A Homérosz: Iliász és az Odüsszeia összehasonlítása

A görög és római kultúra az európai kultúra bölcsője. Az ókori

görög és római társadalom kultúráját, szellemiségét, emberfelfogását
és az ebből eredő hagyományt nevezzük antikvitásnak. Ebben a
korban a szellemi életet azok irányították, akik a politikát – az
arisztokrácia tagjai. A művészetben pedig egymással versengtek a
nagy görög és római költők. A görög művészet az eposzokkal
kezdődik az i.e. 9-8. században. Az első műfaj tehát az eposz volt.
Ebben a korban keletkezett az Iliász és az Odüsszeia. Mindkét alkotás
műfaja eposz, és a trójai mondakört dolgozzák fel.

A két mű kapcsán felmerül a kérdés: Vajon mindkét művet

Homérosz írta? Egyesek szerint mindkettő az ő műve, hiszen hasonló
a szerkezet. Mások úgy vélekednek, hogy nem Homérosz írta
mindkettőt, hiszen a két eposz felfogása merőben eltérő. Hiszen az
Odüsszeiában a leleményes ember áll a középpontban, aki élni akar.
Az életöröm, életszeretet jelenik meg benne. Míg az Iliászban a főhős
hősi harcos és hősi halált akar halni.
Az irodalomtudomány mai felfogása szerint a két eposz keletkezese
között egy emberöltőnyi idő van (kb. 50 év).
A mű leírásakor az írónak nem az volt a lényeges, hogy hogyan írja le
az eseményeket. Mindkét mű hexameterben van írva, valószínűleg
azért, hogy sokkal könnyebben lehessen előadni énekes alkotásként.
Mind a két eposz a trójai mondakörből származik. Ez a mondakör így
szól:

A bilincseitől szabadult Prométheusz Thetis istennőnek azt a

jóslatot adta, hogy akárkinek a felesége lesz, a fia dicsőbb lesz az
apjánál. Zeusz ebben az időben készült elvenni Thetis-t, de a jóslat
ismeretében egy földi halandóhoz adta nőül. A lakodalomra mindenkit
meghívtak, csak Erist, a viszály istennőjét nem. Ezért egy aranyalmát
dobott az ünneplők közé „A legszebbnek!” felirattal. Az almáért
Pallasz Athéné, Héra és Aphrodité versengett. Parist, a trójai királyfit
kérték fel vitájuk eldöntésére. Ő Aphroditének adta az almát, mert ő a
világ legszebb asszonyát ígérte neki. A hölgy, Szép Heléna azonban
Menelaosz spártai király felesége volt. Paris megszöktette Spártából és
Trójába vitte Helénát. A görögök nemzetük sérelmének tartották az
asszonyrablást, ezért egyesített sereggel vonultak ostromolni Tróját.

Az eposz más néven hősköltemény. Mely egy nagyon kifejező

megnevezés, hiszen feltárja a mű témáját és formáját: kötött formájú
nagyepikai műfaj, melynek főhőse természetfeletti képességekkel bír.
Az eposzokra jellemző az eposzi kellékek használata. Ezeket
Homérosz találta ki:
 In medias res kezdés = bele a közepébe («ab ovo gemino)
 Propozíció = téma megjelölés
 Invokáció = múzsa segítségül hívása, hogy sikerüljön jóra
megírni a művet
 Deus ex machina = isten megjelenése
 Enumeráció = seregszemle, a szemben álló felek bemutatása
 Anticipáció = jóslat, ami beteljesül
 Állandó jelzők a nevek előtt
 Nagy eposzi hasonlatok
 Epizódok beiktatása (pl.: a pajzs leírása az Iliászban)
 Hexameteres versforma

Az Iliász a trójai háború utolsó évében csatlakozik a történethez,

az Odüsszeia pedig ott kezdődik, ahol az Iliász befejeződik. Az Iliász
címe azt jelenti, hogy Ilionról, azaz Trójáról szóló ének.
A háború 52 napját mutatja be. A középpontban Achilleus haragja áll.
Achilleus nem megy harcba, hiába ő a legvitézebb harcos, mert
elvették tőle rab nőjét. A görögök így sorra vesztik el a csatákat.
Achilleus barátja, Patroklosz Achilleus páncéljában harcol. Hektor azt
hiszi, hogy valóban a páncéltulajdonost rejti a vért, így megöli
Patrokloszt. Achilleust a személyes bosszú vezeti amikor harcba száll.
Megöli Hektort, holttestét pedig meggyalázza: lova után köti és
vonszolja maga után. Priamosz jelenik meg megtörten, ő Hektor öreg
apja, s kéri, hogy adja ki fia holttestét. Achilleusnak saját apja jut
eszébe, így megbocsát és iadja a holttestet. Sőt fegyverszünetet is
rendel el, hogy nyugodtan gyászolhassanak a trójaiak. EZ azt mutatja,
hogy Achilleus fejlődő jellem. Az Iliászban epizódként jelenik meg a
pajzs bemutatása, melyet Héphaisztosz készített. Életképeket
láthatunk rajta, melyek a békeidőben mutatják be a lakosság életét.
Az Odüsszeia címe azt jelenti, hogy Odüsszeuszról szóló
hősköltemény. Megnevezi a főhőst, Odüsszeuszt, aki Itaka királya
volt. Trója ellen harcol, az ő ötlete volt a faló, ezért méltán kapta meg
a neve előtt szereplő állandó jelzőt, a leleményest. A csata után
indulna ő is haza, azonban ezt az istenek nem engedik. 10 évig
bolyong a trójai csata után, de végül hazatér. Az Odüsszeia ugyanúgy
24 énekből áll, mint az Iliász, de itt két szálon indul a cselekmény,
amely később összefonódik. A negyedik énekig láthatjuk, ahogy
Telemakhosz felnő (20-as évei elején jár). Penelopét kérők hada
ostromolja. Telemakhosz elindul apja felkeresésére. Az 5-8. ének
elénk tárja, Odüsszeusz szerelmi rabságát Kalüpszó nimfánál immáron
7. éve. Az istenek utasítására azonban elindul haza. De hajótörést
szenvedett, így Nauszikához, a phaiák királynőhöz került. A 9-12.
énekben Odüsszeusz a phaiák királylánynál egy lakomán elmeséli
kalandjait. Például amikor a küklopszok földjén járt fogságba esett, de
leleményessége és furfangossága révén kiszabadult. De ehhez meg
kellett vakítania Poszeidón küklopsz fiát. Poszeidón megharagudott
Odüsszeuszra, így nem engedi hazamenni. Mindig összetöri hajóját.
Odüsszeusz elmeséli azt is, hogy járt az alvilágban, ahol egy király azt
tanácsolja neki, hogy mikor hazatér álruhában tegye azt, nézze meg
van-e még rá szükség, mert őt is így ölték meg. Odüsszeusznak a
phaiákok segítenek hazajutni. A 13-24. énekben összefut a két szál.
Telemakhosz és Odüsszeusz is hazatér Itakába. Telemakhosz nem járt
sikerrel apja felkutatásában. Odüsszeusz pedig koldusruhában jelenik
meg, s mikor látja, hogy Penelopé hűségesen várt rá, felfedi kilétét.
Odüsszeusz is mindvégig hűséges volt Penelopéhoz.

Mindkét műben fontos szerepet játszanak a főhősök, az

emberideálok. Más korszak természetesen más embert állít fel
követendő példának. Az Iliász főhőse, Akhilleusz isteni származású,
hatalmas erejű, nagy bátorságú ember. Jellemző, hogy a békés, hosszú
de névtelen élet helyett a hősi halállal megszerezendő dicső hírnevet
választja. A másik kiemelkedő alak Hektor. Ő is vitéz, nagy erejű
férfi, és ő is nagyobbra tarja a hírnevet, mint az életét, családját.
Ezeket az embereket a dicsőség és a harcolni vágyás hajtja.
Ezzel szemben az Odüsszeiában Odüsszeuszt a kíváncsiság, a mindent
tudni akarás hajtja. Katonai vitézsége mellett kitűnő mesterember (pl.:
tutajt ácsol), az ész embere.
A nőideálok nagyjából megegyeznek. Mindkét műben több nő által
megtestesített ideál létezik. Az Iliászban Andromakhé és Briszéisz, az
Odüsszeiában Kalüpszo és Pénelopé. Ők együtt valósítják meg az
ókori nők ideálját: szépek, hűségesek, alázatosak, családszeretők.
Az istenek szerepe az Iliászban rendkívül nagy. ők döntenek el
mindent, az ember kezükben csak játékszer, tőlük függ sorsa. Az
Odüsszeiában azonban csak korlátozott szerepük van, az ember már
saját maga irányítja a sorsát.
Mindkét eposz megbékéléssel végződik. Az Iliászban Akhilleusz
édesapjára gondol a fia holttestéért könyörgő Priamosz láttán,
érzelmei miatt hagy föl a további bosszúval. Az Odüsszeiában
Odüsszeusz pedig vak dühe helyett józan eszére hallgat, emberségi
okok tartják vissza.

ILIÁSZ ÉS ODÜSSZEIA ÖSSZEHASONLÍTÁSA

Iliász Odüsszeia
40 nap, ezalatt
52 nap a háború utolsó IDŐTARTAM visszaemlékezik a 10 év
évéből (10. év)
bolyongásaira a lakomán
Egyenes vonalú, egy Két szálon fut, majd
szálon futó 24 énekből SZERKEZET összekapcsolódik ez a
áll két szál
Achilleus haragja és TÁRGY, TÉMA Odüsszeusz bolyongása
ennek következményei és hazatérése Itakába
Valóságos és nem
Trója és a város melletti HELYSZÍNEK valóságos helyszínek
harctér  (pl.:küklopszok szigete)

Achilleus: bátor, harcos FŐSZEREPLŐK Odüsszeusz: még a

harctéren is ő az okos,
 leleményes
(a fa ló az ő ötlete volt) 
„Leleményes Odüsszeusz”,
„Bölcs Odüsszeusz”

Földi élet, életörömök,

Hősi halállal elnyert család, hiszen feltétlenül
hírnév, mely által ÉRTÉK hűséges feleségéhez,
„halhatatlanná” válik valamint a kétkezi
munka öröme
Hatalmas: miattuk Jelen vannak, de jóval
robban ki a háború. Az ISTENEK kevesebb szerepük van,
istenek játékszerei az SZEREPE tehát az ember maga
emberek. alakítja a sorsát.
 
Az antik eposzok világa megteremtette az irodalom alapjait. S a
későbbi korok művészei is szívesen nyúltak vissza az antik
hagyományokhoz, eszközökhöz. Az Iliász és az Odüsszeia kétségkívül
az ókori görög irodalom két legfényesebben tündöklő gyöngyszeme.
Segítségükkel könnyebben megérthetjük a múlt nagy alakjait, tetteik
és cselekedeteik miértjét. A két mű közötti sok hasonlóság és ellentét
az ókor lassú változását mutatják be nekünk, melyekből megérthetünk
bizonyos örök értékű igazságokat, amelyeket nem tud megváltoztatni
sem isten, sem ember.
Az antik eposzok világa megteremtette az irodalom alapjait. S a
későbbi korok művészei is szívesen nyúltak vissza az antik
hagyományokhoz, eszközökhöz.