A felvilágosodás főbb témái, kérdésfelvetései Berzsenyi Dániel episztoláiban

I. Pályaképe

 a beteljesületlen élet, a terméketlen vágyak, a félbemaradt akarások költője

 a felvilágosodás és a reformkor, a klasszicizmus és a romantika határán

 kettős élet:

o falusi, földesúri, gazdálkodó életforma <-> költői életforma

o földi élet <-> égi kapcsolat

 feszültség, problémák

II. Élete

 1776. Egyházashetye -> nemesi család

 soproni líceum

o latin és német költők művei (Horatius a példaképe)

o otthagyja -> katona lesz

 1795. Nikla – nagybátyjánál él

 1796-99. gazdálkodik szülőhelyén

 felesége: Dukai Takács Zsuzsanna

o 14 éves

o Niklára költöznek -> „niklai remete”

 1803. Kazinczy 3 versét +-an bírálja (Kis János fedezte fel)

o A magyarokhoz, Nagy Lajos és Hunyadi Mátyás, A reggel

 1813: megjelenik első verseskötete -> összesen 137 verset írt

 1817. Kölcsey bírálata

o nem volt bántó, de Kazinczytól is elfordult

o visszavonul az írástól

 a visszavágásra összpontosít

 1825: Észrevételek Kölcsey recensiójára (Tudományos Gyűjteményben jelenik

meg)

1830: MTA tagja (filozófiai osztály)

1836: hosszas betegeskedés után meghal

III. Költészete
  3 korszak:

o 1802-ig:

 német költők + szentimentalizmus

 dalszerű szerelmes versek

 saját hang megtalálása:

 Kis János felfedezi -> Kazinczy tisztelete

 filozofikus epigrammák, episztolák, elégiák, ódák

 1808-17:

 magyarság sorsának felvállalása

 Kölcsey-kritika -> törés

 a horatiusi filozófiát vallja – „magyar Horác”

o óvakodik a végletes érzelmektől -> „arany középszer” elve

o klasszicizmus hatása

o sóvárog a harmónia, az egyensúly iránt

o műfajok – óda

o másolónak tartják

 romantika és klasszicizmus hat rá

IV. Ódaköltészete

 erkölcsnemesítő szerep -> nemzet megmentése, lelkek művelése (Kazinczy: ódaköltő-lét)

 hazafiság, magyarság, nemzeti gondolat, nemzeti függetlenség, nemzeti lét/nem lét kérdése

 régi dicsőség, nagyság <-> a jelen értéktelensége

 vátesz-költő -> népvezér-költő

o látnok, jós

V. Verstípusai

 önmegszólító

 létösszegző

 időszembesítő

 értékszembesítő

VI. Episztolái
  Fogalma: Verses levél, amelyet költő intéz valakihez; tárgya változatos, többnyire
nem csupán személyes érdekű, hangja közvetlen; költői levél
 Jelentése: küldemény
a) Levéltöredék barátnémhoz
 Műfaja:
 létösszegző vers, amely episztolaként indul, majd az 1. v.sz. után a költő figyelme
önmagára irányul.
 Témája:
 falusi elvonultságát, lelki társtalanságát, egész életének szomorúságát festi le.
 Hangulata:
 elmúláshangulat, magány, visszahúzódás a természetbe
 Cím:
 utalás arra, hogy episztolát olvasunk, ezzel töredékességet imitál, de zárt egész
 A klasszicizmusban nincs töredékesség (teljesség van)
 A romantikában a töredékesség a jellemző
 Verselése:
 4 ütemű 12-es
 Rímelése:
 a b a b, keresztrím
 Szerkezete:
 1. v.sz.:
 episztolatöredék. E/2. sz. megszólítás ( „kérdted”; „tudod”)
 Ábrándozás folyamata, melyben elszakad a valóság szürkeségétől-> ifjúságának
örömei és kínzó ellentét tárul fel az érzelmileg gazdag múlt és a jelen között
 2.-4.v.sz.:
 szüret-esti magány-> reális helyzetkép: mindenki alszik, ő ír és „tüzet gerjeszt” ->
ábrándozás „ szebb lelki világ óráit” éli át
 5. v.sz.:
 5 soros, a reális képek összegzése->elszakad a valóságtól: a szüreti este az
öregedést, a kanóc pislogó lángja pedig a kihűlő szerelmet jelképezi.
 A hangok nagy szerepet kapnak a versben
 Minden elmúlik, csak az emlékek és a képzelet örök.
 Összegzés
 Motívumok:
 év, idő, tűz elmúlása
 Nincsenek a versben antik utalások
 Személyesebben tudja megfogalmazni gondolatait
 Hiányzik az episztola záróelemei
b) A Pesti Magyar Társasághoz
 levél címzettje -> katolikus kispapokból álló irodalmi társaság
 vers kezdete -> felvilágosodás ész – kultúrájával összhangban lévő emberi értelem
dicsérete
 vers közepe -> vak hit puszitó ereje -> emberi boldogtalanság
 ész és tudás -> kevesek kiváltsága
 vers vége -> boldog jövő próféciája
 emberi ész potenciális ereje -> kozmikus, romantikus képek
 Eszközök :
  metafora -> fény – sötétség
 költői kérdés -> remélhető -e , hogy a műveltség jobbá teszi majd a világot?
 kérdésre válasz -> remény ódai megfogalmazása
 vers kulcsmondata : „Az ész az isten, melly minket vezet”
c) Vitkovics Mihályhoz
 Műfaja: episztola
 Témája:
 visszaemlékezik arra, amikor Pesten járt
 túlzásokkal írja le Budát és Pestet -> vidékhez képest nyüzsgős városok
 formája:
 betartja a rendes levélformát ->köszönés, vers lényege, elköszönés
 személyes hangvételű
 visszaemlékezik arra, hogy kikkel találkozott, amikor Pesten járt-> hozzá hasonló
művelt emberekkel, a korszellemi elitjének a tagjaival
 Klasszicistavonások:
 ókori filozófusokról, csillagászokról beszél