FI-501010301 1 Normal

Anyanyelv és kommunikáció
3. osztály
FI-501010301/1
Tanmenetjavaslat
(normál)
Bevezetés
A tanmenetjavaslat a 3. évfolyamos újgenerációs Anyanyelv és kommunikáció című akkreditált tankönyvhöz és munkafüzethez készült. A
tananyagtartalom megfelel a Nemzeti alaptanterv és a hatályos Kerettanterv által meghatározott ismereteknek, fejlesztési céloknak,
követelményeknek.
A tanmenetjavaslat a tankönyv leckéinek felépítését követi. A helyesírás folyamatos fejlesztése mellett nagy hangsúlyt kap a
kommunikáció, az anyanyelvi fejlesztés, a megszerzett ismeretek elmélyítése.
A tervezett évi óraszám 54 óra, melyből 34 óra új anyag feldolgozása, 20 pedig képességfejlesztő, összefoglaló, gyakorló, ellenőrző óra.
A maradék 18 óra készségfejlesztő-gyakorló írásóra a kerettanterv szerint, amelyhez külön új írásfüzet tartozik, így lesz 72 órás a heti két órás
tárgy.
A kiegészítő anyagként megjelölt részek nem tartalmaznak kerettantervi követelményt, így a pedagógus a tanulócsoporthoz mérten
gyakorlásra is felhasználhatja azt az időkeretet.
A tanmenetben az óra témájánál a tankönyv és a munkafüzet leckéjének címét is feltüntettük (az első a tankönyv, a második a munkafüzet
leckéjének címe). Alatta a lecke oldalszáma található.
Az alábbi tananyagbeosztás csak javaslat. Alkalmazkodva a tanulók képességeihez, az iskola Pedagógiai Programjához, ill. a helyi
tantervhez bármikor átalakítható.
Az óraszámoknál szürke keret jelöli a képességfejlesztő, összefoglaló, gyakorló, órákat, az ellenőrző témazáró dolgozatokat.
A tanmenetben a tanév eleji mérést jelenítettük meg. Ezen kívül csak a témazáró mérések helyét adtuk meg. A félévi mérést a kollégák a
saját haladási ütemüknek megfelelően tervezhetik meg.
A fejlesztési területeknél az általánosan alkalmazott területeket jelöltük. Emellett mindenki a saját csoportjának igényei szerint egészítheti
ki a fejlesztéseket az adott órákhoz.
2
Külön nem jelzi a tanmenet a munkafüzet végén található Helyesírási szógyűjtemény és a Tollbamondásszövegek beépítését az órák
anyagába. Ezt mindenki a saját belátása szerint használja a helyi adottságoknak megfelelően (gyakorlásra, ellenőrzésre, önellenőrzésre stb.).
Az anyanyelv tanítása során a leckék rendszeresen tartalmaznak összefoglaló magyarázatot. Ezt azonban ne tekintsük számon kérhető
definíciónak. Sokkal inkább egy segítség ez a gyerekek számára, hogy rendszerezni tudják a tanultakat, illetve az összefoglalás tartalmában,
alkalmazásával legyenek tisztában. Éppen ezért jelennek meg a leckékben a gondolattérképek is, hiszen az a célunk, hogy saját maguk tudják
megfogalmazni az ismereteiket, és használni tudják azokat a gyakorlatban.
Mindig menjünk fel a szófajokkal mondatszintre, hiszen ott nyer értelmet a szó, a toldalék és a szófaj is, azonban alsóban nem tanulunk
mondattant. Tehát a főnév pl. nem Ki?/Mi? kérdésre „felel”, hiszen ez már egy kérdés, vagyis egyszavas kérdő mondat, ahogy a válasz is
egyszavas kijelentő mondat lesz rá. Hozzátéve, hogy számtalan egyéb szófajjal alkotott egyszavas mondattal is felelhetünk erre a kérdésre,
többek között főnévi igenévvel (enni; ti. jó) vagy éppen névmással (ő, az stb.), ez most és később is megzavarhatja a gyerekeket.
Van továbbá olyan szófaj is, amelyhez nem illik kérdőszó (pl. a névelők, kötőszók). Ez is zavaró lehet a későbbiekben.
Próbáljunk meg játszani a szavakkal, szófajokkal, cseréltessük ki őket egymással, figyeltessük meg, hogy másképp is kifejezhetjük azt az
üzenetet, így a szófajok viselkedését, kommunikációs szerepét is megfigyelhetik a gyerekek.
A tanításhoz sok sikert és vidám, eredményes munkát kívánunk!
A tanmenetjavaslatban használt jelölések:

Tk. = Tankönyv
Mf. = Munkafüzet
3
Képességfejlesztés,
Teljes Kerettantervi
Új tananyag összefoglalás,
Témák óraszám órakeret
feldolgozása gyakorlás,
54 óra óra
ellenőrzés
Ismét együtt! Ismételjünk! -- 6 6
A mondatfajták 4 2 6
A szófajok- A főnév 7 1 8
A főnév és a hozzá tartozók 8 2 10
A melléknév 3 3 6
Az ige 6 1 7
Az igeidők 4 1 5
Az igekötő 2 4 6
34 20 54
4
Témák Az óra témája
órákra (tankönyvi lecke) vagy Célok, feladatok Fejlesztési terület Ismeretanyag
bontása funkciója
ISMÉT EGYÜTT! ISMÉTELJÜNK!
1. Vissza a hangokig, A taneszközök bemutatása, Nyelvi-nyelvtani jelenségek Fejezet, lecke, fejezetnyitó kép
betűkig! megismerése; az érdeklődés felismerése a gyakorlati tudás (eseménykép).
A hangok és a betűk felkeltése. Beszélgetés, alapján (pl. hang, szó, mondat; Ábécé, betűrend.
véleményalkotás. Kérdések, rövid és hosszú hangok, magán- és Magánhangzó, mássalhangzó.
Tk. 8–9.; Mf. 4–5. válaszok megfogalmazása. mássalhangzók). Magánhangzók időtartama.
Alapszókincs használata, bővítése. Ly, j a szavakban.
Beszélgetés tematikus eseménykép Nyelvileg igényes minta követése a Beszédhangok (időtartam) és
alapján. Tanult nyelvtani fogalmak beszédben. betűk (betűjegyek, kettőzés)
felismerése, megfogalmazása: hang felidézése, összefoglalása
és betű fogalmának felidézése, gondolattérkép alapján.
kapcsolatának felismerése. Nyelvi,
fonetikai hallás fejlesztése. (Az összefoglalást ne tekintsük
Beszélőszervek mozgásának számon kérhető definíciónak, a
érzékelése, helyes artikuláció. gyerekek maguk mondják el
Az anyanyelvhez való pozitív először, mi mindenről tanultak
attitűd erősítése. vagy volt szó az órán. Az
ismétlő fejezetbe ezért tettünk
összefoglalást és
gondolattérképet is – a szerk.)
2. Vissza a szavakig! Beszélgetés tematikus eseménykép Nyelvi-nyelvtani jelenségek Betűrend. Szótag, szó. Rokon
A szavak alapján. Szavak jelentéstartalmának felismerése a gyakorlati tudás értelmű szavak. Ellentétes
vizsgálata, csoportosítás. Szólások alapján (pl. hang, szó, mondat; jelentésű szavak.
Tk. 10–11.; Mf. 6–7. értelmezése. Aktív szókincs rövid és hosszú hangok, magán- és Összetett szó. Szólás.
bővítése. Rokon értelmű és mássalhangzók). Főfogalom.
ellentétes jelentésű szavak Többjelentésű szó. Azonos
felismerése, fogalmuk, használatuk Nyelvileg igényes minta követése a alakú szó.
5
bontása funkciója
gyakorlása. A helyes beszédben. Ezek felidézése, összefoglalása
nyelvhasználat erősítése rokon gondolattérkép alapján.
értelmű szavak rendezésével.
Játékos szóalkotási feladatok
összetett szavakkal.
3. Vissza a mondatokig! A szavak jelentése, értelmezése a Alkalmazkodás a kommunikációs Szórend, mondat- és

A mondatok mondatokon belül. Mondatok folyamatban a szövegalkotást szövegalkotás.
tartalmi összefüggése; a befolyásoló tényezőkhöz Rokon értelmű szavak.
Tk. 12–13.; Mf. 8–9. szövegtartalom vizsgálata. egészlegesen. Gyakorlottság a Mondatkezdő nagybetű,
Mondatbefejezések kötőszavak szövegalkotásban a korosztály által mondatvégi írásjel használata.
alapján. jól ismert nyelvhasználati
Mondatalkotási feladatok színtereken.
szóhalmazból sorba rendezéssel. A
toldalékok szerepe. Nyelvi-nyelvtani jelenségek
Helyesírási ismeretek felismerése a gyakorlati tudás
felelevenítése. Kommunikációs alapján.
helyzeteknek megfelelő
mondatalkotás gyakorlása. Nyelvi Nyelvileg igényes minta követése a
és nem nyelvi jelenségek beszédben.
felismerése, gyakorlati
alkalmazása; a szöveg grammatikai
alapjainak felfedeztetése különböző
közlési helyzetekben.
6
bontása funkciója
4. Közöljünk, A kijelentő és kérdő mondatokról Nyelvi-nyelvtani jelenségek A kijelentő és kérdő mondat, a
érdeklődjünk! tanult ismeretek felelevenítése. A felismerése a gyakorlati tudás mondatvégi írásjel.
A kijelentő és a kérdő beszélői szándék felismerése és alapján. Gondolattérkép használata
mondatok megnevezése a kijelentő és kérdő ismétlésre és az új
mondatoknál. Mondathangsúly, Nyelvileg igényes minta követése a mondatfajták előkészítésére.
Tk. 14–15.; Mf. 10–11. hanglejtés; a beszéd dallama. Pont beszédben.
és kérdőjel, mondatvégi írásjelek
használata. Mondatalkotási Alkalmazkodás a kommunikációs
feladatok a már ismert folyamatban a szövegalkotást
mondatfajtákkal (kijelentő, kérdő). befolyásoló tényezőkhöz
Kérdőszavak használatának egészlegesen. Gyakorlottság a
gyakorlása. Kérdések és válaszok szövegalkotásban a korosztály által
tartalmi összefüggése, párosítása. jól ismert nyelvhasználati
Eldöntendő és kiegészítendő színtereken
kérdések. Tagolatlan mondatok
szavakra bontása.
5. Összefoglalás A hangokról, betűkről, szavakról, Nyelvi-nyelvtani jelenségek Magánhangzó, mássalhangzó.

mondatokról, szövegről és a felismerése a gyakorlati tudás Betűrend. Szótő, toldalék.
Mf. 12–13. mondatfajtákról tanult ismeretek alapján (pl. hang, szó, mondat; Toldalékos szavak.
összefoglaló gyakorlása. Tanév rövid és hosszú hangok, magán- és
eleji felmérés előkészítése. Játékos mássalhangzók).
szóalkotási feladatok ismert
magánhangzók kiegészítésével. Nyelvileg igényes minta követése a
Kérdések és toldalékos szavak beszédben.
párosítása. Helyhatározót kifejező
névutók használata. Mondatalkotás,
ismert mondatvégi írásjelek
használata. Nyelvi kompetencia
7
bontása funkciója
tudatos, gyakorlott alkalmazása.
6. Tanév eleji felmérés A hangokról, betűkről, szavakról,
mondatokról, szövegről és a
mondatfajtákról tanult ismeretek
felmérése.
A MONDATFAJTÁK
7. Másfajta szándék Beszélgetés tematikus Nyelvi-nyelvtani jelenségek Beszélői szándék.

A mondatfajták eseményképről. Kérdések és felismerése a gyakorlati tudás Mondatfajták. Előkészítés,
állítások megfogalmazása. alapján. strukturálás gondolattérképpel.
Tk. 18–19.; Mf. 14–15. Mondatok a beszédfolyamatban. Mondatkezdő nagybetű.
Szövegösszefüggés. A beszélő Néhány alapvető helyesírási Mondatvégi írásjel. Szórend.
szándékának felismerése és szabály megismerése
megnevezése a szövegben. (mondatkezdő nagybetű,
Mondatfajták a beszélői szándék és mondatvégi írásjel), törekvés ezek
a tartalom szerint. Mondatalkotás megfelelő alkalmazására.
szavak sorba rendezésével,
mondatalkotás megadott beszélői Nyelvileg igényes minta követése a
szándékok szerint. Különböző beszédben.
mondatfajták szórendjének
megfigyelése. Helyesírási készség Alkalmazkodás a kommunikációs
megalapozása a mondatkezdő folyamatban a szövegalkotást
nagybetűk, mondatvégi írásjelek befolyásoló tényezőkhöz
helyes használatának, a mondatok egészlegesen. Gyakorlottság a
helyes tagolásának gyakorlásával. szövegalkotásban a korosztály által
8
bontása funkciója
Hasonló szerkezetű, tartalmú jól ismert nyelvhasználati
mondatok különbségeinek színtereken.
megfigyelése, felismerése.
8. Úgy érzed? Kiálts! Beszélgetés érzelmi telítettségű Nyelvi-nyelvtani jelenségek Érzelmek, érzések.
A felkiáltó mondat eseményekről. felismerése a gyakorlati tudás Mondatkezdő nagybetű,
A beszélő érzelmeinek, érzéseinek alapján. mondatvégi írásjel.
Tk. 20–21.; Mf. 16–17. csoportosítása. Felkiáltó Felkiáltójel.
mondatokban a beszélő Néhány alapvető helyesírási A felkiáltó mondat.
szándékának felismerése és szabály megismerése Gondolattérkép.
megnevezése. A felkiáltó mondatok (mondatkezdő nagybetű,
felismerése szövegben. Felkiáltó mondatvégi írásjel), törekvés ezek
mondatok alkotása. A felkiáltó megfelelő alkalmazására.
mondatok érzelmekhez igazodó
hanglejtésének gyakorlása. Nyelvileg igényes minta követése a
Kijelentő és felkiáltó mondatok beszédben.
tartalmi és formai összehasonlítása.
Kijelentő mondatok átalakítása Alkalmazkodás a kommunikációs
felkiáltó mondatokká. folyamatban a szövegalkotást
befolyásoló tényezőkhöz
egészlegesen. Gyakorlottság a
szövegalkotásban a korosztály által
jól ismert nyelvhasználati
színtereken.
9. Kérés vagy parancs? Szituációs játék felszólító Nyelvi-nyelvtani jelenségek Mondatkezdő nagybetű,
A felszólító mondat mondatok (kérések, parancsok) felismerése a gyakorlati tudás mondatvégi írásjel.
megfogalmazásával. A beszélő alapján. Kérés, parancs, tiltás.
Tk. 22–23.; Mf. 18–19. szándékának megfigyelése, Felkiáltójel.
9
bontása funkciója
felismerése felszólító Néhány alapvető helyesírási A felszólító mondat.
mondatokban. Felszólító mondatok szabály megismerése Gondolattérkép.
felismerése szövegben. A felszólító (mondatkezdő nagybetű,
mondat intonációja, hanglejtésének mondatvégi írásjel), törekvés ezek
gyakorlása. A felszólító mondatok megfelelő alkalmazására.
mondatvégi írásjele. Udvarias
kérést, felszólítást kifejező kérdő Nyelvileg igényes minta követése a
mondatok és felszólító mondatok beszédben.
tartalmi összefüggésének
felismerése. Mondatalkotási Alkalmazkodás a kommunikációs
feladatok szavak sorba folyamatban a szövegalkotást
rendezésével. befolyásoló tényezőkhöz
Felszólítást kifejező szavak egészlegesen. Gyakorlottság a
kiválasztása, értelmezése; a szövegalkotásban a korosztály által
helyesírási nehézségek jól ismert nyelvhasználati
megbeszélése. A felszólító színtereken.
mondatok helyesírási kérdései.
Kijelentő mondatok felszólító
mondatokká alakítása.
10. Bárcsak úgy lenne! Testmozgással, arcjátékkal Nyelvi-nyelvtani jelenségek Mondatkezdő nagybetű,
Az óhajtó mondat kifejezett vágyak (tárgyak, felismerése a gyakorlati tudás mondatvégi írásjel.
élőlények, események) felismerése. alapján. Felkiáltójel.
Tk. 24–25.; Mf. 20–21. A beszélő szándékának Vágy, óhaj, kívánság.
megfigyelése, felismerése az óhajtó Néhány alapvető helyesírási Mondatkezdő szavak:
mondatokban. Az óhajtó mondatok szabály megismerése „Bárcsak, bár, csak.”
felismerése a szövegben. Óhajtó (mondatkezdő nagybetű, Óhajtó mondat.
mondatok alkotása képekről. mondatvégi írásjel), törekvés ezek Gondolattérkép.
Óhajtó funkciót betöltő kérdő és megfelelő alkalmazására.
10
bontása funkciója
felkiáltó mondatok és az óhajtó
mondatok tartalmi hasonlóságának Nyelvileg igényes minta követése a
felismerése, helyes hanglejtésük beszédben.
gyakorlása felolvasással. Kijelentő
mondatok értelmezése, hozzájuk Alkalmazkodás a kommunikációs
óhajtó mondatok megfogalmazása. folyamatban a szövegalkotást
Mondatok összekapcsolásával befolyásoló tényezőkhöz
szövegalkotás. egészlegesen. Gyakorlottság a
Az óhajtó mondat intonációja. szövegalkotásban a korosztály által
színtereken.
11. Az öt mondatfajta A mondatfajtákról tanultak ismétlő Nyelvi-nyelvtani jelenségek Mondatkezdő nagybetű,
A mondatfajták gyakorlása. felismerése a gyakorlati tudás mondatvégi írásjel (pont,
gyakorlása A kijelentő, kérdő, felkiáltó, alapján. kérdőjel, felkiáltójel).
felszólító és óhajtó mondatokban a A beszélő szándéka.
Tk. 26–27.; Mf. 22–23. beszélő szándékának felismerése és Nyelvileg igényes minta követése a Mondatfajták.
megnevezése. Mondatfajták beszédben. Összefoglaló gondolattérkép a
felismerése, megnevezése. mondatfajtákról.
Mondatvégi írásjelek használata. Alkalmazkodás a kommunikációs
Elkezdett mondatok befejezése az folyamatban a szövegalkotást
olvasott szavak és a mondatvégi befolyásoló tényezőkhöz
írásjelek alapján. Hiányzó egészlegesen. Gyakorlottság a
mondatvégi írásjelek és mondatok szövegalkotásban a korosztály által
pótlása párbeszédben. jól ismert nyelvhasználati
Mondatalkotás képek alapján. színtereken.
Mondatfajták megfelelő
hangsúlyozása, hanglejtése.
Helyesírási ismeretek
megbeszélése, összefoglalása.
11
bontása funkciója
12. Témazáró dolgozat A mondatfajtákról szerzett

ismeretek felmérése.
SZÓFAJOK- A FŐNÉV
13. A szavak csoportjai Irányított beszélgetés tematikus Nyelvi-nyelvtani jelenségek Nyelvi tulajdonság.
Szófajok eseményképről. Szóbeli felismerése a gyakorlati tudás Cselekvést, tulajdonságot,
szövegalkotás, lényegkiemelés. alapján. élőlény, tárgy, gondolati dolog
Tk. 30-31.; Mf. 24–25. Címadás. Kommunikációs és nevét jelentő szavak.
szociális kompetenciák. A szófaj Nyelvileg igényes minta követése a Szóláshasonlat.
fogalmának bevezetése. Szavak beszédben. Cím.
közös jellemzőinek megfigyelése, Előkészítő gondolattérkép
vizsgálata. Szavak csoportosítása Kommunikációs és szociális (szófajok).
közös jellemzőik alapján. kompetenciák.
Szógyűjtési feladatok
jelentéstartalom szerint.
Rendszerezés, fogalomalkotás.
Szókincs bővítése.
12
bontása funkciója
14. A legfőbb nevek Irányított beszélgetés a fejezetnyitó Nyelvi-nyelvtani jelenségek Élőlény, élettelen tárgy,
A főnév képről. Véleményalkotás, érvelés. felismerése a gyakorlati tudás gondolati dolog.
A vizuális emlékezet fejlesztése alapján. A főnév fogalma jelentéskör,
Tk. 32–33.; Mf. 26–27. olvasott szavak felidézésével. funkció alapján.
Élőlények nevét jelölő szavak Nyelvileg igényes minta követése a Gondolattérkép az ismeretek
felismerése, kiválasztása a beszédben. rendezéséhez.
szövegből válogató olvasással.
Szavak csoportosítása Alkalmazkodás a kommunikációs
jelentéstartalom alapján: élőlények, folyamatban a szövegalkotást
élettelen tárgyak, gondolati dolgot befolyásoló tényezőkhöz
jelölő szavak csoportja. egészlegesen. Gyakorlottság a
Fogalomalkotás: a főnév fogalma. szövegalkotásban a korosztály által
Főnevek felismerése, kiválasztása a jól ismert nyelvhasználati
szövegből. Főnevek gyűjtése, színtereken.
csoportosítása jelentésük alapján.
Szólánc főnevekből. Helyesírási
ismeretek. (A mássalhangzók
hosszúságának szerepe a
főnevekben.)
Önértékelés.
15. Rokonság vagy Irányított beszélgetés. Nyelvi-nyelvtani jelenségek Rokon értelmű főnevek.
ellentét? Problémafelvetést (nyelvi kérdést) felismerése a gyakorlati tudás Ellentétes jelentésű főnevek.
Rokon értelmű követő véleményalkotás, érvelés. alapján.
főnevek Kommunikációs és szociális
kompetenciák fejlesztése. Rokon Jelentések megadása a diák saját
Tk. 34–35.; Mf. 28–29. értelmű főnevek csoportjából az szavaival. Az aktív és passzív
oda nem illő főnevek felismerése, szókincs folyamatos bővítése,
kiválasztása. Játékos szógyűjtés szókincsgyakorlatok.
13
bontása funkciója
képek alapján: rokon értelmű
főnevek keresése. Rokon értelmű Nyelvileg igényes minta követése a
főnevek helyes használatának beszédben.
gyakorlása közmondásokban.
Szabályjátékban a szabály Alkalmazkodás a kommunikációs
megállapítását követően főnevek folyamatban a szövegalkotást
ellentétes jelentésű párjának befolyásoló tényezőkhöz
felsorolása. Helyesírási készség egészlegesen. Gyakorlottság a
alakítása a rokon értelmű és az szövegalkotásban a korosztály által
egymással ellentétes jelentésű jól ismert nyelvhasználati
főnevek diktálás utáni írásának színtereken.
gyakorlásával. Rokon értelmű Kommunikációs és szociális
főnevek felismerése, párosítása. kompetenciák fejlesztése.
Állítások megfogalmazása, a
szóbeli kifejezőkészség, Kommunikációs és szociális
mondatalkotás fejlesztése. kompetenciák fejlesztése.
16. Szóösszetételek Összetett főnevekből álló szólépcső Nyelvi-nyelvtani jelenségek Összetett főnevek.
Az összetett főnevek felismerése, folytatása. Játékos felismerése a gyakorlati tudás Szóösszetételek.
szóalkotási feladatok: összetett alapján. Előtag, utótag.
szavak. A vizuális észlelés, Szólépcső.
Tk. 36–37.; Mf. 30–31. szerialitás fejlesztése többszörösen Jelentések megadása a diák saját Összetételi határ.
összetett szavak szótagjainak sorba szavaival. Az aktív és passzív Szótagokra bontás, elválasztás.
rendezésével, egyeztetésével. szókincs folyamatos bővítése, Gondolattérkép az ismeretek
Összetett főnevek felismerésének szókincsgyakorlatok. rendezésére.
gyakorlása. Szóösszetételek
szótagokra bontása, elválasztása. Néhány alapvető helyesírási
Helyesírási ismeretek bővítése a szabály megismerése (összetett
helyesírásilag nehezebb összetett főnevek helyesírása), törekvés ezek
főnevek írásának gyakorlásával. megfelelő alkalmazására.
14
bontása funkciója
Önértékelés.
Nyelvileg igényes minta követése a
beszédben.
17. Közös és saját nevek A vizuális emlékezet fejlesztése a A csoportosítás fogalma, a Közös nevek.
A főnevek fejezetnyitó kép részleteinek mondatbeli viselkedés és a Saját, megkülönböztető nevek.
csoportosítása felidézésével, kérdések közös/különböző tulajdonságok Élőlény, tárgy, gondolati dolog
megválaszolásával. A főnevek felismerése a szófajon belül. közös vagy megkülönböztető
Tk. 38–39.; Mf. 32–33. csoportosítása, besorolása megadott neve a mi nyelvünkön.
csoportokba. Főnevek keresése, Nyelvi-nyelvtani jelenségek Gondolattérkép (főnév
gyűjtése. A főnevek helyesírásának felismerése a gyakorlati tudás csoportjai).
gyakorlása, helyesírási készség alapján.
fejlesztése. Az új nyelvi ismeret
logikai-nyelvi megformálása. Nyelvileg igényes minta követése a
beszédben.
Alkalmazkodás a kommunikációs
folyamatban a szövegalkotást
színtereken.
18. Közös nevek Barkochba játék főnevekkel. A Nyelvi-nyelvtani jelenségek Élőlény, tárgy, gondolati
A köznév köznév fogalmának bevezetése. felismerése a gyakorlati tudás dolog.
Fogalomalkotás: a köznév. alapján. Közös név (köznév).
Tk. 40–41.; Mf. 34–35. A köznevek felismerésének Kis kezdőbetű.
15
bontása funkciója
gyakorlása szövegben. A vizuális Néhány alapvető helyesírási
figyelem és emlékezet fejlesztése szabály megismerése (főnevek
tárgyak neveinek megfigyelésével, helyesírása), törekvés ezek
leírásával emlékezetből. Szólánc megfelelő alkalmazására.
alkotása. Köznevek csoportosítása
jelentésük alapján. Betűsorok Nyelvileg igényes minta követése a
szavakra tagolása, köznevek beszédben.
felismerése, kiemelése. A köznevek
helyesírási sajátosságai. Nyelvi Alkalmazkodás a kommunikációs
játékok, játékos szóalkotási folyamatban a szövegalkotást
feladatok. Anyag- és gyűjtőnevek befolyásoló tényezőkhöz
egyes számú használata. Főfogalom egészlegesen. Gyakorlottság a
megnevezése. Tanulástechnika: szövegalkotásban a korosztály által
szabályalkotás, memorizálás jól ismert nyelvhasználati
hiányos mondatok kiegészítésével. színtereken.
19. Saját nevek Mozgásos játék nevekkel. Nyelvi-nyelvtani jelenségek Nagy kezdőbetű.
A tulajdonnév Fogalomalkotás: a tulajdonnév. felismerése a gyakorlati tudás Tulajdonnév.
Tulajdonnevek csoportosítása. alapján. Személynév, földrajzi név,
Tk. 42–43.; Mf. 36–37. Tulajdonnevek felismerése, égitestek neve, intézménynév,
gyűjtése szövegből. Tulajdonnevek Néhány alapvető helyesírási márkanév, alkotások címe,
helyesírási szabályainak szabály megismerése állatnév.
felismerése, szóbeli (tulajdonnevek helyesírása), Vezetéknév, keresztnév.
megfogalmazása, alkalmazása törekvés ezek megfelelő
különböző írástevékenységekben. alkalmazására.
Betűrejtvények.
Nyelvileg igényes minta követése a
beszédben.
16
bontása funkciója
színtereken.
20. Gyakorlás Köznevek és tulajdonnevek Nyelvi-nyelvtani jelenségek Kis és nagy kezdőbetű.
felismerése, megkülönböztetése; felismerése a gyakorlati tudás Helyesírási szabály.
Mf. 38–39. helyesírásuk gyakorlása különböző alapján. A tulajdonnév fajtái.
írástevékenységekben. Hiányos
mondatok kiegészítése Nyelvileg igényes minta követése a
köznevekkel, tulajdonnevekkel. beszédben.
Jelentésük alapján köznevek és
tulajdonnevek párosítása. Néhány alapvető helyesírási
szabály megismerése (főnevek
helyesírása), törekvés ezek
megfelelő alkalmazására.
egészlegesen.
A FŐNÉV ÉS A HOZZÁ TARTOZÓK
21. Főnevekhez ragadva Toldalékos főnevek felismerése, Nyelvi-nyelvtani jelenségek Toldalékos főnév.
Toldalékos főnevek vizsgálata. felismerése a gyakorlati tudás Szótő és toldalék.
A toldalékok szerepének alapján. Szókapcsolatok.
17
bontása funkciója
Tk. 46–47.; Mf. 40–41. megbeszélése. Mondatalkotás.
A toldalékos főnevek használatának Jelentések megadása a diák saját
gyakorlása mondatalkotással, szavaival. Az aktív és passzív
mondatba helyezéssel. szókincs folyamatos bővítése,
Szókapcsolatok alkotása toldalékos szókincsgyakorlatok.
főnevekkel. Helytelen mondatok
javítása főnevek toldalékolásával. Néhány alapvető helyesírási
Játékos szóalkotási feladatok: szabály megismerése (toldalékos
toldalékos főnevek alkotása főnevek helyesírása), törekvés ezek
szótagok sorba rendezésével; a megfelelő alkalmazására.
szerialitás fejlesztése. Nyelvtani
fogalomalkotás, szabály Nyelvileg igényes minta követése a
megfogalmazása. Toldalékos beszédben.
főnevek szótőre és toldalékra
tagolása. Alkalmazkodás a kommunikációs
színtereken.
22. Egynél többen vannak „Egy és több” felismerése, Nyelvi-nyelvtani jelenségek Egy, több.
A többes számú fogalmuk tisztázása, adekvát felismerése a gyakorlati tudás Egyes számú főnevek. Többes
főnevek használata. Főnevek csoportosítása: alapján. számú főnevek. Kik? Mik?
egyes számú, többes számú Gondolattérkép (egyes és
Tk. 48–49.; Mf. 42–43. főnevek. Egyes számú, többes Néhány alapvető helyesírási többes szám).
számú főnevek fogalmának szabály megismerése (többes
értelmezése. számú főnevek helyesírása),
A többes számú főnevek törekvés ezek megfelelő
18
bontása funkciója
leggyakrabban használt alkalmazására.
toldalékának megfigyelése,
használatának gyakorlása. Többes Nyelvileg igényes minta követése a
számú főnevek felismerése. Többes beszédben.
számú főnevek szótőre és
toldalékra bontása. Tőváltozatok. Alkalmazkodás a kommunikációs
Egyes és többes számú főnevek folyamatban a szövegalkotást
mondatba helyezése, mondatok befolyásoló tényezőkhöz
értelmezése. Egyes számban álló, egészlegesen. Gyakorlottság a
de több dologra utaló főnevek szövegalkotásban a korosztály által
felismerése. Nyelvi következtetések jól ismert nyelvhasználati
levonása, szabályalkotás. színtereken.
Tanulástechnika: vázlatkészítés,
tananyag tartalmi összefoglalása Tanulástechnika: vázlatkészítés.
vázlat alapján.
23. Kit? Mit? Kiket? A -t toldalékos főnevek helyes Nyelvi-nyelvtani jelenségek Kit? Mit?
Miket? használata mondatalkotással, felismerése a gyakorlati tudás Kiket? Miket?
A főnevek és a –t szövegértelmezéssel. alapján. A -t toldalékos főnevek.
A vizuális észlelés, figyelem A -t toldalék.
Tk. 50.; Mf. 44–45. fejlesztése a fejezetnyitó kép Nyelvileg igényes minta követése a
részletei alapján. A -t toldalékos beszédben.
főnevek szerepének megállapítása a
mondaton belül; helyesírásuk Alkalmazkodás a kommunikációs
megfigyelése, következtetések, folyamatban a szövegalkotást
szabályalkotás. befolyásoló tényezőkhöz
A -t toldalékos főnevek egészlegesen. Gyakorlottság a
felismerése, kiválasztása, mondatba szövegalkotásban a korosztály által
foglalása. A -t toldalékos főnevek jól ismert nyelvhasználati
19
bontása funkciója
felismerésének gyakorlása. Kérdő színtereken.
mondatok megválaszolása -t
toldalékos főnevek használatával.
24. Miből? Miben? Mibe? A -ból/-ből, -ba/-be, -ban/-ben Nyelvi-nyelvtani jelenségek Honnan? Miből? Hol? Miben?
A -ból/-ből, -ba/-be, toldalékos főnevek helyes felismerése a gyakorlati tudás Hová? Mibe?
-ban/-ben használata mondatalkotással, alapján. A -ból/-ből, -ba/-be,
szövegértelmezéssel. Tematikus, -ban/-ben toldalék.
Tk. 51.; Mf. 46–47. irányított beszélgetés a -ból/-ből, - Nyelvileg igényes minta követése a
ba/-be, -ban/-ben toldalékos beszédben.
főnevek használatával. Toldalékos
főnevek szótőre és toldalékra Alkalmazkodás a kommunikációs
tagolása; hasonlóságok felismerése, folyamatban a szövegalkotást
szóbeli megfogalmazása. Mondatba befolyásoló tényezőkhöz
helyezett toldalékolt főnevek egészlegesen. Gyakorlottság a
jelentésének és a mondat szövegalkotásban a korosztály által
jelentésének összefüggése, jól ismert nyelvhasználati
vizsgálata. Szituációs játék, színtereken.
helyzetfelismerés, kommunikációs
gyakorlat. A -ból/-ből, -ba/-be, - A helyesírási szabályok
ban/-ben toldalékos főnevek alkalmazása különböző
szerepének megállapítása a írástevékenységekben.
mondaton belül; helyesírásuk
megfigyelése, következtetések,
szabályalkotás.
A helyesírási szabályok
alkalmazása különböző
írástevékenységekben.
20
bontása funkciója
25. Miről? Min? Mire? A -ról/-ről, -on/-en/-ön/-n, -ra/-re Nyelvi-nyelvtani jelenségek Miről? Min? Mire?
A -ról/-ről, -on/-en/ toldalékos főnevek helyes felismerése a gyakorlati tudás A -ról/-ről, -on/-en/-ön/-n,
-ön/-n, -ra/-re használata mondatalkotással, alapján. -ra/-re toldalék.
szövegértelmezéssel. Tematikus, Népi mondóka.
Tk. 52.; Mf. 48. irányított játék a -ról/-ről, -on/-en/- Nyelvileg igényes minta követése a Tartalom.
ön/-n, -ra/-re toldalékos főnevek beszédben.
használatával. Toldalékos
főnevekből csoportalkotás, Alkalmazkodás a kommunikációs
szabályfelismerés, a vizuális folyamatban a szövegalkotást
percepció fejlesztése. befolyásoló tényezőkhöz
A Miről? Min? Mire? kérdésekre egészlegesen. Gyakorlottság a
válaszoló főnevek toldalékainak szövegalkotásban a korosztály által
megfigyelése, vizsgálata, jól ismert nyelvhasználati
szabályalkotás; nyelvi színtereken.
következtetések megállapítása.
Toldalékos főnevek gyűjtése A helyesírási szabályok
indukciós szövegből. A -ról/-ről, - alkalmazása különböző
on/-en/-ön/-n, -ra/-re toldalékos írástevékenységekben.
főnevek szerepének megállapítása a
mondaton belül; helyesírásuk
megfigyelése, következtetések,
szabályalkotás. A helyesírási
szabályok alkalmazása különböző
írástevékenységekben. Kérdések
alapján főnevek toldalékolása.
Helytelenül használt toldalékok
felismerése, javítása.
21
bontása funkciója
26. Mitől? Minél? Mihez? A -tól/-től, -nál/-nél, -ra/-re Nyelvi-nyelvtani jelenségek Mitől? Minél? Mihez? A -tól/-
A -tól/-től, toldalékos főnevek helyes felismerése a gyakorlati tudás től, -nál/-nél,
-nál/-nél, -ra/-re, -hoz/- használata mondatalkotással, alapján (pl. hang, szó, mondat; -ra/-re toldalék.
hez/-höz szövegértelmezéssel. Szituációs rövid és hosszú hangok, magán- és
játék iránygyakorlatokkal, mássalhangzók).
Tk. 53.; Mf. 49. toldalékos főnevek használatával.
Toldalékos főnevek alkotása szavak Nyelvileg igényes minta követése a
(szótő) és toldalékok beszédben.
egyeztetésével. Toldalékos főnevek
gyűjtése betűrácsból. Hiányos Alkalmazkodás a kommunikációs
mondatok kiegészítése képek folyamatban a szövegalkotást
alapján toldalékos főnevekkel. befolyásoló tényezőkhöz
Mondatba helyezett toldalékolt egészlegesen. Gyakorlottság a
főnevek jelentésének és a mondat szövegalkotásban a korosztály által
jelentésének összefüggése, jól ismert nyelvhasználati
vizsgálata. A -tól/-től, -nál/-nél, - színtereken.
ra/-re toldalékos főnevek
szerepének megállapítása a A helyesírási szabályok
mondaton belül; helyesírásuk alkalmazása különböző
megfigyelése, következtetések, írástevékenységekben.
szabályalkotás.
A helyesírási szabályok
27. Főnév előtt A névelők megfigyelése, Nyelvi-nyelvtani jelenségek Névelő.
A névelő és a névutó felismerésük, helyes használatuk. felismerése a gyakorlati tudás Főnév előtt áll, vele együttes
Fogalomalkotás nyelvi tapasztalat alapján. (mellékes) jelentést alkot
22
bontása funkciója
Tk. 54–55.; Mf. 50–51. alapján. Induktív ismeretelsajátítás. mondat szinten.
A határozott és határozatlan névelő Nyelvileg igényes minta követése a Határozott, határozatlan
szerepének megfigyeltetése beszédben. névelő.
mondatpárokban. Határozott, Gondolattérkép.
határozatlan névelők alkalmazása Alkalmazkodás a kommunikációs
írásban és szóban. Névelők pótlása folyamatban a szövegalkotást
mondatokban. Szabályok befolyásoló tényezőkhöz
alkalmazása. A nyelvi gondolkodás egészlegesen. Gyakorlottság a
fejlesztése, összehasonlítás, szövegalkotásban a korosztály által
jelentésváltozás. Nyelvileg hibás jól ismert nyelvhasználati
mondatok javítása. színtereken.
A határozatlan névelő felismerése.
Mondatok átalakítása során a Az aktív szókincs gazdagítása; a
jelentésváltozás megfigyelése. kommunikációs kompetencia
fejlesztése mese folytatásával.
28. Főnév után A névutók, a névutós főnevek Nyelvi-nyelvtani jelenségek Névutó.

A névutó felismerése, alkotása. Nyelvi és felismerése a gyakorlati tudás Közvetlenül a főnév után áll,
nyelvtani jelenségek felismerése, alapján vele szókapcsolatot, együttes
Tk. 56–57.; Mf. 50–51. gyakorlati alkalmazása. Névutós jelentést alkot mondat szinten
főnevek alkotása. A névutós Néhány alapvető helyesírási is.
főnevek helyesírásának tudatos szabály megismerése (névutós
alkalmazása, a helytelenül használt főnevek helyesírása), törekvés ezek
névutók javítása. A kommunikáció megfelelő alkalmazására.
fejlesztése, mondatalkotások,
történetalkotás megadott témáról. Nyelvileg igényes minta követése a
Névutós főnevek, szerkezetek beszédben.
keresése mondatokban.
Hiányos mondatok kiegészítése Alkalmazkodás a kommunikációs
23
bontása funkciója
névutókkal. folyamatban a szövegalkotást
A névutó és a főnév kapcsolata. befolyásoló tényezőkhöz
Kapcsolódó feladatok: szövegnek egészlegesen. Gyakorlottság a
megfelelő rajz készítése. szövegalkotásban a korosztály által
színtereken.
29. Összefoglalás Az anyanyelvi tudatosság Nyelvi-nyelvtani jelenségek A főnevek a szófajok egyik

fejlesztése. A főnévről tanultak felismerése a gyakorlati tudás csoportja.
rendszerezése. A főnevek alapján.
felismerése, csoportosítása,
helyesírása. A tanult helyesírási Nyelvileg igényes minta követése a
szabályok felismerése, alkalmazása, beszédben.
tudatosítása. Szövegben főnevek
keresése, csoportosítása jelentésük Alkalmazkodás a kommunikációs
szerint. Tollbamondás: szavak, folyamatban a szövegalkotást
szöveg. befolyásoló tényezőkhöz
színtereken.
24
bontása funkciója
30. Témazáró dolgozat A főnévről tanult ismeretek
felmérése.
A MELLÉKNÉV
31. A tulajdonságok Irányított beszélgetés a fejezetnyitó Nyelvi-nyelvtani jelenségek A melléknév.

szófaja képről. felismerése a gyakorlati tudás A főnév valamely aktuálisan
A melléknév Igaz, hamis állítások a tematikus alapján. vagy általában igaz,
kép alapján. „mellékesebb” tulajdonságát
Tk. 60.; Mf. 52–53. A melléknév bevezetése, fogalma, Nyelvileg igényes minta követése a vagy egyéb jellemzőjét fejezi
jelentése. beszédben. ki, pl. a milyenségét.
Fogalomalkotás megfigyelés után, Kijelölheti több főnév közül
nyelvi tapasztalat alapján, Alkalmazkodás a kommunikációs valamelyiket, jellemzője
tematikus szógyűjtés. folyamatban a szövegalkotást alapján. Kifejezheti egy vagy
A melléknév szerepe befolyásoló tényezőkhöz több főnév nagyságát, méretét.
beszédünkben, írásunkban. Versben egészlegesen. Gyakorlottság a
melléknevek keresése. Mondatok szövegalkotásban a korosztály által
kiegészítése kérdések alapján. jól ismert nyelvhasználati
Anyanyelvi kompetencia színtereken.
fejlesztése: szóláshasonlatok
kiegészítése. Tantárgyi kapcsolódás Az önellenőrzés fejlesztése a
a környezetismerethez: Magyar helyesírási szótár
tulajdonságok párosítása használatával.
érzékszervekkel. Írásbeli
szövegalkotás: történetalkotás
25
bontása funkciója
megadott szókapcsolatokkal.
32. Melléknevek fokról A melléknév fokozása, szerepe, a Nyelvi-nyelvtani jelenségek Fokozás, tulajdonságok
fokra fokozott melléknevek felismerése, felismerése a gyakorlati tudás mértékének összehasonlítása.
A melléknév fokozása kifejezési lehetősége. alapján.
A tulajdonságok mértékének Alapfok, középfok, felsőfok.
Tk. 61.; Mf. 54. összehasonlítása mondatok, táblázat Néhány alapvető helyesírási A fokozás toldalékai.
kiegészítésével. szabály megismerése (fokozott Szótőváltozás.
A fokozott melléknevek melléknevek helyesírása), törekvés Gondolattérkép (melléknév
helyesírása, használatuk. ezek megfelelő alkalmazására. fokozása)
Középfokú, felsőfokú melléknevek
kiválasztása, szótagolásuk, Nyelvileg igényes minta követése a
toldalékolásuk. Az alapfok, a beszédben.
középfok és a felsőfok toldalékainak
megismerése. Alkalmazkodás a kommunikációs
Mondatalkotás: különböző fajtájú folyamatban a szövegalkotást
mondatok alkotása fokozott befolyásoló tényezőkhöz
melléknevekkel. egészlegesen. Gyakorlottság a
A szótő változásának megfigyelése szövegalkotásban a korosztály által
a melléknevek fokozása során. jól ismert nyelvhasználati
színtereken.
33. Rokonság vagy A rokon értelmű, ellentétes Nyelvi-nyelvtani jelenségek Rokon értelmű, ellentétes
ellentét? jelentésű melléknevek szerepe. felismerése a gyakorlati tudás jelentésű melléknevek.
Rokon értelmű Szókincsbővítés: rokon értelmű, alapján. Melléknév+főnév
melléknevek ellentétes jelentésű melléknevek szókapcsolat.
gyűjtése. Képrejtvények Jelentések megadása a diák saját
Tk. 62–63.; Mf. 55. megoldása. Mondatok felolvasása szavaival. Az aktív és passzív
helyes ejtéssel. szókincs folyamatos bővítése,
26
bontása funkciója
Ellentétes jelentésű melléknevek szókincsgyakorlatok.
leírása, mondatba foglalása.
Szólások, közmondások olvasása, A kommunikáció fejlesztése
jelentésük értelmezése, mondat- és történetalkotással.
melléknevek keresése. Szósorokban
rokon értelmű, illetve oda nem illő
melléknevek kiválasztása.
34. Írjuk helyesen! Melléknevek, fokozott melléknevek Nyelvi-nyelvtani jelenségek A melléknév helyesírása.
A melléknevek helyesírásának gyakorlása. felismerése a gyakorlati tudás Szavak végén az -ó, -ő;
helyesírása Mimetikus játékkal a alapján. -ú, -ű.
kommunikáció fejlesztése. j-ly a melléknevekben
Tk. 64–65.; Mf. 56–57. Mondatok kiegészítése Néhány alapvető helyesírási
melléknévvel. Összetartozó szavak szabály megismerése (pl. –ó, -ő, -ú,
párosítása, mondatba foglalása. -ű a szavak végén, j - ly a
Véleménynyilvánítás indoklással. melléknevekben), törekvés ezek
A j, ly a melléknevekben, a megfelelő alkalmazására.
fokozott melléknevek helyesírása.
Szólánc a melléknevekkel. Nyelvileg igényes minta követése a
beszédben.
Szókincsfejlesztés
szómagyarázattal.
35. Melléknevek A melléknévről tanult ismeretek Nyelvi-nyelvtani jelenségek A melléknév jelentése,
összegezve összefoglalása. felismerése a gyakorlati tudás fokozása, helyesírása.
A melléknevek A szociális kompetencia fejlesztése alapján. Gondolattérkép a
összefoglalása csoportmunkával: vers melléknevekről tanultak
mondanivalójának Nyelvileg igényes minta követése a rendszerezésére.
27
bontása funkciója
Tk. 66–67.; Mf. 58–59. megfogalmazása, folytatásának beszédben.
kitalálása, egymás munkájának
értékelése. Versrészletben Alkalmazkodás a kommunikációs
melléknevek keresése. Szólások, folyamatban a szövegalkotást
közmondások jelentésének befolyásoló tényezőkhöz
magyarázata, találós kérdések egészlegesen. Gyakorlottság a
megfejtése. Mondatbővítés szövegalkotásban a korosztály által
melléknevekkel, összekeveredett jól ismert nyelvhasználati
betűk sorba rendezése, mondatok színtereken.
értelmének kifejezése
melléknévvel. Helyesírási A szociális kompetencia fejlesztése
gyakorlatok, melléknevek csoportmunkával.
elválasztása, mássalhangzók; j vagy
ly a melléknevekben. Rokon
értelmű és ellentétes jelentésű
szavak kiválasztása. Grafikus
szervező értelmezése:
következtetés, általánosítás.
A helyesírási szabályok és a
melléknévről tanult ismeretek
28
bontása funkciója
36. Témazáró dolgozat A melléknevekről szerzett
ismeretek felmérése.
AZ IGE
37. Igéről igére Beszélgetés a fejezetnyitó képről. Nyelvi-nyelvtani jelenségek Az ige fogalma, jelentése.
Az ige Az ige jelentésének vizsgálata, igék felismerése a gyakorlati tudás Cselekvés, történés, létezés,
jelentés szerinti csoportosítása. alapján. állapot.
Tk. 70–71.; Mf. 60–61. Vers ritmikus felolvasása, a benne
található igék megkeresése. Nyelvileg igényes minta követése a Gondolattérkép.
A szóbeli kifejezőkészség beszédben.
fejlesztése: a különbségek
indoklása mondatba foglalással. Alkalmazkodás a kommunikációs
Igék alkotása többféleképpen: folyamatban a szövegalkotást
összekevert és megadott betűkből. befolyásoló tényezőkhöz
Totó kitöltése az igék jelentése egészlegesen. Gyakorlottság a
alapján. szövegalkotásban a korosztály által
Közmondások értelmezése, találós jól ismert nyelvhasználati
kérdések megfejtése. színtereken.
Igék keresése szövegben.
38. Rokonság vagy Rokon értelmű, ellentétes jelentésű Nyelvi-nyelvtani jelenségek A rokon értelmű és az
ellentét? igék alkalmazása szóban, írásban, felismerése a gyakorlati tudás ellentétes jelentésű igék
Rokon értelmű, változatos használatuk. Igék alapján. felismerése, szerepe.
ellentétes jelentésű jelentésének eljátszása.
29
bontása funkciója
igék A fejezetnyitó kép alapján állítások Jelentések megadása a diák saját
igazságértékének eldöntése. Igék szavaival. Az aktív és passzív
Tk. 72–73.; Mf. 62–63. rokon értelmű alakjának szókincs folyamatos bővítése,
megkeresése, válogató másolás. szókincsgyakorlatok.
Vicc elmesélése ellentétes jelentésű
igék használatával. Rokon értelmű, Néhány alapvető helyesírási
ellentétes jelentésű igék gyűjtése. A szabály megismerése, törekvés
szociális kompetencia fejlesztése ezek megfelelő alkalmazására.
páros munkával: szótagok
kiegészítése, a kapott szavak Nyelvileg igényes minta követése a
ellentétének leírása. Mondatalkotási beszédben.
gyakorlatok szóban és írásban.
Szógyűjtés négyes forgóban. Alkalmazkodás a kommunikációs
Közmondások az igék ellentétes folyamatban a szövegalkotást
jelentésű párjával. befolyásoló tényezőkhöz
színtereken.
A szociális kompetencia fejlesztése

páros munkával.
39. Izgő-mozgó szavak A cselekvést jelentő szavak Nyelvi-nyelvtani jelenségek Cselekvést jelentő ige.
A cselekvést jelentő jelentésének megfigyelése. felismerése a gyakorlati tudás Legtöbbször a cselekvő
igék Cselekvést jelentő igék keresése alapján. akaratától függ.
betűhálóban, szóhalmazban,
Tk. 74–75.; Mf. 64–65. szövegben. Mondatok kiegészítése Nyelvileg igényes minta követése a
igével. Szótagokból cselekvést beszédben.
30
bontása funkciója
jelentő igék alkotása. Szavak
betűrendbe sorolása. Szólások Alkalmazkodás a kommunikációs
kiegészítése, jelentésük folyamatban a szövegalkotást
értelmezése. Kapcsolódás az befolyásoló tényezőkhöz
olvasáshoz: rímelő szavak keresése egészlegesen. Gyakorlottság a
megadott igékhez, versírási szövegalkotásban a korosztály által
csoportban. Szavak magyarázata. jól ismert nyelvhasználati
Különböző betűtípusokkal írt színtereken.
szavak olvasásának gyakorlása.
Egyszeres választások indoklással.
40. Történt valami? Képekről mondatok alkotása. A Nyelvi-nyelvtani jelenségek Történést jelentő ige.
A történést jelentő történést jelentő igék felismerése. felismerése a gyakorlati tudás Az esemény akaratunktól
igék Hírek címének megfigyelése, alapján. függetlenül zajlik.
véleményalkotás, bennük történést
Tk. 76–77.; Mf. 66–67. jelentő igék keresése. Szöveg Nyelvileg igényes minta követése a
olvasása, szógyűjtés érzékszervi beszédben.
megfigyelések alapján.
Memóriafejlesztés emlékezetből Alkalmazkodás a kommunikációs
írással. Történést jelentő igék folyamatban a szövegalkotást
tematikus gyűjtése, összekapcsolva befolyásoló tényezőkhöz
helyes ejtési gyakorlattal. egészlegesen. Gyakorlottság a
Különböző helyesírási feladatok szövegalkotásban a korosztály által
megoldása: igék másolása jól ismert nyelvhasználati
csoportosítva; összekevert betűk színtereken.
sorba rendezése után szóírás;
tollbamondás párban diktálással.
Vers olvasása, szókép értelmezése.
Mondatok kiegészítése történést
31
bontása funkciója
jelentő igékkel.
Képekről szavak alkotása;
összefüggő történet kitalálása
párban megadott szavak és képek
felhasználásával. Rejtvény
megfejtése igék beillesztésével.
Szavak párosítása képekkel.
41. Van vagy nincs? A létezést jelentő igék felismerése. Nyelvi-nyelvtani jelenségek Létezést jelentő ige.
A létezést és állapototJátékos kommunikációs gyakorlat felismerése a gyakorlati tudás A létigék az élőlények vagy
jelentő igék párban. Szóbeli szövegalkotási alapján. élettelen dolgok létéről vagy
gyakorlatokkal kapcsolódás a nemlétéről tudósítanak.
Tk. 78–79.; Mf. 68–69. fogalmazási ismeretekhez: a szöveg Nyelvileg igényes minta követése a Állapotige: az élőlények
címzettje és feladója, a szóismétlés beszédben. érzelmeiről vagy egyéb
elkerülésének gyakorlása; levélírás állapotáról tudósít.
egy adott élményről egy barátnak. Alkalmazkodás a kommunikációs
Igék csoportosítása megadott folyamatban a szövegalkotást
szempontok szerint. Különböző befolyásoló tényezőkhöz
szövegműfajok olvasása: hír, levél. egészlegesen. Gyakorlottság a
Hiányos mondatok kiegészítése szövegalkotásban a korosztály által
létezést jelentő igékkel. Párban jól ismert nyelvhasználati
diktálás utáni tollbamondás. színtereken.
Szópárok hiányzó szavainak
beírása a minta alapján.
Programok tervezése: megadott
események beírása a naptár
megfelelő helyére; a hiányzó
helyekre önálló tervezés. A
figyelem fejlesztése: megadott
32
bontása funkciója
szavakban elbújt szavak keresése,
számosságuk megállapítása.
Kapcsolódás az olvasáshoz:
felelgetős játékpárbeszédek
olvasása. Versben található igék
megkeresése, adott szempont
szerinti csoportosításuk.
Állapotigék alkotása a hiányzó betű
kiegészítésével.
42. A végén is helyesen Szabály felfedezése, megállapítása: Nyelvi-nyelvtani jelenségek Az -ít, -dít és az -ul, -ül végű
Az igék helyesírása találós kérdések megfejtése, felismerése a gyakorlati tudás igék.
igekeresés, az igék helyesírásának alapján. Az igék végén az -ul,
Tk. 80–81.; Mf. 70– megfigyelése; állítások -ül toldalék mindig rövid.
71.. megfogalmazása. Történetalkotás Néhány alapvető helyesírási Az igék végén az -ít,
megadott igékkel. A tanult szabály megismerése, törekvés -dít toldalék mindig hosszú
helyesírási szabályok alkalmazása ezek megfelelő alkalmazására.
feladatokban. Szavak felolvasása
helyes ejtéssel, igékből párok Nyelvileg igényes minta követése a
alkotása. Igékben j és ly pótlása beszédben.
páros munkában, az önellenőrzési
képesség fejlesztése, társ Alkalmazkodás a kommunikációs
ellenőrzése. Igék kiegészítése folyamatban a szövegalkotást
mássalhangzókból álló befolyásoló tényezőkhöz
betűkapcsolatokkal. Találós egészlegesen. Gyakorlottság a
kérdések megfejtése, bennük igék szövegalkotásban a korosztály által
keresése, meghatározásoknak jól ismert nyelvhasználati
megfelelő válogató másolás. Igék színtereken.
toldalékainak pótlása csoportokban.
Megadott toldalékokkal ellátott
33
bontása funkciója
igékkel különböző fajtájú
mondatok alkotása. Igekeresés
szövegben, mondatokban, hiányzó
toldalékok pótlása.
Történet folytatása, négysoros vers
írása adott igékkel.
43. Kik és mennyien? Mondatok jelentésének eljátszása Nyelvi-nyelvtani jelenségek Egyes szám, többes szám.
Az ige és a szám, némajátékkal. Főnevet helyettesítő felismerése a gyakorlati tudás Én, te, ő, mi, ti, ők felsorolása
személy szavak megfigyelése. Szövegben a alapján. (itt még a személyes névmás
cselekvő személyének fogalmának tanítása nélkül),
Tk. 82–83.; Mf. 72–73. megkeresése, párosításuk az Néhány alapvető helyesírási azonosítása az ige toldalékával
igékkel. Egyes és többes számú szabály megismerése, törekvés
igék csoportosítása, a szótő és ezek megfelelő alkalmazására.
toldalék jelölése.
Mondatok igéinek átalakítása Nyelvileg igényes minta követése a
megadott szám és személy szerint. beszédben.
Igék jelentésének magyarázata
többféleképpen: rokon értelmű Alkalmazkodás a kommunikációs
szóval, mondatba foglalással, folyamatban a szövegalkotást
némajátékkal, körülírással. Főnév befolyásoló tényezőkhöz
és ige egyeztetése, hibás szöveg egészlegesen. Gyakorlottság a
javítása, a helyes szöveg diktálása szövegalkotásban a korosztály által
tollbamondással. Igék gyűjtése jól ismert nyelvhasználati
megadott szabály szerint. színtereken.
34
bontása funkciója
44. Múlt, jelen, jövő idő Irányított beszélgetés a fejezetnyitó Nyelvi-nyelvtani jelenségek Igeidők.
Az igeidők képről. Véleményalkotás, érvelés. felismerése a gyakorlati tudás Jelen, múlt, jövő idő.
Az igék vizsgálata, alapján. Gondolattérkép (igeidők).
Tk. 86–87.; Mf. 74–75. összehasonlítása. Szavak,
szószerkezetek, mondatok olvasása, Nyelvileg igényes minta követése a
igék csoportosítása idejük szerint. beszédben.
Történet folytatása, mondatok
alkotása. Alkalmazkodás a kommunikációs
A cselekvés, történés, létezés folyamatban a szövegalkotást
idejére utaló szavak megfigyelése, befolyásoló tényezőkhöz
megkeresése. Meserészlet olvasása, egészlegesen. Gyakorlottság a
helyszín, szereplők megbeszélése. szövegalkotásban a korosztály által
Igék megkeresése, idejük jól ismert nyelvhasználati
megállapítása. színtereken.
A sorba nem illő igék megkeresése,
állítások indoklása. Kép és szöveg
párosítása, témájuk felismerése.
Jelenet eljátszása, párbeszédes
olvasás.
Mondatok időrendbe állítása.
45. Éppen most… A kreativitás fejlesztése Nyelvi-nyelvtani jelenségek A jelen idejű ige.
A jelen idő képzeletbeli videofilm készítésével. felismerése a gyakorlati tudás Jelen időre utaló szavak.
Különböző műfajú szövegek alapján. Gondolattérkép.
Tk. 88–89.; Mf. 76–77. olvasása: tudósítás egy cukrászda
megnyitójáról. Kérdések alkotása a Nyelvileg igényes minta követése a
szöveg alapján, a benne lévő igék beszédben.
35
bontása funkciója
megkeresése, páros munkában
jelentésük megbeszélése. Az Alkalmazkodás a kommunikációs
igeidők megállapítása. Jelen idejű folyamatban a szövegalkotást
igék a mondatokban, szövegben. befolyásoló tényezőkhöz
Mondatlánc alkotása az egymással egészlegesen. Gyakorlottság a
értelmileg összetartozó szavakkal. szövegalkotásban a korosztály által
Mondatalkotás kép alapján, jól ismert nyelvhasználati
szógyűjtés adott idő alatt. Szavak színtereken.
csoportosítása megadott
szempontok szerint, igekeresés,
jelen idejű igék kiválasztása.
Képről mondatok alkotása, igék
leírása. Szósorokba nem illő igék
megkeresése, a választás
indoklásával. Népköltés, napirend
kiegészítése jelen idejű igékkel.
Igekeresés szövegben, jelentés
szerinti és idejük szerinti
besorolásuk. Szöveg átalakítása,
tapasztalatok megbeszélése. Mese
mondatainak időrendbe állítása, a
mese folytatása. Megadott betűvel
kezdődő jelen idejű igék gyűjtése,
leírásuk különböző szempontok
szerint csoportosítva.
46. Régebben esett meg Élménybeszámoló tartása egy Nyelvi-nyelvtani jelenségek A múlt idejű ige.
A múlt idő korábban megtörtént eseményről. felismerése a gyakorlati tudás Múlt időre utaló szavak.
Szövegben igék keresése. Szöveg, alapján. Időt jelölő kifejezések.
36
bontása funkciója
Tk. 90–91.; Mf. 78–79. szószerkezetek, szavak olvasása, A múlt idő toldaléka:
szószerkezetek időrendi sorrendbe Néhány alapvető helyesírási magánhangzó után -t;
állítása. Időt jelölő kifejezések szabály megismerése (múlt idő mássalhangzó után -tt.
használatával történetalkotás. toldaléka), törekvés ezek megfelelő
Helyesírási szabály alkalmazására.
megfogalmazása (-t, -tt). Jelen idejű
igék átalakítása múlt idejűvé, az Nyelvileg igényes minta követése a
összetartozó párok felolvasása. beszédben.
Szótő és toldalék megkeresése,
toldalékok megfigyelése; múlt idejű Alkalmazkodás a kommunikációs
igék csoportosítása toldalékok folyamatban a szövegalkotást
szerint. Betűsorok szavakká befolyásoló tényezőkhöz
tagolása, igék párjának egészlegesen. Gyakorlottság a
megkeresése, az igeidők szövegalkotásban a korosztály által
megnevezése. Igék kiegészítése a jól ismert nyelvhasználati
múlt idő megfelelő toldalékával, a színtereken.
szabály alkalmazásával. Múlt idejű
igék kiválogatása szósorokban,
másolás betűrendben.
Kérdésekre válaszadás teljes
mondattal. Igék átalakítása: jelen
időből múlt idejűvé. Jelen időre,
illetve múlt időre utaló szavak
kiválasztása szövegben.
47. A jövőben következik A jövő idejű igék felismerése. Nyelvi-nyelvtani jelenségek A jövő idejű ige.
A jövő idő Fogalomalkotás nyelvi tapasztalat felismerése a gyakorlati tudás A jövőre utaló
alapján, helyesírási szabály alapján. kifejezések.
37
bontása funkciója
Tk. 92–93.; Mf. 80–81. megfogalmazása. A jövő idejű ige A jövő idejű igék toldalékai.
toldaléka. Jövő idejű igék Néhány alapvető helyesírási
alkalmazása különböző szabály megismerése (jövő idejű
feladatokban. Egy adott helyzet igék helyesírása), törekvés ezek
eljátszása csoportban. megfelelő alkalmazására.
Történetalkotás megadott
helyzetekhez. Igék átalakítása jelen, Nyelvileg igényes minta követése a
múlt idejűvé. Plakát szövegének beszédben.
olvasása, tartalmának megbeszélése
négyes forgóban. Alkalmazkodás a kommunikációs
Az olvasottak alapján elképzelés folyamatban a szövegalkotást
után történet vagy rajzkészítés adott befolyásoló tényezőkhöz
témához. Igék párosítása, a hiányzó egészlegesen. Gyakorlottság a
jövő idejű igealakok megkeresése. szövegalkotásban a korosztály által
A tanultak alkalmazása: jövő idejű jól ismert nyelvhasználati
mondatok alkotása. színtereken.
48. Minden időben Az igeidőkhöz kapcsolódó Nyelvi-nyelvtani jelenségek Az igeidők: jelen, múlt, jövő
Az igeidők helyesírási gyakorlatok. Helyesírási felismerése a gyakorlati tudás idő.
összefoglalása problémák elemzése. Állítások alapján. Jellemzőik.
igazságértékének eldöntése. Igék
Az igéről tanultak gyűjtése a tanult szabályokhoz, Nyelvileg igényes minta követése a
összefoglalása igék átalakítása különböző idejűvé. beszédben.
Mondatok kiegészítése, hibajavítás,
Tk. 94-95.; Mf. 82–83. nyelvhelyességi, egyeztetési hibák Alkalmazkodás a kommunikációs
javítása. Kapcsolódási pont a folyamatban a szövegalkotást
rajzhoz, technikához: születésnapi befolyásoló tényezőkhöz
38
bontása funkciója
meghívó készítése. Ábra (grafikus egészlegesen. Gyakorlottság a
szervező) alapján az igékről szövegalkotásban a korosztály által
tanultak megfogalmazása, jól ismert nyelvhasználati
elmondása. Igékben megadott színtereken.
betűkapcsolatok, j vagy ly pótlása,
az igék csoportosítása idejük
szerint. Igék keresése betűhálóban,
betűrendbe sorolás, az igeidők
megállapítása. Totó, ellentétes
jelentésű párok keresése.
Az igéről tanultak összefoglalása,
az igék elemzése megadott
szempontok alapján. Az igék
helyesírásáról tanultak alkalmazása:
csoportosítás, kiegészítés,
átalakítás, alkalmazás.
Az igéről tanultak összefoglalása,
az igék elemzése megadott
szempontok alapján. Az igék
helyesírásáról tanultak alkalmazása:
csoportosítás, kiegészítés,
átalakítás, alkalmazás.
Játsszunk a nyelvvel! Kétféle
igeidő egy mondatban.
AZ IGEKÖTŐ
49. A hűséges szófaj Az igekötős ige fogalma, Nyelvi-nyelvtani jelenségek Az igekötő.
39
bontása funkciója
Az igekötő fogalomalkotás nyelvi tapasztalat, felismerése a gyakorlati tudás Az igéhez kapcsolódik.
megfigyelés alapján. Az igekötők alapján. Önálló szófaj.
Tk. 98–99.; Mf. 84–85. jelentésmódosító szerepe. Igekötők Az igekötő módosítja vagy
gyűjtése foglalkozásokkal Jelentések megadása a diák saját megváltoztatja az ige eredeti
kapcsolatosan. Cselekvések szavaival. Az aktív és passzív jelentését.
bemutatása. A leggyakoribb szókincs folyamatos bővítése, A leggyakoribb igekötők.
igekötők megismerése. szókincsgyakorlatok.
Összetartozó mondatdarabok
párosítása, mondatfajták Néhány alapvető helyesírási
megállapítása. Igekötős igék szabály megismerése (igekötős
felismerése szósorban. Vers igék helyesírása), törekvés ezek
kiegészítése megadott igékkel. megfelelő alkalmazására.
Kapcsolódási pont a
fogalmazáshoz: a címadás Nyelvileg igényes minta követése a
gyakorlása. beszédben.
színtereken.
50. A helyváltoztató szófaj Kapcsolódás az énekhez, dalok Nyelvi-nyelvtani jelenségek Az igekötő az ige előtt áll:
Az igekötők helye gyűjtése megadott szempontoknak felismerése a gyakorlati tudás egybeírjuk.
megfelelően. Az igekötő és az ige alapján. Az igekötő és az ige közé más
Tk. 100-101.; Mf. 86– összekapcsolásának módjai. szó ékelődik: különírjuk.
87. Igekötős igealakok előállítása, Néhány alapvető helyesírási Az igekötő az ige után áll:
40
bontása funkciója
szabálytudatosítás. Egybeírt és szabály megismerése (az igekötős különírjuk.
különírt igekötős igealakok igék helyesírása), törekvés ezek Gondolattérkép (az igekötős
megfigyeltetése, megfigyelése, a megfelelő alkalmazására. igék helyesírása).
helyesírási szabály
megfogalmazása. Találós kérdések Nyelvileg igényes minta követése a
megfejtése, az igekötő és az ige beszédben.
közötti szavak szerepének
megfigyelése. Hiányos Alkalmazkodás a kommunikációs
mondókában az igekötők pótlása. folyamatban a szövegalkotást
Tagolatlan mondatok szavakra befolyásoló tényezőkhöz
bontása, helyes alakban történő egészlegesen. Gyakorlottság a
leírásuk. szövegalkotásban a korosztály által
A tanultak alkalmazása: mondatok jól ismert nyelvhasználati
alkotása az igekötők helyesírására színtereken.
vonatkozó minden lehetséges
szabályra. Összetartozó
mondatdarabok összekötése,
helyesírás gyakorlása másolással,
tollbamondással.
51. Igekötők helyesen Az igekötős igék helyesírásának Nyelvi-nyelvtani jelenségek Egybeírás, különírás.
Az igekötős igék gyakorlása. Az igekötőkről tanult felismerése a gyakorlati tudás
helyesírása ismeretek alkalmazása: elemzés, alapján.
tudatosítás, gyakorlás, alkalmazás.
Tk. 102–103.; Mf. 88– Igekötők pótlása mondatban, Néhány alapvető helyesírási
89. szövegben, igealakok előállítása, szabály megismerése (igekötős
elválasztás. Vélemény alkotása igék helyesírása), törekvés ezek
indoklással. A kreativitás megfelelő alkalmazására.
fejlesztése: megadott helyzet,
41
bontása funkciója
jelenet eljátszása; képrejtvények Nyelvileg igényes minta követése a
megfejtése. Nyelvhelyesség: beszédben.
helytelenül használt igekötők
javítása mondatokban. Ellentétes Alkalmazkodás a kommunikációs
jelentésű igekötős igék alkotása. folyamatban a szövegalkotást
Szótárhasználat gyakorlása befolyásoló tényezőkhöz
igekötős igék gyűjtése során. egészlegesen. Gyakorlottság a
Történetalkotás a gyűjtött igék szövegalkotásban a korosztály által
felhasználásával. Igekötős igék jól ismert nyelvhasználati
jelentésváltozásának megfigyelése, színtereken.
a tanultak alkalmazása.
Az összetett szavak és az igekötős
igék szótagolásának
összehasonlítása.
52. Igék sokasága Az igékről tanultak rendszerezése. Nyelvi-nyelvtani jelenségek Az igéről tanult ismeretek:
Az igék összefoglalása Az igék helyesírásáról tanultak felismerése a gyakorlati tudás igefajták tágabb jelentés
alkalmazása: csoportosítás, alapján. szerint;
Tk. 104–105.; Mf. 90– átalakítás, kiegészítés. Igeidőkkel, rokon értelmű igék;
91. igekötős igékkel kapcsolatos Nyelvileg igényes minta követése a ellentétes jelentésű igék;
feladatok: találós kérdések beszédben. igeidők;
megfejtése, bennük az igék szám és személy;
megkeresése, jelentés szerinti Alkalmazkodás a kommunikációs igekötős igék;
megnevezésük. Szavakban j vagy folyamatban a szövegalkotást az igék helyesírása.
ly pótlása, szavak diktálása, a befolyásoló tényezőkhöz Gondolattérkép (az ige).
helyesírás önellenőrzése. Ábra egészlegesen. Gyakorlottság a
értelmezése. Betűhálóban igék szövegalkotásban a korosztály által
keresése, jelentésük szerinti jól ismert nyelvhasználati
csoportosítás. Szövegben színtereken.
igekeresés, igekötők megkeresése.
42
bontása funkciója
Helyesírás, figyelem, önellenőrzés
fejlesztése.
53. Már ismerem! A szófajokról (főnév, melléknév, Nyelvi-nyelvtani jelenségek
A szófajok ige) tanultak gyakorlása: emlékezet, felismerése a gyakorlati tudás
összefoglalása kreativitás, nyelvi kompetencia, alapján (pl. hang, szó, mondat;
játék. Képről vélemény rövid és hosszú hangok, magán- és
Tk. 106–107.; Mf. 92– megfogalmazása indoklással. mássalhangzók).
93. Mondatok bővítése egy-egy szóval
kérdések alapján. Rövid, hosszú Nyelvileg igényes minta követése a
mássalhangzók, j és ly pótlása beszédben.
szavakban, válogató másolás.
Szöveg olvasásának gyakorlása, Alkalmazkodás a kommunikációs
szófajkeresés. Betűrendbe sorolás, folyamatban a szövegalkotást
anagramma feladat, egyéni befolyásoló tényezőkhöz
rejtvénykészítés. Sorozat folytatása egészlegesen. Gyakorlottság a
a szabály felismerése után. szövegalkotásban a korosztály által
színtereken.
54. Játsszunk a szavakkal! Játékos nyelvi feladatokkal az Nyelvi-nyelvtani jelenségek

Játékos feladatok anyanyelv iránti pozitív attitűd felismerése a gyakorlati tudás
kialakítása, a nyelvtan tantárgy alapján.
Tk. 108–109.; Mf. 94– megszerettetése. Szólánc alkotása
95. megadott szabálynak megfelelően. Nyelvileg igényes minta követése a
Különböző betűtípussal írt összetett beszédben.
főnevekben szavak keresése.
„Eszperente nyelven” írt szavak Alkalmazkodás a kommunikációs
meghatározásának kitalálása, folyamatban a szövegalkotást
43
bontása funkciója
szavak kifejezése csupa e betűvel. befolyásoló tényezőkhöz
Szavak leírása kódok alapján, egészlegesen. Gyakorlottság a
elválasztás, új kód kitalálása. szövegalkotásban a korosztály által
színtereken.
44

FI-501010301 1 Normal

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

FI-501010301 1 Normal

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Anyanyelv és kommunikáció

A tanításhoz sok sikert és vidám, eredményes munkát kívánunk!

A tanmenetjavaslatban használt jelölések:

Ismét együtt! Ismételjünk! -- 6 6

A főnév és a hozzá tartozók 8 2 10

ISMÉT EGYÜTT! ISMÉTELJÜNK!

3. Vissza a mondatokig! A szavak jelentése, értelmezése a Alkalmazkodás a kommunikációs Szórend, mondat- és

5. Összefoglalás A hangokról, betűkről, szavakról, Nyelvi-nyelvtani jelenségek Magánhangzó, mássalhangzó.

7. Másfajta szándék Beszélgetés tematikus Nyelvi-nyelvtani jelenségek Beszélői szándék.

12. Témazáró dolgozat A mondatfajtákról szerzett

A FŐNÉV ÉS A HOZZÁ TARTOZÓK

28. Főnév után A névutók, a névutós főnevek Nyelvi-nyelvtani jelenségek Névutó.

29. Összefoglalás Az anyanyelvi tudatosság Nyelvi-nyelvtani jelenségek A főnevek a szófajok egyik

31. A tulajdonságok Irányított beszélgetés a fejezetnyitó Nyelvi-nyelvtani jelenségek A melléknév.

A szociális kompetencia fejlesztése

49. A hűséges szófaj Az igekötős ige fogalma, Nyelvi-nyelvtani jelenségek Az igekötő.

54. Játsszunk a szavakkal! Játékos nyelvi feladatokkal az Nyelvi-nyelvtani jelenségek

You might also like