14.

tétel: A homéroszi eposzok – az Odüsszeia műfaji és világképi sajátosságai

I. Az európai kultúra bölcsője Görögország.

1. Történelmi háttér:
- Kr. e. 3-2. évezredben görög törzsek telepedtek le a Balkán-félszigeten – nem alkottak egységes népet
- a Kr. e. 1. évezredtől a társ.-i fejlődés következtében dinamikusan fejlődő városállamok (poliszok) jöttek létre
- a gr. történelem kezdetén gyakoriak voltak a zsákmányszerző háborúk (legjelentősebb a Trója ellen indított,
10 évig tartó háború → az Iliász c. eposz témája ez a harc)

2. Az ókori görögök világnézetének

- legnagyobb újdonsága, h. világnézetük emberközpontú („Minden dolog mértéke az ember.”)
= minden dolgok legfőbb mércéje és végső célja az ember
- mértéktartás (a szélsőségektől és a túlzásoktól való tartózkodás)
- harmónia és kiegyensúlyozottság
- életszeretet, életöröm (az élet lehetőségeinek kihasználása)
- az egyén és a közösség harmonikus kapcsolata - az egyén képességeinek kibontakoztatása, ami a közösséget is gyarapítja
- a testi és szellemi erények összhangja rendkívül fontos
- a megismerés és az önmegismerés jelentőségét hangsúlyozzák
- a természetszeretet és az alkotások természethűsége is jellegzetes
- az érzelem és értelem egyenjogúsága és kölcsönviszonya
- politeizmus (többistenhit, az isteneik → antropomorfak, de halhatatlanok, az Olümposzon éltek, táplálékuk
ambrózia és nektár volt – főistenük: Zeusz + tenger: Poszeidón, alvilág: Hádész, család, házasság: Héra, Zeusz
nővére és felesége; bölcsesség-győztes háborúk-igazságosság: Pallasz Athéné, szépség és szerelem: Aphrodité,
művészetek, jóslás istene, napisten: Apollón, pusztító háborúk: Árész, istenek követe, furfangos tolvajisten:
Hermész)

∑: Magas fokú eu.-i kultúrát teremtettek → a művészetek bölcsője Görögo.

- a Kr. e. 8. sz.-ban az eposz műfaja jellemzi, mely a dicső múltnak állít emléket
- a Kr. e. 7-6. sz.-ban az embert már a jelen jobban érdekli → kibontakozik a lírai költészet
- a Kr. e. 5. sz. vezető műneme a dráma (a külső ellenséggel vívott élethalálharc és a belső átalakulás miatt – poliszok győzelme)

Az európai irodalom kezdetét két hatalmas elbeszélő költemény jelzi: az Iliász és az Odüsszeia. Az ókori hagyomány –
több más jellegű alkotás mellett – mindkét eposz költőjének Homéroszt tartotta.

A homéroszi eposzok valószínűleg a Kr. e. 8. sz.-ban keletkezhettek. Ezek előtt is létezett görög epika. Magát az
írásbeliséget évezredek szóhagyománya előzte meg, s az ismeretlen énekmondók sok-sok nemzedéke tartotta fenn, adta
tovább az arisztokrata családok őseiről szóló mítoszokat. Ezek az ún. genealógiai énekek lehettek a homéroszi eposzok
legfontosabb műfaji előzményei.
A két mű nyelve több dialektus elemeit magában foglaló, a köznapi életben soha nem beszélt műnyelv volt.

II. Homérosz: Odüsszeia c. eposzának bemutatása

A homéroszi eposzok a trójai mondakörhöz kapcsolódnak. Megírásukkal kapcs. felvetődik a
1. Homéroszi kérdés: ami valójában 3 kérdés:
a) Ki a görög eposzok szerzője? - egy tudatos alkotó művei vagy a szájhagyomány írásba foglalásának eredményei?
→ Tudatos alkotások – bizonyítékai: szerkezeti biztonság, nyelve, verselése: újszerű versforma
(hexameter)
b) Ki volt Homérosz? → a szó jelentése: költő – amit tudunk róla, anekdota: vak volt, sokat vándorolt
- a két mű megírása között kb. egy emberöltő telhetett el - valószínűleg az Iliászt írta Homérosz
c) Az Iliász költője azonos-e az Odüsszeia-költő személyével?
a. Babits M.: egységes művészi alkotások és egyetlen magas kultúrájú személy tudta ez megírni.
b. Devecseri Gábor: mindkét eposzt lefordította és ennek alapján állítja, hogy mindkét mű Homérosz nevéhez fűződik
c. Falus Róbert: elfogadott felfogása: nem azonos szerzők művei
Bizonyítékai: - világnézetük más: az Iliász az arisztokrata kor, az Odüsszeia a polgárosodó kor értékeit tükrözi
- mások a szerkesztési eljárások
→ az Odüsszeia költője valószínűleg legalább egy emberöltővel később élhetett, de ő is
Homérosznak nevezte magát
2. Trójai mondakör: Sok mítosz szólt egy 10 évig tartó nagy háborúról, melyet a görögök Trója ellen vívtak.
(A trójai háború valós történelmi esemény Kr. e. 13. sz.)
→ a trójai háború két mitologikus oka: 2 isteni nász
 Zeusz hattyúalakban elcsábítja Tündareosz király feleségét, Lédát. Léda
két hattyútojást szül → egyikből Heléné és Klütaimnésztra, a másikból Kasztór és Polüdeukész (Heléné isteni
származású, Klütaimnésztra Tündareosz lánya).
Helénét Menealosz (spártai király), Klütaimnésztrát Agamemnón (mükénéi király) veszi feleségül.
 Thetisz tengeri istennőt Zeusz éppen feleségül akarja venni, de értesül a Végzet döntéséről: Thetisz gyermeke
dicsőbb lesz apjánál - Prométeusz közli a titkot → a jóslat hallatára Zeusz Péleusznak (halandó király) adja
feleségül Thetiszt.
A lakodalomra az istenek is meghívást kapnak, kivéve Eriszt, a viszály istennőjét, aki bosszúból egy almát dob a
vendégek közé “ a legszebbnek “ felirattal. Az ajándékon három istennő: Héra, Pallasz Athéné és Aphrodité
veszekednek. A vita eldöntését Zeusz a trójai királyfira, Pariszra bízza. Az istennők megkörnyékezik Pariszt: az alma
ellenében Héra azt ígéri neki: Ázsia urává teszi, Pallasz Athéné azt ígéri, minden háború győztese = a világ ura lesz, Aphrodité pedig a világ
legszebb földi asszonyának szerelmét ígéri, ha neki ítéli oda az almát. Parisz Aphroditének adja az almát. Jutalma nem marad el,
sikerül megszöktetnie Helénét + királyi kincseket is Menelaosz udvarából. = casus belli = háborús ürügy
→ A görögök, az asszonyrablást megbosszulandó, Trója ellen indulnak. 10 év harc következik. Az Odüsszeusz
tervezte faló segítségével sikerül legyőzniük Tróját. A fővezér Agamemnon, a legbátrabb hős Akhilleusz lesz.

3. Az isz. e.-i 8. sz.-ban az ókori görög irodalom jellemző műfaja az eposz: hősköltemény (az eposz fogalma!!)
- az epika műnemébe tartozó, nagy terjedelmű elbeszélő költemény.
- Rendkívüli képességekkel rendelkező hőse természetfeletti lényektől is támogatva – de nem varázserő révén
- nagy, egész közösség sorsára nézve jelentős tetteket visz véghez.
- Hangneme mindig magasztos, fenséges (patetikus).

4. Eposzi kellékek:
a) invokáció: segélykérés - valamely istenség (a múzsa) segítségül hívása. Epikus művek múzsája: Kalliopé.
b) propozíció: a téma megjelölése
c) „in medias res” (a dolgok közepébe vágó) kezdés [nem „ab ovo Ledea” - a kezdetektől való kezdés]
d) enumeráció: seregszemle, katalógus – a szemben álló hősök és csapatok bemutatása, rendszerezés a csel.
megindítása után
e) csodás elemek: → isteni beavatkozás = deus ex machina (természetfeletti lények beavatkozása az ember életébe)
f) állandó jelzők és ismétlések + egyéb visszatérő elemek, fordulatok (toposzok)
g) epikus hasonlatok (nagy terjedelmű, részletező, szinte önálló életet élő)
h) epizódok: mellékesemények. Önmagukban lezárt, némelykor életképszerűen megrajzolt részletek, melyek nem
viszik ugyan előre a cselekményt, de az írói szándéknak megfelelően fontos
szerepük van. (pl. új vonásokkal gazdagítják a szereplőket)
i) anticipáció: előrejelzés, jóslás, ami beteljesedik, ill. isteni igazságszolgáltatás
j) retardáció: késleltetés
k) verselése időmértékes, a verssor neve hexameter: 6 verslábból áll: 1-4. versláb spondeus ( - - ) vagy daktilus ( - ‫) ں ں‬,
5. csak daktilus,
6. rendszerint spondeus vagy ritkán trocheus ( - ‫) ں‬
5. Az Odüsszeia = Odüsszeuszról szóló ének - bemutatása:
Az Odüsszeia műfaji előzménye az Iliász c. alkotás: közös jegyeik:
- a Kr. e. 8. sz.-ban keletkeztek; de az Iliász kb. 100 évvel v. legalább egy emberöltővel korábban íródott, mint az Odüsszeia
- a trójai mondakör egy-egy epizódját dolgozzák fel
- 24 énekes, monumentális alkotások – in medias res kezdésűek
- az Odüsszeia írója alapul vette az Íliászt, ahhoz igazodik mind formailag, mind tartalmában
- az Iliász folytatásának is tekinthető; szereplői részben az Iliászból kerülnek ki (pl. Odüsszeusz és
társai)
a) keletkezése: Kr. e. 8. sz.
b) témája: - a trójai mondakör egy epizódja: Odüsszeusz tengeri kalandjai és hazatérése Ithakába
- a mese, a fantázia világába visz (ezért szelídebb tárgyú)
- az individium (az egyén) eposza: a közösség háttérbe kerül
c) a helyszínek: végtelen távolságokat ölelnek fel
d) az események „jelen ideje”: Odüsszeusz bolyongásának 10. évében 40 nap (az istenek gyűlésétől az ithakai békekötésig)
- de az elmúlt 10 év eseményeit is megismerjük
= ez a retrospektív elbeszélési mód: Od. visszatekint, felidézi, elmeséli kalandjait
e) szerkezet: 24 ének - 12 az utazásról, a bolyongásról és kalandokról szól;
- 12 ének pedig a hazatérést és a kérőkkel való leszámolást mondja el
- az események laza szerkezetben kapcsolódnak össze (12110 hexameter)
f) cselekmény: „in medias res” kezdésű: vagyis az előzményeket csak később tudjuk meg
Odüsszeusznak, aki Kalüpszó nimfa szerelmes „fogságában” van Ogügié szigetén, megengedik az istenek, hogy 10 év
bolyongás után hazatérjen Ithakába hűséges feleségéhez, Pénelopéhoz és fiához, Télemakhoszhoz.
Az eposz cselekménye két szálon indul: - egyrészt Odüsszeusz száll „hajóra” isteni határozatra,
- másrészt fia, Télemakhosz is útnak indul Püloszba és Spártába, hogy hírt kapjon apjáról.
Odüsszeusz és Télemakhosz a 16. énekben találkozik, innét összekapcsolódik a két szál → Y-cselekmény

g) az istenek szerepe: korlátozott - fontos szerepet csak Poszeidón, a haragvó tengeristen és az Odüsszeuszt mindig segítő
Pallasz Athéné kap - ő mindig földi ember képében jelenik meg + Hermész, az istenek
hírnöke, a furfangos tolvajisten is megjelenik)
A végzet már az emberek lelkében, jellemében, alkatában rejlik.
h) az emberek: Maguk is alakítják sorsukat, pusztulásuk nem végzetszerű, nem kikerülhetetlen
→ pusztulásuk oka: „önnön buta vétkeikért odavesztek a társak”

i) világképe: a polgárosodó kor világképe: melyben az élet a legfőbb érték (Odüsszeusz és Akhilleusz beszélgetése –
Neküia) - ekkor már az arisztokrácia szerepe hanyatlott, a hősi arisztokrácia élősdivé vált – pl. kérők
j) embereszménye: Új: a sokfelé járt, elmés, tudni akaró, bölcs, méltányos, politikus, társaiért felelősséget vállaló,
leleményes ember
– Odüsszeusz menti a saját és társai életét
= közösségi felelősséget érez irántuk = Odüsszeusz tehát igazi poliszpolgár (a felnőtt ember)
k) a főhős jellemzői: az epizódok segítik a szereplők jellemének megismerését : Odüsszeusznak és társainak legfőbb
jellemvonásaira a kalandok során derül fény, amelyeket a phaiák király udvarában mesél el
(Nauszikaá, a phaiák királylány vette pártfogásba Odüsszeuszt)
 Odüsszeusz (Láertiádész) fejlődő jellem
 földi király (Laertész) fia = jó származású (ezek megvannak, de nem ez kerül előtérbe,
 kiváló harcos: vitéz, bátor hanem h. leleményes, okos, bölcs)
 okos, bölcs, leleményes: az eszét használja – ez kerül előtérbe (pl. a Sensike név menti meg életét; koldusként
tér haza – a hírnév megölné) – cselekedetei a túlélésre irányulnak
 emberi nagysága: sorsát vállalja és tudatosan alakítja
– eközben mindig közösségi szempontokat is szem előtt tart
 mind jobban egyedül marad, s a társadalmi ranglétrán is lejjebb kerül : büszke Íliász-hős → oltalomért
könyörgő ember (phaiákok földje) → öreg koldus (Ithaka - saját palotájába így érkezik)
 emberi: nem tökéletes, de le tudja győzni önmagát (Kirké, Kalüpszó)
l) a jellemzés sajátos eszközei: az eposzi jelzők + nagyméretű hasonlatok és ismétlődő kifejezések
Bölcs, nagyszívű, leleményes, isteni bajnok, hősszívű, fényes, tűrőlelkű, sokattűrt, tarkaeszű stb. Odüsszeusz
m) a munka közvetlenül jelen van: Odüsszeusz király létére tutajt ácsol - Nauszikaá királylány létére mos
n) kalandok: sorrendben néhány – jelezve, h. miért pusztultak el a társak, ill. mi a kaland következménye
- a lótuszevők szigetén (emberi gyarlóságok)
- Poszeidón fiának, a küklopsznak a megvakítása → Poszeidón haragja (Odüsszeusz hazatérésének állandó akadályozása)
- Kirké szigetén (Odüsszeusz társait disznókká változtatja Kirké)
- a szirének „mézes dala” (kísértés)
- Héliosz szigetén (a parancs megszegése, a Napisten marháit a társak megszegik = „isten barmai” → mindnyájan elpusztulnak)
- Kalüpszó – Ogügié szigete – 7 évig
o) a mű zárása: megbékéléssel ér véget; Odüsszeusz és a meggyilkolt kérők rokonai békét kötnek egymással
→ nem a harc, a bosszú a fontos, hanem az élet és béke
III. Összegzés:
 Az ész és lelemény eposza, melyben a főhős minden cselekedete a túlélésre irányul (Akhilleusz tudatosan vállalja a halált)
 Odüsszeusz képes indulatait megfékezni, higgadt, előrelátó, társaiért is felelősséget vállal
 Odüsszeusz célja a család újraegyesítése, a család védelme
 új elem: Odüsszeusz polgárosít, rendet, jogállamot teremt, felszámolja a törvénytelenséget (barbárságot)
Az eposz műfajának továbbélése:
 a római irodalom jelentős alkotása Vergilius Aeneis c. eposza
 barokk eposz: Tasso: A megszabadított Jeruzsálem; Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem (az első magyar nyelvű eposz)
 romantikus eposzok: Vörösmarty Mihály: Zalán futása; Arany János: Az elveszett alkotmány (vígeposz)
 Odüsszeusz alakjának felbukkanása a XX. század regényirodalmában: James Joyce: Ulysess