ZRÍNYI MIKLÓS: SZIGETI VESZEDELEM

(Csáktornya, 1620 – Zrínyifalva, 1664)

Zrínyi elsősorban katonának tartotta magát, és csak mellékesen

költőnek. A Szigeti veszedelem előszavában így ír:
„Az én professiam avagy mesterségem nem az poesis, hanem nagyobb s jobb
országunk szolgalatjára annál."
A magyar barokk irodalom legkiemelkedőbb alakja: írói-költői
munkássága a legnemesebb értelemben vett nemzetszolgálat.
Ifjúkorától fogva írt verseket. Költeményei nagy részét 20-25 éves kora
között vetette papírra, később lekötötte a politika és a
hadvezetés. A katona-költő Zrínyi ifjan
őszinte lírai hangú szerelmes verseket írt a Violának 
nevezett Draskovich Eusebiához, későbbi hitveséhez. 1650-ben elhunyt
felesége emlékét az Adriai tengernek Syrenája gróf Zrínyi Miklós című
kötetében örökítette meg (1651, szerelmes versek). A cím allegorikus: a barokk
költészetben a szirén a költőt jelenti, az Adria pedig a Zrínyi család fennhatósága alatti
tengermelléki területeket.
Hadtudományi munkákat i s írt, mint például a Tábori kis tracta (1646-
1651) című művét, amely egy nagyobb katonai kézikönyv része, és amely a
hadsereg szabályzatáról szól. Az török áfium ellen való orvosság (1660-
1661) című röpiratában pedig egy állandó nemzeti hadsereg felállításának,
gondolatát veti fel.
A MŰRŐL
– A 15 énekből álló Szigeti veszedelem (Libri Obsidionis Szigetianae XV) című hősi eposzon 1645-
től dolgozott, nagy részét 1647-48 telén vetette papírra.
– A mű alapeszméje az, ami egész életének: a magyarok erkölcsi erejének, összetartásának
felgerjesztése, az ország felszabadítása, és a török anyagi hatalmának megtörése.
– A Szigeti veszedelem a maga korában jórészt visszhang nélkül maradt, majd a 18. század fedezte
fel újra, és Kazinczy Ferenc adta ki másodszor (ő adta a Zrínyiász címet).
– Az eposz 1566 számozott szakaszból áll, vagyis számszimbolikával is utal a szigetvári ostrom
évére.

I. Stílustörténeti korszak: BAROKK

A barokk a reneszánsz után következő stílustörténeti korszak és korstílus, amely

kb. 1570-től kb. 1750-ig tartott. A barokk a rokokó stílussal ért véget.
A bonyolult minták, a gazdag díszítés, pompa, monumentalitás jellemzők rá.
A barokk szó az olasz barocco kifejezésből ered, ami nyakatekert okoskodást jelent. Ez a
barokkra jellemző túldíszítettségre és formai bravúrosságra utal.
A barokk világnézet: visszatérni Istenhez és a katolikus egyházhoz, amelytől a
reneszánsz elszakította az embert.
 

A MŰ BAROKK JELLEMZŐI:

1
1. Két világszint:

a) a keresztény magyar, és a pogány török seregek világa

b) menny és pokol
A szintek átjárhatóak (pl. Isten elküldi Mihály arkangyalt Alekto fúriáért: a kereszténységből át
lehet menni a mitológiába).

2. Ellentétezés:

a) valós események - irracionális események

a) jók, erkölcsösek a magyarok - rossz szereplők a törökök

3. Mitológiai lények jelenléte:

a) a keresztény mitológiából: Isten, Mihály angyal, Gábriel angyal, angyalok, szentek, Szűz
Mária (a segélykérésben a pogány múzsát Szűz Máriával helyettesíti, hozzá könyörög
b) a pogány mitológiából: Alecto fúria, Cupido, az alvilág lényei stb

4. Monumentalitás, túlzás, felnagyítás:

- Monumentális kompozíció (1566 strófa);

- hatalmas török sereg (százezres nagyság);

- vértanúhalál (a végső kirohanás során nagyívű cselekménymozzanat);

- Zrínyi mint hérosz, nagy erejű hős (nem is tudja földi halandó legyőzni, csak egy török
ágyúgolyó, mert őt Isten segíti). Zrínyi megöli a szultánt; a török sereg félelmetes ereje,
nagysága; a magyarok erkölcsi fölénye, nagysága stb.:

- a monumentalitás a műfajválasztás tekintetében is megfigyelhető: az eposz nagy terjedelmű,

rengeteg szereplőt és héroszokat vonultat fel
- a költő a várvédelmet nemcsak a török-magyar, hanem az egész keresztény Európa
világméretűvé növesztett eseményeként ábrázolja

5. Dinamizmus (mozgalmasság):
mozgalmas csatajelenetek, párbajok

6. Szenvedélyes érzelmek, feszültség (drámaiság):

Pl. szerelmi szenvedély, hazaszeretet, istenszeretet, harci vágy stb.

7. Keresztény vallásosság, hit; csodás elemek (ezt lásd az eposzi kellékeknél):

a) Zrínyi „Athleta Christi” – Jézus katonája, Jézusért hal meg, nemcsak a hazáját védi,
hanem a hitét is;
b) Imádság-motívum: Zrínyi Szűz Máriához fohászkodik a segélykérésben) "Zrínyi egy
hajnalban, az mint volt szokása, | Valamikor hajnalnak volt hasadása, | Az szent feszület előtt térden áll vala, | S így
kezde könyörgeni az ű szent szája".
c) A lélek megdicsőülésének motívuma = az angyalok a mennybe viszik a holt daliák
lelkét.
d) Bűn és bűnhődés motívuma: a magyarok bűnt követtek el, mert letértek az igaz
útról, ezért isteni büntetésük jogos, de mivel önfeláldozóan és odaadóan harcoltak,
bűnbocsánatot nyernek, lelkük üdvözül.

2
8. Nyelvi megformálás, költői eszközök:

- hosszú barokk körmondatok

- szóhalmozás
- fennkölt, hang, pátosz, magasztosság
- meglepő szótársítások (pl.''megkoronázott malasztjának"),
- a mértéktelen metafora használat: virágszimbolika: „ártatlanság fehér lilioma"

II. A mű témája:
Szigetvár 1566-os ostroma.
Az eposz Szigetvár védőinek, elsősorban a költő dédapjának, Zrínyi Miklósnak a
küzdelmeit és halálát, a török felett aratott erkölcsi győzelmét mondja el.

III. Műfaja: EPOSZ

Az eposz olyan elbeszélő költemény, amelyben istenek, mitológiai lények és rendkívüli

képességekkel felruházott bősök is szerepelnek.
Verses formában íródott, líraivá a művészi eszközök, az érzelmek teszik.
Epikusságát a következők adják: cselekmény, helyszín, idő, szereplők és azok
kapcsolatredszere, egymáshoz való viszonyuk, jellemábrázolás, párbeszéd, monológ, leíró és
elbeszélő szövegrészek (narráció).

Eposzi kellékek:

1. propozitio = a téma megjelölése: „Fegyvert s vitézt éneklek...” – mondja a költő, és

bemutatja a két főszereplőt a mű legelején
2. invocatio = segélykérés: Pl. Múzsaként Szűz Máriát szólítja meg, tőle kér segítséget a
mű megírásához. Könyörög, hogy emléket tudjon állítani dédapjának. Dédapjáról már a
segélykérésban úgy beszél, mint aki a kereszténységért halt meg: „Adj pennámnak
erőt, úgy írhassak, mint volt”.
3. enumeratio = seregszemle – a török (1.ének) és a magyar sereg bemutatása (5. ének)
4. „in medias res" kezdés = a dolgok közepébe vágva – az ókori eposzokban megvan, de
Zrínyi nem alkalmazza a szokásos „in medias res” kezdést, helyette
alapos, terjedelmes expozíció, bevezetés olvasható.
= az elbeszélés a történet közepén kezdődik, nem az elején. A történet előzményeit az elbeszélésben később,
visszapillantások útján mutatja be az író. így kezdődött pl. Vergilius Aeneise vagy Homérosz Iliasz című eposza.

5. csatajelenetek
6. anticipáció = előreutalás: Zrínyi imája. A második énekben első alkalommal egy magányos feszület
előtt imádkozó Zrínyivel találkozunk, aki mártírhalálért könyörög, a halál az Istennel való találkozás örömteli
eseménye. A háromszor meghajló kereszt megígéri a mártírhalál dicsőségét

7. eposzi jelzők (epitheton ornans) - „vakmerő Delimán”, „vitéz Farkasics”, „szép Juranics”,
Deli Vid.

8. állandó, ismétlődő motívumok (pl. bűn-bűnhődés motívuma, a lélek megdicsőülésének

motívuma, ima-motívum stb)
9. isteni közbeavatkozás („deus ex machina"), mitológiai lények jelenléte, csodák,
végzetes véletlenek, misztikus számok:
- Pl. római, görög és keresztény mitológiai lények: Alekto fúria, Cupido, Mihály arkangyal,
Mária, Isten, Jézus, angyali sereg a végén);
– isteni közbeavatkozás, csoda: pl. a kereszt háromszor meghajik, Jézus szól a
várkápolnában Zrínyihez; Deli Vid megálmodja Juranics és Radivoj halálát – ők viszik a

3
 segítségkérő levelet a császárnak
– végzetes véletlen: a postagalamb elfogása; Cumilla iszik a mérgezett vízből
– misztikus számok: a 13-as szám: 13 szakasznyi Zrínyi imája, Alderán beszéde a
kereszt hatalmáról szintén 13 szakasznyi, s a mű cselekménye szempontjából
döntő fordulat (véletlen, a postagalamb elfogása) a 13. énekben következik be.
1566: ennyi négysoros szakaszból áll a mű - számszimbolika.
10. peroratio = befejezés, utóbeszéd – „Véghöz vittem immár nagyhírű munkámat..."

4
IV. Történelmi valóság:
Zrínyi Miklós (a költő dédapja az 1500-as években) ellenezte, hogy a törököknek sarcot
fizessenek, ezért 1566-ban I. Szulejmán szultán százezres hadával ostrom alá vette Szigetvárt,
melyet Zrínyi mintegy 2500 emberrel védett. Augusztus 9. - szeptember 8. közt tartott az
ostrom.
Az időközben 600 főre apadt várvédő sereg fokozatosan a belső várba szorult.
Szeptember 5.-éről 6.-ára virradó éjjel meghalt a szultán.
Miután a védők hiába várták a felmentő császári sereget, 1566. szeptember 8-án Zrínyi a
300 főre fogyatkozott védősereggel kitört a belső várból. A törökök elfogták és lefejezték. Fejét
megfélemlítésül lándzsára tűzve küldték el a császári hadsereghez.
100 évvel később az író korában még mindig a török jelenti a veszélyt:
Az 1640-es évek közepén a törökökkel vívott, a Habsburgok által nem támogatott harcok
folyamán Zrínyi Miklós (a költő) ráeszmélt arra, hegy a magyarság csak saját erejéből, nemzeti
összefogással képes megszabadulni a töröktől. A Szigeti veszedelem című eposz a magyar
összefogás szükségességét hangsúlyozza, valamint azt, hogy keresztény módon kell élnie a
magyarságnak, bűntelen életmódban, különben büntetni fogja Isten a nemzetet. Az V. énekben
Zrínyi buzdító beszédet tart maroknyi védőseregének. A beszéd célja: meggyőzni a magyar
népet arról, hogy mennyire fontosak a humanista erények: a keresztény haza, a család, az
emberi tisztesség, a hit.

V. A Szigeti veszedelem forrásai:

 Homérosz: Iliász című eposz
 Vergilius: Aeneis című eposz
 Tasso (16.sz-ban élt olasz költő): Megszabadított Jeruzsálem című eposz
 Ovidius: Átváltozások című műve
 Tinódi Lantos Sebestyén 16. századi énekei
 reneszánsz kori vitézi énekek.

Vergilius Aeneis: -az eposz indításának (propozíció) alapja

Homérosztól meríti például a török vezérek veszekedésének motívumát (Demirhám és Delimán)

Az eposzi hagyományoknak megfelelve Zrínyi is felvonultatja a két sereget – enumeráció (1. és 5. ének)
–, s bár nem következetesen, de az eposzi jelző –  epitheton ornans – (pl. „vakmerő Delimán”, „vitéz Farkasics”,
„szép Juranics”, de a Deli Vid névalak is ide sorolható) eszközét is alkalmazza.
Tassótól epizódokat (pl. a szerelmi szálak – Delimán és Cumilla, Deli Vid és Borbála) kölcsönöz, az invokációban
megszólított múzsa-alakot (Szűz Mária) Tassotól kölcsönzi.

Ovidius  Átváltozások művéhez hasonlóan  peroráció  (utóhang) zárja Zrínyi eposzát, melyben munkájának
értékeivel, az irodalmi halhatatlansággal szemben katonai, vitézi erényeit hangsúlyozza. Ovidius hatása az is, hogy
15 énekre bontja a művet (szakított a hagyományos, homéroszi 12 vagy 24 énekből álló eposszal).

VI. Az eposz szerkezete: hármas tagoltságot mutat:

a) 1-7. énekek az ostrom előtti állapotokat mutatja be

b) 8-14. énekek magát az ostromot írják le
c) 15. ének: olyan, mint egy barokk oltárkép, melyen Isten angyalai a holt daliák lelkét a
menybe emelik. (A befejezésben Alderán, a sötétség ura az egész alvilágot
mozgósítja Zrínyiék elpusztítására, de már nincs hatalma fölöttük. A fény fiai Gábriel
arkangyal vezetésével visszaűzik a pokolbeli szellemeket, a hősöket pedig felviszik a
mennybe, akik így diadalmaskodnak.)

VII. Fontosabb jellemek a Szigeti veszedelemben

A magyarok mindvégig pozitív, a törökök pedig negatív pólust
képviselnek. A két csoport két ellentétes végletet alkot. A magyarok jó
kapcsolatban állnak vezérükkel, esküt tesznek, hogy akár az életük árán is
megvédik a várat és a hazát. Nem riadnak meg a sokszoros túler őben lév ő
ellenségtől. Fondorlatos, ravasz cselekkel próbálják gyengíteni az ellenfelet.
Ebben a maroknyi csapatban a vezér képviseli az erőt.
Másik oldalon a törökök rettegnek vezérüktől, számukra egyetlen dönt ő
elem az, hogy túlerőben vannak. Táborukban csak önzést, féktelen hatalomvágyat,
gyűlöletet tapasztalunk: Rusztán béget saját felesége mérgezi meg, Cumilla szeretőt tart, a
szultán megöleti fiát - kihaltak belőlük az emberi érzések, a közösség egy demoralizálódon,
pusztulásra ítélt csőcselék, akiknek ereje a sokaságban, és nem az egyéni értékekben rejlik.
Ezért is kell veszíteniük.
A két ellentétes pólus tetőpontján áll két hadvezér: Zrínyi Miklós
várkapitány és Szulimán szultán.

Zrínyi
Nemcsak Krisztus bajnoka (athleta Christi), a kereszténység védelméért küzdő hívő
katona, hanem becsületes, igazságos ember is, akire vitézei felnéznek, tisztelik, szeretik.
Katonáihoz intézett szavaiból megismerjük emberi arcát is: mélyen emberi a viszony, amely őt a
katonákhoz fűzi.
Jó hazafi, kiváló hadvezér, érző lelkű apa és férj.
Kezdettől pozitív hős, jelleme a cselekmény folyamán fokozódik. Az
eposz végére szinte emberfeletti tulajdonságokkal rendelkez ő h őssé,
hérosszá válik. Bátorság, harcban való jártasság, testi erő, ügyesség, ezek az
erények jellemzik Zrínyit és a magyar sereget. Zrínyi lelki tulajdonságaival is
felülmúlja a törököt. Egy maroknyi csapat élén képes volt arra, hogy
vereséget mérjen a törökökre.
A hatodik énekben nagyvonalúan felmenti a királyt a felelősség alól egy levélben,
Szigetvár védelmének terhét saját vállára veszi.
Zrínyi, szemben Szulimánnal és az iszlámmal, etikai és hitbéli magaslaton áll, a
kereszténység legtisztább lényegét képviseli. Ez egy fontos elem, hiszen a kereszténységet az
iszlám vallás terjeszkedése fenyegeti, ezért a keresztény hősnek mindenképpen le kell győznie
a pogány gonoszt, a legfőbb ellenséget, a másik ideológia, a másik vallás megtestesítőjét:
Szulimánt.
Az író Zrínyit emberfeletti erővel ruházta fel: "Száz törököt kézzel maga Zrínyi lever", és
ezt még fel is nagyítja a szultán megölésével:
"Így mondván derékban ketté szakasztá,
Vérét és életét az földre bocsátá"
Utolsó gesztusa (javainak elpusztítása, ünneplő ruhájának felvétele) az anyagi világtól, az
anyagi értékektől való lemondás színpadias megnyilvánulása.
  Közelharcban Zrínyit a hatalmas testi erő mellett leginkább a gyorsaság jellemezte.
Ennek kifejezésére (katonáival együtt) madártollat tűzött a fejére, így hasonlítva önnön
sebességüket a madarak gyorsaságához.
            Zrínyi Miklós várvédő kapitányt nagysága miatt többször hasonlítja az író az ókori
eposzbeli társához, a trójai várvédők vezéréhez - mindketten rendkívül erősek, isteni támogatást
kapnak, lelki és erkölcsi támaszt nyújtanak katonáiknak stb. : " Mint Hector Trójának,
Úgy én Szigetvárnak Erős őrzője voltam;"
Zrínyi halála is hatalmas erejét mutatja: semmilyen élő ember nem tudja legyőzni, csupán
egy ágyúgolyó, amely letépi a fejét. Az író harc közben mutatja meg, hogy harcosaival milyen
érzelmi közösséget alkot, így mutatva be az ideális hadvezért, parancsnokot.
Az író valószínűleg tisztában lehetett dédapja foltos lelkiismeretével. Ennek a mű során
többször is hangot ad: "A mai nap megszépíti minden elmúlt dolgunkat", "rút, mocskos vagyok".
Szigetvári Zrínyi dicső halálával mintegy jóvátételt nyertek korábbi bűnei, és általában a
magyarok bűnei, ezért lelkük a mennybe mehetett.
Szulimán
Zrínyi ellenfele – sok tekintetben méltó vetélytárs. Ő is bölcs, kiváló, tekintélyes hadvezér,
de feltűnő az az embertelen magány, amely mindvégig körülveszi. Kegyetlen, erőszakos ember,
aki a saját fiát is megölette. Emberei félnek tőle, kerülik. Lélektani motiváltságát a düh, a
gyűlölet, a kegyetlenség határozza meg.
Ő csupán „eszköz”: nem saját akaratából választja sorsát, hanem az isteni szándék
eszköze csupán. Hogy az egyszerű végvári kapitány minden szempontból felette áll a fél világot
birtokló ellenfelének, azt haláluk bizonyítja. Az ajkán Jézus nevével eleső Zrínyi lelke a mennybe
jut, az ellenfele keze által elvesző szultán átkozódva zuhan a pokolba.

A szigetvári katonák
Valódi emberi értékek, szeretet, bajtársiasság, önfeláldozás, hűség hordozói, akik
vállalják vezérük sorsát, azonosulnak eszméivel.
Kiemelkedő vezérek a magyar oldalon: Deli Vid, Farkasics (harcban szerzett
betegségben hal meg) és Radován (elesik csatában), Radivoj és Juranics (tőlük küldi az első
segítségkérő levelet Zrínyi).

Delimán
Lelkiekben, vitézségben a magyarokhoz hasonló felnövesztett alkat, lénye a török oldalon
is megjeleníti a vitézi értékeket. Lírai szerelme Cumilla iránt közel hozza az olvasóhoz. Megöli
Rusztán béget, Cumilla férjét, mert az igazságtalanul vádolta gyávasággal.

A nőalakok ábrázolásában az író lírai eszközöket alkalmaz, s így az ő megjelenésük

ellenpontozza a férfialakok szükségszerű egyoldalúságát, a harci jelenetek durvaságát.
Borbála:. Deli Vid és Borbála hitvesi szeretete példaértékű.
Cumilla: a szultán lánya, Rusztán felesége, Delimán kedvese. Mérgezés áldozata lesz.

VIII. Cselekmény:
1. ének
Az Úr Mihály arkangyalt
elküldte a pokolba, hogy Allecto
fúriát kiszabadítsa, és
Törökországba küldje,
megszállni Szulimán lelkét. A
fúria el is ment, és Szelimnek,
vagyis Szulimán meghalt
apjának adta ki magát.
Szulimán ágyába mérges kígyót
rakott, és az gonosszá
változtatta a szultánt. Másnap
már rögtön össze is hívta
tanácsát, és háborút szervezett
a magyarok ellen. Sorban
felsorakoztatta tengernyi
emberét.
2. ének
Június 10-én Szulimán
megindult hadseregével.
Elfoglalták Gyula várát.
Ezalatt Maximiliam (Miksa)
császár Zrínyi Miklóst nevezte
ki Szigetvár kapitányának. Zrínyi
egy feszület előtt imádkozik a
háború sikerességéért. Isten
ekkor megszólította, és elmondta
neki, hogy mi lesz a sorsa a
csata végén.
3. ének
Mehmet Siklós vára alá vonult
csapataival. Mikor ezt Zrínyi
megtudja, megtámadja a török
tábort, ahol Rézmán, Mehmet
fia, a horvátországi basa
tartózkodik. Mehmet Rézmán
segítségére megy, de mire
odaér, Zrínyi megöli. Hogy fiát
megbosszulja, Mehmet Zrínyinek
esik, de ő is fia sorsára jut.
Rahmat, a „nagy török”,
hatalmas botjával Farkasicsnak
ront, aki a puskájával mellkason
lövi, azonban a török is
fejbevágja, és ő félholtan
lezuhan lova mellé. Az „Olaj-
bég”, a török gyalogság
vezére megadja magát
Zrínyinek.
4. ének
Zrínyi és társai
összeszedik a halottakat és
a sebesülteket, majd
beviszik őket a kápolnába,
imádkoznak értük. Közben
erős ágyúdübörgés
hallatszik.
5. ének
Zrínyi és maroknyi csapata
hűséget fogad Istennek, és
megesküsznek, hogy
utolsó csepp vérükig
harcolnak, bármi áron
megvédik Magyarországot
és a keresztény vallást. Az
eskü és a seregszemle
után előkészülnek a harcra.
Zrínyi levelet ír a királynak,
melyben hírt ad a hatalmas
török sereg közeledtéről. A
levelet György, Zrínyi fia viszi
el a királynak.
6. ének
A szultán két követet küld
Szigetvárba, és üzeni, hogy a
magyarok adják fel a várat.
Zrínyi persze ezt nem teljesíti.
Válaszként a szultán felderítő
csapatokat küld, hogy kiderítse,
hol a vár gyenge pontja. Zrínyi
megtámadja és szétkergeti
őket, egy törököt el is fog, aki
elmondja, hogy már úton van a
nagy sereg. Az előörs csapatok
elleni harcokat az este szakítja
félbe. A magyar vezér, Deli Vid
megöli Hamvivánt.
7. ének
Megérkezik a szultán, közben
Farkasics Péter főrangú katona
meghal egy korábbi csatában
szerzett sebesülésben. Nem
sokkal később Zrínyi 500
emberével kitör a várból. A
harcban Deli Vid és Demirhám
(Hamviván barátja)
összecsapnak. A sötétség miatt
abbahagyják a harcot, de
folytatni fogják.
8. ének
A törökök tanácsot hívnak
össze, melyben elhatározzák,
hogy ágyúzni fogják a várat.
9. ének
Megkezdődik a szüntelen
ágyúzás. Juranics és Radivoj,
a két barát éjszaka kilopózik,
hogy üzenetet vigyen a német
császárnak, hogy veszélyben a
vár. Átverekednek a török
táboron, de Juranics az
éjszakai strázsa fogságába
esik, és a törökök megölik.
Radivoj erre előugrik rejtekéből
és nyomban leszúrja barátja
gyilkosát. Ő sem bírt a
túlerővel, őt is megölik a
törökök. A várban Deli Vid
szomorúan meséli álmát
Zrínyinek, melyben vérbe fagyva követséget is küldenek
látta Radivojt, valamint Zrínyi és érte. Rá is beszélik, de
saját halálát is látta. Később Cumilla tiltakozik. Delimán
meghozták a várba a két hős végül vissza indul
testét, és eltemették őket. Cumillával együtt a
táborba. Cumilla azért
10. ének
fohászkodik, ha
A külső vár török kézen van, az Delimánnak meg kell
egyik torony is leomlott az halnia, előbb ő legyen az
ágyúzástól. A törökök áldozat. Az úton egy kút
megindultak a sáncok mögül, és mellé értek, amikor Cumilla
bevették a ledőlt tornyot. Delimán kulacsából inni
Demirhám és Rodován harcba akart, de abban egy
bocsátkozik, és Rodován mérgezett vércsepp volt.
meghal. Az ellenség egyre Akkor kerülhetett bele,
beljebb nyomul, és sokan vesztik amikor Delimán megvívott
életüket. Végül megjelenik Zrínyi, egy sárkánnyal. Cumilla a
és visszaveri őket. méregtől meghalt, Delimán
pedig visszatért a török
11. ének
táborba, hogy minden
DELIMÁN szégyelli, amiért keresztényt megöljön.
visszavonult a magyarok elől. A
török táborban Rusztán (Cumilla 13. ének
férje, a szultán veje) ezért A töröknek öltözött Deli
gyávasággal vádolja, Delimán Videt nem ismerik fel a
pedig megöli őt. törökök. Otthon a várban
felesége hiába várja, ezért
Alul bég rábeszéli Delimánt,
elhatározza, hogy
hogy egy kis időre hagyja el a
megkeresi. Felvette férje
tábort, menekül a császár
haragja elől. Kedvese, Cumilla a páncélját, és útnak indult.
Egy katona éppen akkor
táborban marad.
akarta elmondani
DEMIRHÁM Deli Viddel akar Zrínyinek, hogy Deli Vid a
megküzdeni. Követet küld a török táborban van, de
várba, hogy kihívja Deli Videt, aki Barbara megölte a
el is indul ellene 200 katonával. hírhozót. A törökök
A párbajban Deli Vid megölte elkapták, de Deli Vid azt
volna Demirhámot, de a törökök hazudta, csak a
ezt nem engedték. Zrínyi rabszolgája. A törökök
segítségükre sietett, de Deli ebbe nem akartak
Videt nem találta sehol, mert belenyugodni, és
töröknek öltözve elvegyült a vizsgálatot indítottak, de
táborban. Deli Vid inkább levágta
őket. Kiverekedték
12. ének
magukat, és feleségével
A távolban bujdosó Delimán visszavágtattak a várba. A
Cumilláról gondolkodik. Cumilla császár újabb tanácsot
annyira szereti Delimánt, hogy hívott össze. Demirhám
levelet ír neki. A harcos szégyenben maradt, és
viszonozza a nő érzéseit, végül csak azon töri a fejét, hogy
szerelmük beteljesedik. Közben küzdhetne meg Deli Viddel.
a török táborban, az emberek a
császár akarata ellenére vissza A várból postagalambbal
akarják hívni Delimánt, végül küldi Zrínyi a második
segélykérő levelet a
császárnak. Ezt a törökök
elfogják, elolvassák, hogy a
magyarok már csak ötszázan
maradtak, rengeteg a sebesült
és a harcképtelen, és csak a
segítségben bízhatnak. Mikor
mindez Szulimánt tudomására
jutott, azonnal végső támadást
indított.
14. ének
Alderán, a gonosz varázsló, az
alvilág erőit hívta segítségül,
hogy a törökök legyőzhessék a Felgyújtatta a kincsestárat,
magyarokat. Megindult a török ahol megjelent neki
sereg, Demirhám bejutott a Gábriel arkangyal.
várba, és megkereste Deli Videt. Bátorította Zrínyit és
Párbajozni kezdtek, és visszaűzte a démonokat a
mindketten súlyosan pokolba, akik elragadták
megsérültek, de Deli vid előbb magukkal Alderánt. Zrínyi
végzett ellenfelével, majd ő is ötszáz emberével kirohant
meghalt. a várból, megölte Delimánt
és a szultánt. Ezután
15. ének
emberei segítségére ment,
Zrínyi látta, hogy nem győzhet,
de már későn érkezett…
ezért kivonulást tervezett.
Lelőtték őket, és lelküket