MAGYAR NYELV 6.

FI-501010601/1
Tanmenetjavaslat
Készítette: Szakmai munkakö zö sség
Bevezetés

A tanmenet a kerettanterv és a tankönyv tartalmaihoz készült, szorosan követve felépítésüket. Készült azonban egy ún. „rugalmas” tanmenet is,
amelyik nagyobb mozgásteret enged a képességfejlesztésnek, gyakorlásnak. A diákcsoport egyéni igényei alapján érdemes választani,
tartalmaiban mindkét tanmenet megegyezik, az óravezetés módjában, a tartalmak megközelítésének javasolt módszereiben és a hangsúlyokban
térnek el egymástól.

A tanmenet felépítése (megegyezik a normál és a rugalmas változatban) a következő:

Az első oszlop az óraszámot mutatja, ez a heti 1 órás tárgyaknál 36, a heti 2 órás tárgyaknál 72 óra. A második oszlop az óra témáját mutatja, ez
általában megegyezik a tankönyv leckecímeivel, hogy egyértelmű legyen a hozzárendelés. A tankönyvi leckékhez pedig munkafüzeti oldalak
kapcsolódnak, szintén azonos leckecímmel. Vagyis a 2. oszlopban meghatározott „óra témája” rovat kapcsolódik egy azonos című tankönyvi
leckéhez, illetve egy feladatokat tartalmazó szintén azonos című munkafüzeti oldalhoz. Ezekből a feladatokból a pedagógus az osztály igényei
szerint tud válogatni.

A tanórán elérendő, követendő célokat, feladatokat nevesíti a 3. oszlop a tanmenetben, olyan részletességgel, hogy a tanórán követhető és
teljesíthető legyen.

A 4. oszlop a fejlesztési területeket nevesíti, illetve azokat a tevékenységeket, amelyek ezen fejlesztések eszközei lehetnek. A tantárgyhoz
szorosan kapcsolódó anyanyelvi, kommunikációs kompetenciák mellett figyelemmel voltunk a szociális, tanulási és digitális írástudási
kompetenciákra is. Ebben az oszlopban jeleztük a tantárgyi kapcsolódásokat is.

Az 5. oszlop pedig az óra ismeretanyagát tartalmazza.

Az órák elosztásánál a kerettantervet és a tankönyvet egyaránt figyelembe vettük.

A tanmenetben a pirossal szereplő részek a rugalmas tanmenetben megváltoztak.

2
 Képességfejlesztés,
Teljes
Új tananyag összefoglalás,
Témák óraszám
feldolgozása gyakorlás,
ellenőrzés
Ismerkedés, ismétlés, ráhangolás (Bevezető) – 3 3

I. Élőbeszéd – írott szó 9 5 14

II. A névszók és a határozószók 11 4 15

III. A névmások 6 4 10

IV. Az igék és az igenevek 8 3 11

V. A viszonyszók és a mondatszók 4 5 9

VI. Az internet és a sajtó világa 5 4 9

Év végi rendszerezés – 1 1

Összesen 43 29 72

3
 Témák Az óra témája
órákra (tankönyvi lecke) vagy Célok, feladatok Fejlesztési terület Ismeretanyag
bontása funkciója

BEVEZETÉS, RÁHANGOLÁS, ISMÉTLÉS

1. Ismerkedés az éves A tanév elején fontos az új Az előzetes tudás előhívása.

tananyaggal, a ismeretek felvezetése, rendszerbe
taneszközökkel illesztése, az összefüggések
megmutatása.
2. Felmérő Az eddigi ismeretek Anyanyelvi tudatosság fejlesztése.
beágyazottságának ellenőrzése, Önellenőrzés, önkorrekció.
szükség esetén az ismétlés
megtervezése.

3. Ismétlés A hangokról és a szavakról tanultak Az előzetes tudás előhívása. Hangtani ismeretek (hang,
ismétlése. magánhangzó, mássalhangzó,
hangtörvények, a szavak
szerkezete, a szavak jelentése).

I. ÉLŐBESZÉD – ÍROTT SZÓ

4. A beszédhang A hangerő szerepe – a megértés
erőssége, magassága segítése, a beszélő szándékainak
kifejezése, figyelemfelkeltés,
kiemelés.
5. A hangszín és a A beszédtempó egyéni sajátosságai,
beszédtempó a beszédtempónk változásának okai
és hatásai. Mikor milyen tempóban
beszélünk? A beszédszünet – a
tagolás eszköze. A beszédszünet
A kommunikációs helyzetnek Hangerő.
megfelelő helyes beszédlégzés
kialakulásának segítése.
A kommunikációs helyzetnek Hangszín, beszédtempó,
megfelelő helyes beszédtempó és beszédszünet.
szünettartás kialakulásának
segítése.

4
 Témák Az óra témája
órákra (tankönyvi lecke) vagy Célok, feladatok
bontása funkciója
okai és hatásai.
6. Hangsúly, hanglejtés A helyes hangsúlyozás fontossága.
A hangsúly a magyar nyelvben és a
tanult idegen nyelvekben. A
hanglejtés – a kiemelés eszközei.
7. Gyakorlás – a Gyakorlás különböző szituációkban
beszédhang erőssége, – érzelmek kifejezése, hallgató
magassága, a hangszín befolyásolása a hangsúllyal,
és a beszédtempó, hangszínnel.
hangsúly és hanglejtés
8. Tekintet, arcjáték, Mimika, tekintettartás - a
gesztusok kommunikációnkat befolyásoló,
alakító nem nyelvi eszközeink.
Miért fontos a mimikára,
gesztusokra figyelni? Ösztönös és
tanult gesztusaink. Különbségek a
különböző kultúrák gesztusai közt
lehetőséget ad a téma tanulói
kiselőadásra, szemléltetésre,
szituációs játékokra.
9. Testtartás, térköz A testtartásunkkal is
kommunikálunk: mi mit jelez a
hallgatónak? Lehetőség van tanulói
kiselőadás tartására a testbeszédről.
A térközszabályozás: különbség a
kultúrák közt. Kivel milyen
távolságról beszélünk? Mi a hatása
a térköz csökkentésének,
Fejlesztési terület Ismeretanyag
Törekvés a különböző Kommunikációs folyamat,
beszédhelyzetekben a jól formált, a zenei eszköz, hangsúly,
kommunikációs célt közvetítő hanglejtés.
beszéd alkottatására.
A kommunikációs helyzetnek A kommunikációs folyamat,
megfelelő helyes hangképzés, hangerő, zenei eszköz,
hangsúlyozás kialakulásának hangsúly, hanglejtés, hangszín.
segítése: pl. beszédgyakorlatokkal,
dramatikus játékkal, hangos
szövegmondással.
Alkalmazkodás a beszédhelyzethez, Tekintet, mimika,
a kommunikációs célhoz, nem tekintettartás, gesztus.
nyelvi jelek alkalmazása. A
kommunikációs helyzet, a tér, az
idő és a résztvevői szerepek
(kontextus), valamint a
beszédpartner közlésének,
viselkedésnek megfigyelése,
értelmezése.
Alkalmazkodás a beszédhelyzethez, Testtartás, térköz.
a kommunikációs célhoz, nem
nyelvi jelek alkalmazása. A
kommunikációs helyzet, a tér, az
idő és a résztvevői szerepek
(kontextus), valamint a
beszédpartner közlésének,
viselkedésnek megfigyelése,
5
 Témák Az óra témája
órákra (tankönyvi lecke) vagy Célok, feladatok
bontása funkciója
növelésének? Szituációs játékok.
10. A beszéd és az írott Az élő beszéd tulajdonságai: az
szöveg azonnali visszacsatolás, a nyelv
zenei eszközeinek és egyéb nem
nyelvi kifejezőeszközök
alkalmazása. Az írott szöveg fő
tulajdonságai: a megszerkesztettség,
írásjelek használata. Mi a különbség
az élő beszéd és az írott szöveg
közt- gyakorlatok elvégzésével jól
bemutatható.
11. Az ismeretközlő szöveg Az ismeretközlő szövegek célja,
beszédben és írásban tartalma, formája. Hogyan adjuk elő
az ismeretterjesztő szöveget?
12. Gyakorlás – az Szituációs játékok (pl. idegenvezető Szóbeli és írásbeli kifejezőkészség,
ismeretközlő szöveg játék, tárlatvezetés, munkahely,
beszédben és írásban foglalkozás bemutatása stb.), rövid
ismertterjesztő szövegek írása
megadott témában.
13. Az írott szöveg külső A figyelem felkeltése, a megértés
jellemzői segítése a szöveg képével. Miért
fontos az áttekinthetőség, jó
tagoltság? A bekezdések
alkalmazása a szövegekben. A
betűtípus, a színek és az ábrák
Fejlesztési terület Ismeretanyag
értelmezése.
A hallásértés fejlesztése (pl. Választékosság, visszacsatoló
dramatikus játékkal, jelzések.
szövegmondással, interaktív
olvasásértéssel). A közlési
szándéknak megfelelő szókincs,
kiejtés (hangsúly, tempó, hangerő
stb.), valamint nem nyelvi jelek
alkalmazása.
Tájékozódás, információkeresés a Ismeretközlő szöveg,
különféle dokumentumtípusokban, kiselőadás, a leírás alapelvei.
a korosztálynak szóló
kézikönyvekben, ismeretterjesztő
forrásokban. Szóbeli és írásbeli
kifejezőkészség, szövegalkotás
fejlesztése.
Ismeretközlő szöveg,
szövegalkotás fejlesztése. kiselőadás, a leírás alapelvei.
Az írástechnika tempójának, Rendezett írás, tagolás,
esztétikai megjelenésének bekezdés, margó.
fejlesztése, javítása. Az írott és
nyomtatott szöveg formájának
üzenete. A kialakult egyéni
írástechnika további fejlesztése.
6
 Témák Az óra témája
órákra (tankönyvi lecke) vagy Célok, feladatok Fejlesztési terület Ismeretanyag
bontása funkciója
szerepe, az írásjelek funkciója. Törekvés az esztétikus, olvasható
kézírásra.
Az írás folyamatának
megtapasztalása, folytonos ön- és
társkorrekció.
14. Érvelés, meggyőzés Mi az érvelő szöveg? Mikor Különféle iskolai közéleti és Érvelés, meggyőzés, ellenérv,
szóban – kiegészítő alkalmazzunk? Hogyan épül fel? kisközösségi beszédhelyzetek vita.
anyag Hogyan lehet felkészülni a sémái, a helyzetnek és a
cáfolatra? Fontos a gyakorlás, a kommunikációs célnak megfelelő
* A téma elhagyható (az ún. szituációs játékban való alkalmazás beszédmód, szókincs, nyelvi
rugalmas tanmenetből ki is (pl. osztálykirándulás helyszínének, viselkedés gyakoroltatása.
maradt) a tanterv a 7–8.
évfolyamon kéri. A
módjának megbeszélése, vitája).
felszabaduló óra gyakorlásra
fordítható.
15. Összefoglalás Ismeretek, tapasztalatok ismétlése, Anyanyelvi tudatosság fejlesztése,
rendszerezése gyakorlatokkal. rendszerező képesség, önellenőrzés,
önkorrekció. A kiejtés, a szöveg és
a nem nyelvi jelek közötti összhang
kialakulásának fejlesztése.
16. Gyakorlás Páros és csoportos, kooperációs Anyanyelvi tudatosság fejlesztése,
gyakorlatok. rendszerező képesség, önellenőrzés,
önkorrekció. A kiejtés, a szöveg és
a nem nyelvi jelek közötti összhang
kialakulásának fejlesztése.
17. Ellenőrzés, témazáró A szóbeli és írásbeli kommunikációt
dolgozat kísérő nem nyelvi jelekről tanultak
számonkérése.

7
 Témák Az óra témája
órákra (tankönyvi lecke) vagy Célok, feladatok Fejlesztési terület Ismeretanyag
bontása funkciója

II. A NÉVSZÓK ÉS A HATÁROZÓSZÓK

18. A szófajok A szófajba sorolás szempontjai, a
rendszer logikájának megismerése.
19. A főnevek A főnevek tulajdonságai,
alcsoportok.
20. A tulajdonnevek A tulajdonnevek csoportjai – a
csoportjai minket körülvevő világban fontos,
hogy megkülönböztessük a
személyeket, helyszíneket stb. Az
egyediség megnevezése.
21. A személynevek és A személynevek helyesírásának
helyesírásuk részletes szabályai – kapcsolódási
lehetőség más tantárgyakhoz, pl.
irodalom, történelem.
22. A földrajzi nevek és A földrajzi nevek helyesírásának
helyesírásuk részletes szabályai – kapcsolódási
lehetőség más tantárgyakhoz, pl.
földrajz, történelem.
23. A melléknévvé váló Az -i képzős tulajdonnevek
tulajdonnevek helyesírásának logikája, rendszere.
helyesírása Fontos időt adni a gyakorlásra.
24. A melléknevek A szófaj meghatározása,
tulajdonságai. Csoportosítási
Elemző képesség fejlesztése: a
szófaji csoportok jellemző alaktani
viselkedésének megfigyeltetése.
A főnevek kategóriái. Anyanyelvi
tudatosság fejlesztése,
rendszerezés.
A tulajdonnevek néhány tipikus
fajtája, szerkezete.
A helyesírási szabályok
megismertetése, tudatosítása.
A tulajdonnév értelemtükröztető
helyesírási alapjainak megismerése.
A helyesírási szabályok
megismertetése, tudatosítása.
A helyesírási alapelvekre épülő
helyesírási szabályok fokozatos
önálló alkalmazásának fejlesztése
az írott kommunikációban.
A szófaji csoport jellemző alaktani
viselkedésének megfigyelése, főbb
Alapszófajok, viszonyszók,
mondatszók, több szófajú
szavak.
Köznév, tulajdonnév.
Személynevek (család-,
kereszt-, bece- és
ragadványnév); állatnevek;
földrajzi nevek; égitestek,
intézmények, kitüntetések,
díjak nevei; márkanevek.
Egy- és többelemű
tulajdonnév, kötőjelhasználat a
tulajdonneveknél.
Egy- és többelemű
tulajdonnév, kötőjeles
tulajdonnév.
Tulajdonnevek képzése.
Egytagú és összetett
melléknév; képzett

8
 Témák Az óra témája
órákra (tankönyvi lecke) vagy Célok, feladatok
bontása funkciója
lehetőségek a szófajon belül. A
fokozás.
25. A melléknevek Egybeírás és különírás szabályai,
helyesírása anyagnevek, fokozás, szóvégi
magánhangzók (ú, ő, ű, ó)
helyesírása. Fontos a tudatosítás, a
rossz ejtésből eredő hibák javítása.
26. A számnevek A szófaj meghatározása.
Csoportosítás a szófajon belül -
kapcsolódási lehetőség a
matematika tantárgyhoz
(halmazelmélet).
27. A számnevek A számok írása számjeggyel és
helyesírása betűvel, helyesírási szabályaik.
Ismételjük át a dátumok
helyesírását!
28. A határozószók Meghatározás, csoportosítási
lehetőségek. A szófaj tulajdonságai,
helyesírási kérdései.
29. Összefoglalás Gyakorlás egyéni, páros és
kooperációs feladatokkal. Fontos a
rendszerezés. Jó lehetőség a
differenciálásra, fejlesztő
értékelésre.
30-31. Gyakorlás, csoportos Gyakorlás egyéni, páros és
foglalkozások kooperációs feladatokkal.
Alkalmazhatóak a grafikus ábrázoló
Fejlesztési terület
jellemzőinek megnevezése.
A szófajhoz kapcsolódó
legalapvetőbb és leggyakoribb
helyesírási szabályok, normák
megismertetése.
A szófaji csoport jellemző alaktani
viselkedésének megfigyelése, főbb
jellemzőinek megnevezése.
A szófajhoz kapcsolódó
legalapvetőbb és leggyakoribb
helyesírási szabályok, normák
megismertetése.
A szófaji csoportok jellemző
alaktani viselkedésének
megfigyelése, főbb jellemzőinek
megnevezése.
Anyanyelvi tudatosság fejlesztése,
rendszerező képesség, önellenőrzés,
önkorrekció.
Anyanyelvi tudatosság fejlesztése,
rendszerező képesség, önellenőrzés,
önkorrekció.
Ismeretanyag
melléknevek;
melléknévfokozás.
Színárnyalatnév, anyagnév,
összetett színnév.
Határozatlan, határozott
számnév; tő-, sor- és
törtszámnév.
Számok betűvel való írása,
sorszámnevek, évszámok,
keltezés írása.
Időre, helyre, egyéb
körülményekre utaló
határozószó; egyszerű,
összetett határozószó;
fokozható határozószó.
9
 Témák Az óra témája
órákra (tankönyvi lecke) vagy Célok, feladatok Fejlesztési terület Ismeretanyag
bontása funkciója
feladatok a csoportba sorolások
áttekintéséhez. Fontos a
rendszerezés. Jó lehetőség a
differenciálásra, fejlesztő
értékelésre.
32. Ellenőrzés, témazáró A névszókról és a határozószókról
dolgozat tanultak számonkérése.

III. A NÉVMÁSOK
33. A névmások A névmás fogalma, meghatározása, A szófajok legjellemzőbb Személyes, birtokos,
csoportosítási lehetőségek. A csoportjainak áttekintése, szövegbeli visszaható, kölcsönös, mutató,
személyes névmás a magyar és kommunikációs szerepük kérdő, általános, határozatlan,
nyelvben akár a tanult idegen megfigyelése, alkalmazásuk a vonatkozó.
nyelvek személyes névmásaival kommunikációban. A névmások
összehasonlítva. szövegszervező szerepének
megfigyelése, alkalmazása a
szövegalkotásban.
34. A személyes és a Meghatározás, a birtokos névmás A szófaji csoportok jellemző Birtokos névmás és
birtokos névmás alakjai egy és több birtok esetén. alaktani viselkedésének szószerkezet, birtoktöbbesítő
Összevethető a tanult idegen nyelv megfigyelése, főbb jellemzőinek jel.
birtokos névmásaival. megnevezése.
35. A visszaható és a Meghatározások, a visszaható és A szófaji csoportok jellemző Visszaható névmás,
kölcsönös névmás kölcsönös névmások szerepe a alaktani viselkedésének nyomatékosítás, kölcsönös
mondatalkotásban. megfigyelése, főbb jellemzőinek névmás.
megnevezése.
36. A kérdő és a vonatkozó A mutató névmások a különböző A szófaji csoportok jellemző Közelre és távolra mutató
névmás szófajok helyén. Mit helyettesít a alaktani viselkedésének névmás, kérdő névmás.
kérdő névmás? megfigyelése, főbb jellemzőinek

10
 Témák Az óra témája
órákra (tankönyvi lecke) vagy Célok, feladatok Fejlesztési terület Ismeretanyag
bontása funkciója
megnevezése.
37. A határozatlan és az Mikor használjuk ezeket a A szófaji csoportok jellemző Határozatlan névmás,
általános névmás névmásokat? Milyen toldalékjaik alaktani viselkedésének általános névmás.
vannak? megfigyelése, főbb jellemzőinek
megnevezése.
38. A mutató névmás Meghatározás és csoportosítási A szófaji csoportok jellemző Mutató névmás.
lehetőségek. Milyen szófajokat alaktani viselkedésének
helyettesíthetünk a vonatkozó megfigyelése, főbb jellemzőinek
névmásokkal? megnevezése.
39. Összefoglalás A használati kör összefoglalása, A szófajhoz kapcsolódó  
különböző helyesírási szabályok legalapvetőbb és leggyakoribb
rögzítése. helyesírási szabályok, normák
megismertetése. A nyelvi
tudatosság, a rendszerezőképesség
fejlesztése.
40–41. A névszókról, Gyakorlás, az eddig tanult Az anyanyelvi tudatosság, a  
határozószókról és a szófajokkal kapcsolatos ismeretek szövegértés és szövegalkotás
névmásokról tanultak alkalmazása. fejlesztése.
gyakorlása
42. Ellenőrzés, témazáró A névmásokról tanultak  
dolgozat számonkérése.

IV. AZ IGÉK ÉS AZ IGENEVEK

43. Az ige Az ige meghatározása. A szófaji csoport jellemző alaktani Cselekvés ideje, módja, száma,

11
 Témák Az óra témája
órákra (tankönyvi lecke) vagy Célok, feladatok Fejlesztési terület Ismeretanyag
bontása funkciója
Csoportosítási szempontok, viselkedésének megfigyelése, főbb személye, tárgya, alanya;
lehetőségek a szófajon belül. jellemzőinek megnevezése. igenemek; bővíthetőség:
tárgyas, tárgyatlan ige.
44. Az igeragozás Általános és határozott ragozás A szófaji csoport jellemző alaktani Általános, határozott ragozás;
különbsége. Az ikes igék helyzete – viselkedésének megfigyelése, főbb ikes ige.
nyelvhelyességi kérdései. jellemzőinek megnevezése.
45. Az igeidők és az Az igeidők és igemódok a magyar A szófaji csoport jellemző alaktani Igeidő, igemód.
igemódok nyelvben. Mit tudunk a tanult viselkedésének megfigyelése, főbb
idegen nyelvek igeideiről, jellemzőinek megnevezése.
igemódjairól?
46. Az igék helyesírása és Helyesírási kérdések – különös A szófajhoz kapcsolódó A - j hang hasonulása, a játszik
használata tekintettel a felszólító módú alakok legalapvetőbb és leggyakoribb ige.
írására és a játszik ige alakjainak helyesírási szabályok, normák
helyesírására. megismertetése. A kiejtés és az írás
összefüggése szabályszerűségeinek
megismertetése.
47. Az igenevek Meghatározás, csoportosítási A szófaji csoportok jellemző Igeszerű ragozás.
lehetőségek. alaktani viselkedésének
megfigyelése, főbb jellemzőinek
megnevezése.
48. A főnévi igenév A főnévi igenév használata. A szófaji csoportok jellemző Főnévi igenév,
alaktani viselkedésének
megfigyelése, főbb jellemzőinek
megnevezése.
49. A melléknévi igenév A melléknévi igenevek fajtái és A szófaji csoportok jellemző Folyamatos, befejezett, beálló
képzésük. alaktani viselkedésének melléknévi igenév.
megfigyelése, főbb jellemzőinek
megnevezése.
50. A határozói igenév A határozói igenév tulajdonságai, A szófaji csoportok jellemző Határozói igenév.

12
 Témák Az óra témája
órákra (tankönyvi lecke) vagy Célok, feladatok Fejlesztési terület Ismeretanyag
bontása funkciója
használata, képzése. alaktani viselkedésének
megfigyelése, főbb jellemzőinek
megnevezése.
51. Összefoglalás Az igéről és az igenevekről tanultak A szófajok legjellemzőbb
rendszerezése, áttekintése. csoportjainak áttekintése,
szövegbeli és kommunikációs
szerepük megfigyelése,
alkalmazásuk a kommunikációban.
52. Gyakorlás, csoportos A tankönyvi és munkafüzeti Anyanyelvi tudatosság fejlesztése,
foglalkozások gyakorlatok segítségével az rendszerező képesség, önellenőrzés,
ismeretek rendszerezése, önkorrekció.
áttekintése.
53. Ellenőrzés, témazáró Az igéről és az igenévről tanultak
dolgozat számonkérése.

V. VISZONYSZÓK ÉS A MONDATSZÓK
54. A viszonyszók A viszonyszók fogalma, az A viszonyszók funkcionális Névelők, névutók, kötőszók,
elnevezés értelemzése. A szerepének megismertetése. szóértékű módosítószók,
viszonyszók fajtái. A kötőszók és a igekötők, segédigék.
szóértékű módosítószók.
55. A névelők és a névutók Hogyan, mikor használunk a A viszonyszók funkcionális Névelők, névutók.
magyar nyelvben és a tanult idegen szerepének megismertetése. A
nyelvben névelőt? Mik a névutók? kapcsolódó helyesírási szabályok,
normák megismertetése.
56. Az igekötők és a Az igekötők szerepe és helyesírása a A viszonyszók funkcionális Igekötők, segédigék.
segédigék magyar nyelvben. Hogyan fejezzük szerepének megismertetése. A
ki ezek tartalmát a tanult idegen kapcsolódó helyesírási szabályok,
nyelvekben? A segédigék a normák megismertetése.

13
 Témák Az óra témája
órákra (tankönyvi lecke) vagy Célok, feladatok Fejlesztési terület Ismeretanyag
bontása funkciója
magyarban és a tanult idegen
nyelvekben.
57. A mondatszók Meghatározás és csoportosítás. Az A mondatszók funkcionális Indulatszók, a kapcsolattartás
indulatszók, a kapcsolattartás szavai szerepének megismertetése. mondatszavai, hangutánzó
(köszönések szabályai), a mondatszók, mondatértékű
hangutánzó mondatszók és a módosítószók.
mondatértékű módosítószók
használata.
58–59. Összefoglalás A szófajokról tanultak ismétlése, Anyanyelvi tudatosság fejlesztése,
rendszerezése gyakorlatokkal. rendszerező képesség, önellenőrzés,
önkorrekció.
60–61. Gyakorlás, csoportos Lehetőség a differenciálásra, Az anyanyelvi tudatosság,
foglalkozások fejlesztő értékelésre. A tanultak kreativitás, gondolkodási képesség,
alkalmazása egyéni, páros és szövegalkotási készség fejlesztése.
csoportmunkában.
62. Ellenőrzés, témazáró A szófajokról tanultak
dolgozat számonkérése.

VI. AZ INTERNET ÉS A SAJTÓ VILÁGA

63. Az internetnyelv Az interneten használt ún. írott Az írásbeli kifejezőkészség a Az írott beszélt nyelv,
beszélt nyelv jellegzeteségei. digitális kompetencia fejlesztése. komment, blog.
Sajátos internetes műfajok (blog,
komment) megismerése.
64. Okos számítógép- A számítógép- és Az önálló tanulás, ismeretszerzés Internetes gyűjtemények,

14
 Témák Az óra témája
órákra (tankönyvi lecke) vagy Célok, feladatok Fejlesztési terület Ismeretanyag
bontása funkciója
használat internethasználatban rejlő képességének, a könyv- és keresőrendszerek,
lehetőségek megismerése. Kutató- könyvtárhasználat, a digitális anyaggyűjtés.
és gyűjtőmunka az internet kompetencia, kritikai gondolkodás
segítségével. Hogyan használjuk fejlesztése.
tudatosan, biztonságosan az
internetet, a közösségi médiát?
65. Hagyományos sajtó, A sajtó fogalma. A nyomatott, az Az információhordozók A nyomtatott, az elektronikus
elektronikus és online elektronikus és az online sajtó kommunikációs funkcióinak és és az online sajtó. A
sajtó különbségei. Lehetőség a tanulók műfaji különbségeinek tájékoztató műfajok, jellegzetes
médiafogyasztásának megfigyelése. A szövegértés és internetes műfajok.
* A téma elhagyható (az ún. megismerésére, a tudatos -alkotás, a kritikai gondolkodás, a
rugalmas tanmenetből ki is médiahasználat megbeszélésére. médiatudatosság fejlesztése.
maradt) a tanterv a 7–8.
évfolyamon kéri. A
(Milyen rádiós és televíziós
felszabaduló óra gyakorlásra csatornákat ismernek a diákok?
fordítható. Melyiken mit közvetítenek?)
66. Gyakorlás – a Kreatív, páros vagy Szóbeli és írásbeli kifejezőkészség,
hagyományos, az csoportmunkában végezhető vállalkozói kompetencia
elektronikus és az gyakorlatok a tankönyv vagy a fejlesztése. A társas kultúrában való
online sajtó munkafüzet feladatai alapján a részvételhez szükséges nyelvi
tanultakhoz kapcsolódóan. kompetenciák fejlesztése.
* A téma elhagyható (az ún.
rugalmas tanmenetből ki is
maradt) a tanterv a 7–8.
évfolyamon kéri. A
felszabaduló óra gyakorlásra
fordítható.
67. Papíron és online – Olyan nyomatott kiadványok és Könyv- és könyvtárhasználat, Gyűjtemény, honlap, szótár.
kiegészítő anyag honlapok, gyűjtemények önálló ismeretszerzés, az önálló
megismerése, amelyeket érdemes a tanulás, a rendszerezőképesség
* A téma elhagyható (az ún. tanulóknak megismerniük, amelyek fejlesztése. A digitális

15
 Témák Az óra témája
órákra (tankönyvi lecke) vagy Célok, feladatok Fejlesztési terület Ismeretanyag
bontása funkciója
rugalmas tanmenetből ki is segítségével tájékozódhatnak, kompetencia fejlesztése.
maradt) a tanterv a 7–8. anyagot gyűjthetnek.
évfolyamon kéri. A
felszabaduló óra gyakorlásra
fordítható.
68. Énképem és nyelvi A szituációhoz illő nyelvhasználat A társas kultúrában való Kommunikációs helyzet,
profilom kérdésének megismerése. Annak részvételhez szükséges nyelvi nyelvhasználat, nyelvi
tudatosítása, hogy azzal is kompetenciák fejlesztése: a tudatosság, nyelvi agresszió.
„viselkedünk”, ahogyan nyelvünket konfliktuskezelés képessége, az
használjuk. udvariassági formulák ismerete,
alkalmazása, a kommunikációs
helyzetnek megfelelő
nyelvhasználat stb.
69. Összefoglalás A tanult ismeretek összegzése, Anyanyelvi tudatosság fejlesztése,
fogalmak rendszerezése. rendszerező képesség, önellenőrzés,
önkorrekció.
70. Gyakorlás Páros, kooperációs gyakorlatokkal A tanultak alkalmazása, az
az önellenőrzés, kifejezőkészség anyanyelvi tudatosság fejlesztése.
gyakorlása.
71. Ellenőrzés, témazáró A nyomatott és az elektronikus
dolgozat sajtóról, az anyaggyűjtésről a
nyelvhasználatról tanultak
számonkérése.
72. Csoportfoglalkozás, A tanév anyagának áttekintése
játék játékok segítségével.

16