Berzsenyi Dániel Ódái

12. tétel

Berzsenyi Dániel (1776 Hetye – 1836 Nikla)

 Magyar felvilágosult költő
 Klasszicizmus és a romantika határán alkot
 Középbirtokosi nemesi család egyetlen gyermeke
 Műveltségéről:
o Sokat olvasott
o Elsajátította a latin és a német nyelvet
o Klasszikusok közt Horatius volt a mintaképe
 1799 májusában feleségül vette a vagyonos, fiatal rokonlányt, Dukai Takács
Zsuzsannát
o Sömjénben letelepedtek
o Majd 1804-ben Niklára költöztek
 1803-ban Kis János (nemesdömölki evangélikus lelkész, jeles költő) fedezte fel
Berzsenyi költeményeit, elküldött belőlük 3 költeményt Kazinczynak (A
magyarokhoz, Nagy Lajos és Hunyadi Mátyás, A reggel) Þ Kazinczy lelkesedett értük
 1813 megjelent az első verses kötete
 1830-ban az Akadémia tagjává választották
 Akadémiai székfoglalója 1833-ban Poetai harmonistica címmel jelent meg
Magyar felvilágosodás:
 18 század vége
 oka: nincs meg a polgári réteg  helyette a művelt arisztokrácia lesz a bázis
 a felvilágosodás első szakaszát 1772-től (Bessenyei György-Ágis tragédiája) 1795-ig
számítjuk
 a felvilágosodás második szakaszát pedig 1772-tők 1825-ig (Vörösmarty Mihály-
Zalán futása)
 felvilágosodás társadalmi bázisának céljai:
o elmaradottság ellen szeretnének fellépni
o kulturális fejlődés
o magyar nyelv ügye nyelvújítás

Klasszicizmus jegyei:
 rímtelen, időmértékes
 antik strófa szerkezet
 sok antik utalás
 Horatius imitációja: gyönyörködtetés és tanítás
 versszerkezete: egyedi  általános vagy fordítva
Romantikus vonások:
 vágyódás az eszményi teljesség után
 érzelmi túlfűtöttség jellemzi
 a személyesség előtérbe kerül
 nő a metafora szerepe retorikus szerkezetet pótolják
Jellemző műfajai
 Óda
 Elégia
 Epigramma
 Episztola
Berzsenyi pályája kezdetén szerelmes verseket és ódákat ír. 1799 után a házassággal
életkörülményei megváltoztak. Elköltözik a feleségével Sömjénbe, szabad lesz. A hazafias
ódákat más témájú költemények váltják fel. Csalódik a nemességben, kezdetben hősiesnek
tartotta, ekkor már csak gyülevész csoportként emlegeti. Az elégiák felé fordul.

Óda:
Magasztos, emelkedett, ünnepélyes hangú lírai költemény, melynek témája legtöbbször a
haza, szülőföld szeretete, a szerelem. Verselése általában időmértékes.

A magyarokhoz 1:
 közösségi óda
 1810-ben véglegesítődött, többszöri átírás után
 tanítás is a célja - erkölcsi nevelés
 Horatiustól merítette az ihletet-strófaszerkezet
 „hajó” hasonlat - kiteljesedik az élete
 pesszimista hangvételű
 Téma:
o nemzet jövője miatti aggodalom
o önostorozás: magyarok saját bűneik miatt szenvednek, összetartás hiánya,
erkölcsi hibák miatt
 Vers kulcsszava: erkölcs
o ellentétpárral jelenik meg
o régi tiszta erkölcs veszni tért erkölcs
 időszembesítő vers: múlt és romlott jelen párhuzama
 Kompozíció:
I. 1. vsz.: Megszólítás – ellentét és szembeállítás jelen múlt
2. mon. kérdő modalitás – indulatos
felszólítás egyben E/2. személy személyes hangvétel
„Monológszerű”
II. 2. vsz.: Múlt – helytállás – belső harcok
ellentét: külső és belső között
III. 3. vsz.: Jelen – romlott erkölcs
 IV. 4-5-6. vsz.: Múlt – dicső múlt bemutatása – bizonyítása
nemes erkölcs segített a külső támadások ellen
nagyság és erő jellemezte az embereket
V. 7-8-9-10.vsz.: Jelen – miért romlott –tölgyfa hasonlat
önostorozás – belül gyenge – kívül sem lehet az!
„gyermeki báb” elpuhult, tartás nélküli
VI. 11-12. vsz.: indulatszó „de” múlt  „Attila”, Árpád, Hunyadi
dicső események, öntudat segítségével
VII. 13-14. vsz.: De Jajj – siránkozás, T/1. személyre vált át
hangváltás ódából - elégikus
sorsközösséget vállal
bukásra vagyunk ítélve
egyszer minden véget ér – Róma, Ilion, Babilon
szerencse is kell!

A magyarokhoz 2.:
 1807 – korábbi, mint az 1.
 optimistább, buzdító, rövidebb
 klasszicistább – jobban kidolgozott, kigyensúlyozott
 magyar népet szólítja meg
 Kompozíció:
I. 1-3. vsz.: görög utalás, természet – földrajzi nevek
konkretizálja a helyet – világméretűvé növeli a káoszt
összeomlott a világ rendje
államhatárok, törvények, erkölcsök változnak
II. 4-6. vsz.: Magyarországra vonatkozik
hisz a jövőben – talpra állunk, felszínen maradunk ”lebegő hajó”
hasonlat
abszolút buzdítás: bátorság, hit kell / nem erő
Róma, Maraton és Budavár a példája
E/2. személy és E/1. személy  ön magát is belevonja
Osztályrészem:
 cím: mi jutott neki az életben
 műfaja: elégikus óda
 szerkezete: 3 egész sor, 4. fél sor
 a mű elején: horatiusi hajó-kép jelenik meg klasszicista, a révbe érő hajó toposza
 a vers a személyesség megjelenítésével és az egyes szám első személy használatával a
romantika felé hajlik
 az emberi élt útját egy veszélyes tengeri hajózással azonosítja, középúton
 a viharokon túljutva „a heves ifjú” élete megváltozik: felnőtté válik
 a boldog megelégedés szembesítésben történik: pozitív és negatív értékek
összehasonlításában
 pozitív értékek az antik városok, dolgok: Tarentum, Larissa
 a 3-4. vsz.-ban az elégedetlenség jelenik meg
 6. vsz. egyre lejjebb adja „Csak te légy vélem”
 értéktudatból értékhiány lesz; reális értékből költészet

A vers horatiusi lezárása meghatott emelkedettséggel, őszinte rajongással zengi a költészetnek

a legválságosabb helyzetekben is minden bajtól mentesítő csodáját: Ha minden érték kihull is
az emberi életből, a művészet még mindig tartalmassá teheti a létet.