Felvilágosodás portfólió

Sapere aude! Merj gondolkodni! (Horatius)

Kiss Virág 10.A
 Tartalomjegyzék

1. A felvilágosodás egy fontos alkotójának, egy jelentős személyiségének a bemutatása –

forrás megjelölésével, képpel, személyes megjegyzéssel. Életrajzi adatok, főleg portré. Fontos
művek, fontos gondolatok. Mit köszönhetünk neki.......................................................................3
2. Egy szócikk az Enciklopédiához – képzelt szócikk, a felvilágosodás szellemének
megfelelően (fél oldal). Pl. egyház, vallás, sziget, vadember, civilizáció,stb................................4
3. feladat: Önálló alkotás. Írjon a felvilágosodás egy gondolatához kapcsolódó verset!............6
4. feladat: Önálló alkotás. Készítsen egy felvilágosodás kori műhöz kapcsolódó (vershez,
regényhez, színdarabhoz) illusztrációt, borítótervet, képregényt, plakátot, színpadtervet, vagy
jelmeztervet!..................................................................................................................................6
5. feladat: Egy mű valamelyik fontos szereplőjének bemutatása. Ez lehet egyszerű jellemzés,
de írhat összehasonlító jellemzést is két mű hasonló figurái között. (1 oldal)...............................7
6. feladat: Gyűjtőmunka és bemutatás – egy-egy téma, hős vagy motívum bemutatása 1
oldalban. Az utazás megjelenése az irodalomban az ókortól a felvilágosodásig, robinzonádok....8
7. feladat: A felvilágosodás művészeti alkotásai. Gyűjtsön képeket festményekről, szobrokról,
épületekről, amelyek a felvilágosodáshoz kapcsolódnak! Minimum 10 kép néhány soros
bemutatással, kitérve a fontosabb stílusjegyekre.........................................................................11
8. feladat: Egy (vagy több) fontos kérdés, probléma, amiről úgy véli, gazdagította, amin
érdemes volt elgondolkodnia. Ez lehet egy filozófiai vagy erkölcsi kérdés, egy élethelyzet, egy
érzés, egy jellemvonás – bármi, ami az órákon vagy az olvasmányok kapcsán felmerült. Ennek
kifejtése 1 oldalban......................................................................................................................17
9. feladat: BESZÁMOLÓ Ebben mesélje el, hogyan, mi alapján válogatta össze az anyagot,
mi okozott nehézséget, mi az, ami érzése szerint jól sikerült, mi az, ami kevésbé. Arról is írjon,
hogy milyen összbenyomása alakult ki az ilyen típusú munkáról, és hogy mennyiben segíti
hozzá, véleménye szerint, későbbi életében problémamegoldó készségének fejlődéséhez, önálló
munkavégzéséhez. Minimum 1 oldal........................................................................................18
10. feladat: Írjon verset a felvilágosodás szellemiségének megfelelően! Minimum 12 sor.......19

2
1. A felvilágosodás egy fontos alkotójának, egy jelentős személyiségének a
bemutatása – forrás megjelölésével, képpel, személyes megjegyzéssel. Életrajzi
adatok, főleg portré. Fontos művek, fontos gondolatok. Mit köszönhetünk neki.

Bessenyei György (1746-1811)

Bercelen született 1746-ban (vagy 1747-ben). Sokgyermekes birtokos nemesi

család sarja. A magyar felvilágosodás első korszakának legjelentősebb alakja. Műveit ma
már kevesen olvassák, ám a kultúrtörténet az ő nevével jelzi a határt a régi és az új magyar
irodalom között. Tanulmányaiban, röpirataiban elsőként hirdette a megújhodás
szükségességét, minden műfajban megteremtette azt az alapot, melyre a 18. század utolsó
harmadában kibontakozó sokszínű magyar irodalom építkezhetett. Pályáját
költeményekkel kezdte, melyek kora két jellegzetes verstípusának, a bölcselkedő és a leíró
versnek hagyományait követik. Drámái azt a kérdést teszik fel: hogyan kell, s lehet-e
egyáltalán élni egy gondviselés nélküli
világban.

1772-től számítjuk a magyar

felvilágosodást és egyben az újkori
magyar irodalom kezdetét. Ekkor írta
meg Ágis tragédiáját. Írótársaival
egyfajta írócsoportot alakított, akiket
együtt Testőríróknak nevez.

1770-es évektől kezdett el tenni a

hazai kultúráért, művelődéspolitikai
gondolatait röpiratokban,
nyíltlevelekben hozta nyilvánosságra
(Magyarság, Magyar néző). Írt ezek
mellett lírai költeményeket, filozófiai
összegzéseket, utópikus államregényt és számos drámát mint például Ágis Tragédiája. Írt
lírai költeményeket (pl. A Tiszának reggeli gyönyörűsége), filozófiai összegzéseket (A
természet világa, 1799; A bihari remete, 1804; Az értelemnek keresése, 1804), számos
drámai alkotást (Ágis tragédiája, 1772; Hunyadi László tragédiája, 1772; A filozófus című
vígjáték, 1777) és utópikus államregényt (Tarimenes utazása, 1804) is.

3
 1773-ban saját akaratából megvált a testőrségtől és a magyar protestánsok
ügyvivője lett a királyi udvarnál. Az egyházak nemzeti értékek őrzői voltak az iskoláikban,
de a magyarországi egyházi iskolák az állami közoktatás hatáskörébe kerültek. Bessenyei a
felvilágosult nézeteivel a kormány politikájával értett egyet, így szembekerült egyházával.
Életművének jelentős hatása volt a magyar felvilágosodás későbbi szerzőire – Csokonai is
nagy tisztelettel írt róla –, műveiben olyan fontos problémákat vetett föl, melyek a
következő században is a magyar közélet nagy kérdései voltak.

Források:

http://enciklopedia.fazekas.hu/palyakep/magyar/Bessenyei.htm
https://tudasbazis.sulinet.hu/hu/magyar-nyelv-es-irodalom/irodalom/irodalom-10-osztaly/
a-magyar-felvilagosodas-epikaja-bessenyei-gyorgy/bessenyei-gyorgy-eletrajz-eletmu-a-
magyar-felvilagoodas-programja

2. Egy szócikk az Enciklopédiához – képzelt szócikk, a felvilágosodás szellemének

megfelelően (fél oldal). Pl. egyház, vallás, sziget, vadember, civilizáció,stb.

ÉPÍTÉSZET

Főnév, általánosságban: az építés művészete.

Az embert körülvevő természeti környezet olyan, akaratlagos megváltoztatása, amelynek

„erőszakossága” konstruktív.

Az építészet alatt az épületek összeállításának és

felépítésének művészetét kell érteni és nem azonos
építéssel. Az épületek megépítésén kívül építészetnek
nevezzük egyrészt a belső terek kialakítását
(belsőépítészet (Lásd: belsőépítészet)), másrészt az
épületek összhangjának megteremtését, illetve
környezetük kialakítását a városi-, esetenként regionális
léptékig.

Ha az ÉPÍTÉSZET-ről beszélünk, amely a tárgyunk,

akkor általában azt mondjuk, hogy eredete egyidős a
világgal; hogy a szükség arra tanította az első embereket, hogy kunyhókat, sátrakat és

4
kabinokat építsenek maguknak; hogy az idők folyamán eladásra-vételre kényszerülve
találkoztak, ahol közös törvények szerint élve sikerült rendszeresebbé tenni otthonukat.

Az ember által épített környezet története több ezer éves; fontos pontjait és korszakait híres
épületek (is) jelzik. Az ókori alkotók emelték az első szimmetrikus és arányos épületeket;
ami miatt azt mondják, hogy Salamon hozzájuk folyamodott Jeruzsálem templomának
felépítéséhez. Az építőművészet míves történetét neves építészek, irányzatok, iskolák és
stíluskorszakok is tagolják (bár az igazán jelentős alkotások sokszor szétfeszítik az aktuális
stílus kereteit, illetve nem illeszthetők be az adott alkotó korábbi munkáinak sorába).

● őskori társadalmak építészete

● ókori társadalmak építészete
● a középkor építészete
● az újkor építészete
● reneszánsz építészet
● barokk építészet
● klasszicista építészet
● romantika építészete
● historizmus
● az ipari társadalmak építészete
● posztmodern építészeti irányzatok

Források:

https://adt.arcanum.com/hu/collection/NagyFranciaEnciklopedia/

5
3. feladat: Önálló alkotás. Írjon a felvilágosodás egy gondolatához kapcsolódó
verset!

Szabadság

Miben rejlik e szép szó értelme?

Kinek-kinek mi a képzete.
Nekem a Fundoklia Marcival rohanva,
Másnak a Blaha az aszfaltot koptatva.

Látom lentről szállni a sárkányokat,

Lobogva, lengve ábrándoznak,
A tavaszi szélben, mint nagy madár,
Csak a messzi Hold a nekik a határ.

Belülről is feszít a szabadság vágy,

Otthagyni mindent, ami régen várt.
Új utakat járni, hogy én kezdjem el,
Senki ne mondja meg: erre menj!

4. feladat: Önálló alkotás. Készítsen egy felvilágosodás kori műhöz kapcsolódó

(vershez, regényhez, színdarabhoz) illusztrációt, borítótervet, képregényt,
plakátot, színpadtervet, vagy jelmeztervet!

6
5. feladat: Egy mű valamelyik fontos szereplőjének bemutatása. Ez lehet egyszerű
jellemzés, de írhat összehasonlító jellemzést is két mű hasonló figurái között. (1
oldal).

Robinson Crusoe

Hajótörött angol tengerész Defoe azonos című regényében, aki egyedül vetődött partra egy
lakatlan szigeten, és 28 év 2 hónap 19 napot töltött ott, míg végül visszakerült Angliába.
Némi szerencsével (a hajóroncsról sok hasznos holmit menekített ki), lankadatlan
szorgalommal és nagy találékonysággal nemcsak életét tartotta fenn, hanem maga köré
varázsolta az angol kispolgári jómód úgyszólván minden kellékét vagy annak vadonbeli
megfelelőjét. Az utolsó három esztendőben már magányát is megoszthatta egy néger
fiúval, akit emberevők kezei közül mentett meg, s megtalálása napjáról Pénteknek
keresztelt el; utóbb őt is magával vitte, amikor alkalma nyílt visszatérni a civilizációba.

Egy új világot kénytelen

teremteni magának, a
semmiből hozza létre a
civilizációt. Az első nap
még fán alszik, de mikor a
végén megmentik a
szigetről, már a korabeli
civilizációnak megfelelő
környezetben találják
(állattenyésztés,
földművesség, fazekasság, szabómesterség, kényelmes otthon, nyári lak stb.)

Sorsának alakulása felidézi az Ószövetség kiűzetés történetet. Neki is ismeretlen,

ellenséges világot kell megismernie, meghódítani, saját maga számára elérhetővé tennie,
belaknia. Kezdeti kétségbeesését felváltja az életösztön, majd a tervezés, a munka, a
hasznosság vágya. Megtanulja értékelni, azt amije van. Megtapasztalja a dolgok használati
értékét, előre látóvá válik.

Fő tulajdonságai: hallatlan akarat ereje, kitartása, céltudatossága, józan esze. Képes a

kudarcokból felállni, tapasztalatait a gyakorlatban hasznosítani. Ahogy az életkörülményei

7
megváltoznak, lelki élete is alakul. Istenfélő, vallásos, jámbor emberré válik és a
puritanizmus szellemben alakítja át az életét. Legnehezebben a magányt viseli el.

Az író egy valóságos személy, Alexander Selkirk skót matróz önéletírását vette könyvéhez
alapul, de számtalan kiváló leleménnyel dúsította fel alapanyagát, és ő vitte hőse mellé a
vadember figuráját. A korabeli olvasók (angol puritán kispolgárság) saját erényeik
felmagasztalását (állhatatosság, józan ész) olvashatták ki a regényből. A magára hagyatva
is életképes ember alakja jelképpé lett, egyben ősképe az azóta született nagyszámú
robinzonád hőseinek, akik mögött gyakran ugyancsak ott áll a valóság fedezete, csak épp
Defoe írói nagysága hiányzik a legtöbb esetben.

A regényben az elmélyültebb jellemrajz még hiányzik, de felfedezhetőek a belülről való

ábrázolás csírái: Defoe megrajzolja a főhős lelki életének néhány vonását (pl.
lelkifurdalása támad, vallásos megtérése, meditáció).

Források:

https://doksi.net/hu/elemzes.php?order=Show&id=18
http://blog.verselemzes.hu/jegyzet/daniel-defoe-robinson-crusoe-elemzes/
https://hu.wikipedia.org/wiki/Robinson_Crusoe

6. feladat: Gyűjtőmunka és bemutatás – egy-egy téma, hős vagy motívum

bemutatása 1 oldalban. Az utazás megjelenése az irodalomban az ókortól a
felvilágosodásig, robinzonádok.

Maga az utazás az emberi létezés egyik nagyon fontos eleme: az idegen tájak
ismereteket adnak az utazónak, ott nem mindennapi helyzeteket lehet átélni. Az irodalmi
hősök az utazást leíró művekben példaértékek az olvasó számára, ezért az írók az utazás
tanulságait felhasználják arra, hogy erkölcsileg neveljék az olvasót. Így ez a motívum
mélyen az irodalom belsejében gyökerezik.

Az utazás szimbóluma az irodalmi művekben tipizálható. Általános jellemzői a

társak általi jellemfejlődés, tudásvágy, saját személyiség megismerése, azonban az éppen
aktuális korszak jellemzői különbségekkel ruházzák fel, így egy korstílusban sem hasonló
teljesen az utaztatás. Az alkotók nagyon gyakran merítettek ebből az ókortól használatos
motívumból, és kortól függetlenül kedvelték a használatát.

8
 A görög mitológiában több utazástörténet is szerepel, melyből a legismertebb
Homérosz Odüsszeusz története. A főhős, aki csak a hazavezető utat kereste, kalandjai
által személyisége nagyon sokat változik. Odüsszeusz megtanult a saját tulajdonságaiban,
és nem az istenek hatalmában bízni, így a számtalan sorscsapás saját korlátai átlépésére
ösztönözte.

Miután a császárkorban kezdetét vette az ókori turizmus fénykora, az egyre

közkedveltebbé váló utazások mind fontosabb helyet kaptak az irodalmi művek
cselekményében is. Ebben az esetben nem a mitológiai utazásokra gondolunk, hiszen azok
már a görög mitológiában és emberek, tehát a „közönséges” irodalmi hősök utazásának
megjelenése. Ezek irodalmi vándormotívummá, toposszá váltak.

A másik példa a Dante Divina Commedia-ja (Isteni színjáték). A költő ebben a

műben válaszokat keres, hogy hitét megerősítse. Érdekes költői túlzássorozat az egész mű,
Dante kétségei már olyan nagyok, hogy csak az Úr képes azokat megválaszolni. Azonban,
hogy itt eléri a célját, azt a kísérőinek, Vergiliusnak, és a mennyországbeli Beatricének
köszönheti.

A Gulliver utazásai Jonathan Swift 1726-ban keletkezett szatirikus utazási regénye.

Az érdekes és egyben izgalmas történet egy családapáról, Gulliverről szól, aki körbeutazza
a világot, hogy többet tudhasson meg más kultúrákról, emberekről.

A felvilágosodás is nagy hangsúlyt fektetett az utazásra. Ékes példa itt Voltaire

Candide-je. A főhős itt sohasem létezett országokat barangol be. A racionalizmus abban
meglátszik, hogy Pangloss mester számtalanszor hal meg, az imádott Kunigunda is
megcsúnyul a regény végére, és a mű sem boldogságban ér véget. Nem mellékes, hogy
ennek a regénynek a műfajaként az utaztató regényt jelölik meg. A rengeteg bolyongás,
utazás célja ebben az esetben az öröm keresése.

A 18. században új is műfaj született: a robinzonád. Ettől kezdve minden író, aki
hősét vagy hőseit távoli, lakatlan szigetre vezette, valamilyen módon Daniel Defoe
Robinson Crusoe-ját utánozta. A regényben a főhős teljesen átalakítja környezetét, s egész
lénye megváltozik. Felfedezi, hogy a szigetre emberevő bennszülöttek járnak, akik helyben
fogyasztják el a hadifoglyokat. Elhatározza, hogy társat szerez magának. Már 24 éve él a
szigeten, amikor sikerül enyhítenie magányán azzal, hogy egy társat szerez a bennszülöttek

9
közül. Megtanítja rendesen étkezni, öltözni, angolt oktat neki, valamint munkára fogja.
Mivel egy pénteki napon sikerült társat szereznie magának, Pénteknek kereszteli el új
társát. Robinson a szigeten egyszemélyben maga is újraéli az emberi faj fejlődését is.
Mikor egyedül marad a szigeten gyűjtögető életmódot folytat, mint az ősember.
Fokozatosan lép előre a földművelésen keresztül az állattenyésztésig és a házépítéstől a
hajókészítésig. Ezzel Defoe példát állít az olvasó elé: az ember bármilyen helyzetben képes
boldogulni.

A romantika magyar irodalma a boldogság után kutat, így jelenik meg az

utazástoposz. Vörösmarty Mihály – Voltaire Candide-jához hasonlóan - a Csongor és
Tünde című művében is felhasználja ezt a motívumot. A szerző a hatalmat, a pénzt, és az
öncélú tudást félretéve az igaz szerelmet állítja elénk követendő példaként.
Az utazás a legősibb toposzok egyike. Gyakran magát az életet jelenti: az utazáshoz
kapcsolódó, mindenki számára ismerős tapasztalatok teszik kézzelfoghatóvá az emberi élet
nehezebben megragadható eseményeit, problémáit. Ezt a kapcsolatot jelzi az is, hogy az
életről gyakran az utazás szókincsével beszélünk: életút, válaszút előtt áll, mérföldkő,
fontos állomás az életében, új irányt vett az élete, letért a helyes útról, eléri a célját stb.

Források:
https://sulipuska.gportal.hu/gindex.php?pg=15935505
https://romaikor.hu/a_romaiak_mindennapi_elete/kozlekedes_es_utazas/
a_romaiak_kozlekedesi_szokasai/cikk/az_utazas_mint_irodalmi_toposz
https://prezi.com/p/jicqdrfmmojp/ut-utazas-motivum/
https://hu.wikipedia.org/wiki/Toposz_(irodalom)

10
7. feladat: A felvilágosodás művészeti alkotásai. Gyűjtsön képeket festményekről,
szobrokról, épületekről, amelyek a felvilágosodáshoz kapcsolódnak! Minimum 10
kép néhány soros bemutatással, kitérve a fontosabb stílusjegyekre.

Az 1791. május 3-i alkotmány egy történelmi tárgyú festmény, amelyet Jan Matejko
lengyel festő készített. A képen a varsói Keresztelő Szent János Székesegyház (Bazylika
archikatedralna św. Jana Chrzciciela) előtti tér, illetve ennek bejárata látható.

11
A világ egyik legismertebb műve, A szabadság vezeti a népet 1830-ban, a júliusi
forradalom őszén készült és azonnal hatalmas sikert aratott. Eugéne Delacroix festményein
nagyszerűen ötvözte a realista és idealista ábrázolást. Ez látható a fenti illusztráción is,
melynek középpontjában a szabadságot szimbolizáló, fedetlen keblű nőalak áll, aki az
elhunytak közt tör előre, miközben egyik kezével a francia zászlót, másikkal egy bajonettel
ellátott muskétát tart. Körülötte a társadalom különböző csoportjaiból fedezhetünk fel
alakokat.

12
Zarándoklat a Kiefer szigetére – Jean Antoine Watteau. A Kiefer felé tartó zarándoklat a
18. századi franciák számára nagyon átlátható allegória volt. “A zarándoklat a Kiefer
szigetére” inkább szentimentális, mint narratív kép, mint valójában a Watteau műveinek
többsége.

Hild József (1789–1867): Az esztergomi bazilika

1831-tő1 1839-ig épült. A térszervezés jellege szerint az alaprajza centralizáló. Tambúros
kupolával kiemelt középteréhez a tengelyben lapos kupolával fedett, négyzetes
térszakaszok, kétoldalról pedig harántdongával fedett, rövid keresztszárak csatlakoznak.
Ezt a megnyújtott görögkereszt alakú tércsoportot bővíti tovább az előcsarnok, a
négyszögű szentély és a keresztszárak közeit kitöltő, a főtértől oszlopokkal elválasztott
négy oldalkápolna. A tiszta rendszerben felépített, jól áttekinthető belső tér kissé rideg
hatású.

13
Batsányi János (másként: Bacsányi János, Tapolca, Zala vármegye, 1763. május 9. – Linz,
Ausztria, 1845. május 12.) Friedrich Heinrich Füger festménye; Magyar Nemzeti Múzeum

Az Esterházy-kastély Fertődön. A fertődi Esterházy-kastélyt Esterházy (Fényes) Miklós

építette 1763-66 között. A kastély külső homlokzatán a barokk stílus szinte minden
jellegzetes díszítőeleme megtalálható.
14
Kulturális összejövetel ábrázolása a 18. századi Franciaországban (Michel-Barthélemy
Ollivier festménye, 1766). A festményen a gyermek Mozart zongorázik a szalon
vendégeinek.

Canova: XIII. Kelemen pápa síremléke (1783-1792; Szent Péter templom; Vatikán;
márvány)

15
Antonio Canova (1757–1822) a venetói származású szobrász majd kétszáz befejezett és
számos vázlatban ránk maradt művet alkotott. Köztük IV. Kelemen pápa síremlékét
(1787), majd (a San Pietróban oly emlékezetes) XIII. Kelemen pápáét (1792).

Ferenczy István: Pásztorlányka (1820-22, fehér márvány, 94 cm, Magyar Nemzeti Galéria)
Ferenczy István (1792-1856) a hazai szobrászat „megalapítója". A bécsi akadémián nyert
némi szobrászi képzést. Rómában Canovát, a kor vezető szobrászát keresi fel, aki romló
egészsége miatt a Rómában élő neves dán szobrászhoz, Thorvaldsenhez küldi.

A napernyő (1777; olaj, vászon; 104 x 152 cm. Museo del Prado, Madrid)
Francisco Goya y Lucientes (1746–1828) egyike a legösszetettebb egyéniségeknek. Fontos
képviselője a kor minden áramlatának, de egyiknek sem kizárólagosan. Embertípusokban,

16
a lelkialkatok különféleségében már a 19. század egész festészetének problémaköre
jelentkezik nála.

Források:
http://enciklopedia.fazekas.hu/tarsmuv/klasszicizmus.htm
https://vassjudit.hu/wp-content/uploads/2019/02/A-FELVIL%C3%81GOSOD%C3%81S-
2.pdf

8. feladat: Egy (vagy több) fontos kérdés, probléma, amiről úgy véli, gazdagította,
amin érdemes volt elgondolkodnia. Ez lehet egy filozófiai vagy erkölcsi kérdés,
egy élethelyzet, egy érzés, egy jellemvonás – bármi, ami az órákon vagy az
olvasmányok kapcsán felmerült. Ennek kifejtése 1 oldalban. 

A felvilágosodás olyan összetett eszmetörténeti korszakként tartható számon, amelyen

belül a fő húzóerőt valójában a filozófia jelentette. A filozófia a felvilágosodásban
társadalmi (mindennapi) problémákkal foglalkozott, és először nyitott szélesebb rétegek
felé. Kant híres meghatározása a felvilágosodásról: „A felvilágosodás az ember kilábalása
maga okozta kiskorúságából” Vagyis másképp kell gondolkodni erkölcsről, jogról,
politikáról a felvilágosodás korától.

Most a vallásosságról szeretnék írni, ami a témához kapcsolódik, mivel a francia

felvilágosodás több képviselője kétségbe vonta az egyház létjogosultságát és vagy
deizmust, vagy ateizmust hirdetett. Az előbbi Isten létét elismerte, de csak mint a világ
teremtőjét, vagy pusztán mint olyasvalakit, aki létezik ugyan, mert a léte szükségszerű, ám
a világ dolgaira semmiféle hatással sincs. Az ateizmus Isten létét értelmetlennek tartja.

A „vallásosság” vagy isten hite mai napig kérdéses a mindennapi életben is

körülöttünk. Szüleim mindketten ateisták, sosem jártunk templomba, nem foglalkoztatott
ez a dolog. Kis gyerek koromtól realistán láttam mi történik körülöttem, nem gondoltam,
hogy valami felsőbb lény az, aki kialakít, befolyásol dolgokat. Azt tartom furcsának, hogy
vannak olyan realista, tudományokkal foglalkozó emberek, akik mégis vallásosak. Lehet,
hogy a vallás nem egyenlő az Isten hittel?

Szűkebb családban is vannak olyanok, akik rendszeresen járnak templomba, pedig

olyan munkájuk van, ami nem arról szól, hogy nagy lelki támogatás vagy ilyen jellegű hit

17
kellene nekik. Szerintem 😊 Nagymamám sosem volt vallásos, óvónőként dolgozott, de
most, 70 év felett valahogy elkezdett hinni ilyen dolgokban és nem érti, hogy mi miért nem
hiszünk semmi ilyesmiben. Lehet, hogy mikor megöregszem, akkor nálam is meg fog
változni ez a nagy realizmus? Nem tudom ezt elképzelni.

Ugyanilyen gondolataim vannak babonákról is. Tehát lényegében ez a kérdés, hogy

tudok-e hinni valami olyan meg nem fogható dologban, mint Isten, babonaság, UFO-k
vagy bármi fizikailag nem bizonyított dolog? 18 évesen a válaszom: NEM.

Források:
https://www.sulinet.hu/tovabbtan/felveteli/ttkuj/10het/filozofia/forras1.html
https://www.sulinet.hu/tovabbtan/felveteli/ttkuj/10het/filozofia/filoz10.html

9. feladat: BESZÁMOLÓ Ebben mesélje el, hogyan, mi alapján válogatta össze az

anyagot, mi okozott nehézséget, mi az, ami érzése szerint jól sikerült, mi az, ami
kevésbé. Arról is írjon, hogy milyen összbenyomása alakult ki az ilyen típusú
munkáról, és hogy mennyiben segíti hozzá, véleménye szerint, későbbi életében
problémamegoldó készségének fejlődéséhez, önálló munkavégzéséhez. Minimum
1 oldal.

Miközben válogattam az anyagot először az járt fejemben, hogy az “offline korban”

sokkal nehezebb helyzetben voltak a diákok. Könyvtárban felderíteni, milyen könyvek
szólhatnak az adott témáról, kikérni a könyveket, aztán kikeresgetni, majd kiírni mindent.
És egy-egy műalkotást csak fényképezni és előhívni lehetett volna. Ehhez képest sokkal
könnyebb dolgunk volt, mert keresgetni kellett, de lényegében mindent egy laptop előtt a
neten.

A sok információ a neten azért itt is jelentett némi nehézséget, hiszen át kellett
olvasni, válogatni, hogy mi az ami kifejezetten passzol a témához, az alapján lehet-e önálló
véleményt alkotni. Ne a Wikipédia legyen a fő forrás és ne a tankönyv. Voltak olyan
oldalak, ahol nagyon érdekesen írtak egy témáról, ott hosszan lehetett olvasgatni,.

Szerintem jól sikerült az utazás toposz feldolgozása, nekem tetszett, hogy

messzebbről lehetett kezdeni és hosszabb időszakon áthaladva írni róla. Könnyebb egy-egy
ilyen téma, mint egy konkrét műről vagy rövidebb időszakról írni. Egyik legnehezebb
feladatnak azt találtam, ahol az Enciklopédia “stílusában” kell szócikket írni, mert
magának az eredeti Enciklopédiának a szócikkeit sem könnyű elolvasni, főleg mert nincs

18
igazán magyarra lefordítva. Illetve az is nehezen értelmezhető így, hogy pontosan miről
lehet ezeket a szócikkeket felismerni.

Egy ilyen gyűjtőmunka sok időt vesz igénybe, sokszor kell foglalkozni vele és az
eredményét nem látni egyértelműen, vagyis hogy az anyagot mire lehet használni a
jövőben. Érettséginél valószínű segítség, de ha minden tétel ilyen összetett, akkor nem is
látni át, mekkora tudást kell addig összeszedni. Abban mindenképp segít, hogy egy
szerteágazó témát több oldalról is megközelítve, hogyan nézzen ki egy ilyen portfólió. A
problémamegoldó készségekben annyiban segíthet, hogy meg tufjak majd oldani olyan
feladatokat is, amelyeknél kell kreativitás, kitartás, türelem, viszonylag hosszú ideig tart.
Valószínű egy irodai munkánál is kellenek ezek a kézségek, akár csak akkor is, ha e-mailt
váltunk hivatalosan más kollégákkal egy szakmai témában. Az önálló, komolyabb
munkavégzést is mindenképp segíti egy ilyen hosszabb, terjedelmesebb feladat
végrehajtása.

10. feladat: Írjon verset a felvilágosodás szellemiségének megfelelően! Minimum 12

sor

Mit vétettem?

Levelet írok neki, kit szeretek

Míg mást most is temetek,
Levelembe beleírom szívem bánatát,
Előveszem lelkem jó látszatát.

Hajnalodik talán már,

Itt csicsereg egy madárpár,
Vissza emlékszem az emlékekre,
Amikor felsétáltunk a Gellért-hegyre.

Gyertyafényes vacsoránkra,
Arra a gyönyörű ragyogásra,
Szemed csillogása lebeg most is bennem,
Rájöttem, nem kellett volna beléd esnem.

Szíved dobbanását hallom még fülemben,

Rendesen égek még tüzedben,
Fájó levelem miatt a tollat leteszem,
Emlékeimet már lassan feledem.

19
Megállt az idő a fejemben,
Eső csöpögését hallom az ereszben,
Tán elálmosodtam?
Vagy csak a szívem eldobtam?

Kérdéseim hangosan kopognak,

Gondolataim bolyongnak,
Könnyeim már potyognak,
Nem érzem ezt jogosnak.

Hangosan kiáltok az égnek,

Mit vétettem édes?
Hibáztam már eleget,
Hiszen már nem is látsz engemet.

Zokogásom a hajnal észreveszi,

A tanácsot már kecsegteti,
Tavaszodik már az idő,
Ez egy kicsit rémisztő.

Kiss Virág
Érd, 2023.05.09.

20