Az népi urbánus mozgalom és azzal egyetemben megjelenő nemzetelvű modern irány megjelenése

vitát váltott ki a népiek és a baloldali politikai irányzatok egy csoportja között. Urbánusok nagyrészt
szociáldemokrata, illetve polgári pártokból álltak össze..lEnnek előzményei még az 1918-as őszi
rózsás forradalom bukására vezethetőek vissza. A forradalom alatt elbukott baloldali radikalizmus
eszmei utódai sértőnek érezték, hogy népiek ellenvetést fogalmaztak meg nézeteikkel kapcsolatban,
illetve azokat teljesen más irányból kívánták tovább vinni.
„Bennünket az irritált a leginkább a falukutatók… fellépésében- emlékezik Fejtő Ferenc –, hogy
úgy viselkedtek, mintha ők találták volna fel a földkérdést, az antifeudalizmust, a forradalmiságot.
Úgy tettek, mintha a baloldaliságnak, s így a mi viselkedésünknek nem lenne értelme...”
Ignotus Pál ellenszenv egy másik okát fogalmazta meg a népiekkel szemben. Ő maga a 19-20
közötti eseményeket úgy élete meg, mint az „alpári, vagy affektált vidékiesség támadása a városi
létében öntudatosodó értelmiség ellen”. Az urbánusok tehát a magas, művelt, magyar kultúrát
féltették az előretörő vidéki parlagiasságtól. Úgy gondolták a népi hagyományok, kultúra és kisebb
szintű műveltség visszahúzná annak színvonalát.
A radikális baloldali irányzat legfőbb képviselője Zsolt Béla volt. Ő az 1929-től megjelenő Toll
című hetilap főszerkesztőjeként építette ki az irányzat szellemi bázisát, műhelyét.
Az elmaradottnak ítélt népiesség képviselőjének tartva illette kritikával Bartha Miklós Társaságot és
az Előőrs című lapot. A karrierje elején járó Féja Gézát pedig a „ művi úton tenyésztett
parlagiasság” szószólójának tartotta. Végül 1933-ban a Illyés: Pusztulás címet viselő alkotása élezte
ki a vitát az urbánusok és a baloldaliak között.
A Válasz folyóirat megjelenése után Hatvany Lajos a szellem különítményeseiként hivatkozott a
népiekre. Zsolt Béla a népiek részéről szintén megfogalmazta a maga ellenérveit: „.. a parasztot
nem az irodalomi népieskedés … , hanem az európai urbánus civilizáció gyógyitja meg.”. Hatvanyi
tehát azt várta a parasztságtól, hogy alkalmazkodjon és tanuljon a városi kultúrától és műveltségtől.
A népies paraszti kultúrát pedig, teljesen háttérbe kell szorítani.
Mindezen vitás gondolatokra 1934 nyarán Kardos Pál fogalmazott meg gondolatot: „ Ignotusék már
évek óta úgy járkálnak a magyar életben, mint a Nyugati Kultúra és Felvilágosultság Rt. mint az
Egyesült Polgári Szabadság és Hamisítatlan Humanizmus művek kizárólagos jogú magyarországi
vezérképviselői, és jaj annak, aki ezeket az árukat az ő megkerülésükkel közvetlenül nyugatról
hozza be”. Kardos úgy látta, hogy a baloldal teljesen kisajátítja, illetve egyedül ő maga hozhatja a
nyugit kultúra kulturális elemeit, illetve csak ő terjesztheti azokat. Ez alól a tőlük a kívül eső, hazai
műhelyek sem képeztek kivételt.
Az urbánusok lapjaként 36-39 között működött a Szép Szó című folyóirat. Vezető egyéniségei közé
tartozott Fajtő Ferenc, Gáspár Zoltán, József Attila Ignotus. Munkásságukban teret adtak Duna
menti népek együttműködésért harcoló irányzatoknak. Fordítottak cseh és román irodalmat, illetve
Csehszlovákiában 37-ben irodalmi előadást is tarthattak. Ezeken az utazásokon a dunai népek
együttműködése mellett a külhoni magyarság sérelmeit is előtérbe helyezték.
A két csoport tehát lényegében ugyanazért harcolt. A magyar nép felemelkedésért és kisebbségi
érdekekért egyaránt küzdött. Amiben viszont ellentétben álltak azok a megvalósítás eszközei. A
népiek ugyanis a reformok végrehajtása során figyelembe kívánták venni a magyar hagyományokat
és nemzeti eszményeket. Az urbánosok azonban ezeket, a változás akadályozójaként értelmezték.

Jelentésteremtést/Új ismeret feldolgozása:

Az óra elejétől az előző órán megbeszélt csoportbeosztás szerint várnak a diákok

Négy darab öt fős csoportot alakítottak ki.

Minden csoport kap egy feladatlapot melyet a vers, illetve mellékletek segítségével kell megoldania.

Az első csoport feladat, hogy rajzos illusztráció, ez lehet képregény, térkép, vagy idővonal segítségével bemutassák, hogy hogyan változtak az egye
Hogyan viszonyulnak az idegenhez? Ti hogyan viselkednétek az idegennel a család helyében?

A második csoport feladata az egyes szereplők, illetve az egymással való kapcsolataik bemutatása.

Harmadik csoport:
Az előzőekben már megállapítottuk, hogy a vers műfaja életkép, hiszen egy mindennapi, idilli eseményt mutat be.
A vers segítségével gyűjtsétek össze, hogy milyen (költői) eszközök, kifejezések segítségével teremti meg ezt a hangulatot a költő!
Emellett gyűjtsétek össze a műben megjelenő hanghatások és foglaljátok össze, hogy milyen hatást keltenek. Hogyan nevezzük összefoglaló néven

4. csoport
A vers egy részletét
Arany kénytelen volt a korabeli cenzúra miatt átírni. A múltórán a 48-as forradalomról tanulta, illetve az eredeti versrészlet alapján állapítsátok me
történhetett vele. Maximum 5-6 mondatban írjátok meg a gyerekeknek elmondott történetét!

A feladatok megoldásának kidolgozása 12 perc áll rendelkezésetekre.

1 perc ( 8. Célkitűzés Célkitűzés: Figyelem felkeltés Tanári közlés

perc) A mai óránk központi Motiváció
témája a család lesz.
Megismerkedünk Arany
János Családi kör című
versével és az
alkotásban megjelenő
családképpel.
12 perc. (20. Jelentésteremtést/Új Jelentésteremtést/Új Cél, hogy a tanuló képes Munkáltatás, Csoportmunka
perc) ismeret feldolgozása: ismeret feldolgozása: legyen az irodalmi játékosítás.
Az óra elejétől az alkotás elsődleges
előző órán megbeszélt Ellenőrizni és segíteni a tartalmát értelmezni és
csoportbeosztás szerint csoportok munkáját. változatos formában
várnak a diákok Figyelni, hogy a ismertetni.
munkavégzés
Négy darab öt fős fegyelmezetten Képes legyen a vers
csoportot alakítottak működjön. A felmerülő által bemutatott képet
ki. problémák, kérdések megérteni és bemutatni.
Minden csoport kap megoldásának segítése.
egy feladatlapot Esztétika érzék és
melyet a vers, illetve kreativitás fejlesztése.
mellékletek
segítségével kell Szövegértés fejlesztése.
megoldania.
Együtt gondolkodásra,
Az első csoport közös munkára, más
feladat, hogy rajzos vélemények tiszteletben
illusztráció, ez lehet tartására nevelés.
képregény, térkép,
vagy idővonal
segítségével
bemutassák, hogy
hogyan változtak az
egyes helyszínek a
versben.

A második csoport
feladata az egyes
szereplők, illetve az
egymással való
kapcsolataik
bemutatása.

Harmadik csoport
Az előzőekben már
megállapítottuk, hogy
a vers műfaja életkép,
hiszen egy
mindennapi, idilli
eseményt mutat be.
A vers segítségével
gyűjtsétek össze, hogy
milyen (költői)
eszközök, kifejezések
segítségével teremti
 meg ezt a hangulatot a
költő!
Emellett gyűjtsétek
össze a műben
megjelenő
hanghatások és
foglaljátok össze, hogy
milyen hatást keltenek.
Hogyan nevezzük
összefoglaló néven
ezeket az összegyűjtött
szavakat?

4. csoport
A vers egy részletét
Arany kénytelen volt a
korabeli cenzúra miatt
átírni. A múltórán a
48-as forradalomról
tanulta, illetve az
eredeti versrészlet
alapján állapítsátok
meg, hogy ki lehet az
érkező idegen és mi
történhetett vele.
Maximum 5-6
mondatban írjátok
meg a gyerekeknek
elmondott történetét!

A feladatok
megoldásának
kidolgozása 12 perc áll
rendelkezésetekre.
9 perc (29. Feladatok Feladatok ellenőrzése: Kritikai gondolkodás Munkáltatás, Csoportmunka
perc) ellenőrzése: A feladat megoldásokat fejlesztése. Egymás Gramifikáció, Frontális osztálymunka
A csoportok ellenőrizni. Segíteni a munkájának, Megbeszélés
bemutatják az versszakok tartalmának véleményének Kérdve kifejtő
elkészült munkánkat, összefoglalását. tiszteletben tartása. Ű
még a többi csoport Kreativitás fejlesztése.
tagja a munkák alapján
igyekszik
összefoglalni a
történeteket, vagyis az
egyes versszakok
tartalmát.
5 perc (34 Mű meghallgatás Mű felolvasása.
perc tanári felolvasás és dal A felolvasás során
formájában. figyeljétek meg a mű
(191) HANGÁCSI hangulatát, hogy milyen
MÁRTON – Családi képet tár elénk a
kör | Official Lyric családról! Milyen a
Video - YouTube kapcsolatuk a
családtagoknak, illetve a
család hogyan viszonyul
az érkező vendéghez?

5 perc (37. Kérdések, Választok ellenőrzése, A hallás utáni Kérdve kifejtő, Egyéni munka, Interakt
perc) benyomások kijavítása, szövegértés fejlesztése. Frontális osztálymunka hangtec
megbeszélése. megfogalmazásának A műfaji, műnemi,
segítése. jellemzők felismerése.
Válaszok:
Milyen a mű
hangulata? Milyen
képet tár elénk a
családról?
A család élete,
tökéletes, harmonikus
idilli stb. + ezek
változatai más
megfogalmazásban.
Válaszod kerek, egész
mondatokban
fogalmazd meg!

Hogyan viszonyulnak
a család egyes tagjai
egymáshoz, illetve az
idegenhez?

Szeretik egymást,
gondoskodnak
egymásról, szívesen
fogadják az idegent
stb.

Mely részlettel tudnád

megállapításod
 alátámasztani?
pl.: tejet ad a
gyermekének az
édesanya, nyuszti
hozott a termőföldről
az édesapa, már az
elején szívesen
fogadta az apa a
vendéget stb.

Mindezek alapján mi
lehet a mű műfaja? Mi
az amit bemutat
nekünk a költő?
Hogyan tudnánk leírni
egy szóval azt a képet,
amit elénk tár? Hol
találkozhatunk ezzel a
képpel?
Válasz: A mű műfaja
életkép. Ez
mindennapi eseményt,
egy család csendes
estéjét láthatjuk a
versben.

2 perc (45. A diákok órai Tanári közlés

perc) munkájának verbális
értékelése.
Legaktívabbak
legügyesebben
dolgozók munkáját
plusszal értékelem.

Házi feladat:
Írjatok egy 5-10
mondatos fogalmazást
arról, hogy ti
családotoknak hogyan
 telik egy estéje!

Lehetőség van ezen

téma helyett arról írni,
5-10 mondatos
fogalmazás, hogy
napjainkban a műben
megjelenő szituáció,
hogyan zajlana le.
Mi csinálnának a
családtagok, hogyan
fogadnák a vendéget
stb.?

Narrativ elemzés:
A szöveg narrációjának tekintetében megjelnik egyrészről egy E/1 személyű elbeszélés, a főszereplő
fiú által. Másrészt a mellékszereplők múltbéli, illetve jelenbeli cselekedeteinek emlitésekor egy E/3
elbeszélő is jelen van. Ebben az esetben tehát egy mindent tudó narrátorról is beszélhetünk, aki
fölötte áll a regény világának, hiszen a főszereplő fiú nem volt jelen több olyan eseménynél vagy
párbeszédnél, azok közül amelyeket leir. Amikor Andrea és Bócz Péter csak azután találkozik az
fiúval, hogy kijönnek mindketten a gyárból, így nem tudni, hogy hogyan szerezett a főszereplő
tudomást az ott elhangzott párbeszédről: „Amikor később előjöttek a gyárudvarról, és a vasúti híd
alatt találkoztunk, megálltam előttük. Mondtam Bócz Péternek, hogy nagyanyámtól kap egy vajas
kenyeret, ha elmegy érte, meg egy üveg befőttet.” Emellett azt sem tudhatjuk, hogy honnan tud a
főszereplő a Bócz Péter házában elhangzott beszélgetésekről a kotta ügyében. Mindezek alapján a
null fokalizációjú és belső fokalizációjú elbeszélés keveredését látom megvalósulni a novellában.
Kivonatos elbeszélési forma többizben megjelenik a műben. Leginkább akkor fordul elő ennek
alkalmazása, amikor E/3 elbeszélés van. Ilyenkor eleve rövidebb idő alatt történik az események
leirása,mint amennyi alatt valójában megtörténnek. A múltbéli jelenetekben gyakran fordulnak elő
leirások is. Ilyen többek között az az esemény, amikor Bócz Péter utoljára meglátja Kurboly Jenő
lovát. Közvetitett beszédet is felfedezhetünk a műben, többek között akkor, amikor Kurboly Jenő
lováért elmegy a Nopritz hadnagy.
Az elbeszélés idejét tekintve ankarón elbeszélését vehetünk, része. Az elbeszélő többször visszautal
múltbéli eseményekre, ugyan arra akár többször is, analepszus alkalmazásával.
Repetitiv szerkezet figyelhető meg a műben a múltbéli események felidézésekor. Többször is
emlitésre kerül a Korbuly Jenő lovának lelövése, az első világháborús térképek ügye, vagy az, hogy
Bundás Rekk bejáratos Bócz Péter otthonába. Ebből következik, hogy egyaránt jelen van a műben a
homodiedetikus és a Heterodiedetikus elbeszélés hang, hiszen az E/3- ű ebleszélő nem feltétlenül a
novella világának a része, a kisfiúval ellentétben.

Részeleg narratív elemzése:

A műben végig E/3 személy jelenik meg. Maga az elbeszélő nem jelenik meg mindent tudó
szerepben, de a szereplők párbeszédei által kapunk utalások a jövőre nézve. Az egyes irodfönőkök
előre tudják, hogy Gizella hova fog kerülni, illetve mire lesz szüksége ott. Olyan hatást kelt a
megszólalásuk, mintha többet tudnának, mint maga a lány. Tudják, hogy nem fog onnan haza
kerülni és azzal is tisztában vannak, hogy miért van ott, hiszen a férjére is utalást tesznek. Ezáltal
olyan érzést keltve, mintha a narrátor rajtuk keresztül egyfajta mindent tudó szerepet töltenne
be ,de ezt a tudást nem osztja meg.

„Bodor Ádám legelső novellája a Téli napok 1965 őszén jelent meg a kolozsvári Utunkban. A
szerző 1977 és 1981 között több karcolatsorozatot is inditott :A táj vonzásában, A városok
megközelitése és helyszinek cimmel. A folyóirat hasábjain buplikált szövegek megrostálás
után ,kapta kézhez az olvasó a bemutatkozó kötetét A tanút (1961), majd A plusz mínusz egy nap
(1974), A megérkezés északra, (1978), A Zangezur-hegység c. kötet, majd pedig a Romániában
kiadott prózagyűjteményekből a magyarországi válogatásokat, a Milyen is egy hágó? (1980),
valamint az újabb szövegeket is tartalmazó Az Eufrátesz Babilonnál (1985) c. könyvet.”
Történik bennünk valamilyen egyszerű elmozdulás és ennek relytéjes oknélkülisége és céltalansága
végképp magába zárja a Bodor enigmát.