Az ókori görög eposz műfaji jellemzői egy homéroszi eposz alapján

Az ókori Európában a később klasszikusnak nevezett, máig példaképül szolgáló görög és

római kultúra játszott vezető szerepet.
A görög félszigeten és szigetvilágban a Kr. e. második évezred közepére dinamikusan fejlődő
államok alakultak ki. Virágkor: Kr. e. V. sz.
Hősköltészet (mítoszok), eposzok, lírai költészet, dráma. Emberközpontúság,
természetköltészet.

A hagyomány Homérosznak tulajdonítja a két nagy ógörög eposzt, az Íliászt és az Odüsszeiát.

A két eposz kltúrtörténeti sajátosságaiból megállapítható, hogy kb. száz év van a két mű
között.
A rhapszodoszok hősdalai a hírnév fenntartását célozták, egyben viselkedési normát is
mutattak, társadalmi értékrend erősítése,

Az eposz kötött formájú nagyepikai mű, amely egy kivételes képességű, terészetfeletti erőktől
támogatott hősnek egy egész nép életében döntő fontosságú tettét beszéli el. Az eposzi
kellékek:
- nagy terjedelmű, elbeszélő költemény,
- énekekből áll,
- invokáció: a Múzsa segítségül hívása,
- anticipáció: a főhős sorsának előre jelzése,
- propozíció: a téma megjelölése,
- in medias res kezdés,
- expozíció,
- enumeráció: seregszemle,
- csodás elemek, isteni beavatkozás, deus ex machina,
- állandó jelzők és ismétlések,
- epikus hasonlatok,
- kiemelkedő főhős (emberideál) és nehéz győzelme,
- reflexio: elmélkedés, írói magyarázat,
- epizódok.

Odüsszeia

Az Odüsszeia a trójai háborúból hazatérő görög hősök kalandjait elbeszélő eposz. Az

Íliászhoz igazodik mind formai sajátosságaiban, mind tartalmában, annak folytatásának
tekinthető. Szerepolői is az Íliász világáből kerülnek ki. Az Íliász a törzsi-nemzetségi
társadalom válságát ábrázolta, míg az Odüsszeia az individuum eposza, itt a közösség háttérbe
szorul, a táma maga a címadó hős.

Szerkezet: (12 ének előzmény, 12 ének otthon)

– 1.–4.: Ithaka, Pülosz, Spárta, 5.–8.: Ogügié, Szkhéria, ugyanabban az időben, JELEN,
– 9.–12.: Odüsszeusz elmeséli kalandjait,
– 13.–24. Leszámolás a kérőkkel.

Megfogalmazódik egy általános értékrend, erkölcsi kódex, embereszmény, nem csak

Odüsszeusz, hanem szolgálók, kondás, fiú, társak, stb. Az ideális görög hős tulajdonságai:
– szellemi-fizikai kiválóság,
– tudásvágy,
– közösségi felelősség,
– céltudatosság,
– alkalmazkodóképesség,
– igazságosság,
– emberség,
– képességei istenhez hasonlóvá teszik.
Az ideál már nem a kiváló harcos, hanem a sokat tapasztalt bölcs, leleményes, politikus
ember, aki tudja alakítani saját sorsát.
Az istenek szerepe korlátozott, mindenki a maga bűneiért vállalja a felelősséget: “önnön buta
vétkeikért odavesztek a társak”.
Állandó jelzői: fényes, bajnok, leleményes, nagyleleményű, bölcsszívű, hősszívű, tarkaeszű,
túrőlelkű, isteni hős/jó, stb.

Iliász
- az Iliászban összemosódik a történelem és a mitológia, az istenek gyakori szereplők
- tulajdonképpen Homérosz formálta a görög isteneket ilyen emberivé
- valószínűleg Kr. e. VIII. században keletkezett a mű
- 24 énekből áll
- a Trója elleni ostrom rövid szakaszát emeli ki ---utalások az előzményekre,
következményekre
- a görög vezér testvérének Meneláosznak Párisz trójai királyfi elrabolja a feleségét a
gyönyörű Helenétàmiatta dúl a háború
ennek előzménye az aranyalma története: Péleusz és Thétisz lakodalmára nincs meghívva
Erisz a viszály istennője---megsértődik---bosszú: aranyalmát gurít a násznép közé „A
legszebbnek” felirattal, amelyen összeveszik Pallasz Athéné, Aphrodité és Héra---Páriszt
kérik fel bírának, ő Aphroditénak ítéli az almát (Aphrodité cserébe Helenét ígéri neki)--- a
többi istennő megsértődik
- a költő az ostrom tizedik évét ragadja ki és ezen belül Akhilleusz haragját teszi a központba
--- a cselekmény logikai menete Akhilleusz haragjából indul ki, minden ennek a
következménye
- Akhilleusz megharagszik mert a fővezér elveszi kedvenc rabnőjét Briszeiszt --- nem vállalja
a harcot, így Trójának könnyebb
- Akhilleusz bizalmas barátja Patroklosz Akhilleusznak öltözve kiáll a trójaiak legjobb
harcosa, Hector ellen és elesik --- Akhilleusz fájdalmában kihívja Hectort párbajra és megöli
majd holttestét végighúzza a csatamezőn
- Priamosz, Hector apja elmegy Akhilleuszhoz könyörögni fia holttestéért --- végül
megenyhül az öregember bánatán és visszaadja a holttestet
- több epizód, mellékcselekmény van a főcselekmény mellett pl. háború, csata eseményei,
isteni lények beavatkozása
- az epizódok funkciói: késleltetik a főcselekmény menetét, növelik a feszültséget, segítenek
megérteni a hősök jellemét gondolkodását
- Akhilleusz tipikus eposzi hős --- kiemelkedő személy, rendkívüli tulajdonságokkal, előre
tudja a sorsát --- végzetszerű hős
- bátor, önfeláldozó, kiváló katona, a harc megkeményítette --- csak akkor változik jelleme
amikor Priamosznak kiadja Hector holttestét ---szánalom
- Hector érzelmileg fogékonyabb szereplő mint Akhilleusz --- feleségével töltött jelenetekben
látszik
- az Iliász a harc és tömeges pusztulás ellenére sem lehangoló tragikus mű --- legfőbb értéke a
humánum
- Homérosz nem foglal állást --- a görögök és trójaiak egyformán szenvednek, élnek, és
meghalnak
- a mű legfőbb értéke a humánum, emberiség

A két eposz közös vonásai: mindkettő eposz (nagy terjedelmű hősi költemény, egy nép sorsát
megváltoztató figurával a középpontban, jellegzetes kellékekkel); mondakörre alapoznak, de
azt megszűrik, rendszerezett formában tárják fel; nyelvük nem beszélt műnyelv, több
dialektusból összegyúrva, verselésük hexameteres; tudatos alkotásnak tűnnek

Iliász
Időbeliség 500 évvel a megírás előtti
múlt: a trójai háború utolsó
esztendejének 52 napja
Csel. Menet Invokáció, propozíció,
expozíció után időrendben,
elágazások nélkül mesél, pár
epizóddal (külön egység:
Akhilleusz pajzsa: realista,
részletes, igényes;
valószínűleg utólag került
bele)
Odüsszeia
A trójai háború hősei hazatértek, de
Odüsszeusz nem: ő még 10 évig hányódik
Jelen: 40 nap (a csel. Indulása és a
befejezés közt); az egész a múlt
elmesélése, az Iliásszal összhangban;
bonyolultabb szerkezet, viszonyrendszer;
két szálon fut egyszerre

Istenek szerepe Minden rajtuk múlik, az Korlátozott: az emberek önnön vétkeikért

emberek csak játékszerek, szenvednek, az isteneket alaptalanul
bármilyen nagy hősök is; vádolják; nem ők alakítják a sorsot, csak
bujtogatnak, személyesen néha beleszólnak; külső szemlélők
beleavatkoznak a csatába;
halhatatlanok, mégis
megsérülnek és az
Olimpüszon panaszkodnak
(az emberek erkölcsileg
fölöttük állnak)
Embereszmény Akhilleusz a központi figura Odüsszeusz a főhős (33 állandó jelző), a
(46 állandó jelző): bátor bevezetőben jellemzi is; már nem a
vitéz, isteni származású, hírnév, hanem az élet a lényeg
sorsával tisztában van és (arisztokrácia hanyatlik); okos, igazságos,
vállalja: a hősi halált és a tudásszomjas, óvatos
dicsőülést választja; ez a kor
nemesi ideálja; büszke,
személyes ügyként kezel
mindent, de nem hiú (az író
néhol kritikusan szemléli); az
egyetlen fejlődő jellem
Összhatás Az élet teljessége: a véres Emberibb, életszerűbb mű, a főhős inkább
csaták, erőszakos környezet politikus, mint katona
mögött ott van a nyugodt,
idilli világ