlése. Elbeszélés fogalma.
Bevezetés, tárgyalás,
befejezés. Bekezdés, cím.

II. A LEÍRÁS

3. Mi a leírás? Ismerkedés a leírás fogalmával. Anyanyelvi kommunikáció. A leíró fogalmazás. Önálló

Műfaji alapismeretek. szöveg vagy elbeszélő szöveg
TK. 8-9. A leírás megfigyeltetése kész Szókincsbővítés. része.
MF. 8-9. szövegen. Gondolattérkép. Helyes és kreatív nyelvhasználat.

4. Elbeszélés vagy Az elbeszélés és leírás A különböző szövegformák Az elbeszélés és a leírás. Az

leírás? megkülönböztetése. tartalmi és szövegszerkesztési elbeszélő és a leíró fogalmazás

2
Témák Az óra témája
órákra (tankönyvi lecke) Célok, feladatok Fejlesztési terület Ismeretanyag
bontása vagy funkciója
A műfaji sajátosságok jellemzőinek felismerése, megkülönböztetése,
TK. 10-11. összehasonlítása. fejlesztése. hasonlóságok és különbségek
MF. 10-11. Műfaji ismeretek rögzítése Olvasáskészség, szövegértés. rögzítése.
gondolattérképen. Önálló tanulás.
Összekeveredett szövegek
mondatainak szétválogatása: az
egyik elbeszélés, a másik leírás.

Olvasás: leíró szövegrészek

keresése a 4. évfolyamos
olvasókönyv szövegeiben.

A tanultak alkalmazása.
.
5. Anyaggyűjtés a A különféle, már a 3. évfolyamon A szövegalkotás műveleteinek Anyaggyűjtés, jegyzetelés.
leíráshoz megismert anyaggyűjtési módok – ismerete: anyaggyűjtés. Az Anyaggyűjtés módjai (3.
olvasás, tapasztalat, emlékezet, anyaggyűjtés módszerei. osztályban tanultak
TK. 12-13. elképzelés – alkalmazása a leírás Tanulási technikák. felelevenítése: tapasztalat,
MF. 12-13. előkészítésekor. Írásbeli szövegalkotás fejlesztése. olvasás, megfigyelés,
Fogalmazási témák és Szókincs bővítése. emlékezés, elképzelés).
anyaggyűjtési módok
összepárosítása.

6. Milyen a jó leírás? Címválasztás. Milyen a jó cím? Tapasztalatszerzés a cím Cím, vázlat.

A bemutatás sorrendje.
TK. 14-15. A leírás tagolása: bevezetés,
MF. 14-15. tárgyalás, befejezés.
Mintaszövegen
(gyerekfogalmazás) az egyes
szerepéről, jellemzőiről; a
szövegek felépítéséről.
A tématartás fogalma.
Írásbeli szövegalkotás fejlesztése.
Szókincs bővítése.
Bevezetés, tárgyalás,
befejezés.
Bemutatás sorrendje.

3
Témák Az óra témája
órákra (tankönyvi lecke) Célok, feladatok
bontása vagy funkciója
részek vizsgálata, tartalmi
jellegzetességeik felismerése,
összehasonlítása az elbeszélés
egyes részeiben
megfogalmazottakkal
(gondolattérkép alapján).
7. Az állatleírás Állatról szóló (pl. szarvas, őz,
róka, macska stb.) hétköznapi,
TK. 16-17. irodalmi és az ismeretet közlő
MF. 16-17. leíró szövegek
megkülönböztetése.
A leírás koherenciájának
megteremtése tématartással, a
mondatok kapcsolásával. Rövid
állatleírás egy hirdetésben.
Elveszett a …
8. A növényleírás A növények leírásának általános
sorrendje.
TK. 18-19. Mintaszöveghez vázlat készítése
MF. 18-19. önállóan/páros munkában.
Lényeges és lényegtelen
mondatok megkülönböztetése.
Szövegkorrekciós feladatok,
különös tekintettel a felesleges
szóismétlődés elkerülésére.
Fejlesztési terület
A különböző szövegformák
tartalmi és szövegszerkesztési
jellemzőinek felismerése,
fejlesztése egy műfajon belül.
Írásbeli szövegalkotás fejlesztése.
Szókincs bővítése.
A különböző szövegformák
tartalmi és szövegszerkesztési
jellemzőinek felismerése,
fejlesztése egy műfajon belül.
Sorrendiség. A szövegek
felépítése.
Írásbeli szövegalkotás fejlesztése.
Szókincs bővítése.
Ismeretanyag
Lényeges és lényegtelen
megkülönböztetése.
Az állatok megkülönböztető
jegyei.
Irodalmi, ismeretközlő,
hétköznapi szövegek.
Szöveg tagolása.
Bemutatás sorrendje.
Lényeges és lényegtelen
megkülönböztetése.
A növények megkülönböztető
jegyei.
Szöveg tagolása.
Bemutatás sorrendje.
4
Témák Az óra témája
órákra (tankönyvi lecke) Célok, feladatok Fejlesztési terület Ismeretanyag
bontása vagy funkciója
9. A tárgyleírás A leírás témájának megfelelő A szövegalkotás műveleteinek Lényeges és lényegtelen
szavak és kifejezések használata, a ismerete. Anyaggyűjtés, megkülönböztetése.
TK. 20-21. fölösleges szóismétlődés kerülése. címválasztás, a lényeges A tárgyak megkülönböztető
MF. 20-21. Egy közismert tárgyról leírás gondolatok kiválasztása és jegyei.
alkotása szóban, mintha törpe elrendezése. Szöveg tagolása.
lenne az alkotó. Mintaszöveg: a Írásbeli szövegalkotás fejlesztése. Bemutatás sorrendje.
kerékpár. Szókincs bővítése.
Mintaszöveg: a hivatalnok törpék
leltára (Jonathan Swift: Gulliver a
törpék országában)

10. A játékleírás A szöveg kohéziójának A szövegalkotás műveleteinek A szöveg összetartozó

megtartása, a címzettnek ismerete. Anyaggyűjtés, mondatai. A mondatok
TK. 22-23. megfelelő nyelvi megformáltság. címválasztás, a lényeges egymásra épülése.
MF. 22-23. Indukciós szöveg: népi labdajáték, gondolatok kiválasztása és Szöveg tagolása.
gyermekjátékok. elrendezése. A nyelvi Bemutatás sorrendje.
A játék elmondása (játéktanítás) megformáltság.
felnőtteknek, kortársaknak, kisebb Írásbeli szövegalkotás fejlesztése.
gyerekeknek. Szókincs bővítése.
A témának megfelelő szavak és
kifejezések használata, a
fölösleges szóismétlődés kerülése.
Váltóverseny rövid leírásának
elkészítése.

11-12. Leírást írok 1. A téma kiválasztása, címadás. Önálló írásbeli szövegalkotás Témaválasztás, anyaggyűjtés,
Vázlatkészítés. adott műfajban. cím, vázlat, piszkozat,
TK. 24-25. 8-10 mondatos első szövegváltozat, letisztázás,

5
Témák Az óra témája
órákra (tankönyvi lecke) Célok, feladatok Fejlesztési terület Ismeretanyag
bontása vagy funkciója
MF. 24-26. szövegváltozat (piszkozat) ellenőrzés.
elkészítése minden 2. sor
kihagyásával.
Társ véleményének meghallgatása
a piszkozatról. Tankönyvben
kérdések a megbeszéléshez.

A piszkozat átdolgozása a társsal

való megbeszélés alapján,
második szövegváltozat.
Önellenőrzés a tankönyvi
szempontok alapján. A javítási
jelek használata.
A fogalmazás letisztázása.
A végleges szöveg közreadása
társnak vagy osztálynak.
13. A leírások értékelése, A fogalmazások javítása a tanult Önértékelés és társak
javítása fogalmazási ismeretek értékelésének fejlesztése.
felhasználásával, a típushibák
közös megbeszélése, javítása.
A fogalmazások önértékelése, a
társak írásainak értékelése.

III. A LEVÉL

14. A levél tartalma és A levél tartalmi és formai A különböző szövegformák Kommunikáció.

formája sajátosságainak megfigyelése, tartalmi és szövegszerkesztési Kapcsolatteremtés, a kapcsolat
rögzítése gondolattérképen. jellemzőinek felismerése, fenntartása.
TK. 28-29. Különböző megszólítások és fejlesztése egy műfajon belül. Levél. A levél formai jegyei.

6
Témák Az óra témája
órákra (tankönyvi lecke) Célok, feladatok Fejlesztési terület Ismeretanyag
bontása vagy funkciója
MF. 28-29. elköszönések megfogalmazása a Megszólítás, elköszönés,
címzett személyének aláírás, keltezés, feladó,
figyelembevételével. címzett.
A boríték megcímzése. Helyesírási ismeretek.

15. Különbség a Levelek megkülönböztetése A különböző levélformák tartalmi Magánlevél és hivatalos levél
megfogalmazások stílusuk alapján. és szövegszerkesztési (hasonlóságok és
között Rövid szöveges üzenetek jellemzőinek felismerése. A levél különbségek).
megfogalmazása különféle részeinek elrendezése.
TK. 30-31. alkalmakra a címzett személyének
MF. 30-31. figyelembevételével.
A hivatalos szöveg jellemzőinek
kiválasztása.
Petőfi Sándor: Nemzeti dal 1.
versszak hivatalos szöveg
formájában. A humor forrásának
felfedeztetése.
Hasonló átirat készítése
csoportmunkában.

16. Játsszunk! Gyakorlás. Kommunikáció. Levél, címzett, feladó.

Szerepjáték: levélfeladás a postán
MF. 32-33. (elsőbbségi, ajánlott levél).
A boríték megcímzése.

17. Még egyszer a A magánlevél sajátosságai. A különböző levélformák tartalmi Címzés, boríték, levéltitok.
levelekről Mintalevelek (gyermekek által és szövegszerkesztési
írtak) elolvasása, korrekciója, a jellemzőinek felismerése.

7
Témák Az óra témája
órákra (tankönyvi lecke) Célok, feladatok Fejlesztési terület Ismeretanyag
bontása vagy funkciója
TK. 32-33. javítási jelek használata.
MF. 34-35. A levéltitok.
A levél témájának megfelelő
szavak és kifejezések
megfigyelése és használata,
különös tekintettel a címzett
személyére.
A boríték megcímzése.

18-19. Levelet írok 1. A levél témájának, címzettjének Önálló írásbeli szövegalkotás Levélforma.
kiválasztása. Valós személy adott műfajban. Piszkozat, szövegváltozat,
TK. 34-35. legyen! letisztázás, ellenőrzés.
MF. 36-38. A tagolás megtervezése.
A piszkozat elkészítése. Kreatív
szövegalkotás.
A piszkozat átdolgozása.
A levél szerkesztése, letisztázása,
közreadása.
20. A levelek értékelése, A levelek javítása a tanult Önértékelés és társak
javítása fogalmazási ismeretek értékelésének fejlesztése.
felhasználásával, a típushibák
közös megbeszélése, javítása.
A fogalmazások önértékelése.
A társak írásainak értékelése.

IV. ÍGY ÍRUNK MA

21. Röviden és jól Az SMS korunk jellegzetes Rövid szöveges üzenetek SMS, rövid szöveg.
kommunikációs formája. megfogalmazása. Megfelelő Hangulatjelek, rövidítések,

8
Témák Az óra témája
órákra (tankönyvi lecke) Célok, feladatok Fejlesztési terület Ismeretanyag
bontása vagy funkciója
TK. 38-39. Az SMS-nyelv sajátosságainak szavak és kifejezések használata. távirat. A mobilhasználat
MF. 40-41. megfigyelése. Kommunikáció fejlesztése. veszélyei.
Rövid szöveges üzenetek
megfogalmazása különféle
alkalmakra a címzett személyének
figyelembevételével.

22. E-mail Az e-mail és a hagyományos levél Megfelelő szavak és kifejezések E-mail. Elektronikus levél fő
formai és tartalmi azonosságainak használata. részei. E-mail helyesírási
TK. 40-41. és különbségeinek megfigyelése. Kommunikáció fejlesztése. ismeretek.
MF. 42-43. Rövid e-mailek megfogalmazása
különféle alkalmakra a címzett
személyének figyelembevételével.
(Ha mód van rá, az iskola informatika
termében megtartandó fogalmazásóra.)

23. Egyéb elektronikus MMS, csetelés, iskolai honlapok. Megfelelő szavak és kifejezések Internet. Ikonok, jelek, honlap.
üzenetek Ismerkedés iskolai honlapokkal, használata.
az iskola saját honlapja. Kommunikáció fejlesztése.
TK. 42-43. Rövid szöveges üzenetek
MF. 44-46. megfogalmazása különféle
alkalmakra a címzett személyének
figyelembevételével.
(Ha mód van rá, az iskola informatika
termében megtartandó fogalmazásóra.)

V. AZ INFORMÁCIÓKÖZLÉS EGYÉB MÓDJAI

9
Témák Az óra témája
órákra (tankönyvi lecke) Célok, feladatok Fejlesztési terület Ismeretanyag
bontása vagy funkciója
24. Az értesítés Az értesítés műfaji Írásbeli szövegalkotás fejlesztése. Értesítés. Esemény, hír, üzenet
sajátosságainak megfigyelése. Szókincs bővítése. rögzítése. Eligazodás a
TK. 46-47. Rövid szöveges értesítések műfajon belül.
MF. 48-49. megfogalmazása különféle
alkalmakra a címzett személyének
figyelembevételével, pl.: értesítés
írása csoportmunkában egy iskolai
esemény alapján szülőknek,
testvériskola tanulóinak,
tanárainak.

25. A meghívó A meghívó tartalmi és Írásbeli szövegalkotás fejlesztése. Születésnapi, esküvői

szövegszerkesztési jellemzői. A Szókincs bővítése. meghívók.
TK. 48-49. meghívóban szereplő adatok Meghívó kötelező tartalmi
MF. 50-51. kigyűjtése. elemei, fontos információk
Rövid szöveges meghívók (meghívott és meghívó neve,
megfogalmazása különféle esemény, időpont, helyszín
alkalmakra a címzett személyének stb.).
figyelembevételével.
Meghívó SMS-ben.
A szóbeli meghívás gyakorlása.
A meghívó, meghívás udvarias
visszautasítása.

26. A hír Hírek olvasása, vizsgálata A tanult fogalmazási ismeretek A hír. Sok lényeges
újságokban. felhasználása a szöveg információ tömören. Időrend.
TK. 50-51. A hír tartalmi és alkotásakor. Események sorrendje.
MF. 52-53. szövegszerkesztési jellemzői.
A hír és az értesítés

10
Témák Az óra témája
órákra (tankönyvi lecke) Célok, feladatok Fejlesztési terület Ismeretanyag
bontása vagy funkciója
összehasonlítása.
Hír alkotása önállóan vagy páros
munkában valamilyen
osztályeseményről (az iskolaújság
számára).

27. A hirdetés Hirdetések olvasása, vizsgálata A tanult fogalmazási ismeretek Hirdetés. Azonosságok és
újságokban, szórólapokon. felhasználása a szöveg különbségek a reklámmal.
TK. 52-53. A hirdetés tartalmi és alkotásakor. Reklám, hirdetmény,
MF. 54-56. szövegszerkesztési jellemzői. apróhirdetések.
Nyelvi megfigyelések.
Hirdetések önálló
megfogalmazása pl.: iskolaújság
számára, osztály faliújságára.

VI. A JELLEMZÉS

28. Jellemezzünk! A jellemzés műfaji A szövegalkotás műveleteinek A jellemzés fogalma. A

sajátosságainak megismerése.
TK. 56-57. Gondolattérkép kiegészítése.
MF. 58-59. A jellemzés és leírás
megkülönböztetése.
A műfaji sajátosságok
összehasonlítása.
ismerete: anyaggyűjtés,
címválasztás, a lényeges
gondolatok kiválasztása,
elrendezése, az időrend
érzékeltetése, a szöveg tagolása
bekezdésekre.
jellemzés műfajának két
alkotóeleme: az elbeszélés és a
leírás.
Külső és belső tulajdonságok,
személyre jellemző
cselekedetek.

29. Anyaggyűjtés a A különféle, már a 3. évfolyamon A szövegalkotás műveleteinek Anyaggyűjtés, jegyzetelés.

jellemzéshez megismert anyaggyűjtési módok – ismerete: anyaggyűjtés. Az Olvasás, tapasztalás,
olvasás, tapasztalat, emlékezet, anyaggyűjtés módszerei. emlékezés, elképzelés.

11
Témák Az óra témája
órákra (tankönyvi lecke) Célok, feladatok Fejlesztési terület Ismeretanyag
bontása vagy funkciója
TK. 58-59. elképzelés – alkalmazása a leírás
MF. 60-61. előkészítésekor.
A jellemzéshez szógyűjtések,
rokon értelmű szavak,
tulajdonságok. Szógyűjtés
gondolati térképpel.

30. A jellemzési módok A jellemzési módok megismerése
elsősorban irodalmi példákon.
TK. 60-61. Közvetlen: külső és belső
MF. 62-63. tulajdonságok. Közvetett:
cselekedteti, beszélteti a jellemzett
személyt, bemutatja környezetét,
barátait, mások véleményét róla.
A szövegalkotás műveleteinek
ismerete. Jellemzés készítése
emberről.
Külső és belső tulajdonságok.
Jellemzés esemény, cselekedet
és külső jegyek által.
Közvetlen és közvetett
jellemzés.

31. A jellemzés vázlata és A jellemzés sorrendje. A szövegalkotás műveleteinek Vázlat, tagolás, bekezdések. A
tagolása A jellemzés tagolása: bevezetés, ismerete. Jellemzés készítése bekezdések közötti időbeli és
tárgyalás, befejezés. emberről. logikai kapcsolat.
TK. 62-63. Mintaszövegen Írásbeli szövegalkotás fejlesztése.
MF. 64-65. (gyerekfogalmazás) az egyes Szókincs bővítése.
részek vizsgálata, tartalmi
jellegzetességeik felismerése,
összehasonlítása a leírás egyes
részeiben megfogalmazottakkal
(gondolattérkép alapján).
Tagolatlan szöveg tagolása.
A tagolási hibák jelölése.

12
Témák Az óra témája
órákra (tankönyvi lecke) Célok, feladatok Fejlesztési terület Ismeretanyag
bontása vagy funkciója
32-33. Jellemzést írok 1. A személy kiválasztása, címadás. Írásbeli szövegalkotás fejlesztése. Személy kiválasztása. A
Vázlatkészítés. Szókincs bővítése. tulajdonságok számba vétele.
TK. 64-65. 8-10 mondatos első A mondatok sorrendje.
MF. 66-67. szövegváltozat (piszkozat) Cím, vázlat, anyaggyűjtés,
elkészítése minden 2. sor piszkozat, szerkesztés,
kihagyásával. szövegváltozat, letisztázás,
Társ véleményének meghallgatása ellenőrzés.
a piszkozatról. Tankönyvben
kérdések a megbeszéléshez.
A piszkozat átdolgozása.
A fogalmazás szerkesztése,
letisztázása, közreadása.
34. A jellemzések A jellemzések javítása a tanult Önértékelés és társak
értékelése, javítása fogalmazási ismeretek értékelésének fejlesztése.
felhasználásával, a típushibák
közös megbeszélése, javítása.
A fogalmazások önértékelése.
A társak írásainak értékelése.

VII. ÉV VÉGI ISMÉTLÉS

35. Én ezt már mind A 4. évfolyamon tanult

ismerem! fogalmazási ismeretek
összefoglalása, alkalmazása.
TK. 66-67.
MF. 68-69.

36. Merre jártunk? Mit A tankönyv, munkafüzet

találtunk? témaköreinek, fejezeteinek játékos

13
Témák Az óra témája
órákra (tankönyvi lecke) Célok, feladatok Fejlesztési terület Ismeretanyag
bontása vagy funkciója
összefoglalása.
TK. 68-70.
MF. 70-71.

14