Odüsszeia

1. Gyűjtsétek össze és beszéljétek meg asztalterítő technikával, mi mindenre jó egy utazás!

2. Rögzítsétek közös T-táblázatba, mik az előnyei, milyen veszélyekkel járhat!
AZ UTAZÁS
ELŐNYEI VESZÉLYEI

- -
- -
- -
- -

3. Gyűjtsétek össze, milyen történeteket olvastatok (ismertek), amelyekben az utazásnak és az

utazás során bekövetkező próbatételeknek műformáló szerepe van!
4. Kiket ismertek a történelem nagy utazói közül? Milyen céllal indultak el?
5. Miért indul útnak Toldi Miklós vagy Kukorica Jancsi? Honnan, hova jutnak el szimbolikus
értelemben?
6. Mit tudtok már Odüsszeuszról?
 Utazástoposz
Az Odüsszeia a görög mitológia utazástörténetei közül való

Arról szól, miként küzd meg egyetlen ember az ismeretlennel, váratlan és veszélyes
helyzetekkel, természeti és természetfeletti erőkkel, hogy célját elérje. Hazatérjen, rendet
tegyen és megtalálja régen odahagyott világát, boldogságát.

Az eposzra is érvényes az utazásmítoszok jellemző kiindulópontja: egy feladat végrehajtásának

szükségessége.

Az utazó csak akkor érheti el célját, ha különleges képességek birtokában van, és emberpróbáló
körülmények között is helyt tud állni.
Odüsszeusz mitikus-mesés utazása azonban kiegészül az úton levés modern értelemben vett
jelentéseivel is.
A hős ugyanis út közben személyiségében is gazdagodik, új világok, népek,
helyzetek megismerésével bölcsebb, tapasztaltabb emberré válik.
Az Odüsszeia két utazást beszél el.

Miközben az istenek döntése szerint fia, Télemakhosz is útra kel

Odüsszeusz hazaindul, hogy apjáról hírt szerezzen
Thélemakhosz utazása (I–IV. ének)
jelképes értelmű: Odüsszeusz fiának ki kell mozdulnia a várakozás
helyzetéből. Felnőtté kell válnia, hogy apja méltó társa lehessen a kérőkkel való leszámoláskor
Minden utazás, így Odüsszeuszé és Télemakhoszé is, egyben tanulás, megismerés

Olyan tapasztalatszerzés, amely meg is változtatja az utazót, aki megszerzett tapasztalatai birtokában másként látja
a világot és ön magát.
Az utazás egyszerre félelmetes és vonzó, kalandra csábító és honvágyat gerjesztő. Ezért tartjuk számon az
emberiség ősképei közt (archetípus), és ezért válhatott a művészet, így az irodalom egyik leggyakoribb toposzává.
Szerkezet és elbeszélői szerep
Az Odüsszeia története és szerkezete is összetettebb az Iliászénál
három cselekményszál kapcsolódik össze

Télemakhosz útja Odüsszeusz hazatérése a phaiákok szigetén

és bosszúja előadott kalandsor.
• Odüsszeusz késleltetve, csak az V. énekben jelenik meg
• kalandjait Trójától Ogügié szigetéig a IX–XII. énekben beszéli el
 HÁZI FELADAT
Odüsszeusz hazatéréséről Zeusz, a főisten dönthet. Készítsetek érvtáblázatot! Milyen
érvekkel győznétek meg

• Télemakhoszként,

• Pénelopéként,

• Odüsszeusz apjaként,

• Ithaka népeként, illetve

• kívülállóként Zeuszt,

hogy Odüsszeusz számára kedvező döntést hozzon?

Az I. ének elolvasása után válaszolj a füzetben az alábbi kérdésekre! (szgy.: 98-100. old)

1. Mi mindent vetít előre a témamegjelölés az eposz cselekményéből?

2. Mit tud meg az olvasó a részletből Odüsszeusz „jelenlegi” tartózkodásáról?

3. Miről, milyen sajátos helyzetben döntenek az istenek?

4. Az istenek közül ki Odüszszeusz legnagyobb támogatója, illetve haragosa? Miért?

5. Mit tudunk meg Agamemnón sorsáról? Mit példáz Zeusz szerint a trójai seregek vezérének sorsa?

6. Vajon miért pont Aigiszthoszról, Agamemnón gyilkosáról szólva beszél Zeusz az emberi sors és az isteni

szándék összefüggéséről? Mit példáz a felidézett „eset”? Keressétek ki és értelmezzétek Zeusz általánosító

sorait!

Írj Poszeidón nevében levelet az Olümposzra, melyben felháborodásodat fejezed ki, hogy ebben a fontos
 I. ének - Az istenek gyűlése
Ember és sorsa

Az Odüsszeia gondolkodásmódja szerint bár a világban való helyes eligazodáshoz

nélkülözhetetlen az isteni jelenlét, az ember felelős saját sorsának alakulásáért.

Végzetét vagy boldogulni tudását nem egyedül az isteni világ szabja

meg, sorsa benne, magában is rejlik.

Abban, hogy képes-e megfogadni az isteni tanácsot, mértéket tartani, körültekintően és

megfontoltan kivitelezni az istenek által megszabott tetteket.

Ezért van az, hogy az Odüszszeiában az istenek szerepe jóval korlátozottabb, mint az Iliászban
Egyrészt kevesebb istent léptet színre, másrészt az isteni világ már nem avatkozik be közvetlenül az emberek
világába. Közvetettebben: természeti csapásokkal, tanácsokkal, paranccsal, segítő vagy ártó varázslattal van
jelen az eposz világában.

Házi feladat
Képzeld el, hogy felajánlja neked egy istenség, hogy örökké fiatal és halhatatlan lehetsz, és egy csodás szigeten élhetsz. Ám az
általad ismert világtól elzárva, úgy kell élned, hogy családoddal, barátaiddal sem találkozhatsz soha többé. Hogy döntenél, mit
válaszolnál?

Olvasd el a szöveggyűjteményből az Odüsszeusz tutaja részletet (100-101. oldal) és válaszolj az alábbi kérdésekre a füzetben!
1. Milyen értékek közül kell választania Odüsszeusznak ebben a részletben? Gyűjtsétek ki, milyen érvekkel támogatja meg
döntését!
 A család szerepe
Ithaka királyát a trójai háború fiatalon szólítja el egy boldog házasságból, hűséges felesége és kisfia mellől

Ez a mitológiai tény teszi lehetővé, hogy az elbeszélő hitelesen közvetítse azt az alaptételt

a hős legfőbb célja a hazatérés királyságába, családjához és

háza népéhez.

- Ogügié szigetének képei a boldog aranykor képzetét keltik Ő viszont mindezek ellenére

- Kalüpszó nimfa örök fiatalságot és halhatatlanságot ígér Odüsszeusznak elkeseredett, vágyódik otthonába.

Mindezt úgy is értelmezhetjük, hogy Odüsszeusz teljes életre, földi boldogságra törekszik, melyet csak hazájában,
királyságában, családja és háznépe körében találhat meg.

Hazatérésének sikerétől Ithaka sorsa is függ. Ez a közösségi vonatkozása az eposznak, melyben a

szülőföld, az otthon és a család mindenekfelett álló érték
Ezért az Odüsszeia a családegyesítés történeteként is olvasható. Odüsszeusznak azonban először saját magát
kell legyőznie (ösztönök, kérkedés, kalandvágy), hiszen csak így válik képessé arra, hogy rendet tegyen az
otthonát dúló káoszban.
 Az Odüsszeia embereszménye
Odüsszeusz olyan eposzi hős, akit érdekel a hol ellenséges és veszélyes, hol meg vendégszerető, támogató világ.

Nemcsak az ellenállhatatlan vágy hajtja hazafelé, de hajtja a kíváncsiság, az ismeretlen megismerésének és

megtapasztalásának vágya is.

Számára már az élet a legfőbb érték, de a kalandokat nem egyszerűen túlélni, hanem teljes személyiségével
megélni akarja.

A veszélyes helyzetek megoldásakor Odüsszeusz már nem fizikai erejére támaszkodik, mint az Iliász hőse.

kitartására, találékonyságára, ravaszságára, józan eszére számít. Tulajdonságait

eposzi jelzői is nyomatékosítják.

Odüsszeusz olyan eposzhős is, aki képes a tanulásra, a tapasztalatokból adódó következtetések levonására és
hasznosítására.

Eredeti jellemvonásai, a bátorság, leleményesség, kíváncsiság az utazás során újabbakkal egészülnek ki.
• A küklópszkaland elbeszélése is bizonyítja, hogy megerősödik felelősségérzete, kialakul önkritikája,
körültekintővé válik. Személyisége tehát gazdagodik, mélyül.

• Odüsszeusz mások történeteiből is képes tanulni. Az Alvilágban például Agamemnón lelkétől megtudja, hogy a
seregek fejedelmét hazatérte után felesége, Klütaimnésztra és Aigiszthosz meggyilkolták. Ebből tanulva
hazatérésekor titokban tartja kilétét, és kifürkészi, megbízhat-e feleségében és háznépében. Bizonyára az sem
véletlen, hogy Odüsszeusz legfontosabb isteni segítője Pallasz Athéné, a mindennapi gyakorlati tevékenységet
eredményessé, célszerűvé tevő értelem istennője.

Az Odüsszeia embereszménye tehát sok tekintetben különbözik az Iliászétól, ugyanakkor a hőseszmény bizonyos
jellemzőit is.

(A küklópszkaland például azt is megmutatja, hogy Odüsszeusznak fontos a hírnév, hogy megörökítse jelenlétét az
otthontól távoli földön. Ezért kiáltja oda nevét Polüphémosznak, mikor úgy véli, már biztonságban tudhatja magát
és társait. A kérőkkel való leszámoláskor pedig nemcsak leleményességét, hanem fizikai erejét, bátorságát,
Az eposzi értékvilág átrendeződése mögött a poliszpolgárság új szükségletei és új gondolkodásmódja áll

Ez az értékváltás adja a kutatók egyik legfontosabb érvét arra, hogy az Iliász és az Odüsszeia szerzője nem
lehetett ugyanaz a személy. Nem, mert a társadalomban lezajló értékváltozás mindig lassú, nemzedékváltásnyi
időt felölelő folyamat