Kinematika

Egyenesvonalú egyenletes mozgás
Egy test mozog

1. Mekkora a váltószám a következõ mértékegységek között: m/s; km/h; cm/s; km/s; m/min; km/min?
2. Egy vonat átlagsebessége 60 km/h. Mennyi idõ alatt teszi meg a Budapest-Szeged közötti 200 km-t?
3. A Duna vizének sebessége 1,5 m/s. Mennyi idõ alatt ér Budapestrõl a 60 km-re lévõ Dunaújvárosig?
4. Egy futószalag sebessége 7,2 km/h. Mennyi idõ alatt tesz meg rajta egy tégla 6 métert?
5. Az áradó folyó naponta átlag 15 cm-t emelkedik. Mennyi idõ alatt éri el a gát tetejét, ha még 2 métere
van odáig?
6. Egy Bud Spencer-filmben a kisfiú a sivatagban haladó autó hátuljából gyémántokat hajigál ki, hogy
jelezze az utat. Ha 10 méterenkint dob ki egyet, akkor mennyi idõnként kell ezt megtennie, ha az autó
sebessége 60 km/h?
7. Egy holdrakéta sebessége 11,1 km/s. Mennyi idõ alatt ér a Földtõl a Holdig?
A Föld-Hold távolság 384 000 km.
8. A Föld-Nap távolság 150 millió km. Mennyi idõ alatt érkezik hozzánk a Nap fénye?
A fény terjedési sebessége 300 000 km/s.
9. Az Atlanti-óceán évi 5 cm-es sebességgel tágul. Mikor vált szét Dél-Amerika és Afrika, ha jelenlegi
távolságuk 5000 km?
10. A Holdon járkáló ûrhajósnak kérdést tesznek fel a Földrõl. Mennyi idõ múlva hallhatják a választ, ha
az ûrhajós nyomban válaszol?
A rádióhullámok terjedési sebessége (vákuumban) 300 000 km/s; a Hold távolsága 380 000 km.
11. Derékszögû háromszög alakú vonalzó két befogója 25 cm és 14,5 cm hosszú.
Mennyi idõ alatt fut körbe rajta egy hangya, ha sebessége 5 cm/s?
12. A Föld-Nap távolság 150 millió km, a Vénusz-Nap távolság 110 millió km.
Mennyi idõ alatt ér a fény a Vénuszról a Földre, amikor fél-Vénuszt (elsõ vagy utolsó negyed) látunk?
13. Egy vonat 2,5 óra alatt teszi meg két város között a 150 km-es távolságot. Mekkora a sebessége?
14. Egy országos bajnokságon 10,1 s alatt futja le a gyõztes a 100 m-es távot.
Mekkora volt az átlagsebessége?
15.Pisti kerékpárral 1 perc 45 másodperc alatt tett meg 1 km-t. Mekkora volt az átlagsebessége?
16. Maratoni futó 2 óra 10 perc alatt tette meg a 41 km-es távot. Mekkora volt az átlagsebessége?
17. Kinyitottunk egy kölnis üveget a szobában. 2 méterrõl az illatát 25 másodperc múlva éreztük meg.
Mekkora sebességgel terjedt az illat?
18. Az 1 méter széles járdán egy csiga 21 perc alatt mászott át. Mekkora volt az átlagsebessége?
19. A Forma 1-ben a gyõztes 1 óra 32 perc 17 másodperc alatt tette meg a 305 km-es versenytávot.
20. A fû két hét alatt 8 centimétert nõtt. Mekkora a növekedési sebessége?
21. Ferkó megállapítja, hogy haja negyed év alatt 10 centimétert nõtt. Mekkora sebességel nõ a haja?
22. A Föld-Nap távolság 150 millió km. Mekkora a Föld pályamenti sebessége?
23. A tenger ultrahangos mélységmérésénél a hajó alján lévõ szonár ultrahangot bocsát ki, amely a fenék-
rõl visszaverõdik. A visszavert hangot mikrofonnal veszik a hajón. Milyen mély a víz, ha a kibocsátott
jelet 5 s múlva követi a visszaérkezõ? A hang sebessége a vízben 1450 m/s.
24. A villanypóznák 25 méterre vannak egymástól. Hány km/h a vonat sebessége, ha 10 oszlopközt
25 másodperc alatt tesz meg?
25. Mekkora utat tesz meg egy 60 km/h sebességû autó a, 2 óra b, 10 perc c, 2 másodperc alatt?
26. A villámlás fénye után a mennydörgés 6 s-mal késõbb érkezett meg. Milyen messze történt az
esemény, ha a hang terjedési sebessége 330 m/s?
1
Egyenesvonalú egyenletes mozgás (egy test mozog)
27. Egy 600 km/h sebességgel haladó repülõgép mekkora utat tesz meg a, 3 óra b, negyedóra alatt?
28. Egy hajó utazósebessége 35 km/h. Mennyit halad a, naponta b, fél óra c, 25 perc alatt?
29. Mennyi utat tesz meg a fény egy év alatt? (Ezt a távolságot nevezik fényévnek.)
A fény terjedési sebessége (vákuumban) 300000 km/s.
30. Tejútrendszerünk átmérõje 100000 fényév. Hány km ez?
31. A gepárd képes 100 km/h sebességgel is futni, de csak kb. 30 s-ig. Mennyi utat tesz meg ezalatt?
32. Egy magasról kiugró ejtõernyõs által elért állandó sebesség 210 km/h, amivel 25 s-ig zuhan mielõtt
kinyitja az ernyõjét. Milyen magasságot esik ezalatt?
33. Egy éticsiga 10 perc alatt 20 cm-t mászik elõre. Milyen messzire jut 1,5 óra alatt?
34. Egy 80 cm hosszú gázlézerben 280000 km/s sebességgel pattog ide-oda a fény a két végén lévõ tük-
rök között. Hányszor fut végig rajta 2,5 másodperc alatt?
35. A Naprendszer (s benne a Föld) 200 km/s sebességgel kering a Galaxis középpontja körül 200 millió
éves keringési idõvel. Milyen messze vagyunk a Galaxis közepétõl? s (km)
100
2
1 3
36. Az ábrán különbözõ testek út-idõ grafikonját látjuk. Mekkora az egyes
50
testek sebessége? Ábrázoljuk a v-t grafikonjukat!
4
t (óra)
s (km) 1 2 3
200
2
37. Az ábrán különbözõ testek út-idõ 1
3
grafikonját látjuk. Mekkora az egyes
testek sebessége? Ábrázoljuk a v-t 100
grafikonjukat! 4
t (óra)
2 4 6 s (m)
10 2
1 3
38. Az ábrán különbözõ testek út-idõ grafikonját látjuk. Mekkora az egyes
testek sebessége? Ábrázoljuk a v-t grafikonjukat! 5
4
t (s)
s (m) 1 2 3
10 2
39. Az ábrán különbözõ testek út-idõ 1 3
grafikonját látjuk. Mekkora az egyes
testek sebessége? Ábrázoljuk a v-t 5
grafikonjukat! 4
t (s)
1 2 3
40. Egy autó sebessége 120 km/h, egy vonaté 80 km/h, egy motorosé 60 km/h, egy kerékpárosé pedig
30 km/h. Ábrázoljuk út-idõ grafikonjukat, ha egy helyrõl ugyanakkor indulnak!
41. Egy gépkocsi a 80-as kilométerkõtõl indul elfelé 80 km/h sebességgel. Ábrázoljuk út-idõ grafikonját!
2
42. Egy kerékpáros a 80-as kilométerkõtõl indul idefelé (a csökkenõ km-kövek irányába) 25 km/h sebes-
séggel. Ábrázoljuk út-idõ grafikonját amíg a 0 km-hez ér!
43. Egy motoros 60 km/h sebességgel indul 2 órakor. Ábrázoljuk út-idõ grafikonját úgy, hogy az origóban
0 óra legyen!
44. Egy motoros 60 km/h sebességgel indul 2 órakor, 150 km távolságból felénk. Ábrázoljuk út-idõ
grafikonját amíg hozzánk ér úgy, hogy az origóban 0 óra legyen!
45. Egy turista a kirándulás során 5 km-t halad keletre, majd északnak fordul, s megtesz 7 km-t.
Mekkora az elmozdulása?
46. A városba vetõdött idegen tévelygése során a következõképpen halad: délre megy 1 km-t, ott jobbra
fordulva 500 m-t halad, majd északnak tart 600 m-en át. Mennyi az elmozdulása?
47. Egy tengeralattjáró kutatóútja során elõször észak felé halad 10 km-t, majd nyugatnak 15 km-t.
Mennyit ment ezután dél felé, ha az elmozdulása a kiinduló ponthoz képest 16 km volt?
48. Egy parkolóházban az autó elõremegy 40 m-t, aztán balra 20 m-t. Ezután felmegy két szintet (6 m).
Mekkora volt az elmozdulása?
49. Egy repülõgép 300 km/h sebességgel 3 órán át repül déli irányba, ezután 400 km/h sebességgel
2,5 órát délkeletnek. Mekkora az elmozdulása?
50. Egy helyiség mennyezetén lámpa van, 2,8 m magasságban. Elhalad alatta egy 1,8 m magas ember
4 km/h sebességgel. Mekkora sebességgel halad az árnyéka?
51. Egy h1 magasságban lévõ lámpa alatt h2 magasságú ember halad állandó v sebességgel.
Mekkora az árnyékának sebessége?
52. Egy 3 m magasan lévõ lámpa alatt elhaladó ember úgy látja, hogy árnyékának sebessége 2,5-szerese a
tényleges haladási sebességének. Milyen magas az illetõ?
53. Egy aluljáróban 4 km/h sebességgel sétáló 2 m magas ember úgy látja, hogy árnyéka 5 km/h-val
gyorsabban halad, mint õ. Milyen magasan van a lámpa.
54. A 7-es buszon, a Gellérthegy aljánál a Dunával párhuzamosan utazó tanuló észreveszi, hogy a folyó
közepén haladó hajó orra a szemközti partnak mindig ugyanazt a pontját takarja el. A kilométerórán
látja, hogy a busz sebessége 60 km/h. A folyó szélessége 400 m, a busz a parttól 50 m-re halad.
Mekkora a hajó sebessége?
55. Két hajó halad egymással és a parttal párhuzamosan. Az elsõ hajó sebessége 20 km/h, távolsága a
parttól 600 m, a másiké 30 km/h, s a parttól 400 m-re megy. Mekkora sebességgel mozog a parton az a
pont, melybõl a két hajó orra egy vonalban látszik?
* 56. Mennyi idõ alatt halad át egy 150 m hosszú, 80 km/h sebességû vonat egy 300 m hosszú hídon?
57. Mennyi idõ alatt halad át egy 250 m hosszú, 120 km/h sebességû vonat egy 400 m hosszú hídon?
58. Milyen hosszú az a szerelvény, amely egy 200 m hosszú hídon 72 km/h sebességgel 15 s alatt halad át?
59. Egy 150 m hosszú gyorsvonat 14 s alatt jutott át egy 200 m hosszú alagúton.
Mekkora volt a sebessége?
60. Egy motoros a 120 km távolságban lévõ eseményre 60 km/h sebességgel éppen idõre odaérne. Mivel
20 perc késéssel indul, gyorsabban kell haladnia. Mekkora sebességgel?
61. A gyorsvonat a 300 km-re található városba 120 km/h sebességgel indult. Félútnál sebességét
80 km/h-ra csökkentette az öregebb pálya miatt. Mennyi ideig tartott az útja?
62. A motorosnak 5 óra alatt kell megérkeznie a 250 km-re lévõ céljához. Az út elsõ harmadán 50 km/h
sebességgel haladt, de ekkor defekt miatt 1 órát veszített.
Mekkora sebességgel kell ezután haladnia, hogy idõben érkezzen meg?
63. Józsi 30 km-es kerékpározásának elsõ szakaszán 15 km/h, a hátralévõ részen 25 km/h sebességgel
tekert. Mekkora utat tett meg az egyes sebességekkel, ha 1,5 óráig biciklizett?
64. Egy kerékpáros az A városból 5 óra alatt ért a B városba. Ha 3 km/h-val nagyobb lett volna a sebes-
sége, akkor 1 órával elõbb ért volna célba.
Mekkora volt a sebessége, és milyen messze van a két város?
* Hasonló feladatok a 18. oldal 14-tõl is találhatók.
3
65. Egy busz 20 %-kal gyorsabban haladt az elõírtnál, így 20 perccel elõbb futott be.
Mennyi volt a hivatalos menetideje?
66. Hány %-kal kell növelni a sebességet ahhoz, hogy a menetidõ 20 %-kal csökkenjen?
67. Hány %-kal mehetünk lassabban, ha a menetidõ 15 %-kal nõhet?
68. Ha az autó a tervezettnél 20 km/h-val nagyobb sebességgel tenné meg a távot, akkor 20 %-kal rövi-
debb idõ alatt érne célba. Mekkora a tervezett sebesség?
69. Ferkó kollégista barátjához akar kerekezni nyáron. Miután megtervezte az utat, a következõt vette
észre: ha 5 km/h-val nagyobb átlagsebességgel haladna, akkor 36 perccel elõbb érkezne meg, míg ha
5 km/h-val lassabban menne, akkor 1 órával késõbb. Mekkora sebességgel szándékozott haladni?
Mennyi ideig tart így az út? Milyen messze lakik a barátja?
70. Egy repülõ 3000 km-re lévõ céljához 3/4 óra késéssel indul, ezért a tervezettnél 200 km/h-val nagyobb
sebességgel kell repülnie. Mekkora sebességgel repült volna eredetileg?
71. Menetrend szerint az A és B helységek közötti 20 km-es távolságot a tehervonat állandó sebességgel
teszi meg. A valóságban félútig ezzel a sebességgel haladt, de ott a jelzõ 3 percre megállította, így az
út második felén óránként 10 km/h-val gyorsabban ment, hogy idõben megérkezzen. Másnap
ugyanott a jelzõ 5 percre állította meg. Mennyivel kellett ekkor megnövelnie a sebességét, hopgy
jókor érkezzen.
72. Egy asztallapra egy hosszú celluxszalagot ragasztunk, majd a végét v0
felhajtva egyenletesen, v0 = 0,1 m/s sebességgel visszafelé húzzuk.
Mekkora a szalag mozgásban lévõ része közepének sebessége?
Átlagsebesség
1. Egy autó 3 órán keresztül 120 km/h, majd 2 órán át 80 km/h sebességgel haladt.
2. Egy motoros 2 órán át 60 km/h-val, majd 1,5 órán át 50 km/h sebességgel haladt.
3. 4´100 m-es váltó elsõ futója 10,2 s-ot fut, a második 9,9 s-ot, a harmadik 9,8 s-ot, a negyedik 9,85 s-ot
(ez utóbbiak nem álló helyzetben kapják a stafétát). Mekkora az egyes futók átlagsebessége, és
mennyi a 400 m-re vett átlagsebesség?
4. Egy autó a 300 km-re levõ városba oda 120 km/h, majd rögtön megfordulva vissza 60 km/h
sebességgel jött. Mekkora volt az átlagsebessége?
5. A pizzakihordó motoros 40 km/h sebességgel 25 perc alatt érkezett meg a célhoz. Visszafelé 60 km/h
sebességgel jött. Mekkora volt az átlagsebessége?
6. Egy repülõ az A városból a B városba 360 km/h sebességgel 2,5 óra alatt érkezett meg. A visszaút
2 óráig tartott. Mekkora volt az átlagsebessége?
7. Egy repülõ a 2500 km-es teljes távot a következõképpen tette meg: az elsõ 800 km-t 250 km/h sebes-
séggel, a következõ 1000 km-t 320 km/h-val. A hátralévõ szakaszt pedig 280 km/h-val.
100 s (km)
8. Az ábrán egy kismotor hely-idõ grafikonját látjuk.

Mekkora volt az átlagsebessége az egész mozgásra? 50
t (óra)
2 4 6 8
4
Egyenesvonalú egyenletes mozgás (átlagsebesség)
100 s (km)
9. Az ábrán egy autó hely-idõ grafikonját látjuk.

Vegyük fel a mozgás v-t grafikonját!
t (óra)
1 2 3
s (km)
100
10. Az ábrán egy motor hely-idõ grafikonját látjuk.

t (óra)
2 4 6 8
100 s (km)
11. Az ábrán egy motor hely-idõ grafikonját látjuk.

50
Mekkora volt az átlagsebessége az egész mozgásra?
t (óra)
2 4 6 8
s (km)
20
12. Az ábrán egy kismotor hely-idõ grafikonját látjuk.

t (perc)
20 40
100 v (km/h)
13. Az ábrán egy autó sebesség-idõ grafikonját látjuk.

Vegyük fel a mozgás út-idõ grafikonját!
t ( h)
2 4 6
v (km/h)
100
14. Az ábrán egy autó sebesség-idõ grafikonját látjuk.

Vegyük fel a mozgás út-idõ grafikonját!
t ( h)
1 2 3
5
v (m/s)
5
15.Az ábrán egy futó sebesség-idõ grafikonját látjuk.

t (s)
10 20 30
Vegyük fel a mozgás hely-idõ grafikonját!
-5
v (m/s)
5
16. Az ábrán egy kocogó sebesség-idõ grafikonját látjuk.

Mekkora volt az átlagsebessége az egész mozgásra? t (s)
Vegyük fel a mozgás hely-idõ grafikonját! 10 20 30
-5
v (m/s)
5
17. Az ábrán egy futó sebesség-idõ grafikonját látjuk.

Mekkora volt az átlagsebessége az egész mozgásra? t (min)
Vegyük fel a mozgás hely-idõ grafikonját! 1 2 3
-5
v (km/h)
18. Az ábrán egy autó sebesség-idõ grafikonját látjuk. 50
Vegyük fel a mozgás út-idõ grafikonját! t (h)
2 4 6
v (km/h)
100
19. Az ábrán egy autó sebesség-idõ grafikonját látjuk. t ( h)

Mekkora volt az átlagsebessége az egész mozgásra? 2 4 6
Vegyük fel a mozgás hely-idõ grafikonját!
-100
v (m/s)
10
20. Az ábrán egy test sebesség-idõ grafikonját látjuk.

Mekkora volt az átlagsebessége az 1. perc végéig? t (min)
Mekkora volt az átlagsebessége a 2. perc végéig? 1 2
Vegyük fel a mozgás út-idõ grafikonját a 2. perc végéig!
-10
21.A vonat a táv elsõ 100 km-es szakaszán 50 km/h sebességgel haladt. Mekkora volt a sebessége a
második részen, ha ez 1 óráig tartott, és az átlagsebessége az egész útra 60 km/h volt?
6
22. A busz az út elsõ 30 km-es szakaszát 45 perc alatt tette meg, a második szakasz hossza 40 km-t tett ki.
Az egész útra az átlagsebessége 50 km/h volt. Mekkora volt a sebessége a második részen?
23. Egy autó 1 órán át haladt 50 km/h sebességgel. Mennyi ideig menjen utána 80 km/h sebességgel, hogy
átlagsebessége az egész útra 60 km/h legyen?
24. 300 km-es út elsõ 100 km-ét 1,5 óra alatt tettük meg, a másodikon a sebességünk 70 km/h volt.
Mekkora legyen a sebességünk a harmadik 100 km-en, hogy az átlagsebességünk 60 km/h legyen?
25. Egy gépkocsi 3 órán át mozgott 40 km/h átlagsebességgel. Mozgása során csupán három egyenletes
sebességet vett fel: v1 = 20 km/h, v2 = 50 km/h, és fél órán keresztül 34 km/h.
Határozzuk meg, hogy mennyi ideig mozgott ezekkel a sebességekkel!
26. Az A és B város közötti s távolságot a busz oda v1, visszafelé v2 sebességgel tette meg.
Mekkora volt az átlagsebessége az egész útra?
27. Az elõzõ feladattal ellentétben ne azonos utakat tegyen meg a jármû különbözõ sebességekkel, hanem
azonos ideig fusson, azaz t ideig v1, majd ezt követõen t ideig v2 sebességgel.
Mekkora az átlagsebessége így?
28. A vonat az út elsõ felét 80 km/h, a másik felét 100 km/h sebességgel tette meg.
29. Pisti edzésképpen elbiciklizett a szomszédos községig, majd vissza. Odafelé szembeszele volt, így
16 km/h sebességgel haladt, visszafelé viszont 25 km/h-val.
30. Az autó az út felét 60 km/h sebességgel tette meg. Mekkora sebességgel haladjon a második felén,
hogy átlagsebessége 80 km/h legyen?
31. Egy kerékpáros az út elsõ harmadán 15 km/h sebességgel haladt, míg a hátralévõ távot 20 km/h sebes-
séggel tette meg. Mekkora volt az átlagsebessége az egész útra?
32. A gyorsvonat az út elsõ kétharmadát 120 km/h sebességgel tette meg, ezután a hátralévõ részen már
csak 60 km/h-val haladt. Mekkora volt az átlagsebessége az egész útra?
33. Egy hajó a két végállomása közötti oda-vissza utat 4 és fél óra alatt tette meg. A folyón lefelé sebes-
sége 24 km/h volt, felfelé 16 km/h. Milyen messze van egymástól a két végállomás?
34. Egy autó a táv elsõ harmadán 60 km/h, a második harmadán 80 km/h, a harmadikon 100 km/h sebes-
séggel haladt. Mekkora volt az átlagsebessége az egész útra?
35. Egy busz útjának második harmadán kétszer akkora sebességgel haladt, mint az elsõn, míg a harma-
dikon sebessége 50 km/h volt. Mekkora volt a sebessége az elsõ két részen, ha az egész útra az átlag-
sebessége 60 km/h volt?
36. Jancsi emelkedõn 12 km/h, lejtõn 30 km/h, vízszintben pedig 20 km/h sebességgel kerékpározik.
Egyszer elkarikázott a távol lakó barátjához, de rögvest vissza is fordult, mert nem találta otthon.
Mekkora volt az átlagsebessége az egész útra, ha a vízszintes részek összhossza az egész út harmada?
37. Kerékpáredzésen Feri emelkedõn 18 km/h, vízszintes úton 24 km/h, lejtõn pedig 36 km/h sebességgel
tekert. Oda-vissza útját 3 óra alatt tette meg. Mekkora volt az edzéstáv?
38. Az A-ból B-be vezetõ út 7/8-része emelkedõ, 1/8-része lejtõ. Egy turista az emelkedõn 3 km/h se-
bességgel, a lejtõn ennél kétszer gyorsabban haladt. Visszafelé tartva az emelkedõn 2 km/h, a lejtõn
4 km/h sebességgel ment. Az út odafelé 15 perccel rövidebb ideig tartott.
Mekkora A és B távolsága? Mennyi idõ alatt ért A-ból B-be a turista?
39. Nyáron Gyuri a biciklitúra elõtt edzésképpen elkarikázott a szomszéd faluba, majd vissza. Emelkedõn
12 km/h, lejtõn 30 km/h, a vízszintesen pedig 20 km/h sebességgel haladt.
Az egész út hányadrésze volt vízszintes, ha átlagsebessége 18 km/h volt?
40. Ferkó szembeszélben 15 km/h, ugyanilyen erejû hátszélben 30 km/h sebességgel kerékpározik.
Hogyan aránylik egymáshoz az ilyen szembeszélben és hátszélben megtett útja, ha átlagsebessége
20 km/h volt?
7
41. Autóval megadott idõpontra kell megérkeznünk egy eseményre. Ez 72 km/h átlagsebesség esetén
éppen sikerülne. Az út harmadánál kiderül, hogy a menetidõ fele már eltelt. Mekkora átlagsebes-
séggel haladtunk, és mekkorával kell mennünk az út második felén, hogy idõben megérkezzünk?
42. Az A és B várost folyó köti össze. Az A városból a B-be induló hajó 5 m/s sebességgel halad a vízhez
képest, melynek sodrása 1 m/s. B-bõl az érkezés után rögtön visszafordul A-ba.
Mekkora az átlagsebessége az egész útra?
43. Két helységet egymás mellett húzódó folyó és csatorna köt össze. Egyik helységbõl egyszerre indul
két hajó a másik felé, majd onnan nyomban visszafordulnak. Az egyik az állóvízben, a másik a folyó-
ban közlekedik. Melyik hajó menetideje rövidebb, ha a vízhez viszonyított sebességük megegyezik?
44. Az A városból a B városba a folyón közlekedõ hajó 20 km/h sebességgel halad a vízhez képest.
Mekkora a folyó vizének sebesség, ha a hajó átlagsebessége az oda-vissza útra 19,2 km/h?
45. Egy hajó valamely folyón 3 óra alatt teszi meg a 18 km-re lévõ állomáshoz vezetõ utat oda-vissza.
Mekkora a hajó sebessége állóvízben, ha a víz sodrása 4 km/h, és az állásidõt nem számítjuk bele a
3 órába?
Sebességösszeadás, sebességkomponensek
1. Egy 8 m/s sebességgel haladó hajón annak menetirányába elgurítanak egy labdát 5 m/s sebességgel.
Mekkora a labda sebessége a földhöz képest?
2. Egy 300 km/h sebességgel haladó versenyautó sebességét mekkorának látja az õt követõ 180 km/h
sebességû sportautó?
3. Egy vonatból, melynek sebessége 100 km/h, egy autót látunk hátrafelé mozogni 20 km/h sebességgel,
egy másikat elõre 10 km/h sebességgel, egy harmadikat állni, végül egy negyedik 100 km/h sebes-
séggel megy visszafelé. Mekkora az egyes autók sebessége a földhöz képest?
4. A 10 km/h sebességû hajón visszafelé gurítanak egy labdát úgy, hogy a földrõl nézve 2 km/h a sebes-
sége. Mekkorának látják a labda sebességét a hajón állók?
5. A Naphoz képest 35 km/s sebességgel mozgó meteorok közül az egyik utoléri, a másik szembe talál-
kozik a 29,8 km/s sebességgel a Nap körül keringõ Földdel. A Földhöz képest mekkora a sebességük?
6. Egy a vízhez képest 5 m/s sebességgel úszó hajó lefelé halad a 2 m/s sodrású folyón. A parton a
folyásiránnyal szemben, azzal párhuzamosan halad egy kerékpáros 6 m/s sebességgel. Mekkorának
látja a hajó sebességét a kerékpáros? Mekkorának látná, ha az ellenkezõ irányba kerekezne?
7. A 8 m/s sebességgel egy tavon úszó hajón a menetirányra merõlegesen elgurítanak egy labdát 6 m/s
sebességgel. A partról nézve mekkora, és milyen irányú a sebessége?
8. A 8 m/s sebességgel egy tavon úszó hajóról mekkora sebességgel és milyen irányban látszik mozogni
az a kerékpáros, mely a parton a hajó menetirányára merõlegesen halad a földhöz képest 20 km/h
sebességgel?
9. A tengeri kikötõbõl 25 km/h sebességgel kiúszó hajó utasa azt látja, hogy a szomszédos hajó tõle
merõlegesen 15 km/h sebességgel távolodik. mekkora és milyen irányú sebességgel halad e hajó a
vízhez képest?
10. Az 5 m/s sebességû hajón a menetirányra merõlegesen elgurítanak egy tekegolyót, amely a földrõl
nézve 8 m/s sebességûnek látszik. Mekkora a hajóhoz képesti sebessége? Merre látszik haladni a
földhöz képest?
11. A 72 km/h sebességû vonatból az egyébként (a földhöz képest ) függõlegesen hulló esõt 68,2°-ban
attól eltérve látjuk esni. Mekkora az esési sebessége a földrõl nézve?
12. A 63 km/h sebességú vonat ablakából az esõt a függõlegestõl 65,4°-ban eltérve látjuk esni.
Mekkora sebességgel esik a földhöz képest, ha onnan nézve függõlegesen esik?
13. Mekkora a vonat sebessége, ha az 5 m/s esési sebességû, függõlegesen hulló esõt a függõlegestõl
78,7°-nyira eltérve látjuk esni a vonatból?
8
Egyenesvonalú egyenletes mozgás (sebességösszeadás, sebességkomponensek)
14. Mekkora sebességgel halad az a vonat, melynek ablakán az egyébként a földhöz képest függõlegesen,
7 m/s sebességgel hulló esõt a függõlegestõl 74,4°-ban eltérve látjuk esni?
15.100 km/h sebességû vonatból a függõlegestõl mennyire eltérõ szögben látjuk esni a földhöz képest
függõlegesen 8 m/s sebességgel hulló esõt?
16. A függõlegesen 6 m/s sebességgel szemerkélõ esõt a vízszintessel mekkora szöget bezáróan látjuk
esni egy 80 km/h sebességgel haladó vonatból?
17. Az esõ 8 m/s sebességgel esik függõlegesen a földhöz képest. A vonat éppen most indul, s 90 km/h
sebességig gyorsul. Ábrázoljuk a vonat sebességének függvényében, hogy a függõlegestõl milyen
szögben eltérve látjuk esni az esõt a vonatból!
18. Talajon állva úgy látjuk, hogy, hogy az esõ a függõlegestõl 30°-ban eltérve látszik esni. A szélsebesség
5 m/s. Mekkora függõleges sebességgel esik az esõ?
19. A Dunapart egyik lépcsõjén állva az esõt a vízszintessel 50°-ot bezáróan látjuk esni.
Mekkora sebességgel esik az esõ, ha a szél sebességét 6 m/s-ra taksáljuk?
20. A szél sebessége 6 m/s. Milyen irányban fog esni az az ejtõernyõs, akinek a sebessége függõleges
irányban 7 m/s?
21.Az álló vonatból a 6 m/s függõleges esési sebességû esõt az 5 m/s sebességû szél miatt ferdén látjuk
esni. Mekkora függõlegestõl eltérõ szögben látjuk esni az esõt, a 72 km/h sebességû vonatból, ha az a
széllel a, szemben b, egyirányban halad?
22. Egy haladó vonatból az esõt a függõlegestõl 70,7°-ban eltérve látjuk esni, ha a földhöz képest
szélcsend van. Ha a menetirányból 4 m/s sebességû szél fúj (a földrõl nézve), akkor ez a szög 73,74°-
-ra nõ. Mekkora a vonat sebessége?
23. A 72 km/h sebességû vonatból a földhöz képesti szélcsend esetén a függõlegestõl 65°-ot bezáróan
látjuk esni az esõt. Széllökések alkalmával ez 60°-ra csökken. Mekkora sebességû ez a szél?
24. Az álló vonatból az esõt a függõlegestõl 45°-ban eltérõen látjuk hullani. Amikor vonatunk széllel
szemben 81 km/h sebességgel halad, ez a szög 75,3°-ra nõ. Mekkora a szél sebessége?
25. Egy 3 m/s sodrású folyón a partra merõlegesen 4 m/s sebességgel
evezünk. Mekkora és milyen irányú sebességgel haladunk a parthoz vf
képest? Mennyi idõ alatt érünk át a 150 m széles folyón?

Mennyit sodródunk lefelé eközben?
26. Egy 2 m/s sodrású folyón a partra merõlegesen 3,5 m/s sebességgel evezünk. Mekkora és milyen
irányú sebességgel haladunk a parthoz képest?
27. Az 50 m széles folyón, melynek sodrása 4 m/s, a partra merõlegesen evezve, a szemközti pontnál
40 m-rel lejjebb kötünk ki. Mekkora sebességgel eveztünk?
28. A 100 m széles folyón, melynek sodrása 1,5 m/s, a partra merõlegesen evezve, a szemközti pontnál
30 m-rel lejjebb kötünk ki. Mekkora sebességgel eveztünk?
29. Egy folyón, melynek sodrása 2 m/s, a partra merõlegesen 3,5 m/s sebességgel evezve, a szemközti
pontnál 36 m-rel lejjebb kötünk ki. Milyen széles a folyó?
30. A 120 m széles folyón a partra merõlegesen 4,5 m/s sebességgel evezve, a szemközti pontnál 40 m-rel
lejjebb kötünk ki. Mekkora a folyó sodrása?
31. A 60 m széles folyón a partra merõlegesen 3 m/s sebességgel evezve, a szemközti pontnál 20 m-rel
lejjebb kötünk ki. Mekkora a folyó sodrása?
32. Egy200 m széles folyó sodrása 3 m/s. A csónak sebessége állóvízben 5 m/s.
Milyen irányban evezzünk, hogy éppen szemben kössünk ki? Mennyi idõ alatt érünk át?
33. Egy150 m széles folyó sodrása 1,5 m/s. A csónak sebessége állóvízben 3 m/s.
Milyen irányban evezzünk, hogy éppen szemben kössünk ki? Mennyi idõ alatt érünk át?
34. A vízhez képest 4 m/s sebességgel haladó csónaknak a 1,5 m/s sodrású folyóban milyen szögben kell
eveznie, hogy szemben kössön ki? Mennyi idõ alatt ér át a 200 m széles folyón?
9
Egyenesvonalú egyenletes mozgás (sebességösszeadás, sebességkomponensek)
35. A 100 m széles folyó sodrása 1,5 m/s, a csónak sebessége állóvízben 2 m/s. Egyszer úgy evez, hogy a
lehetõ leghamarabb érjen át, máskor pedig úgy, hogy a legrövidebb utat tegye meg.
Merre evez az egyes esetekben, és mennyi idõ alatt ér át?
36. Egy folyón ha egy csónak a partra merõlegesen evez, akkor éppen fele annyi idõ alatt ér át, mint ha
úgy evezne, hogy szemben kössön ki. Hányszorosa a csónak sebessége a folyóénak?
37. Az állóvízhez képest 3 m/s sebességgel haladó csónaknak a sodrással 120°-ot bezáróan kell eveznie,
hogy éppen szemben kössön ki. Ekkor 25 s alatt ér át. Milyen széles a folyó és mekkora a sodrása?
38. A 120 m széles folyón a partra merõlegesen evezve a szemközti pontnál 40 m-rel lejjebb kötünk ki.
Milyen irányban kellene eveznünk, hogy éppen szemben kössünk ki?
39. Egy folyón a partra merõlegesen 3 m/s sebességgel evezve 40 m-t sodródunk lefelé, mire elérjük a
szemközti partot. Ha éppen szemben akartunk volna kikötni, akkor a sodrással 110°-ot bezáróan
kellett volna eveznünk. Milyen széles a folyó?
40. Egy 2 m/s sodrású, 80 m széles folyón egy csónak a sodrással 135°-ot bezáróan evez, s íyg éppen
szemben köt ki. Mekkora a sebessége a vízhez képest, és mennyi idõ alatt ér át?
41. A 0,8 m/s sodrású folyón a sodrással 120°-ot bezáróan evez egy csónak a vízhez képest 3 m/s
sebességgel. Milyen irányban halad? Mennyi idõ alatt ér át a 150 m széles folyón? Hol köt ki?
42. Egy 2 m/s sodrású, 500 m széles folyón a vízhez képest 5 m/s sebességû csónak úgy evezett, hogy a
szemközti pontnál 100 m-rel feljebb kötött ki. Milyen irányba evezett? Mennyi idõ alatt ért át?
43. Egy motorcsónak állóvízbeli sebessége 4-szer akkora, mint a folyó sodrása. A motorcsónak a folyón a
szemközti kikötõbe egyenes pályán 1 perc alatt szokott átkelni. Legutóbb elromlott a motorja, nem
húzott eléggé, így csak 4 perc alatt ért át ugyanazon az útvonalon.
Hányadrészére csökkent az állóvízhez képesti sebessége?
Két (több) test mozog ellentétes irányba

1. Két autó egymással szemben halad. Az egyik sebessége 80 km/h, a másiké 70 km/h. Egymás mellett
való elhaladásuk után a, mikor lesznek egymástól 15 km-re?
b, mikor lesznek 125 m-re?
c, milyen messze lesznek 2 perc múlva?
2. Jancsi és Pisti elváltak egymástól és ellentétes irányokba indultak haza. 5 perc múlva 600 m-re voltak
egymástól. Mekkora volt Jancsi sebessége, ha Pistié 1 m/s volt?
3. Két hajó ellentétes irányba haladva elmegy egymás mellett. Az egyik sebessége éppen kétszerese a
másikénak. Mekkorák e sebességek, ha másfél óra múlva 45 km-re lettek egymástól?
4. Két ellenkezõ irányba tartó autó sebességei 80 km/h illetve 100 km/h.
Mikor találkoztak, ha most a távolságuk 9 km?
5. Két szemben haladó teherautó találkozásuk után 5 perccel 10 km-re volt egymástól.
Milyen messze lett újabb 7 perc elteltével?
6. Két falu távolsága 20 km. Jancsi gyalog, Pisti kerékpáron egyszerre indulnak el egymással szemben
az egyes falvakból. Jancsi sebessége 5 km/h, Pistié 15 km/h.
Milyen messze lesznek egymástól fél óra múlva? Mikor lesz egymástól való távolságuk 5 km?
7. Az A városból egy személyvonat indul a 200 km-re lévõ B felé 60 km/h sebességgel. Ugyanekkor
B-bõl A felé egy gyorsvonat 100 km/h sebességgel.
Milyen messze lesznek egymástól negyed óra múlva? Mikor lesznek egymástól 50 km-re?
8. Budapestrõl a 200 km-re lévõ Szeged felé elindult egy busz 70 km/h sebességgel. Ugyanekkor
Szegedrõl egy autó indult vele szembe. Háromnegyed óra múlva 80 km-re voltak egymástól.
Mekkora volt az autó sebessége?
9. B és A városból egyszerre indult el egymással szemben két autó. Az egyik sebessége 80 km/h, a
másiké 100 km/h volt. 20 perc múlva távolságuk 120 km. Milyen messze van egymástól a két város?
10
Egyenesvonalú egyenletes mozgás (két test mozog ellentétes irányba)
10. Két városból egyszerre indult el egymással szemben két autó. Az egyik sebessége 60 km/h, a másiké
90 km/h volt. Az indulást követõ 1 óra 12 perc múlva már másodszor lettek 30 km-re egymástól.
Milyen messze van egymástól a két város?
11. B és A városból egyszerre indult el egymással szemben két autó. 40 perc múlva távolságuk 75 km
volt. Egy újabb óra elteltével, miután elmentek egymás mellett, megint 75 km-re lettek egymástól.
Mekkora a két város távolsága?
12. Két község távolsága 40 km. Jancsi gyalog, Pisti kerékpáron egyszerre indulnak el egymással
szemben az egyes falvakból. Jancsi sebessége 5 km/h, Pistié 15 km/h. Mikor és hol találkoznak?
13. Az A városból egy személyvonat indul a 200 km-re lévõ B felé 60 km/h sebességgel. Ugyanekkor
B-bõl A felé egy gyorsvonat 100 km/h sebességgel. Mikor és hol találkoznak?
14. Két, egymástól 450 km-re lévõ tengeri kikötõbõl egyszerre indul el egymás felé két hajó. Az elsõ
sebessége 25 km/h, a másiké 30 km/h. Mikor és hol találkoznak?
15.Az A és B város távolsága 250 km. Egyszerre indul el egymással szemben egy motoros B-bõl és A-ból
egy autó 100 km/h sebességgel. Mekkora a motoros sebessége, ha
a, 1 óra 40 perc múlva találkoznak?
b, B-tõl 105 km-re találkoznak?
16. Két autó egyszerre indul el egymással szembe 50 km távolságból. Hol találkoznak össze, ha az egyik
sebessége a másikénak másfélszerese?
17. Két vonat egyszerre indult el egymással szembe. Az egyik sebessége kétszerese a másikénak.
Milyen távolságból indultak, ha a találkozáskor a gyorsabb 50 km-rel többet tett meg?
18. B és A városból egyszerre indult el egymással szemben két autó. Az egyik sebessége 20 km/h-val
nagyobb, mint a másiké. A találkozásig a gyorsabb 50 km-rel többet tett meg a lassúbbnál.
Mekkorák voltak az egyes sebességek, ha a két város távolsága 350 km?
19. Egy autó indul az A városból a 300 km-re lévõ B felé 60 km/h sebességgel. 1 órával késõbb B-bõl A
felé egy másik 90 km/h sebességgel. Mikor és hol találkoznak?
20. Egy személyvonat indul az A városból a 250 km-re lévõ B felé 60 km/h sebességgel. Fél órával
késõbb B-bõl A felé egy gyorsvonat 100 km/h sebességgel. Mikor és hol találkoznak?
,
21.Reggel 8 órakor egy busz indul az A városból a 225 km-re levõ B felé 60 km/h sebességgel. 8 h 45 -kor
B-bõl indul A-ba egy másik járat 90 km/h sebességgel. Mikor és hol találkoznak?
22. Budapestrõl a 200 km-re lévõ Szeged felé 12 órakor elindult egy tehervonat 75 km/h sebességgel.
Mikor indult Szegedrõl az a gyorsvonat Budapestre 100 km/h sebességgel, mellyel éppen félúton
találkozott?
23. Jancsi kerékpárral indul Biatorbágyról a 15 km-re fekvõ Zsámbék felé 20 km/h sebességgel, Pisti
pedig Zsámbékról Biatorbágy felé 15 km/h sebességgel. Hány perccel induljon késõbb Jancsi, hogy
fele úton találkozzanak?
24. Egy autó indult az A városból a 200 km-re lévõ B felé 80 km/h sebességgel, s egy teherautó B-bõl
A-ba 50 km/h sebességgel. Céljukhoz egyszerre érkeztek meg.
a, Mennyivel késõbb indult az autó?
b, Hol találkoztak?
25. 12 -kor az A városból 120 km/h sebességgel indul egy vonat B városba. Onnan 12 30 -kor 60 km/h
00
sebességgel szembe egy másik. 13 00 -kor találkoznak. Milyen messze van egymástól a két város?
26. Egy személyvonat indul az A városból B felé 60 km/h sebességgel. Fél órával késõbb B-bõl A felé egy
gyorsvonat 100 km/h sebességgel. Milyen messze van a két város egymástól, ha félúton találkoznak?
27. Pisti reggel 8 órakor kerékpáron indult barátjához 15 km/h sebességgel. Barátja 20 perccel késõbb
indult vele szembe 20 km/h sebességgel. Milyen messze laknak egymástól, ha a találkozáskor Pisti
lábában 2 km-rel több van? Mikor kellett volna Pistinek indulnia ahhoz, hogy félúton találkozzanak?
28. Egy autó indult az A városból a 300 km-re lévõ B felé. 1 órával késõbb B-bõl A felé egy másik, kétszer
akkora sebességgel. Mekkorák voltak az egyes sebességek, ha éppen félúton találkoztak?
11
Egyenesvonalú egyenletes mozgás (két test mozog ellentétes irányba)
29. Egy kerékpáros indul az A városból a 120 km-re fekvõ B felé 20 km/h sebességgel. Másfél órával
késõbb egy motoros B-bõl A felé. Mekkora sebességgel haladt a motoros, ha félúton találkoztak?
30. Az A és B város 100 km-re van egymástól. Jancsi A-ból indult B felé 9 órakor, Feri pedig B-bõl A felé
fél 10-kor. Feri sebessége 5 km/h-val nagyobb volt, így éppen félúton találkoztak.
Mikor? Mekkora sebességgel haladtak?
31. Reggel 6 órakor egy tehergépkocsi indult A-ból B-be, 9 órakor egy autó B-bõl A-ba. Az autó átlag-
sebessége 42 km/h-val nagyobb volt, mint a tehergépkocsié. 14 órakor találkoztak, s eddigre az autó
126 km-rel több utat tett meg, mint a tehergépkocsi.
Mekkora sebességgel haladtak és milyen messze van A B-tõl?
32. Reggel 6 órakor elindul egy busz A-ból B felé. Ugyanekkor indul B-bõl is egy teherautó A felé. Éppen
délben haladnak el egymás mellett. A teherautó 30 perccel hamarabb ér A-ba, mint a busz B-be.
Mikor érkezik meg a teherautó?
33. Az A és B falvakból két kerékpáros indult el ugyanakkor egymással szembe. Amikor találkoztak az
elsõ biciklis 36 km-rel többet tett meg, mint a másik. Ezután mindketten az eredeti sebességükkel
folytatták útjukat, s az elsõ a találkozás után 4,5 órával érkezett meg B-be, a másik 8 órával késõbb
A-ba. Milyen messze van egymástól a két falu?
34. Az egymástól 480 km-re lévõ A és B városból egyszerre indult el egymással szemben két vonat.
3 óra 15 perc múlva még 51 km távolságban voltak egymástól. Ha B-bõl 40 perccel késõbb indult
volna el az ottani vonat, akkor félúton találkoztak volna. Mekkora volt a vonatok sebessége?
35. Készítsünk grafikont a következõ feladathoz, s így válaszoljunk!
Egy motoros indul az A városból a 330 km-re fekvõ B felé 60 km/h sebességgel, ugyanekkor B-bõl A
felé egy másik 50 km/h-val. Mikor és hol találkoznak?
36. Oldjuk meg grafikonnal: 200 km-re lévõ két településrõl egyszerre indul egymás felé két jó erõben
lévõ kerékpáros. Az elsõ átlagsebessége 20 km/h, a másodiké 30 km/h.
Milyen messze lesznek egymástól 2 óra múlva? Mikor és hol találkoznak?
37. Oldjuk meg grafikonnal: az A városból reggel 7-kor indul egy tehervonat a 270 km-re fekvõ B felé
60 km/h sebességgel, 8 órakor pedig egy gyorsvonat B-bõl A-ba 90 km/h sebességgel.
Mikor és hol találkoznak? Melyik érkezik meg elõbb a céljához?
hely (km)
100 motoros
38. Készítsünk szöveget a grafikonhoz, s olvassuk le róla az érdekesebb
adatokat! 50
kerékpáros
t (óra)
1 2 3 4
hely (km)
100
autó
39. Készítsünk szöveget a grafikonhoz! motoros

Mekkora a motoros sebessége? 50
t (óra)
1 2 3
600 hely (km)
személyvonat
40. Készítsünk szöveget a grafikonhoz!
300
Mekkora a tehervonat sebessége?
tehervonat
t (óra)
1 2 3 4 5 6 7 8
12
Egyenesvonalú egyenletes mozgás (két test mozog azonos irányban)
Egy irányban
1. Egy kikötõbõl egyszerre indul két hajó. Az egyik sebessége 45 km/h, a másiké 25 km/h.
a, Mikor lesznek egymástól 800 m-re?
b, Mikor lesznek egymástól 5 km-re?
c, Milyen messze lesznek egymástól fél óra múlva?
2. Az utcán egy gyalogos megelõz egy másikat. 5 perc múlva már 60 m-re vannak egymástól.
Mekkora a gyorsabb sebessége, ha a másiké 1 m/s volt?
3. A benzinkúttól egyszerre indult el két autó azonos irányba. Az egyik sebessége 90 km/h volt.
Mekkora lehetett a másiké, ha 20 perc múlva egymástól való távolságuk 6 km volt?
4. Egy autó megelõzött egy teherautót, melynek sebessége éppen fele volt az övének.
Mekkorák e sebességek, ha 20 perc múlva 15 km-re nõtt közöttük a távolság?
5. Két egy irányba tartó autó sebességei: 80 km/h, illetve 100 km/h.
Mikor találkoztak, ha most a távolságuk 2,5 km?
6. Két egy irányba tartó teherautó találkozásuk után 6 perccel 1 km-re volt egymástól.
Milyen messze lettek újabb 9 perc elteltével? Mennyivel nagyobb a gyorsabb sebessége?
7. Jancsi és Pisti egyszerre indulnak haza az iskolából. Pisti 400 m-re lakik és gyalog megy 1 m/s
sebességgel. Jancsi 1,5 km-re lakik, õ kerékpározik 20 km/h sebességgel.
Ki ér haza elõbb és mennyivel?
8. Reggel 8h -kor egy személyvonat indul 54 km/h sebességgel, 10h -kor pedig egy gyorsvonat
ugyanonnan 110 km/h sebességgel, Milyen messze lesznek egymástól
a, 1030 -kor b, 11h -kor c, 1210 -kor?
9. Az A faluból a 60 km-re lévõ faluba tartott egy 15 km/h sebességû kerékpáros és egy 45 km/h sebes-
ségû motoros. Mennyivel késõbb indult a motoros, ha egyszerre érkeztek meg?
10. A faluból egy szekér hajnali 4 órakor indult 4 km/h sebességgel. Egy kerékpáros 6 órakor ment utána
20 km/h sebességgel. Hol és mikor érte utol?
11. A 350 km/h átlagsebességgel repülõ teherszállító gép indulása után 2 órával egy 600 km/h átlag-
sebességgel repülõ személyszállító gép is elindult ugyanabba az irányba.
Mikor és milyen messze érte utol a teherszállítót?
12. Egy 80 km/h sebességû személyvonat elõtt 15 km-rel halad egy 60 km/h sebességû tehervonat.
Mikor és hol éri utol a személyvonat?
13. Ferkó és Jancsi versenyt futnak. Mivel Ferkó gyorsabb, 50 m elõnyt ad Jancsinak. Ferkó sebessége
8 m/s, Jancsié 6,5 m/s. Mikor és hol éri utol Ferkó Jancsit?
14. Az autópályán egy 120 km/h sebességgel haladó autó elõtt 800 m-rel megy 90 km/h sebességû busz.
Mennyi idõ múlva elõz az autó?
15. Egy motorosnak mennyi legyen a sebessége, hogy az elõtte 2 km-rel, 25 km/h sebességgel haladó
kerékpárost 5 perc alatt befogja?
16. Egy autónak mennyivel nagyobb a sebessége, mint az elõtte 5 km-rel közlekedõ busznak, ha 10 perc
alatt érte utol?
17. Egy kerékpárosnak 50 %-kal nagyobb volt a sebessége, mint az elõtte haladó másik kerékpárosnak,
így 500 m-es hátrányát 3 perc alatt ledolgozta. Mekkora sebessége volt az egyes kerékpárosoknak?
18. Egy távgyalogló a 36 km-es távot 3 óra alatt teszi meg, a futó 2 óra alatt. Ha egyszerre indulnak, hol jár
a távgyalogló, amikor a futó célba ér?
19. Egy 100 km/h sebességgel haladó gépkocsi 1000 -kor érkezik meg, míg a 60 km/h sebességgel haladó
teherautó 1032 -kor. Hány km-rel a cél elõtt elõzte meg a gépkocsi a teherautót? Mikor?
20. Egy kerékpáros és egy motoros egyszerre indulnak el az A városból a 100 km-re lévõ B-be. A kerék-
páros sebessége 20 km/h, a motorosé 50 km/h. Mikor lesz a motoros fele olyan messze a céljától, mint
a kerékpáros?
13
Egyenesvonalú egyenletes mozgás (két test mozog azonos irányban)
21.Két egyenlõ magasságú gyertyát egyszerre gyújtunk meg. Az elsõ 4 óra, a másik 3 óra alatt ég el. Hány
óra múlva lesz az elsõ gyertya csonkja kétszer olyan magas, mint a második, ha a gyertyák magassága
egyenletesen csökken?
22. Az autópályán egy 108 km/h sebességgel haladó gépkocsi egy jelzõtábla után 210 m-rel ér utol egy
90 km/h sebességgel haladó másikat. Mekkora idõkülönbséggel mentek el a tábla mellett?
23. Két város között a távolság 960 km. A két város között a személyvonat sebessége 20 km/h-val több,
menetideje pedig 4 órával kevesebb, mint a tehervonaté. Mekkora a vonatok sebessége?
24. A 150 km hosszú útszakaszon az egyik autó 10 km/h-val nagyobb sebességgel haladt, mint a másik,
így fél órával hamarabb tette meg. Mekkora volt az autók sebessége?
25. A híd lába mellett egy a vízhez képest 5 m/s sebességû hajó halad el. 5 perccel kkésõbb egy ugyanazon
irányba tartó, a vízhez képest 11 m/s sebességû motorcsónak is elheled itt. Mikor és hol éri utol a
csónak a hajót, ha a folyó sodrása a, 1 m/s b, 2 m/s?
100
hely (km)
autó
26. Készítsünk szöveget a grafikonhoz, s olvassuk le róla az motor

50
érdekesebb adatokat!
t (óra)
1 2 3 4
100 hely (km)
27. Az ábrán egy kerékpár és egy motoros mozgásának grafikonját 50 kerékpár

látjuk. Olvassuk le az érdekesebbnek tartott információkat!
motor
t (óra)
1 2 3 4
28. Oldjuk meg grafikonnal: egy motoros elindul 30 km/h sebességgel, halad 2 órát, majd 2 órát pihen
(ebédel stb.), azután 30 km/h sebességgel folytatja útját. A motoros után 1 órával ugyanonnan egy
autó indul 60 km/h sebességgel. Alig halad fél órát, amikor defektet kap, melyet másfél órán át szerel.
Ezután újra nekiered 60 km/h sebességgel. Találkoznak-e, s ha igen hol és mikor?
29. Az A városból egy vonat 1200 -kor indul 100 km/h sebességgel, majd 1330 -kor megáll és 1 órát
vesztegel rakodás miatt. 1230 -kor szintén az A városból 125 km/h sebességgel egy másik vonat indul
ugyanabba az irányba. Az 500 km-re fekvõ B városból 100 km/h sebességgel indul ezekkel szembe
egy harmadik 1200 -kor. Mikor és hol történnek találkozások? Oldjuk meg grafikonnal!
30. Oldjuk meg grafikonnal: egy gyorsvonat indul 120 km/h sebességgel az A állomásról. Ugyanekkor a
vonalán 80 km-re lévõ B városból ugyanabba az irányba 80 km/h sebességgel egy személyvonat is
elindul. Az A-tól 220 km-re fekvõ C városból szintén velük egy idõben indul szembe egy tehervonat
60 km/h sebességgel. Ez a vonat 1 óra haladás után hossza várakozásra kényszerül.
Adjuk meg a vonatok találkozásainak helyét és idejét!
31. Oldjuk meg grafikonnal! Az A városból két motoros indult egy idõben az A-tól 120 km-re fekvõ B
városba. Az elsõ sebessége 40 km/h, a másiké 30 km/h volt. Az elsõ útközben 1 órára megállt a
45 km-re lévõ C faluban, majd B-ben is 1 órát idõzött, utána visszaindult. A második motoros csak
B-ben állt meg egy fél órára, majd visszaindult A-ba. Az oda-vissza út folyamán hol és mikor
találkozott egymással a két motoros?
32. Az A-ból 60 km/h sebességgel közlekedõ személyvonatot az ugyancsak A-ból induló és 120 km/h
sebességgel haladó gyorsvonat menetrend szerint B-ben éri utol. Egy alkalommal a személyvonat az
út 3/4-ének megtétele után sebességét mûszaki okok miatt 2/3-ára csökkentette, így a gyorsvonat B
elõtt 48 km-rel érte utol. Milyen messze van B A-tól?
14
Egyenesvonalú egyenletes mozgás (körpályások)
Körpályások
1. Egy 400 m-es pályán egyszerre indul el két futó. Az egyik sebessége 6 m/s, a másiké 4 m/s.
Mennyi idõ múlva körözi le a gyorsabb a lassúbbat?
2. Egy 400 m-es pályán egyszerre indul el két futó. Az egyik sebessége 25 km/h, a másiké 20 km/h.
Mennyi idõ múlva körözi le a gyorsabb a lassúbbat?
3. Egy réten körbe futnak a mezei futók. A leggyorsabb átlagsebessége 20 km/h, a leglassúbbé 15 km/h.
Az elsõ lekörözés az indulás után 24 perccel történik.
Milyen hosszú egy kör? Mikor körözi le a leggyorsabb a 18 km/h sebességût?
4. Egy 400 m-es pályán egyszerre indul el két futó. A gyorsabb 4 perc múlva körözi le a lassúbbat.
Mennyivel nagyobb a sebessége?
5. Egy 400 m-es pályán egyszerre indul el két futó. A gyorsabb sebessége 6 m/s és a lassúbbat 3 perc
20 másodperc múlva körözi le. Mekkora a lassúbb sebessége?
6. Egy futópályán egyszerre indul el két futó, s a gyorsabb éppen 6 teljes kört fut, mire lekörözi a
lassúbbat. Mekkora a sebességeik aránya?
7. Egy futópályán egyszerre indul el két futó, s a gyorsabb, 6 m/s sebességû futó a 7. körében körözi le a
lassúbbat. Milyen határok között lehet a lassúbb sebessége?
8. Egy 800 m hosszú körpályán két sportoló gyaloglóedzést tart. Mindketten ugyanabba az irányba
haladnak, és 20 percenként találkoznak. Az egyik gyalogló a kört 1 perccel hamarabb teszi meg, mint
a másik. Mekkora sebességgel gyalogolnak?
9. Egy 400 m-es pályán egyszerre indul el két futó. A gyorsabb 400 másodpercenként körözi le a
lassúbbat. Ha 20 %-kal növelné sebességét, akkor ehhez már csak 200 másodpercre lenne szüksége.
Mekkora a futók sebessége?
10. Egy lóversenypálya 884 m hosszú. Egy pontjából ellenkezõ irányba indul körbe két ló. Az egyik
sebessége 1 m/s-mal nagyobb a másikénál. Mekkora a sebességük, ha 52 másodperc múlva talál-
koznak?
11. Egy mezõ egyik sarkából egyszerre indul el két futó ellenkezõ irányba, s körbefutnak a mezõn, ami
1,35 km-es köröket jelent. Az egyik futó sebessége 25 %-kal nagyobb, mint a másiké, így 2,5
percenként találkoznak. Mennyi idõ alatt körözné le a gyorsabb a másikat, ha egy irányba futnának?
12. Két test egyenletesen mozog egy 5 m sugarú körpályán. Ugyanakkor indulnak az A pontból, ellentétes
irányban. Miután találkoztak, az egyik test 4 másodperc múlva, a másik 9 másodperc elteltével jut
ismét az A pontba. Mekkora az egyes testek sebessége?
13. Egy 400 m-es pályán két futó edz. Szemben futva 40 másodpercenként, azonos irányban futva 6 perc
40 másodpercenként találkoznak. Mekkora a sebességük?
14. Egy futópályán egyszerre indul el két futó. A gyorsabb 400 másodpercenként körözi le a lassúbbat.
Ha 20 %-kal növelné sebességét, akkor ehhez már csak 200 másodpercre lenne szüksége.
Mennyi idõ alatt teszi meg egyik illetve a másik futó a kört?
15.Egy futópályán egyszerre indul el két futó. A gyorsabb 400 másodpercenként körözi le a lassúbbat.
Ha 20 %-kal növelné sebességét, akkor ehhez már csak 200 másodpercre lenne szüksége.
Mennyi idõbe telne ez neki, ha a lassúbb növelné meg a sebességét 20 %-kal?
Meddig tartana, ha mindketten megnövelnék sebességüket 20 %-kal?
15
Merõleges és egyéb szöget bezáró mozgások
v2
1. Két egymásra merõleges úton közlekedik két autó. Az ábrán alulról

érkezõ sebessége 60 km/h, s ennek sofõrje a mozgása folyamán mindig
ugyanakkora, 55°-os szögben látja a másikat.
Mekkora a másik autó sebessége? v1 55°
v2
2. Két repülõgép azonos magasságban, egymásra merõleges irányban a
egyenletes sebességgel repül pályáik metszéspontja felé, amelytõl
kezdetben a = 3 km-re, illetve b = 2,5 km-re voltak. b
A gépek sebessége: v1 = 800 km/h; v2 = 600 km/h.
Mekkora lesz köztük a távolság 9 s illetve 27 s múlva? v1
v2
3. Két egymásra merõleges úton közlekedik két autó. a
Az ábrán látható távolságok: a = 1 km, illetve b = 600 m.
Az autók sebessége: v1 = 80 km/h; v2 = 60 km/h. b
Mennyi idõ múlva lesznek egymáshoz legközelebb az autók?
Mekkora ez a legkisebb távolság? v1
4. Két egymásra merõleges úton közlekedik két autó, melyek egy adott pillanatban egyformán 1 km-re
vannak a keresztezõdéstõl, s mindkettõ a keresztezõdés felé tart. Az egyik sebessége 90 km/h, a
másiké 72 km/h. Mekkora lesz közöttük a legkisebb távolság?
5. Két egymásra merõleges úton halad, s a keresztezõdés felé tart két autó. Az elsõ sebessége 90 km/h, s
távolsága a keresztezõdéstõl 800 m, a másiké 600 m. Mekkora lehet a másik autó sebessége, ha
mozgásuk során a köztük lévõ legkisebb távolság 110 m?
6. Egy autóúttól 100 m-re, az úton 10 m/s sebességgel közeledõ autótól 400 m-re áll egy ember, aki, hogy
elérje a gépkocsit futásnak ered, s állandó sebességgel halad.
a, Milyen irányban szaladjon, hogy a lehetõ legkisebb sebességgel elérje a kocsit?
b, Mekkora ez a legkisebb sebesség?
7. Az úttól 50 m-re álló ember látja, hogy az úton tõle 500 m-re van egy autó, mely 90 km/h sebességgel
közeledik. Milyen irányokba futhat 18 km/h sebességgel, hogy éppen akkor érjen az úthoz, amikor ott
az autó elhalad?
8. Hõsünk 40 m távolságra áll az úttesttõl. Megpillantja ismerõsét egy gépkocsiban, amely tõle éppen
200 m-re van, és az úttesten közeledik 10 m/s sebességgel. A fiatalember nem valami nagy atléta, így
csak 3 m/s sebességgel képes szaladni. Milyen irányban fusson, hogy a találkozás létrejöjjön?
9. Az úttól bizonyos távolságra álló ember az úton közeledõ jármûvet szeretné elérni.
Milyen irányba szaladjon, hogy a lehetõ legnagyobb eséllyel elérje?
10. Az ABC derékszögû háromszög AB átfogójának hossza 85 m, AC befogója 75 m. A B és a C csúcsból
egyszerre indul el egy-egy légy az A felé. Az átfogón haladó légy sebessége 8,5 m/s, a másiké 5 m/s.
Mikor lesz a két légy egymástól 25 m-re?
11. Egyenletesen haladó vasúti kocsinak a sínekkel párhuzamos oldalait merõleges irányból érkezõ
lövedék üti át. A kimeneti nyílás a bemenetihez képest 7,5 cm-rel van eltolódva.
Mekkora volt lövedék sebessége, ha a kocsié 54 km/h, és a kocsi oldalfalainak távolsága 2,5 m?
12. Filmforgatás során egy 40 km/h sebességgel guruló buszt lõnek keresztül merõleges irányból.
A golyó sebessége 400 m/s, a busz szélessége 2,3 m. Mekkora a keletkezõ két lyuk eltolódása?
16
Egyenesvonalú egyenletes mozgás (merõleges mozgások)
13. Egy 3 m oldalú szabályos háromszög csúcsaiban egy-egy légy van. A legyek egyszerre indulnak el, s
mindegyik egyfolytában a jobb oldali szomszédja felé repül 1 m/s sebességgel. Holl és mennyi idõ
múlva találkoznak? Mekkora utat tesz meg egy-egy légy a találkozásig?
14. Módosítsuk az elõzõ feladatot úgy, hogy egy 3 m oldalú négyzet csúcsaiból induljanak a legyek
(ekkor persze 4 van). Mennyi idõ múlva találkoznak?
D
15.Egy a oldalú szabályos tetraéder csúcsaiban egy-egy légy van.

A legyek egyszerre indulnak el, s mindegyik v sebességgel repül, az
A a B felé, a B a C felé, a C a D felé és a D az A felé. Hol találkoznak? C
A B
D
16. Egy 3 m oldalú szabályos tetraéder csúcsaiban egy-egy légy van.
A legyek egyszerre indulnak el, s mindegyik 1 m/s sebességgel repül.
Az alsó legyek mindegyike a jobb oldali szomszédja felé, a felsõ légy
pedig az alsó három légy közös tömegközéppontja felé.
Az alsó három légy találkozik elõbb össze, vagy a felsõ éri el elõbb a C
tömegközéppontjukat? A B
Összetettek
1. Egy folyón, melynek sodrása 2 m/s, egy bója úszik lefelé a vízen. A bója mellett egyszerre megy el
lefelé és felfelé egy-egy hajó. A lefelé haladó sebessége a vízhez képest 10 m/s, a felfelé haladóé
12 m/s. Azonos ideig távolodnak a bójától, majd megfordulnak és visszafelé mennek.
Melyik ér elõbb a bójához?
2. Egy 1,5 m/s sodrású folyóban egy rögzített bója mellett egyszerre halad el két csónak. A felfelé tartó
sebessége a vízhez képest 5 m/s, a lefelé haladóé 4 m/s. 2 percig távolodnak a bójától, majd vissza-
fordulnak. Mekkora idõkülönbséggel mennek el a bója mellett?
3. Egy 1,5 m/s sodrású folyóban egy rögzített bója mellett egyszerre halad el két csónak, az egyik lefelé,
a másik felfelé. Azonos ideig távolodnak a bójától, majd visszafordulnak. A megfordulás után az
egyik csónak éppen fele annyi idõ alatt ér vissza a bójához, mint a másik. Mekkora a kezdetben felfelé
haladó csónak sebessége a vízhez képest, ha a másiké 14 m/s?
4. Egy a Dunán felfelé haladó motorcsónakból beleejtenek egy labdát a vízbe. 1 óra múlva fordulnak
vissza érte, s a beejtés helyénél 6 km-rel lejjebb érik utol. Mekkora avíz sebessége?
5. Egy halász a csónakjában felfelé evezett az 1 m/s sodrású folyón. A híd lábánál beleesett a vízbe a
csáklyája, ezt azonban csak egy fél óra múlva vette észre. Ekkor visszafordult érte. A hídtól lefelé
milyen távolságban érte utol, ha végig ugyanolyan tempóban evezett?
6. Egymástól 17 km távolságból egyszerre indul el egymás felé egy motorcsónak és egy evezõs csónak a
4 km/h sodrású folyón. A felfelé haladó motorcsónak sebessége a vízhez képest 60 km/h, az evezõsé
8 km/h. Hol és mikor találkoznak?
7. Egy kajakos az 500 m-es távot a folyón lefelé 53 másodperc alatt teljesítette, felfelé 77 másodperc
alatt. Mekkora a folyó vizének sebessége és mekkora sebességgel evezett a kajakos a vízhez képest?
8. Egy repülõgép a 2 km-es útszakaszt hátszéllel 13,8 másodperc, kétszer akkora sebességû ellenszélben
20 másodperc alatt tette meg. Mekkora volt a repülõgép és mekkora a hátszél sebessége?
9. Lefelé haladó mozgólépcsõn a lépcsõhöz képest egyenletesen mozogva lefelé 1 perc alatt érünk le.
Kétszer nagyobb relatív sebességgel haladva 45 másodperc elegendõ a leéréshez.
Mennyi idõ alatt lehet leérni állva?
10. A folyó mellett fekvõ A és B városok távolsága 9 km. Egy hajó az oda-vissza utat összesen 2 óra
15 perc alatt teszi meg. Ha a folyó sebessége kétszer akkora lenne, akkor ez 3 óráig tartana.
Mekkora a hajó vízhez viszonyított sebessége, és mekkora a folyó sodrása?
17
Egyenesvonalú egyenletes mozgás (összetettek)
11. Egy hajó sebessége a folyón felfelé haladva 8 km/h-val kisebb, mint lefelé. Két kikötõ között az út
felfelé 15 óráig, lefelé 10 óráig tart. Milyen messze van egymástól a két kikötõ?
Mekkora a hajó sebessége állóvízben?
12. Egy csiga beleesett egy kiszáradt kútba, amely 10 kútgyûrûnyi mély. Egy nap alatt 3 gyûrûnyit mászik
felfelé, s éjjel 2-t csúszik vissza. Hányadik napon ér ki a kútból?
13. A filmen egy filmkocka magassága 2,5 cm. A vetítõgép másodpercenként 25 kockát vetít ki.
Mekkora egy másfél órás film hossza, ha a képkockák között 2 mm-es hézag van?
14. Mennyi idõ alatt halad el egymás mellett két 25 m hosszú villamos, ha az egyik áll, a másik sebessége
20 km/h?
15.Mennyi idõ alatt halad el egymás mellett két 25 m hosszú villamos, ha az egyik sebessége 30 km/h, a
másiké 40 km/h a, szemben? b, egy irányban?
16. Egy 135 m hosszú vasúti szerelvény a vele egy irányban haladó gyalogos mellett 10 másodperc alatt
robog el. Mekkora a gyalogos és a vonat sebessége, ha a vonaté 10-szer akkora, mint a gyalogosé?
17. 63 km/h sebességgel haladó vonat mozdonyvezetõje a vele szemben 81 km/h sebességgel haladó
szerelvényt 9 másodperc alatt látta elsuhanni maga mellett. Milyen hosszú volt a másik vonat?
18. 63 km/h sebességgel haladó vonat mozdonyvezetõje a vele szemben 81 km/h sebességgel haladó
szerelvényt 9 másodperc alatt látta elsuhanni maga mellett. A másik vonat vezetõje 7 másodperc alatt
látta elmenni az elsõt maga mellett. Mennyi idõ alatt mennek el egymás mellett?
19. Két vasúti szerelvény közül az egyik hossza 250 m, sebessége 72 km/h, a másik hossza 300 m,
sebessége 90 km/h. Mennyi idõ alatt mennek el egymás mellett a, szemben? b, egy irányban?
20. Két katonai menetoszlop halad el szemben egymás mellett a gyakorlótéren. Mindkettõnek azonos,
5 km/h a sebessége, s a hosszuk is megegyezik. Milyen hosszúak, ha 9 másodperc alatt mennek el
egymás mellett?
21.Két vasúti szerelvény egy irányban 10-szer annyi idõ alatt megy el egymás mellett, mint szemben
haladva. Mekkora a két vonat sebességének aránya?
22. Állandó sebességgel guruló vasúti szerelvény mellett egy motorkerékpár 12 másodperc alatt ér az
elejétõl a végéig. A végétõl az elejéig 48 másodperc alatt teszi meg az utat.
Milyen hosszú a vonat és mekkpra a sebessége, ha a motorkerékpáré 60 km/h?
23. Lassan mozgó vasúti kocsi mellett vele egy irányban haladva a hosszát 30 lépésnek találjuk.
Ugyanilyen sebességgel vele szemben haladva 15 lépésnek mérjük. Hány lépés a kocsi hossza?
24. Nyáron az utcákat öntözõkocsikból locsolják. A kocsi vezetõje ügyel arra, hogy a víz más jármûvet ne
érjen, viszont csak addig zárja el a csapot, ameddig az szükséges. Hány méteres útszakasz marad
szárazon, ha a, vele egy irányban b, vele ellentétes irányban
haladó 4,5 m hosszú autó mellett halad el?
Az öntözõkocsi sebessége 21,6 km/h, az autóé 25,2 km/h.
25. A végállomásokról egyenlõ idõközönként indulnak a buszok. Egy buszsofõr azt tapasztalja, hogy
2,5 percenként találkozik az ellenjárattal. Mennyi idõnként indulnak a buszok a végállomásokról?
26. Egy autóbusz 30 perc alatt teszi meg az utat a kiinduló állomástól a végállomásig. A kiinduló
állomásról 2 percenként indítják a buszokat. A egyik busszal éppen egy idõben indul egy autó is. Hány
autóbuszt elõz meg az autó a végállomásig, ha átlagsebessége 4-szer akkora, mint a buszoké?
(Ne számoljuk azokat a buszokat, amelyekkel együtt indul, vagy együtt érkezik!)
27. 3 km hosszú villamosvonal két végállomásáról 5 percenként egyszerre indítanak egy-egy villamost.
A villamosok menetideje 10 perc.
a, Az egyik villamossal egy idõben egy gyalogos is elindul a sínek mellett, és 45 perc alatt jut el a
másik végállomásig. Útközben hány szembejövõ villamossal találkozik?
b, Mennyiben változik meg a helyzet akkor, ha a gyalogos az egyik villamos indulása után 2 perccel
vág neki az útnak?
(Ne számoljuk azokat a buszokat, amelyekkel együtt indul, vagy együtt érkezik!)
18
28. Az álló forgalomszámláló egy autópálya mellett az egyik irányban percenként 40 autót észlel és az
autók átlagos sebességét 80 km/h-nak méri. Hány autó mellett megy el percenként egy az adott irány-
ba 120 km/h sebességgel haladó autó átlagosan?
29. Egy olyan autópályán, ahol átlátni a szembejövõ oldalra, egy autós a következõ megfigyeléseket teszi.
Ha 50 km/h sebességgel halad, akkor percenként átlag 47 szembejövõ autóval találkozik, ha 100 km/h
sebességgel megy, akkor pedig 63-mal.
Mekkora a szembejövõ autók átlagos sebessége?
Hány autót számol meg percenként ebbõl az irányból az álló forgalomszámláló?
(Feltesszük, hogy a vizsgálódás során az átlagok nem változtak.)
30. Az A faluból egy tanuló 13 órakor indult el kerékpáron a 27 kmre lévõ B falu felé, ahová 1448 -kor
érkezett meg. Ugyanezen a napon, egy másik tanuló B-bõl 1230 -kor indult el ugyanazon az úton, és
14 órakor érkezett meg A-ba. Útközben egyszerre érkeztek meg egy erdõhöz, amelyet az elsõ tanuló
1 perccel késõbb hagyott el, mint a második tanuló.
Mikor érkeztek az erdõhöz, és hol vannak az erdõ szélei?
31. Két várost, A-t és B-t vasút és út is összeköt, melyek egymással párhuzamosan futnak, s B-n túl is
folytatódnak. A-ból elindul egy autó 120 km/h sebességgel B felé, ugyanakkor B-bõl két vonat indul
egymással ellentétes irányban, de azonos sebességgel. Az autó a vele szembe jövõ vonattal fele annyi
idõ múlva találkozik, mint amennyi idõ alatt utoléri a másik vonatot.
Mekkora a vonatok sebessége?
32. B és a tõle 3600 km-re levõ A között két repülõgép közlekedik. Az elsõ A-ból megy B-be, a másik
B-bõl A-ba, s ez utóbbi sebessége 200 km/h-val nagyobb. Idõjárási problémák miatt mindkét gép
2 órát vesztegelt egy közbülsõ C repülõtéren. Utána mind az elsõ, mind a második repülõgép 25 %-kal
fokozta a sebességét, így az elsõ gép B-be 48 perc, a második A-ba 1 óra 36 perces késéssel érkezett
meg. Mekkora a repülõgépek menetrend szerinti sebessége, és milyen messze van C A-tól?
33. Az A városból egy motor indul B felé, ugyanekkor a B városból egy autó indul A felé, s állandó
sebességgel haladnak. Az A várostól 60 km-re találkoznak. Céljukat elérve azonnal visszafordulnak, s
ekkor az A várostól 120 km-re találkoznak. Milyen messze van egymástól a két város?
34. Az egymástól 300 km távolságban lévõ A és B városból egyszerre indul egymással szembe két vonat.
Találkozásuk után az A-ból induló vonat 2 óra múlva lesz B-ben, a másik pedig 4,5 óra múlva A-ban.
Mekkora a két vonat sebessége?
35. Három autó ugyanabból a városból egyazon irányba ment. Sebességeik aránya 1: 2 : 3. A második autó
az elsõ indulása után 3 órával indult. A második indulása után mikor vágott neki az útnak a harmadik,
ha egyszerre érték utol az elsõt?
36, Két test mozog állandó sebességgel az egymástól 150 km-re levõ A és B pontok között oda-vissza.
A testek egyszerre indultak, az egyik az A a másik a B pontból. Az egyik test sebessége 50 km/h, a
másiké 30 km/h. Mely idõpontokban találkoznak a testek az AB út felénél?
37. Két test mozog állandó sebességgel az egymástól 150 km-re levõ A és B pontok között oda-vissza.
A testek egyszerre indultak, az egyik az A a másik a B pontból. Az egyik test sebessége 75 km/h, a
másiké 50 km/h. Bizonyítsuk be, hogy a testek sohasem találkozhatnak az AB út felénél?
38. Két kerékpáros halad egymás felé. Mindegyik sebessége 15 km/h. Amikor 30 km-re vannak egy-
mástól, az egyik kerékpáros orráról elröpül egy légy, s 30 km/h sebességgel repül a másik kerékpáros
felé. Amikor odaér, egy pillanatra megpihen annak orrán, majd azonnal visszafordul, s ugyanazzal a
sebességgel visszarepül az elsõ kerékpároshoz. Egy pillanatra rászáll az orrára, majd újra útnak indul.
Ezt az eljárást addig folytatja, amíg a két kerékpáros össze nem találkozik.
Mekkora utat tesz meg a légy a kerékpárosok találkozásig?
39. Ketten szeretnének az 500 m széles, 1 m/s sodrású folyón át A-ból a szemközti B-be eljutni. Az egyik
úgy evez, hogy éppen szemben kössön ki, a másik a sodrásra merõlegesen evez, majd a parton fut
5 m/s sebességgel. A csónakok evezési sebessége 2 m/s. Melyikük ér elõbb B-be?
19
40. A túlparton, a szemközti pontnál 200 m-rel feljebb van a

csónakház, ahova valaki el akar jutni. A vízhez képest 2,5 m/s
sebességgel tud evezni, a parton 5 m/s sebességgel fut. A folyó
vf
sodrása 1 m/s, szélessége 300 m. Mennyi idõ alatt ér oda, ha
a, a sodrásra merõlegesen evez, majd a parton fut?
b, úgy evez, hogy a szemközt kössön ki, majd a parton fut?
c, úgy evez, hogy a csónakháznál kössön ki?
41. A 100 m széles folyó túlpartján, a szemközti pontban van egy csónakház, ahová Pisti szeretne eljutni.
A folyó sodrása 1 m/s. Ha Pisti a vízre merõlegesen tempózva úszik át, s onnan fut a csónakházhoz,
akkor éppen 3/4 annyi idõ alatt ér oda, mint ha éppen a szemközti ponthoz úszna. Mekkora
sebességgel úszik Pisti, ha 5 m/s sebességgel fut?
42. Egy folyó szélessége 200 m. A folyó vizének sebessége a parttól mért távolsággal arányosan növek-
szik 0-ról 5 m/s-ra. Mire átér, mennyit sodródik le az a csónak, melynek vízhez viszonyított sebessége
a sodrásra merõleges, és 8 m/s nagyságú?
43. Egy folyó szélessége 200 m. A folyó vizének sebessége a parttól mért távolsággal arányosan növek-
szik 0-ról 5 m/s-ra. Egy az innensõ partról induló csónak mindig a sodrás irányával 120°-ot bezáróan
evez 8 m/s sebességgel a vízhez képest. Hol köt ki a szemközti ponthoz képest?
44. Az elõzõ feladatban a sodrással mekkora szöget bezáróan kell egyfolytában eveznie, hogy a szem-
közti pontnál érjen partot?
45. Vízszintes pályán futó ember kötéllel kocsit vontat az ábra
szerint. Az ember sebessége állandó (2 m/s), valamint hogy is (1 h
m). Határozzuk meg a kocsi sebességét az idõ (t) függvényében
(az idõmérést akkor kezdjük, amikor a kötél függõleges)!
Mekkora a kocsi sebessége a t = 1 s; 5s ; 20 s idõpillanatban?
y
46. Az ábrán látható merev rúd A végpontja állandóan az x tengelyen, B végpontja B
pedig az y tengelyen mozog. Az A pont sebessége állandó (1 m/s). A rúd
hossza l (2 m). t = 0 s-kor A az origóban volt.
a, Határozzuk meg a B pont sebességét az idõ függvényében!
b, Határozzuk meg a rúd felezõpontjának sebességét az idõ függvényében!
A vA x
47. A tóparttól nem messze fekvõ A pontból a tó szigetének B A

csücskére akar eljutni egy ember. A szárazföldön v1 sebességgel a
halad, a vízben v2 sebességgel úszik. Bizonyítsuk be, hogy ha a
lehetõ legrövidebb idõ alatt akar A-ból B-be jutni, akkor az ábra b
szerint úgy kell haladnia, hogy a B
v 1 sin a
= feltétel teljesüljön!
v 2 sinb
48. Egy ideális, tetszõlegesen nyújtható, homogén, egyenletes kereszt- A

metszetû gumikötél A végét rögzítjük, B végét pedig c sebességgel B
kezdjük húzni. Ugyanebben a pillanatban egy pók a kötélen, ahhoz
képest v (< c) sebességgel elindul A-ból a B irányába.
Elérheti-e a kötél másik végét?
49. Az elõzõ feladatban a pók a húzás elkezdésének pillanatában a B vég felõl induljon el az A vég felé a
kötélhez képest v sebességgel. Elérheti-e a kötél másik végét?
20
Egyenesvonalú egyenletesen gyorsuló mozgás
v0 = 0 ; szabadesés
1. Mekkora utat tesz meg a szabadon esõ test 1 s; 2 s; 3 s; 10 s alatt?
2. Szakadékba ejtett kõ koppanását 2,5 s múlva halljuk. Milyen mély a szakadék?
3. Mekkora utat tesz meg 5 s alatt az az álló helyzetbõl induló autó, melynek gyorsulása 2 m/s2?
4. Egy futó 3 m/s2 gyorsulással indul. Mekkora utat tesz meg 4 s alatt? Mekkora sebességet ér el?
5. A Holdon a nehézségi gyorsulás 1,63 m/s2. Mennyit esik egy leejtett test ott 2 s alatt?
6. A metró gyorsulása 1,5 m/s2. Mekkora utat tesz meg induláskor 8 s alatt?
7. Egy vonat 0,5 m/s2 gyorsulással indul. Mekkora sebességet ér el és milyen messzire jut 12 s alatt?
8. A Napon a nehézségi gyorsulás 270 m/s2.
Mennyit zuhanna ott egy leesõ test 3 s alatt és mekkora sebességre gyorsulna?
9. Mekkora sebességre tesz szert a szabadon esõ test 1 s; 2 s; 3 s; 10 s alatt?
10. Egy szabadon esõ test mennyi idõ alatt éri el a 15 m/s sebességet?
11. Mennyi idõ alatt gyorsul a szabadon esõ test 30 m/s-ra?
12. A troli gyorsulása 3 m/s2. Mennyi idõ alatt gyorsul álló helyzetbõl 12 m/s-ra?
Mennyi utat tesz meg ezalatt?
13. Egy 2 m/s2 gyorsulással induló motor mennyi idõ alatt éri el a 9 m/s-os sebességet?
Mennyi utat tesz meg ezalatt?
14. Mennyi idõ alatt éri el a szabadon esõ test a 100 km/h sebességet? Mennyit zuhan ezalatt?
15.Egy autó gyorsulása 3 m/s2. Mennyi idõ alatt gyorsul fel 100 km/h-ra? Mekkora utat tesz meg ezalatt?
16. Mennyi idõ alatt éri el a 80 km/h-s sebességet az a motor, melynek gyorsulása 2,5 m/s2?
17. Mennyi idõ alatt éri el 18 km/h utazósebességét az a kerékpáros, melynek átlagos gyorsulása 1,5 m/s2?
18. Mennyi idõ alatt zuhan a szabadon esõ test 20 m-t?
19. Mennyi idõ alatt ér le a rúdugró 6 m magasból?
20. Mennyi idõ alatt esik le a radír a 80 cm magas asztalról?
21.Mennyi idõ alatt ér le egy leejtett kõ a 15 m mély kútba? Mekkora sebességgel csapódik be?
22. A Napon a nehézségi gyorsulás 270 m/s2. Mennyi idõ alatt zuhan ott egy test 1 km-t?
23. A metró gyorsulása 2 m/s2. Mennyi idõ alatt tesz meg 50 m-t?
24. Egy induló vonat gyorsulása 0,5 m/s2. Mennyi idõ alatt halad 150 m-t?
25. A Holdon a nehézségi gyorsulás 1,63 m/s2. Mennyi ideig tart ott egy test leesése 2 m magasból?
26. A Napon a nehézségi gyorsulás 270 m/s2. Mennyi ideig tart ott egy test leesése 2 m magasból?
Mekkora sebességet ér el ennyi zuhanás utan?
27. A trolibusz gyorsulása 2,5 m/s2. Mennyi idõ alatt tesz meg 30 m-t? Mekkora sebességet ér el eddigre?
28. Egy villamos 8 s alatt gyorsul 16 m/s sebességre. Mekkora a gyorsulása? Mekkora utat tesz meg
ezalatt?
29. Egy autó 11 s alatt gyorsul 100 km/h sebességre. Mekkora a gyorsulása?
30. Egy versenyautó 3 s alatt éri el a 100 km/h sebességet.
Mekkora a gyorsulása? Mekkora út kell neki ehhez?
31. Egy vonat utazósebessége 120 km/h, s ezt 30 s alatt éri el álló helyzetbõl.
Mekkora a gyorsulása és mekkora utat tesz meg ezalatt?
32. Egy kerékpáros álló helyzetbõl indulva 10 s alatt gurul le a lejtõ aljára. Mekkora a gyorsulása?
Mekkora sebességet ér el?
33. A Merkúr bolygón a leejtett test 2 s alatt 7,4 m-t zuhan. Mekkora a nehézségi gyorsulás a bolygón?
21
34. A Forma 1 rajtjánál egy autó 5 másodperc alatt 87 m-t tett meg.
Mekkora volt a gyorsulása? Mekkora sebességet ért el?
35. Rakétakilövéskor az emelkedés megkezdése után 10 másodperccel a rakéta már 2500 magasságban
van. Mekkora a gyorsulása?
36. Egy induló tartályhajó 1 perc alatt 36 m-t tett meg. Mekkora a gyorsulás? Mekkora sebességet ért el?
37. Vezessünk le képletet az álló helyzetbõl induló, egyenesvonalú egyenletesen gyorsuló mozgást végzõ
test sebesség-út összefüggésére!
38. 50 m zuhanás után mekkora a szabadon esõ test sebessége?
39. Mekkora sebességgel ér talajt egy 5 m magasról leeesõ test?
40. A Zambézi Victoria-vízesésének magassága 108 m. Mekkora sebességgel ér le a víz az aljára?
41. Mekkora sebességgel csapódik be egy test a, a Holdon (gH = 1,63 m/s2)
(
b, a Napon gN = 270 m/s ? 2 )
42. Egy hógolyót kb. 1 m úton gyorsítunk fel 30 m/s sebességre.
Mekkora a gyorsulás és mennyi idõ idõ kellett ehhez?
43. Egy induló autó 120 m út után éri el a 100 km/h sebességet. Mekkora a gyorsulása?
44. Egy sugárhajtású repülõgépet az anyahajóról indítva, az 150 m úton gyorsul fel 300 km/h sebességre.
Mekkora a gyorsulása?
45. Egy puskagolyó a 80 cm-es csövet 500 m/s sebességgel hagyta el. Mekkora volt a gyorsulása?
Mennyi idõ alatt szaladt végig a csövön? (Tegyük fel, hogy végig állandó volt a gyorsulása!)
46. Milyen magasról kell leejteni egy testet, hogy 50 km/h sebességgel csapódjék be?
47. Egy ejtõernyõs kb. 7 m/s sebességgel ér talajt. Milyen magasról való leesésnek felel ez meg?
48. Egy pisztráng 4 m magas vízesésen képes felúszni. Mekkora az úszási sebessége?
49. Ábrázoljuk a szabadon esõ test a, út-idõ b, sebesség-idõ grafikonját!
50. Egy induló vonat gyorsulása 0,5 m/s2. Ábrázoljuk a, út-idõ b, sebesség-idõ grafikonját!
51. Ábrázoljuk közös koordináta-rendszerben egy 2 m/s2, és egy 4 m/s2 gyorsulású test sebesség-idõ
grafikonját! Mit figyelhetünk meg? Látható-e az ábrán valahol a megtett út?
v (m/s)
10
versenyautó
52. Az ábrán néhány jármû sebesség-idõ grafikonját látjuk. troli

motor
Adjuk meg a gyorsulásukat! 5
vonat
t (sec)
1 2 3
v (m/s)
40
Jupiter Szaturnusz
53. Az ábrán bolygók felszínén leejtett testek sebesség-idõ grafi- 20 Uránusz

konját látjuk.
Mars t (sec)
1 2 3
54. Az ábrán látható sebesség-idõ grafikon alapján rajzoljuk meg az út-idõ grafikont!
22
v (m/s)
4
55. Egy lejtõn lecsúszó test sebesség-idõ grafikonját látjuk. A test a
4, másodperc végén éppen leért a lejtõn. 3
a, Mekkora volt a test gyorsulása? 2
b,Milyen hosszú a lejtõ? 1
t (sec)
1 2 3 4
v (m/s)
6
56. Az ábrán látható út-idõ grafikon alapján állapítsuk meg, hogy

4
a, Mekkora a gyorsulás!
b, Mekkora a test átlagsebessége az elsõ két másodpercre!
2
c, Ábrázoljuk a test sebességét az idõ függvényében!
t (sec)
1 2
57. Egy metró gyorsulása 1,5 m/s2. Ábrázoljuk az út-idõ és sebesség-idõ grafikonját a gyorsulási szakasz
végéig, ha 64,8 km/h sebességig gyorsít!
58. Mekkora utat tesz meg a szabadon esõ test esésének 1., 2., 3. másodpercében?
59. Lássuk be, hogy az álló helyzetbõl induló, egyenesvonalú egyenletesen gyorsuló mozgást végzõ test
által az egymás utáni másodpercekben (azonos idõközökben) megtett utak úgy aránylanak egymás-
hoz, mint az egymást követõ páratlan számok 1-gyel kezdõdõen!
60. Mekkora utat tesz meg a szabadon esõ test esésének a, 6. b, 10. c, 17. másodpercében?
61. Egy vonat 0,6 m/s2 gyorsulással indul. Mekkora utat tesz meg az a, 3. b, 7. másodpercben?
62. Egy álló helyzetbõl induló egyenletesen gyorsuló test mozgásának 4. másodpercében 7 m-t tett meg.
Mekkora volt az 1. másodpercben megtett útja? Mekkora volt a gyorsulása?
63. Egy álló helyzetbõl induló egyenletesen gyorsuló test mozgásának 6. másodpercében 7,7 m-t tett meg.
Mekkora volt az 1. másodpercben megtett útja? Mekkora volt a gyorsulása?
64. Egy test álló helyzetbõl indulva egyenletesen gyorsul. Mozgásának 5. másodpercében 3 m-t tett meg.
Mennyit tett meg a 3. másodpercben?
65. Egy test álló helyzetbõl indulva egyenletesen gyorsul. Mozgásának 4. másodpercében 35 cm-t tett
meg. Mennyit tett meg a 12. másodpercben?
66. Egy test álló helyzetbõl indulva 1,5 m/s2 gyorsulással mozog. Mekkora utat tesz meg a 2. másodperc
végétõl az 5. másodperc végéig?
67. Egy test álló helyzetbõl indulva 2 m/s2 gyorsulással mozog. Mekkora utat tesz meg a 4. másodperc
végétõl az 7. másodperc végéig?
68. Mekkora volt a gyorsulása annak az autónak, amely az indulás után a 3. másodperc elejétõl az 5.
másodperc végéig 12,6 m-t tett meg?
69. Egy álló helyzetbõl induló egyenletesen gyorsuló vonat mozgásának 10. másodpercében 4,75 m-t tett
meg. Mekkora utat tett meg a 3. másodperc végétõl a 6. másodperc végéig?
70. Egy álló helyzetbõl induló egyenletesen gyorsuló test a 3. másodpercében 3,75 m-t tett meg.
Mekkora utat tett meg a 3,5-5 s idõintervallumban?
71. Hányszor annyi idõ alatt teszi meg a leejtett szabadon esõ test az esési út elsõ felét, mint a másodikat?
72. Az egyenesvonalú egyenletesen gyorsuló mozgást végzõ test sebesség-idõ grafikonja alapján
bizonyítsuk be, hogy ha álló helyzetbõl indult, akkor az egész mozgásra vett átlagsebessége az elért
sebesség fele!
73. Lássuk be a sebesség-idõ grafikon alapján, hogy álló helyzetbõl induló, egyenletesen gyorsuló moz-
gást végzõ test esetén a 2. másodpercben (idõegységben) az átlagsebesség 3-szorosa az 1. másodperc
(idõegység) alatti átlagsebességnek!
23
74. Mutassuk meg, hogy az álló helyzetbõl induló, egyenletesen gyorsuló mozgást végzõ test átlag-
sebességei az egymás utáni másodpercekben (idõegységekben) úgy aránylanak egymáshoz, mint az
egymást követõ páratlan számok!
75. Egy álló helyzetbõl egyenletesen gyorsuló villamos átlagsebessége a 3. másodpercben 3,75 m/s.
Mekkora a gyorsulása? Mekkora utat tesz meg az 5. másodpercben?
76. Egy álló helyzetbõl egyenletesen gyorsuló test a 3. másodpercben 3,75 m utat tett meg.
Mekkora az átlagsebessége az 1,5-3,5 s idõintervallumban?
77. Egy test gyorsulása 0,5 m/s2. Mekkora az átlagsebessége a 8-10 s (a 8. másodperc elejétõl a 10 másod-
perc végéig) terjedõ idõszakaszban?
78. Egy test gyorsulása 1 m/s2. Mekkora az átlagsebessége a 1,5-3,5 s idõintervallumban?
79. A 2,5 m hosszú ágyúcsövet a golyó 500 m/s sebességgel hagyja el. Egyenletes gyorsulást feltételezve
mekkora a sebessége a csõ felénél?
80. Egy bizonyos magasságbõl leejtve egy testet az 80 km/h sebességgel ér talajt. Mekkora sebességre
gyorsul, ha fele olyan magasról ejtik le?
81. A 80 cm hosszú puskacsövet a golyó 400 m/s sebességgel hagyja el. Mekkora a sebessége a csõ
felénél, ha feltételezzük, hogy a gyorsulása végig állandó? Mekkora a háromnegyedénél?
82. Egy autó 8 másodperc alatt gyorsul fel álló helyzetbõl 100 km/h sebességre.
Mekkora a sebessége 20 m út megtétele után?
83. A 3 m hosszú ágyúcsövet elhagyó ágyúgolyó sebessége v.
Hol volt fele ekkora, ha végig egyenletes gyorsulást tételezünk fel?
84. Szabadon esõ test sebessége egy pontban 2 m/s, egy másik pontban 4 m/s.
Mekkora a két pont közötti távolság?
85. Szabadon esõ test sebessége egy pontban 5 m/s, egy másik pontban 7 m/s.
Mekkora a két pont közötti távolság?
86. Mekkora utat tesz meg a szabadon esõ test a 3 s - 8 s (a 3. másodperc elejétõl a 8 másodperc végéig
terjedõ) idõközben?
87. Egy meredek sziklafal oldalában lévõ barlangbõl kinézõ megfigyelõ azt látja, hogy egy fent leejtett kõ
a barlang elõtt elsuhanva 3 s alatt 105 m-t zuhant.
Mennyivel az elõtt ejtették le, hogy õ elkezdte mérni a 3 másodpercet?
88. Egy test esésének utolsó másodpercében háromszor akkora utat tett meg, mint az utolsó elõtti másod-
percben. Milyen magasról esett?
89. Egy test esésének utolsó másodpercében kétszer akkora utat tett meg, mint az utolsó elõtti másod-
percben. Milyen magasról esett?
90. Egy 40 m magasról leesõ test mennyi idõ alatt teszi meg az utolsó 10 m-t?
91. Szabadon esõ test az utolsó 5 m-t 0,2 másodperc alatt tette meg. Milyen magasról esett?
92. Milyen magasról esett az a test, amely a teljes esési idõ alatt 1,8-szer akkora utat tett meg, mint az esés
utolsó két másodpercében?
93. Egy 2 m magas ablak elõtt a fentrõl leesett virágcserép 0,2 másodperc alatt száguldott el.
Milyen magasról esett?
94. Egy 7,5 m hosszú zsineg egyik végére, s ettõl a végétõl 5 m-re egy-egy követ erõsítettünk. A zsineg
másik végét megfogva, majd elengedve, a köveket egy hídról a folyóba ejtjük. A két kõ csobbanása
között 0,2 másodperc telik el. Milyen magasan van a híd a víz fölött?
95. Piros lámpánál autók állnak. Egy autó átlagos hossza 4,3 m, az autók közötti átlagos távolság 1 m.
Mikor a lámpa zöldre vált, az elsõ autó nyomban elindul. Minden autó átlagosan 1 másodperccel
késõbb indul, mint az elõtte lévõ. Átér-e a 16. autó ugyanazon a zöldön, ha a gyorsulása 3 m/s2, és a
lámpa 30 másodpercig zöld?
96. Zöld lámpánál egyszerre indul egy villamos és egy autó. A villamos gyorsulása 1,5 m/s2, az autóé
2 m/s2. Mekkora elõnyre tesz szert az autó 5 másodperc alatt?
24
97. Zöld lámpánál egyszerre indul egy busz és egy autó. Az autó gyorsulása 2,5 m/s2, és 5 s alatt már
18 méterrel elõzi meg a buszt. Mekkora a busz gyorsulása?
98. Két vízcsepp 0,02 s idõközzel kezdi esését. Mekkora köztük a távolság az elsõ indulásától számított
a, 0,4 s b, 1 s c, 3 s múlva?
99. Két vízcsepp 0,02 s idõközzel kezdi esését. Az elsõ indulásától számítva mikor lesz a köztük lévõ
távolság a, 0,2 m b, 1 m c, 5 m?
100. Egy 80 m mély szakadékba 1 másodperces idõközönként 4 kavicsot ejtünk.
a, Mekkora a kavicsok távolsága egymástól az utolsó kõ elengedésének pillanatában?
b, Mekkora a kavicsok távolsága egymástól az elsõ kõ leérkezésének pillanatában?
c, Egyenlõ idõközökben halljuk-e a négy koppanást?
101. 1-1 másodperces idõközökkel leejtünk három golyót. Mikor lesz a második és az elsõ egymástól
mért távolsága kétszerese a második és a harmadik egymástól mért távolságának?
102. Két autó indul egymással szembe 500 m távolságból. Az egyik gyorsulása 2 m/s2, a másiké 2,5 m/s2.
Mennyi idõ múlva és hol találkoznak?
103. Egy motor éppen akkor indul 3 m/s2 gyorsulással, amikor elhalad mellette egy kerékpáros 20 km/h
sebességgel. Mikor és hol éri utol? Mekkora itt a motor sebessége?
104. Egy 6 m/s egyenletes sebességgel süllyedõ lift mellett leejtünk egy kavicsot.
Mikor és hol éri utol a liftet? Mekkora a sebessége itt?
105. A-ból és a tõle keletre 50 m-re lévõ B pontból egyszerre indul egy-egy autó keleti irányba. Az A-ból
induló gyorsulása 3 m/s2, a B-bõl indulóé 1,5 m/s2. Mikor és hol éri utol az A-ból induló a másikat?
106. x = 0 és x = 100 m-rõl egyszerre indul egy-egy autó az x tengelyen
jobbra. Az elöl haladó gyorsulása 1 m/s2. Mekkora legyen a másik A 50m B
gyorsulása, hogy
a, x = 250 m-nél érje utol az elsõt?
b, 12 s alatt érje utol az elsõt?
107. Két követ ejtünk le egymás után. A második ejtésének pillanatában az elsõ sebessége már 20 m/s.
a, Hogyan mozog az elsõ kõ a másodikhoz képest?
b, Mikor lesz a köztük lévõ távolság 60 m?
108. Két követ ejtünk le egymás után. A második ejtésének pillanatában az elsõ sebessége már 20 m/s.
Mikor lesz az elsõ sebessége háromszor akkora, mint a másodiké?
109. Egy lift egyenletesen emelkedik 2 m/s sebességgel. A liftben utazó elejti a kulcsát 1,5 m-re a lift
padlójától akkor, amikor a lift éppen az I. emeletnél van.
a, Mennyi idõ alatt ér a tárgy a padlóra?
b, Milyen messze van ekkor a lift az I. emelettõl?
c, Mekkora a kulcs sebessége a leéréskor a - lifthez képest?
- földhöz képest?
110. Egy lift egyenletesen emelkedik 1,5 m/s sebességgel. A liftben utazó elejti a kulcsát 1 m-re a lift
padlójától akkor, amikor a lift éppen az II. emeletnél van.
a, Mennyi idõ alatt ér a tárgy a padlóra?
b, Milyen messze van ekkor a lift az II. emelettõl?
c, Mekkora a kulcs sebessége a leéréskor a - lifthez képest?
- földhöz képest?
111. A 3 m magas lift mennyezetén lévõ izzó abban a pillanatban, amikor a lift 1,5 m/s2 gyorsulással
elindul felfelé, kiesik.
Mennyi idõ alatt ér az izzó a padlóhoz, és mekkora a sebessége ekkor a padlóhoz képest?
112. A lift utasa éppen akkor ejti el a kulcsát a padló fölött 1,5 m magasról, amikor a lift 1,5 m/s2 gyorsu-
lással elindul lefelé. Mennyi idõ alatt ér a kulcs a padlóhoz, és mekkora a sebessége ekkor a padlóhoz
képest?
25
Egyenesvonalú egyenletesen gyorsuló mozgás (v0 ¹ 0)
113. Egy vonat 0,5 m/s2 gyorsulással éppen elindul akkor, amikor egy utas a vonathoz képest 1 m/s
sebességgel a vonat elejébõl elindul hátra. Mire a vonat eléri utazósebességét, az utas 35 m-t tesz
meg a vonaton hátrafelé. Mennyi a vonat utazósebessége? Mennyit haladt elõre az utas a földhöz
képest?
v0 ¹ 0
1. Egy autó sebessége 5 másodperc alatt 15 m/s-ról 25 m/s-ra növekedett. Mekkora volt a gyorsulása?
2. 90 km/h sebességgel haladó vonat 10 másodperc alatt 45 km/h-ra fékezett.
Mekkora volt a lassulása? Mekkora utat tett meg a fékezés alatt?
3. Egy 50 km/h sebességgel haladó autó vezetõje rálép a gázra, s 1,5 m/s2-tel gyorsulni kezd.
5 másodperc múlva mekkora lesz a sebessége, és mekkora utat tesz meg ezalatt?
4. 120 km/h sebességgel haladó autó vezetõje 2 másodpercig fékez.
Mekkora lett ennek végére az autó sebessége és mekkora utat tett meg, ha lassulása 2,5 m/s2 volt?
5. Egy vonat sebessége mennyi idõ alatt növekszik 36 km/h-ról 90 km/h-ra, ha gyorsulása 0,5 m/s2?
Mekkora utat tesz meg ezalatt?
6. A kanyart a versenyautó 70 km/h sebességgel hagyta el, amikor a vezetõje a gázra lépett és 6 m/s2
átlagos gyorsulással 250 km/h-ra gyorsított. Mennyi idõ és mekkora út kellett neki ehhez?
7. A légkörbe 7,9 km/s sebességgel visszatérõ ûrhajó átlagos lassulása 3 g.
Mennyi idõ alatt lassul 100 m/s sebességre? Mekkora utat tesz meg ezalatt?
8. Egy autó 30 m/s sebességrõl fékezve 5 másodperc alatt állt meg. Mekkora utat tett meg eközben?
9. Az akadálynak 36 km/h sebességgel nekiszaladó ló az akadály elõtt mekkora távolsággal döntötte el,
hogy mégsem ugrik át, ha lassulása 4 m/s2, s éppen megállt elõtte?
10. A villamos utazósebessége 50 km/h. Mennyivel a megálló elõtt kell megkezdenie a fékezést, ha a
lassulása nem haladhatja meg a 2 m/s2-t?
11. 60 km/h sebességgel közlekedõ autós észreveszi, hogy a tõle 30 m-re levõ zebrára gyalogos lép.
Meg tud-e állni elõtte, ha a maximális lassulása 5 m/s2?
12. Egy autó 50 km/h sebességgel falnak ütközik. Elejének benyomódása 80 cm.
Mekkora volt az átlagos lassulása?
13. Mekkora volt a pisztolygolyó lassulása, ha 300 m/s sebességgel érkezve egy fához, abba 12 cm-re
hatolt be?
14. Egy kanyarba 20 m-nyire látunk be. Ha maximális lassulásunk 2 m/s2 lehet, akkor legfeljebb mekkora
sebességgel hajthatunk bele, hogy váratlan akadályt látva még meg tudjunk állni elõtte?
v +v
15.Lássuk be, hogy egyenletesen gyorsuló mozgásnál: v átl = 0 !
2
16. Egy autó 10 m/s sebességrõl 30 m/s-ra 12 s alatt gyorsul. Mekkora utat tesz meg ezalatt?
17. Mekkora úton gyorsul fel egy troli 36 km/h-ról 72 km/h-ra, ha gyorsulása 2,5 m/s2?
18. Versenyautó 200 km/h sebességrõl 15 m/s2-tel lassult 56 km/h-ra. Mekkora utat tett meg eközben?
19. A sofõr a gázra lépve 3 s alatt 36,75 m úton 14,5 m/s-ra növelte sebességét.
Mekkora volt a kezdõsebessége?
20. Egy test 5 s alatt 40 m/s sebességre gyorsult, s eközben 137,5 m utat tett meg.
Mekkora volt a gyorsulása? Mekkora volt a kezdõsebessége?
21. Egy autó 12 s alatt 30 m/s sebességre gyorsult 252 m úton. Mekkora volt a kezdõsebessége?
22. 18 km/h sebességgel guruló vonat gyorsulni kezd, s 20 s alatt 180 m-t tesz meg.
Mekkora a gyorsulása és mekkora sebességet ér el?
23. A kanyarból 54 km/h sebességgel kiérõ autó vezetõje a gázra lépett, és 10 másodpercen át növelte a
sebességét, mialatt 212,5 m utat tett meg. Mekkora volt a gyorsulása és mekkora sebességet ért el?
26
24. Lássuk be, hogy egyenletesen gyorsuló mozgásnál a kezdõ-, a végsebesség, a gyorsulás és az út között
igaz a következõ összefüggés:
v 2 - v 20 = 2as !
25. Mekkora volt a versenyautó átlagos lassulása, ha 300 km/h-ról 370 m úton fékezett le 60 km/h-ra?
26. Egy autó, miközben 80 km/h-ról 100 km/h-ra gyorsított, 125 m utat tett meg.
Mekkora volt a gyorsulása és mennyi ideig tartott ez?
27. Egy vonat egyenletes lassulással megállásig fékez. A fékezés kezdetétõl mérve 10 s alatt csökkent a
sebessége a felére, s ezalatt 150 m-t tett meg. Mennyi idõ telt még el a megállásig és mekkora utat tett
még meg addig? Mekkora volt a kezdõsebessége?
28. Egy megállásig egyenletesen fékezõ autó 2,5 s alatt csökkentette felére sebességét 46,9 m úton.
Mekkora volt a kezdõsebessége? Mekkora utat tett meg még a megállásig?
29. Egy leszálló repülõ a kifutópályán egyenletesen lassulva 50 s alatt állt meg. A fékezés elsõ 20
másodperce alatt 1280 m-t tett meg.
Mekkora út volt még hátra? Mekkora volt a kezdõsebessége? Mekkora volt a lassulása?
30. Egyenletesen gyorsuló test 8 s alatt 48 m úton ötszörösére növelte sebességét.
Mekkora volt a gyorsulása és a kezdõsebessége?
31. Megállásig egyenletesen fékezõ jármû sebessége 60 m úton csökken a felére.
Mekkora út van még hátra?
32. Megállásig egyenletesen fékezõ jármû sebessége 48 m úton csökken a felére.
Mekkora út van még hátra?
33. Egy 60 km/h sebességrõl egyenletesen fékezõ autóbusz 31,8 m úton tudja 30 km/h-ra csökkenteni a
sebességét. Mekkora a teljes fékút?
34. Egyenletesen gyorsuló autó 40 m úton éri el utazósebessége felét.
Mekkora út szükséges még a teljes sebesség eléréséig?
35. Fékezõ autó 88 m úton csökkenti sebességét az 1/3-ára. Mekkora út van még hátra a megállásig?
36. Egy gépkocsi egyenletesem lassulva 80 m úton állt meg.
Hányadrészére csökkent a sebessége a fékezés megkezdésétõl számított 35 m út megtétele után?
37. Egy gépkocsi egyenletesem lassulva 80 m úton állt meg.
Hányadrészére csökkent a sebessége a fékezés megkezdésétõl számított 20 m út megtétele után?
38. Egy 4 m/s2 gyorsulással haladó autóból megfigyeljük, hogy két egymástól 50 m-re lévõ oszlop közötti
távolságot 2,5 s alatt tettünk meg.
Mekkora volt a sebességünk az elsõ oszlopnál és mekkora a másodiknál? Honnan indultunk?
39. Egyenletesen fékezõ jármû az elsõ 4 másodpercben 60 m-t tett meg, majd az ezt követõ 2 másodperc
alatt 15 m-t.
Mekkora volt a lassulása? Mekkora volt a kezdõ- illetve a végsebessége az egyes szakaszokon?
27
Függõleges hajítás
1. 10 m/s sebességgel ledobunk egy követ. Mikor lesz a sebessége 30 m/s?
2. 15 m/s sebességgel lehajítva egy követ, mikor lesz a sebessége 25 m/s?
Mekkora utat tesz meg eddigre?
3. 25 m/s sebességgel feldobott test sebessége mikor lesz 10 m/s? Mennyi idõ alatt áll meg?
4. 20 m/s sebességgel feldobott test sebessége mikor lesz felfelé 10 m/s? Mikor lesz lefelé 10 m/s?
5. 15 m/s kezdõsebességgel feldobva egy követ, mekkora lesz a sebessége 1 s; 1,5 s; 2 s; 3 s múlva?
6. 20 m/s kezdõsebességgel feldobva egy követ, mekkora lesz a sebessége 1 s; 1,5 s; 2 s; 3 s múlva?
7. 15 m/s kezdõsebességgel feldobva egy kavicsot, milyen magasan lesz 1 s; 1,5 s; 2 s; 3 s múlva?
8. 20 m/s kezdõsebességgel feldobva egy kavicsot, milyen magasan lesz 1 s; 1,5 s; 2 s; 3 s múlva?
9. 10 m/s sebességgel ledobunk egy követ. Mekkora lesz a sebessége 1,1 másodperc múlva?
Mennyit zuhan eddigre?
10. 15 m/s sebességgel lehajítva egy kavicsot mekkora lesz a sebessége 0,5 másodperc múlva?
Mennyi utat tesz meg eddigre?
11. Mekkora kezdõsebességgel kell ledobni egy követ, hogy 1 másodperc alatt 20 m-t essen?
12. Mekkora kezdõsebességgel kell feldobni egy követ, hogy 1 másodperc alatt 20 m-t emelkedjen?
13. 50 m mély szakadékba mekkora kezdõsebességgel dobtunk le egy követ, ha 2 s alatt leért?
14. Feldobott test 1 s alatt 15 m magasra jutott. Mekkora volt a kezdõsebessége?
15. Lehajított test 2 s alatt 30 m-t zuhant. Mekkora volt a kezdõsebessége?
16. Egy 25 m/s kezdõsebességgel feldobott kõ hol lesz, amikor sebessége 10 m/s nagyságú?
17. Milyen magasságban lesz egy 15 m/s kezdõsebességgel feldobott test sebessége 10 m/s nagyságú?
18. 20 m/s sebességgel feldobott test mekkora utat tesz meg mire sebessége 10 m/s-ra csökken?
Mekkora utat tesz meg mire sebessége 10 m/s lesz lefelé?
19. Milyen magasra jut egy 10 m/s sebességgel felhajított test?
20. Milyen magasra repül 20 m/s sebességgel feldobott kõ?
21.Milyen magasra jutna egy 400 m/s sebességgel fellõtt puskagolyó, ha nem lenne légellenállás?
22. Egy 25 m/s sebességgel feldobott test milyen magasra jut a
a, Földön? b, Holdon (gH = 1/6 gF) c, Napon (gN = 27 gN)?
23. Az a magasugró, aki a Földön 220 cm-t ugrik, mekkorát ugrana a Holdon? (gH = 1/6 gF)
24. Milyen magasra repül az a kõ, melyet 20 m magasról 15 m/s kezdõsebességgel hajítottunk felfelé?
25. Milyen magasra emelkedik egy 8 m magasságból 20 m/s sebességgel feldobott kavics?
26. Mekkora sebességgel hajítottuk fel azt a követ, amely 3 s-ig emelkedett? Milyen magasra jutott?
27. Mekkora kezdõsebességgel dobtuk fel azt a testet, amely 25 m magasra emelkedett?
28. Mekkora kezdõsebességgel dobtuk fel azt a testet, amely 25 m magasra emelkedett?
29. Mekkora sebességgel dobjunk fel egy követ, hogy 45 m magasra jusson fel?
30. 5 m/s sebességgel ledobott kõ mennyi idõ alatt zuhan a, 10 m-t? b, 20 m-t? c, 50 m-t?
31. 20 m/s kezdõsebességgel lehajított test mennyi idõ alatt tesz meg 60 m utat?
Mekkora sebességre tesz szert eddigre?
32. Mennyi idõ alatt emelkedik 20 m-t egy 25 m/s kezdõsebességgel feldobott kõ?
33. 20 m/s kezdõsebességgel feldobva egy követ, mikor ér fel 15 m magasra? Mekkora itt a sebessége?
34. Egy 20 m/s sebességgel feldobott test mikor lesz a, 10 m? b, 15 m? c, 25 m magasan?
35. Egy 30 m/s sebességgel feldobott test mikor lesz a, 15 m? b, 25 m? c, 40 m magasan?
28
36. Egy 30 m/s kezdõsebességgel felhajíott test

a, Hol lesz 2 s múlva? b, Mikor lesz 15 m magasan?
c, Milyen magasra repül? d, Mikor esik le?
37. Egy 25 m/s kezdõsebességgel felhajíott test
a, Hol lesz 2 s múlva? b, Mikor lesz 15 m magasan?
c, Milyen magasra repül? d, Mikor esik le?
38. Egy 10 m/s sebességgel feldobott kõ a mellettünk levõ 5 m mély gödörbe esett.
Mennyi ideig tartott a mozgás? Mekkora sebességgel ért le?
39. Egy felhajított kavics a feldobás után 1,5 másodperccel került elõször 18,75 m magasságba.
Mekkora sebességgel hajítottuk fel a kavicsot?
40. Egy feldobott test a felhajítás után 2 másodperccel kerül elõször 40 m-es magasságba.
Mekkora volt a kezdõsebessége? Mikor lesz újra 40 m magasan?
41. Egy felhajított kõ a feldobás után 2,5 másodperccel jut másodszor 6,25 m magasságba.
Mekkora volt a kezdõsebessége?
42. Egy feldobott test a feldobás után 3 s-kor kerül másodszor 30 m magasságba.
Mekkora volt a kezdõsebessége? Mikor volt elõször 30 m magasan?
43. Egy feldobott test a feldobás után 2 és 3 s-kor tartózkodik egy bizonyos magasságban.
Mekkora ez a magasság és mekkora sebességgel hajítottuk fel a testet? Mikor ér le?
44. Egy feldobott test a feldobás után 1 és 3 s-kor tartózkodik egy bizonyos magasságban.
Mekkora ez a magasság és mekkora sebességgel hajítottuk fel a testet? Mikor ér le?
45. Egy feldobott kõ a feldobás után 0,2 s-kor és 4,8 s-kor volt ugyanazon a szinten.
Mikor volt a legmagasabban? Mekkora volt a sebessége 4,8 s-kor?
46. Egy feldobott test mire 10 m magasra ér 5 m/s sebességre lassul. Mekkora volt a kezdõsebessége?
47. Egy lehajított kõ 5 m zuhanás után 20 m/s sebességre tesz szert. Mekkora volt a kezdõsebessége?
48. Egy követ függõlegesen feldobva, 15 m magasan a sebessége még 8 m/s. Milyen magasra repül?
49. Ledobtunk egy kavicsot. A kavics 2,5 s-cel késõbb 35 m magasan van és sebessége 37 m/s.
Honnan dobtuk le és mekkora kezdõsebességgel?
50. Egy 15 m/s sebességgel felhajított test mekkora utat tesz meg a, 1 s b, 2 s alatt?
51. Mekkora utat tesz meg 3 másodperc alatt egy 20 m/s kezdõsebességgel felhajított kõ?
52. Mekkora utat tesz meg 5 másodperc alatt egy 30 m/s kezdõsebességgel feldobott test?
53. Mekkora utat tesz meg 4 másodperc alatt egy 25 m/s kezdõsebességgel feldobott kavics?
54. Egy 20 m/s kezdõsebességgel felhajított kõ mennyi idõ alatt tesz meg 31,25 m-t?
55. Egy 30 m/s kezdõsebességgel felhajított kõ mennyi idõ alatt tesz meg 56,25 m-t?
56. Szabadon esõ test sebessége egy pontban 2 m/s. Mekkora 5 m-rel lejjebb?
57. Szabadon esõ test sebessége az A pontban 5 m/s volt. Mekkora távolságot zuhant innen B-ig, ha az
átlagsebessége az AB szakaszra 8 m/s-nak adódott?
58. Szabadon esõ test pályájának egy 2 m-es szakaszát 0,2 másodperc alatt tette meg.
Mennyi idõ alatt tette meg a következõ 2 m-t?
59. Szabadon esõ test pályájának egy 2 m-es szakaszát 0,2 másodperc alatt tette meg.
Mekkora utat tett meg a következõ 0,2 másodpercben? És az azt követõben?
60. Egy 30 m mély várkútba leejtünk egy kavicsot, majd 1 másodperc múlva 20 m/s kezdõsebességgel
utána dobtunk egy másikat. Melyik ér le elõbb és mennyi idõvel?
61. 45 m magasról leejtünk egy követ.Mennyi idõvel utána dobjunk le egy másikat 15 m/s kezdõse-
bességgel, hogy egyszerre érjenek le?
62. Egy 60 m magasból leejtett kavics után egy másikat 1,5 másodperccel ledobva, mindkettõ egyszerre
ért le. Mekkora kezdõsebességgel hajítottuk le a másikat?
29
63. 105 m magassságból ledobunk egy követ 20 m/s sebességgel. Mekkora kezdõsebességgel kell
1 másodperccel késõbb utána hajítani egy másikat, hogy egyszerre érjenek le?
64. Egy 25 m magas kilátóból 20 m/s kezdõsebességgel felhajítottunk egy követ.
Mennyi idõvel késõbb ejtsünk le egy másik követ, hogy az elsõvel egy idõben érjen talajt?
65. 45 m magasból leejtettünk egy követ. Mekkora sebességgel hajítottak lentrõl felfelé ugyanekkor egy
másikat, ha a két kõ 25 m magasságban találkozott?
66. Egyikünk leejt 50 m magasról egy testet, s ugyanekkor a talajszintrõl másikunk feldob egy másikat 20
m/s kezdõsebességgel. Hol és mikor találkoznak?
67. Feldobunk egy követ 15 m/s sebességgel, ugyanekkor fentrõl leejtenek egy másikat. A két test 6,25 m
magasságban találkozik. Milyen magasról ejtették a másik követ?
68. Feldobunk egy vasgolyót 20 m/s kezdõsebességgel, majd 1 másodperccel utána egy másikat 30 m/s
kezdõsebességgel. Mikor és hol találkoznak?
69. Feldobunk egy vasgolyót 30 m/s kezdõsebességgel, majd 1 másodperccel utána egy másikat 20 m/s
kezdõsebességgel. Mikor és hol találkoznak?
70. Felhajítottunk egy követ 20 m/s kezdõsebességgel. Mennyi idõ múlva dobjunk fel utána egy másikat
10 m/s kezdõsebességgel, hogy 5 m magasan találkozzanak?
71. Felhajítottunk egy követ 30 m/s kezdõsebességgel. Mennyi idõ múlva dobjunk fel utána egy másikat
10 m/s kezdõsebességgel, hogy 10 m magasan találkozzanak?
72. Felhajítottunk egy követ 20 m/s kezdõsebességgel. Mennyi idõ múlva dobtunk fel utána egy másikat
30 m/s kezdõsebességgel, ha 18,75 m magasan találkoztak?
73. Egy kilátóból egyszerre dobnak fel egy követ 20 m/s kezdõsebességgel, és le egy másikat 15 m/s
kezdõsebességgel. Hogy mozog egymáshoz képest a két kõ ha a légellenállástól eltekintünk?
Milyen messze lesznek egymástól 2 másodperc múlva?
74. Egy magas kilátóból 1 másodperces idõközökkel három követ dobnak le. Az elsõt ejtik, a második
kezdõsebessége 10 m/s, a harmadiké 20 m/s. Hogy mozog egymáshoz képest a három kõ a harmadik
ledobása után? Mekkora az egymástól való távolságuk az elsõ leejtése után 4 másodperccel?
75. 5 m/s sebességgel egyenletesen süllyedõ ejtõernyõs övérõl lehullik egy fémcsat 500 m-es magas-
ságban. Mennyivel elõbb ér földet, mint az ejtõernyõs?
76. 5 m/s sebességgel emelkedõ helikopterbõl a helikopterhez viszonyítva 5 m/s sebességgel lefelé hají-
tanak egy csomagot, amikor a helikopter 180 m magasan van.
a, Mikor ér talajt a csomag?
b, Mekkora ekkor a sebessége a helikopterhez viszonyítva?
77. 5 m/s sebességgel emelkedõ helikopterbõl a helikopterhez viszonyítva 10 m/s sebességgel lefelé hají-
tanak egy csomagot, amikor a helikopter 150 m magasan van.
a, Mikor ér talajt a csomag?
b, Mekkora ekkor a sebessége a helikopterhez viszonyítva?
78. 5 m/s sebességgel emelkedõ helikopterbõl lefelé hajítanak egy csomagot, amikor a helikopter 100 m
magasan van. A csomag 4 másodperc múlva ér földet.
Mekkora a sebessége ekkora helikopterrõl nézve?
79. Egy hõlégballon 0,2 m/s2 gyorsulással indul el felfelé a földrõl. Indulása után 15 másodperccel kiej-
tenek belõle egy tárgyat. Mennyi idõ múlva ér talajt a tárgy, ha a légellenállást elhanyagoljuk?
80. Egy hõlégballon 0,2 m/s2 gyorsulással indul el felfelé a földrõl. Indulása után mennyi idõvel ejtettek
ki belõle egy tárgyat, ha az az ejtést követõ 1,63 másodperc múlva ért talajt.
(A légellenállást hanyagoljuk el!)
81. Ábrázoljuk egy 20 m/s kezdõsebességgel ledobott test v-t grafikonját!
82. Vegyük fel egy 25 m/s kezdõsebességgel ledobott kõ v-t grafikonját az 5. másodpercig!
83. Ábrázoljuk egy 20 m/s kezdõsebességgel feldobott test v-t grafikonját!
84. Vegyük fel egy 15 m/s kezdõsebességgel feldobott kõ v-t grafikonját a 4. másodpercig!
30
v (m/s)
20
4
85. Az ábrán különbözõ testek mozgásának v-t grafikonját látjuk.
Mekkora az egyes testek gyorsulása? 10 3
2
1 t (sec)
1 2 3 4
v (m/s)
20
4
86. Az ábrán különbözõ testek mozgásának v-t grafikonját látjuk.
Mekkora utat tettek meg az elsõ két másodpercben? 10 3
2
1 t (sec)
1 2 3 4
v (m/s)
20
1
87. Az ábrán két test v-t grafikonját látjuk.
Ábrázoljuk az s-t grafikonjukat a 0-4 s intervallumban! 10
2
t (sec)
1 2 3 4
88. Egy 54 km/h sebességû vonat megállásig fékez 30 s alatt. Ábrázoljuk v-t és s-t grafikonját!
v (m/s)
20
89. Az ábrán egy feldobott test v-t grafikonját látjuk.
Ábrázoljuk az út-idõ grafikonját a 0-4 s intervallumban! t (sec)
0
1 2 3 4
90. Az ábrán egy egyenletesen gyorsuló test v-t grafikonját látjuk.

A test az elsõ két másodpercben 10 m-t utat tett meg.
Mekkora a gyorsulása? Mekkora a kezdõsebessége?
t (sec)
1 2 3 4
91. Az ábrán egy feldobott test elmozdulás-idõ grafikonját látjuk.

Mekkora kezdõsebességgel dobtuk fel? Milyen magasra jutott?
3 6 t (sec)
s (m)
80
92. Az ábrán egy megállásig fékezõ autó út-idõ grafikonját látjuk. 60

Mekkora a gyorsulása és mekkora sebességrõl kezdte a lassulást? 40
20
t (s)
2 4 6 8
31
Összetett mozgások
A
1. A metró 2,5 m/s2 gyorsulással indul álló helyzetbõl. 8 másodpercig gyorsul, majd az elért sebességgel
halad. Ábrázoljuk a v-t grafikonját a 0-15 s idõtartamra! Mekkora utat tesz meg 15 s alatt?
2. A autó 3 m/s2 gyorsulással indul álló helyzetbõl. 5 másodpercig gyorsul, majd az elért sebességgel
halad. Ábrázoljuk a v-t grafikonját a 0-10 s idõtartamra! Mekkora utat tesz meg 10 s alatt?
Ábrázoljuk az s-t grafikonját a 0-10 s idõtartamra!
3. Egy kerékpáros 5 s alatt álló helyzetbõl indulva 10 m/s-ra gyorsul, majd ezzel a sebességgel halad
tovább. Mekkora utat tesz meg 8 s alatt? Ábrázoljuk az s-t grafikonját erre az idõtartamra!
4. Egy vonat 108 km/h sebességgel halad, amikor a jelzõ pirosra vált. Mire a fékezés megkezdõdik,
1 másodperc telik el, s a vonat -1,5 m/s2 gyorsulással megáll. Ábrázoljuk a v-t grafikonját a pirosra
váltás idejétõl! Mekkora utat tesz meg a megállásig a lámpa pirosra állításától mérve?
5. 90 km/h sebességgel haladó gépkocsi sofõrje leeresztett sorompót vesz észre. 0,8 s telik el, mire
fékezni kezd, majd további 15 s alatt áll meg egyenletes lassulással, éppen a sorompónál.
Milyen messze volt a sorompótól, amikor észrevette?
6. Egy 72 km/h sebességgel haladó gépkocsi vezetõje észreveszi, hogy tõle 50 méterre egy gyalogos lép
az úttestre. Mire a fékek fogni kezdenek, 0,5 s telik el.
Legalább mekkora legyen a lassulása, hogy baj ne legyen?
7. Egy 50 km/h sebességû autónak a piros lámpáig 50 m útja van hátra. Fékezéskor a legnagyobb
lassulása 6 m/s2 lehet. Legfeljebb mennyi ideje van még hátra a fékezés megkezdéséig?
8. Egy álló helyzetbõl induló autó a 100 méteres út elsõ felén egyenletesen gyorsul, majd a második
50 m-en egyenletesen lassulva megáll.
a, Mennyi ideig tartott ez, ha a gyorsulása 2 m/s2 volt?
b, Mekkora volt a gyorsulása, ha ez összesen 10 s-ig tartott?
c, Ábrázoljuk különbözõ gyorsulások esetére a v-t grafikont!
9. Egy álló helyzetbõl induló gépjármû két közlekedési lámpa közötti út elsõ 3/4 részén egyenletesen
gyorsul, majd az utolsó 1/4 részen egyenletesen lassulva megállásig fékez.
Hogyan aránylik egymáshoz a két gyorsulás nagysága? (Az elõjelüktõl tekintsünk el!)
10. Egy szánkózó a dombtetõrõl indulva 1,5 m/s2 gyorsulással 15 másodperc alatt ér a lejtõ aljára, majd a
csatlakozó vízszintes szakaszon egyenletesen lassulva még 20 s-ig csúszik.
Ábrázoljuk a v-t grafikonját a mozgás teljes tartamára! Mekkora volt a lassulása?
Mekkora utat tett meg a szánkó összesen?
11. Egy vonat 0,5 m/s2 gyorsulással indul álló helyzetbõl. 40 másodpercig gyorsul, majd egyenletesen
halad 10 másodperc-ig, aztán egy piros lámpa miatt 1 m/s2 lassulással megáll.
Mekkora utat tett meg? Ábrázoljuk a v-t és s-t grafikonját! Mekkora volt az átlagsebessége?
12. Egy 72 km/h sebességgel haladó jármû vezetõje valamit észrevesz a távolban, emiatt 5 másodpercig
2 m/s2-tel fékez, majd 4 másodpercig (szemlélõdve) egyenletesen halad, aztán felismerve, hogy
semmi veszély nincs, újra gyorsul, s 10 másodperc alatt eléri a 72 km/h sebességet.
Ábrázoljuk a v-t grafikonját! Mekkora utat tett meg? Mekkora volt a gyorsulása a gyorsítási
szakaszon?
13. A motoros 4 m/s2 gyorsulással indul, s miután elérte a 126 km/h sebességet, 5 másodpercig egyenle-
tesen száguld, majd csikorgó fékezéssel 80 m úton megáll.
Mennyi ideig gyorsult? Mekkora volt a lassulása és mennyi ideig fékezett? Mekkora utat tett meg?
14. Egy villamos a megállóból elindulva 5,5 másodpercig gyorsult míg elérte az 50 km/h-s utazó-
sebességét, ezzel haladt 500 métert, majd 7 másodpercig tartó fékezés után megállt a következõ
megállóban. Milyen messze van a két megálló? Mennyi ideig tartott az út?
32
15. Egy felvonó 1,5 m/s2 gyorsulással indul álló helyzetbõl majd egyenletes sebességgel mozog 5 s-ig,
ezután 2 s alatt egyenletesen lassulva megáll. Az egyenletesen haladó szakaszban 15 m-t emelkedett.
Mennyi ideig mozgott? Hány métert emelkedett? Mekkora volt a lassulása? Mekkora volt az átlag-
sebessége?
16. Egy test 5 m/s2 gyorsulással indul álló helyzetbõl, majd egy idõ után az elért sebességgel egyenletesen
halad. Mennyi ideig gyorsult, ha 10 másodperc alatt 127,5 m-t tett meg?
17. Egy kerékpáros álló helyzetbõl 5 másodpercig egyenletesen gyorsult, majd egyenletesen haladt, így
20 másodperc alatt 218,75 m-t tett meg. Mekkora sebességet ért el?
18. Egy hajó álló helyzetbõl egyenletesen gyorsulva negyed óra alatt éri el az utazósebességét, s ezzel
halad egyenletesen tovább. Az indulástól számított fél óra alatt 11,25 km-t tesz meg.
Mekkora a gyorsulása, és az utazósebessége?
19. Egy motorcsónak álló helyzetbõl indulva 2 m/s2-tel gyorsult 7 másodpercig, majd egyenletes sebes-
séggel mozgott, aztán 5 másodperc alatt egyenletesen lassulva megállt. Ezalatt 364 m-t tett meg.
Mennyi ideig haladt egyenletesen?
20. Egy villamos álló helyzetbõl indulva 2 m/s2-tel gyorsult 10 másodpercig, majd állandó sebességgel
mozgott, aztán 8 másodperc alatt egyenletesen lassulva megállt a következõ megállóban. Az egész
útra az átlagsebessége 15,5 m/s volt. Milyen messze van a két megálló?
21. Egy álló helyzetbõl induló busz két közlekedési lámpa között ugyanannyi ideig gyorsít, mint amennyi
ideig fékez a következõ pirosnál. A gyorsítási és a lassulási szakasz között egyenletesen halad, s ezzel
a mozgással éppen kétszer annyi utat tesz meg, mint az egyenletesen változó mozgású részeken
együttvéve. Az átlagsebessége a két lámpa között 30 km/h volt, s a távot 36 másodperc alatt tette meg.
Mekkora volt a busz gyorsulása? Mekkora sebességre gyorsult?
22. Két állomás között a távolság 11 km. Egy vonat ezt az utat 10’ 30” alatt teszi meg úgy, hogy induláskor
másfél percig egyenletesen gyorsít, megálláskor egyenletesen fékez 70 másodpercig.
Mekkora a vonat sebessége a nyílt pályán?
23. Egy autó 5 másodpercig gyorsult, majd 15 másodpercen át egyenletesen haladt, ezután újabb 5 má-
sodperc alatt megállásig fékezett. Így összesen 600 m utat tett meg. Ezt az autót valaki egy vele azonos
irányban, de végig egyenletesen 20 km/h sebességgel haladó vonatból figyelte.
Ábrázoljuk a v-t grafikont a vonat utasának szemszögébõl!
v (km/perc)
24. Egy vonat két állomás közötti menetének v-t grafikonját látjuk.
A két állomás távolsága 16,2 km.
Mekkora volt a vonat sebessége a nyílt pályán?
t (perc)
4 8 12 16
v (m/s)
25. Egy villamos két megálló közötti menetének v-t grafikonját látjuk.
A két állomás távolsága 315 m. Mekkora volt a villamos sebessége a
nyílt pályán?
t (s)
10 22 30
v (m/s)
26. Az ábrán egy gépkocsi mozgásának v-t grafikonját látjuk.

Az autó a 12. másodperc végéig 119 m utat tett meg.
Mekkora volt a gyorsulása? Mekkora sebességet ért el?
t (s)
7 12
33
v (m/s)
16
27. Egy villamos két megálló közötti menetének v-t grafikonját látjuk.
Mekkora a két megálló távolsága?
t (s)
12 32 42
v (km/perc)
1,3
28. Egy vonat két állomás közötti menetének v-t grafikonját látjuk.
Mekkora a két állomás távolsága?
t (perc)
1,5 8 9
v (m/s)
15
29. Az ábrán egy autó mozgásának v-t grafikonját látjuk. Látott valamit,
óvatosságból fékezett, majd a veszély elmúltával újra gyorsított. 10
Mekkora utat tett meg 10 s alatt? Mekkora volt az átlagsebessége? 5
t (s)
5 10
v (m/s)
10
30. Az ábrán egy motor mozgásának sebesség-idõ grafikonját látjuk.
6
Mekkora a gyorsulása az egyes szakaszokon? Mekkora utat tett meg?
Mekkora volt az átlagsebessége? 2 t (s)
2 6 10 14
v
3v
Átlagsebessége 16,5 m/s volt, s összesen 495 m utat tett meg.
Mekkora volt a gyorsulása az egyes szakaszokon? v
t
t 2t 3t
v
32. A sebesség-idõ grafikon egy autóbusz két megálló közötti mozgásáról
készült. A busz átlagsebessége 43,2 km/h volt. Mekkora sebességet ért
el, és milyen messze van egymástól a két megálló, ha a busz gyorsulása
1 m/s2 volt? t
t 3t 4t
v (m/s)
25
Mekkora utat tett meg az elsõ 25 másodpercben?
Ábrázoljuk a gyorsulás-idõ függvényét!
5 t (s)
5 15 25
34
34. Vegyük fel a 25., 26. és a 27. feladatok gyorsulás-idõ grafikonját!

a (m/s 2)
35. Az ábrán egy villamos két megálló közötti mozgásának gyorsulás-idõ 2
grafikonját látjuk.
a, Ábrázoljuk a v-t grafikont! 0
17,5 23,5
b, Milyen messze van a két megálló egymástól? 7,5 t (s)
c, Mekkora a villamos átlagsebessége?
-2
a (m/s 2)
36. Az ábrán egy metró két megálló közötti mozgásának gyorsulás-idõ 2
grafikonját látjuk.
30 40
a, Ábrázoljuk a v-t grafikont! 0
b, Milyen messze van a két megálló egymástól? 10 t (s)
c, Mekkora a metró átlagsebessége?
-2
37. Egy 50 méter mély szakadékba ejtve egy követ, mennyi idõ múlva halljuk a koppanását?
g = 9,81 m/s2, a hang terjedési sebessége ch = 340 m/s.
38. Egy 30 méter mély várkútba ejtve egy követ, mennyi idõ múlva halljuk a koppanását?
39. Egy 100 méter mély várkútba beleesik egy kõ. Mennyi idõ múlva halljuk a koppanását?
40. Egy 40 m mély várkútba mekkora kezdõsebességgel kell lehajítani egy kavicsot, hogy a leérkezés
hangját 2,5 másodperc múlva halljuk meg? (g = 9,81 m/s2; ch = 335 m/s.)
41. Feldobunk egy követ 25 m/s sebességgel, amely visszahullva a mellettünk lévõ 150 m mély szakadék-
ba hull. Mennyi idõvel a feldobása után érkezik meg a leérkezés hangja?
g = 9,81 m/s2; ch = 330 m/s.
42. A 100 m mély és 80 m széles szurdok szélén álló ember egy követ ejt le.
Mennyivel késõbb hallja meg a kõ koppanását a fenéken elõször?
Ehhez képest mennyit késik a koppanás szemközti falról visszaverõdve
érkezõ hangja? g = 9,81 m/s2; ch = 340 m/s.
43. Egy kútba ejtett kõ csobbanását 2 s múlva halljuk. Milyen mély a kút? g = 9,81 m/s2; ch = 330 m/s.
44. Egy sötét barlangban egy lefelé futó lyukra bukkanunk, s lemérendõ a mélységét, beleejtünk egy
követ. Ennek koppanását 1,3 másodperc múlva halljuk. Milyen mélységbe ért?
45. Egy szakadékba ejtett kõ hangját 4 s múlva halljuk meg. Mekkora hibát ejtünk (%-ban), ha nem
vesszük figyelembe a hang terjedéséhez szükséges idõt? (g = 9,81 m/s2; ch = 340 m/s.) Mekkora a
hiba, ha a hang terjedéséhez szükséges idõ elhanyagolása mellett a g-t 10 m/s2-nek vesszük?
46. Milyen mély a szakadék, ha 15 m/s kezdõsebességgel ledobva egy követ, a hangot 3 s múlva halljuk?
g = 9,81 m/s2; ch = 330 m/s.
47. Egy 72 km/h sebességgel haladó autó az utca vége elõtt 150 m-rel hirtelen rálép a fékre, és 4 m/s2-tel
megállásig fékez. A fékcsikorgás utca végérõl visszaverõdött visszhangját menni idõ múlva hallja
meg? Milyen hosszû ideig hallja a visszhangot? ch = 330 m/s.
48. Autója kipróbálása közben egy gyér forgalmú úton valaki elõször t ideig gyorsít, majd az elért
sebességgel 2t ideig egyenletesen halad. Egy késõbbi próbánál 2t ideig gyorsít az elõzõhöz hasonló
35
gyorsulással, majd az elért sebességgel t ideig egyenletesen halad.

Hány %-kal tett meg hosszabb utat a második esetben? (Mindkétszer álló helyzetbõl indult.)
49. Határozzuk meg, hogy mekkora sebességgel kell rúgni a 11-est valamelyik sarok felé, hogy a kapus ne
érhesse el! A kapu szélessége 7,3 m. A kapus reakciójához és vetõdéséhez szükséges idõ 0,5 s.
A légellenállás hatására a labda elveszti kezdeti sebességének 10 %-át (becslés), és tételezzük fel,
hogy állandó lassulással mozog!
50. Az egymástól 250 m-re lévõ A és a B pontból egy-egy autó indult el d = 250 m
egymással szembe. Az A-ból induló gyorsulása 1 m/s2 volt, míg a
B-beli 3 másodperccel késõbb indult. Mekkora volt a gyorsulása az A B
utóbbinak, ha éppen középen találkoztak?
51. Az egymástól 250 m-re lévõ A és a B pontból egy-egy autó indul el d = 250 m
egymással szembe. Az A-ból induló gyorsulása 1 m/s2, míg a B-beli
3 másodperccel késõbb indul, s gyorsulása 1,5 m/s2. A B
Mikor és hol haladnak el egymás mellett?
52. Két gépkocsi indul álló helyzetbõl, mindkettõ t ideig gyorsít, majd az elért sebességgel t ideig
egyenletesen halad. Hányszor hosszabb ideig kellene egyenletesen haladnia az elsõ jármûnek, hogy
ugyanakkora utat tegyen meg, mint a második, ha a második autó gyorsulása kétszerese volt az
elsõének?
K v
s2 = 450 m B
53. Az A pontból álló helyzetbõl induló autó gyorsulása 1 m/s2. Amikor az
autó indul, a másik úton egyenletesen 72 km/h sebességgel haladó s1 = 250 m
jármû éppen a B pontban van. Melyik autó ér elõbb a keresztezõdésbe?
a
A
54. Az x tengelyrõl, arra merõlegesen egyszerre indul el két test egyenletesen
y
gyorsulva az ábra szerint. Az elsõ az origóból indul a1, a másik vele párhuza-
mosan d0 távolságból a2 (> a1) gyorsulással.
Bizonyítsuk be, hogy van az x tengelynek olyan pontja, mely mindig a testeket a1 a2
x
összekötõ egyenesen fekszik!
d0
Melyik ez a pont, ha a1 = 1 m/s2; a2 = 2,5 m/s2; d0 = 12 m?
55. Két autó egyszerre indul el egy útkeresztezõdésbõl. Az egyik a1 gyorsulással az
egyik úton, a másik a2 gyorsulással a másikon az ábra szerint.
Lássuk be, hogy a két jármûvet összekötõ egyenes mindig ugyanolyan állású a1 a2
(mindig ugyanakkora szöget zár be az utakkal)!
a2
56. Két egymásra merõleges út egy-egy pontjából (lásd az ábrát) egyszerre indul el d2 B
álló helyzetbõl a keresztezõdés felé egyenletesen gyorsulva két autó.
d1
Mikor lesznek egymáshoz a legközelebb?
(d1 = 330 m; d2 = 560 m; a1 = 0,8 m/s2; a2 = 3,15 m/s2) a1
A
57. Egy ideális, tetszõlegesen nyújtható, homogén, egyenletes keresztmet-

A
szetû gumikötél A végét rögzítjük, B végét pedig a2 gyorsulással kezdjük B
húzni. Ugyanebben a pillanatban egy pók a kötélen ahhoz képest a1 (> a2)
gyorsulással elindul A-ból B irányába. Elérheti-e a kötél másik végét?
58. Mekkora gyorsulással mozog kifelé az 56. feladatban az összekötõ egyenes, ha a1 = 1 m/s2,
a2 = 2 m/s2, és a két út 120°-ot zár be egymással?
36

Kinematika

Uploaded by

Document Information

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Kinematika

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Egyenesvonalú egyenletes mozgás

Egy test mozog

8. Az ábrán egy kismotor hely-idõ grafikonját látjuk.

9. Az ábrán egy autó hely-idõ grafikonját látjuk.

10. Az ábrán egy motor hely-idõ grafikonját látjuk.

11. Az ábrán egy motor hely-idõ grafikonját látjuk.

12. Az ábrán egy kismotor hely-idõ grafikonját látjuk.

13. Az ábrán egy autó sebesség-idõ grafikonját látjuk.

14. Az ábrán egy autó sebesség-idõ grafikonját látjuk.

15.Az ábrán egy futó sebesség-idõ grafikonját látjuk.

16. Az ábrán egy kocogó sebesség-idõ grafikonját látjuk.

17. Az ábrán egy futó sebesség-idõ grafikonját látjuk.

19. Az ábrán egy autó sebesség-idõ grafikonját látjuk. t ( h)

20. Az ábrán egy test sebesség-idõ grafikonját látjuk.

képest? Mennyi idõ alatt érünk át a 150 m széles folyón?

Két (több) test mozog ellentétes irányba

39. Készítsünk szöveget a grafikonhoz! motoros

600 hely (km)

26. Készítsünk szöveget a grafikonhoz, s olvassuk le róla az motor

100 hely (km)

27. Az ábrán egy kerékpár és egy motoros mozgásának grafikonját 50 kerékpár

1. Két egymásra merõleges úton közlekedik két autó. Az ábrán alulról

15.Egy a oldalú szabályos tetraéder csúcsaiban egy-egy légy van.

40. A túlparton, a szemközti pontnál 200 m-rel feljebb van a

47. A tóparttól nem messze fekvõ A pontból a tó szigetének B A

48. Egy ideális, tetszõlegesen nyújtható, homogén, egyenletes kereszt- A

52. Az ábrán néhány jármû sebesség-idõ grafikonját látjuk. troli

53. Az ábrán bolygók felszínén leejtett testek sebesség-idõ grafi- 20 Uránusz

56. Az ábrán látható út-idõ grafikon alapján állapítsuk meg, hogy

36. Egy 30 m/s kezdõsebességgel felhajíott test

90. Az ábrán egy egyenletesen gyorsuló test v-t grafikonját látjuk.

91. Az ábrán egy feldobott test elmozdulás-idõ grafikonját látjuk.

92. Az ábrán egy megállásig fékezõ autó út-idõ grafikonját látjuk. 60

26. Az ábrán egy gépkocsi mozgásának v-t grafikonját látjuk.

34. Vegyük fel a 25., 26. és a 27. feladatok gyorsulás-idõ grafikonját!

gyorsulással, majd az elért sebességgel t ideig egyenletesen halad.

57. Egy ideális, tetszõlegesen nyújtható, homogén, egyenletes keresztmet-

You might also like