A barokk irodalom

Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem

A barokk:

- ízlés, korstílus, szellemi áramlat

- jelentése bonyolultság, nyakatekertség (az olasz barocco szóból; portugálul gyöngyöt, kagylót
jelent)
- a 16. század közepétől a 18. század közepéig terjed, kiindulási helye Spanyolország
- első időszakában még együtt él a reneszánsszal, ezt az átmeneti időszakot manierizmusnak
nevezzük
- társadalmi hátterét az ellenreformáció mozgalma, a katolikus egyház újbóli megerősödése
adja; a reneszánsz időszakában megerősödő polgárság nem képes hatalmat szerezni, újra a
feudális rendszer, az abszolút monarchiák válnak uralkodóvá
- a jezsuita rend irányítja a hívek visszaszerzéséért folytatott harcot, a barokk művészetben is
mindent ennek a célnak rendelnek alá, ezért lesz a hatáskeltésé, a híveket lenyűgöző és
megdöbbentő külsőségeké a főszerep
- a reneszánsz hűvös nyugalmával, harmóniájával szemben az erő, a szenvedély, a dinamizmus
(mozgalmasság), a ragyogás, a pompa, a túldíszítettség válik jellemzővé (- ez az esztétikai
hedonizmus)
- tartalom és forma egyensúlya felborul, a külsőségek, azaz a forma kerül előtérbe
- a cél tehát a megrendítés, gyönyörködtetés, illúziókeltés, révületbe emelés
- minden művészeti ágban jellemző a monumentalitás – a nagyméretű, terjedelmű alkotások,
melyek szintén lenyűgözik a befogadót; a dinamika, mozgalmasság az ábrázolásmódban; a
kontrasztok, ellentétek alkalmazása: festészetben például a fény-árnyék hatás, irodalomban
a meglepő ellentétek, fordulatok; díszítettség
- az irodalmi barokkra jellemzőek:
 a merész gondolattársítások
 képszerű ábrázolás: szimbólumok, allegóriák (hosszabban kifejtett metafora vagy
megszemélyesítés), túlzás, fokozás, meglepő ellentétek alkalmazása
 ünnepélyesség, érzelmi telítettség, patetikus (fennkölt, magasztos) hangnem
 népiesség
 bonyolult formai megoldások: virtuóz rímtechnika, nagyívű körmondatok, bonyolult
szerkesztés
 új műfajok: legjellegzetesebb a barokk eposz; pásztorjátékok, hitvitázó drámák
- a barokk irodalom legfőbb képviselői:
 Tasso: Megszabadított Jeruzsálem
 Milton: Elveszett Paradicsom
 Cervantes: Don Quijote
 Calderon: Élet álom
 Lope de Vega drámái
 Pázmány Péter vitairatai
 Zrínyi Miklós művei
- a barokk képzőművészet nagyjai:
 Bach, Vivaldi –zene
 a keszthelyi Festetics-kastély, a versailles-i kastély – építészet
  Bernini: Szent Teréz látomása – híres szoborcsoport, mely Szent Teréz misztikus
átlényegülését, extázisát ábrázolja
 Rubens, El Greco, Rembrandt – festészet

Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem

Zrínyi Miklós életpályája:

- A magyar barokk kiemelkedő alakja, elsősorban politikus és hadvezér, aki a török elleni csaták
szüneteiben foglalkozik csak irodalommal.
- Arisztokrata család sarja, életének nagy részében szülőhelyén, Csáktornyán él.
- Habsburg-hű nevelést kap, egyik nevelője Pázmány Péter, külföldi tanulmányokat folytat,
nyelveket beszél, klasszikus műveltséget szerez
- életcélja: a török kiűzése idegen segítség nélkül
- felesége Draskovich Mária – hozzá szerelmi idilleket ír; később másodszorra is
megházasodott
- halálát a modern történettudomány összeesküvés-elmélettel magyarázza: egy a bécsi által
„irányított” vadkan okozza vesztét

Művei:
 Tábori kis trakta (ez egy katonai kézikönyv)
 Vitéz hadnagy (ebben az elmélkedés-gyűjteményben kifejti, milyennek kell lennie egy jó
hadvezérnek)
 Mátyás király életéről való elmélkedések (tanulmányában Mátyást nevezi meg ideális
uralkodónak)
 Az török áfium ellen való orvosság – „Ne bántsd a magyart” a teljes cím ezzel egészül ki –
szenvedélyes hangú röpirat

Szigeti veszedelem: (elemzés a barokk vonások kiemelésével)

- Zrínyi jelentősége abban áll, hogy a magyar irodalomban eddig ismeretlen műfajt, az eposzt
honosította meg ezzel a művével, sajátosan barokk jellemzőkkel
- téma: dédapjának, a szigetvári hősnek 1566-os várvédelme a török ellen
- forrásként szolgál a mű megírásához Homérosz 2 ismert eposza, Vergilius Aeneas c. eposza,
Tasso Megszabadított Jeruzsálem c. műve, a korabeli históriás énekek és Balassi vitézi versei
is, csakúgy, mint saját harci élményei
- ismétlés: Mi az eposz? - lásd az Irodalom témakörök 1. Homéroszi eposzok részben!
- Zrínyi megtartja a kötelező eposzi kellékeket, az eposzban tehát antik és barokk elemek
keverednek
- a kezdő énekben olvasható „Fegyvert s vitézt éneklek…” Vergiliustól átvett fordítás, majd a 2.
ének tartalmazza a témamegjelölést: egyelőre név nélkül az öreg Zrínyiről szól kiemelve
erkölcsi és katonai nagyságát
- 3-6. vsz: invokáció, azaz fohász a múzsához, aki nem más, mint Szűz Mária: a keresztény hit
eszmerendszerében alkot – ez az eposz egyik barokk vonása
- seregszemle: ezt az eposzi kelléket már az 1. énektől alkalmazza: a török sereget is
részletesen bemutatja: „hangyaként mozgó tengerként”, végeláthatatlan tömegként írja le,
ezzel a szándékos túlzással, mely szintén barokk vonás, fokozza a várvédő magyar sereg
 dicsőségét. Elismerően ír a sereg vezéréről, Szulimánról is, akit így Zrínyi méltó ellenfelének
tekint.
- az 5. énekben mutatja be a magyar sereget: maroknyi, életét bármikor feláldozni kész sereg
ez, amely mentes a hibáktól, végtelen hazaszeretet jellemzi őket, az önfeláldozó heroizmus
mintaképei. Hazaszeretetük motiválja őket és teremti meg az idegenekre támadó zsoldos
török sereggel szembeni erkölcsi fölényüket. Itt is tetten érhető egy barokk vonás: a
kontraszt, az ellentét kiélezése a két sereg között.
- Zrínyi fontos küldetést kíván teljesíteni az eposz megírásával: célja a példamutatás a
magyarság számára, az ideál-teremtés. Arról kívánja meggyőzni olvasóit, hogy ilyen
példaértékű összefogással és egy kiváló vezérrel a török még megállítható. Konkrét
utalásokat találunk az eposzban a jelen és a jövő feladataira.
- az eposz főhőse, Zrínyi mint Athleta Christi, azaz Krisztus katonája jelenik meg – barokk
vonás! Isten mártíromsággal tiszteli meg. Halála: jutalom. Zrínyi tudatosan vállalja sorsát,
nem fél a haláltól – felmagasztosul, így az egész sereg győztesként tűnik fel.
- megoldás, végkifejlet: előrevetítődik a vár eleste. Egy sorsdöntő véletlen folytán kerül sor az
utolsó nagy ütközetre. A cselekmény ugyanis váratlan fordulatot vesz, mikor a várvédők
kilátástalan helyzetéről és segélykéréséről hírt vivő galambot a törökök elfogják, és az
egyébként már elvonulóban lévő sereg visszafordul! – a váratlan fordulat szintén barokk
vonás!
- az utolsó nagy ütközetben angyali légiók és pokolbéli szörnyetegek is részt vesznek – ez az
isteni beavatkozás kötelező eposzi kelléke barokkos megoldással. Zrínyi emberfölöttivé
magasztosul, mikor Szulimán után ered és közelharcban megöli őt! Az összes várvédő meghal
- barokk túlzás; a halottak lelkét angyalok viszik a mennybe, Zrínyi előtt megnyílik Isten
országa – barokk vonás!
- Az eposzban a magyar és a török sereg ellentéte a kereszténység és a pogányság ellentétének
allegóriává válik. Zrínyi a valóságos eseményeket misztikus, vallásos szférába emeli – barokk
vonás!
- Az eposz híven tükrözi Zrínyi történelem-szemléletét: szerinte a magyarok hálátlanok voltak,
bűnösök, így Isten büntetésként, mintegy sorscsapásként küldte ránk a törököt – az eposzban
Mihály arkangyal által küldi a magyarokra Szulimánt a pokolból.
- Az eposzt művészi tudatosság jellemzi: 15 énekből áll, összesen 1566 strófából, mely
Szigetvár elestének évszámát jelöli.
- Nyelvezet, verselés:
 régies, archaizáló nyelven íródik
 a népiesség is megjelenik – barokk vonás!: göcseji nyelvjárásban írja, szólásokkal,
közmondásokkal is tarkítja
 bővelkedik magyar és török katonai szakkifejezésekben
 képekben, metaforákban gazdag – barokk vonás!
 jellemzően bokorrímet alkalmaz: aaaa, bbbb, stb. – ez helyenként nem stimmel
 hangsúlyos verselés, négyütemű, 12 szótagos sorok jellemzőek