Nyelvtan Már Csak Fedlap Kell

Anyanyelv és kommunikáció
3. osztály
FI-501010301/1
Tanmenetjavaslat
(Rugalmas)
Bevezetés
A tanmenetjavaslat a 3. évfolyamos újgenerációs Anyanyelv és kommunikáció című akkreditált tankönyvhöz és munkafüzethez készült. A normál
tanmenet mellett egy rugalmas változat is rendelkezésre áll, mely azonos kerettantervi összóraszám mellett kevesebb tananyagot tartalmaz, és
magasabb óraszámban biztosít lehetőséget a képességfejlesztésre, gyakorlásra. A tananyagtartalom ebben az esetben is megfelel a Nemzeti
alaptanterv és a hatályos Kerettanterv által meghatározott ismereteknek, fejlesztési céloknak, követelményeknek.
A tanmenetjavaslat a tankönyv leckéinek felépítését követi. A helyesírás folyamatos fejlesztése mellett nagy hangsúlyt kap a kommunikáció,
az anyanyelvi fejlesztés, a megszerzett ismeretek elmélyítése.
A tervezett évi óraszám 54 óra, melyből 26 óra új anyag feldolgozása, 28 pedig képességfejlesztő, összefoglaló, gyakorló, ellenőrző óra. A
maradék 18 óra készségfejlesztő-gyakorló írásóra a kerettanterv szerint, amelyhez külön új írásfüzet tartozik, így lesz 72 órás a heti két órás
tárgy.
A zölddel jelzett részek mutatják azokat a leckéket, melyeknél lehetőség van a normál tanmenettől való eltérésre. Ezeken az órákon lehet
fejlesztéseket, gyakorlásokat beépíteni anélkül, hogy az megzavarná a haladás ütemét. A kiegészítő anyagként megjelölt részek nem tartalmaznak
kerettantervi követelményt, így a pedagógus a tanulócsoporthoz mérten gyakorlásra is felhasználhatja ezt az időkeretet.
Az óraszámoknál szürke keret jelöli a képességfejlesztő, összefoglaló, gyakorló órákat, az ellenőrző témazáró dolgozatokat. A tanmenetben
nem jelöltük a félévi mérést, mivel annak az ideje az egyéni haladási ütemnek megfelelően valószínűleg sok helyen eltérő lesz.
A tanmenetben az óra témájánál a tankönyv és a munkafüzet leckéjének címét is feltüntettük (az első a tankönyv, a második a munkafüzet
leckéjének címe). Alatta a lecke oldalszáma található.
Az alábbi tananyagbeosztás csak javaslat. Alkalmazkodva a tanulók képességeihez, az iskola Pedagógiai Programjához, ill. a helyi tantervhez
bármikor átalakítható.
A fejlesztési területeknél az általánosan alkalmazott területeket jelöltük. Emellett mindenki a saját csoportjának igényei szerint egészítheti ki a
fejlesztéseket az adott órákhoz.
Külön nem jelzi a tanmenet a munkafüzet végén található Helyesírási szógyűjtemény és a Tollbamondásszövegek beépítését az órák anyagába.
Ezt mindenki a saját belátása szerint használja a helyi adottságoknak megfelelően (gyakorlásra, ellenőrzésre, önellenőrzésre stb.).
Az anyanyelv tanítása során a leckék rendszeresen tartalmaznak összefoglaló magyarázatot. Ezt azonban ne tekintsük számon kérhető
definíciónak. Sokkal inkább egy segítség ez a gyerekek számára, hogy rendszerezni tudják a tanultakat. Éppen ezért jelennek meg a leckékben a
gondolattérképek is, hiszen az a célunk, hogy saját maguk tudják megfogalmazni az ismereteiket, és használni tudják azokat a gyakorlatban.
Kérjük, hogy azok is nézzék át a normál tanmenetet a bevezetővel együtt, ha ezt a rugalmas verziót választják.
A tanmenetjavaslatban használt jelölések: Tk. = Tankönyv; Mf. = Munkafüzet
Képességfejlesztés,
Teljes
Új tananyag összefoglalás,
Témák óraszám
feldolgozása gyakorlás,
54 óra
ellenőrzés
Ismét együtt! Ismételjünk! -- 6 6
A mondatfajták 3 3 6
A szófajok- A főnév 5 3 8
A főnév és a hozzá tartozók 6 4 10
A melléknév 2 4 6
Az ige 5 2 7
Az igeidők 4 1 5
Az igekötő 1 5 6
Írás - 18 18
26 46
óra Az óra témája (tankönyvi
Célok, feladatok Fejlesztési terület Ismeretanyag
lecke) vagy funkciója
ISMÉT EGYÜTT! ISMÉTELJÜNK!
1-2. Vissza a hangokig, betűkig! A taneszközök bemutatása, Nyelvi-nyelvtani jelenségek Fejezet, lecke, fejezetnyitó
A hangok és a betűk megismerése; az érdeklődés felismerése a gyakorlati tudás kép (eseménykép).
felkeltése. Beszélgetés, alapján (pl. hang, szó, mondat; Ábécé, betűrend.
Tk. 8–9.; Mf. 4–5. véleményalkotás. Kérdések, rövid és hosszú hangok, magán- Magánhangzó,
válaszok megfogalmazása. és mássalhangzók). mássalhangzó.
Alapszókincs használata, Magánhangzók időtartama.
bővítése. Beszélgetés tematikus Nyelvileg igényes minta Ly, j a szavakban.
eseménykép alapján. Tanult követése a beszédben. Beszédhangok (időtartam)
nyelvtani fogalmak felismerése, és betűk (betűjegyek,
megfogalmazása: hang és betű kettőzés) felidézése,
fogalmának felidézése, összefoglalása
kapcsolatának felismerése. gondolattérkép alapján.
Nyelvi, fonetikai hallás
fejlesztése. Beszélőszervek (Az összefoglalást ne
mozgásának érzékelése, helyes tekintsük számon kérhető
artikuláció. definíciónak, a gyerekek
Az anyanyelvhez való pozitív maguk mondják el először,
attitűd erősítése. mi mindenről tanultak vagy
volt szó az órán. Az ismétlő
fejezetbe ezért tettünk
összefoglalást és
gondolattérképet is – a
szerk.)
3-4. Beszélgetés tematikus Nyelvi-nyelvtani jelenségek Betűrend. Szótag, szó.
Vissza a szavakig! eseménykép alapján. Szavak felismerése a gyakorlati tudás Rokon értelmű szavak.
A szavak jelentéstartalmának vizsgálata, alapján (pl. hang, szó, mondat; Ellentétes jelentésű szavak.
csoportosítás. Szólások rövid és hosszú hangok, magán- Összetett szó. Szólás.
Tk. 10–11.; Mf. 6–7. értelmezése. Aktív szókincs és mássalhangzók). Főfogalom.
bővítése. Rokon értelmű és Többjelentésű szó. Azonos
DFHT ellentétes jelentésű szavak Nyelvileg igényes minta alakú szó.
felismerése, fogalmuk, követése a beszédben. Ezek felidézése,
használatuk gyakorlása. A összefoglalása
helyes nyelvhasználat erősítése gondolattérkép alapján.
rokon értelmű szavak
rendezésével. Játékos
szóalkotási feladatok összetett
szavakkal.
5-6. Ceruzaforgató Szövegértés rajzzal való írástechnika, látási figyelem pontosság, koncentráció
igazolása – rejtvények
DFHT megoldása.
7-8. Vissza a mondatokig! A szavak jelentése, értelmezése Alkalmazkodás a Szórend, mondat- és

A mondatok a mondatokon belül. Mondatok kommunikációs folyamatban a szövegalkotás.
tartalmi összefüggése; a szövegalkotást befolyásoló Rokon értelmű szavak.
Tk. 12–13.; Mf. 8–9. szövegtartalom vizsgálata. tényezőkhöz egészlegesen. Mondatkezdő nagybetű,
Mondatbefejezések kötőszavak Gyakorlottság a mondatvégi írásjel
alapján. szövegalkotásban a korosztály használata.
Mondatalkotási feladatok által jól ismert nyelvhasználati
szóhalmazból sorba rendezéssel. színtereken.
A toldalékok szerepe.
Helyesírási ismeretek Nyelvi-nyelvtani jelenségek
felelevenítése. Kommunikációs felismerése a gyakorlati tudás
helyzeteknek megfelelő alapján.
mondatalkotás gyakorlása.
Nyelvi és nem nyelvi jelenségek Nyelvileg igényes minta
felismerése, gyakorlati követése a beszédben.
alkalmazása; a szöveg
grammatikai alapjainak
felfedeztetése különböző közlési
helyzetekben.
9-10. Közöljünk, érdeklődjünk! A kijelentő és kérdő Nyelvi-nyelvtani jelenségek A kijelentő és kérdő

A kijelentő és a kérdő mondatokról tanult ismeretek felismerése a gyakorlati tudás mondat, a mondatvégi
mondatok felelevenítése. A beszélői alapján. írásjel.
szándék felismerése és Gondolattérkép használata
Tk. 14–15.; Mf. 10–11. megnevezése a kijelentő és Nyelvileg igényes minta ismétlésre és az új
kérdő mondatoknál. követése a beszédben. mondatfajták
Mondathangsúly, hanglejtés; a előkészítésére.
beszéd dallama. Pont és Alkalmazkodás a
kérdőjel, mondatvégi írásjelek kommunikációs folyamatban a
használata. Mondatalkotási szövegalkotást befolyásoló
feladatok a már ismert tényezőkhöz egészlegesen.
mondatfajtákkal (kijelentő, Gyakorlottság a
kérdő). Kérdőszavak szövegalkotásban a korosztály
használatának gyakorlása. által jól ismert nyelvhasználati
Kérdések és válaszok tartalmi színtereken
összefüggése, párosítása.
Eldöntendő és kiegészítendő
kérdések. Tagolatlan mondatok
szavakra bontása.
11. Ismét együtt! Ismételjünk! Másolás, kis- és nagybetűs megfigyelőképesség, alakítás, elrendezés
ábécé. arányérzék
KIP
12-13. Összefoglalás A hangokról, betűkről, Nyelvi-nyelvtani jelenségek Magánhangzó,

szavakról, mondatokról, felismerése a gyakorlati tudás mássalhangzó. Betűrend.
Mf. 12–13. szövegről és a mondatfajtákról alapján (pl. hang, szó, mondat; Szótő, toldalék.
tanult ismeretek összefoglaló rövid és hosszú hangok, magán- Toldalékos szavak.
DFHT gyakorlása. Tanév eleji felmérés és mássalhangzók).
előkészítése. Játékos szóalkotási
feladatok ismert magánhangzók Nyelvileg igényes minta
kiegészítésével. Kérdések és követése a beszédben.
toldalékos szavak párosítása.
Helyhatározót kifejező névutók
használata. Mondatalkotás,
ismert mondatvégi írásjelek
használata. Nyelvi kompetencia
tudatos, gyakorlott alkalmazása.
14. Tanév eleji felmérés A hangokról, betűkről,
szavakról, mondatokról,
szövegről és a mondatfajtákról
tanult ismeretek felmérése.
15. Légy szemfüles! Új vonalrendszer megismerése, megfigyelőképesség, elhelyezés, lendület
különbségek megfigyelése. arányérzék
KIP Szavak másolása – mondatok
kiegészítése segédvonalak
segítségével.
A MONDATFAJTÁK
16-17. Másfajta szándék Beszélgetés tematikus Nyelvi-nyelvtani jelenségek Beszélői szándék.

A mondatfajták eseményképről. Kérdések és felismerése a gyakorlati tudás Mondatfajták. Előkészítés,
állítások megfogalmazása. alapján. strukturálás
Tk. 18–19.; Mf. 14–15. Mondatok a beszédfolyamatban. gondolattérképpel.
Szövegösszefüggés. A beszélő Néhány alapvető helyesírási Mondatkezdő nagybetű.
szándékának felismerése és szabály megismerése Mondatvégi írásjel.
megnevezése a szövegben. (mondatkezdő nagybetű, Szórend.
Mondatfajták a beszélői szándék mondatvégi írásjel), törekvés
és a tartalom szerint. ezek megfelelő alkalmazására.
Mondatalkotás szavak sorba
rendezésével, mondatalkotás Nyelvileg igényes minta
megadott beszélői szándékok követése a beszédben.
szerint. Különböző mondatfajták
szórendjének megfigyelése. Alkalmazkodás a
Helyesírási készség kommunikációs folyamatban a
megalapozása a mondatkezdő szövegalkotást befolyásoló
nagybetűk, mondatvégi írásjelek tényezőkhöz egészlegesen.
helyes használatának, a Gyakorlottság a
mondatok helyes tagolásának szövegalkotásban a korosztály
gyakorlásával. Hasonló által jól ismert nyelvhasználati
szerkezetű, tartalmú mondatok színtereken.
különbségeinek megfigyelése,
felismerése.
18-19. Úgy érzed? Kiálts! Beszélgetés érzelmi telítettségű Nyelvi-nyelvtani jelenségek Érzelmek, érzések.
A felkiáltó mondat eseményekről. felismerése a gyakorlati tudás Mondatkezdő nagybetű,
A beszélő érzelmeinek, alapján. mondatvégi írásjel.
Tk. 20–21.; Mf. 16–17. érzéseinek csoportosítása. Felkiáltójel.
Felkiáltó mondatokban a beszélő Néhány alapvető helyesírási A felkiáltó mondat.
szándékának felismerése és szabály megismerése Gondolattérkép.
megnevezése. A felkiáltó (mondatkezdő nagybetű,
mondatok felismerése szövegben. mondatvégi írásjel), törekvés
Felkiáltó mondatok alkotása. A ezek megfelelő alkalmazására.
felkiáltó mondatok érzelmekhez
igazodó hanglejtésének Nyelvileg igényes minta
gyakorlása. Kijelentő és felkiáltó követése a beszédben.
mondatok tartalmi és formai
összehasonlítása. Alkalmazkodás a
Kijelentő mondatok átalakítása kommunikációs folyamatban a
felkiáltó mondatokká. szövegalkotást befolyásoló
tényezőkhöz egészlegesen.
Gyakorlottság a
szövegalkotásban a korosztály
által jól ismert nyelvhasználati
színtereken.
20. Alsó ívelés, felső ívelés Betűkapcsolások, szavak megfigyelőképesség, alakítás, kapcsolás
másolása. Csoportosítás adott arányérzék
szempont alapján segédvonalak
segítségével.
21-22. Kérés vagy parancs? Szituációs játék felszólító Nyelvi-nyelvtani jelenségek Mondatkezdő nagybetű,
A felszólító mondat mondatok (kérések, parancsok) felismerése a gyakorlati tudás mondatvégi írásjel.
megfogalmazásával. A beszélő alapján. Kérés, parancs, tiltás.
Tk. 22–23.; Mf. 18–19. szándékának megfigyelése, Felkiáltójel.
felismerése felszólító Néhány alapvető helyesírási A felszólító mondat.
mondatokban. Felszólító szabály megismerése Gondolattérkép.
mondatok felismerése (mondatkezdő nagybetű,
szövegben. A felszólító mondat mondatvégi írásjel), törekvés
intonációja, hanglejtésének ezek megfelelő alkalmazására.
gyakorlása. A felszólító
mondatok mondatvégi írásjele. Nyelvileg igényes minta
Udvarias kérést, felszólítást követése a beszédben.
kifejező kérdő mondatok és
felszólító mondatok tartalmi Alkalmazkodás a
összefüggésének felismerése. kommunikációs folyamatban a
Mondatalkotási feladatok szavak szövegalkotást befolyásoló
sorba rendezésével. tényezőkhöz egészlegesen.
Felszólítást kifejező szavak Gyakorlottság a
kiválasztása, értelmezése; a szövegalkotásban a korosztály
helyesírási nehézségek által jól ismert nyelvhasználati
megbeszélése. A felszólító színtereken.
mondatok helyesírási kérdései.
Kijelentő mondatok felszólító
mondatokká alakítása.
23-24. Bárcsak úgy lenne! Testmozgással, arcjátékkal Nyelvi-nyelvtani jelenségek Mondatkezdő nagybetű,
Az óhajtó mondat kifejezett vágyak (tárgyak, felismerése a gyakorlati tudás mondatvégi írásjel.
élőlények, események) alapján. Felkiáltójel.
Tk. 24–25.; Mf. 20–21. felismerése. Vágy, óhaj, kívánság.
A beszélő szándékának Néhány alapvető helyesírási Mondatkezdő szavak:
megfigyelése, felismerése az szabály megismerése „Bárcsak, bár, csak.”
óhajtó mondatokban. Az óhajtó (mondatkezdő nagybetű, Óhajtó mondat.
mondatok felismerése a mondatvégi írásjel), törekvés Gondolattérkép.
szövegben. Óhajtó mondatok ezek megfelelő alkalmazására.
alkotása képekről. Óhajtó
funkciót betöltő kérdő és Nyelvileg igényes minta
felkiáltó mondatok és az óhajtó követése a beszédben.
mondatok tartalmi
hasonlóságának felismerése, Alkalmazkodás a
helyes hanglejtésük gyakorlása kommunikációs folyamatban a
felolvasással. Kijelentő szövegalkotást befolyásoló
mondatok értelmezése, hozzájuk tényezőkhöz egészlegesen.
óhajtó mondatok Gyakorlottság a
megfogalmazása. Mondatok szövegalkotásban a korosztály
összekapcsolásával által jól ismert nyelvhasználati
szövegalkotás. színtereken.
Az óhajtó mondat intonációja.
25. A hurokvonalas betűk Betűkapcsolások, szavak megfigyelőképesség, írástempó,
másolása. arányérzék, alakítás,
Csoportosítás adott szempont látási-hallási figyelem kapcsolás
DFHT alapján segédvonalak
segítségével,
helyesírási gyakorlatok.
26-27. Témazáró dolgozat A mondatfajtákról szerzett

ismeretek felmérése.
28. A t betű kapcsolása Betűkapcsolások, szavak megfigyelőképesség, írástempó,

másolása. Csoportosítás adott arányérzék alakítás,
szempont alapján segédvonalak kapcsolás
segítségével,
helyesírási gyakorlatok.
Páros munka – mondatalkotások.
Reflexió:
SZÓFAJOK- A FŐNÉV
29-30. A szavak csoportjai Irányított beszélgetés tematikus Nyelvi-nyelvtani jelenségek Nyelvi tulajdonság.
Szófajok eseményképről. Szóbeli felismerése a gyakorlati tudás Cselekvést, tulajdonságot,
szövegalkotás, lényegkiemelés. alapján. élőlény, tárgy, gondolati
Tk. 30-31.; Mf. 24–25. Címadás. Kommunikációs és dolog nevét jelentő szavak.
szociális kompetenciák. A szófaj Nyelvileg igényes minta Szóláshasonlat.
fogalmának bevezetése. Szavak követése a beszédben. Cím.
közös jellemzőinek Előkészítő gondolattérkép
megfigyelése, vizsgálata. Szavak Kommunikációs és szociális (szófajok).
csoportosítása közös jellemzőik kompetenciák.
alapján. Szógyűjtési feladatok
jelentéstartalom szerint.
Rendszerezés, fogalomalkotás.
Szókincs bővítése.
31-32. A legfőbb nevek Irányított beszélgetés a Nyelvi-nyelvtani jelenségek Élőlény, élettelen tárgy,
A főnév fejezetnyitó képről. felismerése a gyakorlati tudás gondolati dolog.
Véleményalkotás, érvelés. A alapján. A főnév fogalma.
Tk. 32–33.; Mf. 26–27. vizuális emlékezet fejlesztése Gondolattérkép az
olvasott szavak felidézésével. Nyelvileg igényes minta ismeretek rendezéséhez.
Élőlények nevét jelölő szavak követése a beszédben.
felismerése, kiválasztása a
szövegből válogató olvasással. Alkalmazkodás a
Szavak csoportosítása kommunikációs folyamatban a
jelentéstartalom alapján: szövegalkotást befolyásoló
élőlények, élettelen tárgyak, tényezőkhöz egészlegesen.
gondolati dolgot jelölő szavak Gyakorlottság a
csoportja. Fogalomalkotás: a szövegalkotásban a korosztály
főnév fogalma. Főnevek által jól ismert nyelvhasználati
felismerése, kiválasztása a színtereken.
szövegből. Főnevek gyűjtése,
csoportosítása jelentésük
alapján. Szólánc főnevekből.
Helyesírási ismeretek. (A
mássalhangzók hosszúságának
szerepe a főnevekben.)
Önértékelés.
33. Harmadikosok vagyunk! Eltűntek a segédvonalak – az új írástechnika, látási figyelem, alakítás,

vonalrendszerbe való írás esztétikai érzék, igényes kapcsolás,
megkezdése. feladatvégzés írástempó,
Betűkapcsolások, szavak helyesírás
csoportosítása megadott
szempont alapján.
34.-35. Rokonság vagy ellentét? Irányított beszélgetés. Nyelvi-nyelvtani jelenségek Rokon értelmű főnevek.
Rokon értelmű főnevek Problémafelvetést (nyelvi felismerése a gyakorlati tudás Ellentétes jelentésű
kérdést) követő alapján. főnevek.
Tk. 34–35.; Mf. 28–29. véleményalkotás, érvelés.
Kommunikációs és szociális Jelentések megadása a diák saját
kompetenciák fejlesztése. Rokon szavaival. Az aktív és passzív
értelmű főnevek csoportjából az szókincs folyamatos bővítése,
oda nem illő főnevek szókincsgyakorlatok.
felismerése, kiválasztása.
Játékos szógyűjtés képek Nyelvileg igényes minta
alapján: rokon értelmű főnevek követése a beszédben.
keresése. Rokon értelmű
főnevek helyes használatának Alkalmazkodás a
gyakorlása közmondásokban. kommunikációs folyamatban a
Szabályjátékban a szabály szövegalkotást befolyásoló
megállapítását követően főnevek tényezőkhöz egészlegesen.
ellentétes jelentésű párjának Gyakorlottság a
felsorolása. Helyesírási készség szövegalkotásban a korosztály
alakítása a rokon értelmű és az által jól ismert nyelvhasználati
egymással ellentétes jelentésű színtereken.
főnevek diktálás utáni írásának Kommunikációs és szociális
gyakorlásával. Rokon értelmű kompetenciák fejlesztése.
főnevek felismerése, párosítása.
Állítások megfogalmazása, a Kommunikációs és szociális
szóbeli kifejezőkészség, kompetenciák fejlesztése.
mondatalkotás fejlesztése.
36. Szóösszetételek Összetett főnevekből álló Nyelvi-nyelvtani jelenségek Összetett főnevek.
Az összetett főnevek szólépcső felismerése, felismerése a gyakorlati tudás Szóösszetételek.
(kiegészítő anyag) folytatása. Játékos szóalkotási alapján. Előtag, utótag.
feladatok: összetett szavak. A Szólépcső.
Tk. 36–37.; Mf. 30–31. vizuális észlelés, szerialitás Jelentések megadása a diák saját Összetételi határ.
fejlesztése többszörösen szavaival. Az aktív és passzív Szótagokra bontás,
KIP összetett szavak szótagjainak szókincs folyamatos bővítése, elválasztás.
sorba rendezésével, szókincsgyakorlatok. Gondolattérkép az
egyeztetésével. Összetett ismeretek rendezésére.
főnevek felismerésének Néhány alapvető helyesírási
gyakorlása. Szóösszetételek szabály megismerése (összetett
szótagokra bontása, elválasztása. főnevek helyesírása), törekvés
Helyesírási ismeretek bővítése a ezek megfelelő alkalmazására.
helyesírásilag nehezebb összetett
főnevek írásának gyakorlásával. Nyelvileg igényes minta
Önértékelés. követése a beszédben.
37. Írd olvashatóan! Betűkapcsolások, szavak látási és hallási figyelem, alakítás, kapcsolás
másolása. esztétikai érzék, igényes
Helyesírási gyakorlatok. feladatvégzés
38-39. Közös és saját nevek A vizuális emlékezet fejlesztése A csoportosítás fogalma, a Közös nevek.
A főnevek csoportosítása a fejezetnyitó kép részleteinek mondatbeli viselkedés és a Saját, megkülönböztető
felidézésével, kérdések közös/különböző tulajdonságok nevek.
Tk. 38–39.; Mf. 32–33. megválaszolásával. A főnevek felismerése a szófajon belül. Élőlény, tárgy, gondolati
csoportosítása, besorolása dolog.
megadott csoportokba. Főnevek Nyelvi-nyelvtani jelenségek Gondolattérkép (főnév
keresése, gyűjtése. A főnevek felismerése a gyakorlati tudás csoportjai).
helyesírásának gyakorlása, alapján.
helyesírási készség fejlesztése.
Az új nyelvi ismeret logikai- Nyelvileg igényes minta
nyelvi megformálása. követése a beszédben.
Alkalmazkodás a
kommunikációs folyamatban a
szövegalkotást befolyásoló
Gyakorlottság a
színtereken.
40-41. Közös nevek Barkochba játék főnevekkel. A Nyelvi-nyelvtani jelenségek Élőlény, tárgy, gondolati
A köznév köznév fogalmának bevezetése. felismerése a gyakorlati tudás dolog.
Fogalomalkotás: a köznév. alapján. Közös név (köznév).
Tk. 40–41.; Mf. 34–35. A köznevek felismerésének Kis kezdőbetű.
gyakorlása szövegben. A Néhány alapvető helyesírási
vizuális figyelem és emlékezet szabály megismerése (főnevek
fejlesztése tárgyak neveinek helyesírása), törekvés ezek
megfigyelésével, leírásával megfelelő alkalmazására.
emlékezetből. Szólánc alkotása.
Köznevek csoportosítása Nyelvileg igényes minta
jelentésük alapján. Betűsorok követése a beszédben.
szavakra tagolása, köznevek
felismerése, kiemelése. A Alkalmazkodás a
köznevek helyesírási kommunikációs folyamatban a
sajátosságai. Nyelvi játékok, szövegalkotást befolyásoló
játékos szóalkotási feladatok. tényezőkhöz egészlegesen.
Anyag- és gyűjtőnevek egyes Gyakorlottság a
számú használata. Főfogalom szövegalkotásban a korosztály
megnevezése. Tanulástechnika: által jól ismert nyelvhasználati
szabályalkotás, memorizálás színtereken.
hiányos mondatok
kiegészítésével.
42. Írd jól, írd helyesen! Mondatok kiegészítése megadott látási-hallási figyelem helyesírás, kapcsolás
szóanyaggal, emlékezetből írás.
43-44. Saját nevek Mozgásos játék nevekkel. Nyelvi-nyelvtani jelenségek Nagy kezdőbetű.
A tulajdonnév Fogalomalkotás: a tulajdonnév. felismerése a gyakorlati tudás Tulajdonnév.
Tulajdonnevek csoportosítása. alapján. Személynév, földrajzi név,
Tk. 42–43.; Mf. 36–37. Tulajdonnevek felismerése, égitestek neve,
gyűjtése szövegből. Néhány alapvető helyesírási intézménynév, márkanév,
Tulajdonnevek helyesírási szabály megismerése alkotások címe, állatnév.
szabályainak felismerése, (tulajdonnevek helyesírása), Vezetéknév, keresztnév.
szóbeli megfogalmazása, törekvés ezek megfelelő
alkalmazása különböző alkalmazására.
írástevékenységekben.
Betűrejtvények. Nyelvileg igényes minta
követése a beszédben.
Alkalmazkodás a
Gyakorlottság a
színtereken.
45. Gyakorlás Köznevek és tulajdonnevek Nyelvi-nyelvtani jelenségek Kis és nagy kezdőbetű.
felismerése, megkülönböztetése; felismerése a gyakorlati tudás Helyesírási szabály.
Mf. 38–39. helyesírásuk gyakorlása alapján. A tulajdonnév fajtái.
különböző
írástevékenységekben. Hiányos Nyelvileg igényes minta
mondatok kiegészítése követése a beszédben.
köznevekkel, tulajdonnevekkel.
Jelentésük alapján köznevek és Néhány alapvető helyesírási
tulajdonnevek párosítása. szabály megismerése (főnevek
helyesírása), törekvés ezek
megfelelő alkalmazására.
Alkalmazkodás a
46. Írd szépen a nagybetűket! Nagybetűs szavak írása – anyanyelvhasználat, alakítás,
helyesírási gyakorlatok. esztétikai érzék, igényes kapcsolás,
feladatvégzés írástempó,
helyesírás
Reflexió:
A FŐNÉV ÉS A HOZZÁ TARTOZÓK
47-48. Főnevekhez ragadva Toldalékos főnevek felismerése, Nyelvi-nyelvtani jelenségek Toldalékos főnév.
Toldalékos főnevek vizsgálata. felismerése a gyakorlati tudás Szótő és toldalék.
A toldalékok szerepének alapján. Szókapcsolatok.
Tk. 46–47.; Mf. 40–41. megbeszélése. Mondatalkotás.
A toldalékos főnevek Jelentések megadása a diák saját
használatának gyakorlása szavaival. Az aktív és passzív
mondatalkotással, mondatba szókincs folyamatos bővítése,
helyezéssel. Szókapcsolatok szókincsgyakorlatok.
alkotása toldalékos főnevekkel.
Helytelen mondatok javítása Néhány alapvető helyesírási
főnevek toldalékolásával. szabály megismerése
Játékos szóalkotási feladatok: (toldalékos főnevek
toldalékos főnevek alkotása helyesírása), törekvés ezek
szótagok sorba rendezésével; a megfelelő alkalmazására.
szerialitás fejlesztése. Nyelvtani
fogalomalkotás, szabály Nyelvileg igényes minta
megfogalmazása. Toldalékos követése a beszédben.
főnevek szótőre és toldalékra
tagolása. Alkalmazkodás a
Gyakorlottság a
színtereken.
49. Egynél többen vannak „Egy és több” felismerése, Nyelvi-nyelvtani jelenségek Egy, több.
A többes számú főnevek fogalmuk tisztázása, adekvát felismerése a gyakorlati tudás Egyes számú főnevek.
használata. Főnevek alapján. Többes számú főnevek.
Tk. 48–49.; Mf. 42–43. csoportosítása: egyes számú, Kik? Mik?
többes számú főnevek. Egyes Néhány alapvető helyesírási Gondolattérkép (egyes és
számú, többes számú főnevek szabály megismerése (többes többes szám).
fogalmának értelmezése. számú főnevek helyesírása),
A többes számú főnevek törekvés ezek megfelelő
leggyakrabban használt alkalmazására.
toldalékának megfigyelése,
használatának gyakorlása. Nyelvileg igényes minta
Többes számú főnevek követése a beszédben.
felismerése. Többes számú
főnevek szótőre és toldalékra Alkalmazkodás a
bontása. Tőváltozatok. Egyes és kommunikációs folyamatban a
többes számú főnevek mondatba szövegalkotást befolyásoló
helyezése, mondatok tényezőkhöz egészlegesen.
értelmezése. Egyes számban Gyakorlottság a
álló, de több dologra utaló szövegalkotásban a korosztály
főnevek felismerése. Nyelvi által jól ismert nyelvhasználati
következtetések levonása, színtereken.
szabályalkotás. Tanulástechnika:
vázlatkészítés, tananyag tartalmi Tanulástechnika: vázlatkészítés.
összefoglalása vázlat alapján.
50. Írd helyesen a főneveket! Szavak másolása, megkezdett helyesírás, alakítás,

mondatok befejezése. anyanyelvi, nyelvtani ismeretek kapcsolás,
Helyesírási gyakorlatok. gyakorlása írástempó,
helyesírás
51-52. Kit? Mit? Kiket? Miket? A -t toldalékos főnevek helyes Nyelvi-nyelvtani jelenségek Kit? Mit?
A főnevek és a –t használata mondatalkotással, felismerése a gyakorlati tudás Kiket? Miket?
szövegértelmezéssel. alapján. A -t toldalékos főnevek.
Tk. 50.; Mf. 44–45. A vizuális észlelés, figyelem A -t toldalék.
fejlesztése a fejezetnyitó kép Nyelvileg igényes minta
részletei alapján. A -t toldalékos követése a beszédben.
főnevek szerepének
megállapítása a mondaton belül; Alkalmazkodás a
helyesírásuk megfigyelése, kommunikációs folyamatban a
következtetések, szabályalkotás. szövegalkotást befolyásoló
A -t toldalékos főnevek tényezőkhöz egészlegesen.
felismerése, kiválasztása, Gyakorlottság a
mondatba foglalása. A -t szövegalkotásban a korosztály
toldalékos főnevek által jól ismert nyelvhasználati
felismerésének gyakorlása. színtereken.
Kérdő mondatok megválaszolása
-t toldalékos főnevek
használatával.
53-54. A -ból/-ből, -ba/-be, -ban/-ben Nyelvi-nyelvtani jelenségek Honnan? Miből? Hol?

Miből? Miben? Mibe? toldalékos főnevek helyes felismerése a gyakorlati tudás Miben? Hová? Mibe?
A -ból/-ből, -ba/-be, használata mondatalkotással, alapján. A -ból/-ből, -ba/-be,
-ban/-ben szövegértelmezéssel. Tematikus, -ban/-ben toldalék.
irányított beszélgetés a -ból/-ből, Nyelvileg igényes minta
Tk. 51.; Mf. 46–47. -ba/-be, -ban/-ben toldalékos követése a beszédben.
főnevek használatával.
Toldalékos főnevek szótőre és Alkalmazkodás a
toldalékra tagolása; kommunikációs folyamatban a
hasonlóságok felismerése, szövegalkotást befolyásoló
szóbeli megfogalmazása. tényezőkhöz egészlegesen.
Mondatba helyezett toldalékolt Gyakorlottság a
főnevek jelentésének és a szövegalkotásban a korosztály
mondat jelentésének által jól ismert nyelvhasználati
összefüggése, vizsgálata. színtereken.
Szituációs játék,
helyzetfelismerés, A helyesírási szabályok
kommunikációs gyakorlat. A alkalmazása különböző
-ból/-ből, -ba/-be, -ban/-ben írástevékenységekben.
toldalékos főnevek szerepének
megállapítása a mondaton belül;
helyesírásuk megfigyelése,
következtetések, szabályalkotás.
A helyesírási szabályok
alkalmazása különböző
55. Írd tempósan és helyesen! Lendületes betűkapcsolások helyesírás, alakítás,

írása – szógyűjtés, szó- és esztétikai érzék, igényes kapcsolás,
mondatalkotások feladatvégzés írástempó,
helyesírás
56. Miről? Min? Mire? A -ról/-ről, -on/-en/-ön/-n, -ra/-re Nyelvi-nyelvtani jelenségek Miről? Min? Mire?
A -ról/-ről, -on/-en/-ön/-n, -ra/- toldalékos főnevek helyes felismerése a gyakorlati tudás A -ról/-ről, -on/-en/-ön/-n,
re használata mondatalkotással, alapján. -ra/-re toldalék.
szövegértelmezéssel. Tematikus, Népi mondóka.
(kiegészítő anyag) irányított játék a -ról/-ről, -on/- Nyelvileg igényes minta Tartalom.
en/-ön/-n, -ra/-re toldalékos követése a beszédben.
Tk. 52.; Mf. 48. főnevek használatával.
Toldalékos főnevekből Alkalmazkodás a
csoportalkotás, kommunikációs folyamatban a
szabályfelismerés, a vizuális szövegalkotást befolyásoló
percepció fejlesztése. tényezőkhöz egészlegesen.
A Miről? Min? Mire? kérdésekre Gyakorlottság a
válaszoló főnevek toldalékainak szövegalkotásban a korosztály
megfigyelése, vizsgálata, által jól ismert nyelvhasználati
szabályalkotás; nyelvi színtereken.
következtetések megállapítása.
Toldalékos főnevek gyűjtése A helyesírási szabályok
indukciós szövegből. A -ról/-ről, alkalmazása különböző
-on/-en/-ön/-n, -ra/-re toldalékos írástevékenységekben.
főnevek szerepének
megállapítása a mondaton belül;
írástevékenységekben. Kérdések
alapján főnevek toldalékolása.
Helytelenül használt toldalékok
felismerése, javítása.
57. Mitől? Minél? Mihez? A -tól/-től, -nál/-nél, -ra/-re Nyelvi-nyelvtani jelenségek Mitől? Minél? Mihez? A
A -tól/-től, -nál/-nél, -ra/-re, toldalékos főnevek helyes felismerése a gyakorlati tudás -tól/-től, -nál/-nél,
-hoz/-hez/-höz használata mondatalkotással, alapján (pl. hang, szó, mondat; -ra/-re toldalék.
szövegértelmezéssel. Szituációs rövid és hosszú hangok, magán-
(kiegészítő anyag) játék iránygyakorlatokkal, és mássalhangzók).
toldalékos főnevek
Tk. 53.; Mf. 49. használatával. Toldalékos Nyelvileg igényes minta
főnevek alkotása szavak (szótő) követése a beszédben.
és toldalékok egyeztetésével.
Toldalékos főnevek gyűjtése Alkalmazkodás a
betűrácsból, a vizuális percepció kommunikációs folyamatban a
fejlesztése. Hiányos mondatok szövegalkotást befolyásoló
kiegészítése képek alapján tényezőkhöz egészlegesen.
toldalékos főnevekkel. Gyakorlottság a
Mondatba helyezett toldalékolt szövegalkotásban a korosztály
főnevek jelentésének és a által jól ismert nyelvhasználati
mondat jelentésének színtereken.
összefüggése, vizsgálata. A -tól/-
től, -nál/-nél, -ra/-re toldalékos A helyesírási szabályok
főnevek szerepének alkalmazása különböző
megállapítása a mondaton belül; írástevékenységekben.
58. Írd nyomtatott betűkkel! Születésnapi meghívó készítése. anyanyelvi, nyelvtani ismeretek elhelyezés, lendület
Az információk gyakorlása,
megfogalmazása, elhelyezése, esztétikai érzék, igényes
leírása. feladatvégzés,
funkcionális nyelvhasználat
59. Főnév előtt A névelők megfigyelése, Nyelvi-nyelvtani jelenségek Névelő.

A névelő és a névutó felismerésük, helyes felismerése a gyakorlati tudás Főnév előtt áll.
használatuk. alapján. Határozott, határozatlan
Tk. 54–55.; Mf. 50–51. Fogalomalkotás nyelvi névelő.
tapasztalat alapján. Induktív Nyelvileg igényes minta Gondolattérkép.
DFHT ismeretelsajátítás. A határozott követése a beszédben.
és határozatlan névelő
szerepének megfigyeltetése Alkalmazkodás a
mondatpárokban. Határozott, kommunikációs folyamatban a
határozatlan névelők szövegalkotást befolyásoló
alkalmazása írásban és szóban. tényezőkhöz egészlegesen.
Névelők pótlása mondatokban. Gyakorlottság a
Szabályok alkalmazása. A nyelvi szövegalkotásban a korosztály
gondolkodás fejlesztése, által jól ismert nyelvhasználati
összehasonlítás, jelentésváltozás. színtereken.
Nyelvileg hibás mondatok
javítása. Az aktív szókincs gazdagítása; a
A határozatlan névelő kommunikációs kompetencia
felismerése. Mondatok fejlesztése mese folytatásával.
átalakítása során a
jelentésváltozás megfigyelése.
60. Főnév után A névutók, a névutós főnevek Nyelvi-nyelvtani jelenségek Névutó.

A névutó felismerése, alkotása. Nyelvi és felismerése a gyakorlati tudás Főnév után áll.
nyelvtani jelenségek felismerése, alapján
Tk. 56–57.; Mf. 50–51. gyakorlati alkalmazása. Névutós
főnevek alkotása. A névutós Néhány alapvető helyesírási
főnevek helyesírásának tudatos szabály megismerése (névutós
alkalmazása, a helytelenül főnevek helyesírása), törekvés
használt névutók javítása. A ezek megfelelő alkalmazására.
kommunikáció fejlesztése,
mondatalkotások, történetalkotás Nyelvileg igényes minta
megadott témáról. Névutós követése a beszédben.
főnevek, szerkezetek keresése
mondatokban. Alkalmazkodás a
Hiányos mondatok kiegészítése kommunikációs folyamatban a
névutókkal. szövegalkotást befolyásoló
A névutó és a főnév kapcsolata. tényezőkhöz egészlegesen.
Kapcsolódó feladatok: Gyakorlottság a
szövegnek megfelelő rajz szövegalkotásban a korosztály
készítése. által jól ismert nyelvhasználati
színtereken.
61. A plakátok helye és szerepe Plakát készítése. anyanyelvi, nyelvtani ismeretek elhelyezés, lendület
A szükséges információk gyakorlása,
KIP megfogalmazása, elhelyezése, esztétikai érzék, igényes
leírása. feladatvégzés,
funkcionális nyelvhasználat
62. Összefoglalás Az anyanyelvi tudatosság Nyelvi-nyelvtani jelenségek A főnevek a szófajok egyik

fejlesztése. A főnévről tanultak felismerése a gyakorlati tudás csoportja.
rendszerezése. A főnevek alapján.
felismerése, csoportosítása,
helyesírása. A tanult helyesírási Nyelvileg igényes minta
szabályok felismerése, követése a beszédben.
alkalmazása, tudatosítása.
Szövegben főnevek keresése, Alkalmazkodás a
csoportosítása jelentésük szerint. kommunikációs folyamatban a
Tollbamondás: szavak, szöveg. szövegalkotást befolyásoló
Gyakorlottság a
színtereken.
63. Témazáró dolgozat A főnévről tanult ismeretek

felmérése
64. Rejtvény, gondolattérkép Gondolattérkép megfigyelése, anyanyelvi, nyelvtani ismeretek elhelyezés, lendület
sajátosságainak megbeszélése – gyakorlása,
DFHT gondolattérkép készítése funkcionális nyelvhasználat
önállóan.
Reflexió:
A MELLÉKNÉV
65. A tulajdonságok szófaja Irányított beszélgetés a Nyelvi-nyelvtani jelenségek A melléknév.

A melléknév fejezetnyitó képről. felismerése a gyakorlati tudás A főnév valamely
Igaz, hamis állítások a tematikus alapján. aktuálisan vagy általában
Tk. 60.; Mf. 52–53. kép alapján. igaz, „mellékesebb”
A melléknév bevezetése, Nyelvileg igényes minta tulajdonságát vagy egyéb
fogalma, jelentése. követése a beszédben. jellemzőjét fejezi ki, pl. a
Fogalomalkotás megfigyelés milyenségét. Kijelölheti
után, nyelvi tapasztalat alapján, Alkalmazkodás a több főnév közül
tematikus szógyűjtés. kommunikációs folyamatban a valamelyiket, jellemzője
A melléknév szerepe szövegalkotást befolyásoló alapján. Kifejezheti egy
beszédünkben, írásunkban. tényezőkhöz egészlegesen. vagy több főnév nagyságát,
Versben melléknevek keresése. Gyakorlottság a méretét.
Mondatok kiegészítése kérdések szövegalkotásban a korosztály
alapján. Anyanyelvi által jól ismert nyelvhasználati
kompetencia fejlesztése: színtereken.
szóláshasonlatok kiegészítése.
Tantárgyi kapcsolódás a Az önellenőrzés fejlesztése a
környezetismerethez: Magyar helyesírási szótár
tulajdonságok párosítása használatával.
érzékszervekkel. Írásbeli
szövegalkotás: történetalkotás
megadott szókapcsolatokkal.
66. Melléknevek fokról fokra A melléknév fokozása, szerepe, Nyelvi-nyelvtani jelenségek Fokozás, tulajdonságok
A melléknév fokozása a fokozott melléknevek felismerése a gyakorlati tudás mértékének
felismerése, kifejezési lehetősége. alapján. összehasonlítása.
Tk. 61.; Mf. 54. A tulajdonságok mértékének
összehasonlítása mondatok, Néhány alapvető helyesírási Alapfok, középfok,
táblázat kiegészítésével. szabály megismerése (fokozott felsőfok.
A fokozott melléknevek melléknevek helyesírása), A fokozás toldalékai.
helyesírása, használatuk. törekvés ezek megfelelő Szótőváltozás.
Középfokú, felsőfokú alkalmazására. Gondolattérkép (melléknév
melléknevek kiválasztása, fokozása)
szótagolásuk, toldalékolásuk. Az Nyelvileg igényes minta
alapfok, a középfok és a felsőfok követése a beszédben.
toldalékainak megismerése.
Mondatalkotás: különböző fajtájú Alkalmazkodás a
mondatok alkotása fokozott kommunikációs folyamatban a
melléknevekkel. szövegalkotást befolyásoló
A szótő változásának tényezőkhöz egészlegesen.
megfigyelése a melléknevek Gyakorlottság a
fokozása során. szövegalkotásban a korosztály
színtereken.
67. Írd helyesen a szavakat! Szavak másolása, mondatok helyesírás, alakítás,

megfogalmazása, kiegészítése. önellenőrzés, kapcsolás,
DFHT tudatos nyelvhasználat, írástempó,
anyanyelvi ismeretek mélyítése helyesírás
68. Rokonság vagy ellentét? A rokon értelmű, ellentétes Nyelvi-nyelvtani jelenségek Rokon értelmű, ellentétes
Rokon értelmű melléknevek jelentésű melléknevek szerepe. felismerése a gyakorlati tudás jelentésű melléknevek.
Szókincsbővítés: rokon értelmű, alapján. Melléknév+főnév
Tk. 62–63.; Mf. 55. ellentétes jelentésű melléknevek szókapcsolat.
gyűjtése. Képrejtvények Jelentések megadása a diák saját
megoldása. Mondatok szavaival. Az aktív és passzív
felolvasása helyes ejtéssel. szókincs folyamatos bővítése,
Ellentétes jelentésű melléknevek szókincsgyakorlatok.
leírása, mondatba foglalása.
Szólások, közmondások A kommunikáció fejlesztése
olvasása, jelentésük értelmezése, mondat- és történetalkotással.
melléknevek keresése.
Szósorokban rokon értelmű,
illetve oda nem illő melléknevek
kiválasztása.
69. Írjuk helyesen! Melléknevek, fokozott Nyelvi-nyelvtani jelenségek A melléknév helyesírása.

A melléknevek helyesírása melléknevek helyesírásának felismerése a gyakorlati tudás Szavak végén az -ó, -ő;
gyakorlása. Mimetikus játékkal a alapján. -ú, -ű.
Tk. 64–65.; Mf. 56–57. kommunikáció fejlesztése. j-ly a melléknevekben
Mondatok kiegészítése Néhány alapvető helyesírási
DFHT melléknévvel. Összetartozó szabály megismerése (pl. –ó, -ő,
szavak párosítása, mondatba -ú, -ű a szavak végén, j - ly a
foglalása. Véleménynyilvánítás melléknevekben), törekvés ezek
indoklással. megfelelő alkalmazására.
A j, ly a melléknevekben, a
fokozott melléknevek Nyelvileg igényes minta
helyesírása. követése a beszédben.
Szólánc a melléknevekkel.
Szókincsfejlesztés
szómagyarázattal.
70 Írd helyesen a mondatokat! A történet lényegi helyesírás, alakítás,
információinak megtalálása, önellenőrzés, kapcsolás,
KIP leírása, egyeztetése tudatos nyelvhasználat, írástempó,
– történettérkép, anyanyelvi ismeretek mélyítése helyesírás
– történetkeret.
71. Melléknevek összegezve A melléknévről tanult ismeretek Nyelvi-nyelvtani jelenségek A melléknév jelentése,
A melléknevek összefoglalása összefoglalása. felismerése a gyakorlati tudás fokozása, helyesírása.
A szociális kompetencia alapján. Gondolattérkép a
Tk. 66–67.; Mf. 58–59. fejlesztése csoportmunkával: melléknevekről tanultak
vers mondanivalójának Nyelvileg igényes minta rendszerezésére.
megfogalmazása, folytatásának követése a beszédben.
kitalálása, egymás munkájának
értékelése. Versrészletben Alkalmazkodás a
melléknevek keresése. Szólások, kommunikációs folyamatban a
közmondások jelentésének szövegalkotást befolyásoló
magyarázata, találós kérdések tényezőkhöz egészlegesen.
megfejtése. Mondatbővítés Gyakorlottság a
melléknevekkel, összekeveredett szövegalkotásban a korosztály
betűk sorba rendezése, által jól ismert nyelvhasználati
mondatok értelmének kifejezése színtereken.
melléknévvel. Helyesírási
gyakorlatok, melléknevek A szociális kompetencia
elválasztása, mássalhangzók; j fejlesztése csoportmunkával.
vagy ly a melléknevekben.
Rokon értelmű és ellentétes
jelentésű szavak kiválasztása.
Grafikus szervező értelmezése:
következtetés, általánosítás.
A helyesírási szabályok és a
melléknévről tanult ismeretek
72. Témazáró dolgozat A melléknevekről szerzett
ismeretek felmérése.
73. Szépen, helyesen és rendezetten Kevert szavak, szókapcsolatok, helyesírás, alakítás,

mondatok elrendezése, anyanyelvi, nyelvtani ismeretek kapcsolás,
elhelyezése, a tanult ismeretek ellenőrzése, írástempó,
alkalmazása. önellenőrzés, helyesírás
Írásmunkák értékelése. tudatos nyelvhasználat,
anyanyelvi ismeretek
alkalmazása
Reflexió:
AZ IGE
74. Igéről igére Beszélgetés a fejezetnyitó Nyelvi-nyelvtani jelenségek Az ige fogalma, jelentése.
Az ige képről. Az ige jelentésének felismerése a gyakorlati tudás Cselekvés, történés,
vizsgálata, igék jelentés szerinti alapján. létezés, állapot.
Tk. 70–71.; Mf. 60–61. csoportosítása. Vers ritmikus
felolvasása, a benne található Nyelvileg igényes minta Gondolattérkép.
igék megkeresése. követése a beszédben.
A szóbeli kifejezőkészség
fejlesztése: a különbségek Alkalmazkodás a
indoklása mondatba foglalással. kommunikációs folyamatban a
Igék alkotása többféleképpen: szövegalkotást befolyásoló
összekevert és megadott tényezőkhöz egészlegesen.
betűkből. Totó kitöltése az igék Gyakorlottság a
jelentése alapján. szövegalkotásban a korosztály
Közmondások értelmezése, által jól ismert nyelvhasználati
találós kérdések megfejtése. színtereken.
Igék keresése szövegben.
75. Rokonság vagy ellentét? Rokon értelmű, ellentétes Nyelvi-nyelvtani jelenségek A rokon értelmű és az
Rokon értelmű, ellentétes jelentésű igék alkalmazása felismerése a gyakorlati tudás ellentétes jelentésű igék
jelentésű igék szóban, írásban, változatos alapján. felismerése, szerepe.
használatuk. Igék jelentésének
Tk. 72–73.; Mf. 62–63. eljátszása. Jelentések megadása a diák saját
A fejezetnyitó kép alapján szavaival. Az aktív és passzív
állítások igazságértékének szókincs folyamatos bővítése,
eldöntése. Igék rokon értelmű szókincsgyakorlatok.
alakjának megkeresése, válogató
másolás. Vicc elmesélése Néhány alapvető helyesírási
ellentétes jelentésű igék szabály megismerése, törekvés
használatával. Rokon értelmű, ezek megfelelő alkalmazására.
ellentétes jelentésű igék
74gyűjtése. A szociális Nyelvileg igényes minta
kompetencia fejlesztése páros követése a beszédben.
munkával: szótagok
kiegészítése, a kapott szavak Alkalmazkodás a
ellentétének leírása. kommunikációs folyamatban a
Mondatalkotási gyakorlatok szövegalkotást befolyásoló
szóban és írásban. Szógyűjtés tényezőkhöz egészlegesen.
négyes forgóban. Gyakorlottság a
Közmondások az igék ellentétes szövegalkotásban a korosztály
jelentésű párjával. által jól ismert nyelvhasználati
színtereken.
A szociális kompetencia
fejlesztése páros munkával.
76. Rokonság vagy ellentét?

Rokon értelmű, ellentétes
jelentésű igék
DFHT
77. Izgő-mozgó szavak A cselekvést jelentő szavak Nyelvi-nyelvtani jelenségek Cselekvést jelentő ige.
A cselekvést jelentő igék jelentésének megfigyelése. felismerése a gyakorlati tudás Legtöbbször a cselekvő
Cselekvést jelentő igék keresése alapján. akaratától függ.
Tk. 74–75.; Mf. 64–65. betűhálóban, szóhalmazban,
szövegben. Mondatok Nyelvileg igényes minta
kiegészítése igével. Szótagokból követése a beszédben.
cselekvést jelentő igék alkotása.
Szavak betűrendbe sorolása. Alkalmazkodás a
Szólások kiegészítése, jelentésük kommunikációs folyamatban a
értelmezése. Kapcsolódás az szövegalkotást befolyásoló
olvasáshoz: rímelő szavak tényezőkhöz egészlegesen.
keresése megadott igékhez, Gyakorlottság a
versírási csoportban. Szavak szövegalkotásban a korosztály
magyarázata. Különböző által jól ismert nyelvhasználati
betűtípusokkal írt szavak színtereken.
olvasásának gyakorlása.
Egyszeres választások
indoklással.
78. Történt valami? Képekről mondatok alkotása. A Nyelvi-nyelvtani jelenségek Történést jelentő ige.
A történést jelentő igék történést jelentő igék felismerése a gyakorlati tudás Az esemény akaratunktól
felismerése. Hírek címének alapján. függetlenül zajlik.
Tk. 76–77.; Mf. 66–67. megfigyelése, véleményalkotás,
bennük történést jelentő igék Nyelvileg igényes minta
keresése. Szöveg olvasása, követése a beszédben.
szógyűjtés érzékszervi
megfigyelések alapján. Alkalmazkodás a
Memóriafejlesztés emlékezetből kommunikációs folyamatban a
írással. Történést jelentő igék szövegalkotást befolyásoló
tematikus gyűjtése, tényezőkhöz egészlegesen.
összekapcsolva helyes ejtési Gyakorlottság a
gyakorlattal. Különböző szövegalkotásban a korosztály
helyesírási feladatok megoldása: által jól ismert nyelvhasználati
igék másolása csoportosítva; színtereken.
összekevert betűk sorba
rendezése után szóírás;
tollbamondás párban diktálással.
Vers olvasása, szókép
értelmezése. Mondatok
kiegészítése történést jelentő
igékkel.
Képekről szavak alkotása;
összefüggő történet kitalálása
párban megadott szavak és
képek felhasználásával.
Rejtvény megfejtése igék
beillesztésével. Szavak
párosítása képekkel.
79. Igék helyesírása
80. Van vagy nincs? A létezést jelentő igék Nyelvi-nyelvtani jelenségek Létezést jelentő ige.
A létezést és állapotot jelentő felismerése. Játékos felismerése a gyakorlati tudás A létigék az élőlények vagy
igék kommunikációs gyakorlat alapján. élettelen dolgok létéről
párban. Szóbeli szövegalkotási vagy nemlétéről
Tk. 78–79.; Mf. 68–69. gyakorlatokkal kapcsolódás a Nyelvileg igényes minta tudósítanak.
fogalmazási ismeretekhez: a követése a beszédben. Állapotige: az élőlények
szöveg címzettje és feladója, a érzelmeiről vagy egyéb
szóismétlés elkerülésének Alkalmazkodás a állapotáról tudósít.
gyakorlása; levélírás egy adott kommunikációs folyamatban a
élményről egy barátnak. Igék szövegalkotást befolyásoló
csoportosítása megadott tényezőkhöz egészlegesen.
szempontok szerint. Különböző Gyakorlottság a
szövegműfajok olvasása: hír, szövegalkotásban a korosztály
levél. Hiányos mondatok által jól ismert nyelvhasználati
kiegészítése létezést jelentő színtereken.
igékkel. Párban diktálás utáni
tollbamondás. Szópárok hiányzó
szavainak beírása a minta
alapján.
Programok tervezése: megadott
események beírása a naptár
megfelelő helyére; a hiányzó
helyekre önálló tervezés. A
figyelem fejlesztése: megadott
szavakban elbújt szavak
keresése, számosságuk
megállapítása. Kapcsolódás az
olvasáshoz: felelgetős
játékpárbeszédek olvasása.
Versben található igék
megkeresése, adott szempont
szerinti csoportosításuk.
Állapotigék alkotása a hiányzó
betű kiegészítésével.
81. A végén is helyesen Szabály felfedezése, Nyelvi-nyelvtani jelenségek Az -ít, -dít és az -ul, -ül
Az igék helyesírása megállapítása: találós kérdések felismerése a gyakorlati tudás végű igék.
megfejtése, igekeresés, az igék alapján. Az igék végén az -ul,
Tk. 80–81.; Mf. 70–71. helyesírásának megfigyelése; -ül toldalék mindig rövid.
állítások megfogalmazása. Néhány alapvető helyesírási Az igék végén az -ít,
DFHT Történetalkotás megadott szabály megismerése, törekvés -dít toldalék mindig hosszú
igékkel. A tanult helyesírási ezek megfelelő alkalmazására.
szabályok alkalmazása
feladatokban. Szavak felolvasása Nyelvileg igényes minta
helyes ejtéssel, igékből párok követése a beszédben.
alkotása. Igékben j és ly pótlása
páros munkában, az Alkalmazkodás a
önellenőrzési képesség kommunikációs folyamatban a
fejlesztése, társ ellenőrzése. Igék szövegalkotást befolyásoló
kiegészítése mássalhangzókból tényezőkhöz egészlegesen.
álló betűkapcsolatokkal. Találós Gyakorlottság a
kérdések megfejtése, bennük szövegalkotásban a korosztály
igék keresése, által jól ismert nyelvhasználati
meghatározásoknak megfelelő színtereken.
válogató másolás. Igék
toldalékainak pótlása
csoportokban. Megadott
toldalékokkal ellátott igékkel
különböző fajtájú mondatok
alkotása. Igekeresés szövegben,
mondatokban, hiányzó
toldalékok pótlása.
Történet folytatása, négysoros
vers írása adott igékkel.
82. A végén is helyesen
Az igék helyesírása
KIP
83. Kik és mennyien? Mondatok jelentésének Nyelvi-nyelvtani jelenségek Egyes szám, többes szám.
Az ige és a szám, személy eljátszása némajátékkal. Főnevet felismerése a gyakorlati tudás Én, te, ő, mi, ti, ők
helyettesítő szavak alapján. felsorolása (itt még a
Tk. 82–83.; Mf. 72–73. megfigyelése. Szövegben a személyes névmás
cselekvő személyének Néhány alapvető helyesírási fogalmának tanítása
megkeresése, párosításuk az szabály megismerése, törekvés nélkül)
igékkel. Egyes és többes számú ezek megfelelő alkalmazására.
igék csoportosítása, a szótő és
toldalék jelölése. Nyelvileg igényes minta
Mondatok igéinek átalakítása követése a beszédben.
megadott szám és személy
szerint. Igék jelentésének Alkalmazkodás a
magyarázata többféleképpen: kommunikációs folyamatban a
rokon értelmű szóval, mondatba szövegalkotást befolyásoló
foglalással, némajátékkal, tényezőkhöz egészlegesen.
körülírással. Főnév és ige Gyakorlottság a
egyeztetése, hibás szöveg szövegalkotásban a korosztály
javítása, a helyes szöveg által jól ismert nyelvhasználati
diktálása tollbamondással. Igék színtereken.
gyűjtése megadott szabály
szerint.
Reflexió:
AZ IGEIDŐK
84. Múlt, jelen, jövő idő Irányított beszélgetés a Nyelvi-nyelvtani jelenségek Igeidők.
Az igeidők fejezetnyitó képről. felismerése a gyakorlati tudás Jelen, múlt, jövő idő.
Véleményalkotás, érvelés. Az alapján. Gondolattérkép (igeidők).
Tk. 86–87.; Mf. 74–75. igék vizsgálata,
összehasonlítása. Szavak, Nyelvileg igényes minta
szószerkezetek, mondatok követése a beszédben.
olvasása, igék csoportosítása
idejük szerint. Történet Alkalmazkodás a
folytatása, mondatok alkotása. kommunikációs folyamatban a
A cselekvés, történés, létezés szövegalkotást befolyásoló
idejére utaló szavak tényezőkhöz egészlegesen.
megfigyelése, megkeresése. Gyakorlottság a
Meserészlet olvasása, helyszín, szövegalkotásban a korosztály
szereplők megbeszélése. Igék által jól ismert nyelvhasználati
megkeresése, idejük színtereken.
megállapítása.
A sorba nem illő igék
megkeresése, állítások
indoklása. Kép és szöveg
párosítása, témájuk felismerése.
Jelenet eljátszása, párbeszédes
olvasás.
Mondatok időrendbe állítása.
85. Az igék helyesírása

Mondatalkotás igékkel.
DFHT
86. Éppen most… A kreativitás fejlesztése Nyelvi-nyelvtani jelenségek A jelen idejű ige.
A jelen idő képzeletbeli videofilm felismerése a gyakorlati tudás Jelen időre utaló szavak.
készítésével. Különböző műfajú alapján. Gondolattérkép.
Tk. 88–89.; Mf. 76–77. szövegek olvasása: tudósítás egy
cukrászda megnyitójáról. Nyelvileg igényes minta
DFHT Kérdések alkotása a szöveg követése a beszédben.
alapján, a benne lévő igék
megkeresése, páros munkában Alkalmazkodás a
jelentésük megbeszélése. Az kommunikációs folyamatban a
igeidők megállapítása. Jelen szövegalkotást befolyásoló
idejű igék a mondatokban, tényezőkhöz egészlegesen.
szövegben. Mondatlánc alkotása Gyakorlottság a
az egymással értelmileg szövegalkotásban a korosztály
összetartozó szavakkal. által jól ismert nyelvhasználati
Mondatalkotás kép alapján, színtereken.
szógyűjtés adott idő alatt.
Szavak csoportosítása megadott
szempontok szerint, igekeresés,
jelen idejű igék kiválasztása.
Képről mondatok alkotása, igék
leírása. Szósorokba nem illő
igék megkeresése, a választás
indoklásával. Népköltés,
napirend kiegészítése jelen idejű
igékkel. Igekeresés szövegben,
jelentés szerinti és idejük szerinti
besorolásuk. Szöveg átalakítása,
tapasztalatok megbeszélése.
Mese mondatainak időrendbe
állítása, a mese folytatása.
Megadott betűvel kezdődő jelen
idejű igék gyűjtése, leírásuk
különböző szempontok szerint
csoportosítva.
87. Régebben esett meg Élménybeszámoló tartása egy Nyelvi-nyelvtani jelenségek A múlt idejű ige.
A múlt idő korábban megtörtént felismerése a gyakorlati tudás Múlt időre utaló szavak.
eseményről. Szövegben igék alapján. Időt jelölő kifejezések.
Tk. 90–91.; Mf. 78–79. keresése. Szöveg, A múlt idő toldaléka:
szószerkezetek, szavak olvasása, Néhány alapvető helyesírási magánhangzó után -t;
DFHT szószerkezetek időrendi szabály megismerése (múlt idő mássalhangzó után -tt.
sorrendbe állítása. Időt jelölő toldaléka), törekvés ezek
kifejezések használatával megfelelő alkalmazására.
történetalkotás. Helyesírási
szabály megfogalmazása (-t, -tt). Nyelvileg igényes minta
Jelen idejű igék átalakítása múlt követése a beszédben.
idejűvé, az összetartozó párok
felolvasása. Szótő és toldalék Alkalmazkodás a
megkeresése, toldalékok kommunikációs folyamatban a
megfigyelése; múlt idejű igék szövegalkotást befolyásoló
csoportosítása toldalékok tényezőkhöz egészlegesen.
szerint. Betűsorok szavakká Gyakorlottság a
tagolása, igék párjának szövegalkotásban a korosztály
megkeresése, az igeidők által jól ismert nyelvhasználati
megnevezése. Igék kiegészítése színtereken.
a múlt idő megfelelő
toldalékával, a szabály
alkalmazásával. Múlt idejű igék
kiválogatása szósorokban,
másolás betűrendben.
Kérdésekre válaszadás teljes
mondattal. Igék átalakítása: jelen
időből múlt idejűvé. Jelen időre,
illetve múlt időre utaló szavak
kiválasztása szövegben.
88. A múlt idejű igék
KIP
89- A jövőben következik A jövő idejű igék felismerése. Nyelvi-nyelvtani jelenségek A jövő idejű ige.
90. A jövő idő Fogalomalkotás nyelvi felismerése a gyakorlati tudás A jövőre utaló
tapasztalat alapján, helyesírási alapján. kifejezések.
Tk. 92–93.; Mf. 80–81. szabály megfogalmazása. A jövő A jövő idejű igék
idejű ige toldaléka. Jövő idejű Néhány alapvető helyesírási toldalékai.
igék alkalmazása különböző szabály megismerése (jövő idejű
feladatokban. Egy adott helyzet igék helyesírása), törekvés ezek
eljátszása csoportban. megfelelő alkalmazására.
Történetalkotás megadott
helyzetekhez. Igék átalakítása Nyelvileg igényes minta
jelen, múlt idejűvé. Plakát követése a beszédben.
szövegének olvasása,
tartalmának megbeszélése Alkalmazkodás a
négyes forgóban. kommunikációs folyamatban a
Az olvasottak alapján elképzelés szövegalkotást befolyásoló
után történet vagy rajzkészítés tényezőkhöz egészlegesen.
adott témához. Igék párosítása, a Gyakorlottság a
hiányzó jövő idejű igealakok szövegalkotásban a korosztály
megkeresése. által jól ismert nyelvhasználati
A tanultak alkalmazása: jövő színtereken.
idejű mondatok alkotása.
91-92. Minden időben Az igeidőkhöz kapcsolódó Nyelvi-nyelvtani jelenségek Az igeidők: jelen, múlt,
Az igeidők összefoglalása helyesírási gyakorlatok. felismerése a gyakorlati tudás jövő idő.
Helyesírási problémák elemzése. alapján. Jellemzőik.
Az igéről tanultak összefoglalása Állítások igazságértékének
eldöntése. Igék gyűjtése a tanult Nyelvileg igényes minta
Tk. 94-95.; Mf. 82–83. szabályokhoz, igék átalakítása követése a beszédben.
különböző idejűvé. Mondatok
DFHT kiegészítése, hibajavítás, Alkalmazkodás a
nyelvhelyességi, egyeztetési kommunikációs folyamatban a
hibák javítása. Kapcsolódási szövegalkotást befolyásoló
pont a rajzhoz, technikához: tényezőkhöz egészlegesen.
születésnapi meghívó készítése. Gyakorlottság a
Ábra (grafikus szervező) alapján szövegalkotásban a korosztály
az igékről tanultak által jól ismert nyelvhasználati
megfogalmazása, elmondása. színtereken.
Igékben megadott
betűkapcsolatok, j vagy ly
pótlása, az igék csoportosítása
idejük szerint. Igék keresése
betűhálóban, betűrendbe sorolás,
az igeidők megállapítása. Totó,
ellentétes jelentésű párok
keresése.
Az igéről tanultak
összefoglalása,
az igék elemzése megadott
szempontok alapján. Az igék
helyesírásáról tanultak
alkalmazása: csoportosítás,
kiegészítés, átalakítás,
alkalmazás.
Az igéről tanultak
összefoglalása, az igék elemzése
megadott szempontok alapján.
Az igék helyesírásáról tanultak
alkalmazása: csoportosítás,
kiegészítés, átalakítás,
alkalmazás.
Játsszunk a nyelvvel! Kétféle
igeidő egy mondatban.
93. A jövő idejű igék helyesírása

Reflexió:
AZ IGEKÖTŐ
94-95. A hűséges szófaj Az igekötős ige fogalma, Nyelvi-nyelvtani jelenségek Az igekötő.

Az igekötő fogalomalkotás nyelvi felismerése a gyakorlati tudás Az igéhez kapcsolódik.
tapasztalat, megfigyelés alapján. alapján. Önálló szófaj.
Tk. 98–99.; Mf. 84–85. Az igekötők jelentésmódosító Az igekötő módosítja vagy
szerepe. Igekötők gyűjtése Jelentések megadása a diák saját megváltoztatja az ige
A helyváltoztató szófaj foglalkozásokkal kapcsolatosan. szavaival. Az aktív és passzív eredeti jelentését.
Az igekötők helye Cselekvések bemutatása. A szókincs folyamatos bővítése, A leggyakoribb igekötők.
leggyakoribb igekötők szókincsgyakorlatok.
Tk. 100-101.; Mf. 86–87. megismerése. Összetartozó Az igekötő az ige előtt áll:
mondatdarabok párosítása, Néhány alapvető helyesírási egybeírjuk.
mondatfajták megállapítása. szabály megismerése (igekötős Az igekötő és az ige közé
Igekötős igék felismerése igék helyesírása), törekvés ezek más szó ékelődik:
szósorban. Vers kiegészítése megfelelő alkalmazására. különírjuk.
megadott igékkel. Az igekötő az ige után áll:
Kapcsolódási pont a Nyelvileg igényes minta különírjuk.
fogalmazáshoz: a címadás követése a beszédben.
gyakorlása.
Alkalmazkodás a
Kapcsolódás az énekhez, dalok kommunikációs folyamatban a
gyűjtése megadott szövegalkotást befolyásoló
szempontoknak megfelelően. Az tényezőkhöz egészlegesen.
igekötő és az ige Gyakorlottság a
összekapcsolásának módjai. szövegalkotásban a korosztály
Igekötős igealakok előállítása, által jól ismert nyelvhasználati
szabálytudatosítás. Egybeírt és színtereken.
különírt igekötős igealakok
megfigyeltetése, megfigyelése, a
helyesírási szabály
megfogalmazása. Találós
kérdések megfejtése, az igekötő
és az ige közötti szavak
szerepének megfigyelése.
Hiányos mondókában az
igekötők pótlása. Tagolatlan
mondatok szavakra bontása,
helyes alakban történő leírásuk.
96-97. Igekötők helyesen Az igekötős igék helyesírásának Nyelvi-nyelvtani jelenségek Egybeírás, különírás.
Az igekötős igék helyesírása gyakorlása. Az igekötőkről felismerése a gyakorlati tudás
tanult ismeretek alkalmazása: alapján.
Tk. 102–103.; Mf. 88–89. elemzés, tudatosítás, gyakorlás,
alkalmazás. Igekötők pótlása Néhány alapvető helyesírási
mondatban, szövegben, szabály megismerése (igekötős
igealakok előállítása, elválasztás. igék helyesírása), törekvés ezek
Vélemény alkotása indoklással. megfelelő alkalmazására.
A kreativitás fejlesztése:
megadott helyzet, jelenet Nyelvileg igényes minta
eljátszása; képrejtvények követése a beszédben.
megfejtése. Nyelvhelyesség:
helytelenül használt igekötők Alkalmazkodás a
javítása mondatokban. Ellentétes kommunikációs folyamatban a
jelentésű igekötős igék alkotása. szövegalkotást befolyásoló
Szótárhasználat gyakorlása tényezőkhöz egészlegesen.
igekötős igék gyűjtése során. Gyakorlottság a
Történetalkotás a gyűjtött igék szövegalkotásban a korosztály
felhasználásával. Igekötős igék által jól ismert nyelvhasználati
jelentésváltozásának színtereken.
megfigyelése, a tanultak
alkalmazása.
Az összetett szavak és az
igekötős igék szótagolásának
összehasonlítása.
98-99. Igekötők helyesen
Az igekötős igék helyesírása
100. Összefoglalás: az igék Az igékről tanultak Nyelvi-nyelvtani jelenségek Az igéről tanult ismeretek:
rendszerezése. Az igék felismerése a gyakorlati tudás igefajták tágabb jelentés
DFHT helyesírásáról tanultak alapján. szerint;
alkalmazása: csoportosítás, rokon értelmű igék;
átalakítás, kiegészítés. Nyelvileg igényes minta ellentétes jelentésű igék;
Igeidőkkel, igekötős igékkel követése a beszédben. igeidők;
kapcsolatos feladatok: találós szám és személy;
kérdések megfejtése, bennük az Alkalmazkodás a igekötős igék;
igék megkeresése, jelentés kommunikációs folyamatban a az igék helyesírása.
szerinti megnevezésük. szövegalkotást befolyásoló Gondolattérkép (az ige).
Szavakban j vagy ly pótlása, tényezőkhöz egészlegesen.
szavak diktálása, a helyesírás Gyakorlottság a
önellenőrzése. Ábra értelmezése. szövegalkotásban a korosztály
Betűhálóban igék keresése, által jól ismert nyelvhasználati
jelentésük szerinti csoportosítás. színtereken.
Szövegben igekeresés, igekötők
megkeresése. Helyesírás, figyelem,
önellenőrzés fejlesztése.
101. Már ismerem! A szófajokról (főnév, melléknév, Nyelvi-nyelvtani jelenségek
A szófajok összefoglalása ige) tanultak gyakorlása: felismerése a gyakorlati tudás
emlékezet, kreativitás, nyelvi alapján (pl. hang, szó, mondat;
Tk. 106–107.; Mf. 92–93. kompetencia, játék. Képről rövid és hosszú hangok, magán-
vélemény megfogalmazása és mássalhangzók).
DFHT indoklással. Mondatok bővítése
egy-egy szóval kérdések alapján. Nyelvileg igényes minta
Rövid, hosszú mássalhangzók, j követése a beszédben.
és ly pótlása szavakban,
válogató másolás. Szöveg Alkalmazkodás a
olvasásának gyakorlása, kommunikációs folyamatban a
szófajkeresés. Betűrendbe szövegalkotást befolyásoló
sorolás, anagramma feladat, tényezőkhöz egészlegesen.
egyéni rejtvénykészítés. Sorozat Gyakorlottság a
folytatása a szabály felismerése szövegalkotásban a korosztály
után. által jól ismert nyelvhasználati
színtereken.
102. Témazáró dolgozat A szófajokról szerzett ismeretek
felmérése.
103-104. Játsszunk a szavakkal! Játékos nyelvi feladatokkal az Nyelvi-nyelvtani jelenségek

Játékos feladatok anyanyelv iránti pozitív attitűd felismerése a gyakorlati tudás
kialakítása, a nyelvtan tantárgy alapján.
Tk. 108–109.; Mf. 94–95. megszerettetése. Szólánc
alkotása megadott szabálynak Nyelvileg igényes minta
KIP megfelelően. Különböző követése a beszédben.
betűtípussal írt összetett
főnevekben szavak keresése. Alkalmazkodás a
„Eszperente nyelven” írt szavak kommunikációs folyamatban a
meghatározásának kitalálása, szövegalkotást befolyásoló
szavak kifejezése csupa e tényezőkhöz egészlegesen.
betűvel. Szavak leírása kódok Gyakorlottság a
alapján, elválasztás, új kód szövegalkotásban a korosztály
kitalálása. által jól ismert nyelvhasználati
színtereken.
105. Környezettudatos életmódra nevelés

106. Környezettudatos életmódra nevelés
107. Egészséges életmódra nevelés
108. Egészséges életmódra nevelés
Reflexió:

Nyelvtan Már Csak Fedlap Kell

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Nyelvtan Már Csak Fedlap Kell

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Anyanyelv és kommunikáció

Ismét együtt! Ismételjünk! -- 6 6

A főnév és a hozzá tartozók 6 4 10

ISMÉT EGYÜTT! ISMÉTELJÜNK!

7-8. Vissza a mondatokig! A szavak jelentése, értelmezése Alkalmazkodás a Szórend, mondat- és

9-10. Közöljünk, érdeklődjünk! A kijelentő és kérdő Nyelvi-nyelvtani jelenségek A kijelentő és kérdő

12-13. Összefoglalás A hangokról, betűkről, Nyelvi-nyelvtani jelenségek Magánhangzó,

16-17. Másfajta szándék Beszélgetés tematikus Nyelvi-nyelvtani jelenségek Beszélői szándék.

26-27. Témazáró dolgozat A mondatfajtákról szerzett

28. A t betű kapcsolása Betűkapcsolások, szavak megfigyelőképesség, írástempó,

33. Harmadikosok vagyunk! Eltűntek a segédvonalak – az új írástechnika, látási figyelem, alakítás,

A FŐNÉV ÉS A HOZZÁ TARTOZÓK

50. Írd helyesen a főneveket! Szavak másolása, megkezdett helyesírás, alakítás,

53-54. A -ból/-ből, -ba/-be, -ban/-ben Nyelvi-nyelvtani jelenségek Honnan? Miből? Hol?

55. Írd tempósan és helyesen! Lendületes betűkapcsolások helyesírás, alakítás,

59. Főnév előtt A névelők megfigyelése, Nyelvi-nyelvtani jelenségek Névelő.

60. Főnév után A névutók, a névutós főnevek Nyelvi-nyelvtani jelenségek Névutó.

62. Összefoglalás Az anyanyelvi tudatosság Nyelvi-nyelvtani jelenségek A főnevek a szófajok egyik

63. Témazáró dolgozat A főnévről tanult ismeretek

65. A tulajdonságok szófaja Irányított beszélgetés a Nyelvi-nyelvtani jelenségek A melléknév.

67. Írd helyesen a szavakat! Szavak másolása, mondatok helyesírás, alakítás,

69. Írjuk helyesen! Melléknevek, fokozott Nyelvi-nyelvtani jelenségek A melléknév helyesírása.

73. Szépen, helyesen és rendezetten Kevert szavak, szókapcsolatok, helyesírás, alakítás,

76. Rokonság vagy ellentét?

79. Igék helyesírása

85. Az igék helyesírása

88. A múlt idejű igék

93. A jövő idejű igék helyesírása

94-95. A hűséges szófaj Az igekötős ige fogalma, Nyelvi-nyelvtani jelenségek Az igekötő.

103-104. Játsszunk a szavakkal! Játékos nyelvi feladatokkal az Nyelvi-nyelvtani jelenségek

105. Környezettudatos életmódra nevelés

107. Egészséges életmódra nevelés

108. Egészséges életmódra nevelés

You might also like