Irodalom összefoglalás

 Mutasd be a felvilágosodás irodalmát

a. Cél: elmaradottság leküzdése, kulturális haladás igénye, magyar
nyelv művelése
b. Kik?: nagy műveltségű főúri családok, közép- és kisnemesség
értelmiségivé váló rétege -> hatalmi elit tagja
c. 1772: Újkori irodalom kezdete, írói fellépés, Bessenyei György: Ágis
tragédiája
d. ,,jozefinisták” <-> köznemesek: támogatták az uralkodó felvilágosult
törekvéseit, polgárosodás és modernizálás <-> harcoltak a
németesítés ellen, nemzeti érzés, hagyományok védelme
e. testőrírók: Mária Terézia -> Bécsben magyar nemzeti testőrség,
francia, német klasszicizmus
f. Orpheus, Magyar Múzeum: folyóiratok a 18. sz.-ban (70-es, 80-as
évek), amikben több író alkotott
g. Kazinczy-féle út: a progresszió egyetlen útja: nyelvművelés,
stílusújítás
h. Jakobinus mozgalom: Fr. forr. (1789) után, politikai radikalizálódás,
maroknyi értelmiségi csoport: nemzeti és polgári törekvéseit
zendüléssel éri el. Élén: Martinovics Ignác apát; 1794. 2. fele:
hatóságok megsemmisítették és vezetőiket kivégezték, sokakat
bebörtönöztek
i. II. József: ,,kalapos király”, felvilágosodott abszolutizmus,
gondolatok szabad terjedése, maga is számos reformintézkedést
hozott (parasztok terheinek enyhítése, jobbágyok szabad költözése,
szabad pályaválasztás)
 Kérdések
a. Hol született Cs. V. M.?: Debrecen 1773
b. Mit tanított?: poétai osztályt vezetett
c. Hogy nevezte Cs. verseiben Vajda Juliannát? Mit tudunk a
viszonyukról?: Lilla, részben beteljesült szerelem, de Julianna apja
ellenezése miatt nem valósult meg teljesen
d. Mi a műfaja a Dorottya vagyis a dámák diadalma a fársángon című
műnek? Mi a mű lényege? Hogyan jellemeznéd Dorottyát?:
i. műfaj: komikus eposz
 ii. lényege: korosabb lányok és házasságkötésre nem hajlandó
férfiak összecsapása, Dorottya a csúnya és koros kisasszony
lesz a vezetőjük, enumeráció dámák és dorottya testi
adottságai ismerheti meg az olvasónak.
e. Cs. V. M.: Estve
i. Allegória, Alliteráció, Oximoron figyelhető meg benne
ii. Melankolikus hangnem
iii. Rokokó stílus
iv. Leíró – piktúra
v. Bölcseleti/elméleti - szentencia
vi. felvilágosodás eszméi (pl. Voltaire + Rousseau gondolatai)
vii. Ellentétező szerkezet
viii. Leíró rész
1. Egyéni boldogságra törekvő szemlélet
ix. Elmélkedő/bölcseleti rész → klasszicista
1. retorikai (alátámasztás) felépítésű, tanító szándékú
2. filozófiai tartalmú: ember e világi boldogságának igénye,
lehetősége
x. Leíró rész (32 sor):
1. Természetben megélhető harmónia → természet:
jelenbeli közvetlen, érzéki élmény
2. Képszerű poétikai eszközök
3. Perspektíva: teljes látvány → apró részletek
4. Vadságot megszelídítő megszépítés (mord medve,
farkasok)
5. Mellérendelő mondatszerkezetek
6. Versbeszéd zeneisége:
a. Felező 12-es
b. Tiszta rímek
c. Jelzős szerkezetek → “tündöklő hintaja”
d. Szín, tapintás és hangképletek → “aranyos felhők”
e. Virág és madármotívumok → “pacsirta”
f. Kicsinyítőképzős főnevek → “madárkák”,
“cseppecskék”
xi. Lírai én
1. Leíró rész 2. részében
 2. Elégikus lelkiállapot feloldása → természet idillje
3. Oximoron: vidám melancholia
4. Visszatér az elégikus lelkiállapot a leíró rész végén
xii. Elmélkedő rész
1. Társadalmilag →természetes harmónia felbomlása →
Rousseau
2. Szemlélődés helyébe meditáció
3. Klasszicista retorikus stílus
4. Jelennel szembesített hajdani állapot → társadalmi
kritika
5. Tételmondat: “Nem született senki gazdagnak,
szegénynek.”
6. Ok-és célhatározói alárendelések
7. Sor eleji ismétlések: nyomatékosítás
8. Egyenlőség megbomlása: birtokos névmás +
magántulajdonra utaló kifejezések → jogi + erkölcsi
vonatkozások
9. Zárlat: személyes természetélmény / pátosz
f. Bordal Cs. V. M.: Szerelemdal a csikóbőrös kulacshoz
g. Berzsenyi Dániel életéből 4 fontosabb állomás:
i. 1776 Hetye megszületése
ii. 1799 feleségül veszi Dukai Takács Zsuzsannát  Sömjén
iii. 1804.Nikla gazdag nagybirtokos lesz
iv. 1830. Magyar Tudós társaság tagja
v. 1836 Nikla halála
h. Rokokó dalok
i. Barokk kései, monumentalitását elvesztő változata
ii. Szépség és boldogság világa → felülemelkedik a köznapi életen
iii. Örömkultusz: epekedő, boldog, viszonzottnak érzett szerelem +
finom erotika
iv. Miniatűr forma
v. Szimultán ritmus (Kétféle ritmizálási elv érvényesülése egyazon
versben)
vi. Zeneiség
vii. Változatos ritmika
viii. Csilingelő rímjáték
 ix. Könnyedség
x. Játékos ötletek, udvarlás
xi. Istenvilág: Venusz, Ámor, Flóra, Hébe, gráciák, amorettek
xii. Virágmotívumok: rózsa, tulipán, nárcisz, jácint
xiii. Érzékszervek élénksége
 Anakreóni dal, példa: Görög Anakreon modorában írt költemények 
rokokó életérzés. Tartózkodó kérelem.
 A Magánossághoz: óda
 Berzsenyi művei és műfajok
i. A magyarokhoz l.
1. Közösségi óda
ii. A közelítő tél
1. Elégia
iii. Osztályrészem
1. Elégikus óda
iv. Levéltöredék Barátnémhoz
1. episztola
 Széphalom és Kazinczy kapcsolata: 1806. Széphalom: innen irányítja,
szervezi az irodalmi életet (levelezés)
a. Batsányi János: A franciaországi változásokra (megszólítottak)
i. “Nemzetek, országok”
ii. “felszentelt hóhérok” = oximoron = kizáró ellentét jelző és
jelzett között
b. Tövisek és virágok
i. Ortológusokat ellenzi ←→ Neológusokat támogatja
ii. Stílusa: gúnyos, szatirikus
c. Fanni hagyományai
i. Stílus:
1. érzékeny és érzelmes
2. hangsúlyozza az érzelmeket, a karakterek belső világát
és az emberi viszonyokat
ii. Szentimentális alkotás (érzelemközpontú, érzelmi hatást kelt)
iii. Napló és levélregény
iv. Természet fontossága: inverz (fontossága ellentétesen jelenik
meg)
v. Könny - betű (érzelmek és írás közti kapcsolat)
 vi. Érzelem - írás (érzelmek leírás)
vii. Szerelem: viszonzott, viszonzatlan
viii. Tétlenség (passzív szereplők)
ix. Olvasás + írás (kapcsolat, kiegészítik egymást)
x. Érzelmek: mimika (érzelmek testbeszéddel/arckifejezésekkel
történő kimutatása)
xi. Kommunikáció hiánya (befolyásolja a
cselekményt/hangulatot)
d. Bessenyei kulturális programja
i. Irodalmi élet szervezője
ii. Líra, dráma, epika → DE!! értekező próza
iii. Művei:
1. 1778 “Magyarság” röpirat megírása és
publikálása/kiadása: modernizálásra ösztönöz
2. 1779 “A magyar néző”, “A holmi”
3. 1781 “Egy magyar társaság iránt való jámbor szándék”
iv. Legfőbb cél: közboldogság, közjó
v. Akadálya: tudatlanság
vi. Modern tudományok elterjedése anyanyelven (Enciklopédia)
vii. Feladat: nyelv művelése
1. fejlett nyelvekből való fordítás
e. Kazinczy: fentebb stíl
i. Egy igényesebb, esztétikusabb mű, mint ami a szép
irodalomba tartozik.
f. Milyen kettőségre épül Cs. A Reményhez c. verse?
 Hangulati ellentét, vagyis egyszer a boldogságáról a másik
pillanatban arról beszél, hogy ki akarja ontani életét.
o Ortológusok-neológusok
 Ortológusok: nyelvi és társadalmi újítás ellenfelei → szokás
törvénye
 Neológusok: esztétikai célok érdekében szükséges változtatni
a nyelven és szabályain
o Elemezd Berzsenyi Dániel A közelítő tél című versét!
 A közelítő tél
 Elégia
 Eredeti címe: “Az ősz”
  Klasszicizmus + romantika
 Alapja: Idő-és értékszembesítés
 A mulandóságot tematizálja
 1-3. vsz. természet szintje
 Tájleírás: őszi táj
 Értéküresedés: tél kopársága
 Szinesztézia
 Hangutánzó, hangulatfestő szavak
 4. vsz. általánosítás szintje
 Törvényszerűség: idő-madár
 Mindenre kiterjesztés: nefelejcs-hasonlat
 5-6. vsz. lírai én személyes szintje
 Személyes sors
 Koszorú = Flóra ábrázolása = Erató
 Istenek itala: nektár
 Emberi élet egyszerisége → pusztulás és újjászületés
körforgása
 Fájdalmas beletörődés
o Mutass be Cs. V. M. életművéből egy rokokó dalt!
 füzet