Elektrosztatika

FIZIKA FELADATOK
ALAPSZINTTÕL A FELVÉTELIIG
8.
ELEKTRO-
SZTATIKA
Tartalomjegyzék
Feladatok
Coulomb-törvény ....................................................................................................................... 5
Elektromos tér .......................................................................................................................... 11
Az elektromos tér munkája, feszültség .................................................................................... 16
Potenciál .................................................................................................................................. 22
Síkkondenzátorok .....................................................................................................................29
Kondenzátorok kapcsolásai ......................................................................................................33
Vegyes feladatok.......................................................................................................................44
Megoldások
Coulomb-törvény ..................................................................................................................... 46
Elektromos tér...........................................................................................................................54
Az elektromos tér munkája, feszültség .................................................................................... 60
Potenciál .................................................................................................................................. 65
Síkkondenzátorok .....................................................................................................................75
Kondenzátorok kapcsolásai ......................................................................................................80
Vegyes feladatok.......................................................................................................................90
3
4
Coulomb-törvény
1. Mekkora erõvel taszítaná egymást a Szabadság-híd két rézgömbje, ha mindkettõnek 1-1 C töltése
lenne? A két gömb távolsága kb. 200 m.
2. Mekkora azonos nagyságú, ellentétes töltések vonzanák egymást 1 N erõvel 1 méterrõl?
3. Mekkora azonos nagyságú, ellentétes töltések vonzanák egymást 2 N erõvel 2 méterrõl?
4. Mekkora távolságból hatna 1 N erõ két 1 C nagyságú töltés között?
5. Mekkora távolságból hatna 20 N erõ két 0,1 C nagyságú töltés között?
6. Egy töltés és egy kétszer akkora abszolútértékû töltés között 0,02 N vonzóerõ hat.
Mekkorák a töltések, ha távolságuk 50 cm?
7. Két egymástól 1 m-re lévõ töltés között 0,9 N erõ hat.
a, Mekkora erõ hat közöttük, ha kétszer olyan messze kerülnek egymástól?
b, Mekkora erõ hat közöttük, ha a távolságuk harmadára csökken?
c, Mekkora erõ hatna közöttük 60 cm távolság esetén?
8. Mekkora töltést kellene vinnünk a Földre és a Holdra, hogy a taszítóerõ kiegyenlítse a közöttük ható
gravitációs vonzóerõt? mF = 6 ´1024 kg; mH = 7,5 ´1022 kg; rFH = 384 000 km.
-
9. A hidrogén atomban az elektron 5 ´10 11 m távolságban kering az atommagtól (protontól).
Mekkora erõ hat közöttük? Hány fordulatot tesz az elektron az atommag körül másodpercenként?
Milyen távolság esetén lenne az elektron fordulatszáma 1 1/s?
- - -
Qe = -1,6 ´10 19 C; Qp = 1,6 ´10 19 C; me = 9,1´10 31 kg. 80 cm
10. Mekkora, és milyen irányú erõ hat a két töltés között? -6 -6
Q1 = 2 ´10 C Q2 = 5 ´10 C
40 cm
11.Mekkora, és milyen irányú erõ hat a két töltés
között? Q1 = 2 ´10 -6 C Q2 = -3 ´10 -6 C
1,2 m
12. Mekkora, és milyen irányú erõ hat a két töltés között?
Q1 = -5 ´10 -6 C Q2 = -3 ´10 -6 C
50 cm
13. Mekkora, és milyen irányú erõ hat a két töltés
között? Q1 = 2 ´10 -6 C Q2 = -10-5 C
14. Mekkora két töltés távolsága, ha a közöttük ható erõ 0,225 N? Q1 = 3 ´10 -6 C Q2 = -3 ´10 -6 C
15. Mekkora két töltés távolsága, ha a közöttük ható erõ 0,36 N? Q2 = -2 ´10 -5 C Q1 = 2 ´10 -6 C
75 cm
16. Mekkora Q2, ha a két töltés között ható taszító erõ 0,192 N?
45 cm Q1 = 4 ´10 -6 C Q2
17. Mekkora Q2, ha a két töltés között ható vonzó-
erõ 0,889 N? Q1 = 2 ´10 -6 C Q2
2m
18. Mekkorák a töltések, ha a közöttük ható erõ 0,45 N?
Q 2Q
1,5 m
19. Mekkorák a töltések, ha a közöttük ható erõ 0,024 N?
-2Q 3Q
20. Ha a két töltést 0,5 m-rel messzebbre helyezzük egymástól, 1m
akkor a közöttük ható erõ 0,125 N-nal csökken.
Q Q
Mekkorák a töltések?
-
50 cm
21. Két egyforma, 10 cm átmérõjû fémgömb mindegyikére 4 ´10 6 C töltést vittünk.
Milyen határok között mozoghat a közöttük ható erõ, ha a középpontok távolsága
50 cm, és töltések elõjele a, azonos? b, különbözõ?
5
Coulomb-törvény
22. Mekkora erõ hat a a, Q1 töltésre? b, Q2 töltésre? 80 cm 50 cm

c, Q3 töltésre?
Q1 = 2 ´10 -6 Q2 = 5 ´10 -6 Q3 = 3 ´10 -6
A töltések egy egyenesbe esnek, s coulombban értendõk.
c, Q3 töltésre?
A töltések egy egyenesbe esnek, s coulombban értendõk. Q1 = 4 ´10 -6 Q2 = 2 ´10 -6 Q3 = -10 -5
c, Q3 töltésre?
A töltések egy egyenesbe esnek, s coulombban értendõk. Q1 = -3 ´10 -6 Q2 = 3 ´10 -6 Q3 = -10 -5
25. Mekkora erõ hat a a, Q1 töltésre? b, Q2 töltésre? 50 cm 1m
c, Q3 töltésre?
A töltések egy egyenesbe esnek, s coulombban értendõk. Q1 = -2 ´10 -6 Q2 = -4 ´10 -6 Q3 = 6 ´10 -6
80 cm 50 cm
26. Mekkora a Q2 töltés, ha rá 0,351 N erõ hat jobbra?
A töltések egy egyenesbe esnek, s coulombban értendõk. Q1 = 4 ´10 -6 Q2 Q3 = 4 ´10 -6
50 cm 50 cm
27. Mekkora a Q2 töltés, ha rá 1,008 N erõ hat jobbra?
A töltések egy egyenesbe esnek, s coulombban értendõk. Q1 = 10 -5 Q2 Q3 = -4 ´10 -6
1m 50 cm
28. Mekkora a Q3 töltés, ha Q2-re 0,0432 N erõ hat balra?
A töltések egy egyenesbe esnek, s coulombban értendõk. Q1 = 4 ´10 -6 Q2 = -10 -6 Q3
29. Mekkora az ábrán látható d távolság, ha a Q2 töltésre ható erõ d d
0,75 N? Merre mutat ez az erõ?
A töltések egy egyenesbe esnek. Q1 = 4 mC Q2 = 5 mC Q3 = 2 mC
30. Mekkora az ábrán látható d távolság, ha a Q3 töltésre ható erõ d d

0,5 N? Merre mutat ez az erõ? Q1 = 4 mC Q2 = -2 mC Q3 = 5 mC
A töltések egy egyenesbe esnek.
d 2d
31. Mekkora az ábrán látható d távolság, ha a Q2 töltésre ható
erõ 3,1 N? A töltések egy egyenesbe esnek. Q1 = 4 mC Q2 = 10 mC Q3 = -6 mC
32. Az ábrán látható egyenes elrendezésben a Q2 töltésre ható erõ d d

0,018 N. Ha a Q3 töltést duplájára növelnénk. akkor a Q2 töltés-
re ugyanekkora erõ hatna, de az ellenkezõ irányba. Q1 = 3 mC Q2 = 2 mC Q3
Mekkora Q3 és mekkora a d távolság?
30 cm 60 cm
33. Az ábrán látható egyenes elrendezésben a középsõ töltésre ható
erõ 3,8 N. Mekkora a Q töltés? Q 2Q -3Q
34. Az ábrán látható egyenes elrendezésben a 2Q töltésre ható erõ 1N. d 2d

Merre mutat ez az erõ?
a, Merre mutatna és mekkora lenne ez az erõ, ha elvennénk a 3Q töltést? Q 2Q 3Q
b, Merre mutatna és mekkora lenne ez az erõ, ha a Q-t vennénk el?
c, Merre mutatna és mekkora lenne ez az erõ, ha a Q-t -Q-val
helyettesítenénk?
35. Az ábrán látható elrendezésben a 2Q töltésre ható elektromos erõ nagysága 0,1 N.
a, Merre és mekkora lesz ez az erõ, ha a 3Q töltést d-vel jobbra 2d d
mozgatjuk?
b, Merre és mekkora lesz ez az erõ, ha a Q töltést mozgatjuk d-vel 3Q 2Q Q
jobbra?
c, Merre és mekkora lesz ez az erõ, ha a 2Q töltést mozgatjuk d-vel balra?
d, Merre és mekkora lesz ez az erõ, ha a Q töltést mozgatjuk d-vel jobbra és 2Q-val helyettesítjük?
6
Coulomb-törvény
Q3 = 3 ´10 -6 C
36. Az ábrán látható elrendezésben mekkora elektromos erõ hat Q2-re? 30 cm

40 cm
Q3 = -3 ´10 -6 C Q2 = 5 ´10 -6 C
Q1 = 2 ´10 -6 C
37. Az ábrán látható elrendezésben mek- 60 cm
kora elektromos erõ hat Q2-re?
1m
Q1 = 5 ´10 -6 C Q2 = -2 ´10 -6 C Q1 = 4 ´10 -6 C
60 cm
38. Az ábrán látható elrendezésben mekkora elektromos erõ hat Q2-re?
80 cm
Q1 = 2 ´10 -6 C Q2 = -2 ´10 -6 C Q3 = -10-5 C
39. Az ábrán látható elrendezésben mekkora 50 cm

elektromos erõ hat Q2-re? 90 cm
Q2 = 3 ´10-6 C Q3 = -10-5 C Q3 = -3 ´10 -6 C
1m
40. Az ábrán látható elrendezésben mekkora elektromos erõ hat Q2-re?
80 cm
Q3 = -3 ´10 -6 C Q1 = 5 ´10 -6 C Q2 = 2 ´10 -6 C
41. Az ábrán látható elrendezésben mekkora 78 cm

elektromos erõ hat Q2-re?
72 cm
Q1 = 4 ´10 -6 C Q2 = 3 ´10 -6 C Q
50 cm
42. Mekkorák az egyforma pozitív Q töltések, ha Q’-re 0,305 N erõ hat? 50 cm
Q Q’ = 3´10 -6 C
Q
-6
43. Mekkora d távolság, ha Q = 4 ´10 C, és Q’-re d
0,407 N erõ hat?
d
Q Q’ = -2´10-6 C
Q3 = -2 ´10 -7 C
44. Mekkora erõ hat Q’-re az ábrán látható elrendezésben? 60 cm

1m 80 cm
Q1 = 5 ´10 -6 C Q’ = -2´10 -6 C Q2 = 3 ´10 -6 C
Q3 = 5 ´10 -7 C
45. Mekkora erõ hat Q’-re az ábrán látható elrendezésben? 60 cm

40 cm 80 cm
Q1 = 10 -5 C Q2 = -3 ´10 -6 C Q’ = -4´10 -6 C
Q4 = 5 mC
30 cm
46. Mekkora elektromos erõ hat Q’-re az ábrán látható elrendezésben? Q3 = 2 mC
30 cm
40 cm 50 cm
Q1 = 4 mC Q2 = -2 mC Q’ = 4 mC
7
Coulomb-törvény
Q
47. Hány %-kal nagyobb erõ hat Q’-re, mintha csak Q hatna rá?
d
2d
Q2 2Q Q’
48. Hányszor nagyobb Q1 Q2-nél, ha Q’-re 2-ször d
nagyobb erõ hat, mit ha csak Q2 hatna rá?
2d
Q1 Q’
49. a, Hány %-ára csökken a Q’-re ható erõ, ha a bal oldali Q töltést d távolsággal balra Q
visszük?
d
b, Mennyivel vigyük balra ezt a Q töltést, hogy a Q’-re ható erõ 20 %-kal csökkenjen?
c, Mennyivel vigyük jobbra, hogy a Q’-re ható erõ duplájára nõjön? d
Q Q’
Q
50. Egy 50 cm oldalú szabályos háromszög mindegyik csúcsába elhe-
-
lyeztünk egy Q = 3 ´10 6 C nagyságú töltést.
Mekkora elektromos erõ hat az egyes töltésekre?
Q Q
Q Q
51. Egy 30 cm oldalú négyzet csúcsaiba elhe-
-
lyeztünk egy-egy Q = 2 ´10 6 C nagyságú
töltést. Mekkora elektromos erõ hat az egyes
töltésekre?
Q Q Q Q
-6
52. Egy 30 cm oldalú négyzet csúcsaiba elhelyeztünk egy-egy Q = 2 ´10 C nagyságú
Q’
töltést. Mekkora Q’ töltést tegyünk a négyzet közepére, hogy a töltésekre ható
elektromos erõk kiegyenlítsék egymást?
Q Q
Q
53. Egy 50 cm oldalú szabályos háromszög mindegyik csúcsába
-
elhelyeztünk egy-egy Q = 3 ´10 6 C nagyságú töltést.
Mekkora Q’ töltést tegyünk a háromszög közepére, hogy a
Q’
töltésekre ható elektromos erõk kiegyenlítsék egymást?
Q Q
Q Q
54. Egy négyzet csúcsaiba elhelyeztünk egy-egy Q nagyságú töltést.
Mekkora Q’ töltést tegyünk a négyzet közepére, hogy a töltésekre ható elektromos Q’
erõk kiegyenlítsék egymást?
Q Q
Q
55. Egy szabályos háromszög mindegyik csúcsába elhelyeztünk
egy-egy Q nagyságú töltést.
Mekkora Q’ töltést tegyünk a háromszög közepére, hogy a
töltésekre ható elektromos erõk kiegyenlítsék egymást? Q’
Q Q
Q
56. Egy szabályos hatszög mindegyik csúcsába elhelyeztünk egy-egy Q nagy- Q Q
ságú töltést. Mekkora Q’ töltést tegyünk a hatszög közepére, hogy a töltésekre Q’
ható elektromos erõk kiegyenlítsék egymást?
Q Q
Q
8
Coulomb-törvény
80 cm
57. Hová helyezzünk el egy harmadik töltést, hogy az egyensúlyban
legyen? Q1 = 2 ´10 -6 C Q2 = 5 ´10 -6 C
60 cm
58. Hová helyezzünk el egy harmadik töltést,
hogy az egyensúlyban legyen? Q1 = 2 ´10 -6 C Q2 = 4 ´10 -6 C
59. Hová helyezzünk el egy harmadik töltést, hogy az egyensúlyban 1m
legyen? A töltés elõjelétõl függõen mondjuk meg milyen ez az egyen-
súlyi helyzet! Q1 = 3 ´10 -6 C Q2 = 2 ´10 -6 C
60. Hová helyezzünk el egy harmadik töltést, hogy az egyensúlyban 1,2 m

Q1 = -5 ´10 -6 C Q2 = -3 ´10 -6 C
súlyi helyzet!
40 cm
61. Hová helyezzünk el egy harmadik töltést,
hogy az egyensúlyban legyen? Q1 = 2 ´10 -6 C Q2 = -3 ´10 -6 C
62. Hová helyezzünk el egy harmadik töltést, hogy az egyensúlyban 50 cm

Q1 = 2 ´10 -6 C Q2 = -10-5 C
súlyi helyzet!
- 30 cm
63. Hol lehet a Q2 = 3 ´10 6 C töltés, ha a Q töltés
egyensúlyban van? Q1 = 2 ´10 -6 C Q
50 cm
-
64. Hol lehet a Q2 = -3 ´10 6 C töltés, ha a Q töltés egyensúlyban van?
Q1 = -4 ´10 -6 C Q
-6 50 cm
65. Hol lehet a Q2 = 2 ´10 C töltés, ha a Q töltés
egyensúlyban van? Q1 = -4 ´10 -6 C Q
30 cm
-6
66. Hol lehet a Q2 = -4 ´10 C töltés, ha a Q töltés egyensúlyban van?
Q1 = 10-5 C Q
67. Hová helyezzünk el egy harmadik töltést, hogy 30 cm
az egyensúlyban legyen?
Q 2Q
80 cm
68. Hová helyezzünk el egy harmadik töltést, hogy az egyensúlyban legyen?
30 cm Q 3Q
69. Hová helyezzünk el egy harmadik töltést, hogy
az egyensúlyban legyen? -Q 2Q
50 cm
70. Hová helyezzünk el egy harmadik töltést, hogy az egyensúlyban legyen?
3Q -2Q
50 cm
71. Hová helyezzünk el egy harmadik töltést, hogy
az egyensúlyban legyen? Q -Q
-7 -6
72. Egy 10 C és egy 3,6 ´10 C töltés egymástól 70 cm-re van. Hová és mekkora töltést kell
elhelyeznünk, hogy mindhárom töltés egyensúlyban legyen?
73. Három egyforma piciny fémgolyócskából kettõt feltöltöttünk, s az ábra 40 cm
szerint rögzítettünk. Ezután a harmadik, semleges golyót hozzáérin-
tettük a bal, majd a jobb oldali golyóhoz, aztán elhelyeztük a másik két Q1 = 6 ´10 -6 C Q2 = -10-6 C
gömb által meghatározott szakasz felezõpontjába. Mekkora erõ hat rá? Q1
74. Három pici töltést helyeztünk egy 25 cm oldalú egyenlõoldalú

háromszög csúcsaiba. A töltések között ható erõk páronként:
F12 = 50 N; F13 = 100 N; F23 = 150 N.
Mekkorák a töltések? Q2 Q3
75. Egy szabályos tetraéder csúcsaiba pontszerûnek tekinthetõ töltéseket helyeztünk el. A töltések között
ható erõk páronként: F12 = 60 N; F13 = 120 N; F23 = 180 N; F14 = 80 N. Mekkora F24, és F34?
9
Coulomb-törvény
76. 1,5 m hosszú szigetelõ fonálon közös pontba felfüggesztettünk két 5 g tömegû, 60
azonos töltésû piciny golyót. Mekkora a töltésük, ha a két fonal 60°-ot zár be? L L
77. 1 m hosszú szigetelõ fonálon közös pontba Q Q

-
felfüggesztettünk két, 3 ´10 6 C töltésû kis golyót.
Mekkora a tömegük, ha a két fonál derékszöget L L
zár be?
Q Q
78. Azonos hosszúságú szigetelõ fonalakon közös pontba felfüggesztettünk két, 60

- L L
2 ´10 6 C töltésû, 3 g tömegû kis golyót. Milyen hosszúak a fonalak, ha egymással
60°-ot zárnak be?
Q Q
79. 30 illetve 40 cm hosszú szigetelõ fonalakon fel-
függesztettünk két apró, azonos töltéssel ellátott
golyócskát. A golyók éppen azonos szintbe állnak be. 40 cm 30 cm
A bal oldali tömege 2,25g. Mekkora a golyócskák töl-
Q 2Q
tése, és mekkora a jobb oldali tömege?
-
80. 40 cm hosszú szigetelõ fonalakon felfüggesztettünk egy Q2 = 4 ´10 6 C
40 cm
töltésû pici golyót. A felfüggesztési pont alatt 50 cm-rel rögzítettünk egy
- 50 cm
Q1 = 10 6 C töltést. Ennek következtében Q2 az ábra szerint állapodott meg.
Mekkora a Q2 töltésû golyócska tömege? Q2
Q1
81. Mekkora elektromos erõ hat az egyes tölté- 80 cm
sekre, ha olajban vannak?
Az olaj dielektromos állandója 2. Q1 = 2 ´10 -6 C Q2 = 5 ´10 -6 C
82. Egy bizonyos folyadékba merítve két töltést, a közöttük ható elektromos erõ 40 %-kal kisebb, mint
vákuumban. Mekkora a folyadék dielektromos állandója?
83. Két azonos méretû és tömegû pici, elektromosan töltött golyócskát azonos hosz- a
szúságú fonalakkal közös pontban függesztettünk fel. Az ábra szerint egyen-
súlyba került rendszert olajba merítettük, ám a fonalak szöge egyensúly esetén itt L L
is ugyanakkora. Mekkora a golyók anyagának sûrûsége?
Az olaj sûrûsége 800 kg/m3, dielektromos állandója 2. Q Q
84. Két pici, egyforma töltésû egyforma fémgolyót azonos 1 m hosszúságú szigetelõ fonalalon közös
pontban függesztettünk fel. A golyók megegyezõ elõjelû töltéseik hatására egymástól 1 m távolságra
eltávolodnak. Az egyik golyócskáról a töltést elvezetjük. Mi történik ezután?
Q1 30 cm
-
85. A Q1 = 5 ´10 6 C töltéstõl jobbra van egy ismeretlen Q töltés, alatta pedig Q
-
egy Q2 = 3 ´10 6 C nagyságú töltés. 16 cm
Mekkora Q, ha a Q2-re ható elektromos erõ iránya vízszintes?
Q2
- -
86. Drótból készült félkör átmérõjének végpontjaiban 2 ´10 6 C illetve 10 6 C Q
nagyságú pontszerû töltések vannak. A dróton súrlódásmentesen csúszhat
egy pontszerû pozitív Q töltés. Mekkora a szögnél lesz a Q töltés egyen-
súlyi helyzetben? Milyen egyensúlyi helyzet ez? a
Q1 Q2
10
Coulomb-törvény
- 40 cm
87. Egy 1 g tömegû piciny golyóra 2´10 7 C töltést vittünk.
Mekkora töltést kell vinnünk egy 10 cm sugarú, vékony vezetõbõl készült,
vízszintesen álló, rögzített gyûrûre, hogy a golyó a gyûrû közepe alatt
7,1 cm-rel lebegjen? Q1 = 2 ´10 -6 C
88. 2,55 m hosszú fonalakon közös pontba 5 g tömegû apró

golyócskákat felfüggesztettünk fel. A golyócskák mindegyi-
kének töltése azonos.
Mekkora ez a töltés, ha a három golyócska és a felfüggesztési
pont egy szabályos tetraédert alkot?
Q2 = 2 ´10 -6 C
89. Egy vékony, függõleges, 1 m hosszú szigetelõ rúdra felfûztünk egy ismeret-
len tömegû, kis méretû Q töltést, tetején és alján pedig rögzítettünk egy Q1,
illetve Q2 pici töltést (ábra). A könnyen mozgó test az alsó töltés felett 1m
0,4 m-rel került egyensúlyba. Hány °-kal kell megdönteni a rudat, hogy Q Q = 10 -6 C
éppen a rúd közepén állapodjon meg? 0,4 m
Q1 = 3 ´10 -6 C
-8
90. Két 5´10 C pontszerûnek tekinthetõ töltést rögzí- Q = -5´10 -8 C
tettük azonos magasságban, egymástól 10 cm-re.
Felettük 5 cm-rel az ábra szerint tartunk egy 5 cm
-5´10-8 C töltésû, 1 g tömegû pici testet. Mekkora
5 cm 5 cm
gyorsulással indul el a test, ha elengedjük?
-
Q1 = 5 ´10 8 C Q2 = 5 ´10 -8 C
11
Elektromos tér
-
1. 10000 N/C erõsségû térben mekkora erõ hat egy 2´10 6 C nagyságú töltésre?
-
2. 25000 N/C erõsségû térben mekkora erõ hat egy 10 5 C nagyságú töltésre?
-
3. 15000 N/C erõsségû vízszintes irányú térben mekkora erõ hat egy 2 g tömegû 3´10 6 C töltésû
olajcseppre? Mekkora vízszintes gyorsulást okoz ez?
4. 100 N/C erõsségû térben mekkora erõ hat egy elektronra? Mekkora gyorsulást okoz neki?
- -
Az elektron töltése -1,6 ´10 19 C, tömege 9,1´10 31 kg.
14
5. Mekkora az elektromos tér erõssége, ha egy elektron gyorsulása benne 2 ´10 m/s2.
-19 -31
Az elektron töltése -1,6 ´10 C, tömege 9,1´10 kg.
-
6. Egy 2´10 6 C töltésû 2 g tömegû olajcseppecske függõleges elektromos térben lebeg.
Mekkora a térerõsség?
-
7. Egy 3´10 6 C töltésû 3g tömegû olajcseppecske felfelé mutató 25000 N/C erõsségû elektromos térben
van. Merre és mekkora a gyorsulása?
8. Mekkora töltése van egy 0,2 mm sugarú gömb alakú olajcseppnek, ha egy lefelé mutató, 10 000 N/C
erõsségû térben lebeg? Az olaj sûrûsége 0,8 g/cm3.
9. Tegyük be a ponttöltések térerõsségei közé a megfelelõ relációsjelet!
a, Q1 < Q2 b, Q1 = Q2 c, Q1 < Q2 d, Q1 = 2Q2
r1 = r2 r1 < r 2 r1 > r2 r1 = 2r2
E1 ? E 2 E1 ? E 2 E1 ? E 2 E1 ? E 2
-6
10. Mekkora a térerõsség egy 3´10 C nagyságú ponttöltéstõl a, 1 m-re? b, 50 cm-re?
-
11. Mekkora a térerõsség egy 10 5 C nagyságú ponttöltéstõl a, 1 m-re? b, 30 cm-re?
-
12. Egy 4´10 6 C nagyságú ponttöltéstõl milyen távolságban lesz a térerõsség 100 000 N/C?
-5
13. Egy 10 C nagyságú ponttöltéstõl milyen távolságban lesz a térerõsség 20000 N/C?
14. Egy ponttöltéstõl 0,5 m távolságban a térerõsség 144 000 N/C.
Mekkora a töltés, ha a térerõsség a ponttöltés felé mutat?
15. Egy ponttöltéstõl 0,3 m távolságban a térerõsség 80 000 N/C.
Mekkora a töltés, ha a térerõsség a ponttöltéstõl elfelé mutat?
-
16. Mennyivel nagyobb a térerõsség egy 3´10 6 C nagyságú ponttöltéstõl 20 cm-re, mint 80 cm-re?
-
17. Mennyivel nagyobb a térerõsség egy 5´10 6 C nagyságú ponttöltéstõl 50 cm-re, mint 1 m-re?
18. Egy ponttöltéstõl 30 cm-re a térerõsség 50000 N/C.
Mennyivel kijjebb csökken a térerõsség 12 500 N/C-ra?
Mekkora a térerõsség a ponttöltéstõl 50 cm-re?
1,2 m
19. Mekkora a térerõsség a P pontban? 70 cm
Q1 = -5 ´10 -6 C P Q2 = -3 ´10 -6 C
60 cm
20. Mekkora a térerõsség a P pontban?
A pont éppen felezi a két töltés közötti távolságot. Q1 = 2 ´10 -6 C P Q2 = 4 ´10 -6 C
50 cm 40 cm
Q1 = 6 ´10 -6 C Q2 = 3 ´10 -6 C P
30 cm 40 cm
P Q1 = 5 ´10 -6 C Q2 = 2 ´10 -6 C
70 cm
Q1 = -5 ´10 -6 C P Q2 = 3 ´10-6 C
40 cm 30 cm
24. Mekkora a térerõsség a P pontban? Q1 = -5 ´10 -6 C Q2 = 5 ´10-6 C P
12
Térerõsség
50 cm 30 cm
Q1 = -5 ´10 -6 C Q2 = 3 ´10-6 C P
60 cm 30 cm
P Q1 = -5 ´10 -6 C Q2 = 4 ´10-6 C
1m 60 cm
Q1 = -8 ´10 -7 C Q2 = -3 ´10 -7 C P
Q2 = 2 ´10 -6 C

40 cm
Q1 = 3 ´10 -6 C P
Q1 = 3 ´10 -6 C
50 cm
P Q1 = -3 ´10-6 C
Q2 = -2 ´10 -6 C

80 cm
Q2 = -5 ´10 -6 C P
Q1 = 4 ´10 -6 C

80 cm
P Q2 = -10-5 C Q1 = -4 ´10 -6 C

1,2 m
Q1 = -6 ´10 -6 C P
P Q2 = 5 ´10 -6 C
1m
60 cm
Q1 = 10-5 C P
Q2 = 4 ´10 -6 C
1,5 m
34. Mekkora a térerõsség a P pontban? 1m
Q3 = -2 ´10 -6 C Q2 = 5 ´10 -6 C

1m 80 cm
Q1 = 4 ´10 -6 C P Q2 = 3 ´10 -6 C
Q3 = -2 ´10 -6 C

80 cm 30 cm
Q1 = -5 ´10-6 C P Q2 = 3 ´10 -6 C
Q4 = 5 mC
30 cm
37. Mekkora a térerõsség a P
Q3 = 2 mC
pontban?
30 cm
40 cm 40 cm
Q1 = 4 mC Q2 = -2 mC P
13
Térerõsség
60 cm 40 cm
38. A P pontban a térerõsség 148500 N/C jobbra.
Mekkora a Q2 töltés? Q1 = 4 ´10 -6 C Q2 P
60 cm
39. A P pontban a térerõsség 956 250 N/C balra. 40 cm
Mekkora a Q2 töltés?
Q1 = -5 ´10 -6 C P Q2
60 cm 40 cm
40. A P pontban a térerõsség 153125 N/C balra.
Mekkora a Q2 töltés? Q1 = 4 ´10 -6 C Q2 P
50 cm
41. A P pontban a térerõsség 100000 N/C 30 cm
balra. Mekkora a Q töltés? P
Q Q
60 cm
30 cm
42. A P pontban a térerõsség 250 000 N/C balra. Mekkorák a töltések?
Q P 2Q
80 cm
43. A P pontban a térerõsség 135000 N/C balra. 40 cm
Mekkorák a töltések?
-Q P 2Q
44. A P pontban a térerõsség 18000 N/C. Ha Q-t 50 cm-rel jobbra visszük (P r r

még mindig a két töltés közé esik), akkor a P pontban a térerõsség már P
Q 2Q
36000 N/C. Mekkorák a Q töltés és mekkora a kezdeti r távolság?
Q1 = 3 ´10 -6 C
45. Mekkora a Q2 töltés, ha a P pontban a térerõsség

50 cm
147200 N/C?
60 cm
P Q
Q2
50 cm
46. Mekkorák a töltések, ha a P pontban a térerõsség 40 250 N/C? 50 cm
2Q P
47. A P pontban a térerõsség 80000 N/C. Q
Mekkora lenne, ha az egyik töltést egy kétszer akkorára
cserélnénk? Mekkorára kellene cserélni, hogy a térerõs-
ség a duplájára nõjön?
Q P Q
- a a
48. Mekkora a térerõsség a P pontban? (Q = 3 ´10 6 C; a = 50 cm)
a/2 a/2
Q Q Q
P
49. Mekkora a térerõsség a P pontban? (Q = 4 mC; a = 40 cm) a a
a
Q P
50. Mekkora a térerõsség a P pontban (a szabályos háromszög közepén)? a P a
(Q = 0,2 mC; a = 30 cm) a
Q Q
51. Mekkora töltést helyezzünk a szabályos háromszög harmadik csúcsába, hogy a
közepén a térerõsség 0 legyen? (Q = 5 mC; a = 50 cm) a P a
Q Q a
Q Q
52. Mekkora a térerõsség a P pontban? (Q = 3 mC; a = 40 cm)
Q P
14
Térerõsség
53. Két azonos nagyságú töltést összekötõ szakasz, mint átmérõ fölé rajzolt félkör mely
pontjában a legkisebb a térerõsség? Mekkora az értéke és merre mutat?
-
Q = 2´10 7 C; d = 60 cm. Q d Q
54. Egy 5 cm hosszú acél lövedék 1 km/s sebességgel fába fúródik, s abban 20 cm-es lyukat fúrva egyen-
letesen lassulva megáll. Mekkora a lassulás során a lövedékben keletkezõ homogén elektromos tér
- -
erõssége? Az elektron töltése -1,6 ´10 19 C, tömege 9,1´10 31 kg.
-6
55. Egy 1 g tömegû, 10 C töltésû testecskét 1, 5 m hosszú szigetelõ fonálon felfüggesztünk, majd függõ-
leges, 5000 N/C erõsségû, lefelé mutató homogén elektromos térbe helyezzük.
Mekkora lesz az inga lengésideje? (g = 9,81 m/s2)
-
56. Egy 1 dkg tömegû, 3 ´10 6 C töltésû testecskét 1 m hosszú szigetelõ fonálon felfüggesztünk, majd
10000 N/C erõsségû, függõleges, felfelé mutató homogén elektromos térbe helyezzük.
Mekkora lesz az inga lengésideje? (g = 9,81 m/s2)
-
57. Egy 2 g tömegû, 2 ´10 6 C töltésû testecskét 2 m hosszú szigetelõ fonálon felfüggesztünk, majd
függõleges, homogén elektromos térbe helyezzük. Mekkora és milyen irányú a tér erõssége, ha az
inga másodpercingaként mûködik? (g = 9,81 m/s2)
-
58. Egy 0,5 g tömegû, 2 ´10 6 C töltésû testecskét szigetelõ fonálon felfüggesztünk, majd 1000 N/C erõs-
ségû, vízszintes homogén elektromos térbe helyezzük. Milyen szögbe áll be az inga? (g = 9,81 m/s2)
59. Mekkora lesz az elõzõ feladat 1 m hosszú ingájának lengésideje ebben az elektromos térben?
-
60. Egy 1 g tömegû, 10 6 C töltésû testecskét szigetelõ fonálon felfüggesztünk, majd vízszintes homogén
elektromos térbe helyezzük. Mekkora e tér térerõssége, ha a 1,5 m hosszú inga lengésideje 2 s?
(g = 9,81 m/s2)
61. Közös pontba L = 1 m hosszú, szigetelõ fonálon felfüggesztettünk két 1 g tömegû,
azonos töltéssel ellátott pici testet. A fonalak egyensúly esetén 60°-os szöget 60
zárnak be. Ezután az egész elrendezést függõlegesen felfelé mutató, homogén L L
elektromos térbe helyezzük. Ekkor a rendszer egyensúlya esetén a fonalak derék-
szöget zárnak be. Mekkora az elektromos tér térerõssége? Q Q
62. Közös pontba L = 1 m hosszú, szigetelõ fonálon felfüggesztettünk két 1 g tömegû,

azonos töltéssel ellátott pici testet. A fonalak egyensúly esetén 60°-os szöget 60
zárnak be. Ezután az egész elrendezést függõlegesen lefelé mutató, homogén L L
elektromos térbe helyezzük. Ekkor a fonalak által bezárt szög 45°.
Mekkora az elektromos tér térerõssége? Q Q
63. Közös pontba L = 1 m hosszú, szigetelõ fonálon felfüggesztettünk két 1,5 g 60 L

tömegû, azonos töltéssel ellátott pici testet, majd az egész elrendezést vízszintes,
L Q
homogén elektromos térbe helyeztük. Ekkor egyensúlyi helyzetben az egyik fonal
éppen függõleges, a másik 60°-ot zár be vele.
Mekkora testek töltése és mekkora a térerõsség?
Q
-
64. Egy 5 g tömegû, 2´10 6 C töltésû, kicsiny testet az ábrán látható módon fel- L L
függesztettünk. A két fonal síkjával párhuzamos elektromos tér erõssége
12500 N/C. Mekkora erõk hatnak az egyes fonalakban? Q
-
65. Egy 5 cm sugarú fémgömbre 2´10 7 C vittünk. Hány erõvonal indul ki belõle?
Mekkora a térerõsség a felszínén? Mekkora a felületén a töltéssûrûség?
66. Egy 3 cm sugarú fémgömre töltést vittünk, aminek hatására tõle 40 cm-re a térerõsség 1250 N/C.
Mekkora töltéssûrûség a felszínén?
67. Egy 10 cm átmérõjû fémgömböt elektromosan feltöltöttünk, ezért tõle 1 m-re az elektromos tér-
erõsség 4500 N/C. Hány erõvonal indul ki a gömb 1 cm2-es felületérõl?
15
Térerõsség
-
68. Egy elektromosan feltöltött rézgömb felületi töltéssûrûsége 3,54´10 9 C/cm2. A gömb közepétõl
50 cm-re a térerõsség 3600 N/C.
Mekkora a gömb átmérõje? Mekkora a térerõsség a gömb közepétõl 1 cm-re?
69. Egy henger alap- és fedõlapjából egyaránt 400-400, palástjából 800 erõvonal indul ki.
Mekkora a henger töltése?
70. Homogén elektromos térben az erõvonalakkal 60°-os szöget bezáró 20 cm sugarú, kör alakú felületen
1000 erõvonal halad át. Mekkora a térerõsség?
d
71. Az ábrán látható, egymástól d = 20 cm-re lévõ fémlapok közötti homogén
elektromos térbe, a lemezek között félúton, a térre merõlegesen belövünk egy
106 m/s sebességû elektront. Az elektron a tér hatására éppen elkerüli a h
h = 10 cm széles lemez szélét (ábra). Mekkora a térerõsség a lemezek között? v 0
- -
d
72. Az ábrán látható fémlapok közötti homogén elektromos térbe, a lemezek
között félúton, a térre merõlegesen belövünk egy 2´106 m/s sebességû
elektront. Az elektron az 1000 N/C erõsségû tér hatására éppen elkerüli a h = 8 h
cm széles lemez szélét (ábra). Mekkora a lemezek d távolsága? v0
- -
73. Az ábrán látható, egymástól d = 30 cm-re lévõ fémlapok közötti 500 N/C d
erõsségû homogén elektromos térbe a negatív töltésû lemeznél a térre merõle-
gesen belövünk egy elektront. Az elektron a tér hatására éppen elkerüli a h
h = 10 cm széles lemez szélét (ábra). Mekkora sebességgel lõttük be az
- - v0
elektront? Az elektron töltése -1,6 ´10 19 C, tömege 9,1´10 31 kg.
d
74. Az ábrán látható, egymástól d = 15 cm-re lévõ fémlapok közötti 800 N/C
gesen belövünk egy 2´106 m/s sebességû elektront. h
Elkerüli-e az elektron a másik h = 7 cm széles lemezt, vagy beleütközik? v0
- -
75. Az ábrán látható, egymástól d = 15 cm-re lévõ fémlapok közötti homogén, d
1000 N/C térerõsségû elektromos térbe a negatív töltésû lemeznél belövünk
egy elektront 5´106 m/s sebességgel az ábrán látható módon. v0
Mekkora sebességgel ér az elektron a másik lemezhez?

- -
d
76. Egymástól d = 20 cm-re lévõ fémlapok közötti homogén elektromos térbe a
negatív töltésû lemeznél belövünk egy elektront 3´106 m/s sebességgel az
v0
ábrán látható módon. Mekkora a térerõsség, ha az elektron kétszer akkora
sebességgel ér a másik lemezhez?
- -
77. Egymástól d = 10 cm-re lévõ fémlapok közötti, 500 N/C térerõsségû homogén d
elektromos térbe a pozitív töltésû lemeznél belövünk egy elektront az ábrán
látható módon. v0
Legalább mekkora legyen kezdeti sebessége, hogy elérjen a másik lemezhez?
- -
78. Két fémlap közötti 2000 N/C térerõsségû homogén elektromos térbe a
lemezek között félúton, a térre merõlegesen 4 m/s sebességgel belövünk egy
-
4 ´10 7 C töltésû 1 g tömegû olajcseppecskét az ábrán látható módon (felül-
nézet). Hol lesz 1 másodperc múlva? (Ez idõ alatt nem ütközik lemezbe, és v0
nem hagyja el a teret!)
16
Térerõsség
d
79. Az ábrán látható, egymástól d = 40 cm-re lévõ fémlapok közötti 2000 N/C
gesen 4 m/s sebességgel belövünk egy 2 g tömegû olajcseppet az ábrán látható h
módon (felülnézet). A cseppecske a tér hatására éppen elkerüli a h = 15 cm v
0
széles lemez szélét. Mekkora volt a cseppecske töltése?
80. Mi a kapcsolat az elektromos térerõsség és az elektromos erõvonalak között?
81. Metszhetik-e egymást az elektromos erõvonalak?
82. Hogyan állíthatunk elõ homogén elektromos teret?
83. Hány erõvonal indul ki Q nagyságú töltésbõl (vagy fut be)? (Gauss-tétel)
84. Elõfordulhat-e- hogy az adott felületen a Gauss-tétel szerint áthaladó erõvonalak száma 0, s a felületet
mégis metszik erõvonalak?
85. Mit nevezünk csúcshatásnak és miért lép fel?
86. Mondjunk példákat a csúcshatás fellépésére! (Kísérletek, jelenségek)
87. Hogyan mûködik a Segner-kerék?
88. Hogyan mûködik a Van de Graaf-generátor?
17
Az elektromos tér munkája, feszültség
-
1. Homogén térben az elektromos térerõsség 3´105 N/C, s egy 2´10 7 C nagyságú töltés a térerõsség
irányába mozog. Mekkora munkát végez rajta a tér 20 cm-es úton?
-
2. Homogén térben az elektromos térerõsség 2´104 N/C, s egy 4´10 6 C nagyságú töltés a térerõsség
irányába mozog. Mekkora munkát végez rajta a tér 10 cm-es úton?
-
3. Homogén térben az elektromos térerõsség 5´104 N/C, s egy 8´10 7 C nagyságú töltés a térerõsséggel
ellentétes irányba mozog. Mekkora munkát végez rajta a tér 30 cm-es úton?
-
4. Homogén elektromos térben egy 5´10 7 C nagyságú töltés a térerõsség irányába mozog.
Mekkora a térerõsség, ha a tér 0,02 J munkát végez rajta 20 cm-es úton?
-
5. Homogén elektromos térben egy 2´10 6 C nagyságú töltés a térerõsséggel ellentétes irányba mozog.
-
Mekkora a térerõsség, ha a tér 0,01 J munkát végez rajta 40 cm-es úton?
6. Homogén térben az elektromos térerõsség 8´104 N/C, s egy töltés a térerõsség irányába mozog.
Mekkora a töltés, ha a tér 2 J munkát végez rajta 25 cm-es úton?
7. Homogén térben az elektromos térerõsség 104 N/C, s egy töltés a térerõsséggel ellentétes irányba
mozog. Mekkora a töltés, ha a tér 0,5 J munkát végez rajta 10 cm-es úton?
8. Homogén térben az elektromos térerõsség 2´104 N/C, s a térben egy töltés mozog egyenes vonalban.
Hogyan mozog, ha a tér által rajta végzett munka 0, miközben a töltés 15 cm-t tett meg?
Mekkora lenne a végzett munka, ha a töltés ugyanebbe az irányba még 10 cm-t tenne meg?
-
9. Homogén térben az elektromos térerõsség 104 N/C, s a térben egy 2´10 6 C töltés mozog az erõvo-
nalakkal 30°-ot bezáróan. Mekkora munkát végez rajta a tér ha 80 cm-t tesz meg?
-
10. Homogén térben az elektromos térerõsség 105 N/C, s egy 5´10 6 C nagyságú, 2 g tömegû töltés a
térerõsség irányába mozog. Mekkora sebességre gyorsul 50 cm úton, ha álló helyzetbõl indult?
-
11. Homogén térben az elektromos térerõsség 5´104 N/C, s egy 2´10 6 C nagyságú, 1 g tömegû töltés a
-
12. Homogén térben az elektromos térerõsség 30000 N/C, s egy 3´10 6 C nagyságú, 2 g tömegû töltés a
Mekkora a gyorsulása?
-
13. Egy 3 g tömegû, 4´10 6 C töltésû cseppecske 40000 N/C erõsségû térben, álló helyzetbõl 3 m/s sebes-
ségre gyorsult. Mekkora úton?
14. Homogén 1000 N/C erõsségû térben egy elektron álló helyzetbõl indulva mozog a tér hatására.
Mekkora munkát végez rajta a tér 0,1 m út megtétele alatt? Mekkora sebességet ér el eddigre az
- -
elektron? Mekkora a gyorsulása? Az elektron töltése -1,6 ´10 19 C, tömege 9,1´10 31 kg.
15. Elektromos térben egy elektron álló helyzetbõl indulva mozgott a tér hatására, s 5 cm úton 100 km/s
sebességet ért el. Mekkora volt a homogén tér erõssége?
- -
16. Az elektromos tér két pontja között a feszültség 1,5 V.
Mekkora töltés mozgott a két pont között, ha rajta a tér 7,5 J munkát végzett?
17. Az elektromos tér két pontja között a feszültség 20 V. Mekkora töltés mozgott a két pont között, ha
rajta a tér 0,5 J munkát végzett? Hány elektront jelent ez?
18. Az A és B pontok távolsága 25 cm, köztük a feszültség 500 V.
Mekkora a térerõsség, ha a tér homogén?
-
A két pont között 10 6 C töltés, mozgott. Mekkora munkát végzett rajta a tér?
19. A homogén, 10000 N/C erõsségû elektromos tér két pontja között a távolság 20 cm. A két pont között
-
2´10 5 C töltésû pici test mozgott.
Mekkora a feszültség a két pont között, és mekkora munkát végzett a tér a testen?
20. Homogén, 8000 V/m erõsségû elektromos tér két egy erõvonalon lévõ pontja között a feszültség
-
640 V. A két pont között 4´10 4 C töltés mozgott.
Milyen messze van egymástól a két pont? Mekkora munkát végzett a töltésen a tér?
18
Feszültség
-
21. Homogén elektromos tér két, egymástól 15 cm-re lévõ pontja között 5´10 6 C töltés mozgott. A tér
eközben 0,015 J munkát végzett rajta. Mekkora a feszültség a két pont között, és milyen erõs a tér?
-
22. Homogén, 5000 V/m erõsségû elektromos tér két pontja között 5´10 3 C töltés mozgott, s ezalatt a tér
1,25 J munkát végzett rajta. Mekkora a feszültség a két pont között, s milyen messze van egymástól a
két pont?
-
23. Homogén térben 10 5 C töltés mozgott 30 cm-t a tér irányába.
Mekkora munkát végzett rajta a tér, ha a feszültség cm-enként 25 V?
-
24. Homogén térben 3´10 4 C töltés mozgott 20 cm-t a térrel szemben.
Mekkora munkát végzett rajta a tér, ha a feszültség cm-enként 10 V?
-
25. Homogén térben 2´10 5 C töltés mozog. Mekkora erõ hat rá, ha a feszültség cm-enként 30 V a tér-
erõsség irányába?
-
26. Egy 0,02 g tömegû, 10 6 C töltésû cseppecske mozog két pont között, melyek között 1200 V a feszült-
ség. Mekkora sebességet ér el, ha álló helyzetbõl indult?
-
27. Egy 0,5 g tömegû, 2´10 6 C töltésû test mozog két pont között, melyek között 500 V a feszültség.
Mekkora sebességet ér el, ha álló helyzetbõl indult?
-
28. Egy 4´10 7 C töltésû testecske mozog két pont között, melyek között 80 V a feszültség.
Álló helyzetbõl indulva 0,4 m/s sebességre gyorsult. Mekkora a tömege?
-
29. Egy 3´10 6 C töltésû testecske mozog két pont között, melyek között a feszültség 200 V.
Álló helyzetbõl indulva 2 m/s sebességre gyorsult. Mekkora a tömege?
-
30. Egy 4´10 6 C töltésû, 1 g tömegû test mozog álló helyzetbõl indulva két pont között, s ennek hatására
2 m/s sebességre gyorsult. Mekkora a feszültség a két pont között?
-
31. Egy 5´10 7 C töltésû, 0,1 g tömegû test mozog álló helyzetbõl indulva két pont között, s ennek
hatására 20 cm/s sebességre gyorsult. Mekkora a feszültség a két pont között?
32. Mekkora sebességre gyorsul egy elektron álló helyzetbõl indulva 1 V feszültség befutása után?
- -
33. Hány V feszültség gyorsította az álló helyzetbõl induló elektront, ha 10 000 km/s sebességre gyorsult?
- -
34. Egy álló helyzetbõl induló töltött test U feszültség befutása után v sebességre gyorsult.
Hányszor nagyobb feszültséget kell befutnia, hogy sebessége 4-szer nagyobb legyen?
35. Egy álló helyzetbõl induló töltött test U feszültség befutása után v sebességre gyorsult.
Hányszor nagyobb lesz a sebessége, ha 4-szer akkora feszültséget fut be?
-
36. Homogén, 2500 N/C erõsségû térben 35 cm-t fut be egy 0,1 g tömegû, 10 5 C töltésû, álló helyzetbõl
induló olajcsepp. Mekkora a feszültség a két pont között? Mekkora sebességet ér el a csepp?
Mennyi idõ alatt teszi meg az utat?
-
37. Homogén térben 20 cm-t fut be egy 0,5 g tömegû, 4´10 6 C töltésû, álló helyzetbõl induló olajcsepp, s
ettõl 2 m/s sebességre gyorsul. Mekkora a feszültség a két pont között? Mekkora a térerõsség?
-
38. Homogén térben 16 cm-t fut be 2 s alatt egy 1 g tömegû, 6´10 6 C töltésû, álló helyzetbõl induló pici
test. Mekkora a feszültség a két pont között? Mekkora a térerõsség?
-
39. Homogén térben egy 1 g tömegû, 5´10 6 C töltésû, álló helyzetbõl induló pici test 4 m/s sebességre
gyorsul 0,2 s alatt. Mekkora a feszültség a két pont között? Mekkora a térerõsség?
40. Álló helyzetbõl induló elektron 20 cm úton 100 V feszültséget fut be.
- -
Mennyi idõ alatt? Az elektron töltése -1,6 ´10 19 C, tömege 9,1´10 31 kg.
-
41. Álló helyzetbõl induló elektron 10 V feszültséget fut be 10 8 s alatt.
- -
Mekkora az elektromos tér erõssége? Az elektron töltése 1,6 ´10 19 C, tömege 9,1´10 31 kg.
-
-
42. Egy 10 5 C töltésû, álló helyzetbõl induló kis test miközben befut 500 V-nyi feszültséget, 10 m/s
sebességre gyorsul. Mekkora a térerõsség, ha ez 0,2 másodpercig tartott? Mekkora a test tömege?
43. Egy 0,05 g tömegû, álló helyzetbõl induló olajcsepp 200 V feszültséget fut be 0,4 s alatt. A homogén
tér erõssége 1000 V/m. Mekkora a csepp töltése?
19
Feszültség
44. Egy 0,2 g tömegû, álló helyzetbõl induló olajcsepp 1000 V feszültséget futott be 0,5 s alatt, miközben
0,001 N erõ hatott rá. Mekkora volt a töltése?
45. Egy olajcsepp fajlagos töltése 0,005 C/kg. Mekkora sebességre gyorsul 100 V befutása esetén, ha álló
helyzetbõl indul?
46. Egy test fajlagos töltése 0,003 C/kg. Mekkora sebességre gyorsul 400 V befutása esetén, ha álló
helyzetbõl indul? Mekkora a homogén tér erõssége, ha ez 1 s alatt zajlik le?
47. Egy kicsiny test álló helyzetbõl indult, s 50 V feszültség befutása után 0,5 m/s sebességre gyorsult.
Mekkora volt a fajlagos töltése?
48. Ugyanazon feszültség befutása esetén hányszor nagyobb sebességre tesz szert egy elektron, mint egy
proton, ha mindkettõ álló helyzetbõl indult? A proton tömege kb. 1850-szer nagyobb az elektronénál,
miközben töltésük (elõjeltõl eltekintve) azonos. (Az elektront ellenkezõ irányban kell futtatnunk a
téren át!)
49. Egy álló helyzetbõl induló test 500 V feszültséget fut be 1 s alatt. A homogén tér erõssége 1000 V/m.
Mekkora a csepp fajlagos töltése?
50. Mekkora feszültséget fut be egy 0,5 m/s sebességgel az erõvonalakkal szemben haladó, 1 g tömegû,
-
10 6 C töltésû test mire megáll? Mekkora utat tesz meg az 1000 V/m erõsségû elektromos térben?
51. Mekkora feszültséget fut be egy 2 m/s sebességgel az erõvonalakkal szemben haladó 0,1 g tömegû,
-
5´10 7 C töltésû test mire megáll? Mekkora utat tesz meg az 400 N/C erõsségû elektromos térben?
52. Mekkora sebességgel lõjünk a homogén térrel szembe egy elektront, hogy át tudjon futni a 10 V-os
- -
ellentéren? Az elektron töltése -1,6 ´10 19 C, tömege 9,1´10 31 kg.
53. Az ábrán látható párhuzamos fémlemezek távolsága 15 cm. Mekkora feszült-
séget kapcsoljunk a lemezekre, hogy a közöttük kialakuló homogén elektromos
-
térben az oda bejuttatott -2´10 7 C töltésû, 0,05 g tömegû olajcsepp éppen
lebegjen?
54. Az ábrán látható párhuzamos fémlemezek távolsága
10 cm. Ha a lemezekre 200 V feszültséget kapcsolunk,
akkor az oda bejuttatott 0,04 g tömegû olajcsepp éppen
lebeg. Mekkora a töltése?
55. Az ábrán látható párhuzamos fémlemezek távolsága 5 cm. Ha a lemezekre 50 V
feszültséget kapcsolunk, akkor az oda bekerült 0,002 g tömegû töltött olajcsepp
éppen lebeg. Hány elektron került rá többletként?
56. Az ábrán látható párhuzamos fémlemezek távolsága
10 cm. A lemezekre 200 V feszültséget kapcsoltunk.
A bejuttatott 0,04 g tömegû testecske töltése
- -
a, 10 7 C b, 5´10 7 C
Merre és mekkora a gyorsulása az egyes esetekben*?
57. Az ábrán látható párhuzamos fémlemezek távolsága 12 cm. Ha a lemezekre
150 V feszültséget kapcsolunk, akkor az oda bejuttatott 0,001 g tömegû olaj-
csepp gyorsulása 4 m/s2 a, felfelé b, lefelé.
Mekkora a csepp töltése az egyes esetekben*?
58. Az ábrán látható párhuzamos fémlemezek távolsága 5 cm.
Ha a lemezekre 80 V feszültséget kapcsolunk, akkor az oda
bejuttatott 0,05 g tömegû töltött olajcsepp éppen lebeg.
Mekkora a csepp gyorsulása és merre, ha a rákapcsolt
feszültség a, 160 V b, 40 V c, -80 V*?
100 V feszültséget kapcsolunk, akkor az oda 5 cm magasságba bejuttatott 0,04 g
tömegû olajcsepp éppen lebeg. Mennyi idõ alatt ér valamelyik lemezhez a csepp,
ha a, 120 V b, 90 V c, -10 V a rákapcsolt feszültség*?
* (A légellenállástól most tekintsünk el!)
20
Feszültség

200 V feszültséget kapcsolunk, akkor az oda bejuttatott 0,04 g tömegû töltött
olajcsepp éppen lebeg. Mekkora lesz a csepp gyorsulása, ha változatlan feszült-
ség mellett a lemezeket 20 cm-re távolítjuk egymástól*?
61. Az ábrán látható párhuzamos fémlemezek távolsága 8 cm. Ha a lemezekre 100 V
feszültséget kapcsolunk, akkor az oda bejuttatott 0,005 g tömegû pici töltött test
gyorsulása felfelé 5 m/s2.
a, Mennyire mozgassuk el a felsõ lemezt, hogy a test ne gyorsuljon?
b,Mennyire mozdítsuk el, hogy a test gyorsulása lefelé legyen 5 m/s2*?
62. Az ábrán látható párhuzamos fémlemezek távolsága 16 cm. A lemezekre 120 V
feszültséget kapcsoltunk. A lemezek között egy olajcsepp lebeg. Merre és mek-
kora lesz az olajcsepp gyorsulása, ha a, a lemezekre 150 V-ot kapcsolunk?
b, a lemezek közötti távolságot 20 cm-re növeljük*?
63. Az ábrán látható párhuzamos fémlemezek távolsága 12 cm.
A lemezekre 120 V feszültséget kapcsoltunk. A lemezek
között egy olajcsepp lebeg. Mekkora a fajlagos töltése?
64. Az ábrán látható párhuzamos fémlemezek távolsága 16 cm. A lemezek között

lebegõ pici test fajlagos töltése 0,004 C/kg. Mekkora a lemezekre kapcsolt
feszültség? Merre és mekkora lesz a test gyorsulása, ha a lemezek közötti
távolságot 12 cm-re csökkentjük*?
65. Az ábrán látható párhuzamos fémlemezek között egy
töltött olajcsepp lebeg. Merre és mekkora lesz a test
gyorsulása, ha a lemezek közötti távolságot
a, felére csökkentjük? b, 25 %-kal növeljük*?
66. Az ábrán látható párhuzamos fémlemezek között egy töltött olajcsepp lebeg.
Ha a lemezeket 4 cm-rel közelebb vinnénk egymáshoz, akkor a csepp gyorsulása
2,5 m/s2 lenne. Hogyan kellene elmozdítanunk a lemezeket egymáshoz képest,
hogy a csepp gyorsulása ellenkezõ irányba legyen 2,5 m/s2?
Mekkora csepp fajlagos töltése, ha a lemezekre kapcsolt feszültség 50 V*?
67. Az ábrán látható párhuzamos fémlemezek távolsága 30 cm. Közöttük a feszült-
ség 40 V. A felsõ lemeznél , úgy, hogy még éppen nem ér hozzá, egy töltött kis
test lebeg. A feszültség hirtelen 30 V-ra csökken. Mennyi idõ alatt esik a test az
alsó lemezre? (A légellenállástól tekintsünk el!)
68. Az elõzõ feladatban amikor a test a lemezek közötti távolság feléhez ér, megnöveljük a feszültséget
úgy, hogy a test éppen megálljon az alsó lemezhez érve. Mekkora feszültséget alkalmaztunk*?
-
69. Egy 3 m/s sebességû, 0,5 g tömegû, 8´10 7 C töltésû test 5000 N/C erõsségû, sebességére merõleges
homogén térbe érkezik. Mekkora munkát végez a tér rajta 0,5 s alatt? Mekkora ekkorra a sebessége?
(A nehézségi erõt hagyjuk most figyelmen kívül!)
-
70. Egy 8 m/s sebességû, 0,05 g tömegû, 2´10 6 C töltésû test 500 N/C erõsségû, sebességére merõleges
homogén térbe érkezik. Mennyit mozdul az erõvonalak irányába, mire a sebessége megduplázódik?
(A nehézségi erõt hagyjuk most figyelmen kívül!)
-
71. Egy 5 m/s vízszintes sebességû, 0,5 g tömegû, 10 6 C töltésû test 5000 N/C erõsségû, sebességére
merõleges, szintén vízszintes homogén elektromos térbe érkezik.
Mekkora munkát végez rajta az elektromos tér 0,5 s alatt? Mekkora munkát végez rajta a nehézségi
erõ 0,5 s alatt? Mekkora lesz a sebessége 0,5 s múlva? (A nehézségi erõt is vegyük tekintetbe!)
-
72. Egy 2 m/s vízszintes sebességû, 0,08 g tömegû, 10 7 C töltésû test sebességére merõleges, szintén
vízszintes homogén elektromos térbe érkezik. Sebessége 0,2 s múlva 3 m/s-ra nõ. Mekkora az
elektromos tér térerõssége? (A nehézségi erõt is vegyük tekintetbe!)
* (A légellenállástól most tekintsünk el!)

21
Feszültség
73. Egy 0,008 C/kg fajlagos töltésû, 4 m/s vízszintes sebességû, test 1000 N/C erõsségû, sebességére
merõleges, szintén vízszintes homogén elektromos térbe érkezik. Hol lesz a beérkezési ponthoz
képest 0,5 s múlva? Mekkora lesz itt a sebessége? Milyen irányú itt a sebessége (a sebességvektor
koordinátáit adjuk meg!)? (A nehézségi erõt is vegyük tekintetbe!)
74. Egy 0,004 C/kg fajlagos töltésû, 4 m/s vízszintes sebességû, test 1250 N/C erõsségû, sebességére
merõleges, szintén vízszintes homogén elektromos térbe érkezik. Mennyi idõ alatt duplázódik meg a
sebessége? (A nehézségi erõt is vegyük tekintetbe!)
75. Az ábrán látható, egymástól 40 cm-re lévõ fémlapokra kapcsolt feszültség 40 V.
A lapok közötti homogén elektromos térbe arra merõlegesen 106 m/s sebességû
elektront lövünk be az ábrán látható módon (felülnézet). Mekkora munkát végez
rajta a tér, mire 10 cm-rel közelebb kerül a jobb oldali laphoz? Mekkora itt a v
- -
sebessége? Az elektron töltése -1,6 ´10 19 C, tömege 9,1´10 31 kg.
0
76. Az ábrán látható párhuzamos fémlapok közötti elektromos térbe arra merõle-
gesen egy elektront juttatunk be 2´106 m/s sebességgel közvetlenül a negatív
töltésû lemeznél. Mekkora sebességgel ér az elektron a másik laphoz, ha a
lemezek közötti feszültség 15 V? v
- - 0
gesen egy elektront juttatunk be 1000 km/s sebességgel közvetlenül a negatív
töltésû lemeznél. Mekkora feszültséget kapcsoltunk a lemezekre, ha az elektron
sebessége éppen megduplázódik, mire a másik lemezhez ér? v
- - 0
gesen egy elektront juttatunk be a negatív töltésû lemeznél. Az elektron sebessé-
ge éppen 2-szörösére nõ, mire a másik lemezhez ér.
Mekkora sebességgel érkezett a térbe, ha a lemezekre 25 V-ot kapcsoltunk? v
- - 0
79. Az ábrán látható fémlapok közötti elektromos térbe arra merõlegesen egy d
elektront juttatunk be 1500 km/s sebességgel éppen középen. A lemezek h
szélessége 15 cm. Az elektron éppen beleütközik a jobb oldali lemez szélébe. h
Mekkora d távolságban vannak egymástól a lemezek, ha a rájuk kapcsolt
- - v
feszültség 20 V? Az elektron töltése -1,6 ´10 19 C, tömege 9,1´10 31 kg. 0
80. Az ábrán látható, x = 10 cm széles fémlapok közötti térbe az egyik lemez

szélénél 45°-os szögben egy elektront lövünk 750 km/s sebességgel (a
sebességvektor az ábra síkjában van). Az elektron éppen a lemez másik d
széléhez érkezik. Mekkora feszültséget kapcsoltunk a lemezekre, ha az
elektron a lemezek közötti távolságnak pont a feléig jut el pályája során? a v0
x
81. Az ábrán felülnézetben látunk két párhuzamos, x2 = 20 cm széles fém-
lemezt egymástól d = 40 cm távolságban. Az egyik lemez síkjában a szélé-
tõl x1 = 10 cm-re egy elektront indítunk el 1000 km/s sebességgel, úgy, d
hogy az ábrán jelzett szögre a = 60° (a sebességvektor a lap síkjában van).
Az elektron a lemezek közötti elektromos teret elhagyva, a másik oldalon
az ábrán alul látható lemez síkját attól szintén x1 távolságban metszi.
a, Mennyi idõ alatt futotta végig az elektron a pályát? v 0
a
b, Mekkora feszültséget kapcsoltunk a lemezekre?
x1 x2 x1
c, Mekkora feszültség kellene ahhoz, hogy az elektron a lemezekkel
párhuzamosan távozzék a térbõl?
d, Mekkora sebességgel indítsuk az elektront ahhoz, hogy ugyanezt a pályát fussa be, ha a lemezekre
kapcsolt feszültség 39,4 V?
22
Feszültség
82. Az ábrán oldalnézetben látunk két-két egymással szemben

d
ugyanúgy elhelyezett egyforma fémlemezt, melyekre ugyanak-
kora feszültséget kapcsoltunk, és az ábra szerint helyeztünk el.
Az alsó lemezek síkjában, a jobb oldalitól x = 8 cm-re a szélétõl
egy elektront indítunk el 1500 km/s sebességgel, úgy, hogy az v0
a
ábrán jelzett szögre a = 60° (a sebességvektor a lap síkjában
van). Az elektron a lemezek közötti elektromos teret elhagyva, a x x x x
másik oldalon a bal oldali lemez síkját attól szintén x távolságban metszi.
Mekkora feszültséget kapcsoltunk a lemezekre, ha a jelzett d távolság 30 cm?
83. Az ábrán oldalnézetben látunk két párhuzamos, y = 20 cm magas fémlemezt
egymástól d = 30 cm távolságban, melyekre 150 V feszültséget kapcsoltunk.
A lemezek között félúton, éppen az elektromos tér szélénél beejtünk egy y
0,002 g tömegû olajcseppet. Milyen alakú pályán mozog a csepp? Mekkora a
töltése, ha éppen egy lemez alsó szélénél lép ki a lemezek közötti térbõl?
d
Mekkora itt a sebessége? (A nehézségi erõt is vegyük tekintetbe!)
84. Az ábrán oldalnézetben látunk két párhuzamos, y = 10 cm magas fémlemezt h

egymástól d = 20 cm távolságban. A lemezek között félúton, az elektromos tér
-
széle felett h = 10 cm-rõl beesik egy 0,001 g tömegû, 5´10 8 C töltésû
olajcsepp. Mekkora feszültséget kapcsoltunk a lemezekre, ha a csepp éppen y
egy lemez alsó szélénél lép ki az elektromos térbõl?
(A nehézségi erõt is vegyük tekintetbe!) d
85. Az ábrán látható, egymástól 20 cm-re lévõ fémlapokra

kapcsolt feszültség 200 V. A lemezek között félúton a térre
merõlegesen belövünk 30 cm/s vízszintes sebességgel egy
-
0,1 g tömegû 5´10 7 C töltésû kis testet (oldalnézet). Mennyi v0
idõ múlva éri el a test az alsó lemezt? Mekkora itt a
sebessége? (A nehézségi erõt is vegyük tekintetbe!)
86. Az ábrán látható, egymástól 30 cm-re lévõ fémlapokra kapcsolt feszültség 300 V.
A lemezek között félúton a térre merõlegesen belövünk 0,4 m/s vízszintes sebességgel
-
egy 0,2 g tömegû -10 5 C töltésû kis testet (oldalnézet). Mennyi idõ múlva éri el a test az v0
egyik lemezt? Mekkora itt a sebessége? (A nehézségi erõt is vegyük tekintetbe!)
87. Az ábrán látható, egymástól 40 cm-re lévõ fémlapokra kapcsolt

feszültség 500 V. A lemezek között félúton a térre merõlegesen 2 m/s
-
vízszintes sebességgel belövünk egy 0,05 g tömegû 2´10 7 C töltésû pici
testet (oldalnézet). Mennyi idõ múlva éri el a test az egyik lemezt? v0
Mekkora itt a sebessége? (A nehézségi erõt is vegyük tekintetbe!)
Hogyan kellene megváltoztatnnk a feszültséget, hogy a test ugyanolyan
sebességgel jusson a másik lemezhez?
23
Potenciál
1. Az A pont potenciálja 300 V, a B-é 250 V.
Mekkora az A pont feszültsége a B-hez képest? Mekkora a B pont feszültsége az A-hoz képest?
-
2. UA = 150 V; UB = 80 V. A két pont között 10 3 C töltés mozgott. Mekkora munkát végzett rajta a tér?
-
3. UA = 200 V; UB = 120 V. A két pont között 2´10 5 C töltés mozgott.
Mekkora munkát végzett rajta a tér?
4. Az A pont potenciálja 1250 V. Az A pontból a B-be 0,3 C töltés mozgott, s rajta a tér 150 J munkát
végzett. Mekkora a B pont potenciálja?
5. Az A pont potenciálja 250 V. Az A pontból a B-be 0,05 C töltés mozgott, s rajta a tér 20 J munkát
végzett. Mekkora a B pont potenciálja?
6. UA = 1500 V; UB = 1350 V. Az A-ból a B-be mozgó töltésen a tér -48 J munkát végzett.
Mekkora volt a töltés?
7. UA = 820 V; UB = 660 V. Az A-ból a B-be mozgó töltésen a tér 0,000032 J munkát végzett.
Mekkora volt a töltés?
8. Mit mondhatunk egy pozitív töltés mozgásáról, ha rajta a tér negatív munkát végez?
9. Mozgása közben egy negatív töltésen a tér pozitív munkát végzett. Mit mondhatunk a kezdõ és a
végpont potenciáljáról?
-
10. Mekkora a potenciál egy 2´10 6 C ponttöltéstõl 40 cm-re?
-
11. Mekkora a potenciál egy 4´10 7 C ponttöltéstõl 8 cm-re?
-5
12. Mekkora a potenciál egy -10 C ponttöltéstõl 2 m-re?
-
13. Egy 5´10 6 C ponttöltéstõl milyen távolságra 90000 V a potenciál?
-4
14. Egy 2´10 C ponttöltéstõl milyen távolságra 1800 000 V a potenciál?
-
15. Egy -8´10 6 C ponttöltéstõl milyen távolságra -60 000 V a potenciál?
16. Egy ponttöltéstõl 80 cm-re a potenciál 337,5 V. Mekkora a töltés?
17. Egy ponttöltéstõl 30 cm-re a potenciál -210000 V. Mekkora a töltés?
18. Egy ponttöltéstõl 50 cm-re a potenciál 540 000 V. Mekkora a potenciál tõle 1 m-re?
19. Egy ponttöltéstõl 25 cm-re a potenciál 50000 V. Mekkora a potenciál tõle 80 cm-re?
20. Egy ponttöltéstõl 2 m-re a potenciál -10 000 V. Mekkora a potenciál tõle 80 cm-re?
21. Egy ponttöltés terének egyik pontjában a potenciál 64 000 V. Mekkora a potenciál a ponttöltéstõl
a, 4-szer távolabb? b, fele olyan messze?
22. Egy ponttöltéstõl 50 cm-re a potenciál 200 000 V. Mekkora a potenciál tõle 20 cm-rel távolabb?
23. Egy ponttöltéstõl 30 cm-re a potenciál -30 000 V. Mekkora a potenciál tõle 40 cm-rel távolabb?
24. Egy ponttöltéstõl 40 cm-re a potenciál 90000 V. Mekkora a potenciál tõle 20 cm-rel
a, távolabb? b, közelebb?
25. Egy ponttöltéstõl 15 cm-re a potenciál 1200 000 V. Tõle milyen távolságban lesz a potenciál
a, 450000 V? b, 150 000 V?
26. Egy ponttöltéstõl 60 cm-re a potenciál 1800 000 V. Tõle milyen távolságban lesz a potenciál
a, 9-ed akkora? b, feleakkora? c, 4-szer akkora? d, dupla akkora?
27. Ponttöltés terének egyik pontjában a potenciál 200 000 V. Ha a ponttöltéstõl még 40 cm-t távolodunk,
akkor a potenciál már csak 50 000 V. Mekkora a töltés és milyen messze volt tõle az elsõ pont?
28. Ponttöltés terének egyik pontjában a potenciál 100 000 V. Ha a ponttöltéstõl még 80 cm-t távolodunk,
akkor a potenciál már csak 50 000 V. Mekkora a töltés és milyen messze volt tõle az elsõ pont?
29. Ponttöltés terének egyik pontjában a potenciál 200 000 V. Ha a ponttöltéshez 40 cm-t közeledünk,
akkor a potenciál 600 000 V-tal nõ. Mekkora a töltés és milyen messze volt tõle az elsõ pont?
30. Ponttöltés terének egyik pontjában a potenciál -80 000 V. Ha a ponttöltéstõl még 70 cm-t távolodunk,
akkor a potenciál 50 000 V-ot nõ. Mekkora a töltés és milyen messze volt tõle az elsõ pont?
24
Potenciál
-
31. Egy 20 cm átmérõjû fémgömbre 3´10 7 C töltést viszünk fel.
Ábrázoljuk a térerõsséget és a potenciált a gömb közepétõl való távolság függvényében!
-
32. Egy 10 cm átmérõjû fémgömbre 1,5´10 8 C töltést viszünk fel.
Ábrázoljuk a térerõsséget és a potenciált a gömb közepétõl való távolság függvényében!
33. Egy 10 cm sugarú rézgömb közepétõl 40 cm-re a potenciál 4500 V. Mekkora a rézgömb töltése?
Mekkora potenciálon van a rézgömb? Mekkora a térerõsség a felszínén?
34. Egy acélgömb felszínén a térerõsség 40000 N/C. A gömb potenciálja 6000 V.
Mekkora a gömb sugara, és töltése?
35. Legfeljebb mennyi töltést vihetünk fel egy 10 cm sugarú fémgömbre, ha a felszínén a térerõsség nem
haladhatja meg a 3 millió V/m-t (ekkor a levegõ már ionizálódik, s a töltést elvezeti)?
Mekkora e gömb potenciálja?
36. Egy 5 cm és egy 20 cm sugarú rézgömb mindegyikére annyi töltést juttattunk, hogy a felületi töltés-
-
sûrûségük (s) egyaránt 1,6´10 5 C/m2 lett.
Mekkora a térerõsség e gömbök közepétõl 50 cm-re? Mekkora itt a potenciál?
-
37. Egy 5 cm sugarú rézgolyóra 3´10 8 C töltést vittünk fel. E golyót koncentrikusan övez egy 20 cm
-
sugarú, vékonyfalú fémgömb. Erre szintén 3´10 8 C töltést vittünk fel.
Ábrázoljuk a térerõsséget és a potenciált a belsõ gömb közepétõl való távolság függvényében!
-
38. Egy 5 cm sugarú fémgolyóra 2´10 7 C töltést vittünk fel. E golyót koncentrikusan övez egy 15 cm
-
belsõ sugarú, 5 cm vastag falú fémgömbhéj. Erre szintén 2´10 7 C töltést vittünk fel.
Ábrázoljuk a térerõsséget és a potenciált a belsõ gömb közepétõl való távolság függvényében!
-
39. Egy 10 cm sugarú rézgolyóra 5´10 7 C töltést vittünk fel. E golyót koncentrikusan övez egy 20 cm
-
belsõ sugarú, 25 cm külsõ sugarú fémgömbhéj. Erre szintén 10 6 C töltést vittünk fel.
Mekkora a potenciálkülönbség a két fém között? Mekkora a külsõ fém potenciálja?
-
40. Egy 10 cm sugarú fémgolyóra 2´10 6 C töltést vittünk fel. E golyót koncentrikusan övez egy 20 cm
belsõ sugarú, 5 cm vastag falú fémgömbhéj, amelyet leföldeltünk. Ábrázoljuk a térerõsséget és a
potenciált a belsõ gömb közepétõl való távolság függvényében!
Mekkora a feszültség a két fém között?
41. Egy Van de Graaf-generátor 1,5 m átmérõjû gömbjét 2 perc alatt töltöttük fel 1 millió V feszültségre.
Mekkora átlagos teljesítményre volt ehhez szükség?
-
42. Egy 50 cm oldalú négyzet csúcsaiba 5´10 6 C nagyságú töltéseket helyeztünk.
Mekkora a potenciál a négyzet középpontjában?
43. Egy 40 cm oldalú négyzet azonos nagyságú töltéseket helyeztünk. A négyzet középpontjában a poten-
ciál 38184 V. Mekkora töltések vannak a négyzet csúcsaiban?
-
44. 60 cm oldalú szabályos háromszög csúcsaiba 4´10 5 C nagyságú töltéseket helyeztünk.
Mekkora a potenciál a háromszög középpontjában?
45. Egy 0,5 m oldalú szabályos háromszög csúcsaiba mekkora (azonos nagyságú) töltéseket helyezzünk,
hogy a középpontban a potenciál -106 V legyen?
P
1m
46. Mekkora a potenciál a P-vel jelzett pontban?
50 cm
Q2 = 4 ´10 -6 C
P Q1 = 10 -6 C
50 cm
47. Mekkora a potenciál a P-vel
jelzett pontban? 20 cm
Q2 = -6 ´10-7 C
Q1 = -10-6 C
P
50 cm
48. Mekkora a potenciál a P-vel jelzett pontban?
30 cm
Q1 = 2 ´10 -6 C
Q2 = -10-5 C
25
Potenciál
Q1 = 4 ´10-6 C P
49. A négy pont egy téglalapot alkot.
Mekkora a potenciál a P-vel jelzett pontban? 40 cm
80 cm
Q2 = -5 ´10-6 C Q3 = 2 ´10-6 C
P
60 cm
50. Mekkora a Q2 töltés, ha a potenciál a P pontban 90 000 V?
40 cm
Q1 = 3 ´10 -6 C
P Q2
51. Ha ott van a Q2 töltés, akkor a P pontban a 60 cm
potenciál éppen akkora, de ellentétes
elõjelû, mintha nincs ott. 40 cm
Q1 = 3 ´10 -6 C
Mekkora a Q2 töltés?
Q2
P
25 cm
52. A P pontban a potenciál 1620 000 V. Mekkora a Q töltés? 10 cm
2Q
P Q
r2
53. A P pontban a potenciál 150 000 V. 30 cm
Mekkora az r2 távolság? Q2 = 5 ´10-6 C
Q1 = 2 ´10-6 C
A Q2
54. Egy téglalap két átellenes csúcsába Q1 illetve Q2 töltéseket helyeztünk.
Ekkor a másik két csúcsban a potenciálok:
20 cm
UA = 288000 V és UB = 342000 V.
Mekkorák az egyes töltések? 50 cm
Q1 B
- -
55. Szabályos háromszög egyik csúcsában 3´10 6 C, másik csúcsában -2´10 6 C piciny töltés van.
Mekkora töltés került a harmadik csúcsba, ha a háromszög közepén a potenciál 0?
-
56. Mekkora a feszültség egy 5´10 6 C töltéstõl 20 cm-re illetve 1,2 m-re lévõ két pont között?
-
57. Mekkora a feszültség egy 2´10 6 C töltéstõl 50 cm-re illetve 80 cm-re lévõ két pont között?
-
58. Mekkora a feszültség egy -6´10 7 C töltéstõl 50 cm-re illetve 35 cm-re lévõ két pont között?
-7
59. Egy 9´10 C nagyságú töltéstõl 40 cm-re lévõ A pont és egy B pont között a feszültség 12150 V.
Milyen messze van A-tól a B pont, ha egy sugáron vannak?
-
60. Egy 2´10 6 C nagyságú töltéstõl 60 cm-re lévõ A pont és egy B pont között a feszültség 60 000 V.
Milyen messze van A-tól a B pont, ha egy sugáron vannak?
-
61. Egy 10 5 C nagyságú töltés terének két pontja az A és a B pont. Közöttük a feszültség 150000 V.
A B pont éppen kétszer olyan messze van a töltéstõl, mint A, ugyanazon a sugáron.
Mekkora a pontok távolsága a töltéstõl?
-
62. Egy 4´10 6 C nagyságú töltés terének két pontja az A és a B pont. Közöttük a feszültség 18000 V.
A B pont 25 %-kal messzebb van a töltéstõl, mint A, ugyanazon a sugáron.
Mekkora a pontok távolsága a töltéstõl?
-
63. Egy 2´10 6 C nagyságú töltés elektromos terében ugyanazon a sugáron egymástól 60 cm-re van az A
és a B pont. Közöttük a feszültség 67 500 V. Mekkora az AB szakasz felezõpontjának potenciálja?
1m 25 cm
64. Mekkora a feszültség az A és B pontok között? A 60 cm B
Q1 = 2 ´10-5 C Q2 = 8 ´10-6 C
26
Potenciál
80 cm 30 cm
65. Mekkora a feszültség az A és B 50 cm
A B
pontok között?
Q1 = 3 ´10-5 C Q2 = -8 ´10-6 C
A Q2 = 6 ´10-6 C
66. Mekkora a feszültség az A és B pontok között? 25 cm

60 cm
Q1 = 2 ´10-6 C B
A
67. Az egyes pontok távolsága a töltésektõl: B
rA1 = 50 cm; rA2 = 75 cm; rB1 = 90 cm; rB2 = 30 cm.
Mekkora a feszültség a két pont között?
Q1 = 2 ´10-5 C Q2 = 8 ´10-6 C
68. Az A és B pontok közötti 90 cm 40 cm
feszültség 154615 V.
Mekkorák az egyes tölté- A 60 cm B
sek? 2Q Q
80 cm 30 cm
69. Mekkorák az egyes töltések, ha az A és B pontok között a feszült- A 50 cm B
ség -68727 V? -Q Q
- -
70. Egy 3´10 6 C nagyságú töltéstõl 50 cm-re lévõ helytõl egy tõle 1 m-re lévõ helyig mozog egy 2´10 6 C
nagyságú töltés. Mekkora munkát végez rajta a tér?
- -
71. Egy 10 5 C nagyságú töltéstõl 30 cm-re lévõ helytõl egy tõle 1,2 m-re lévõ helyig mozog egy 5´10 7 C
-
72. Egy 7´10 6 C nagyságú töltéstõl 40 cm-re lévõ helytõl egy tõle 80 cm-re lévõ helyig mozgatunk egy
-6
-2´10 C nagyságú töltést. Mekkora munkát végez rajta a tér? Mennyi munkát végzünk?
- -
73. Egy -3´10 6 C nagyságú töltéstõl 60 cm-re lévõ helytõl egy tõle 40 cm-re lévõ helyig mozog egy 10 5 C
- -
74. Egy 4´10 6 C nagyságú töltéstõl 20 cm-re lévõ ponttól kifelé mozog egy 2´10 6 C nagyságú töltés, s
eközben az elektromos tér 0,216 J munkát végez rajta. Milyen távolságban lévõ pontig jut?
- -
75. Egy 8´10 6 C nagyságú töltéstõl 60 cm-re lévõ ponttól kifelé mozog egy 10 6 C nagyságú töltés, s
eközben az elektromos tér 0,54 J munkát végez rajta. Milyen távolságban lévõ pontig jut?
- -
76. Egy -7´10 6 C nagyságú töltéstõl 20 cm-re lévõ ponttól kifelé mozgatunk egyenletesen egy 2´10 5 C
nagyságú töltést, s eközben 4,725 J munkát végzünk rajta. Milyen távolságban lévõ pontig jut?
- -
77. Egy 3´10 7 C nagyságú töltéstõl 1,2 m-re lévõ pontból befelé mozog egy 2´10 6 C nagyságú töltés, s
eközben az elektromos tér -0,216 J munkát végez rajta. Milyen távolságban lévõ pontig jut?
- -
78. Egy 4´10 6 C nagyságú töltéstõl 75 cm-re lévõ ponttól egyenletesen befelé mozgatunk egy 2´10 6 C
nagyságú töltést, s eközben 0,11 J munkát végzünk rajta.. Milyen távolságban lévõ pontig jut?
-
79. Egy 3´10 6 C nagyságú töltéstõl 20 cm-re lévõ helytõl egy tõle 80 cm-re lévõ helyig mozgott egy
töltés, s eközben az elektromos tér 0,2025 J munkát végzett rajta. Mekkora volt a töltés?
-
80. Egy 2,5´10 6 C nagyságú töltéstõl 30 cm-re lévõ helytõl egy tõle 90 cm-re lévõ helyig mozgott egy
töltés, s eközben az elektromos tér 0,04 J munkát végzett rajta. Mekkora volt a töltés?
81. Az egyes pontok távolsága a töltésektõl: A
B
Mekkora munkát végez a tér egy az A pontból a B pontba mozgó
-
3´10 6 C nagyságú töltésen?
Q1 = 2 ´10-5 C Q2 = 8 ´10-6 C
* (A nehézségi erõt hagyjuk most figyelmen kívül!)
27
Potenciál
A Q2 = 6 ´10-6 C
82. Mekkora munkát végez a tér egy az A pontból
-
a B pontba mozgó 8´10 7 C nagyságú töltésen? 25 cm
60 cm
Q1 = 2 ´10-6 C B
83. Az egyes pontok ismert távolsága a töltésektõl: A

B
rA1 = 50 cm; rA2 = 70 cm; rB1 = 90 cm.
Milyen messze van B a Q2 töltéstõl, ha a tér által egy az A
pontból a B pontba mozgó töltésen végzett munka 0? Q1 = 2 ´10-5 C Q2 = 5 ´10-6 C
84. A pontok ismert távolsága a tölté-
A
sektõl:rA1 = 50 cm; rA2 = 50 cm;
rB1 = 30 cm. Milyen messze van B
B
a Q2 töltéstõl, ha a tér által egy az
A pontból a B pontba mozgó töl-
Q1 = 2 ´10-5 C Q2 = -5 ´10-6 C
tésen végzett munka 0? A
85. Az egyes pontok távolsága a töltésektõl: B
-
Miközben egy 2´10 6 C nagyságú töltés mozog a B pontból
az A-ba, a tér által végzett munka 0,246 J. Mekkora a Q2 töltés? Q1 = 4 ´10-6 C Q2
- -
86. Egy rögzített 3´10 6 C töltéstõl 50 cm távolságban elengedünk egy 2´10 6 C nagyságú, 0,5 g tömegû
töltést. Mekkora sebességet ér el, mire 1 m-re távolodik a rögzített töltéstõl*?
- -
87. Egy rögzített 5´10 6 C töltéstõl 80 cm távolságból álló helyzetbõl indul egy 10 6 C nagyságú, 2 g
tömegû töltés. Mekkora sebességet ér el, mire 2 m-re távolodik a rögzített töltéstõl*?
- -
88. Egy rögzített 6´10 6 C töltéstõl 40 cm távolságból álló helyzetbõl indul egy 3´10 6 C nagyságú töltés.
Mire 80 cm-re távolodik a rögzített töltéstõl, 10 m/s sebességre gyorsul. Mekkora a tömege*?
- -
89. Egy rögzített 10 5 C töltéstõl 30 cm távolságból álló helyzetbõl indul egy 2´10 7 C nagyságú töltés.
Mire 50 cm-re távolodik a rögzített töltéstõl, 5 m/s sebességre gyorsul. Mekkora a tömege*?
-
90. Egy rögzített 10 6 C töltéstõl 25 cm távolságban elengedünk egy 2,5 g tömegû töltést. Mire 80 cm-re
távolodik a rögzített töltéstõl, 15 m/s sebességre gyorsul. Mekkora a töltése*?
-
91. Egy rögzített 10 6 C töltéstõl 50 cm távolságban elengedünk egy 2 g tömegû töltést. Mire 1 m-re
távolodik a rögzített töltéstõl, 10 m/s sebességre gyorsul. Mekkora sebességre gyorsulna,
a, ha 2-szer akkora lenne a töltése? b, mire 2 m távolságba ér*?
-5 -
92. Egy rögzített 10 C töltéstõl bizonyos távolságból álló helyzetbõl indul egy 2´10 7 C nagyságú, 1 g
tömegû töltés. Mire 80 cm-re távolodik a rögzített töltéstõl, 5 m/s sebességre gyorsul. Honnan indult?
-
93. Egy rögzített 6´10 6 C töltéstõl 40 cm távolságból 10 m/s sebességgel indítunk a rögzített töltéstõl
-
elfelé egy 0,5 g tömegû, -2´10 6 C nagyságú töltést. Hol fog megállni*?
-
94. Egy rögzített 8´10 7 C töltéstõl 1 m távolságból 2 m/s sebességgel indítunk a rögzített töltés felé egy
-7
2´10 C nagyságú, 2 g tömegû töltést. Hol fog megállni*?
-
95. Egy rögzített 10 6 C töltéstõl 1 m távolságból 5 m/s sebességgel indítunk a rögzített töltés felé egy
-6
5´10 C nagyságú töltést. Mekkora a tömege, ha rögzített töltéstõl 40 cm-re áll meg*?
-
96. Egy rögzített 6´10 7 C töltéstõl 40 cm távolságból 10 m/s sebességgel indítunk a rögzített töltéstõl
-7
elfelé egy -10 C nagyságú töltést. Hol csökken a sebessége a felére*?
- -
97. Egy rögzített 5´10 6 C töltéstõl 30 cm távolságból 10 m/s sebességgel indítunk egy 4´10 6 C nagyságú,
2 g tömegû töltést a rögzített töltéstõl elfelé. Hol lesz a sebessége 20 m/s*?
- -
98. Egy rögzített 6´10 6 C töltéstõl 40 cm távolságból 10 m/s sebességgel indítunk egy 2´10 6 C nagyságú,
1 g tömegû töltést a rögzített töltéstõl elfelé. A rögzített töltéstõl milyen távolságban lesz a sebessége
kétszer akkora*?
28
Potenciál
-
99. Mekkora sebességgel kell indítanunk egy -2´10 6 C nagyságú, 1 g tömegû töltést egy rögzített
-
3´10 6 C töltéstõl 40 cm távolságból a rögzített töltéstõl elfelé, hogy végleg elhagyja azt?
- -
100. Egy rögzített 3´10 6 C töltéstõl 50 cm távolságból 10 m/s sebességgel indítunk egy 2´10 6 C
nagyságú, 2 g tömegû töltést a rögzített töltéstõl elfelé. Lesz-e olyan távolság ahol a sebessége az
eredeti duplája? Ha igen, milyen távolságban*?
40 cm 60 cm 25 cm
101. Az ábrán látható Q1 és Q2 töltések rögzítettek. Az A pontból
-
álló helyzetbõl indul egy 10 6 C nagyságú 1 g tömegû töltés. Q2 = 8 ´10-6 C A B
Mekkora sebességre tesz szert, mire a B-be ér*? Q1 = 2 ´10-5 C
-
102. Mekkora legyen egy proton sebessége, ha azt akarjuk, hogy 10 15 m-re közelítsen meg egy másik,
- -
álló, rögzített helyzetû protont? A proton töltése 1,6 ´10 19 C, tömege 1,67´10 27 kg.
103. Az ábrán látható töltések rögzítettek. Az A és B pontok a tölté- 150 cm
-
seket összekötõ szakasz harmadolópontjai. Egy 3´10 6 C nagysá-
gú, 1 g tömegû töltés a töltéseket összekötõ szakaszon mozoghat. A B
Ha e töltést az A pontból 5 m/s sebességgel indítjuk, akkor éppen 0 Q 2Q0
a B-ig jut. Mekkora Q0*?
104. Az ábrán látható Q1 és Q2 töltések rögzítettek. Az A és B 120 cm
pontok a Q1 és Q2 töltéseket összekötõ szakasz harmadoló-
pontjai. Az A pontból álló helyzetbõl mekkora sebességgel A B
induljon egy 10 6 C nagyságú 2 g tömegû töltés, hogy éppen Q1 = 6 ´10-6 C
-
Q2 = 10-5 C
megálljon mire B-be ér*?
A B
105. A rögzített Q1, és Q2, valamint az A és a B pont együtt téglalapot
-
alkotnak. Egy -2´10 6 C nagyságú, 4 g tömegû töltés az A pontból 40 cm
indul és az AB szakaszon mozoghat. Mekkora sebességgel ér B-be*? 50 cm
Q1 = 2 ´10-6 C Q2 = 6 ´10-6 C
-
106. Két 2 g tömegû és 3´10 6 C töltésû, kezdetben egymástól 20 cm-re álló testet elengedünk.
Mekkora lesz a sebességük, mire 80 cm-re távolodnak egymástól*?
-
107. Két 1 g tömegû, egymástól 2 m-re lévõ, 10 m/s sebességû, 4´10 6 C töltésû test egymás felé tart.
Mennyire közelítik meg egymást*?
- -
108. Egy 1 g tömegû, 10 6 C töltésû test 12 m/s sebességgel halad egy 2 g tömegû, 3´10 6 C töltésû,
kezdetben álló, nem rögzített, tõle 2 m-re lévõ testhez. Mennyire közelíti meg?
109. Az ábrán látható elrendezésben a 1. test 0,5 g tömegû és 90 cm
jobbra mozog 10 m/s sebességgel. A 2. test balra mozog,
sebessége 8 m/s, tömege 1 g.
Mennyire közelítik meg egymást? Q1 = 6 ´10-6 C Q2 = 3 ´10 -6 C
110. Egy hidrogénatommag (proton) 50 km/s sebességgel közelít egy tõle 20 cm távolságban lévõ,
kezdetben álló hidrogénatommaghoz. Mennyire közelíti meg?
- -
111. Egy kezdetben álló, 0,5 g tömegû, 5´10 7 C töltésû testtõl 50 cm-re van egy 1 g tömegû 2´10 6 C
töltésû test. Mekkora sebességgel kell az utóbbi töltést az elõbbi felé lõni, hogy egymáshoz 20 cm
közelségbe kerüljenek*?
112. Egy 0,005 C/kg fajlagos töltésû test 22,5 m/s sebességgel tart egy ugyanakkora töltésû, de kétszer
akkora tömegû, kezdetben álló (nem rögzített), 1,2 m-re lévõ test felé. Mekkora az egyes testek
tömege, ha a legkisebb távolságuk 30 cm*?
113. A jobb oldali test kezdetben áll, de nem rögzített! 2m
-
Az adatok: Q = 2´10 6 C; m = 2 g; v0 = 6 m/s.
m v0 m
Mennyire közelítik meg egymást a testek?
Mekkora az egyes testek sebessége akkor, amikor a közöttük Q 2Q
lévõ távolság újra 2 m-re nõ*?
29
Potenciál
114. Az ábrán látható elrendezésben 30 cm

-
m = 0,4 g; Q = 10 6 C; v1 = 5 m/s; v2 = 10 m/s.
Mekkora a testek legkisebb távolsága és hol lesznek, 2m v1 v2 m
amikor megállnak? Igen hosszú idõ elteltével mekkora Q Q
lesz az egyes testek sebessége*?
115. Az ábrán látható elrendezésben a jobb oldali test kezdetben áll.
-
Az ismert adatok: m = 0,5 g; Q = 3´10 6 C; v0 = 6 m/s. 80 cm
Mekkora a testek legkisebb távolsága? 3m v0 2m
Mekkora az egyes testek sebessége akkor, amikor a közöttük Q Q
lévõ távolság újra 80 cm-re nõ*?
Elérheti-e még egyszer a bal oldali test a 6 m/s sebességet*?
116. Az ábrán látható elrendezésben a bal oldali test 50 cm
kezdetben áll.
-7
Az ismert adatok: m = 0,5 g; Q = 7´10 C; v0 = 6 m/s. m 2m v0
Fellép-e maximális távolság a testek között, s ha igen, Q -Q
akkor az mekkora?
h
117. Az ábrán látható két, egymástól d = 25 cm-re lévõ fémlemez közé a felsõ
-
lemez fölött h = 20 cm magasról leejtünk egy 0,1 g tömegû, 2´10 6 töltésû
pici testet. Mekkora feszültséget kapcsoltunk a lemezek közé,. ha a test éppen
nem éri el az alsó lemezt? d
118. Az ábrán látható két, egymástól d = 10 cm-re

lévõ fémlemez közé 200 V feszültséget h
kapcsoltunk. A felsõ lemez fölött h = 15 cm
magasról leejtünk egy 0,5 g tömegû pici testet.
Milyen határok között lehet a test töltése, ha
d
túljut a két lemez közötti távolság felén, de
nem éri el az alsó lemezt?
h
119. Az ábrán látható két, egymástól d = 20 cm-re lévõ fémlemez közé 100 V
feszültséget kapcsoltunk. A felsõ lemez fölött h = 20 cm magasról leejtünk
- x
egy 0,05 g tömegû, 5´10 6 C töltésû pici testet. Milyen hosszan esik be a d
lemezek közé (x = ?)?
120. Az ábrán látható két, egymástól d = 25 cm-re

h
lévõ fémlemez közé a felsõ lemez fölött
h = 30 cm magasról leejtünk egy 0,05 C/kg
fajlagos töltésû kis testet. x
Mekkora feszültséget kell a lemezekre kap- d
csolni, hogy a test x = 15 cm-nél álljon meg?
121. Az ábrán látható két, egymástól d = 10 cm-re lévõ fémlemez közé az alsó d
-
lemez alatt 0,5 m-rõl 5 m/s sebességgel fellövünk egy 0,2 g tömegû, 4´10 6 C
töltésû apró testet. Legalább mekkora feszültséget kell a lemezekre kapcsol-
nunk, hogy a test ne érje el a felsõ lemezt?
v0 h
30
Potenciál
122. Az ábrán látható két, egymástól d = 20 cm-re lévõ fémlemez közé az alsó d
lemez alatt 30 cm-rõl fellövünk egy piciny elektromosan töltött testet. Ahhoz,
hogy a test még éppen ne érje el a felsõ lemezt, 150 V feszültséget kell a
lemezek közé kapcsolnunk. Ha kétszer akkora sebességgel lõnénk fel a testet,
akkor ugyanehhez a feszültséget 9-szeresére kellene növelni. v0 h
Mekkora sebességgel lõttük fel a testet és mekkora a fajlagos töltése?
123. Párhuzamos fémlemezek közé a lapokkal párhuzamosan 1800 km/s d
sebesség- gel lövünk be egy protont. Mekkora feszültséget kapcsoltunk a v 0
lemezekre, ha azok távolsága 2 cm, hosszuk 20 cm, és a proton a lemezek h
közül eredeti irányához képest 10°-os szögben eltérülve lép ki.
- -
A proton töltése 1,6 ´10 19 C, tömege 1,67´10 27 kg.
124. Mit nevezünk ekvipotenciális felületnek?
125. Egy töltés ekvipotenciális felületen mozog. Mekkora munkát végez rajta az elektromos tér?
126. Milyen kapcsolat van az elektromos erõvonalak és az ekvipotenciális felületek között?
127. Elektromos térben álló helyzetbõl elengedett, töltéssel rendelkezõ test mozgása során mindig
követi-e az erõvonalakat?
128. Elektrosztatika esetén mit mondhatunk egy töltött vezetõ belsejének és felületének potenciáljáról?
129. Hogy indulnak ki az elektromos erõvonalak a töltött vezetõ felületérõl és miért?
130. Egy 5 cm sugarú fémgömböt 100 V-ra, egy 10 cm sugarút 150 V-ra
töltöttünk fel. Mekkora lesz a potenciáljuk, ha zárjuk a K kapcsolót?
K
Mekkora a térerõsség ekkor az egyes gömbök felszínén?
131. Két 1 cm sugarú, elektromosan töltött higanycsepp mindegyikének potenciálja 50 V.
Ha a két higanycsepp egy cseppé egyesül, mekkora potenciálon lesz?
132. Mit nevezünk árnyékoló hatásnak? Mondjunk erre vonatkozó kísérleteket, jelenségeket!
133. Leárnyékolhatjuk-e egy töltött gömb terét úgy, hogy körülvesszük egy fémgömhéjjal?
31
Síkkondenzátorok
1. Miért igen alkalmas a kondenzátor töltéstárolásra?
2. Mit mutat meg a kapacitás?
3. Mekkora a Föld bolygó kapacitása?
4. Miért nem lehet a kondenzátor kapacitását a lemezek megfelelõ közelítésével tetszõlegesen nagyra
növelni?
5. Mi történik egy kondenzátorral, ha a megengedettnél nagyobb feszültségre kapcsoljuk?
6. Miért nagyobb a kapacitása egy olyan kondenzátornak, melynek fegyverzetei közé szigetelõ anyagot
tettek?
7. Mekkora a kapacitása egy 50 cm2 felületû, 0,5 mm lemeztávolságú kondenzátornak?
10. Egy kondenzátor szemben álló fegyverzeteinek felülete 1500 cm2, távolsága 0,2 mm.
Mekkora a kapacitása? Mekkora töltés kerül rá, ha 150 V feszültséget kapcsolunk rá?
11. Egy 1 nF-os kondenzátor felülete 100 cm2. Mekkora a lemeztávolsága?
Mekkora töltés lesz rajta, ha 50 V feszültséget kapcsolunk rá?
12. Egy 15 nF kapacitású kondenzátor lemezeinek felülete 5000 cm2. Mekkora a lemeztávolsága?
Mekkora töltés lesz rajta, ha 80 V feszültségre kapcsoljuk?
13. Egy 2 nF kapacitású kondenzátor lemezeinek távolsága 0,3 mm.
-
Mekkora a lemezfelülete? Mekkora feszültségre kötötték, ha 2´10 7 C töltés került rá?
14. Egy 0,1 mF kapacitású kondenzátor lemezeinek távolsága 0,1 mm.
-
Mekkora a lemezfelülete? Mekkora feszültségre kötötték, ha 5´10 6 C töltés került rá?
15. Egy 50 nF kapacitású kondenzátor lemezeinek távolsága 0,2 mm.
Mekkora a lemezfelülete? Mekkora töltés lesz rajta, ha 50 V feszültségre kapcsoljuk?
-
16. Egy 200 V-ra kapcsolt kondenzátorra 3´10 6 C töltés került.
Mekkora a lemeztávolsága, ha a fegyverzetek felülete 2500 cm2?
-
17. Egy 120 V-ra kapcsolt kondenzátorra 9´10 7 C töltés került.
Mekkora a lemeztávolsága, ha a fegyverzetek felülete 1000 cm2?
-
18. Egy 300 V-ra kapcsolt kondenzátorra 10 6 C töltés került.
Mekkora a lemezek felülete, ha a fegyverzetek távolsága 0,3 mm?
19. Egy kondenzátor fegyverzetei 15 cm sugarú körlapok. A lemezek távolsága 1 mm. E kondenzátorra
150 V feszültséget kapcsolunk. Mekkora töltés kerül rá?
20. Hogy változik meg kondenzátor kapacitása, ha a lemezek távolságát a felére csökkentjük?
21. Hogy változik meg kondenzátor kapacitása, ha a lemezek
a, felületét megduplázzuk? b, távolságát háromszorosára növeljük?
c, felületét felére csökkentjük? d, távolságát negyedére csökkentjük?
e, felületét harmadára csökkentjük, távolságát szintén harmadoljuk?
f, felületét háromszorosára növeljük, távolságát a felére csökkentjük?
22. Hogyan változik meg egy kondenzátor kapacitása, ha a lemezek közötti teret e = 1,5 dielektromos
állandójú szigetelõvel töltjük ki?
23. Miért elõnyös ha egy kondenzátor lemezei közötti teret szigetelõvel, pl. zsírpapírral, vagy üveggel
töltjük ki?
e
24. A kondenzátor kapacitása C, ha a fegyverzetei közötti teret levegõ (vákuum)
tölti ki. Hogyan változik meg a kapacitása, ha a fegyverzetei közötti teret az
ábrán látható módon teljesen kitöltjük 2 dielektromos állandójú szigetelõvel?
25. A kondenzátor kapacitása C, ha a fegyverzetei közötti teret levegõ (vákuum) tölti ki. e
Hogyan változik meg a kapacitása, ha a fegyverzetei közötti teret az ábrán látható
módon félig kitöltjük 2 dielektromos állandójú szigetelõvel?
32
Síkkondenzátorok
26. A kondenzátor kapacitása C, ha a fegyverzetei közötti teret levegõ tölti ki.

Hogyan változik meg a kapacitása, ha a fegyverzetei közötti teret az ábrán
e
látható módon félig kitöltjük 3 dielektromos állandójú szigetelõvel?
e
Hogyan változik meg a kapacitása, ha a fegyverzetei közötti teret az ábrán látható módon
harmadrészben kitöltjük 2 dielektromos állandójú szigetelõvel?
e1 e2
Hogyan változik meg a kapacitása, ha a fegyverzetei közötti teret az ábrán
látható módon fele-fele arányban kitöltjük 2,5 illetve 1,5 dielektromos
állandójú szigetelõvel?
29. A kondenzátor kapacitása C, ha a fegyverzetei közötti teret levegõ tölti ki. e
A lemeztávolság hányadrészéig töltöttük ki a fegyverzetei közötti teret 2 dielektromos
állandójú szigetelõvel az ábrán látható módon, ha a kapacitása 1,5 szeresére változott
meg?
e
30. Egy kondenzátor lemezei közöttti teret az ábrán látható módon félig
kitöltöttünk szigetelõanyaggal, amitõl a kapacitása 20 %-kal megnõtt.
Mekkora a szigetelõ dielektromos állandója?
31. A kondenzátor kapacitása C, ha a fegyverzetei közötti teret levegõ tölti ki. A lemez-
távolság hányadrészéig toljunk be a fegyverzetek közötti térbe egy 2 dielektromos
e
állandójú szigetelõt az ábrán látható módon, hogy a kapacitás a 1,5 szeresére nõjön?
32. Egy kondenzátor lemezei közöttti teret az ábrán látható módon félig
kitöltöttünk szigetelõanyaggal, amitõl a kapacitása 40 %-kal megnõtt.
Mekkora a szigetelõ dielektromos állandója? e

Hogyan változik meg a kapacitása, ha a fegyverzetei közötti teret az ábrán látható módon
negyedrészben kitöltjük 2,5 dielektromos állandójú szigetelõvel? e
Ha a fegyverzetei közötti teret az ábrán látható módon negyedrészben
kitöltjük szigetelõvel, akkor a kapacitás 7/6-szorosára nõ.
Mekkora a szigetelõ dielektromos állandója? e
35. A kondenzátor kapacitása C, ha a fegyverzetei közötti teret levegõ tölti ki. Hogyan e1
változik meg a kapacitása, ha a fegyverzetei közötti teret az ábrán látható módon fele-fele
arányban kitöltjük e1 illetve e2 dielektromos állandójú szigetelõvel? e2
e1
36. Egy kondenzátor fegyverzetei közé az ábra szerint e1 = 3 illetve e2 = 1,5
dielektromos állandójú szigetelõket toltunk be az ábra szerint. Az egész tér
hányadrészéig toltuk be az alsó anyagot, ha a kapacitás a 2-szeresére nõtt?
e2
37. A kondenzátor kapacitása C, ha a fegyverzetei közötti teret levegõ tölti ki. Hogyan e1
változik meg a kapacitása, ha a fegyverzetei közötti teret az ábrán látható módon
kitöltjük szigetelõvel? e1 = 2,5; e2 = 1,5. e2
33
Síkkondenzátorok
38. Egy kondenzátor lemezei közöttti teret az ábrán látható módon töltöttünk ki szigetelõ- e
anyagokkal, amitõl a kapacitása 30,6 %-kal megnõtt.
Mekkora az egyes szigetelõk dielektromos állandója? 2e
e2
39. Egy kondenzátor lemezei közöttti teret az ábrán látható módon töltöt-
tünk ki szigetelõanyaggal, amelyre az jellemzõ, hogy alul a
dielektromos állandója e1 = 1,5, amely lineárisan változik a felsõ e2 = 3
értékig. Határozzuk meg, hogyan változott meg a kondenzátor
kapacitása! e1
-
40. Egy kondenzátort 100 V feszültségre kapcsolva 3´10 6 C töltés kerül rá.
Mennyi energia halmozódik fel a kondenzátorban?
41. Egy 0,5 mF kapacitású kondenzátorra 50 V feszültséget kapcsoltak.
Mennyi elektromos energia halmozódik fel a kondenzátorban?
-
42. Egy 3 mF kapacitású kondenzátor 10 3 J töltést tárol. Mekkora a lemezek közötti feszültség?
43. Egy 2 mF kapacitású kondenzátorra mekkora feszültséget kapcsoljunk, hogy 0,0144 J energiára
tegyen szert? Mennyi töltés halmozódik fel rajta?
44. 200 V feszültségre kapcsolva egy kondenzátort az 0,1 J energia árán töltõdik fel.
Mekkora a kapacitása? Mennyi töltés halmozódik fel rajta?
-
45. Mire egy kondenzátorra 5´10 6 C töltés kerül, 375 mJ energia halmozódik fel benne.
Mekkora a kapacitása és mekkora feszültségre kötöttük?
46. Egy 2500 cm2 felületû, 0,2 mm lemeztávolságú kondenzátorra 80 V feszültséget kapcsolunk.
Mekkora energiabefektetést igényel ez?
47. Egy 0,25 mm lemeztávolságú kondenzátort 0,166 mJ energia árán lehet 250 V feszültséggel feltölteni.
Mekkora a fegyverzetek felülete?
48. Egy 100 nF kapacitású kondenzátort 10 s alatt 10 kV feszültségre töltünk.
Mennyi az átlagos teljesítmény?
49. Egy kondenzátort U feszültséggel feltöltünk, majd levesszük a feszültségforrást. Hogy változik meg a
kondenzátorban lévõ elektromos energia, ha a lemezek távolságát a felére csökkentjük? Magyarázzuk
meg a választ az energia-megmaradás fényében!
50. Egy kondenzátort U feszültséggel feltöltünk. Hogy változik meg a kondenzátorban lévõ elektromos
energia, ha a lemezek távolságát a felére csökkentjük úgy, hogy a feszültségforrás továbbra is azonos
feszültségen tartja a kondenzátort? Magyarázzuk meg a választ az energiamegmaradás fényében!
51. Egy 100 nF kapacitású kondenzátort 120 V-os feszültségforrásról töltünk fel. Ezután a kondenzátor
fegyverzeteit eltávolítjuk egymástól úgy, hogy a lemeztávolság kétszeresére nõjön.
a, Mennyi munkát kell ehhez végeznünk, ha a fegyverzetek széthúzása elõtt a kondenzátort
lekapcsoljuk a feszültségforrásról?
b, Mennyi munkát végzünk, ha a nem kapcsoljuk le a feszültségforrásról?
Mennyivel nõ a feszültségforrás energiája?
52. Egy kondenzátor lemezei közötti teret levegõ tölt ki. Ezt a kondenzátort U feszültségre kötjük és nem
vesszük le a feszültségforrásról. Hogyan változik meg a kondenzátorban rejlõ energia, ha a
fegyverzetek közötti teret 2 dielektromos állandójú anyaggal töltjük ki? Magyarázzuk meg a választ
az energia-megmaradás fényében!
53. Egy kondenzátor lemezei közötti teret levegõ tölt ki. Ezt a kondenzátort U feszültségre kötjük, majd
levesszük a feszültségforrásról. Hogyan változik meg a kondenzátorban rejlõ energia, ha a fegyver-
zetek közötti teret 1,5 dielektromos állandójú anyaggal töltjük ki? Magyarázzuk meg a választ az
energia-megmaradás fényében!
54. Egy kondenzátor lemezei közötti teret levegõ tölt ki. Ezt a kondenzátort U feszült- e
ségre kötjük, majd levesszük a feszültségforrásról. Hogyan változik meg kondenzá-
torban rejlõ energia, ha a fegyverzetei közötti tér felét az ábrán látható módon e = 2
dielektromos állandójú anyaggal töltjük ki?
34
Síkkondenzátorok
55. Egy kondenzátor lemezei közötti teret levegõ tölt ki. Ezt a kondenzátort U feszültség- e
re kötjük és nem vesszük le a feszültségforrásról. Hány %-kal változik meg a konden-
zátorban rejlõ energia, ha a fegyverzetei közötti tér felét az ábrán látható módon
e = 1,5 dielektromos állandójú anyaggal töltjük ki?
56. Egy 3 mF kapacitású kondenzátor lemezei közötti teret levegõ tölt ki. Ezt a kondenzátort e1
150 V feszültségre kötjük és nem vesszük le a feszültségforrásról. Mennyivel változik
meg a kondenzátorban rejlõ energia, ha a fegyverzetei közötti teret az ábrán látható e2
módon kitöltjük szigetelõvel? Az alsó anyag a fegyverzetek 2/3-áig ér fel. e1 = 3; e2 = 2.
57. Az ábrán látható kondenzátor lemezei közötti teret félig tölt ki egy 3 e
dielektromos állandójú anyag. A kondenzátort U feszültségre kötjük és
nem vesszük le a feszültségforrásról. Hogyan változik meg a benne rejlõ
energia, ha a bal oldali lemezt egészen a szigetelõig toljuk be?
1. 2.
58. Egy 1 cm lemeztávolságú kondenzátor lemezei közé párhuza-
mosan betolunk egy 0,4 cm vastag fémlemezt.
Hogyan változik meg a kapacitás?
1. 2.
59. Egy 0,5 cm lemeztávolságú kondenzátoron lévõ töltés
-
3´10 7 C. Ennek lemezei közé párhuzamosan betolunk egy
0,3 cm vastag fémlemezt. Hogyan változik meg a töltés, ha a
feszültség nem változott?
1. 2.
60. Egy 10 cm lemeztávolságú kondenzátor lemezei közé párhu-

zamosan betolunk két 2 cm vastag fémlemezt.
Hogyan változik meg a kapacitás?
61. Egy feszültség alatt lévõ, 8 cm lemeztávolságú kondenzátor 1. 2.

e e
terét félig kitölti az 1. ábra szerint egy 1,6 dielektromos állan-
dójú szigetelõ. A szabad térbe párhuzamosan betolunk egy
2 cm vastag fémlemezt. Hogy változik meg a kondenzátor
energiája, ha a feszültség nem változik?
62. Egy 10 cm lemeztávolságú kondenzátort U feszültségre kap- 1. 2.
csolva feltöltünk, majd levesszük a feszültségforrást. Ezután a e
lemezek közé párhuzamosan betolunk két 2 cm vastag fémle-
mezt, melyek között 2 cm vastag szigetelõanyag van (2. ábra).
Ettõl a kondenzátor energiája felére csökken.
Mekkora a szigetelõ kapacitása?
35
Kondenzátorok kapcsolásai
1. Mekkora az eredõ kapacitás az ábrán látható kapcsolásban? C1 = 3 mF; C2 = 1,5 mF. C1 C2
2. Mekkora az eredõ kapacitás az ábrán látható kapcsolásban?
C1 = 2 mF; C2 = 4 mF; C3 = 4 mF. C1 C2 C3
3. Sorba kötöttünk egy 500 nF-os és egy 1 mF-os kondenzátor t. Mekkora az eredõ kapacitás ?
4. Az ábrán látható kapcsolásban C1 = 1 mF, és az eredõ kapa-
citás 0,75 mF. Mekkora C2 értéke? C1 C2
5. Mekkora az egyes kondenzátorok kapacitása az ábrán látható kapcsolásban, ha az
eredõ kapacitás 200 nF? C 2C
6. Az ábrán látható kapcsolásban C1 = 500 nF; C2 = 1 mF;és az
eredõ kapacitás 158 nF. Mekkora C3 értéke? C1 C2 C3
C + 0,5 mF
7. Az ábrán látható kapcsolásban az eredõ kapacitás 2C/3.
Mekkora az egyes kondenzátorok kapacitása? 2C 2C
8. Sorba kapcsolunk n db C kapacitású kondenzátort Mekkora az eredõ kapacitás?
9. Hány db 2 mF-os kondenzátort kell sorba kötnünk, hogy az eredõ kapacitás 160 nF alá csökkenjen?
10. Párhuzamosan kapcsoltunk egy 200 nF-os és egy 1,5 mF-os kondenzátort.
Mekkora az eredõ kapacitás? C1
11. Minden kondenzátor kapacitása 2-szer akkora, mint a felette levõé. C 2
Mekkora az egyes kondenzátorok kapacitása, ha az eredõ kapacitás 525 nF?

C3
C
2C
12. Mekkora az egyes kondenzátorok kapacitása, ha az eredõ kapacitás 4,9 mF?
C1 C2 C+ 0,5 mF
13. Mekkora az eredõ kapacitás? C1 = 2 mF; C2 = 4 mF; C3 = 1 mF.

C3 C1
14.Mekkora az eredõ kapacitás? C1 = 1 mF; C2 = 3 mF; C3 = 2 mF.

C2 C3
C1 C2
15. C1 = 1 mF; C2 = 2 mF.

Mekkora a C3, ha az eredõ kapacitás 1 mF?
C3
C1
16. C1 = 1 mF. Mekkora C, ha az eredõ kapacitás 1,4 mF?
C C
C1
17. Mekkora az eredõ kapacitás? C1 = 1 mF; C2 = 3 mF; C3 = 1 mF.
C3
C2
C2
18. Mekkora az eredõ kapacitás? C1 = 100 nF; C2 = 30 nF; C3 = 50 nF.
C1
C3
19. C1 = 1 mF; C3 = 2 mF. C1
Mekkora a C2, ha az eredõ kapacitás 1,25 mF? C3
C2
36
20. Mekkora C3, ha az eredõ kapacitás 4/3 C? C

2C
C3
C1 C3
21. Mekkora az eredõ kapacitás?

C1 = 2 mF; C2 = 4 mF; C3 = 1 mF; C4 = 2 mF.
C2 C4
C1
C3
C1 = 200 nF; C2 = 300 nF; C3 = 1 mF; C4 = 0,5 mF. C4
C2
C1 C2

C1 = 1 mF; C2 = 2 mF; C3 = 1 mF; C4 = 500 nF.
C3 C4
24. Mekkora az eredõ kapacitás? C1 C2
C1 = 3 mF; C2 = 6 mF; C3 = 2 mF; C4 = 4 mF; C5 = 2 mF. C4 C5
C1 C3 C3
25. Mekkora az eredõ kapacitás? C1 = 400 nF; C2 = 1,6 mF;

C3 = 2 mF; C4 = 1,5 mF; C5 = 3 mF. C2 C4 C5

C1 = C4 = C5 = 2 mF; C2 = C3 = C6 = 1,5 mF. C5 C6
C3 C4
C1 C5 C3
27. Mekkora az eredõ kapacitás? C1 = 400 nF;

C2 = 1,6 mF; C3 = 2 mF; C4 = 1,5 mF; C5 = 2 mF.
C2 C4 A B
28. Az ábrán látható összes kondenzátor kapacitása 1,9 mF.

Mekkora e kapcsolásban az eredõ kapacitás?
29. Az ábrán látható összes kondenzátor kapacitása C. A

Mekkora az eredõ kapacitás az A és B pontok között? B
30. Az ábrán látható összes kondenzátor kapacitása C. A

Mekkora az eredõ kapacitás az A és B pontok között? B
C7
C1 C4 C8
C1 = 4 mF; C2 = 2 mF; C3 = 2 mF; C4 = 1,5 mF;
C5 = 1 mF; C6 = 1,5 mF; C7 = 2 mF; C8 = 2 mF. C5
C2 C3 C6
C10
C1 = 2 mF; C2 = 1 mF; C3 = 2 mF; C4 = 6 mF; C2 C7
C5 = 1,5 mF; C6 = 1,5 mF; C7 = 3 mF; C8 = 1 mF; C9
C9 = 2 mF; C10 = 1,5 mF; C11 = 2 mF. C6 C8
C3 C4 C11
37
33. Az ábrán látható kapcsolásban minden kondenzátor kapacitása C.

Mekkora az eredõ kapacitás az A és B pontok között? A B
34. Egy tetraéder minden élére C kapacitású kondenzátort tettünk.

Mekkora az eredõ kapacitás a tetraéder két szomszédos
csúcsa között?
35. Az ábrán látható C2 forgókondenzátor kapacitása 100 és 500 pF között

változhat. Milyen határok között változhat az eredõ kapacitás, ha sorba C1 C2
kötjük egy C1 = 300 pF kapacitású kondenzátorral?
36. Egy változtatható kapacitású kondenzátor kapacitása 30 nF és 600 nF között lehet. Milyen határok
között változhat az eredõ kapacitás, ha egy C1 = 200 nF kapacitású kondenzátorral
a, sorba b, párhuzamosan kötjük?
37. Egy C kapacitású kondenzátort sorba kötünk egy C és 7C között változtatható kapacitású konden-
zátorral. Milyen határok között változhat az eredõ kapacitás?
C1 C2
38. Az ábrán látható kondenzátorok kapacitása: C1 = 100 nF; C2 = 50-400 nF
C3 = 100 nF; C4 = 200 nF. Milyen határok között változhat az eredõ kapacitás?
C3 C4
39. Az ábrán látható kapcsolásban az eredõ kapacitás 10 és 16 nF
között változhat. C1 = 20 nF. Milyen határok között változ- C1 C2
tatható a forgókondenzátor kapacitása?
A ¼
40. Az ábrán látható kapcsolásban minden kondenzátor kapacitása 3 mF.
Mekkora az eredõ kapacitás az A és B pontok között az ábra
végtelen kapcsolásában? B ¼
A ¼
41. Az ábrán látható kapcsolásban minden kondenzátor kapacitása 300 nF.
A ¼
42. Az ábrán látható kapcsolásban minden kondenzátor kapacitása C.
43. Az ábrán látható kapcsolásban mekkora a C1 kapa- C1
citás, ha a kapcsoló zárása után a kapacitás 0,5 mF-dal
nõ? C2 = 3 mF; C3 = 3 mF. C3
C2 K C1 C3
K
44. Az ábrán látható kapcsolásban mennyivel nõ a kapacitás, ha zárjuk a K
kapcsolót? C1 = 2 mF; C2 = 1 mF; C3 = 3 mF; C4 = 3 mF.
C2 C4
C C
K
45. Az ábrán látható kapcsolásban hány %-kal nõ a kapacitás, ha
zárjuk a K kapcsolót?
C C C
38
C1 C
46. Az ábrán látható kapcsolásban mennyivel változik a kapacitás, ha zárjuk a K
kapcsolót? C1 = 300 nF; C2 = 600 nF; C = 200 nF. K C
C1 C3
47. Az ábrán látható kapcsolásban mennyivel C2 C
változik a kapacitás, ha nyitjuk a K kapcsolót?
C2 C4 C5
C1 = 2 mF; C2 = 1 mF; C3 = 2 mF; C4 = 3 mF;
C5 = 1,5 mF. K
C K
48. Ha az ábrán látható kapcsolásban a K kapcsolót nyitjuk, akkor a kapacitás C C
1 mF-dal csökken. Mekkora a C?
C1 C3 C C
49. Az ábrán látható kapcsolásban minden kondenzátor

kapacitása azonos. Hány %-kal változik meg a kapa- K
citás, ha nyitjuk a K kapcsolót?
C2 C4
50. Az A és B pontok közé 90 V feszültséget kapcsolunk. C1 = 2 mF; C2 = 1 mF. A B

Mekkora töltés lesz az egyes kondenzátorokon és mekkora feszültség C1 C2
mérhetõ rajtuk?
51. Az A és B pontok közé 120 V feszültséget kapcsolunk. C1 = 0,5 mF; C2 = 2 mF.
A B
Mekkora töltés lesz az egyes kondenzátorokon és mekkora feszültség C1 C2
mérhetõ rajtuk?
52. Ha az A és B pontok közé 100 V feszültséget kapcsolunk, akkor az 1. kondenzáto- A B
ron 60 V feszültség mérhetõ. C1 = 1,5 mF. Mekkora a 2. kondenzátor kapacitása? C1 C2
53. Ha az A és B pontok közé 150 V feszültséget kapcsolunk, akkor az 2. kondenzáto- A B

ron 60 V feszültség mérhetõ. C1 = 1 mF. Mekkora a 2. kondenzátor kapacitása? C1 C2
54. Az ábrán látható kapcsolásban a 2. kondenzátoron 25 V feszültség esik.
C1 = 2 mF; C2 = 1 mF. A B
Mekkora a feszültség az A és B pontok között? C1 C2
55. Egy 35 nF és 28,2 nF kapacitású kondenzátort sorba kapcsolunk. Az egyik szabad véget leföldeljük, a
-
másikra 4´10 6 C töltést viszünk. Mekkora a szabad vég és a föld között a feszültség?
56. Az A és B pontok közé 100 V feszültséget kapcsolunk. C1
C1 = 1 mF; C2 = 3 mF; C3 = 2 mF. A B
C3
Mekkora töltés és feszültség lesz az egyes kondenzátorokon?
C2
C1 = 600 nF; C2 = 300 nF; C3 = 200 nF. A B
C3
C2
58. C1 = 1 mF; C2 = 2 mF; C3 = 1,5 mF. C1
A 2. kondenzátoron lévõ töltés 160 mC. A B
UAB = ?; U1 = ?; Q1 = ?; Q3 = ? C3
C2
59. C1 = 400 nF; C2 = 100 nF; C3 = 250 nF. C1
A 3. kondenzátoron lévõ feszültség 80 V. A B
C3
UAB = ?; U1 = ?; Q1 = ?; Q2 = ?
C2
C2 = 3 mF; C3 = 4,5 mF. A B
-
Mekkora C1, ha Q3 = 2,25´10 4 C? C3
C2
39

C2 = 3 mF; C3 = 4,5 mF. A B
C3
Mekkora C1, ha Q1 = 75 mC? C2 C1 C2
62. Az A és B pontok közé 100 V feszültséget kapcsolunk.
C1 = 1 mF; C2 = 3 mF; C3 = 2 mF. A B
C1 C2 C3
63. C1 = 2 mF; C2 = 8 mF; C3 = 3,2 mF.
Az 1. kondenzátoron lévõ feszültség 60 V. A B
UAB = ?; Q2 = ?; Q3 = ?
C3
64. C1 = 3 mF; C2 = 2 mF; C3 = 4 mF; C4 = 3 mF. C2
Az A és B pontok közé 60 V feszültséget kapcsolunk. A B
Mekkora töltés és feszültség lesz az egyes kondenzátorokon? C1 C4
C3
65. C1 = 5 mF; C2 = 4 mF; C3 = 1 mF; C4 = 3 mF. C3
A 2. kondenzátoron a feszültség 30 V. A B
C1 C2
UAB = ?; Q3 = ?
C4
66. Az A és B pontok közé 120 V feszültséget kapcsolunk. C1 C3
C1 = 6 mF; C2 = 2 mF; C3 = 5 mF; C4 = 7 mF. A B
C2 C4
67. C1 = C4 = C5 = 2 mF; C2 = C3 = C6 = 1,5 mF. C1 C2
Az 5. kondenzátoron a feszültség 33 V. A B
C5 C6
UAB = ?; U1 = ? Q3 = ?
C3 C4
C1 C3
68. C1 = 2 mF; C2 = 1 mF; C3 = 2 mF; C4 = 3 mF; C5 = 1,5 mF.
Az A és B pontok közé 90 V feszültséget kapcsolunk. A B
Mekkora töltés és feszültség lesz az egyes kondenzátorokon? C2 C4 C5
C1 C3
69. C1 = 400 nF; C2 = 600 nF; C3 = 500 nF; C4 = 625 nF;
C5 = 2,5 mF. A 4-es kondenzátoron a feszültség 40 V. A B
UAB = ? C2 C4 C5
70. Soros kapcsolás esetén mindig csökken az eredõ kapacitás.

Miért lehet mégis hasznos, ha sorba kapcsolunk kondenzátorokat?
71. Egy 2 mF-os és egy 2,5 mF-os kondenzátort mindegyikét legfeljebb 50 V-ra kapcsolhatunk. A két
kondenzátort sorba kötjük. Mekkora feszültséget adhatunk a külsõ végekre, hogy egyik se menjen
tönkre? Mekkora feszültséget alkalmazhatnánk, ha párhuzamosan kötnénk õket?
72. Egy 1mF-os kondenzátor 80 V-ot, egy 2,5 mF-os pedig 50 V-ot bír ki.
Mekkora feszültséget alkalmazhatunk, ha sorba kötjük õket?
73. Egy 3mF-os kondenzátor 100 V-ot bír ki. Sorba kapcsoljuk egy 1 mF-ossal. Ekkor legfeljebb 120 V-ra
köthetjük õket úgy, hogy egyik se menjen tönkre. Mekkora feszültséget bír ki az 1 mF-os kondenzátor?
74. Van két 2 mF-os, és két 3 mF-os kondenzátorunk. Mindegyik legfeljebb
2 mF 3 mF
120 V-ra kapcsolható. Mekkora feszültséget adhatunk rájuk, ha sorba
kapcsoljuk õket? Mekkora feszültséget alkalmazhatunk, ha az ábrán
látható kapcsolást alkalmazzuk? 3 mF 2 mF
75. Sorba kötünk két 1 mF, és egy 1,5 mF kapacitású kondenzátort, melyek mindegyike azonos maximális
feszültséget bír ki. Mekkora ez a feszültség, ha e soros kapcsolásra legfeljebb 240 V adható?
40
76. Azonos kondenzátorokat sorba kötünk, s a kapcsolásra 270 V feszültséget alkalmazunk. Ha 6 konden-
zátort kötünk be, akkor a kondenzátorok épek maradnak, de ha csak eggyel is kevesebb van, akkor ezt
már nem mondhatjuk el. Milyen értékek között van a kondenzátorok határfeszültsége?
77. 2 mF-os kondenzátoraink vannak, melyek 200 V-ot bírnak ki.
Gyártsunk ezekbõl valamilyen kapcsolásban 2 mF-os 400 V-os kondenzátort!
78. Az ábrán látható kondenzátor kapacitása, ha levegõ tölti ki, 27 nF, e1
bal felsõ negyedét e1 = 5, bal alsó negyedét e2 = 2, jobb felét e3 = 3 dielektromos A e3 B
állandójú szigetelõ tölti ki. Mekkora töltés lesz ezen a kondenzátoron, ha 50 V e2
feszültséget kapcsolunk rá?
79. C1 = C2 = C3 = 2 mF. Ha a kapcsolót zárjuk, akkor a C3 konden- C1
A B
zátoron a töltés 20 mC-bal nõ. C3
Mekkora feszültséget kapcsoltunk A és B közé? C K
2
C1 C3
80. C1 = 1 mF; C2 = 2 mF; C3 = 6 mF; C4 = 3 mF. K
Hány %-kal változik meg a feszültség C1-en, A B
s a töltés C4-en, ha zárjuk a K kapcsolót?
C2 C4 C1 C
81. C1 = 2 mF; C2 = 1 mF. C
K
A K kapcsoló zárása után C1-en a feszültség duplájára nõ. A B
C2 C
Mekkora a C kapacitás értéke?
C1
82. Az ábrán látható kapcsolásban C1 = 1 mF; C2 = 2 mF. A K kapcsoló jelen állásánál a 2.

kondenzátort 120 V feszültségre töltjük. Ezután a K kapcsolót a másik állásába billentjük. C2 K
Mekkora lesz a feszültség a kondenzátorokon?
83. Az ábrán látható kapcsolásban minden kondenzátor kapaci-
tása azonos. A rendszerre 45 V feszültséget adunk, majd a K
A B
feszültségforrást lekapcsoljuk. Ezután zárjuk a K kapcsolót.
Mekkora lesz a feszültség az egyes kondenzátorokon? C1
84. Párhuzamosan kötünk egy 200 nF és 500 nF kapacitású kondenzátort, majd 250 V-ra
töltjük õket. A feszültségforrást lakapcsoljuk, majd az 500 nF-os kondenzátor A B
lemezeinek távolságát megduplázzuk. Hogyan változik meg a feszültség a konden-
zátorokon? C2
85. Két egyforma, párhuzamosan kötött kondenzátort 200 V feszültségre kapcsolva feltöltünk, majd a
feszültségforrást lekapcsoljuk. Ezután az egyik kondenzátor lemeztávolságát megkétszerezzük, a
másikét megfelezzük. Mekkora lesz a feszültség?
86. Az ábra szerint összekapcsolunk egy 6 mF kapacitású 120 V feszültséggel +
feltöltött, és egy 4 mF kapacitású 80 V feszültséggel feltöltött kondenzátort. C1 U1
Mi történik, ha zárjuk a kapcsolót? Mekkora lesz a feszültségük? K
Hogy változik a rendszer összenergiája? +
C2 U2
Mennyiben módosul a helyzet, ha az egyik kondenzátor polaritása fordított?
87. Két 50 nF kapacitású síkkondenzátort párhuzamosan kapcsolva 200 V-ra kötünk. Ezután a feszültség-
forrást lekapcsolva az egyik kondenzátor lemezeinek távolságát a duplájára növeljük, a másikét pedig
felére csökkentjük. Mennyi munkát kell ehhez végeznünk összesen?
88. Az ábra szerint összekapcsolunk egy 4 mF kapacitású 150 V feszültséggel +
C1 U1
feltöltött, és egy 3 mF kapacitású feltöltött kondenzátort. K
Mekkora feszültséggel töltöttük fel ez utóbbi kondenzátort, ha a kapcsoló +
zárása után a kondenzátorokon lévõ feszültség 135 V lett? C2 U2
89. Két kondenzátor egyikét 200 V-ra, a másikát 100 V-ra töltjük fel. Ezután párhuzamosan kötjük õket,
és 120 V feszültséget mérünk. Mekkora a kondenzátorok kapacitásának aránya?
41
90. C1 = 2 mF; C2 = 3 mF; C3 = 1,5 mF. C3

Az 1. kondenzátort 150 V, a 2-at 120 V feszültségre töltöttük fel.
A 3. feltöltetlen kondenzátort az ábra szerint ráejtjük a rendszerre. + +
C1 U1 C2 U2
Mekkora töltés áramlik át az A ponton?
Mekkora lesz az egyes kondenzátorok feszültsége? A
C1 C3
91. C1 = C2 = C3 = C4 = 3 mF. Az A és B pontok közé
300 V feszültséget kapcsolunk. K
B
Mekkora feszültség illetve töltés lesz az egyes A
kondenzátorokon a K kapcsoló nyitása után? C2 C4
92. C1 = C2 = C3 = C4 = 3 pF. Az A és B pontok közé 300 V feszültséget C1 D C3
kapcsolunk. Mekkora töltés áramlik át a D illetve az E pontokon, ha az A B
E
1-es kondenzátor fegyverzetei közé betolunk egy 2 dielektromos állan-
dójú szigetelõt? C2 C4
93. Síkkondenzátor levegõben lévõ lemezei közötti távolság 10 cm. A fegyverzetekre 100 V feszültséget
kapcsolunk. Ezután a lemezek közé azokkal párhuzamosan az egyiktõl 4 cm-re betolunk egy vékony
fémlapot.
a, Mekkora a térerõsség a közbülsõ lap egyik illetve másik oldalán?
b,Mekkora a feszültség az egyes lemezek és a fémlap között?
94. Síkkondenzátor levegõben lévõ lemezei közötti távolság 5 cm. A fegyverzetekre 90 V feszültséget
kapcsolunk. Ezután a lemezek közé azokkal párhuzamosan az egyiktõl 1 cm-re betolunk egy 2 cm
vastag fémlapot.
a, Mekkora a térerõsség a közbülsõ lap egyik illetve másik oldalán?
b,Mekkora a feszültség az egyes lemezek és a fémlap között?
c, Hogyan változik a kondenzátor energiája?
d,Hogyan változik a kondenzátor energiája, ha a betolás elõtt a feszültségforrást lekapcsoljuk?
95. Az elsõ ábrán látható síkkondenzátorra UAB = 120 V feszültséget kapcso-

A B
lunk. A lemezek távolsága 30 cm.
Mekkora térerõsség a fegyverzetek között?
a, Az elõbbi feszültség alá helyezett kondenzátor fegyverzetei közé felül

a,
vezetékkel összekötött, kezdetben semleges lemezpárt lógatunk be
párhuzamosan úgy, hogy a szomszédos lemezek közötti távolság A B
azonos (ábra). Mekkora most a térerõsség az egyes lemezek között?
b,
b,Most az ábrán látható módon lógatjuk be párhuzamosan a felül
vezetékkel összekötött lemezeket. A lemezek közöttti távolságok most
is egyenlõek. Mekkora a térerõsség az egyes lemezek között?
A B
c, Mekkora potenciálon vannak az egyes lemezek az a, illetve a b esetben?

(A B pont potenciálját vegyük 0-nak!)
96. Az ábrán látható síkkondenzátorra UAB = 100 V feszültséget kapcsolunk.
A fegyverzetek távolsága 20 cm. Ezután két, felül vezetékkel összekötött
lemezt lógatunk be az ábra szerint Ezen lemezek távolsága a bal oldali
fegyverzettõl 6 cm illetve 2 cm.
Mekkora potenciálon vannak az egyes lemezek?
(A B pont potenciálját vegyük 0-nak!)
A B
42
97. 4 db téglalap alakú, 1000 cm2 felületû párhuzamos fémlemez áll egymástól 50 V 100 V
2-2 cm távolságban. A két szélsõ lemezt földeljük. A lemezekre az ábra szerint -+ -+
egy-egy telepet kapcsolunk.
a, Ábrázoljuk a lemezek középpontján átmenõ egyenes mentén az
elektromos térerõsséget és a potenciált!
b, Mekkora töltés van az egyes lemezeken?
98. A nagyobb fémlappal párhuzamosan, attól d = 1 mm távolságra egy
A1 = 100 cm2 és egy A2 = 500 cm2 felületû fémlemezt helyeztünk el, A B
majd az AB pontokra 10 V feszültséget kapcsoltunk.
Mekkora az eredõ kapacitás e kapcsolásban? A1 A2
Mekkora az egyes fémlemezek töltése? d
Hogyan oszlik el a töltés a fémlapon?
99. Két, egymástól 10 cm-re levõ, párhuzamos, 1500 cm2 felületû fémlemez között a feszültség 200 V.
A lemezek között vákuum van.
a, Mekkora a lemezek közötti elektromos tér energiasûrûsége?
b, Mekkora a lemezek felületén a töltéssûrûség?
c, Oldjuk meg a feladatot a lemezek felületének ismerete nélkül!
43
Vegyes feladatok
1. Egy ionizációs kamra 2 cm3, s a benne lévõ levegõ sûrûsége 1,3 kg/m3. A kamrában lévõ levegõt
akkora röntgensugárdózis éri, amely a levegõben kilogrammonként 0,012 C pozitív iont képes
létrehozni. Mekkora feszültségre töltheti fel a 120 nF kapacitású kondenzátort a keletkezett töltés?
2. Egy 30 cm lemeztávolságú kondenzátorra 600 V feszültséget kapcsoltunk.
Q
E kondenzátor terében egy a közepén tengelyezett, elhanyagolható tömegû, szi-
getelõ anyagból készült, 20 cm hosszú rúd foroghat függõleges tengely körül O
-
(felülnézet). A rúd végein kicsiny golyók vannak, melyek töltése 4´10 6 C,
azonos nagyságú, de ellentétes elõjelû. Milyen állásban hat a rúdra a legkisebb -Q
illetve a legnagyobb forgatónyomaték? Mekkora munkával lehet a legkisebb
energiájú helyzetébõl a legnagyobb energiájúba forgatni a rudat?
-
3. Egy r = 20 cm sugarú belül üres fémgömb töltése 5´10 6 C. A fémgömb alján kicsiny lyuk
-
van. A gömb közepébõl álló helyzetbõl leesik egy 2´10 7 C töltésû kis olajcsepp, s a
-
r
gömb alja alatt éppen r távolságban áll meg. Mekkora a csepp tömege? Hol lenne a csepp
egyensúlyban? Ha a gömb teteje fölött r távolságból ejtenénk le, mekkora lenne e csepp
r
sebessége, mire a gömb alja alatt r távolságba ér? (A légellenállástól tekintsünk el!)
4. Vízszintes helyzetû síkkondenzátor lemezeinek távolsága 20 cm. Fegyverzetei között középen
-
felfüggesztünk egy 8 cm hosszú fonálingát. Az inga végén lévõ pici test 1 g tömegû, töltése 2´10 6 C.
A kondenzátorra 1500 V feszültséget kapcsolunk úgy, hogy az alsó lemeze a pozitív töltésû. Ha az
inga kúpingaként vízszintes síkban körbemozog, s a fonal a függõlegessel 30°-ot zár be, akkor
mekkora a periódusideje?
-
5. Egy 40 cm hosszú fonalra függesztett 2 g tömegû 10 6 C
töltésû kicsiny golyó kúpingaként egyenletes körmozgást
-
végez. A kör középpontjában egy rögzített -10 6 C nagysá-
gú ponttöltés van. A fonal a függõlegessel 40°-os szöget
zár be.
Mekkora a fordulatszám, és mekkora erõ hat a fonalban?
-
6. 50 cm hosszú fonálra függesztettünk egy 3 g tömegû, piciny, 5´10 6 C töltésû golyót,
L
majd a vízszintesig kitérítettük. Az egész elrendezés lefelé mutató, 4500 N/C erõsségû, Q
homogén elektromos térben van.
Mekkora sebességgel halad át a golyó a függõleges helyzeten? Mekkora erõvel feszíti
a fonalat ekkor? Mekkora ez az erõ, ha az elektromos térerõsség felfelé mutat?
7. Homogén, 2´104 N/C erõsségû, lefelé mutató elektromos térben legalább
-
mekkora vízszintes sebességgel kell meglöknünk egy 5 g tömegû, 1,25´10 6 C
töltésû pici testet, hogy az végighaladjon a körpályán, ha a fonal hossza 50 cm?
Mekkora erõ hat a fonálban fent, ha kétszer ekkora sebességgel indítjuk a
töltést? L
Mekkora a szükséges minimális sebesség, ha a tér felfelé mutat?
Milyen erõsségû tér esetén van szükség legalább 2 m/s nagyságú sebességre? v0
8. Egy 20 cm sugarú, szigetelõbõl készült félgömb középpontjába

-
Q = 4 ´10 7 C nagyságú pici töltést helyeztünk. A félkör tetejérõl álló Q
helyzetbõl egy apró, szintén Q töltésû, 2 g tömegû testecske csúszik le
elhanyagolható súrlódással. Mekkora szögnél válik el a test a félgömbtõl? a
Q
Legalább hány %-kal kellene megnövelnünk a középpontban lévõ töltést,
hogy a csúszó test végig a félgömbön maradjon?
9. 30 cm hosszú fonál végét az O pontban rögzítettük, másik végére 2 g tömegû,
Q töltésû apró golyót függesztettünk. Az O ponttal azonos szintben, tõle 30 cm
távolságban rögzítettünk egy szintén Q nagyságú töltést. Ha az ingát 30°-kal O Q
jobbra kitérítjük, majd elengedjük, akkor a fonál éppen félkör megtétele után a
lazul meg. Mekkora a Q töltés?
Q
44
Vegyes feladatok
15 cm
10. Az ábrán látható Q2 töltés úgy vonzza Q1-et, hogy az az ábrán Q1

40 cm
látható módon nyúlik meg. Mekkora a rugó rugóállandója?
Q1 = 5 ´10 -6 C Q2 = -3 ´10 -5 C
11.Egy 6 N/m rugóállandójú végéhez rögzítettünk egy töltést. Egy ettõl a Q

töltéstõl az ábra szerint 60 cm-re elhelyezett, majd rögzített másik, azonos 60 cm
nagyságú, de ellentétes elõjelû töltés hatására a rugó 30 cm-nyit nyúlik.
Q -Q
Mekkorák az egyes töltések?
-
12. Egy 5 N/m rugóállandójú végéhez rögzítettünk egy 4´10 6 C nagyságú
x
töltést. Ezután az ábra szerint elhelyeztünk, majd rögzítettünk egy másik, Q
azonos nagyságú, de ellentétes elõjelû töltést. Ennek hatására a rugó úgy x/2
nyúlt meg, hogy a két töltés közötti kezdeti távolság a felére csökkent. Q -Q
Mekkora volt ez a kezdeti távolság?
13. 10 N/m rugóállandójú, kezdetben nyújtatlan rugóra akasztottunk, majd elengedtünk

-
egy 1 dkg tömegû, 3´10 6 C nagyságú töltést. Mennyivel lejjebb áll meg újra a test, ha
az egész elrendezés lefelé mutató, 15 000 N/C erõsségû elektromos térben van? Q
-
14. Egy 2 dkg tömegû, 5´10 6 C töltésû testet 5 m/s kezdõsebességgel ellökünk az
20000 N/C erõsségû homogén elektromos térben a térerõsséggel szemben.
Mennyi idõ múlva és hol áll meg a test, ha a súrlódási együttható 0,3? v 0
Mekkora sebességgel ér vissza a test a kiindulási helyére?
15. Töltött fémgolyó homogén elektromos térben álló helyzetbõl felgyorsulva Ek mozgási energiára tesz
szert. Mekkora lenne a mozgási energiája, ha gyorsulás közben félúton tökéletesen rugalmasan,
centrálisan ütközne egy ugyanolyan, de töltetlen, nyugalomban lévõ fémgolyóval?
16. Egy helyhez kötött 126 C atommag felé nagy távolságból 100 km/s sebes-
séggel tart egy proton. A proton kezdeti sebességének egyenese olyan, hogy
-
10 14 m-rel halad el a szénatommag mellett.
Mekkora lesz a két töltés közötti legkisebb távolság?
- -
Egy proton töltése 1,6 ´10 19 C, tömege 1,67´10 27 kg. 12
6 C
17. 1000 m magasról álló helyzetból leesik egy 10 cm átmérõjú acélgolyó, s egy víz-
F
szintes, nagy acéltömbrõl rugalmasan visszapattan. A két test között az ûtközés
során fellépõ erõt az idõ függvényében látjuk az ábrán. Becsüljük meg, hogy az
ütközés során mekkora maximális elektromos feszültség ébred a gömb felsõ és alsó
pontja között, ha az ütközés 0,001 s-ig tartott! (Ez a függvény alsó szélének széles-
sége.) t
18. Az ábrán látható katódsugárcsõ adatai: a gyorsítófeszült-

ség az izzókatód után: U1 = 1000 V; az eltérítõkon- U1
U
2
denzátor fegyverzeteinek hossza: h = 2,5 cm és távolsága: y

d = 0,5 cm; az ernyõ távolsága a fegyverzetek szélétõl:
L = 20 cm. Mekkora a csõ érzékenysége mm/V-ban (azaz
a kondenzátorra kapcsolt feszültség 1 V-ja hány mm (y) L
eltolódást okoz az ernyõn? Ernyõ
19. 1 mm2 keresztmetszetû, vízszintesen álló üvegcsõben higanycsepp zár el

20 cm hosszú levegõoszlopot. A csövet egy 40 cm lemeztávolságú konden-
zátor lemezei közé helyezzük az ábra szerint, s a kondenzátorra 2000 V
feszültséget kapcsolunk. A külsõ nyomás 105 Pa.
-
Milyen hosszú lesz a levegõoszlop, ha a higanycsepp töltése 2´10 6 C?
Mekkora lesz a légoszlop hossza, ha a csövet 180°-kal elforgatjuk pozitív
irányba?
(Az üveg dielektromos állandója miatti hatások elhanyagolhatóak!)
45
Megoldások
Coulomb-törvény
-5 -
1. 225000 N 2. 1,05´10 C 3. 2,98´10 5 C 4. 94 868 m 5. 2121 m
-7 -6
6. 5,27´10 C; 1,05´10 C 7. a, 1/4-szeres: 0,225 N b, 9-szeres: 8,1 N
2 2
c, F1·r1 = k·Q1·Q2 = F2·r2 ® F2 = 2,5 N 2 2 2
8. k·Q /rFH = g·mF·mH/rFH ® Q = 5,77´1013 C
- -
9. a, 9,22´10 8 N b, A körmozgásból: mev2/r = k·Q2/r2 ® v = 2,25´106 m/s ® T = 2rp/v = 1,34´10 16 s,
amibõl f = 1/T = 7.16´10 fordulatot tesz másodpercenként.
15
c, Ekkor T = 1 s, és az egyenleteink: (1) mev2/r = k·Q2/r2, valamint (2) v = 2rp/T

(2)-t (1)-be írva: me·4r2p2/T2 = k·Q2/r. Ebbõl r = 1,86 m.
10. 0,14 N, taszító 11. 0,3375 N, vonzó 12. 0,09375 N, taszító 13. 0,72 N, vonzó 14. 0,6 m
- - - -
15. 1 m 16. 3´10 6 C 17. 10 5 C 18. F = k·2Q2/r2 ® Q = 10 5 C; 2Q = 2´10 5 C
- -
19. F = k·6Q2/r2 ® 2Q = 2´10 6 C; 3Q = 3´10 6 C
20. A Coulomb-törvénybõl adódó két egyenletünk: (1) F = k·Q2/1 és (2) F – 0,125 = k·Q2/2,25.
-
(2)/(1)-bõl: (F – 0,125)/F = 0,4& ® F = 0,225 N. Ezt (1)-be írjuk, s kapjuk, hogy Q = 5´10 6 C.
21. A töltések távolsága a megosztás miatt nem tudható pontosan. Emiatt csak 50 cm
két szélsõ határt számolhatunk Az a, esetben a töltések távolságát valahová a,
60 cm
50 és 60 cm közé kellene venni, így a Coulomb-törvénybõl:
0,4 N < F < 0,576 N. 50 cm
A b, esetben hasonlóan gondolkozva az ábra b,
40 cm
felhasználásával:0,576 N < F < 0,9 N.
22. I. Elõször a töltések elõjele alapján eldöntjük az egyes r13 = 1,3 m

töltésekre a többi által ható erõk irányát. r12 = 0,8 m r23 = 0,5 m
II. Ezután kiszámoljuk az egyes erõk nagyságát (a F13 F13
Coulomb-törvénybe itt nem írjuk be a töltések elõjelét, F Q1 F23 Q 2 F12 Q 3 F23
12
hiszen az az irányokat szabja meg, azokat pedig már
eldöntöttük).
III. Az ábra és az erõk nagysága alapján kiszámoljuk az egyes töltésekre ható erõk eredõjét, s a
válaszban, vagy az ábrában megadjuk az irányát is.
Ennek alapján a jelen esetben: F12 = 0,141 N; F13 = 0,032 N; F23 = 0,54 N. Az ábra és az erõk
nagysága alapján:
F1 = F12 + F13 = 0,173 N balra; F2 = F23 – F12 = 0,399 N balra; F3 = F13 + F23 = 0,572 N jobbra.
23. 22. gondolatmenete alapján: r13 = 1,2 m
F12 = 0,2 N; F13 = 0,25 N; F23 = 0,5 N. F13 F12 F13
F1 = F13 – F12 = 0,05 N jobbra; F2 = F23 + F12 = 0,7 N jobbra;
F12 Q1 Q2 F23 F23 Q3
F3 = F13 + F23 = 0,75 N balra.
24. 22. logikája alapján: r13 = 1,2 m
F12 = 0,506 N; F13 = 0,188 N; F23 = 0,422 N. F13 F13
F12
F1 = F12 – F13 = 0,318 N jobbra; F2 = F12 – F23 = 0,084 N balra; F23 Q3
Q1 F12 Q2 F23
F3 = F23 – F13 = 0,234 N balra.
25. 22. logikája alapján: r13 = 1,5 m
F12 = 0,288 N; F13 = 0,048 N; F23 = 0,216 N. F23 F23
F12 F13
F1 = F12 – F13 = 0,24 N balra; F2 = F12 + F23 = 0,084 N jobbra;
F3 = F23 + F13 = 0,264 N balra. Q1 Q2 F12 F13 Q3
26. Q2 a két egyforma töltés közül Q3-hoz van közelebb, így az F12
nagyobb erõvel hat rá. Emiatt Q2 csak negatív töltés lehet.
Innen: F2 = F23 – F12 = k·Q2Q3/r232 – k·Q1Q2/r122 . Q1 Q2 F23 Q3
-6
2 2
´
Ebbõl Q2 = Fe/[k·(Q3/r23 – Q2/r12 )] = 4 10 C. És negatív!
46
Megoldások Coulomb-törvény
27. Q2 csak pozitív töltés lehet, mert mindkét szélsõ töltés azonos irányú erõvel hat rá.
F23
Innen: F2 = F23 + F12 = k·Q2Q3/r232 + k·Q1Q2/r122 .
-6
Ebbõl Q2 = Fe/[k·(Q3/r23 + Q2/r12 )] = 2´10 C.
2 2 Q1 Q2 F12 Q3
28. F12 = 0,036 N, és balra mutat. Mivel F2 = 0,0432 N és balra, ezért F23
-7
2
´
F23 = F2 – F12 = 0,004 N. Innen Q3 = F23·r23 /(k·Q2) = 2 10 C. Q1 F12 Q2 Q3
29. A bal oldali töltés jobban taszít, mint a jobb oldali, így az eredõ
erõ jobbra mutat. F23
Az eró: F2 = F23 + F12 = k·Q2Q3/d2 + k·Q1Q2/d2 = k·Q2·(Q1 + Q3)/d2. Q1 Q2 F12 Q3
Ebbõl d = k × Q2 × (Q1 + Q3 ) / F2 = 0,6 m.
30. Az eró: F3 = F23 – F13 = k·Q2Q3/d2 – k·Q1Q3/(2d)2 = r13 = 2d
= k·Q3·(Q2 – Q1/4)/d2. F12
F23
Ebbõl d = k × Q3 × (Q2 - Q1 / 4) / F3 = 0,3 m.
Q1 Q2 Q3
Az erõ a számolásból is láthatóan balra hat.
31. Az eró: F2 = F12 + F23 = k·Q1Q2/d2 + k·Q2Q3/(2d)2 = F23
= k·Q2·(Q1 + Q3/4)/d2.
Q1 Q2 F12 Q3
Ebbõl d = k × Q2 × (Q1 + Q3 / 4) / F2 » 0,4 m.
32. Mivel a Q1 töltés jobbra taszítja Q2-t, s a növekvõ Q3 ezt fordítja meg, ezért Q3 csak csak balra hathat
Q2-re, azaz taszítja. Ezért Q3 pozitív töltés. Az ábra alapján: F23
F2 = F12 – F23 = k·Q1Q2/d2 – k·Q2Q3/d2 = k·Q2·(Q1 – Q3)/d2.
Q1 Q2 F12 Q3
Ha Q3-at a duplájára növelnénk, akkor a szöveg alapján:
F2 = F23 – F12 = k·Q2·2Q3/d – k·Q1Q2/d = k·Q2·(2Q3 – Q1)/d . A két egyenlet egyenlõvé tételébõl:
2 2 2
Q1 – Q3 = 2Q3 – Q1, amibõl Q3 = 2/3Q1 = 2 mC.

A d távolság az elsõ egyenlet felhasználásával: d = k × Q2 × (Q1 - Q3 ) / F2 = 1 m.
33. Az ábra alapján: F2 = F23 + F12 = k·2Q·3Q/r232 + k·Q·2Q/r122 , azaz: F23
-
F2 = k·6Q2/0,62 + k·2Q2/0,32 = 3,5´1011Q2 ® Q » 3,3´10 6 C. Q 2Q F12 -3Q
34. Az ábra alapján: F2 = F12 – F23 = k·Q·2Q/d2 – k·2Q·3Q/(2d)2 = F23

k·2Q2/d2 – k·1,5·Q2/d2 = k·0,5·Q2/d2.
Q 2Q F12 3Q
Tehát k·0,5·Q2/d2 = F2 = 1 N és jobbra mutat.
a, Ha elvesszük a 3Q töltést, akkor F12 marad. Erre: F12 = k·Q·2Q/d = k·2Q /d = 4F2 = 4 N jobbra.
2 2 2
b, Ha elvesszük a Q töltést, akkor F23 marad.

Erre: F23 = k·2Q·3Q/(2d)2 = k·1,5·Q2/d2 = 3F2 = 3 N balra
c. Ekkor F12 is balra mutatna, így F2 balra hatna és F2 = F12 + F23 = k·Q·2Q/d2 + k·2Q·3Q/(2d)2 =
k·2Q2/d2 + k·1,5·Q2/d2 = k·3,5·Q2/d2 = 7F2 = 7 N.
35. Az ábra alapján: F2 = F23 – F12 = k·Q·2Q/d2 – k·2Q·3Q/(2d)2 = F12
k·2Q2/d2 – k·1,5·Q2/d2 = k·0,5·Q2/d2.
Tehát k·0,5·Q2/d2 = F2 = 0,1 N és jobbra mutat. 3Q F23 2Q Q
a, Ekkor a távolság a felére csökken, az F12 erõ 4-szeresére nõ: F12 = k·2Q·3Q/d = k·6·Q /d .
2 2 2
Emiatt F2 = F12 – F23 = k·6·Q2/d2 – k·2·Q2/d2 = k·4·Q2/d2 = 0,8 N jobbra.

b, A távolság duplájára nõ, az F23 erõ negyedére csökken: F23 = k·2Q·Q/(2d)2 = k·0,5·Q2/d2.
Emiatt F2 = F12 – F23 = k·1,5·Q2/d2 – k·0,5·Q2/d2 = k·Q2/d2 = 0,2 N jobbra.
c, Ekkor az F12 erõ 4-szeresére nõ: F12 = k·6·Q2/d2, az F23 erõ negyedére csökken: F23 = k·0,5·Q2/d2.
Emiatt F2 = F12 – F23 = k·6·Q2/d2 – k·0,5·Q2/d2 = k·5,5·Q2/d2 = 1,1 N jobbra.
d, Ekkor csak az F23 erõ változik: F23 = k·2Q·2Q/(2d)2 = k·Q2/d2.
Emiatt F2 = F12 – F23 = k·2·Q2/d2 – k·Q2/d2 = k·Q2/d2 = 0,2 N jobbra.
47
Q3
r23 = 0,3 m
36. F12 = k·Q1Q2/r122 = 0,5625 N; F23 = k·Q2Q3/r232 = 1,5 N.
r12 = 0,4 m F12
Az ábra alapján F2-t Pitagorasz-tétellel számoljuk:
F2 = F122 + F232 » 1,6 N. Q1
F23
F2
37. Az ábrán a Q2-re ható erõket jeleztük. 37. F12
Ezekre: F12 = k·Q1Q2/r122 = 0,09 N; F23 = k·Q2Q3/r232 = 0,15 N. 38.
F23 F2 F12
Az ábra alapján F2-t Pitagorasz-tétellel számoljuk:
F2
F2 = F122 + F232 » 0,175 N. F23
2 2
38. Az ábrán a Q2-re ható erõket jeleztük. Ezekre: F12 = k·Q1Q2/r = 0,2 N; F23 = k·Q2Q3/r » 0,281 N.
12 23
Az ábra alapján: F2 = F122 + F232 » 0,345 N.

39. Az ábrán a Q2-re ható erõket jeleztük. 39. 40.
F23
Ezekre: F12 = k·Q1Q2/r122 = 0,216 N; F23 = k·Q2Q3/r232 = 0,&3 N.
F12 F2 F23
Az ábra alapján: F2 = F122 + F232 » 0,397 N. F2
F12
40. A Pit-tételbõl: r23 = r132 - r122 = 0,6 m. Az ábrán a Q2-re ható erõket jeleztük.
Ezekre: F12 = k·Q1Q2/r122 » 0,141 N; F23 = k·Q2Q3/r232 » 0,15 N.
Az ábra alapján: F2 = F122 + F232 » 0,206 N.
41. A Pit-tételbõl: r23 = r132 - r122 = 0,3 m. 41. 42.
F
F2
Az ábrán a Q2-re ható erõket jeleztük. F23
Ezekre: F12 = k·Q1Q2/r122 » 0,208 N; F23 = k·Q2Q3/r232 » 0,9 N. F Fe
Az ábra alapján: F2 = F122 + F232 » 1 N.
F12
42. Az erõábra négyzete alapján: F = Fe/ 2 » 0,216 N.
-
Mivel F = k·Q·Q’/r122 , így Q = F·r122 /(k·Q’) » 2´10 6 C.
43. Az erõábra négyzete alapján: F = Fe/ 2 » 0,636 N. 43. 44.
F12
Mivel F = k·Q·Q’/d2, így d = k × Q× Q'/F = 0,5 m. F1 F2
Fe F
3 F
44. Az ábrán a Q’-re ható erõket jeleztük. Fe
2 2
F1 = k·Q1Q’/r1 = 0,09 N; F2 = k·Q2Q’/r2 » 0,0844 N; F
F3 = k·Q3Q’/r32 = 0,01 N. Az erõk összegezését az F1 és F2-vel kezdjük. F12 = F1 – F2 = 0,0056 N.
Az ábra alapján: Fe = F122 + F32 » 0,0115 N.
45. Az ábrán a Q’-re ható erõket jeleztük (r1 = 1,2 m). F12
F1 = k·Q1Q’/r12 = 0,25 N; F2 = k·Q2Q’/r22 » 0,169 N;
F1 F2
F3 = k·Q3Q’/r32 = 0,05 N. Az erõk összegezését az F3
F1 és F2-vel kezdjük. F12 = F1 – F2 = 0,0813 N. Fe
Az ábra alapján: Fe = F122 + F32 » 0,085 N.
46. Az ábrán a Q’-re ható erõket jeleztük (r1 = 1,2 m; r4 = 0,6 m). F4
F1 = k·Q1Q’/r12 = 0,17& N; F2 = k·Q2Q’/r22 = 0,288 N; F12 F1
F3 = k·Q3Q’/r32 = 0,8 N; F4 = k·Q4Q’/r42 = 0,5 N. F2 F34
Az erõk összegezését az F1 és F2-vel kezdjük. F12 = F1 – F2 = 0,0813 N. Fe
Az ábra alapján: Fe = F122 + F32 » 0,085 N. F3
47. Ha csak Q hat rá, akkor az erõ: F = F1 = k·Q·Q’/d .2
A 2Q által rá kifejtett erõ: F2 = k·2Q·Q’/d2 = 2·k·Q·Q’/d2 = 2F1. 2F1

Az ábra alapján ekkor a Q’-re ható eredõ erõ a Pit-tételbõl: F1 F’
F’ = F12 + (2F1 ) 2 = 2,236F1. Ebbõl F’/F = 2,236. Tehát 123,6 %-kal hat nagyobb erõ.
(Q elõjele ellentétes is lehetne, a számolás akkor is ugyanez.)
48
48. Ha csak Q2 hat rá, akkor az erõ: F2 = k·Q2·Q’/d2. Az eredõ erõ tehát 2F2 = 2·k·Q2·Q’/d2.
2
Ebbõl a Q1 által rá kifejtett erõ az ábrából a Pit-tétel alapján: F1 = ( 2F2 ) 2 - F2 = F2. Fe F1
A Q1 által rá kifejtett erõ a Coulomb-törvénybõl: F1 = k·Q1·Q’/(2d)2.
E két utóbbi összevetésébõl: F1 = F2, azaz k·Q2·Q’/d2 = k·Q1·Q’/(2d)2. Ebbõl Q1 = 4Q2. F2
49. Alapesetbenaz egyes Q töltések által kifejtett erõ azonos, az erõábra így
Fe1
négyzet, tehát ekkor Fe0 = 2F. F F
Fe0
a, Ekkor a vízszintes F erõ negyedére csökken. A Q’-re ható erõ ekkor:
2 2
Fe1 = F + (F / 4) » 1,0308F. Tehát Fe1/Fe0 = 1,0308F/ 2F » 0,729. F F/4
Tehát 72,9 %-ára csökken.
b, Ekkor Fe2 = 0,8Fe0 = 1,131F. Ebbõl F’ = (1,131F) 2 - F 2 = 0,529F. 1,131F = Fe2
Mivel F = k·Q2·Q’/d2, és 0,529F = F’ = k·Q2·Q’/(x·d)2, a kettõ összevetésébõl: F
0,529 = 1/x . Amibõl x = 1,3747. Tehát 0,3747d-vel kell balra vinnünk.
2
F’
c, Ekkor Fe3 = 2Fe0 = 2,828F. Ebbõl F” = (2,828F) 2 - F 2 = 2,646F.
Mivel F = k·Q2·Q’/d2, és 2,646F = F” = k·Q2·Q’/(x·d)2, a kettõ összevetésébõl: 2F = Fe3 F
2,646 = 1/x2. Amibõl x = 0,6148. Tehát 0,3852d-vel kell jobbra vinnünk.
F’’
50. A szimmetria miatt elég egy töltésre meghatároznunk az erõt! a
F
F = k·Q·Q/a2 = 0,324 N. a Fe
A statikában tanultak alapján: Fe = 2·F·cos30° = 0,561 N. F
a
51. A szimmetria miatt elég egy töltésre meghatároznunk az erõt! a

Az ábra alapján: F2 = F1 = k·Q·Q/a2 = 0,4 N. F1
2a F3 Fe
F3 = k·Q·Q/( 2a)2 = 0,2 N.
F12
F1 és F2 összege: F12 = 2F1 » 0,566 N. F2
Végül Fe = F12 + F3 » 0,766 N. a
52. Az adatok megegyeznek az elõzõ feladatéval, így egy sarki töltést kiválaszt-
va, arra a másik három Q által kifejtett erõ: F = 0,766 N.
Q’ F’ F
A négyzet közepére tehát olyan Q’ töltés kell, amely a sarki töltésre F’ = F
erõvel hat az ellenkezõ irányba. Mivel F’ = k·Q·Q’/(a× 2 / 2)2 = 2·k·Q·Q’/a2. a 2/2
-
Ebbõl Q’ » 1,914´10 6 C, és persze negatív!
53. Az adatok megegyeznek az 50. feladatéval, így egy töltést kiválasztva, arra a
másik két Q által kifejtett erõ: F = 0,561 N. A háromszög közepére tehát olyan Q’
Q’ F’ F
töltés kell, amely e töltésre F’ = F erõvel hat az ellenkezõ irányba.
a 3/3
Mivel F’ = k·Q·Q’/(a× 3 / 3)2 = 3·k·Q·Q’/a2.
-
Ebbõl Q’ » 1,732´10 6 C, és negatív!
54. 51. ábrája alapján: F2 = F1 = k·Q·Q/a2 = k·Q2/a2 ® F12 = 2F1 = 2·k·Q2/a2.

F3 = k·Q·Q/( 2a)2 = k·Q2/(2a2). Ebbõl F = F12 + F3 = ( 2 + 1/2)·k·Q2/a2 = [(2 2 + 1)/2]·k·Q2/a2.
52. alapján a Q’ által kifejtett F’ erõre: F’ = 2·k·Q·Q’/a2.
Mivel F = F’, így: [(2 2 + 1)/2]·k·Q2/a2 = 2·k·Q·Q’/a2. Ebbõl Q’ = -[(2 2 + 1)/4]·Q.
55. 50. ábrája alapján: F2 = F1 = k·Q·Q/a2 = k·Q2/a2. Ebbõl F = 2·F1·cos30° = 2·k·Q2/a2· 3/2 = 3·k·Q2/a2.
53. alapján a Q’ által kifejtett F’ erõre: F’ = 3·k·Q·Q’/a2.
Mivel F = F’, így: 3·k·Q2/a2 = 3·k·Q·Q’/a2. Ebbõl Q’ = -Q/ 3.
49
Q2 a Q1
56. A szimmetria miatt elég egy töltésre meghatároznunk az erõt! F1
A hatszög oldala legyen a, s a jobb oldali töltésre ható erõket vizsgál- F3 F12
2a
juk! E töltés Q2-vel és Q4-gyel szabályos háromszöget alkot 3·a Q3
F24
oldallal, így 55. alapján F24 = 3·k·Q2/( 3·a)2 = k·Q2/( 3·a2). a 3
A Q3 által kifejtett erõ (távolsága 2a): F3 = k·Q2/(4a2). F2
Q4 Q5
Q1 és Q5 által kifejtett erõre: F1 = F5 = k·Q /a . Ezek összegére:
2 2
F15 = F5 = k·Q2/a2, a megfelelõ szabályos háromszögbõl.

Az ábra alapján az 5 töltés által gyakorolt eredõ erõre: Q’
F’ F
F = F15 + F24 + F3 = k·Q2/a2 + k·Q2/( 3·a2) + k·Q2/(4a2) = a
5 3 +1
= ·k·Q2/a2. Az alsó ábrán láthatóan Q’-nek ugyanekkora, ellentétes irányú erõt kell kifejtenie,
4 3
5 3 +1 5 3 +1
azaz F’ = F, tehát: k·Q·Q’/a2 = ·k·Q2/a2. Ebbõl Q’ = ·Q, és persze negatív!
4 3 4 3
57. A harmadik töltés (bármilyen elõjelû) is csak Q1 és Q2 között lehet egyen- x 80 - x
súlyban. A ráható két erõ ugyanis csak itt ellentétes irányú. Tehát F1 = F2, azaz
- -
k·Q·Q1/x2 = k·Q·Q2/(80 – x)2 ® 2´10 6/x2 = 5´10 6/(80 – x)2 Q1 F2 Q F1 Q2
Ebbõl: 2/x = 5/(80 – x) . A töltés helyét már végiggondoltuk (a két töltés között, azaz 0 < x < 80), ezért
2 2
az egyenletbõl négyzetgyököt vonhatunk, nem veszítünk megoldást, mert csak egy van. Tehát: 2 /x
= 5 /(80 – x) ® 80 – x = 2,5·x. Ebbõl x » 31 cm.
58. 57. alapján Q1-tõl jobbra » 24,9 cm-rel. x 1-x
59. 57. alapján Q1-tõl jobbra » 0,551 m-rel. Az ábrán azt az esetet látjuk, amikor
Q pozitív. Ha kicsit balra mozdítjuk a töltést, akkor F1 nõ, F2 csökken, azaz az Q1 F2 Q F1 Q2
eredõ erõ jobbra mutat, tehát visszafelé mozgatja Q-t. Hasonlóan beláthatjuk, hogy visszafelé mozgat,
ha jobbra mozdítjuk ki, tehát ekkor az egyensúlyi helyzet stabil. Ha Q negatív, akkor az erõk iránya
éppen fordított. Emiatt az eredõk is elfelé mozgatnak: az egyensúlyi helyzet labilis.
60. 57. alapján Q1-tõl jobbra » 0,676 m-rel.
59. gondolatmenete szerint ha Q pozitív akkor labilis, ha negatív, akkor stabil.
61. Az erõk irányát figyelembe véve az elhelyezett töltés (bármilyen elõjelû 40 + x
is) csak a két töltésen kívül lehet az egyenesükön, s mivel a kisebb x
abszolútértékûhöz közelebb kell lennie (hogy az erõk nagysága azonos
F1 Q F2 Q1 Q2
legyen), így Q1-tõl balra kell lennie.
Tehát F1 = F2, azaz k·Q·Q1/x = k·Q·Q2/(40 + x) ® 2/x = 3/(40 + x) . Itt is végiggondoltuk már a
2 2 2 2
töltés helyét (Q1-tõl balra, és 0 < x), ezért az egyenletbõl négyzetgyököt vonhatunk, nem veszítünk
megoldást, mert csak egy van. Tehát: 2 /x = 3 /(40 + x) ® 40 + x = 1,5·x. Ebbõl x » 178 cm.
62. 61. alapján szintén Q1-tõl balra. Egy részegyenlet: 2 /x = 10 /(50 + x) ® x » 1,24 m-rel.
61. ábráján azt az esetet látjuk, amikor Q pozitív. Ha kicsit balra mozdítjuk a töltést, akkor F1 és F2 is
csökken, de F1 jobban, mert a Q1-tõl való távolság nagyobb arányban nõ. Emiatt az eredõ erõ jobbra
mutat, tehát visszafelé mozgatja Q-t. Hasonlóan beláthatjuk, hogy visszafelé mozgat, ha jobbra
mozdítjuk ki, tehát ekkor az egyensúlyi helyzet stabil. Ha Q negatív, akkor az erõk iránya éppen
fordított. Emiatt az eredõk is elfelé mozgatnak: az egyensúlyi helyzet labilis.
63. Q1 és Q2 is pozitív, így a harmadik töltés (bármilyen elõjelû) is csak Q1 és Q2 30 x
között lehet egyensúlyban, azaz Q2 az ábra szerint helyezkedik el. Innen 57. és
F F
az ábra alapján: k·Q·Q1/302 = k·Q·Q2/x2 ® 2/302 = 3/x2. Itt is végiggondoltuk Q1 2 Q 1 Q2
már a Q2 helyét (Q-tól balra, és 0 < x), ezért az egyenletbõl négyzetgyököt vonhatunk, nem veszítünk
megoldást, mert csak egy van. Tehát: 2 /30 = 3 /x ® x = 1,5·30. Ebbõl x » 36,7 cm.
64. 63. gondolatmenete alapján Q-tól jobbra » 43,3 cm-rel.
50
65. 61. logikája alapján az elhelyezkedés csak az ábra szerinti lehet. Itt 0 < Q. x
Innen 63. alapján: 4 /50 = 2 /x. Ebbõl x » 35,4 cm.
Q1 Q2 F1 Q F2
50
66. 65-höz hasonlóan a két töltés között kell lennie. 65 ábrája alapján: 10 /30 = 4 /x. Ebbõl x » 19 cm.
67. 57. alapján a két töltés között kell lennie az elhelyezett Q’ töltésnek. x 30 - x
Tehát F1 = F2, azaz k·Q·Q’/x2 = k·2Q·Q’/(30 – x)2 ® 1/x2 = 2/(30 – x)2.
Q F2 Q’ F1 2Q
A töltés helyét már végiggondoltuk (a két töltés között, azaz 0 < x < 30), ezért
az egyenletbõl négyzetgyököt vonhatunk, nem veszítünk megoldást, mert csak egy van.
Tehát: 1/x = 2 /(30 – x). Ebbõl x » 12,4 cm-re a bal oldali töltéstõl jobbra.
68. 67. elve és ábrája alapján: k·Q·Q’/x2 = k·3Q·Q’/(80 – x)2 ® x » 29,3 cm.
69. A harmadik töltésnek a különbözõ elõjelek miatt a két töltésen kívül kell 30 + x
lennie, s a kisebb abszolútértékûhöz közelebb, tehát az ábrának megfele- x
lõen (az elhelyezett Q’ elõjele tetszõleges, itt pozitívnak választottuk).
F1 = F2, azaz k·Q·Q’/x2 = k·2Q·Q’/(30 + x)2 ® 1/x2 = 2/(30 + x)2. F2 Q’ F1 -Q 2Q
A töltés helyét már végiggondoltuk (-Q-tól balra, és 0 < x), ezért az
egyenletbõl négyzetgyököt vonhatunk, nem veszítünk megoldást, mert csak egy van.
Tehát: 1/x = 2 /(30 + x). Ebbõl x » 72,4 cm. 50 + x
70. 69. alapján k·2Q·Q’/x2 = k·3Q·Q’/(50 + x)2 ® 2/x2 = 3/(50 + x)2 ® x
2 /x = 3 /(50 + x). Ebbõl x » 222,5 cm. 3Q -2Q F2 Q’ F1
71. 69. alapján a két töltésen kívülre kell tennünk, a kisebbik abszolútértékû oldalára. Ám itt ezek
megegyeznek! Emiatt nincs olyan hely, ahol a két erõ kiegyenlíthetné egymást! Ha mégis pró-
bálkozunk az egyenlettel, akkor ellentmondás jön ki. A két erõ (F1 illetve F2) csak a két töltés között
lehetne egyenlõ, de itt nem ellentétes irányúak, így nincs megoldás.
72. Nyilván csak a töltések által meghatározott egyenes pontjai
jöhetnek szóba. Pozitív töltést akárhová elhelyezve a taszí- 70 cm
tások miatt a szélsõk semmiképp nem lehetnek egyensúly- x 70 - x
ban, így biztos, hogy negatív töltést kell letennünk. Ezt
viszont csak a két töltés közé helyezhetjük, a kisebbikhez F13 Q1 F12 F12 Q2 F23 F23 Q3 F13
közelebb (legyen ez Q2). Az egyenleteink az ábra alapján:
(1) F12 = k·Q1·Q2/x2; (2) F13 = k·Q1·Q3/0,72; (3) F23 = k·Q2·Q3/(0,7 – x)2.
F13 kiszámolható (2)-bõl: F13 = 0,009 N. Az egyensúlyok. és a hatás ellenhatás (Newton III.) törvénye
miatt minden két töltés között egyforma erõk lépnek fel. Ezt felhasználva osszuk el (1)-et (3)-mal,
rendezzünk, s kapjuk, hogy Q3·x2 = Q1·(0,7 – x)2. A töltés helyét már végiggondoltuk, ezért az egyen-
letbõl négyzetgyököt vonhatunk, nem veszítünk megoldást, mert csak egy van (elõtte szorozzunk
107-nel): 6·x = 1·(0,7 – x) ® x = 0,1 m-re Q1-tõl jobbra.
- -
Ezt írjuk be (1)-be: 0,009 = 9´109·10 7·Q2/0,12 ® Q2 = 10 7 C és mint mondtuk negatív!
73. Mivel a golyók egyformák, ezért összeérintéskor az össztöltés egyenletesen oszlik el. Az elsõ érintés
-
után tehát a bal oldali golyón maradó töltés: Q¢1 = 3´10 6 C. Ennyi lesz a harmadik golyón is. Ha ezt a
- -
harmadikat a másik golyóhoz érintjük, akkor az össztöltés 2´10 6 C lesz, ennek fele, azaz Q¢2 = 10 6 C
töltés lesz a második (jobb oldali) golyón és a harmadikon is, melyet ezután középre helyezünk. Most
- -
már számolhatjuk az erõket: F13 = k·Q¢1 ·Q3/0,22 = 9´109·3´10 6·10 6/0,22 = 0,675 N.
-6 -6
F23 = k·Q¢2 ·Q3/0,2 = 9´10 ·10 ·10 /0,2 = 0,225 N. Mindkét erõ taszító, így ellentétes irányúak, az
2 9 2
eredõ tehát 0,45 N jobbra.

74. A három egyenlet: (1) F12 = k·Q1·Q2/a2; (2) F13 = k·Q1·Q3/a2; (3) F23 = k·Q2·Q3/a2.
(2)/(1)-bõl: 2 = Q3/Q2 ® Q3 = 2Q2 (3)/(1)-bõl: 3 = Q3/Q1 ® Q3 = 3Q1.
Ennek alapján a három töltés nagysága: Q1; Q2 = 1,5Q1; Q3 = 3Q1.
-
Ezt (1)-be írva: F12 = k·Q1·1,5Q1/a2, azaz 50 = k·1,5Q21 /0,252 ® Q1 » 1,52´10 5 C.
-5 -5
A másik két töltés így: Q2 » 2,28´10 C; Q3 » 4,56´10 C.
75. 74. alapján a négy egyenlet: F12 = k·Q1·Q2/a ; F13 = k·Q1·Q3/a2; F23 = k·Q2·Q3/a2; F14 = k·Q1·Q4/a2.
2
Ezekbõl: Q3 = 2Q2; Q2 = 1,5Q1; Q3 = 1,5Q4. A négy töltésre így: Q1; Q2 = 1,5Q1; Q3 = 3Q1; Q4 = 2Q1.
F24 = k·Q2·Q4/a2 = k·Q2·2Q1/a2 = 2F12 = 120 N; F34 = k·Q3·Q4/a2 = k·Q3·2Q1/a2 = 2F13 = 240 N.
51
76. A szimmetria miatt elég az egyik töltéssel foglalkoznunk. A bal oldali testre ható 60
erõket láthatjuk az ábrán. Az egyensúly miatt az mg és az Fel elektromos erõ j L
eredõje (a szürkével jelölt F erõ) K-val ellentétes irányú és azonos nagyságú. A j K
Fel
szög nagysága 30°. Az ábrából: Fel = mg·tgj = 0,005·10·tg30° = 0,0289 N.
r
Másrészt Fel = k·Q2/r2. A töltések távolsága az ábrából: r = 2L·sinj = 1,5 m. F mg
-
Az eddigiek alapján: Q = Fel × r 2 / k = 0,0289× 1,52 / 9´ 109 » 2,7´10 6 C.
77. Használjuk 76. ábráját és gondolatmenetét! Most j = 45°; r2 = 2L2 » 2 (m2). Fel = k·Q2/r2 = 0,0405 N.
mg = Fel/tgj = 0,0405 N. A golyók tömege tehát: 0,00405 kg = 4,05 g
78. Használjuk 76. ábráját és gondolatmenetét! Most j = 30°; Fel = mg·tgj = 0,003·10·tg30° = 0,0173 N.
Mivel Fel = k·Q2/r2, ezért r = k × Q2 / F » 1,442 m. Itt a szabályos háromszög miatt L = r = 1,442 m.
79. A két töltés távolsága a Pit-ételbõl r = 50 cm. A bal oldali töltés
egyensúlyából, valamint a j szögû derékszögû háromszögek 40 cm 30 cm
hasonlóságából: Fel/m1g = 40/30 ® Fel = 4/3·m1g = 0,03 N. K K2
1
Mivel Fel = k·Q2/r2, ezért Q = Fel × r 2 / k = 0,03× 0,52 / 9´ 109 » Fel j Fel
-7
´
9,13 10 C a golyók azonos töltése. F1 r
j m 1g m2g j F2
A jobb oldali töltés egyensúlyából és a j szögû derékszögû három-
szögek hasonlóságából: Fel/m2g = 30/40 ® m2g = 4/3·Fel = 0,04 N.
A másik golyó tömege ebbõl 4 g.
40 cm
80. Q1 és Q2 távolsága a Pit-tételbõl: r = 30 cm. A töltések között ható elektromos erõ: j
F j
Fel = k·Q1·Q2/r2 = 0,4 N. A töltés egyensúlya (F = mg) és a j szögû derékszögû 50 cm K
háromszögek hasonlóságából: mg/Fel = 50/30 ® mg = 5/3·Fel = 0,667 N. Fel
cm
A golyócska tömege tehát: m = 6,67 dkg. 30 mg
81. Ha e dielektromos állandójú közegben tekintjük az elektromos erõt, akkor annak

1 1 - -
nagysága: Fel = ·k·Q1·Q2/r2. Esetünkben F = ·9´109·2´10 6·5´10 6/0,82 » 0,141 N.
e 2
1 1
82. 81. alapján: ·k·Q1·Q2/r2 = Fel¢ = 0,6Fel = 0,6·k·Q1·Q2/r2 ® = 0,6. Ebbõl e » 1,67.
e e
83. A bal oldali ábra levegõben, a jobb oldali pedig olajban mutatja a ható
erõket. Az olajban az elektromos erõ csökken (lásd 81.), és fellép a felhaj-
tóerõ (Ff). Ff és mg eredõjét Ffüg-gel jelöltük az ábrán, azaz K Ff
(*) Ffüg = mg – Ff. Fel F’el K
Látható, hogy ha a fonalak szöge nem változik, akkor a hasonlóság miatt F mg Ffüg
F’
Fel¢ /Ffüg = Fel/mg. Tudjuk, hogy a dielektromos állandó miatt Fel¢ = Fel/2. mg
Emiatt Ffüg = mg/2, azaz (*)-ból: (**) Ff = mg/2. Régebbi tanulmányaink
alapján: Ff = rfVg, míg mg = rVg. Ezeket (**)-ba írva: rfVg = rVg/2 ® r = 2rf = 1600 kg/m3.
Megjegyzés: Vegyük észre, hogy a kötélerõ is arányosan (felére) csökkent!
84. Az adatok és az ábra alapján a két töltés é s a felfüggesztési pont szabályos
háromszöget alkot, ezért r = L = 1 m, és 2j = 60°. 76. alapján amíg mindkét golyó 2j
töltött, igaz, hogy (*) tg30° = tgj = Fel/mg = (k·Q2/r2)/mg. j L
Ha az egyik golyóról elvezetjük a töltést, akkor megszûnik a taszítás, a golyók K
középre lendülnek, s ott ütköznek. Az érintkezés miatt a másik golyó töltése Fel
megoszlik a golyók között, mindegyiken Q’ = Q/2 töltés lesz, taszítás lép fel F r
mg
közöttük, emiatt újra kilendülnek, s hosszabb-rövidebb lengedezés után új egyen-
súlyi helyzetben állapodnak meg. Ekkor az ábra jellege ugyanolyan mint kezdet-
ben, de most kisebb a szög lesz a fonalak között, a töltések közelebb lesznek egymáshoz.
52
Q1 30 cm
85. Az ábra alapján vízszintes erõ csak úgy lehet, ha Q negatív! Q
r
F12 = k·Q1·Q2/r122 » 5,27 N. Q és Q2 távolsága a Pit-tételbõl: 34 cm = 0,34 m. 16 cm F23
A megfelelõ háromszögek hasonlóságából: F23/F12 = r/r12. Ebbõl F23 = 11,2 N. Q2
F
-
Mivel F23 = k·Q·Q2/r232 , ezért Q = F23·r232 /(k·Q2) » 4,8´10 5 C. F12
86. Az ábra alapján F1 = k·Q1·Q/r12 = k·Q1·Q/(2r·cosa)2. F2 = k·Q·Q2/r22 = k·Q·Q2/(2r·sina)2. E két erõ a

Thalesz-tétel miatt egymásra merõleges. Másrészt a Q töltésre ható taszító F
erõk eredõjének iránya olyan kell, hogy legyen, hogy azt a drót által kifej- F2 a
tett erõ ki tudja egyenlíteni. Mivel Q könnyen csúszhat, ezért a drót csak a F1
félkörre merõleges erõt képes kifejteni Q-ra. Tehát a két taszító erõ eredõje r1 a
r2
a drótra merõleges, azaz sugárirányú. a
Az erõtéglalapból: tga = F2/F1 = (Q2/Q1)·(cos a/sin a) = (Q2/Q1)/tg a.
2 2 2
Q1 O Q2
Ebbõl tg3a = Q2/Q1 = 0,5 ® tga = 0,7937 ® a = 38,44°.
Az egyensúlyi helyzet stabil.
87. Az ábrán látható j szögre: tgj = 10/7,1 ® j = 54,63°.
A gyûrû minden pontja azonos távolságban van a gyûrûtõl, ez a R
Pit-tételbõl: r = 7,12 + 102 » 12,26 cm = 0,1226 m. A gyûrû egyes
kicsiny, egyforma nagyságú részei által a Q1-re kifejtett erõ emiatt, s a F
r
rajta lévõ Q töltés egyenletes eloszlása miatt azonos, legyen ez F. F j F
=
Minden F erõ azonos szöget zár be a függõlegessel, azaz a függõleges
komponensek minden erõnek ugyanannyiad részét teszik ki (cosj). A teljes elektromos vonzóerõnek
a függõleges komponense emiatt szintén ugyanennyied részt tesz ki (cosj). Az elektromos vonzóerõ:
k·Q1·Q/r2. Ennek a függõleges összetevõje: k·Q1·Q·cosj/r2. Ennek kell kiegyenlítenie a kis golyóra
-
ható nehézségi erõt, tehát: k·Q1·Q·cosj/r2 = mg. Ebbõl a gyûrû Q töltése: 1,44´10 7 C.
88. A szimmetria miatt elég egy golyóval foglalkoznunk! A szabályos tetra-
éder elhelyezkedés miatt a töltések egymástól való távolsága is r = 2,55 m.
j
A kiválasztott töltésre ható elektromos taszító erõk: F1 = F2 = k·Q2/r2.
K
E két erõ eredõje (az alsó ábrán felülnézetben láthatjuk nagyítva):
Fel = 2F1·cos30° = 2k·Q ·cos30°/r = 3·k·Q /r .
2 2 2 2
F1 Fel
Az Fel erõ, valamint az mg erõ és a K kötélerõ már olyan erõhármast alkot,
O F2
amilyet a 84. feladatrban is láttunk. A megoldáshoz szükségünk van a j
szög nagyságára. Ezt a tetraéder alapján kapjuk meg. A tetraéderben mg j
ábrázolt derékszögû háromszög alsó, O-ig tartó befogója az alap szabá-
lyos háromszöge magasságának kétharmada, azaz r·( 3/2)·(2/3) = r· 3/3.
Ebbõl: sinj = (r· 3/3)/r = 3/3 ® j = 35,26°. F1
30 Fel
Az erõábra szerint: tgj = Fel/mg ® Fel = mg·tgj.
-
Tehát: 3·k·Q2/r2 = mg·tgj ® Q = mg × r 2 × tgj / ( 3 × k » 3,84´10 C. 6
F2
89. Az eredeti állásban (1. ábra) a Q töltés egyensúlyából: Q2

F2 + mg = F1. Q2
Ebbõl mg = F1 – F2 = k·Q1·Q/r12 – k·Q2·Q/r22 = 0,11875 N. r2 = 0,6 m
F1’
Ha j szöggel megdöntjük a rendszert, akkor a középre álló F1 Q r’
F2’
Q-nál r’ = 0,5 m. Q
Ekkor F1 – F2 = k·Q1·Q/r ¢ 2 – k·Q2·Q/r ¢ 2 = 0,036 N. F2 mg j r’
mg
Ez az új egyensúly miatt a nehézségi erõ rúd irányú kompo- r1 = 0,4 m Q1
nensével egyezik meg, azaz: mg·cosj = F1 – F2. Q1
Ebbõl cosj = (F1 – F2)/(mg) = 0,036/0,11875 ® j » 72,4°-kal.
53
90. A Q töltés távolsága a másik két töltéstõl: r = 5· 2 cm = 0,07071 m. F1 F2

A Q töltésre az egyes töltések által gyakorolt erõ:
F1 = F2 = k·Q2·Q/r2 = 0,0045 N. Ezek lefelé mutató eredõje (a két erõ négyzetet r Fel
mg
r
feszít ki): Fel = 2·F2 º 0,00636 N.
A teljes lefelé mutató eredõ: Fe = mg + Fel = 0,01636 N. Q1 Q2
Newton II. törvénye alapján: a = Fe/m » 16,4 m/s2, és lefelé.
Elektromos tér
1. F = EQ = 0,02 N 2. 0,25 N 3. F = EQ = 0,045 N; N II. alapján: a = F/m = 22,5 m/s2.
-17 13 -
4. F = 1,6 ´10 N; a = F/m = 1,758´10 m/s2. 5. F = ma = 1,82´10 16 N; E = F/Q = 1137,5 N/C
6. EQ = F = mg ® E = mg/Q = 10 000 N/C
7. Fel = EQ = 0,075 N felfelé; mg = 0,03 N le ® Fe = Fel – mg = 0,045 N; a = F/m = 15 m/s2 felfelé.
- - -
8. V = 4r3p/3 = 0,0335 mm3 = 3,35´10 5 cm3; m = rV = 2,68´10 5 g; EQ = mg ® Q = mg/E = 2,68´10 8 C
Mivel a lefelé mutató térben az elektromos erõ felfelé mutat, ezért a töltés negatív!
9. a, E1 < E2 b, E1 > E2 c, E1 < E2 d, E1 > E2 (E1 = 2E2)
10. a, E = k·Q/r = 27 000 N/C
2
b, 108 000 N/C 11. a, 90000 N/C b, 106 N/C
12. E = k·Q/r2 ® r = k × Q / E = 0,6 m-re. 13. 2,12 m
-
14. E = k·Q/r2 ® Q = E·r2/k = 4´10 6 C, mivel a ponttöltés felé mutat, negatívnak kell lennie!
-
15. Q = E·r2/k = 8´10 7 C, és pozitív.
16. DE = E1 – E2 = k·Q/r12 – k·Q/r22 = k·Q·(1/r12 – 1/r22 ) » 63 281 N/C-bal.
17. DE = k·Q·(1/r12 – 1/r22 ) = 135000 N/C
-
18. Q = E·r2/k = 50000·0,32/9´109 = 5´10 7 C a, r = k × Q / E a = 0,6 m ® 30 cm-rel kijjebb.
b, 18 000 N/C
19. I. Elõször a P pontba gondolunk egy pozitív töltést, majd megnézzük, hogy az 70 cm 50 cm
egyes töltések milyen irányú erõvel hatrnának rá, mert ebbe az irányba hat az E1 E2
általuk létrehozott tér is. Q1 P Q2
II. Ezután kiszámoljuk az egyes térerõsségek nagyságát (a képletbe itt nem
írjuk be a töltések elõjelét, hiszen az az irányokat szabja meg, azokat pedig már eldöntöttük).
III. Az ábra és a térerõsségek nagysága alapján kiszámoljuk az eredõ térerõsséget.
Ennek alapján a jelen esetben: E1 = k·Q1/r12 » 91837 N/C; E2 = k·Q2/r22 = 108 000 N/C.
Az ábra és a térerõsségek nagysága alapján EP = E2 – E1 = 16 163 N/C és jobbra mutat.
20. 19. logikája alapján: E1 = 2´105 N/C; E2 = 4´105 N/C; E2 E1
EP = E2 – E1 = 2´105 N/C és balra mutat. Q1 P Q2
0,9 m
21. 19. logikája alapján: E1 » 66667 N/C; E2 = 168 750 N/C;.
E2
EP = E1 + E2 » 235417 N/C és jobbra mutat. 0,4 m
Q1 Q2 P E1
0,7 m
22. 19. logikája alapján: E1 = 5´105 N/C; E2 » 36735 N/C; E1
EP = E1 + E2 » 536 735 N/C és balra mutat. 0,3 m
E2 P Q1 Q2
40 cm 30 cm
23. 19. logikája alapján: E1 = 281 250 N/C; E2 = 3´10 N/C; 5
E2
EP = E1 + E2 = 581250 N/C és balra mutat.
Q1 E1 P Q2
0,7 m
24. 19. logikája alapján: E1 » 91837 N/C; E2 = 5´105 N/C; 0,3 m
EP = E2 – E1 » 591837 N/C és jobbra mutat. E2
Q1 Q2 E1 P
54
Megoldások Elektromos tér
0,8 m
25. 19. logikája alapján: E1 » 70313 N/C; E2 = 3´105 N/C; 0,3 m
E2
EP = E2 – E1 = 229 687 N/C és jobbra mutat.
Q1 Q2 E1 P
0,9 m
26. 19. logikája alapján: E1 = 125 000 N/C; E2 » 44444 N/C;
0,6 m
EP = E1 – E2 = 80 556 N/C és jobbra mutat. E2 P E1 Q1 Q2
E2
27. 19. logikája alapján: E1 = 2812,5 N/C; E2 = 7500 N/C; Q1 1,6 m Q2 E1 P
EP = E1 + E2 = 10 312,5 N/C és balra mutat.
0,6 m
Q2
28. 19. logikája alapján: E1 = 168 750 N/C; E2 = 2´105 N/C;
Q1 P E1
Az ábra alapján EP = E 21 + E 22 » 261680 N/C.
E2
EP
Q1
29. 19. logikája alapján: E1 = 3´10 N/C; E2 = 72 000 N/C;
5
Q2 E2
Az ábra alapján EP = E 21 + E 22 » 308 519 N/C. P
EP E1
Q1
30. 19. logikája alapján: E1 = 108 000 N/C; E2 » 70313 N/C;
Az ábra alapján EP = E 21 + E 22 » 128 871 N/C. EP E1
Q2
E2 P
Q1
31. 19. logikája alapján: E1 = 100 000 N/C; E2 = 140 625 N/C; Q2
E2
Az ábra alapján EP = E 21 + E 22 » 172 555 N/C. P
E1 EP
Q1
32. 19. logikája alapján: E1 = 56250 N/C; E2 = 31250 N/C; E1
EP Q2
Az ábra alapján EP = E 21 + E 22 » 64 348 N/C.
E2 P
EP E2
33. 19. logikája alapján: E1 = 54000 N/C; E2 = 100000 N/C; Q1
P
Az ábra alapján EP = E 21 + E 22 » 113 649 N/C. E1
Q2
E2
Q1 EP
34. 19. logikája alapján: E1 = 40000 N/C; E2 = 45000 N/C;
P E1
Q2
Q3
35. 19. logikája alapján: E1 = 36000 N/C; E2 = 42188 N/C; E3 = 50000 N/C; EP
Elõször a vízszintesek eredõjét számoljuk: E12 = E2 – E1 = 6188 N/C. E3
Q1 E2 Q2
E12 E1
Q3
36. 19. logikája alapján: E1 = 70313 N/C; E2 = 3´105 N/C; E3 = 72 000 N/C;
Elõször a vízszintesek eredõjét számoljuk: E12 = E1 + E2 = 370 313 N/C. EP E3
Q1 E2 Q2
E12 E1
55
Q4
37. 19. logikája alapján: E1 = 56250 N/C; E2 = 112 500N/C;

Q3
E3 = 2´105 N/C; E4 = 125000N/C.
Elõször a vízszintesek eredõjét számoljuk: E12 = E2 – E1 = 56 250 N/C. E2 E12 E1
Majd a függõlegesekét: E3 – E4 = 75000 N/C.
Q1 Q2 E4
Az ábra alapján EP = E 212 + E 234 » 93 750 N/C. E3
EP E34
38. 19. logikája alapján: E1 = 36 000 N/C, jobbra. 1m
Ebbõl E2 = EP – E1 = 112 500 N/C jobbra. E2
-
0,4 m
Emiatt Q2 pozitív és Q2 = E2·r22 /k = 2´10 6 C. Q1 Q2 P E1
0,4 m 0,2 m
39. 19. logikája alapján: E1 = 281250 N/C, balra. Ebbõl E2 = EP – E1 = 675 000 N/C E2
-
balra. Emiatt Q2 pozitív és Q2 = E2·r22 /k = 3´10 6 C. Q1 E1 P Q2
0,7 m
40. 19. logikája alapján: E1 = 100000 N/C, jobbra.
Ebbõl E2 = EP + E1 = 253 125 N/C balra. 0,3 m
E1
-
Emiatt Q2 negatív és Q2 = E2·r22 /k = 4,5´10 6 C. Q1 Q2 E2 P
41. 19. logikája alapján mivel a jobb oldali töltéshez köze- 0,3 m 0,2 m
lebb van P ezért az szabja meg EP irányát. Emiatt Q elõje- E2 E1
-
le pozitív. EP = E2 – E1 = k·Q·(1/r22 – 1/r12 ) ® Q = 8´10 7 C. Q P Q
0,3 m 0,3 m
42. Az azonos távolságok miatt a nagyobb töltés szabja meg EP irányát. Emiatt Q
- E 2 E1
elõjele pozitív. EP = E2 – E1 = k·Q·(2/r2 – 1/r2) = k·Q/r2 ® Q = 2,5´10 6 C. P
Q 2Q
43. EP csak akkor mutat balra, ha Q pozitív. 0,4 m 0,4 m
-
EP = E1 + E2 = k·Q·(1/r2 + 2/r2) = 3·k·Q/r2 ® Q = 8´10 7 C. E2
-7 -6
- ´ ´
A bal oldali töltés 8 10 C; a jobb oldali 1,6 10 C. - Q E1 P 2Q
44, Tegyük fel, hogy Q pozitív. Ekkor EP balra mutat: r r
EP = E2 – E1 = k·Q·(2/r2 – 1/r2) = k·Q/r2. Tehát k·Q/r2 = 18 000. E2 E1
amibõl (*) E1 = k·Q/r2 = 18 000 N/C; E2 = 2·k·Q/r2 = 36000 N/C. Q P 2Q
Ha Q-t 0,5 m-rel balra visszük, akkor P-ben az E1 megnõ. Az eredõ tér-
erõsség így 36000 N/C csak úgy lehet, ha jobbra mutat. Ekkor (mivel nem r - 0,5 m r
változott) E2 = 36000 N/C, E1-re viszont E1 = EP + E2 = 72000 N/C, ami az E2 E1
eredeti E1 4-szerese. A 4-szeres növekedés azt jelenti, hogy a QP távolság a Q P 2Q
-
felére csökkent ® r = 1 m. (*)-ból: Q = 2´10 6 C.
Ha Q negatív, akkor minden térerõsség iránya megfordul, de ugyanígy végiggondolva minden érték
ugyanez lesz, csak Q elõjele változik ellentettjére. Q 1
45. 19. logikája alapján: E1 = 108 000 N/C Q2 E2

A Pit-tétel alapján E2 = E 2P - E 21 » 100 000 N/C. P
-6
EP E1
Ebbõl Q2 = E2·r22 /k » 4´10 C. Q elõjele bármilyen lehet (E2 fordítva is állhat)!
Q
46. 19. logikája alapján: E1 = k·Q/r2; E2 = 2·k·Q/r2.
A Pit-tétel alapján EP = E 21 + E 22 = 5·k·Q/r2 = 40 250 N/C.
EP E1
- - 2Q
Ebbõl: Q = 5´10 7 C és 2Q = 10 6 C. A töltések elõjele bármilyen lehet!
E2 P
47. 19. logikája alapján: E2 = E1 = k·Q/r2. Q
A Pit-tétel alapján EP = E 21 + E 22 = 2·k·Q/r2 = 80 000 N/C.
Ha az Q2-t megkétszerezzük. akkor E¢2 = 2·k·Q/r2. EP E1
Q
Ekkor E¢P = E 21 + E¢22 = 5·k·Q/r2 = ( 5/ 2)·EP » 126 491 N/C.
E2 P
Ha E¢P = 2EP = 2 2·k·Q/r2 , akkor E¢2 = E¢P2 - E 21 = 7·k·Q/r2 ® 7-szeresére.
56
48. Mivel E1 = E2, ezért egymást kiegyenlítik. Az eredõ térerõsség tehát éppen E3. Ennek a 3/2
nagysága (r3 = a 3/2) EP = E3 = k·Q/r32 = 144 000 N/C, lefelé.
E2 E1
E3
49. E1 = E2 = k·Q/a = 225 000 N/C.
2
E2
Az ábra alapján EP = 2E1·cos30° = 389 711 N/C, EP
és merõleges a két töltést összekötõ szakaszra. E1
50. A P pont távolsága a csúcsoktól (mivel a magasság egyben súlyvonal is), a

magasság kétharmada: r = a· 3/3. EP
E2 E1
E1 = E2 = k·Q/r2 = 60 000 N/C. EP nagysága ugyanez, hiszen a térerõsségek alkotta
háromszög szabályos. Tehát EP = 60 000 N/C, felfelé. a 3/3
51. Az elõzõ feladat eredményébõl látható, hogy a két töltés térerõsségének eredõje ugyanakkora, mint a
két térerõsség. Emiatt ezt nyilván egy ugyanakkora töltés harmadik csúcsba helyezésével lehet
ellensúlyozni, tehát Q = 5 mC.
Egybõl lehetett volna a szimmetriára hivatkozva is ezt válaszolni.
Q2
52. E1 = E2 = k·Q/a = 168 750 N/C. E kettõ eredõje:

2 E1
E12 EP
E12 = 2·E1 » 238 649 N/C. Ugyanebbe az irányba esik E3 is. Q3
a 2
Erre: E3 = k·Q/( 2·a)2 = 84 375 N/C. E3
E2
Végül az eredõ: EP = E12 + E3 = 323 024 N/C.
Q1
53. Az ábrán látható x és y szakasz a Thalesz-tétel miatt egymásra merõleges, s

emiatt E1 és E2 is derékszöget zár be. Az ábra alapján: x = d·cosa; y = d·sina. E2 E
E1 = k·Q/x2 = k·Q/(d2·cos2a); E2 = k·Q/y2 = k·Q/(d2·sin2a). E1
A Pit-tételbõl: E2 = E 21 + E 22 = [k·Q/(d2·cos2a)]2 + [k·Q/(d2·sin2a)]2 = x
y
(k·Q/d2)2·(1/cos4a + 1/sin4a). a
E akkor a legkisebb, ha E2 is a legkisebb, tehát keressük ennek a minimumát. Q d Q
A képletbõl látszik, hogy E2 akkor minimális, ha (1/cos4a + 1/sin4a) az (a többi
tényezõ ugyanis állandó).
sin 4 a + cos 4 a (sin 2 a + cos 2 a ) 2 - 2sin 2 a × cos 2 a
I. megoldás: 1/cos4a + 1/sin4a = = =
sin 4 a × cos 4 a sin 4 a × cos 4 a
1- 2sin 2 a × cos 2 a (1- sin 2 a × cos 2 a ) 2 - sin 4 a × cos 4 a (1- sin 2 a × cos 2 a ) 2
4 4
= 4 4
= -1 =
sin a × cos a sin a × cos a sin 4 a × cos 4 a
2 2 2 2
æ 1- sin 2 a × cos 2 a ö æ 1 ö æ 4 ö æ 4 ö
ç ÷ - 1 = ç - 1÷ - 1 = ç - 1÷ - 1 = ç - 1÷ - 1.
ç sin 2 a × cos 2 a ÷ 2 2
è sin a × cos a ø
2 2
è 4 sin a × cos a ø
2
è sin 2a ø
è ø
A sin22a kifejezés nem nagyobb 1-nél, így 4/sin22a nagyobb 1-nél, azaz a zárójelben pozitív szám
van. A kifejezés akkor minimális, ha a négyzet minimális. Mivel ez egy pozitív kifejezés négyzete, a
pozitív számok halmazán pedig igaz, hogy kisebb számnak a négyzete is kisebb, ezért a kifejezés
akkor minimális, ha a zárójelen belül is minimum van. Ez akkor teljesül, ha sin22a maximális. Emiatt
sin22a = 1, amibõl sin2a = 1 ® 2a = 90° ® a = 45°. Ez éppen a félkör csúcsát jelenti.
A behelyettesítések után: E = 14142 N/C. Itt E függõlegesen felfelé mutat.
II. megoldás:A következõ nevezetes egyenlõtlenséget fogjuk felhasználni:
[x1·y1 + x2·y2]2 £ (x21 + x22 )·( y 12 + y 22 ). Legyen emiatt x1 = 1/cos2a; x2 = 1/sin2a. Az egyenlõtlenség jobb
felén akkor lesz (1/cos4a + 1/sin4a), ha y 12 + y 22 = 1. Emiatt legyen y1 = y2 = 2 / 2. Ekkor az
57
2 2
æ 1 2 1 2 ö÷ 1 æ 1 1 ö
egyenlõtlenség kinézete: (1/cos a + 1/sin a) ³ ç 2 ×
4 4
+ × = × ç + ÷ =
ç sin a 2 cos 2 a 2 ÷ 2 è sin 2 a cos 2 a ø
è ø
2 2 2 2
1 æ sin 2 a + cos 2 a ö 1 æ 1 ö 16 æ 1 ö æ 1 ö 1
× çç ÷ = × ç ÷ = × ç ÷ = 8 × ç ÷ = 8× 4 .
2 è sin 2 a × cos 2 a ÷ø 2 è sin 2 a × cos 2 a ø 2 è 4 × sin 2 a × cos 2 a ø 2
è sin 2a ø sin 2a
Ez minimális, ha a nevezõ, azaz sin 4 2a maximális. Emiatt sin 4 2a = 1, tehát sin2a = 1.
Ebbõl 2a = 90° ® a = 45°. Próba alapján látható, hogy ekkor teljesül az egyenlõség, tehát ez valóban
minimumát adja a bal oldali kifejezésnek is. Innen az elõzõ módon fejezzük be.
54. A fémlövedékben a szabadon mozgó elektronok a tehetetlenségük miatt elõre lendülnek, s olyan
elektromos teret hoznak létre, melyben az õ lassulásuk is akkora lehet, mint az egész lövedéké. Mivel
az elektronokat is fékezni, kell ezért a lövedék eleje lesz negatív töltésû. Ennek alapján számolunk.
Gondolatban megfordítva a mozgást: a = v2/(2s) = 10002/(2·0,2) = 2,5´106 m/s2.
- - -
Az elektronra ható erõre: ma = F = EQ ® E = ma/Q = 9,1´10 31·2,5´106/1,6 ´10 19 = 1,42´10 5 N/C.
-5 -7
A lövedék két vége között fellépõ feszültség: U = Ed = 1,42´10 ·0,05 = 7,1´10 V.
55. Felfoghatjuk úgy, mintha a test egy erõsebb nehézségi erõtérben lenne, ahol g’ > g nehézségi gyorsu-
-
lás hat. A testre ható erõ: F = mg + EQ. Így g’ = F/m = g + EQ/m = 9,81 + 5000·10 6/0,001 = 14,81 m/s2.
Az inga lengésideje T = 2p l / g' = 2 s.
-
56. 55 alapján: g’ = g – EQ/m = 9,81 – 10 000·3´10 6/0,01 = 6,81 m/s2. T = 2p l / g' » 2,41 s.
57. A másodpercinga lengésideje 2 s. 55. alapján: T = 2p l / g' ® g' = 19,74 m/s2 > g.
-
A térnek lefelé kell mutatnia. g' = g + EQ/m ® E = m·(g' – g)/Q = 0,002·9,93/2´10 6 » 9930 N/C.
58. A testre ható elektromos erõ: Fel = EQ = 0,002 N. j

Az ábra alapján tgj = Fel/mg » 0,408 ® j = 22,2°. Fel
Tehát az inga 22,2°-kal tér el a függõlegestõl.
mg
j
Fe
59. Az elõzõ feladat ábrája alapján a Pitagorasz-tételbõl: Fe » 0,00530 N.

55 alapján: g’ = Fe/m = 10,59 m/s2. Az inga lengésideje T = 2p l / g' » 1,93 s.
Az inga természetesen az új egyensúlyi helyzete körül leng, azaz az ábrán látható helyzet körül.
60. Használjuk fel az 55, 58. és 59. feladatok logikáját!
Mivel T = 2p l / g' , ezért g' = 14,8 m/s2. 59. alapján: Fe = mg' = 0,0148 N.
58. ábrája és a Pit-tétel szerint: Fel » 0,0111 N. Ebbõl E = Fel/Q = 11088 N/C.
61. Elõször az eredeti egyensúlyból számítjuk ki a testek töltését. Ez a Coulomb-
-
-törvény 76. feladata alapján megy: Fel » 0,00577 N; r = 1 m; Q = 8´10 7 C. K L
Ha ezután felfelé mutató térbe tesszük az elrendezést, akkor az ábrán látható, fe- Fel’ FE
ketével húzott erõk fognak hatni. r’ = L· 2 » 1,41 m. Fel¢ = k·Q2/r’2 » 0,00289 N. r’
Jelöljük FE-vel a homogén tér által a töltésre kifejtett erõt! 45
mg
Az erõábra szerint (a 45°-kal jelölt háromszögbõl):
Fel¢ = mg – FE ® FE = 0,00711 N. Innen E = FE/Q » 8892 N/C.
62. Elõször az eredeti egyensúlyból számítjuk ki a testek töltését. Ez a Coulomb-törvény
-
76. feladata alapján megy: Fel » 0,00577 N; r = 1 m; Q = 8´10 7 C.
Ha ezután felfelé mutató térbe tesszük az elrendezést, akkor az ábrán látható, feke- K j L
tével folytonosan húzott erõk fognak hatni. j = 22,5°; r’ = 2L·sinj = 0,765 m. Fel’
Fel¢ = k·Q2/r’2 » 0,00983 N. Jelöljük FE-vel a homogén tér által a töltésre kifejtett erõt! mg r’
Az erõábra szerint (a j-vel jelölt háromszögbõl): tgj = Fel¢ /(mg + FE) ® FE
j
FE = 0,0137 N. Innen E = FE/Q » 17174 N/C. Ffg
58
63. A testekre ható erõket az ábrán láthatjuk. Ezek közül a nehézségi erõt tudhat-
juk rögtön: mg = 0,015 N. A töltések között ható taszítóerõ Fel. Próbáljuk meg
ezzel kifejezni a többi szükséges erõt! A bal oldali töltés vízszintes egyen- K2
Fel
súlyából látható, hogy Fel vízszintes komponense egyenlõ FE-vel, ami tér által
K1
a töltésre ható erõ. A jobb oldali töltésre az elõzõ miatt jobbra Fel vízszintes FE
komponensének duplája hat. Tehát K2 vízszintes összetevõje is ekkora.
mg
Mivel K2 és Fel is 30°-ot zár be a vízszintessel, ezért ez csak úgy lehet, ha K2 az Fel
FE
Fel duplája. Ekkor a jobb oldali töltésnél a felfelé mutató összetevõk Fel
mg
függõleges komponensének már háromszorosát teszik ki, ami a szögeket
figyelembe véve 1,5Fel. Ezt egyensúlyozza ki mg. Tehát mg = 1,5Fel. Ebbõl
-
Fel = 0,01 N. Mivel Fel = k·Q2/r2 (ahol r = L = 1 m), ezért Q » 1,05´10 6 C.
A fentiek alapján EQ = FE = Felcos30° ® E = 8216 N/C.
64. mg = 0,05 N; FE = EQ = 0,025 N. E kettõ eredõje (szürke erõ) a Pit-tételbõl:

a
» 0,0559 N. Az egyensúly miatt a kötélerõk eredõje (másik szürke erõ) éppen K1
K2
ezt ellensúlyozza, tehát azonos nagyságú és ellentétes irányú. Az ábrán jelölt
j-re: tgj = FE/(mg) = 0,5 ® j = 26,6°. Ebbõl a = 45° – j = 18,4°. FE
Innen K1 = 0,0559·cosa = 0,053 N; K2 = 0,0559·sina = 0,0177 N. mg j
65. A Gauss-tétel szerint Q töltésbõl kiinduló (vagy oda befutó) erõvonalak száma F = 4pkQ.
-
Tehát F = 4p·9´109·2´10 7 = 22619 erõvonal. A térerõsség a felszínén E = kQ/r02 = 720 000 N/C.
A felületi töltéssûrûséget úgy kapjuk, hogy a töltést elosztjuk a felszínnel (felülettel). A gömb felszí-
-
ne: A = 4r02 p = 0,0314 m2. A felületi töltéssûrûség: s = Q/A » 6,34´10 6 C/m2. Mivel a fluxusra igaz,
hogy EA = F = 4pkQ, ezért a töltéssûrûség így is megkapható: s = Q/A = E/(4pk).
- -
66. E = kQ/r2 ® Q = E·r2/k = 2,&2´10 8 C; A = 4r02 p = 0,0113 m2; s = Q/A » 1,96´10 6 C/m2.
-
67. E = kQ/r2 ® Q = E·r2/k = 5´10 7 C. A felszínen a térerõsség: E0 = kQ/r02 = 1,8´106 N/C.
Az 1 cm -rõl kiinduló erõvonalak száma: F = EA = 1,8´106·0,0001 = 180 db.
2
- - -
68. E = kQ/r2 ® Q = E·r2/k = 10 7 C. Mivel s = Q/A, ezért A = Q/s = 10 7/3,54´10 9 = 28,25 cm2.
2
A = 4r0 p ® r0 = 1,5 cm, amibõl az átmérõ 3 cm.
A gömb közepétõl 1 cm-re még a gömbben vagyunk, egy fém belsejében pedig sztatika esetén E = 0.
-
69. A Gauss-tétel alapján F = 4pkQ ® Q = F/(4pk) = 1600/(4pk) = 1,41´10 8 C.
70. A kör felülete: A = r2p » 0,126 m2.
Ennek az erõvonalakra merõleges síkba esõ vetülete:A’ = A·cosj » 0,0628 m2.
Mivel F = EA’ ® E = F/A’ = 1000/0,0628 = 15 915 N/C.
71. Helyezzünk el egy koordináta-rendszert origójával qz elektron indulási helyén az y
ábra szerint! Vizsgáljuk az elektron lemezekkel párhuzamos, illetve azokra merõle-
ges mozgását külön! A két mozgás független, csak az idõ kapcsolja össze õket.
A párhuzamos mozgás egyenletes, hiszen ebben az irányban nem hat erõ az elek- x
tronra (y irány). A merõleges mozgás 0 kezdõsebességû egyenletesen gyorsuló
-
mozgás, mert itt F = EQ állandó erõ gyorsít (x irány). Az y irányban: t = h/v = 0,1/106 = 10 7 s.
-7 2 13
Az x irányban: s = at /2 ® a = 2s/t = 2·0,1/(10 ) = 2´10 m/s .
2 2 2
- -
Mivel ma = F = EQ, ezért E = ma/Q = 9,1´10 31·2´1013/1,6 ´10 19 = 113,75 N/C (igen gyenge).
72. Az elõzõ feladat megoldása szerint járunk el.
-
A lemezekkel párhuzamos mozgásból: t = h/v = 0,08/2´106 = 4´10 8 s.
- -
A lemezekre merõleges (x irány) mozgás: a = EQ/m = 1000·1,6 ´10 19/9,1´10 31 = 1,76´1014 m/s2.
14 -8 2
s = at /2 = 1,76´10 ·(4´10 ) /2 = 0,14 m ® d = 2s = 0,281m = 28,1 cm.
2
73. A 71. feladat megoldása szerint járunk el.

- -
A lemezekre merõleges (x irány) mozgás: a = EQ/m = 500·1,6 ´10 19/9,1´10 31 = 8,79´1013 m/s2.
13 2 -8
d/2 = s = at /2 ® 0,15 = 8,79´10 ·t /2 ® t = 5,84´10 s.
2
-
A lemezekkel párhuzamos mozgásból: v = h/t = 0,1/5,84´10 8 = 1,71´106 m/s.
59
74. A 71. feladat megoldása szerint járunk el.

-
A lemezekkel párhuzamos mozgásból: t1 = h/v = 0,07/2´106 = 3,5´10 8 s idõ kell a tér átszeléséhez.
-19 -
A lemezekre merõleges (x irány) mozgás: a = EQ/m = 800·1,6 ´10 /9,1´10 31 = 1,76´1014 m/s2.
14 2 -8
d/2 = s = at 2 /2 ® 0,075 = 1,41´10 ·t 2 /2 ® t2 = 3,27´10 s idõ alatt ér a lemezhez.
2
Látható, hogy elõbb éri el a lemezt, mint ahogy átjut a téren, tehát beleütközik a lemezbe.
- -
75. Az elektron gyorsulása: a = EQ/m = 1000·1,6 ´10 19/9,1´10 31 = 1,41´1014 m/s2.
Van kezdõsebesség, tehát a megfelelõ kinematikai képlet: v – v 20 = 2as = 2ad ® v = 8,82´106 m/s.
2
76. Tehát v = 6´106 m/s. A megfelelõ kinematikai képletbõl: v2 – v 20 = 2as = 2ad ® a = 6,75´1013 m/s2.
- -
A dinamikából: ma = F = EQ ® E = ma/Q = 9,1´10 31·6,75´1013/1,6 ´10 19 » 384 N/C.
- -
77. Az elektron gyorsulása: a = EQ/m = 500·1,6 ´10 19/9,1´10 31 = 8,79´1013 m/s2.
A határesetben éppen megállna a másik lemezhez érve. Gondolatban fordítsuk meg a mozgást, hogy
egyszerûbb képletünk legyen: v2 = 2as = 2ad ® v = 4,19´106 m/s.
78. 71. alapján járunk el. Az x illetve y koordinátákat kell megadnunk! y
y irányban: y = vt = 4 m.
x irányban: ma = F = EQ ® a = EQ/m = 0,8 m/s2. x = at2/2 = 0,4 m.
Tehát a felvett koordináta-rendszerben 1 s múlva a koordináták: x
y = 4 m; x = 0,4 m.
79. 71. alapján járunk el. A lemezekkel párhuzamos mozgásból: t = h/v = 0,15/4 = 0,0375 s.
A lemezekre merõleges (x irány) mozgás: d = s = at2/2 ® a = 2s/t2 = 2·0,4/0,03752 » 569 m/s2.
-
Mivel ma = F = EQ ® Q = ma/E = 0,002·569/2000 = 5,69´10 4 C.
Az elektromos tér munkája, feszültség

-
1. W = QEd = 3´105·2´10 7·0,2 = 0,012 J 2. 0,008 J 3. -0,012 J 4. E = W/(Qd) = 2´105 N/C
-4 -4
5. 12500 N/C 6. Q = W/(Ed) = 10 C 7. -5´10 8. Az erõvonalakra merõlegesen. W = 0 J.
9. W = QEd = QE·s·cosa » 0,0139 J 10. W = DEm, azaz QEd = mv2/2 ® v » 15,8 m/s
11. W = DEm, azaz QEd = mv /2 ® v » 6,32 m/s
2
12. W = DEm, azaz QEd = mv2/2 ® v » 4,24 m/s
13. W = DEm, azaz QEd = mv2/2 ® s = 8,43 cm
- -
14. W = 1,6 ´10 17 J; v = 5,93´10 6 m/s; a = 1,76´1014 m/s2 15. QEd = mv2/2 ® E = 0,569 N/C
16. W = QU ® Q = W/U = 5 C 17. 0,025 C 18. U = Ed ® E = U/d = 2000 N/C; W = 0,0005 J
19. U = 2000 V; W = 0,04 J 20. d = U/E = 0,08 m; W = 0,256 J 21. U = 3000 V; E = 20 000 N/C
22. U = W/Q = 250 V; d = U/E = 0,05 m 23. U = 25·30 = 750 V; W = QU = 0,0075 J
24. U = 10·20 = 200 V; W = QU = 0,06 J és negatív 25. E = U/d = 30/0,01 = 3000 V/m; F = EQ = 0,06 N
26. QU = W = DEm = mv2/2 ® QU = mv2/2. Ennek alapján: v = 2QU / m » 11 m/s
27. v = 2QU / m = 2 m/s 28. QU = mv2/2 ® m = 2QU/v2 = 0,0004 kg = 0,4 g
29. m = 2QU/v2 = 0,0003 kg = 0,3 g 30. QU = mv2/2 ® U = mv2/(2Q) = 500 V
31. U = mv /(2Q) = 4 V
2
32, v = 2QU / m = 593 000 m/s = 593 km/s 33. U = mv2/(2Q) » 284 V
34. U¢ = mv ¢ /(2Q) = m·(4v)2/(2Q) = 16mv2/(2Q) = 16U. Tehát 16-szor nagyobbat.
2
35. v ¢ = 2QU¢ / m = 2Q× 4U / m = 2· 2QU / m = 2v. Tehát 2-szer nagyobb lesz.

36. U = Ed = 875 V; v = 2QU / m = 13,2 m/s; t = s/vátl = s/(v/2) = 0,35/(13,2/2) » 0,0529 s
37. U = mv2/(2Q) = 250 V; E = U/d = 1250 V/m
38. s = at2/2 ® a = 2s/t2 = 0,08 m/s2; E = ma/Q = 13,&3 N/C; U = Ed = 2,1&3 V
39. U = mv /(2Q) = 1600 V;
2
d = vátl·t = (v/2)·t = 0,4 m; E = U/d = 4000 V/m
13 -
40. I. megoldás: E = U/d = 500 V/m; a = EQ/m = 8,79 10 m/s2; s = at2/2 ® t = 2s / a » 6,78´10 8 s
´
6 -8
II. megoldás: v = 2QU / m » 5,93´10 m/s; t = s/vátl = s/(v/2) » 6,78´10 s
41. v = 2QU / m » 1,88´106 m/s; d = vátl·t = (v/2)·t » 0,00938 m; E = U/d = 1067 V/m
42. a = v/t = 50 m/s2; d = at2/2 = 1 m; E = U/d = 500 V/m; m = EQ/a = 0,0001 kg = 0,1 g
60
Megoldások Feszültség
-
43. d = U/E = 0,2 m; d = at2/2 ® a = 2d/t2 = 2,5 m/s2; Q = ma/E = 1,25´10 7 C
-
44. I. a = F/m = 5 m/s2; d = at2/2 = 0,625 m; E = U/d = 1600 V/m; Q = F/E = 6,25´10 7 C
-
II. a = F/m = 5 m/s2; v = at = 2,5 m/s; QU = mv2/2 ® Q = mv2/(2U) = 6,25´10 C 7
45. Legyen a fajlagos töltés jele rC! QU = mv /2 ® v = 2QU / m = 2Ur C = 1 m/s

2
46. 45. alapján: v = 2Ur C » 1,55 m/s; d = vátl·t = (v/2)·t » 0,775 m; E = U/d » 516 V
47. 45. alapján: rC = v /(2U) = 0,0025 C/kg
2
48. A szöveg alapján az elektron fajlagos töltése 1850-szer nagyobb a protonénál.

45. alapján: ve = 2Ur Ce = 2U× 1850×r Cp » 43· 2Ur Cp = 43vp.
49. d = U/E = 0,5 m; d = vátl·t = (v/2)·t ® v = 2d/t = 1 m/s; 47. alapján: rC = v2/(2U) = 0,001 C/kg
50. Elõjeltõl eltekintve: QU = W = DEm = mv2/2 ® U = mv2/(2Q) = 125 V; d = U/E = 0,125 m
51. 50. alapján: U = mv2/(2Q) = 400 V; d = U/E = 1 m 52. 50. alapján: v = 2QU / m » 1,88´106 m/s
Fel
53. Az ábrán láthatóak a testre ható erõk. Az erõk, s az egyensúly alapján: EQ = mg.
Ebbõl E = mg/Q = 2500 V/m.
A lemezekre kapcsolt feszültség: U = Ed = 375 V. mg
-
54. 53. alapján: E = U/d = 2000 V/m. A csepp töltése: Q = mg/E = 2´10 7 C és pozitív.
-
55. 53. alapján: E = U/d = 1000 V/m. A csepp töltése: Q = mg/E = 2´10 8 C és negatív.
Az ennyi többlettöltést jelentõ elektronok száma: n = Q/Qelektron = 1,25´1011 db.
56. E = U/d = 2000 V/m. A testre ható nehézségi erõ: mg = 0,0004 N. A kondenzátor Fel
tere által a töltésre ható erõ az egyes esetekben: EQa = 0,0002 N; EQb = 0,001 N.
Látható, hogy az a, esetben mg a nagyobb, igy ott Newton II. törvénye szerint:
mg – Fel = ma, azaz 0,0004 – 0,0002 = 0,00004a ® a = 5 m/s2 lefelé. mg
A b, esetben Fel – mg = ma ® 0,001 – 0,0004 = 0,00004a ® a = 15 m/s felfelé.
2
-
57. E = U/d = 1250 V/m. a, Fel – mg = ma. Ebbõl EQ = Fel = m(g + a) ® Q = m(g + a)/E = 1,12´10 8 C.
-9
b, mg – Fel = ma, amibõl EQ = Fel = m(g – a) ® Q = m(g – a)/E = 4,8´10 C.
-
58. E = U/d = 1600 V/m. Ha a csepp lebeg, akkor 53. alapján az egyensúlyból: Q = mg/E = 3,125´10 7 C.
a, E = U/d = 3200 V/m. N II. alapján Fel – mg = ma ® a = Fel/m – g = EQ/m – g = 10 m/s , felfelé.
2
Gondolkozhattuk volna úgy is, hogy kétszer akkora feszültségnél Fel is dupla akkora, így az
egyensúlyhoz képest Fel már 2mg nagyságú, így Fe = mg ® a = g felfelé.
b, E = U/d = 800 V/m. N II. alapján mg – Fel = ma ® a = g – Fel/m = g – EQ/m = 5 m/s2, lefelé.
c, E = U/d = 1600 V/m. N II. alapján mg + Fel = ma ® a = g + Fel/m = g + EQ/m = 20 m/s2, lefelé.
59. U0 = 100 V-nál egyensúly van, azaz Fel0 = mg.
a, U1 = 1,2U0 ® Fel1 = 1,2mg ® Fe = 0,2mg felfelé, így a = 0,2g = 2 m/s2 felfelé.
Ezzel a gyorsulással kell 10 cm-t megtenni a felsõ lemezig: s = at2/2 ® t = 2s / a » 0,316 s.
b, U2 = 0,9U0 ® Fel2 = 0,9mg ® Fe = 0,1mg lefelé, így a = 0,1g = 1 m/s2 lefelé.
Ezzel a gyorsulással kell 5 cm-t megtenni az alsó lemezig: s = at2/2 ® t = 2s / a » 0,316 s.
c, U3 = 0.1U0 ® Fel3 = 0.1mg ® Fe = 1,1mg lefelé, így a = 1,1g = 11 m/s2 lefelé.
Ezzel a gyorsulással kell 5 cm-t megtenni a felsõ lemezig: s = at2/2 ® t = 2s / a » 0,095 s.
58. logikája alapján is dolgozhattunk volna, ám így elegánsabb!
60. E1 = U/d1 = 2000 V/m. Ha a lemezek távolsága 20 cm-re nõ, akkor E2 = U/d1 = 1000 V/m = 0,5E1.
A kezdeti egyensúly: (E1Q =) Fel1 = mg. A második esetben Fel2 = E2Q = 0,5E1Q = 0,5Fel1 = 0,5mg.
Ezért a test lefelé fog gyorsulni: mg – Fel2 = ma, azaz mg – 0,5mg = ma. Ebbõl a = g/2 = 5 m/s2 lefelé.
61. Kezdetben E0 = U/d = 1250 V/m. Ekkor Fel0 – mg = ma, azaz E0Q – mg = ma ® (*) Q = m(g + a)/E0.
a, Egyensúly esetén (E1Q =) Fel1 = mg ® E1 = mg/Q. (*)-ot beírva s rendezve:
E1 = E0·g/(g + a) = 833,&3V/m. Innen d1 = U/E1 = 0,12 m = 12 cm. Tehát 4 cm-rel kell felfelé mozgatni.
b, Ekkor: mg – Fel2 = ma ® (E2Q =) Fel2 = m(g – a) ® E2 = m(g – a)/Q. (*)-ot beírva s rendezve:
61
E2 = E0·(g – a)/(g + a) = 416,&6 V/m. Innen d2 = U/E2 = 0,24 m = 24 cm.

Tehát 16 cm-rel kell felfelé mozgatni.
62. Kezdetben E0 = U/d = 750 V/m. Ekkor (E0Q =) Fel0 = mg ® (*) Q = mg/E0.
a, Most E1 = U1/d = 937,5 V/m. Ekkor Fel1 – mg = ma, azaz E1Q – mg = ma. (*)-ot beírva:
mg·E1/E0 – mg = ma ® a = 0,25g = 2,5 m/s2 felfelé.
b, Most E2 = U/d2 = 600 V/m. Ekkor mg – Fel2 = ma, azaz mg – E2Q = ma. (*)-ot beírva:
mg – mg·E2/E0 = ma ® a = 0,2g = 2 m/s2 lefelé.
Megjegyzés: eljárhattunk volna úgy is, hogy az elején kiszámoljuk Q-t, s a számértékét helyettesítjük
be, nem a képletét!
63. E = U/d = 1000 V/m. Az egyensúlyra (EQ =) Fel = mg, azaz Q/m = g/E = 0,01 C/kg.
64. Az egyensúlyból: (E0Q =) Fel0 = mg ® E0 = mg/Q = g/(Q/m).
U = E0d = gd/(Q/m) = 10·0,16/0,004 = 400 V.
Ha a lemezek távolságát 12 cm-re csökkentjük, akkor: E1 = U/d1 = 3333,&3 V/m.
Fel1 – mg = ma, azaz E1Q – mg = ma ¾¾ /m
® a = E1(Q/m) – g = 3333,&3·0,004 – 10 = 3,&3m/s2, felfelé.
65. Kezdetben egyensúly van, azaz (E0Q =) Fel0 = mg ® (*) Q = mg/E0.
a, E1d1 = U = E0d0 ® E1 = E0d0/d1 = 2E0. Ekkor: Fel1 – mg = ma, azaz E1Q – mg = ma. (*)-ot beírva:
mg·2E0/E0 – mg = ma ® a = g = 10 m/s2 felfelé.
b, E2d2 = U = E0d0 ® E2 = E0d0/d2 = E0d0/(1,25d0) = 0,8E0.
Ekkor mg – Fel2 = ma, azaz mg – E2Q = ma. (*)-ot beírva:
mg – mg·0,8E0/E0 = ma ® a = 0,2g = 2 m/s2 lefelé.
66. A lemezek távolsága d, a rájuk kapcsolt feszültség U, a csepp tömege m, töltése Q.
Amikor a csepp lebeg: (E0Q =) Fel = mg, így (mivel E0d = U) (1) UQ/d = mg.
Amikor a lemezeket közelebb visszük E nõ, így a csepp felfelé fog gyorsulni. Ekkor (E1d1 = U):
Fel1 – mg = ma, azaz E1Q – mg = ma, tehát UQ/d1 – mg = ma ® (2) UQ/d1 = m(g + a).
(2)/(1)-bõl: d/d1 = (g + a)/g. Ebbõl (mivel d1 = d – 4) d/(d – 4) = 12,5/10 = 1,25 ® d = 20 cm.
Ellenkezõ irányú gyorsuláshoz a lemezeket távolítani kell, s ekkor (E2d2 = U):
mg – Fel2 = ma ® mg – E2Q = ma, tehát mg – UQ/d2 = ma ® (3) UQ/d2 = m(g – a).
(3)/(1)-bõl: d/d2 = (g – a)/g = 7,5/10 = 0,75 ® d2 = d/0,75 = 26,&6cm. tehát 6,&6cm-rel kell távolítanunk.
(1)-bõl Q/m = gd/U = 10·0,2/50 = 0,04 C/kg.
67. Az egyensúly az elõzõ feladat (1)-es egyenlete alapján: (1) U1Q/d = mg.
A feszültségesés után lefelé gyorsul a test így a (3) egyenletbõl (2) U2Q/d = m(g – a).
(2)/(1)-bõl: (g – a)/g = U2/U1, azaz (10 – a)/10 = 30/40 ® a = 2,5 m/s2.
s = at2/2 ® t = 2s / a » 0,49 s.
68. A mozgás szimmetrikus (ha gondolatban fordítva játsszuk le, akkor ugyanazt látjuk), azaz a lassulás-
nak a lemez közepétõl emiatt szintén 2,5 m/s2-nek kell lennie. Ekkor alkalmazhatjuk 66. megoldásá-
nak (2) egyenletét: U3Q/d = m(g + a). Ezt osztva az elõzõ megoldás (1)-ével:
(g + a)/g = U3/U1, azaz 12,5/10 = U3/40 ® U3 = 50 V. (Ez bizonyára nem véletlen!)
69. A test mozgása a vízszintes hajításéhoz hasonló: az eredeti irányba (legyen ez az x irány) nem hat erõ,
erre tehát az eredeti sebességével egyenletesen mozog tovább, míg az erre merõleges irányba (legyen
ez az y irány) állandó erõ (az elektromos erõ) hat. Erre a test egyenletesen gyorsuló mozgást végez. Az
-
y irányra: F = EQ = 5000·8´10 7 = 0,004 N. A test gyorsulása: a = F/m = 0,004/0,0005 = 8 m/s2.
A megtett útja: y = at2/2 = 1 m. A tér által a testen végzett munka: W = F·s = 0,004 J.
Sebessége: vy = at = 8·0,5 = 4 m/s. A test sebessége a Pitagorasz-tételbõl: v = v 2x + v 2y = 5 m/s.
Megjegyzés: Ez utóbbit az energiákból is számíthatjuk: Emx = mv 2x /2; Emy = W. A kettõ összege a
teljes mozgási energiát adja, Em = Emx + Emy, így: mv2/2 = mv 2x /2 + W. Ebbõl v = 5 m/s.
70. A végére a sebessége 16 m/s. 69. alapján a mozgási energiákra Em = Emx + Emy, azaz Emy = Em – Emx.
Tehát: mv 2y /2 = mv2/2 – mv 2x /2. Ebbõl vy = 162 - 82 = 13,86 m/s.
-
Az y irányt tekintve: a = F/m = EQ/m = 5000·8´10 7/0,00005 = 80 m/s2.
A v2 = 2as kinematikai képletbõl s = v2/(2a) = 1,2 m
62
71. 69. alapján a tér irányában (y irány): Fel = EQ = 0,005 N; a = Fel/m = 10 m/s2; s = at2/2 = 1,25 m;
W = Fel·s = 0,00625 J az elektromos tér munkája.
A függõleges irányban (z irány): h = gt2/2 = 1,25 m; Wmg = mgh = 0,00625 J a nehézségi erõ munkája.
A teljes mozgási energia 0,5 s múlva: Em = Emx + Emy + Emz = mv 20 /2 + W + Wmg = 0,01875 J.
Mivel Em = mv2/2, ezért v = 8,66 m/s.
72. A függõleges irányban (z irány): h = gt2/2 = 0,2 m; Wmg = mgh = 0,00016 J a nehézségi erõ munkája.
A teljes mozgási energia 0,2 s múlva: Em = Emx + Emy + Emz.
Ebbõl az y irányú energia, amit az elektromos tér munkavégzésébõl szerez a test:
Wel = Emy = Em – Emx – Emz = mv2/2 – mv 20 /2 – Wmg = 0,00004 J.
Az elektromos tér munkája: Wel = QEd; mivel a test a tér irányába is gyorsul: d = at2/2. A gyorsulása
pedig a = Fel/m = QE/m. Ezeket visszafelé behelyettesítve: d = QEt2/(2m); Wel = Q2E2 t2/(2m).
Ebbõl E = 2mW el / (Q2 t 2 = 4000 N/m.
73. Az eredeti irányba (x irány): x = v0t = 2 m.
A tér irányába (y irány): a = Fel/m = EQ/m = E(Q/m) = 1000·0,008 = 8 m/s2. y = at2/2 = 1 m.
A függõleges irányba (z irányba): z = gt2/2 = 1,25 m.
A sebessége x irányba: vx = 4 m/s. Az y irányba: vy = at = 4 m/s. Az irányba: vz = gt = 5 m/s.
A sebessége tehát: v = v 2x + v 2y + v 2z = 57 = 7,55 m/s.
74. A test vízszintesen az eredeti irányba (x irány) egyenletesen mozog. míg a tér irányába (y irány)
egyenletesen gyorsul:
ay = Fel/m = EQ/m = E(Q/m) = 1250·0,004 = 5 m/s2.
Függõleges irányba (z irány) g-vel gyorsul (az).
A test gyorsulása tehát (az yz síkban): a = a 2y + a 2z » 11,2 m/s2. vx
vz
Ez a gyorsulás eredményezi a vyz sebességet, amely merõleges az eredeti vx
sebességre. Mire a sebesség megduplázódik, v = 8 m/s lesz. vy
vyz
Mivel v = v 2x + v 2yz , ezért vyz » 6,93 m/s. Innen az idõ: t = vyz/ayz = 0,62 s.
75. Az elektromos tér erõssége: U0/d0 = 40/0,4 = 100 V/m. A feszültség a közép és v
egy a jobb oldali lemezhez 10 cm-rel közelebbi pont között: U = Ed = 100·0,1
-
= 10 V. A tér által az elektronon végzett munka: W = QU = 1,6´10 18 J.
-
A mozgási energiája a végén: Em = Em0 + W, amibõl: mv2/2 = mv 20 /2 + W. Ebbõl v » 2,136´10 6 m/s.
Megjegyzés: A feszültséget számolhattuk volna gyorsabban, hiszen látható, hogy U/U0 = d/d0.
76. A mozgási energiája a végén: Em = Em0 + QU, azaz mv2/2 = mv 20 /2 + QU. Ebbõl v » 3,05´106 m/s.
77. v0 = 106 m/s; v = 2´106 m/s. A mozgási energiája a végén: Em = Em0 + QU.
Ebbõl U = m(v2 – v 20 )/(2Q) » 8,53 V.
78. A tér által az elektronon végzett munka fedezi a tér irányába esõ mozgás energiáját, azaz Emy = QU.
Amibõl mv 2y /2 = QU. Ebbõl vy » 2,96´106 m/s.
Mivel v2 = v 2x + v 2y , és v = 2vx, ezért vx = v 2 - v 2y » 2,96´106 m/s (= vy).
-
79. v0 = 1,5´106 m/s. A lemezekkel párhuzamos mozgásból: t = h/v0 = 0,15/1,5´106 = 10 7 s.
75. megjegyzése alapján az elektron által befutott feszültség 10 V. A tér irányába esõ mozgás energi-
ája: mv 2y /2 = QU ® vy » 1,88´106 m/s.
A gyorsuló mozgás során megtett út: s = vátlt = (vy/2)·t » 0,188 m. Innen d = 2s = 0,375 m.
63
80. Az ábra és a szög alapján: vx = vy = v/ 2 = 530330 m/s.

A pálya szimmetriája alapján a lemezek közötti tér közepéig tartó repülési
-
idõ az x irány alapján: t = (x/2)/vx = 0,05/530330 » 9,43´10 8 s. d v0
Ezalatt y irányban megállásig lassul az elektron, azaz a tér éppen fel- vy
emészti a mozgási energiát: mv 2y /2 = QU ® U = mv 2y /(2Q) = 0,8 V. a
vx
75. megjegyzése alapján a lemezekre kapcsolt feszültség U0 = 2U = 1,6 V.
81. Az ábra és a szög alapján: vy = v0·sin60° » 8,66´105 m/s; vx = v0·cos60° = 5´105 m/s.
a, Mivel x irányban nem hat erõ, ezért végig ezzel a sebességgel mozog ebben az irányban.
-
Innen t = (2x1 + x2)/vx = 0,4/5´105 = 8´10 7 s.
b, A pálya szimmetriája miatt az elektron az x2 távolság feléig lassul le a tér miatt y irányban 0 sebes-
-
ségre. Az ehhez szükséges idõ: t = (x2/2)/vx = 0,1/5´105 = 2´10 7 s.
5 -7
Az ezalatt megtett út: y = vyátl·t = (vy /2)·t = (8,66´10 /2)·2´10 » 0,0866 m.
Ezalatt y irányban megállásig lassul az elektron, azaz a tér éppen felemészti a mozgási energiát:
mv 2y /2 = QU ® U = mv 2y /(2Q) » 2,13 V. 75. megjegyzése alapjána fegyverzetekre kapcsolt
feszültség: U0 = U·d/y = 2,13·0,4/0,0866 » 9,85 V.
c, b-hez hasonló gondolatmenettel: az elektron az x2 távolság végéig lassul le a tér miatt y irányban 0
-
sebességre. Az ehhez szükséges idõ: t = x2/vx = 0,2/5´105 = 4´10 7 s.
5 -7
Az ezalatt megtett út: y = vyátl·t = (vy /2)·t = (8,66´10 /2)·4´10 » 0,173 m.
mv 2y /2 = QU ® U = mv 2y /(2Q) » 2,13 V. 75. megjegyzése alapjána fegyverzetekre kapcsolt
feszültség: U0 = U·d/y = 2,13·0,4/0,173 » 4,92 V. Éppen fele a b,-nek, ami nem véletlen.
d, Ekkor éppen 4-szer akkora feszültséget kapcsoltunk a fegyverzetekre, mint b-ben. Ekkor a lemezek
között a tér irányában a térerõsség 4-szer akkora, így az elektron gyorsulása is 4-szeres. Emiatt a vy
sebesség ellentettjére változtatásához éppen 1/4-annyi idõ kell, azaz x irányban az x2 távolságot is
1/4-annyi idõ alatt kell megtenni. Emiatt a elektront 4-szer akkora sebességgel kell indítani:
4000 km/s sebességgel.
82. Az ábra és a szög alapján: vy = v0·sin60° » 1,3´106 m/s; vx = v0·cos60° = 7,5´105 m/s.
A pálya szimmetriája miatt elég az egyik lemezpárral foglalkoznunk! Egy lemezpár terén való átha-
-
ladáshoz szükséges idõ az x irányú egyenletes mozgásból: t = x/vx = 0,08/7,5´105 » 1,07´10 7 s.
mv 2y /2 = QU ® U = mv 2y /(2Q) » 4,8 V.
-
Az ezalatt y irányba megtett út: y = vyátl·t = (vy /2)·t = (1,3´106/2)·1,07´10 7 » 0,0693 m.
75. megjegyzése alapjána fegyverzetekre kapcsolt feszültség: U0 = U·d/y = 4,8·0,3/0,0693 » 20,78 V.
83. Függõlegesen (y irány) a nehézségi erõ (mg) hat rá, ami g gyorsulást okoz.
Vízszintesen (x irány) Fel = EQ erõ gyorsítja, ami ax = EQ/m gyorsulást okoz.
A függõlegesen megtett út t idõ alatt: y = gt2/2. A vízszintesen megtett út szintén t
idõ alatt: x = axt2/2. A két egyenlet osztásából: y/x = g/ax ® y = x·g/ax, ami egy
egyenes egyenlete! Tehát amíg a csepp az elektromos térben van egyenes pályán
halad az ábra szerint (itt pozitív töltésûnek vettük a cseppet)!
Adataink esetén, ha a lemez szélénél lép ki a csepp, akkor y = 20 cm; x = d/2 = 15 cm. Az egyenes
egyenletébõl: ax = g·x/y = 7,5 m/s2.
- -
Az ax-re vonatkozó fenti egyenltbõl Q = max/E = maxd/U = 2´10 6·7,5·0,3/150 = 3´10 8 C. (A töltés
negatív is lehet, ebben az esetben a másik lemez felé mozog a csepp!)
A cseppen az egyes terek (gravitációs illetve elektromos) által végzett munka:
Wgrav = mgy; Wel = QEx = QUx/d. Ezen erõk munkája a csepp mozgási energiáját növeli, azaz:
Em (= DEm) = Wgrav + Wel, tehát mv2/2 = mgy + QUx/d ® v = 2,5 m/s.
64
84. Amíg a csepp szabadeséssel áthalad az elektromos téren függõleges irányban, azalatt vízszintesen elér
a lemezek között félúttól a jobb oldali fegyverzetig. Tehát:
Függõleges irány: Az elektromos tér felsõ részéig az s = gt 21 /2 képletbõl t1 = 2h / g » 0,141 s.
Az elektromos tér alsó részéig: t2 = 2(h + y) / g = 0,2 s. Itt a függõleges sebesség: vy = gt = 2 m/s.
Tehát az elektromos téren való áthaladás ideje: t = t2 – t1 » 0,0586 s.
Ezalatt vízszintes irányban álló helyzetbõl egyenletesen gyorsulva ér el a lemezig (x = d/2 = 0,1 m-t).
Tehát x = vxátl·t = (vx /2)·t ® vx = 2x/t = 0,2/0,0586 » 3,41 m/s.
A csepp sebessége a lemez sarkánál: v = v 2x + v 2y » 3,96 m/s.
A csepp vízszintes gyorsulása az elektromos tér miatt: ax = vx/t » 58,3 m/s2. Mivel EQ = max, ezért
E = max/Q = 1166 V/m. Ebbõl a fegyverzetekre kapcsolt feszültség: U = Ed » 233 V.
85. E = U/d = 1000 V/m. A testre ható függõleges erõk az ábra alapján: Fel + mg = EQ + mg.
Az erõk által okozott függõleges gyorsulás (y irány): a = (EQ + mg)/m = 15 m/s2. Ezzel a
gyorsulással a 0,1 m-re lévõ alsó fémlapig elért sebességre v 2y = 2ay ® vy » 1,73 m/s.
Az útra: y = vyátl·t = (vy /2)·t ® t = 2y/vy = 0,2/1,73 = 0,115 s. Fel mg
A térre merõlegesen a test egyenletesen végig vx = 0,3 m/s sebességgel halad.
A sebessége a lemezhez érkezéskor: v = v 2x + v 2y = 0,32 + 1,732 » 1,76 m/s.
86. Az elõzõ feladathoz hasonlóan járunk el: E = U/d = 1000 V/m.
A függõleges erõk (ld. ábra) és a gyorsulás: Fel – mg = ma ® a = (EQ – mg)/m = 40 m/s2.
Az y = 0,15 m-re lévõ felsõ fémlapig elért sebességre v 2y = 2ay ® vy » 3,46 m/s. Fel
mg
Az útra: y = vyátl·t = (vy /2)·t ® t = 2y/vy = 0,3/3,46 = 0,0866 s.
A sebessége a lemezhez érkezéskor: v = v 2x + v 2y = 0,4 2 + 3,462 » 3,49 m/s.
87. 85-höz hasonlóan járunk el: E = U/d = 1250 V/m.
A függõleges erõk és a gyorsulás: mg – Fel = ma ® a = (mg – EQ)/m = 5 m/s2.
Az y = 0,2 m-re lévõ alsó fémlapig elért sebességre v 2y = 2ay ® vy » 1,41 m/s. Fel
Az útra: y = vyátl·t = (vy /2)·t ® t = 2y/vy = 0,4/1,41 = 0,283 s. mg

A sebessége a lemezhez érkezéskor: v = v 2x + v 2y = 22 + 1,412 » 2,45 m/s.
A másik lemezhez akkor ér ugyanolyan sebességgel, ha arra is ugyanakkora gyorsulással halad (ekkor
az elektromos erõ a nagyobb): a = (E’Q – mg)/m ® E’ = m(a + g)/Q = 3750 V/m (éppen háromszor
akkora). U’ = Ed = 3750·0,4 = 1500 V.
Potenciál
1. UAB = UA – UB = 50 V; UAB = UB – UA = -50 V 2. UAB = 70 V; W = QUAB = 0,07 J
3. UAB = 80 V; W = QUAB = 0,0016 J 4. UAB = W/Q = 500 V; UB = UA – UAB = 750 V
5. UAB = W/Q = 400 V; UB = UA – UAB = -150 V
6. UAB = 150 V; Q = W/UAB = -0,32 C (itt beírandó a töltés elõjele.)
-
7. UAB = 160 V; Q = W/UAB = 2´10 7 C 8. Az erõvonalakkal szemben halad.
9. A végpont potenciálja magasabb! 10. U = kQ/r = 45 500 V (A töltés elõjele itt is beírandó!)
11. 45000 V 12. -45 000 V 13. U = kQ/r ® r = kQ/U = 0,5 m-re 14. r = kQ/U = 1, m
- -
15. r = kQ/U = 1,2 m 16. U = kQ/r ® Q = Ur/k = 3´10 8 C 17. Q = Ur/k = -7´10 6 C
18. Q = U1r1/k; Q = U2r2/k. Elõbbit az utóbbiba írva: U2 = U1r1/r2 = 540 000·0,5/1 = 270 000 V .
19. 18. alapján: U2 = U1r1/r2 = 15 625 V. 20. 18. alapján U2 = U1r1/r2 = -25 000 V.
21. A fordított arányosság miatt a, negyedakkora b, 2-szer akkora
22. r2 = 70 cm. 18. alapján U2 = U1r1/r2 = 142 857 V.
65
Megoldások Potenciál
23. r2 = 70 cm. 18. alapján U2 = U1r1/r2 = -12857 V.

24. 18. alapján U2 = U1r1/r2 a, r2 = 60 cm; U2 = 60000 V b, r2 = 20 cm; U2 = 180 000 V
25. Q = U1r1/k; U2 = kQ/r2. Elõbbit az utóbbiba írva, majd rendezve: r2 = r1·U1/U2
a, r2 = 0,4 m b, r2 = 1,2 m
26. 25. alapján a, r2 = r1· 9 = 180 cm b, r2 = r1· 2 » 84,9 cm
c, r2 = r1· 1/ 4 = 30 cm d, r2 = r1· 1/ 2 » 42,4 cm
27. U1 = kQ/r12 és U2 = kQ/r22 = kQ/(r1 + 0,4 ) 2 . E két egyenlet osztásából: U1/U2 = (r1 + 0,4 ) 2 /r12 .
Ebbõl négyzetgyököt vonhatunk, úgyis csak a pozitív megoldás lehet jó: (r1 + 0,4)/r1 = U1 / U2 , azaz
-
(r1 + 0,4)/r1 = 2 ® r1 = 0,4 m. Ezt az elsõ egyenletbe írva rendezés után: Q = U1r 2 /k = 3,&5´10 6 C. 1
-
28. 27-hez hasonlóan: (r1 + 0,8)/r1 = U1 / U2 = 2 ® r1 » 1,93 m; Q = U1r12 /k » 4,14´10 5 C.
-
29. 27-hez hasonlóan: (r1 – 0,4)/r1 = U / U = 1/2 ® r1 = 0,8 m; Q = U1r 2 /k » 1,4&2´10 5 C.
1 2 1
30. 27-hez hasonlóan: (r1 + 0,7)/r1 = U1 / U2 = -80000 / -30000 ® r1 » 1,11 m;

-
Q = U1r12 /k » -1,09´10 5 C.
E (N/C) U (V)
31. A külsõ tér szempontjából a töltött
fémgömb éppen úgy viselkedik, mintha 67500 13500
az összes töltés a közepében lenne (mint a
gravitációnál). Belül pedig nincs elektro-
r (m) r (m)
mos tér, így a térerõsség 0. a potenciál
0,2 0,2
pedig emiatt nem változik. Ennek alapján
a térerõsség és a potenciál: r0 r0
E= { 0, ha r < 0,2 m,
kQ/r , ha r ³ 0,2 m.
2
U= { kQ/r0 = 13500 V,
kQ/r,
ha r < 0,2 m,
ha r ³ 0,2 m.
32. Az elõzõ megoldás alapján:

E (N/C) U (V)
13500 1350
r (m) r (m)
0,1 0,1
r0 r0
E= { 0,ha r < 0,1 m,

kQ/r , ha r ³ 0,1 m
2
U= { kQ/r0 = 1350 V,
kQ/r,
ha r < 0,1 m,
ha r ³ 0,1 m.
-
33. 31. alapján: U = kQ/r ® Q = Ur/k = 2´10 7 C ; A gömb potenciálja: U = kQ/r0 = 18 000 V.
E = kQ/r02 = 180 000 N/C.
34. E = kQ/r02 ; U = kQ/r0. Osszuk az utóbbit az elõbbivel: U/E = r0 ® r0 = 0,15 m.
-
A második egyenletbõl: Q = Ur0/k = 10 7 C.
-
35. E = kQ/r02 ® Q = Er02 /k = 3,&3´10 6 C; U = kQ/r0 = Er0 = 300 000 V.
36. A gömb felszíne: 4r02 p, így rajta a töltés: Q = sA = s4r02 p. A térerõsség r = 0,5 m-re: E = kQ/r2, azaz
E = ks4r02 p/r2. Erre r01 = 0,05 m-nél: E1 » 18 096 V/m; r02 = 0,2 m-nél: E2 » 289529 V/m.
A potenciál U = ks4r02 p/r. Ez r01 = 0,05 m-nél: U1 = 9048 V; r02 = 0,2 m-nél: U2 = 144765 V.
66
37. I.A külsõ gömbön kívüli részen a tér olyan, mintha az összes töltés középen lenne, II.a két gömb
között a külsõ gömbön lévõ töltés már nem játszik szerepet, csak a belsõn lévõ, ami szintén olyan teret
hoz létre, mintha a töltés középen lenne, végül III. legbelül már nincs elektromos tér. Ennek alapján:
E (N/C) U (V)
108000 6750
13500 2700
r (m) r (m)
0,05 0,2 0,05 0,2
r2 r2
r1 r0
{ {
0, ha r < 0,05 m, k(Q1 + Q2)/r, ha 0,2 m £ r
2
E= kQ1/r , ha 0,05 m £ r < 0,2 m U= kQ1/r + kQ2/r2
2
ha 0,05 m £ r < 0,2 m
k(Q1 + Q2)/r2, ha 0,2 m £ r kQ1/r1+ kQ2/r2 = 6750 V, ha r < 0,05 m
38. I. A külsõ gömbön kívüli részen a tér olyan, mintha az összes töltés középen lenne, II. a külsõ gömb
anyagában nincs elektromos tér, III. a két gömb között a külsõ gömbön lévõ töltés már nem játszik
szerepet, csak a belsõn lévõ, ami szintén olyan teret hoz létre, mintha a töltés középen lenne, végül
IV. legbelül már nincs elektromos tér. Ennek alapján:
{
E (N/C) k(Q1 + Q2)/r2, ha 0,2 m £ r
720000 k(Q1 + Q2)/r2k ha 0,15 m £ r < 0,2 m
U=
kQ1(1/r – 1/r2b) + k(Q1 + Q2/r2k ha 0,05 m £ r < 0,15 m
90000
r (m) kQ1(1/r1 – 1/r2b)+ k(Q1 + Q2)/r2 ha r < 0,05 m
0,05 0,15 0,2
r2k U (V)
r1 r2b 42000
{
0, ha r < 0,05 m, 18000
2 r (m)
kQ1/r , ha 0,05 m £ r < 0,15 m
E= 0,05 0,15 0,2
0, ha 0,15 m £ r < 0,2 m r2k
r1 r2b
k(Q1 + Q2)/r2, ha 0,2 m £ r
39. A külsõ fémen kívül a tér olyan, mintha az összes töltés a közepén lenne. Ennek alapján a külsõ fém
-
külsejének, s ezzel az egész fémnek a potenciálja: k(Q1 + Q2)/r2k = 9´109·1,5´10 6/0,25 = 54 000 V.
A fémgömbhéj anyagában nincs elektromos tér, a két gömb között pedig olyan, mintha a belsõ golyó
töltése a közepén lenne (lásd elõzõ feladat). Ennek alapján a potenciálkülönbség a két fém között:
-
kQ1(1/r1 – 1/r2b) = 9´109·5´10 7·(1/0,1 – 1/0,2) = 22 500 V.
Megjegyzés: A belsõ gömb potenciálja ennek alapján: 54 000 + 22 500 = 76 500 V. A fémgömbhéj
- -
belsõ felületén a megosztás miatt -5´10 7 C töltés van, így a külsõ felületén már összesen 1,5´10 6 C.
40. I. A külsõ gömbön kívül a földelés miatt nincs elektromos tér. II. a E (N/C)
külsõ gömb anyagában nincs elektromos tér, III. a két gömb között a 1800000
belsõ gömb töltése szolgáltatja a teret, végül IV. legbelül már nincs
elektromos tér. Ezek alapján:
{
450000
2 r (m)
kQ1/r , ha 0,1 m £ r < 0,2 m
E= 0,1 0,2 0,25
0 egyébként. r1 r2b
r2k
67
U (V)
{
0, ha 0,2 m £ r 90000
U= kQ1(1/r – 1/r2b) ha 0,1 m £ r < 0,2 m
r (m)
kQ1(1/r1 – 1/r2b) = 90 000 V, ha r < 0,1 m
0,1 0,2 0,25
r1 r2b
A két fém között a feszültség 90 000 V. r2k
41. A feltöltéshez szükséges munka: W = QU/2. Mivel U = kQ/r ® Q = Ur/k, azaz W = U2r/(2k) = 83,&3J.
Az átlagos teljesítmény: P = W/t = 83,&3 /120 = 0,694& W.
42. Az eredõ potenciál az egyes potenciálok elõjeles összege, azaz most:
U = 4kQ/r = 4kQ/(a· 2 / 2) » 509117 V.
-
43. Az elõzõ feladat alapján: U = 4kQ/(a· 2 / 2) ® Q = Ua·( 2 / 2)/(4 k) = 3´10 7 C.
44. Az eredõ potenciál az egyes potenciálok elõjeles összege, azaz most (r = a· 3 / 2·(2/3) = a· 3 / 3):
U = 3kQ/r = 3kQ/(a· 3 / 3) » 3117 691 V.
-
45. Az elõzõ megoldás alapján U = 3 kQ/(a· 3 / 3) ® Q = U·a·( 3 / 3)/(3k) » 1,07´10 5 C.
46. A potenciál az egyes töltések által létrehozott potenciálok elõjeles összege.
Tehát: U1 = kQ1/r1 = 18000 V; U2 = kQ2/r2 = 36000 V; U = U1 + U2 = 54 000 V.
47. U = U1 + U2 = kQ1/r1 + kQ2/r2 = -45 000 + -10800 = -55800 V
48. U = U1 + U2 = kQ1/r1 + kQ2/r2 = 36000 + -300 000 = -264 000 V
49. r2 a Pitagorasz-tételbõl: r2 = 0,4 2 + 0,82 » 0,894 m.
U = U1 + U2 + U3 = kQ1/r1 + kQ2/r2 + kQ3/r3 = 45000 + -50312 + 45 000 = 39 688 V
-
50. U2 = U – U1 = U – kQ1/r1 = 90 000 – 45000 = 45 000 V. Mivel U2 = kQ2/r2 ® Q2 = U2·r2/k = 2´10 6 C.
51. Ha nincs ott, akkor U = U1 = kQ1/r1 = 45000 V. Ha ott van akkor U = -45 000 V.
-
U2 = U – U1 = -45000 – 45 000 = -90000 V. Mivel U2 = kQ2/r2 ® Q2 = U2·r2/k = -4´10 6 C.
-
52. U = U1 + U2 = kQ/r1 + k·2Q/r2 = kQ·(1/r1 + 2/r2). Ebbõl 1620000 = 1,62´10 Q ® Q = 10 5 C.
11
53. U2 = U – U1 = U – kQ1/r1 = 150000 – 60 000 = 90 000 V. Mivel U2 = kQ2/r2 ® r2 = kQ2/U2 = 0,75 m.

54. Legyen r = 0,2 m és R = 0,5 m. Ekkor UA = kQ1/r +9 kQ2/R, azaz
288000 = (9´109/0,2)·Q1 + (9´109/0,5)·Q2 ¾/9¾ ´10
¾® (1) 0,000032 = 0,2Q1 + 0,5Q2.
Másrészt UB = kQ1/R + kQ2/r, azaz
´109
342000 = (9´109/0,5)·Q1 + (9´109/0,2)·Q2 ¾/9¾ ¾® (2) 0,000038 = 0,5Q1 + 0,2Q2.
- -
Ennek az egyenletrendszernek a megoldása: Q1 = 6´10 5 C; Q2 = 4´10 5 C.
55. Legyen r a csúcsok távolsága a háromszög közepétõl! Ekkor középen a potenciál:
U = U1 + U2 + U3 = kQ1/r + kQ2/r + kQ3/r = k(Q1 + Q2 + Q3)/r. Ebbõl 0 = k(Q1 + Q2 + Q3)/r.
A kifejezés csak akkor lehet 0, ha valamelyik tényezõje 0. Ez csak a töltések összege lehet, azaz:
-
Q1 + Q2 + Q3 = 0 ® Q3 = -(Q1 + Q2) = -10 6 C.
-
56. U = UA – UB = kQ/r1 – kQ/r2 = kQ·(1/r1 – 1/r2) = 9´109·5´10 6·(1/0,2 – 1/1,2) = 187 500 V.
57. 56. alapján: U = 13 500 V. 58. 56. alapján: U » 4629 V.
-
59. U = UA – UB ® UB = UA – U = kQ/r1 – U = 9´109·9´10 7/0,4 – 12150 = 8100 V.
-7
Mivel UB = kQ2/r2, ezért r2 = kQ2/U2 = 9´10 ·9´10 /8100 = 1 m.
9
60. UA = kQ/r1 = 30000 V; mivel U > UA, ezért UB potenciálja a nagyobb, azaz UB = UA + U = 90 000 V.
-
Mivel UB = kQ2/r2, ezért r2 = kQ2/U2 = 9´109·2´10 6/90 000 = 0,2 m.
61. U = UA – UB = kQ/r1 – kQ/r2 = kQ·(1/r1 – 1/r2) = kQ·(1/r – 1/(2r)) = kQ·(1/(2r)) = kQ/(2r).
-
Ebbõl: 150000 = 9´109·10 5/(2r) ® 2r = 0,6 m. Tehát r = 0,3 m. A töltések távolsága: 0,3 m és 0,6 m.
62. U = UA – UB = kQ/r1 – kQ/r2 = kQ·(1/r – 1/(1,25r)) = kQ·(0,25/(1,25r)) = kQ·(1/(5r)) = kQ/(5r).
-
Ebbõl: 18000 = 9´109·4´10 6/(5r) ® r = 0,4 m. Az A távolsága 0,4 m, a B-é 0,5 m.
68
63. 56. alapján: U = UA – UB = kQ·(1/r1 – 1/r2) = kQ·(1/r1 – 1/(r1 + 0,6)). Az egyenlet tehát:
-
67500 = 9´109·2´10 6·(1/r1 – 1/(r1 + 0,6)) ¾/¾ kQ
® 3,75 = 1/r1 – 1/(r1 + 0,6). Az ebbõl kapott, rendezett
másodfokú egyenlet: r1 + 0,6r1 - 0,16 = 0. A megoldások. r11 = 0,2 m; r12 = -0,8 m.
2
-
A B távolsága így 0,8 m, a felezõponté 0,5 m. Ennek potenciálja: UF = 9´109·2´10 6/0,5 = 36 000 V.
64. Az A pont illetve a B pont potenciálja:
- -
UA = kQ1/rA1 + kQ2/rA2 = k·(Q1/rA1 + Q2/rA2) = 9´109·(2´10 5/0,4 + 8´10 6/0,6) = 570 000 V.
-5 -
UB = kQ1/rB1 + kQ2/rB2 = k·(Q1/rB1 + Q2/rB2) = 9´10 ·(2´10 /1,25 + 8´10 6/0,25) = 432 000 V.
9
A feszültség a két pont között: UAB = UA – UB = 138 000 V.

- -
65. 64. alapján: UA = k·(Q1/rA1 + Q2/rA2) = 9´109·(3´10 5/0,3 + -8´10 6/0,5) = 756000 V.
-5 -6
UB = k·(Q1/rB1 + Q2/rB2) = 9´10 ·(3´10 /1,1 + -8´10 /0,3) » 5454,5 V.
9
A feszültség a két pont között: UAB = UA – UB » 750545 V.

- -
66. 64. alapján: UA = k·(Q1/rA1 + Q2/rA2) = 9´109·(2´10 6/0,25 + 6´10 6/0,6) = 162000 V.
-6 -6
UB = k·(Q1/rB1 + Q2/rB2) = 9´10 ·(2´10 /0,6 + 6´10 /0,25) = 246 000 V.
9
A feszültség a két pont között: UAB = UA – UB = 84000 V.

- -
67. 64. alapján: UA = k·(Q1/rA1 + Q2/rA2) = 9´109·(2´10 5/0,5 + 8´10 6/0,9) = 440000 V.
- -
UB = kQ1/rB1 + kQ2/rB2 = k·(Q1/rB1 + Q2/rB2) = 9´109·(2´10 5/0,75 + 8´10 6/0,3) = 480 000 V.
A feszültség a két pont között: UAB = UA – UB = -40 000 V.
68. 64. alapján: UA = k·(2Q/rA1 + Q/rA2) = 9´109·Q·(2/0,3 + 1/0,6) = 7,5´1010·Q
UB = k·(2Q/rB1 + Q/rB2) = 9´109·Q·(2/1,3 + 1/0,4) » 3,63´1010·Q.
- -
UAB = UA – UB, azaz 154 615 = 3,87´1010·Q ® Q = 4´10 6 C; 2Q = 8´10 6 C.
69. 68. alapján: UA = k·(-Q/rA1 + Q/rA2) = 9´109·Q·(-1/0,3 + 1/0,5) = -1,2´1010·Q
UB = k·(-Q/rB1 + Q/rB2) = 9´109·Q·(-1/1,1 + 1/0,3) » 2,18´1010·Q.
- -
UAB = UA – UB, azaz -68727 = -3,38´1010·Q ® Q » 2,03´10 6 C; -Q » -2,03´10 6 C.
-
70. A két pont között a feszültség: U = kQ·(1/r1 – 1/r2) = 9´109·3´10 6·(1/0,5 – 1/1) = 27 000 V.
-6
A tér által a töltésen végzett munka: W = Q’U = 2´10 ·27 000 = 0,054 J.
-
71. A két pont között a feszültség: U = kQ·(1/r1 – 1/r2) = 9´109·10 5·(1/0,3 – 1/1,2) = 225 000 V.
-7
A tér által a töltésen végzett munka: W = Q’U = 5´10 ·225 000 = 0,1125 J.
-
72. A két pont között a feszültség: U = kQ·(1/r1 – 1/r2) = 9´109·7´10 6·(1/0,4 – 1/0,8) = 78750 V.
-6
A tér által a töltésen végzett munka: W = Q’U = -2´10 ·78 750 = -0,1575 J.
Ha a töltést egyenletesen mozgattuk, akkor rajta az összes munka 0, így a mi munkánk 0,1575 J.
-
73. A két pont között a feszültség: U = kQ·(1/r1 – 1/r2) = 9´109·-3´10 6·(1/0,6 – 1/0,4) = 22 500 V.
-5
A tér által a töltésen végzett munka: W = Q’U = 10 ·22500 = 0,225 J.
-
74. A tér által a töltésen végzett munka: W = Q’U ® U = W/Q’ = 0,216/2´10 6 = 108 000 V.
-6
A kezdõpontban a potenciál: U1 = kQ/r1 = 9´10 ·4´10 /0,2 = 180 000 V.
9
Mivel U = U1 – U2 ® U2 = U1 – U = 72000 V.
-
U2 = kQ/r2 ® r2 = kQ/U2 = 9´109·4´10 6/72 000 = 0,5 m.
-
75. 74. alapján: U = W/Q’ = 0,54/10 6 = 54000 V.
-6
U1 = kQ/r1 = 9´10 ·8´10 /0,6 = 120000 V; U2 = U1 – U = 66000 V.
9
-
r2 = kQ/U2 = 9´109·8´10 6/66000 » 1,09 m.
76. Az egyenletes mozgatás miatt a testen végzett munka 0, azaz a tér által végzett munka -4,725 J. Innen
74. alapján: U = W/Q’ = -4,725/2´10 5 = -236250 V; U1 = kQ/r1 = 9´109·-7´10 6/0,2 = -315 000 V;
- -
9 - -6
U2 = U1 – U = -78750 V; r2 = kQ/U2 = 9´10 · 7´10 /-78 750 = 0,8 m.
-
77. 74. alapján: U = W/Q’ = -0,216/2´10 6 = -108 000 V.
-7
U1 = kQ/r1 = 9´10 ·3´10 /1,2 = 2250 V; U2 = U1 – U = 110 250 V.
9
-
r2 = kQ/U2 = 9´109·2´10 6/110 250 » 0,163 m.
78. Az egyenletes mozgatás miatt a testen végzett munka 0, azaz a tér által végzett munka -0,11 J.
- -
Innen 74. alapján: U = W/Q’ = -0,11/2´10 6 = -55000 V; U1 = kQ/r1 = 9´109·4´10 6/0,75 = 48000 V;
-6
U2 = U1 – U = 103000 V; r2 = kQ/U2 = 9´10 ·4´10 /103 000 » 0,35 m.
9
69
-
79. A két pont között a feszültség: U = kQ·(1/r1 – 1/r2) = 9´109·3´10 6·(1/0,2 – 1/0,8) = 101 250 V.
-
A tér által a töltésen végzett munka: W = Q’U ® Q’ = W/U = 0,2025/101250 = 2´10 6 C.
-
80. A két pont között a feszültség: U = kQ·(1/r1 – 1/r2) = 9´109·2,5´10 6·(1/0,3 – 1/0,9) = 50 000 V.
-
A tér által a töltésen végzett munka: W = Q’U ® Q’ = W/U = 0,04/50 000 = 8´10 7 C.
81. A feszültség a két pont között 64. alapján (az adatok ugyanezek voltak): UAB = UA – UB = 16 000 V.
-
A tér által a töltésen végzett munka: W = Q’U = 3´10 6·16 000 = 0,048 J.
82. A feszültség a két pont között 64. alapján (az adatok ugyanezek voltak): UAB = UA – UB = 84 000 V.
-
A tér által a töltésen végzett munka: W = Q’U = 8´10 7·84000 = 0,0672 J.
83. Ha végzett munka 0, akkor az A és B pont közötti feszültség 0, azaz a potenciáljuk megegyezik.
- -
Tehát: UB = UA = k·(Q1/rA1 + Q2/rA2) = 9´109·(2´10 5/0,5 + 5´10 6/0,7) » 424 286 V.
-5 -
Mivel UB = k·(Q1/rB1 + Q2/rB2), azaz 424 286 = 9´10 ·(2´10 /0,9 + 5´10 6/rB2) ® rB2 = 0,2 m.
9
84. Ha végzett munka 0, akkor az A és B pont közötti feszültség 0, azaz a potenciáljuk megegyezik.
- -
Tehát: UB = UA = k·(Q1/rA1 + Q2/rA2) = 9´109·(2´10 5/0,5 + -5´10 6/0,5) = 270000 V.
-5 -
Mivel UB = k·(Q1/rB1 + Q2/rB2), azaz 270 000 = 9´10 ·(2´10 /0,3 + -5´10 6/rB2) ® rB2 » 0,136 m.
9
-6
85. W = Q’U ® U = W/Q’ = 0,246/2´10 = 123000 V.
U = UA – UB = k·(Q1/rA1 + Q2/rA2) – k·(Q1/rB1 + Q2/rB2) = k·Q1·(1/rA1 – 1/rB1) + k·Q2·(1/rA2 – 1/rB2).
-
Azaz 123000 = 9´109·4´10 6·(1/0,5 – 1/0,8) + 9´109·Q2·(1/0,6 – 1/0,3) = 27 000 + -1,5´1010·Q2.
-6
Ebbõl Q2 = -6,4´10 C.
-
86. A feszültség a két pont között: U = kQ·(1/r1 – 1/r2) = 9´109·3´10 6·(1/0,5 – 1/1) = 27 000 V.
Az általános energiamegmaradás törvénye alapján (mondhatunk munkatételt is):
mv2/2 = Q’U ® v = 2Q¢ U / m = 2× 2´ 10-6 × 27000/ 0,0005 » 14,7 m/s.
-
87. A feszültség a két pont között: U = kQ·(1/r1 – 1/r2) = 9´109·5´10 6·(1/0,8 – 1/2) = 33 750 V.
Az általános energiamegmaradás törvénye alapján:
mv2/2 = Q’U ® v = 2Q¢ U / m = 2× 10-6 × 33750 / 0,002 » 5,81 m/s.
-
88. A két pont közötti feszültség: U = kQ·(1/r1 – 1/r2) = 9´109·6´10 6·(1/0,4 – 1/0,8) = 67500 V.
-
mv2/2 = Q’U ® m = 2Q’U/v2 = 2·3´10 6·67 500/102 = 0,00405 kg = 4,05 g.
-
89. A két pont közötti feszültség: U = kQ·(1/r1 – 1/r2) = 9´109·10 5·(1/0,3 – 1/0,5) = 120 000 V.
-
mv2/2 = Q’U ® m = 2Q’U/v2 = 2·2´10 7·120000/52 = 0,00192 kg = 1,92 g.
-
90. A feszültség a két pont között: U = kQ·(1/r1 – 1/r2) = 9´109·10 6·(1/0,25 – 1/0,8) = 24 750 V.
Az általános energiamegmaradás törvénye alapján:
-
mv2/2 = Q’U ® Q’ = mv2/(2U) = 0,0025·152/(2·24 750) » 1,14´10 5 C.
91. a, Az általános energiamegmaradás törvénye alapján: mv2/2 = Q’U. Ha a töltése kétszer akkora lenne,
akkor mv ¢ 2 /2 = (2Q’)U. A két egyenlet összevetésébõl: v ¢ 2 = 2v2 ® v ¢ = v 2 » 14,1 m/s.
-
b, A feszültség az elsõ két pont között: U = kQ·(1/r1 – 1/r2) = 9´109·10 6·(1/0,5 – 1/1) = 9000 V.
-
Az energiamegmaradás törvénye alapján: mv /2 = Q’U ® Q’ = mv /(2U) = 1,&1 ´10 5 C.
2 2
-
Az új feszültség: U’ = kQ·(1/r1 – 1/r2’) = 9´109·10 6·(1/0,5 – 1/2) = 13 500 V.
Az energiamegmaradás törvénye alapján: mv ¢ 2 /2 = Q’U’ ® v ¢ = 2Q¢ U¢ / m » 12,25 m/s.
92. Az energiamegmaradás törvénye alapján: mv2/2 = Q’U ® U = mv2/(2Q’) = 62 500 V.
-
A két pont közötti feszültség: U = kQ·(1/r1 – 1/r2), azaz 62 500 = 9´109·10 5·(1/r1 – 1/0,8).
Ebbõl az egyenletbõl r1 » 0,514 m = 51,4 cm.
93. Az energiamegmaradás törvénye alapján az elektromos munka emészti fel a mozgási energiát, azaz:
mv2/2 = Q’U ® U = mv2/(2Q’) = 62 500 V (a töltés - elõjele itt nem írandó be!)
-
A két pont közötti feszültség: U = kQ·(1/r1 – 1/r2), azaz 62 500 = 9´109·6´10 6 ·(1/0,4 – 1/r2).
Ebbõl az egyenletbõl r2 » 0,744 m = 74,4 cm-re a rögzített töltéstõl.
94. Az energiamegmaradás törvénye alapján: mv2/2 = Q’U ® U = mv2/(2Q’) = 20 000 V.
-
Mivel U = kQ·(1/r1 – 1/r2), azaz 20 000 = 9´109·8´10 7·(1/r1 – 1/1), ezért r1 » 0,265 m = 26,5 cm.
70
-
95. A feszültség a két pont között: U = kQ·(1/r1 – 1/r2) = 9´109·10 6·(1/0,4 – 1/1) = 13 500 V.
Az energiamegmaradás törvénye alapján:
-
mv2/2 = Q’U ® m = 2Q’U/v2 = 2·5´10 6·13 500/52 = 0,0054 kg = 5,4 g.
96. Az energiamegmaradás törvénye alapján: mv2/2 – m(v/2)2/2 = Q’U.
-
A megfelelõ egyenlet: 0,002·102/2 – 0,002·52/2 = 10 6U ® U = 75 000 V.
-
Mivel U = kQ·(1/r1 – 1/r2), azaz 75 000 = 9´10 ·6´10 6(1/0,4 – 1/r2) ® r2 = 0,9 m-nél.
9
97. Az energiamegmaradás törvénye alapján: mv 22 /2 – mv 21 /2 = Q’U.

-
A megfelelõ egyenlet: 0,002·202/2 – 0,002·102/2 = 4´10 6U ® U = 75 000 V.
-6
Mivel U = kQ·(1/r1 – 1/r2), azaz 75 000 = 9´10 ·5´10 (1/0,3 – 1/r2) ® r2 = 0,6 m-nél.
9
98. Az energiamegmaradás törvénye alapján: mv 22 /2 – mv 21 /2 = Q’U.

-
A megfelelõ egyenlet: 0,001·202/2 – 0,001·102/2 = 2´10 6U ® U = 30 000 V.
-
Mivel U = kQ·(1/r1 – 1/r2), azaz 30 000 = 9´109·6´10 6(1/0,4 – 1/r2) ® r2 » 0,514 m-nél.
99. A töltés elektromos energiája a végtelenhez képest: Q’U = Q’kQ/r = kQQ’/r (ez most negatív!).
A töltés akkor távozhat végleg, ha legalább ekkora mozgási energiája van (abszólutértékben), azaz
csak a végtelenben lassulna le 0 sebességre. Tehát (mindent pozitívan írva):
mv2/2 = kQQ’/r ® v = 2kQQ¢ / (mr) = 2× 9´ 109 × 3´ 10-6 × 2´ 10-6 / ( 0,001× 0,4 ) » 16,43 m/s.
100. Az energiamegmaradás törvénye alapján: mv 22 /2 – mv 21 /2 = Q’U, azaz a gyorsításhoz szükséges
-
feszültség: 0,002·202/2 – 0,002·102/2 = 2´10 6U ® U = 150 000 V.
-
A kezdeti hely potenciálja U1 = kQ/r1 = 9´109·3´10 6/0,5 = 54 000 V < U. Nincs megfelelõ távolság
101. U = UA – UB = k·(Q1/rA1 + Q2/rA2) – k·(Q1/rB1 + Q2/rB2) = k·Q1·(1/rA1 – 1/rB1) + k·Q2·(1/rA2 – 1/rB2) =
- -
k·[Q1·(1/rA1 – 1/rB1) + Q2·(1/rA2 – 1/rB2)] = 9´109·[2´10 5·(1/1 – 1/1,25) + 8´10 6·(1/0,6 – 1/0,85).
Ebbõl U = 71294 V.
Az energiamegmaradás törvénye alapján:
mv2/2 = Q’U ® v = 2Q¢ U / m = 2× 10-6 × 71294 / 0,001 » 11,9 m/s.
- - -
102. A potenciál a protontól 10 15 m-re: U = kQp/r = 9´109·1,6 ´10 19/10 15 = 1440 000 V.
Az energiamegmaradás törvénye alapján: mv 2p /2 = QpU, amibõl
v = 2Qp U / m p = 2× 1,6´ 10-19 × 1440000 / 1,67´ 10-27 » 1,66´107 m/s = 16600 km/s.
103. U = UA – UB = k·[Q·(1/rA1 – 1/rB1) + 2Q·(1/rA2 – 1/rB2)] = 9´109·[Q·(1/0,5– 1/1) + 2Q·(1/1 – 1/0,5)] =
9´109·[Q + -2Q] = -9´109·Q. Negatív, emiatt lassítja a pozitív Q’ töltést, a mozgási energia változása is
negatív. Az energiamegmaradás törvénye alapján az abszolútértékeket írva: mv2/2 = Q’U, azaz
- -
mv2/2 = 9´109·QQ’ ® Q = mv2/(2·9´109Q’) = 0,001·52/2·9´109·3´10 6 » 4,63´10 7 C.
104. 103-hoz hasonlóan: U = UA – UB = k·[Q1·(1/rA1 – 1/rB1) + Q2·(1/rA2 – 1/rB2)] =
- -
9´109·[6´10 6·(1/0,4 – 1/0,8) + 10 5·(1/0,8 – 1/0,4)] = -45 000 V.
Az energiamegmaradás törvénye alapján: mv2/2 = Q’U.
Ebbõl v = 2Q¢ U / m = 2× 10-6 × 45000 / 0,002 » 6,71 m/s.
105. A téglalap átlója a Pitagorasz-tételbõl rB1 = rA2 = 0,4 2 + 0,52 = 0,64 m.
103-hoz hasonlóan: U = UA – UB = k·[Q1·(1/rA1 – 1/rB1) + Q2·(1/rA2 – 1/rB2)] =
- -
9´109·[2´10 6·(1/0,4 – 1/0,64) + 6´10 6·(1/0,64 – 1/0,4)] » -33 777 V.
Az energiamegmaradás törvénye alapján: mv2/2 = Q’U. Ebbõl v = 2Q¢ U / m » 5,81 m/s.
106. Az elektromos energia alakul mozgási energiává, azaz: DEm = DEel. Az impulzusmegmaradás törvé-
nye miatt most a két test azonos sebességre gyorsul, így jelen esetben:
2·mv2/2 = Q’U = Q’kQ·(1/r2 – 1/r1) = kQ2·(1/r2 – 1/r1).
- 2
Számokkal: 0,002·v2 = 9´109·(3´10 6) ·(1/0,2 – 1/0,8) ® v » 12,3 m/s.
107. Itt a mozgási energia alakul elektromos energiává, azaz az elõzõhöz hasonlóan: DEm = DEel.
Gondolatban fordítsuk meg a mozgást, akkor az egyenlet teljesen ugyanaz (itt is kihasználjuk, hogy az
impulzusmegmaradás törvénye miatt a két test egyszerre áll meg):
71
2·mv2/2 = Q’U = Q’kQ·(1/r1 – 1/r2) = kQ2·(1/r2 – 1/r1).

- 2
Számokkal: 0,001·102 = 9´109·(4´10 6) ·(1/r2 – 1/2) ® r2 = 0,837 m = 83,7 cm-re.
108. Ahogy az elsõ test (m1 = 1 g) közeledik a kezdetben álló másikhoz (m2 = 2 g), az a taszítás miatt
szintén elindul, s egyre gyorsulva halad a másik elõtt. Amíg az elsõ test sebessége a nagyobb, addig
közeledik a másikhoz, utána viszont elmarad tõle, így a két test akkor kerül egymáshoz a legközelebb,
amikor a sebességük megegyezik. Ezt a sebességet az impulzusmegmaradás törvényébõl számolhat-
juk ki: m1v0 = (m1 + m2)·vk ® vk = m1v0/(m1 + m2) = 4 m/s.
Az energiamegmaradás törvénye alapján (a mozgási alakul elektromos energiává): DEm = DEel. Azaz:
m1v 20 /2 – (m1 + m2)v 2k /2 = kQ1Q2·(1/r2 – 1/r1).
- -
Számokkal: 0,001·122/2 – 0,003·42/2 = 9´109·10 6·3´10 6(1/r2 – 1/2) ® r2 = 0,429 m = 42,9 cm-re.
109. 108. alapján járunk el. A két test akkor kerül egymáshoz a legközelebb, amikor a sebességük
megegyezik. Az impulzusmegmaradás törvényébõl (a + irány legyen jobbra):
m1v1 + m2v2 = (m1 + m2)·vk, azaz 0,0005·10 + 0,001·-8 = 0,0015·vk ® vk = -2 m/s (balra mozognak).
Az energiamegmaradás törvénye alapján (a mozgási alakul elektromos energiává): DEm = DEel.
Azaz: m1v 21 /2 + m2v 22 /2 – (m1 + m2)v 2k /2 = kQ1Q2·(1/r2 – 1/r1).
Számokkal: 0,0005·102/2 + 0,001·82/2 – 0,0015·(-2)2/2 =
- -
= 9´109·6´10 6·3´10 6(1/r2 – 1/0,9) ® r2 = 0,692 m = 69,2 cm-re.
110. 108. szerint járunk el. A két test akkor kerül egymáshoz a legközelebb, amikor a sebességük azonos.
Az impulzusmegmaradás törvényébõl: m1v0 = (m1 + m2)·vk ® vk = mv0/(2m) = 25 km/s = 25 000 m/s.
Az energiamegmaradás törvénye alapján (a mozgási alakul elektromos energiává): DEm = DEel.
mv 20 /2 – 2mv 2k /2 = kQ2·(1/r2 – 1/r1). Számokkal:
- - - -
1,67´10 27·500002/2 – 2·1,67´10 27·25 0002/2 = 9´109·(1,6 ´10 19)2·(1/r2 – 1/0,2) ® r2 = 2,21´10 10 m.
A számolásnál a kezdeti 20 cm távolságról kiderül: olyan nagy , hogy végtelennek tekinthetõ!
Az impulzusmegmaradás törvényébõl: m1v0 = (m1 + m2)·vk ® vk = m1v0/(m1 + m2) = 2v0/3.
Az energiamegmaradás törvénye alapján: DEm = DEel.
Azaz: m1v 20 /2 – (m1 + m2)v 2k /2 = kQ1Q2·(1/r2 – 1/r1).
- -
Számokkal: 0,001·v 20 /2 – 0,0015·(2v0/3)2/2 = 9´109·5´10 7·2´10 6·(1/0,2 – 1/0,5). Ebbõl v0 »7,35 m/s.
Az impulzusmegmaradás törvényébõl: mv0 = 2mvk ® vk = v0/2 = 11,25 m/s.
Tudjuk még az elsõ test fajlagos töltését: Q/m = 0,005 C/kg.
Az energiamegmaradás törvénye alapján: mv 20 /2 – 2mv 2k /2 = kQ2·(1/r2 – 1/r1).
Osszuk el az egyenletet m-mel: v 20 /2 – v 2k = k(Q/m)·Q·(1/r2 – 1/r1). Most már beírhatjuk a számokat:
-
22,52/2 – 11,252 = 9´109·0,005·Q·(1/0,3 – 1/1,2) ® Q = 1,125´10 6 C.
-6
A fajlagos töltésbõl: m = 1,125´10 /0,005 = 0,000225 kg = 0,225 g.
Az impulzusmegmaradás törvényébõl: mv0 = 2mvk ® vk = v0/2 = 3 m/s.
Az energiamegmaradás törvénye alapján: mv 20 /2 – 2mv 2k /2 = k·2·Q2·(1/r2 – 1/r1).
- 2
Azaz: 0,002·62/2 – 0,004·32/2 = 9´109·2·(2´10 6) ·(1/r2 – 1/2) ® r2 = 1,&3m-re közelítik meg egymást.
Amikor a távolság közöttük újra 2 m lesz, akkor az elektromos energia az eredeti értékére csökken, a
mozgási éppen annyi lesz mint kezdetben. Továbbá igaz az impulzusmegmaradás törvénye. Az egész
felfogható úgy, mint egy tökéletesen rugalmas ütközés. Azonos tömegek esetén viszont ekkor sebes-
ségcsere van, a sebességek felcserélõdnek, a bal oldali éppen állni fog, a jobb oldali 6 m/s sebességgel
halad.
30 cm
114. Vegyük észre, hogy az összimpulzus: m1v1 + m2v2 = 0, azaz a
súlypont áll. A 2:1 tömegarány miatt a súlypont állandó helye a bal 2m v1 v2 m
oldali töltés kezdeti helyétõl jobbra 10 cm-rel van. A két test akkor Q S Q
kerül egymáshoz a legközelebb, amikor a sebességük azonos.
10 cm
72
Az impulzusmegmaradás törvénye miatt ekkor a sebességük 0, azaz állnak.

Az energiamegmaradás törvénye alapján: m1v 21 /2 + m2v 22 /2 = kQ2·(1/r2 – 1/r1).
- 2
Az adatok beírása után: 0,0008·52/2 + 0,0004·102/2 = 9´109·(10 6) ·(1/r2 – 1/0,3) ® r2 = 0,15 m.
15 cm-re lesznek egymástól, azaz az eredeti helyén maradó súlyponttól a 2m tömeg 5 cm-re lesz balra,
az m tömeg pedig 10 cm-re lesz jobbra. Tehát az eredeti bal széltõl a 2m tömeg 5 cm-re, az m tömeg
pedig 20 cm-rel lesz jobbra.
Igen hosszú idõ múlva a taszítás miatt igen nagy távolságban, gyakorlatilag végtelen messze lesznek
egymástól, azaz elektromos energia már nem lesz. ekkor az energiamegmaradás miatt ez is mozgásivá
alakul. Az impulzusmegmaradás törvénye miatt igaz, hogy v2’ = 2v1’. Az energiamegmaradás törvé.-
- 2
nye alapján: kQ2/r1 = m·v1’2/2 + 2m·v2’2/2, azaz 9´109·(10 6) /0,15 = 0,0008·v1’2/2 + 0,0004·(2v1’)2/2.
Ebbõl v1’ » 7,07 m/s; v2’ » 14,1 m/s.
Az impulzusmegmaradás törvényébõl: 3mv0 = (3m + 2m)vk ® vk = 3v0/5 = 3,6 m/s.
Az energiamegmaradás törvénye alapján: 3mv 20 /2 – 5mv 2k /2 = kQ2·(1/r2 – 1/r1).
- 2
Az adatokat beírva: 0,0015·62/2 – 0,0025·3,62/2 = 9´109·(3´10 6) ·(1/r2 – 1/0,8) ® r2 = 0,723 m.
Amikor a testek között a távolság újra 0,8 m-re nõ, az energiamegmaradás törvénye miatt a mozgási
energia újra az eredeti értékét veszi fel, s az impulzusmegmaradás törvénye is igaz, tehát az egész
rugalmas ütközésnek tekinthetõ, használhatjuk annak képletét!
(m - m 2 ) × v 1 + 2 m 2 v 2 (3m - 2m) × 6
u1 = 1 = = 1,2 m/s.
m1 + m2 3m + 2m
(m - m 1 ) × v 2 + 2 m 1 v 1 2× 3m × 6
u2 = 2 = = 7,2 m/s.
m1 + m2 3m + 2m
(Eljárhattunk volna úgy is, hogy áttérünk arra a koordináta-rendszerre, melyben a súlypont áll. Ebben
a rendszerben az eredeti, de ellentétes irányú sebességek lépnek fel, amelyeket az eredeti rendszerbe
visszatérve megadhattunk volna.)
Tegyük fel, hogy elérheti újra a 6 m/s-ot (v1 = -6 m/s)! Ekkor az impulzusmegmaradás törvénye miatt:
3mv0 = 3mv1 + 2mv2 ® v2 = 3m·(v0 – v1)/(2m) = 3·(6 – -6)/2 = 18 m/s.
Az energiamegmaradás törvénye alapján: (3mv 21 /2 + 2mv 22 /2) – 3mv 20 /2 = kQ2·(1/r1 – 1/r2).
- 2
Adatainkkal: (0,0015·62/2 + 0,0025·182/2) – 0,0015·62/2 = 9´109·(3´10 6) ·(1/0,8 – 1/r2).
Ebbõl r2-re negatív érték adódik, ami azt jelenti, hogy még a végtelenig távolodva sem érheti el a bal
oldali test újra a 6 m/s-os sebességet.
116. Tegyük fel, hogy igen! Ez azt jelenti, hogy miközben a jobb oldali test lassul, és a bal oldali gyorsul, a
bal oldali test sebessége eléri a jobb oldaliét. Ezután már közelednek egymáshoz. A két test tehát
akkor van a legmesszebb egymástól, amikor a sebességük azonos.
Az impulzusmegmaradás törvényébõl: 2mv0 = (2m + m)vk ® vk = 2v0/3 = 4 m/s.
Az energiamegmaradás törvénye alapján: 2mv 20 /2 – 3mv 2k /2 = kQ2·(1/r1 – 1/r2).
- 2
Adatainkkal: 0,001·62/2 – 0,0015·42/2 = 9´109·(7´10 7) ·(1/0,5– 1/r2) ® r2 = 1,564 m. Tehát igen!
117. Ha éppen az alsó lemezig jut, akkor az energiamegmaradás törvénye alapján:
-
mg(h + d) = QU, azaz 0,0001·10·(0,2 + 0,25) = 2´10 6·U ® U = 225 V.
-
118. Az energiamegmaradás törvénye alapján: mg(h + d/2) = QmaxU ® Qmax = mg(h +d/2)/(U/2) = 10 5 C.
(Vigyázni kell: a távolság feléig csak a fele feszültséget futja be a test!)
-
Hasonlóan: mg(h + d) = Q2U ® Q2= mg(h + d)/U = 6,25´10 6 C.
-6 -5
Tehát a töltésére: 6,25´10 C < Q < 10 C.
119. E = U/d; az x távolság alatt befutott feszültség: Ex = Ux/d.
Az energiamegmaradás törvénye alapján: mg(h + x) = QUx/d.
- /5´10-6
Számokkal: 0,00005·10·(0,2 + x) = 5´10 6·100x/0,2 ¬¾¾ ¾ 20 + 20x = 500x.
Ebbõl x = 0,041&6 m = 4,1&6 cm-re esik be a lemezek közé.
73
120. E = U/d; az x távolság alatt befutott feszültség: Ex = Ux/d.

Az energiamegmaradás törvénye alapján: mg(h + x) = QUx/d.
/m
Adatainkkal: m·10·(0,3 + 0,15) = QU0,15/0,25 ¾¾ ® 10·0,45 = (Q/m)·U·0,6.
A fajlagos töltést beírva: 4,5 = 0,05·U·0,6 ® U = 150 V.
121. Ha a test éppen a felsõ lemezig ér, akkor az energiamegmaradás törvénye alapján:
-
mv2/2 = mg(h + d) + QU, azaz 0,0002·52/2 = 0,0002·10·(0,5 + 0,1) + 4´10 6·U.
Ebbõl U = 325 V, tehát legalább 325 V-ot kell a lemezekre kapcsolnunk.
122. Az energiamegmaradás törvénye alapján az elsõ esetben:
/m
mv2/2 = mg(h + d) + QU ¾¾ ® (1) v2/2 = 10·0,5 + (Q/m)·150.
A második esetben:
m(2v)2/2 = mg(h + d) + Q·(9U) ¾¾ /m
® (2) 4v2/2 = 10·0,5 + (Q/m)·1350.
(1)-bõl v /2-t beírhatjuk (2)-be: 4·(5 + (Q/m)·150) = 5 + (Q/m)·1350.
2
Ebbõl: 20 = 600·(Q/m) = 5 + 1350·(Q/m), amibõl a fajlagos töltés: Q/m = 0,02 C/kg.

(1)- be visszaírva kiszámolhatjuk v-t: v = 4 m/s.
123. Az ábra alapján a sebesség merõleges komponense: v 0
a
vë = v0·tga = 1800·tg10° = 317,4 km/s = 3,17´105 m/s. v
v
Az idõ, ami alatt a proton áthalad a kondenzátoron:
-
t = d/v0 = 0,2/1,8´106 = 1,&1 ´10 7 s.
d
Ezen idõ alatt a lemezekre merõlegesen megtett út (ebben az irányban
álló helyzetbõl egyenletesen gyorsul a test): 0 v
x
- h
x = vëátl·t = (vë/2)·t = (3,17´105/2)·1,&1 ´10 7 = 0,0176 m.
Ezen x hossz alatt a tér által a protonon végzett munka (az ezen szakaszon
befutott U’ feszültséget felhasználva):
- -
Qp·U’ = mpvë2/2 ® U’ = mpvë2/(2Qp) = 1,67´10 27·(3,17´105)2/(2·1,6 ´10 19) = 525,7 V.
Mivel U’ = Ux/h, ezért U = U’h/x = 525,7·0,02/0,0176 = 596,3 V.
124. Az azonos potenciálú pontok alkotta felületet ekvipotenciális felületnek nevezzük.
125. W = 0
126. Az elektromos erõvonalak merõlegesek az ekvipotenciális felületekre! Ugyanis ha E-nek lenne az
ekvipotenciális felülettel párhuzamos összetevõje, akkor az ekvipotenciális felület mentén haladva az
elektromos tér végezne munkát a töltésen.
127. Induláskor mindenképpen, de utána már a tehetetlensége miatt nem feltétlenül.

Lásd az ábrát! Alul az erõvonalak merõlegesek a sebességre, a test jobbra gyor-
sul, a sebesség pedig fordul az erõvonalak irányába, de nem párhuzamos velük.
Ha az erõvonalak akkor görbülnek amikor a test már mozog, akkor sohasem
képes követni az erõvonalakat (a tehetetlenség miatt).
128. A potenciál megmutatja, hogy 1 C töltést mekkora munkával vihetünk az adott helyre az alapszintrõl
(a végtelenbõl, vagyis igen távoli pontból). Ha egy töltést már a töltött vezetõ felületéig vittünk, akkor
a belsejébe juttatásához és ottani mozgatásához már nem kell a tér ellenében munkát végeznünk,
hiszen belül nincs elektromos tér. Emiatt a töltött vezetõ egész felülete és belseje azonos potenciálon
van.
129. Sztatikában a vezetõ felületén a töltések már nem mozognak. A térerõsségnek emiatt nem lehet a
felülettel párhuzamos összetevõje, így az erõvonalaknak a felszínrõl merõlegesen kell kiindulniuk
(a felület tehát ekvipotenciális felület).
74
- -
130. U = kQ/r. Az egyes gömbök töltése így (kicsi): Q1 = U1r1/k = 5,&5´10 10 C; (nagy): Q2 = 1,&6´10 9 C.
A K kapcsoló zárásakor annyi töltés áramlik át, hogy a gömbök azonos potenciálra kerüljenek. Ekkor
U¢1 = U¢2 , azaz kQ¢1 /r1 = kQ¢2 /r2 ¾¾
/k
® Q¢1 /0,05 = Q¢2 /0,1 ¾¾ ×20
® (1) 2Q¢1 = Q¢2 .
-
Másrészt a töltésmegmaradás törvénye miatt Q¢1 + Q¢2 = Q1 + Q2, azaz (2) Q¢1 + Q¢2 = 2,&2´10 9.
-10 -9
Ennek az egyenletrendszernek a megoldása: Q¢1 » 7,41´10 C. Q¢2 » 1,48´10 C.
Ekkor a potenciál pl. a nagyobbik gömb alapján: U¢2 = kQ¢2 /r2 = 133,&3 V.
A térerõsségek (kisebb gömb): E1 = kQ¢1 /r12 » 2667 V/m; E2 = kQ¢2 /r22 » 1333 V/m.
131. A nagy cseppen lévõ töltés a két csepp töltésének összege (az U = kQ/r képletbõl): Q = 2Q0 = 2U0r0/k.
A térfogatokból: V = 2V0, azaz: 4r3p/3 = 2·4r03 p/3 ® r = r0·3 2.
Az új potenciálra: U = kQ/r = k·(2U0r0/k)/(r0·3 2) = 2U0/3 2 » 79,4 V.
132. Egy elektrosztatikusan feltöl-
tött vezetõ belsejében nincs
elektromos tér. Vágjuk ki a bel-
sejét! Látható, hogy ez semmi-
lyen változást nem okoz: belül
nincs elektromos tér. Ha tehát
bármilyen térrészt fémmel ve-
szünk körül, akkor arra bármi-
lyen töltés kerül, a belsejében nem jelenik meg elektromos tér. Hasonlóan, ha egy elektromos térben
lévõ testet fémmel (fémhálóval) veszünk körül, akkor a fémen megosztás történik, s a belsejében
emiatt megszûnik az elektromos tér. Ezt a jelenséget nevezzük árnyékoló hatásnak.
133. Ha a fémgömbhéj le van földelve, akkor igen. +

- -
Lásd az ábrát! Utóbbi esetben a belsõ gömb által
okozott megosztás során kívülre kerülõ töltések + +
+- + + -+ - + + -
eltávoznak a földelésen keresztül, így a gömbhé- + +
jon kívül nem jelenik meg elektromos tér.
- -
+
Síkkondenzátorok
1. Mivel a két fémlemez elég közel van egymáshoz, így az erõvonalak röviden záródnak, adott mennyi-
ségû töltés esetén tehát viszonylag kicsi a feszültség. Adott feszültség esetén emiatt nagyobb töltést
tárolhatunk.
2. A kapacitás megmutatja, hogy mennyi töltés növeli a kondenzátor feszültségét 1 volttal.
3. A Föld gömb alakú vezetõnek tekinthetõ. A töltött gömbrõl tudjuk, hogy U = kQ/r.
-
Ebbõl C = Q/U = r/k = 6,80´106/9´109 » 7,56´10 4 F = 756 mF.
4. Azért, mert minél kisebb a távolság, annál kisebb maximális feszültség kapcsolható a kondenzátorra
anélkül, hogy át ne ütne. Ha pedig kis feszültséget visel el, akkor újra csak kevés töltést képes tárolni.
5. A lemezek között átüt, azaz szikrázás kiséretében a töltés átjut a másik lemezre. Ha a lemezek közötti
szigetelõ papír volt, akkor a kondenzátor ettõl tönkre is megy.
6. Mert a lemez töltése a szigetelõben egy csekély megosztást hoz létre, aminek
+ - + -
következtében a szigetelõ felületén egy kevés elektromos töltés jelenik meg, + -
+ - + -
mindig a vele szemben lévõ lemezével ellentétes elõjelû. Így a lemezbõl kiinduló + -
+ - + -
erõvonalak egy része már itt záródik, s a szigetelõn csak a maradék halad át. + -
+ - + -
A kondenzátor egész terét tekintve átlagosan gyengébb az elektromos tér, így + -
kisebb a feszültség, azaz nagyobb a kapacitás.
75
Megoldások Síkkondenzátor
1 A 1 0,005 -
7. C = e0·A/d = × = × = 8,84´10 11 F = 88,4 pF.
4pk d 4pk 0,0005
1 0,02 - 1 0,1 -
8. C = × = 22,1´10 10 F = 221 pF. 9. C = × = 4,42´10 9 F = 4,42 nF.
4pk 0,0008 4pk 0,0002
1 0,15 -9 - -
10. C = × = 6,63´10 F = 6,63 nF; Q = CU = 6,63´10 9·150 » 9,95´10 7 C.
4pk 0,0002
- - 1 A 1 A 1 0,01 -
11. Q = CU = 10 9·50 = 5´10 8 C; C= × ® d= × = × -9 = 8,84´10 5 m = 0,0884 mm.
4pk d 4pk C 4pk 10
-9 -6 1 A 1 0,5 -
12. Q = CU = 15´10 ·80 = 1,2´10 C; d= × = × = 2,95´10 4 m = 0,295 mm.
4pk C 4pk 15´ 10-9
- - 1 A -
13. U = Q/C = 2´10 7/2´10 9 = 100 V; C = × ® A = 4pkCd = 1,13´1011·2´10 9·0,0003 = 0,0679 m2.
4pk d
- - 1 A -
14. U = Q/C = 5´10 6/10 7 = 50 V; C= × ® A = 4pkCd = 1,13´1011·10 7·0,0001 = 1,13 m2.
4pk d
-8 -6 1 A -
15. Q = CU = 5´10 ·50 = 2,5´10 C; C= × ® A = 4pkCd = 1,13´1011·5´10 8·0,0002 = 1,13 m2.
4pk d
- - 1 A 1 0,25 -
16. C = Q/U = 3´10 6/200 = 1,5´10 8 F; d= × = × » 1,47´10 4 m = 0,147 mm.
4pk C 4pk 1,5´ 10 -8
-7 -9 1 A 1 0,1 -
17. C = Q/U = 9´10 /120 = 7,5´10 F; d= × = × » 1,18´10 4 m = 0,118 mm.
4pk C 4pk 7,5´ 10 -9
-6 - 1 A -
18. C = Q/U = 10 /300 = 3,&3´10 9 F; C = × ® A = 4pkCd = 1,13´1011·3,&3´10 9 ·0,0003 = 0,113 m2.
4pk d
1 A 1 0,0707 - -
19. A = r2p » 706,9 cm2 » 0,0707 m2; C = × = × = 6,25´10 10 F; Q = CU = 9,375´10 8 C.
4pk d 4pk 0,001
20. Duplájára nõ. 21. a, Duplájára nõ b, harmadára csökken c, felére csökken
d, négyszeresére nõ e, nem változik. f, 3·2 = 6-szorosára nõ.
22. A kapacitás e-szorosára nõ. C = e·e0·A/d.
23. Egyrészt növekszik, a kapacitás, másrészt az anyag egyben távolságtartó a két lemez között,
harmadrészt nagyobb feszültségnél üt át a kondenzátor, nagyobb feszültségeknél is használható.
24. C’ = eC = 2C
25. Járjunk el úgy, ahogy a kondenzátor kapacitását levezettük! A vákuumos kondenzá- e
torra Q töltést juttatva a feszültsége U lett, így erre a kondenzátorra: Q = CU
(és U = Ed; E az erõvonalak sûrûségétõl azaz a Gauss-tétel miatt csak a Q töltéstõl
függ). A második esetben legyen ismét Q töltés a kondenzátoron! Ekkor C’ = Q/U’.
A szigetelõn megjelenõ felületi töltések miatt benne a térerõsség e-odrészére csök-
ken. Az ábra alapján tehát: U’ = U1 + U2 = E·(d/2) + (E/e)·d/2 = U/2 + U/(2e) = U·(e + 1)/(2e).
Innen C’ = Q/U’ = (Q/U)·[2e/(e + 1)] = C·[2e/(e + 1)] = 4C/3. Tehát 4/3-szorosára nõ.
26. Az eredeti kondenzátorra: C = Q/U. A szigetelõ betolása után legyen ismét Q töltés a
kondenzátoron! Ez már nem egyenletesen oszlik el a lemezen, hiszen alul a térerõs- Q1
ség ugyanakkora (a lemezek között alul és felül is ugyanakkora U’-nek kell lennie!),
Q2 e
emiatt Q1 + Q2 = Q. Ekkor C’ = Q/U’ = (Q1 + Q2)/U’ (*)
A felsõ fél kondenzátor kapacitása: C1 = C/2 (fele akkora felület),
az alsó félé: C2 = eC/2 (fele akkora felület, de e-s szigetelõ).
A töltések: Q1 = C1U’ = CU’/2; Q2 = C2U’ = eCU’/2. Ezt beírhatjuk (*)-ba.
C’ = (CU’/2 + eCU’/2)/U’ = C(e + 1)/2 = 2C.
76
27. 25. alapján járunk el. Q = CU és U = Ed. A második esetben legyen ismét Q töltés a e
kondenzátoron! Ekkor C’ = Q/U’, ahol: U’ = U1 + U2 + U3 =
= E·(d/3) + (E/e)·d/3 + E·(d/3) = U/3 + U/(3e) + U/3 = U·(2e + 1)/(3e).
Innen C’ = Q/U’ = (Q/U)·[3e/(2e + 1)] = C·[3e/(2e + 1)] = 6C/5.
Tehát 6/5 = 1,2-szeresére nõ.
28. 25. alapján járunk el. Q = CU és U = Ed. A második esetben legyen ismét Q töltés a kondenzátoron!
Ekkor C’ = Q/U’, ahol: U’ = U1 + U2 = (E/e1)·d/2 + (E/e2)·d/2 = U/(2e1) + U/(2e2) = U·(e1 + e2)/(2e1e2) .
Innen C’ = Q/U’ = (Q/U)·[(2e1e2)/(e1 + e2) = C·(2e1e2)/(e1 + e2) = 1,875C.
29. 25. alapján járunk el. Q = CU és U = Ed. A második esetben legyen ismét Q töltés a kondenzátoron, és
a lemezek közötti tér k (< 1) részét töltöttük ki a szigetelõvel, tehát (1 – k) rész maradt levegõs.
Ekkor C’ = Q/U’, ahol: U’ = U1 + U2 = E·[(1 – k)·d] + (E/e)·kd = U·(1 – k) + Uk/e = U·(1 – k + k/e) =
U·[e – (e – 1)·k]/e. Innen C’ = Q/U’ = (Q/U)·e/[e – (e – 1)·k] = C·e/[e – (e – 1)·k].
Azaz: 1,5C = C·2/[2 – (2 – 1)·k] ® 1,5 = 2/[2 – k]. Ebbõl: k = 2/3-részéig töltöttük ki.
30. 25. alapján C’ = C·[2e/(e +1)]. Most C’ = 1,2C.
A két egyenlet egyenlõvé tételébõl: 2e/(e + 1) = 1,2 ® e = 1,5.
31. Toljuk be k (< 1) részéig a szigetelõt, ekkor (1 – k) rész marad levegõs. Az eredeti kondenzátorra:
C = Q/U. A szigetelõ betolása után legyen ismét Q töltés a kondenzátoron! Ez már nem egyenletesen
oszlik el a lemezen, hiszen alul a térerõsség ugyanakkora (a lemezek között alul és felül is
ugyanakkora U’-nek kell lennie!), emiatt Q1 + Q2 = Q. Ekkor C’ = Q/U’ = (Q1 + Q2)/U’ (*)
A levegõs kondenzátor kapacitása: C1 = (1 – k)·C, a másik részé: C2 = ekC.
A töltések: Q1 = C1U’ = (1 – k)·CU’; Q2 = C2U’ = ekCU’. Ezt beírhatjuk (*)-ba.
C’ = [(1 – k)·CU’ + ekCU’]/U’ = C(1 – k + ke). Most C’ = 1,5C.
A két egyenlet egyenlõvé tételébõl: 1 – k + ke = 1,5, azaz 1 – k + 2k = 1,5 ® k = k = 0,5.
Tehát a feléig kell betolnunk.
32. 26. alapján ekkor: C’ = C(e + 1)/2 Most C’ = 1,4C.
A két egyenlet egyenlõvé tételébõl: (e +1)/2 = 1,4 ® e = 1,8.
33. Az eredeti kondenzátorra: C = Q/U. A szigetelõ betolása után legyen ismét Q töltés a kondenzátoron!
Ez már nem egyenletesen oszlik el a lemezen, hiszen alul a térerõsség ugyanakkora (a lemezek között
alul és felül is ugyanakkora U’-nek kell lennie!), emiatt Q1 + Q2 = Q.
Ekkor C’ = Q/U’ = (Q1 + Q2)/U’ (*)
A felsõ fél kondenzátor kapacitása: C1 = C/2 (fele akkora felület),
az alsó félé: ha levegõs lenne, akkor C/2 lenne, de ennek felét tölti ki a szigetelõ, úgyhogy erre a részre
használjuk 25. eredményét: C2 = C/2·[2e/(e + 1)] = Ce/(e + 1).
A töltések: Q1 = C1U’ = CU’/2; Q2 = C2U’ = CU’e/(e + 1). Ezt beírhatjuk (*)-ba.
C’ = [CU’/2 + CU’e/(e + 1)]/U’ = C·[1/2 + e/(e + 1)] = C·(3e + 1)/(2e + 2) = 17C/14 » 1,21C.
34. Az elõzõ megoldás alapján: C’ = C·(3e + 1)/(2e + 2), ami most C’ = 7C/6.
Azaz: (3e + 1)/(2e + 2) = 7/6 ® e = 2.
35. 26. alapján dolgozunk. Az eredeti kondenzátorra: C = Q/U. A szigetelõ betolása után legyen ismét Q
töltés a kondenzátoron! Ez már nem egyenletesen oszlik el a lemezen, hiszen alul a térerõsség
ugyanakkora (a lemezek között alul és felül is ugyanakkora U’-nek kell lennie!), emiatt Q1 + Q2 = Q.
Ekkor C’ = Q/U’ = (Q1 + Q2)/U’ (*)
A felsõ fél kondenzátor kapacitása: C1 = e1C/2; az alsó félé: C2 = e2C/2.
A töltések: Q1 = C1U’ = e1CU’/2; Q2 = C2U’ = e2CU’/2. Ezt beírhatjuk (*)-ba.
C’ = (e1CU’/2 + e2CU’/2)/U’ = C(e1 + e2)/2. Az e-ok számtani közepével kell szorozni.
36. 31. logikáját használhatjuk: Toljuk be k (< 1) részig az alsó szigetelõt, ekkor (1 – k) rész marad
felülre. Az eredeti kondenzátorra: C = Q/U. A szigetelõ betolása után legyen ismét Q töltés a
kondenzátoron! Ez már nem egyenletesen oszlik el a lemezen, hiszen alul a térerõsség ugyanakkora (a
77
lemezek között alul és felül is ugyanakkora U’-nek kell lennie!), emiatt:

Q1 + Q2 = Q. Ekkor C’ = Q/U’ = (Q1 + Q2)/U’ (*)
A felsõ kondenzátor kapacitása: C1 = e1(1 – k)·C, a másik részé: C2 = e2kC.
A töltések: Q1 = C1U’ = e1(1 – k)·CU’; Q2 = C2U’ = e2kCU’. Ezt beírhatjuk (*)-ba.
C’ = [e1(1 – k)·CU’ + e2kCU’]/U’ = C[e1(1 – k) + ke2]. Most C’ = 2C.
A két egyenlet egyenlõvé tételébõl: (**) e1(1 – k) + ke2 = 2, azaz 3·(1 – k) + 1,5k = 2 ® k = 2/3.
Tehát a 2/3-áig kell betolnunk.
Megjegyzés: az így kettéosztott terû kondenzátorokban az eredõ e a benne lévõ szigetelõk e-jának
hosszal súlyozott átlaga! Ez a (**) egyenletbõl látszik.
37. Az eredeti kondenzátorra: C = Q/U. A szigetelõ betolása után legyen ismét Q töltés a kondenzátoron!
Ez már nem egyenletesen oszlik el a lemezen, hiszen a térerõsség ugyanakkora (a lemezek között alul
és felül is ugyanakkora U’-nek kell lennie!), emiatt Q1 + Q2 = Q. Ekkor C’ = Q/U’ = (Q1 + Q2)/U’ (*)
A felsõ fél kondenzátor kapacitása: C1 = e1C/2,
az alsó félé: ha levegõs lenne, akkor C/2 lenne, de ennek felét tölti ki a szigetelõ, úgyhogy erre a részre
használjuk 25. eredményét: C2 = C/2·[2e2/(e2 +1)] = Ce2/(e2 + 1).
A töltések: Q1 = C1U’ = e1CU’/2; Q2 = C2U’ = CU’e2/(e2 + 1).. Ezt beírhatjuk (*)-ba.
C’ = [e1CU’/2 + CU’e2/(e2 + 1)]/U’ = C·[e1/2 + e2/(e2 + 1)] = C·[2,5/2 + 1,5/(1,5 + 1)] = 1,85C.
A kapacitás 85 %-kal nõ.
38. Az elõzõ feladat alapján: C’ = C·[e1/2 + e2/(e2 + 1)] = C·[e/2 + 2e/(2e +1)] = 1,306C.
Ebbõl: e/2 + 2e/(2e +1) = 1,306 ® 2e2 – 0,224e – 2,612 = 0 ® e = 2,4; 2e = 4,8.
(A negatív megoldásnak nincs fizikai értelme.)
39. 36. megjegyzése alapján a lineáris változás miatt az átlagos dielektromos állandó a két szélsõ érték
számtani közepe: eátl = (e1 + e2)/2 = 2,25. Tehát C’ = 2,25C.
40. A kondenzátorban felhalmozódó elektromos energia: E = QU/2 = Q2/(2C) = U2C/2.
-
Most a szerencsés képlet: E = QU/2 = 100·3´10 6/2 = 0,00015 J.
-
41. E = U2C/2 = 502·5´10 7/2 = 0,000625 J.
2
42. E = U C/2 ® U = 2E / C = 2× 0,001/ 0,000003 = 25,8 V.
-
43. E = U2C/2 ® U = 2E / C = 2× 0,0144 / 2´ 10-6 = 120 V; Q = CU = 2,4´10 4 C.
-
44. E = U2C/2 ® C = 2E/U2 = 5´10 6 F = 5 mF; Q = CU = 0,001 C.
-6 -
45. E = QU/2 ® U = 2E/Q = 2·0,000375/5´10 = 150 V; C = Q/U = 2,5´10 6 F = 2,5 mF.
1 A 1 0,25 - - -
46. C = × = × = 1,11´10 8 F; E = U2C/2 = 802·1,11´10 8/2 = 3,54´10 5 J.
4pk d 4pk 0,0002
- 1 A
47. E = U2C/2 ® C = 2E/U2 = 5,312´10 9 F; C= × ® A = 4pkCd = 0,15 m2.
4pk d
-
48. W = U2C/2 = 100002·10 7/2 = 5 J; P = W/t = 5/10 = 0,5 W.
49. Ha levesszük a feszültségforrást, akkor a kondenzátoron a töltés mennyisége állandó lesz (nem tud
eltávozni). Az energia a feltöltés után (a töltést és a kapacitást használó képletet szerencsés használni):
E = Q2/(2C). Ha a lemeztávolságot a felére csökkentjük, akkor C’ = 2C lesz. Ekkor az energia:
E’ = Q2/(2C’) = Q2/(4C) = E/2. Tehát a tárolt elektromos energia a felére csökken. Magyarázat: A két
lemez vonzza egymást. Amikor mi lassan egymás felé engedjük a lemezeket, akkor kifelé mutató erõt
fejtünk ki, s emiatt negatív munkát végzünk a rendszeren, azaz az energiát veszít.
(A növekvõ kapacitás miatt a kondenzátor feszültsége is csökken!)
50. Az energia a feltöltés után (most a feszültséget és a kapacitást használó képletet szerencsés használni):
E = U2C/2. Ha a lemeztávolságot a felére csökkentjük, akkor C’ = 2C lesz. Ekkor az energia:
E’ = U2(2C)/2 = 2E. Tehát a tárolt elektromos energia a duplájára nõ. Magyarázat: Amikor lassan
befelé engedjük a lemezeket, mi most is negatív munkát végzünk, ám a csökkenni akaró feszültség
miatt a telep eközben tölti a kondenzátort, s több munkát végez, mint mi negatívat. (A töltés nõ).
78
befelé engedjük a lemezeket, mi most is negatív munkát végzünk, ám a csökkenni akaró feszültség
miatt a telep eközben tölti a kondenzátort, s több munkát végez, mint mi negatívat. (A töltés nõ).
51. a, 49. alapján E = Q2/(2C).
Ha a lemeztávolságot a duplázzuk, akkor C’ = C/2 lesz. Ekkor az energia: E’ = Q2/(2C’) = Q2/(C) = 2E.
- -
A szükséges munka: W = E’ – E = E = Q2/(2C) = U2C/2 = 1202·10 7/2 = 7,2´10 4 J.
b, 50. alapján E = U2C/2. Ha a lemeztávolságot a duplázzuk, akkor C’ = C/2 lesz. Ekkor az energia:
E’ = U2C’/2 = U2(C/2)/2 = E/2. A kondenzátor energiája tehát DEC = E/2 = U2C/4 energiával csökkent.
Ám közben a telep töltõdött: a kondenzátoron lévõ töltés kezdetben: Q = CU; a töltés a végén:
Q’ = C’ U = UC/2 = Q/2. Tehát U feszültség mellett DQ = Q – Q/2 = Q/2 töltés visszaáramlik a telepre.
Ez a telep számára DET = DQ·U = UQ/2 = U2C/2 többlet energiát jelent.
- -
A mi munkánk tehát: W = DET – DEC = U2C/2 – U2C/4 = U2C/4 = 1202·10 7/4 = 3,6´10 4 J.
52. Az energia a feltöltés után (most a feszültséget és a kapacitást használó képletet szerencsés használni):
E = U2C/2. Ha a betoljuk a szigetelõt, akkor C’ = eC = 2C lesz. Ekkor az energia:
E’ = U2(2C)/2 = 2E. Tehát a tárolt elektromos energia a duplájára nõ. Magyarázat: a szigetelõ
betolásával a feszültség csökkenne, így a telep tölti a kondenzátort, s munkát végez, ami a kondenzá-
tor energiáját növeli. (A szigetelõ betolásakor mi itt is negatív munkát végzünk - ugyanis vonzó hatás
tapasztalható -, kifelé húzva kell lassan beengedni a dielektrikumot. A telep azonban az elõzõhöz
hasonlóan több pozitív munkát végez.)
53. Ha levesszük a feszültségforrást, akkor a kondenzátoron a töltés mennyisége állandó lesz (nem tud
eltávozni). Az energia a feltöltés után (a töltést és a kapacitást használó képletet szerencsés használni):
E = Q2/(2C). Ha a betoljuk a szigetelõt, akkor C’ = eC = 2C lesz. Ekkor az energia:
E’ = Q2/(2C’) = Q2/(4C) = E/2. Tehát a tárolt elektromos energia a felére csökken. Magyarázat:
A szigetelõ betolásakor kifelé mutató erõt kell kifejtenünk, ugyanis vonzó hatás lép fel (az elektromos
tér megosztást okoz a szigetelõben). A kifelé mutató erõ miatt, miközben befelé engedjük a
dielektrikumot, negatív munkát végzünk, azaz a rendszer energiája csökken. (A növekvõ kapacitás
miatt a kondenzátor feszültsége is csökken!)
54. A feltöltés után: E = Q2/(2C) (a töltés mennyisége lesz állandó).
A kapacitás a szigetelõ betolása után (lásd a 25. feladat megoldását): C’ = 4C/3.
Ekkor E’ = Q2/(2C’) = Q2/(2·4C/3) = 3E/4. Tehát az energia a 3/4-ére (25%-kal) csökken.
55. A feltöltés után: E = U2C/2 (a feszültség lesz állandó).
A kapacitás a szigetelõ betolása után (lásd a 25. feladat megoldását): C’ = 4C/3.
Ekkor E’ = U2C’/2 = U2·(4C/3)/2 = 4E/3. Tehát az energia 4/3-szorosára nõ.
56. I. A feltöltés után (a feszültség lesz állandó): E = U2C/2 = 0,03375 J.
II. Számítsuk ki a kapacitás változását! Ehhez (csak a könnyebb számolás kedvéért) tegyük fel, hogy a
kapacitás kiszámolásáig levettük a telepet, s a töltés állandó! Az eredeti kondenzátorra: C = Q/U.
Ez már nem egyenletesen oszlik el a lemezen, hiszen alul a térerõsség ugyanakkora (a lemezek között
alul és felül is ugyanakkora U’-nek kell lennie!), emiatt Q1 + Q2 = Q.
Ekkor C’ = Q/U’ = (Q1 + Q2)/U’ (*)
A felsõ harmad kondenzátor kapacitása: C1 = e1C/3 (harmad akkora felület),
az alsó kétharmadé: ha levegõs lenne, akkor C/3 lenne, de ennek felét tölti ki a szigetelõ, úgyhogy erre
a részre használjuk 25. eredményét: C2 = C/3·[2e2/(e2 + 1)] = 2Ce2/(3e2 + 3).
A töltések: Q1 = C1U’ = e1CU’/3; Q2 = C2U’ = 2CU’e2/(3e2 + 3). Ezt beírhatjuk (*)-ba.
C’ = [e1CU’/3 + 2CU’e2/(3e2 + 3)]/U’ = C·[e1/3 + 2e2/(3e2 + 3)]. Az adatokat beírva:
C’ = C·[3/3 + 2·2/(3·2 + 3)] = 13C/9.
III. Az energia az új kapacitással: E’ = U2C’/2 = 13E/9 = 0,04875 J.
A változás tehát E’ – E = 0,015 J-lal nõtt. (4/9-szeres növekedés, ami 44,4& %.)
57. A feltöltés után (a feszültség lesz állandó): E = U2C/2.
Jelöljük C0-lal a szigetelõvel ki nem töltött eredeti kondenzátor kapacitását!
Ekkor a félig kitöltött C kapacitásra 25. megoldásából: C = C0·[2e/(e + 1)] = 3C0/2. Ebbõl C0 = 2C/3.
79
Ha a bal lemezt a szigetelõig betoljuk, akkor: C’ = 2C0e = 6C0 = 6·2C/3 = 4C.

Az energia a betolás után: E = U2C’/2 = U2·(4C)/2 = 4E.
A tárolt energia tehát 4-szeresére nõ.
58. Gondolatban töltsük fel Q töltésre a kondenzátort. + - e+ -
Az eredeti esetben C = Q/U és U = Ed. + - + -
+ - + -
Ha a fémet betoljuk, akkor a megosztás miatt a fémben nem lesz elektromos tér: + - + -
+ - + -
U’ = Ed’, ahol d’ a fémen kívüli szabad rész összes szélessége, azaz most d’ = 0,6d. + - + -
+ - + -
Az új kapacitás: C’ = Q/U’ = Q/(Ed’) = Q/(E·0,6d) = Q/(U·0,6) = C/0,6 » 1,67C. + - + -
59. Az elõzõ megoldás értelmében az új kapacitásra: C’ = C·0,5/(0,5 – 0,3) = 2,5C.

Innen: Q/C = U = U’ = Q’/C’ ® Q’ = QC’/C = 2,5Q. Tehát 2,5-szeresére nõ.
60. Itt is lehet használni 57. eredményét (csak a fém nélküli szakaszokon haladnak erõvonalak):
C’ = C·10/(10 – 2·2) » 1,67C.
61. I. A kondenzátor energiája (mivel U állandó) kezdetben: E = U2C/2; a betolás után: E’ = U2C’/2.
II. Határozzuk meg C’-t!
Jelöljük C0-lal a szigetelõvel ki nem töltött eredeti kondenzátor kapacitását!
Ekkor a félig kitöltött C kapacitásra 25. megoldásából: C = C0·[2e/(e + 1)] = 16C0/13.
Ebbõl C0 = 13C/16.
A fém betolása utáni kapacitás számolásához 25. levezetését használjuk megfelelõ módosítással:
U’ = U1 + U2 = E·(d/4) + (E/e)·d/2 = U/4 + U/(2e) = U·(e + 2)/(4e).
Innen C’ = Q/U’ = (Q/U)·[4e/(e + 2)] = C0·[4e/(e + 2)] = 6,4C0/3,6 = 64·13C/16·36 = 13C/9.
III. Az energia a betolás után: E = U2C’/2 = U2·(13C/9)/2 = 13E/9.
&
A tárolt energia tehát 13/9 » 1,44-szeresére nõ.
62. I A kondenzátor energiája (mivel Q állandó): E = Q2/(2C); a betolás után: E’ = Q2/(2C’).
II. Határozzuk meg C’-t!
Használjuk 25. levezetését megfelelõ módosítással:
U’ = U1 + U2 + U3 = E·(d/5) + (E/e)·d/5 + E·(d/5) = U/5 + U/(5e) + U/5 =
= U·(2e + 1)/(5e).
Innen C’ = Q/U’ = (Q/U)·[5e/(2e + 1)] = C·[5e/(2e + 1)].
III. Az energia a betolás után: E’ = Q2/(2C’) = Q2/(2C)·(2e + 1)/(5e), azaz
E’ = (2e + 1)·E/(5e). Tudjuk, hogy E’ = 0,5E.
Ebbõl adódik, hogy 0,5 = (2e + 1)/(5e) ® e = 2.
1. Soros kapcsolásnál: 1/Ce = 1/C1 + 1/C2 = 1/3 + 1/1,5 = 1 ® Ce = 1 mF.
2. 1/Ce = 1/C1 + 1/C2 + 1/C3 = 1/2 + 1/4 + 1/4 = 1 ® Ce = 1 mF.
3. 500 nF = 0,5 mF, így 1/Ce = 1/C1 + 1/C2 = 1/0,5 + 1/1 = 3 ® Ce = 1/3 mF = 333 nF.
4. 1/Ce = 1/C1 + 1/C2 ® 1/C2 = 1/Ce – 1/C1 = 1/0,75 – 1/1 = 1/3 ® C2 = 3 mF.
5. 1/Ce = 1/C1 + 1/C2 ® 1/200 = 1/C + 1/(2C) = 3/(2C) ® C = 300 nF; 2C = 600 nF.
6. 1/Ce = 1/C1 + 1/C2 + 1/C3 ® 1/C3 = 1/Ce – 1/C1 – 1/C2 = 1/158 – 1/500 – 1/1000 » 0,00333 ®
® C3 » 300 nF.
7. 1/Ce = 1/C1 + 1/C2 + 1/C3 ® 3/(2C) = 1/(2C) + 1/(2C) + 1/(C + 0,5) ® 3/(2C) = 2/(2C) + 1/(C + 0,5)
Tovább alakítva: 1/(2C) = 1/(C + 0,5) ® C = 0,5 mF.
8. 1/Ce = 1/C + 1/C + … + 1/C = n/C ® Ce = C/n.
9. Az elõzõ alapján 2000/n < 160 ® 12,5 < n ® n = 13-at, vagy többet.
10. Párhuzamos kapcsolásnál: Ce = C1 + C2 = 0,2 + 1,5 = 1,7 mF.
11. Ce = C + 2C + 4C ® 525 = 7C ® C = 75 nF; 2C = 150 nF; 4C = 300 nF.
12. Ce = C + 2C + C + 0,5 ® 4,9 = 4C + 0,5 ® C = 1,1 mF; 2C = 2,2 mF; C + 0,5 = 1,6 mF.
80
Megoldások Kondenzátorok kapcsolásai
13. C1 és C2 soros, így 1/C12 = 1/C1 + 1/C2 = 1/2 + 1/4 = 3/4 ® C12 = 4/3 mF.
C12 és C3 párhuzamos, így Ce = C12 + C3 = 4/3 + 1 = 7/3 » 2,33 mF.
14. C2 és C3 soros ® C23 = 6/5 mF = 1,2 mF; C23 és C1 párhuzamos, így Ce = 2,2 mF.
15. C1 és C2 soros ® C12 = 2/3 mF; C12 és C3 párhuzamos, így Ce = C12 + C3 ® C3 = Ce – C12 = 1/3 mF.
16. Az alsó ág soros, itt C23 = C/2; ez párhuzamos a felsõ ággal, így Ce = C1 + C23.
Tehát 1,4 = 1 + C/2 ® C = 0,8 mF.
17. C1 és C2 párhuzamos ® C12 = 4 mF; C12 és C3 soros, így Ce = 0,8 mF.
18. C2 és C3 párhuzamos ® C23 = 80 nF; C1 és C23 soros, így Ce = 44,4& nF.
19. C12 és C3 soros, így 1/C12 = 1/Ce – 1/C3 ® C12 = 10/3 mF;
C1 és C2 párhuzamos ® C2 = C12 – C1 = 8/3 » 2,67 mF.
20. C23 és C1 soros, így 1/C23 = 1/Ce – 1/C1 = 3/(4C) – 1/(2C) ® C12 = 4C;
C2 és C3 párhuzamos ® C3 = C23 – C2 = 3C.
21. C12 = C1 + C2 = 6 mF; C34 = C3 + C4 = 3 mF; C12 és C34 soros, így Ce = 2 mF.
22. C12 = C1 + C2 = 0,5 mF; C12, C3 és C4 soros, így Ce = 0,2 mF = 200 nF.
23. C1 és C2 soros: C12 = 2/3 mF; C3 és C4 soros: C34 = 1/3 mF; Ce = C12 + C34 = 1 mF.
24. C1 és C2 soros: C12 = 2 mF; C1-3 = C12 + C3 = 4 mF; C1-3, C4 és C5 soros: Ce = 1 mF.
25. C12 = C1 + C2 = 2 mF; C4 és C5 soros: C45 = 1 mF; C3-5 = C3 + C45 = 3 mF; C12 és C3-5 soros: Ce = 1,2 mF.
26. C1 és C2 soros: C12 = 6/7 mF; hasonlóan: C34 = C56 = 6/7 mF; C1-4 = C12 + C34 = 12/7 mF;
C1-4 és C56 soros: Ce = 4/7 mF » 0,571 mF.
27. C12 = C1 + C2 = 2 mF; C34 = C3 + C4 = 3,5 mF; C12 és C34 soros: C1-4 = 14/11 mF; Ce = C1-4 + C5 » 3,27 mF.
S R P
28. CPQ = C + C = 2C; 1/CRT = 1/C + 1/CPQ +1/C = 1/C + 1/2C +1/C = 5/(2C), B
azaz CRT = 2C/5; CSU = CRT + C = 7C/5;
1/Ce = 1/CAB = 1/C + 1/CSU +1/C = 1/C + 5/(7C) + 1/C = 19/(7C),
tehát Ce = 7C/19 = 7·1,9/19 = 0,7 mF. A
U T Q
29. Rajzoljuk át a kapcsolást, kihasználva, hogy az A és B potenciálú pontok
közötti minden út párhuzamosnak minõsül!
A B
Az alsó ág kapacitása a soros kapcsolás miatt Ca = C/3.
Ez párhuzamos a fenti C-vel, így Ce = C + C/3 = 4C/3.
30.Rajzoljuk át a kapcsolást, kihasználva, hogy az A és B potenciálú pontok közötti
minden út párhuzamosnak minõsül!
A B
Az egyes ágak kapacitása a soros kapcsolás miatt C/2.
Ce = C/2 + C/2 = C.
C7 C8
31. Rajzoljuk át a kapcsolást, hogy jobban áttekinthetõ legyen! C1
C2 és C3 soros: C23 = 1 mF; C1-3 = C1 + C23 = 5 mF.
A C4
C7 és C8 soros: C78 = 1 mF; C4-8 = C4 + C5 + C6 + C78 = 5 mF. B
C23 és C4-8 soros: Ce = 2,5 mF. C5
C2 C3
C6
32. Rajzoljuk át a kapcsolást, hogy jobban áttekinthetõ legyen! C10
C3 és C4 soros: C34 = 1,5 mF; C1-4 = C1 + C2 +C34 = 4,5 mF. C1
C5
C6, C7 és C8 soros: C6-8 = 0,5 mF; C5-8 = C5 + C6-8 = 2 mF. A C2 B
C7
C5-8 és C9 soros: C5-9 = 1 mF; C5-11 = C5-9 + C10 + C11 = 4,5 mF. C9
C1-4 és C5-11 soros: Ce = 2,25 mF. C6 C8
C3 C4
C11
81
33. Rajzoljuk át a kapcsolást, hogy jobban áttekinthetõ legyen! W Z

A soros kapcsolások miatt: CPQ = CRS = C/2; CTU = CPQ + CRS = C; P Q
A B
CTU = CUV soros: CTV = C/2;
T U
A soros kapcsolás miatt: CWZ = C/3. V
R S
Végül: Ce = CTV + CWZ = 5C/6.
34. Rajzoljuk át a kapcsolást, hogy jobban áttekinthetõ legyen!
Az alul keresztben lévõ kondenzátor igen zavaró, de a szim-
metria miatt a lemezei azonos potenciálon vannak így a kap-
csolásból elhagyható. Ezután már: a kétkondenzátoros ágak
kapacitása: C/2, és Ce = C/2 + C/2 + C = 2C.
35. Az eredõ kapacitás nõ, ha a forgókondenzátor kapacitása nõ, így elég a két szélsõ értékkel kiszámolni
a kapacitásokat. A soros kapcsolás miatt: 1/Cmin = 1/300 + 1/100 = 4/300 ® Cmin = 75 pF.
1/Cmax = 1/300 + 1/500 = 8/1500 ® Cmax = 187,5 pF. Tehát 75 pF < C < 187,5 pF.
36. a, az elõzõ megoldás alapján: 26,1 nF < C < 150 nF.
b, hasonlóan de párhuzamos kapcsolás alapján: 230 nF < C < 800 nF.
37. 35. alapján: 1/Cmin = 1/C + 1/C = 2/C ® Cmin = C/2; 1/Cmax = 1/C + 1/(7C) = 8/(7C) ® Cmax = 7C/8.
Tehát C/2 < Ckond < 7C/8.
38. A soros kapcsolás miatt C34 = 66,&6 nF.
35. alapján C12min = 33,&3 nF; C12max = 80 nF. A párhuzamos kapcsolásból: 100 nF < C < 146,&6 nF.
39. 1/Cmin = 1/C1 + 1/Cminforgó ® 1/Cminforgó = 1/10 – 1/20 ® Cminforgó = 20 nF.
1/Cmax = 1/C1 + 1/Cmaxforgó ® 1/Cmaxforgó = 1/16 – 1/20 ® Cminforgó = 80 nF.
A forgókondenzátor kapacitásának tartománya tehát: 20 - 80 nF.
40. Gondolatban válasszunk le egy ismétlõdõ részt! Mivel a A P ¼ A P
kapcsolás végtelen, ezért a kapacitás nem változik meg, 3
tehát a P és Q pontok között ugyanannyi, mint az A és B x
között keresett kapacitás. Jelöljük ezt x-szel! Ezután B ¼ B 3
Q Q
számoljuk végig vele az A és B közötti kapacitást! Ennek
ugyanúgy x-nek kell lennie! Tehát: A és B között a második ábra alapján: 1/x = 1/3 + 1/(3 +x).
A kapott II-fokú egyenlet: x2 + 3x – 9 = 0 ® x1 » 1,85; x2 » -4,85 (< 0).
A végtelen kapcsolás kapacitása tehát 1,85 mF.
41. Gondolatban válasszunk le egy ismétlõdõ részt! Mivel a kapcsolás végtelen, A C ¼
ezért a kapacitás nem változik meg, tehát a P és Q pontok között ugyanannyi,
mint az A és B közötti keresett kapacitás. Jelöljük ezt x-szel! Ezután
számoljuk végig vele az A és B közötti kapacitást! Ennek ugyanúgy x-nek kell B ¼
D
lennie! Elõször CPQ (= x) és a vele soros 2 db 300 nF-os eredõ kapacitását (C1)
számoljuk ki: 1/C1 = 1/x + 1/300 +1/300 = (300 + 2x)/(300x) ® P
A
C1 = 300x/(300 + 2x) = 150x/(150 + x). 300
Ezután az eredõ kapacitásra: x = C1 + 300, azaz x = 150x/(150 + x) + 300. 300 x
A kapott II-fokú egyenlet: x2 – 300x – 45 000 = 0 ® x1 » 409,9; x2 » -109,8 (< 0). 300
B
A végtelen kapcsolás kapacitása tehát 409,8 mF. Q
42. Gondolatban válasszunk le egy ismétlõdõ részt! Mivel a kapcsolás végtelen,
ezért a kapacitás nem változik meg, tehát a P és Q pontok között ugyanannyi, A
P ¼
mint az A és B közötti keresett kapacitás. Jelöljük ezt x-szel! Ezután
számoljuk végig vele az A és B közötti kapacitást! Ennek ugyanúgy x-nek kell ¼
B
lennie! Tehát: A és B között a második ábra alapján: Q
1/x = 1/C + 1/(C + x) + 1/C = 2/C + 1/(C + x)
P
1/x = [2·(C + x) + C]/[C(C + x)] A
x = C(C + x)/[2·(C + x) + C] = (C2 + Cx)/(3C + 2x) C
2 C x
A kapott II-fokú egyenlet: 2x + 2Cx – C = 0.
2
C
B
Q
82
-2C ± 4C2 + 8C2 -2C ± C 12 -C ± C 3

Ennek megoldása: x1;2 = = = .
4 4 4
-C + C 3 C( 3 - 1)
A lehetséges megoldás: x = = » 0,366C.
4 2
43. A kapcsoló állásának megfelelõen mindig rajzoljuk át a kapcsolást!
A K kapcsoló nyitott állásában (1. ábra) a soros kapcsolás miatt: Ce1 = 3C1/(C1 + 3). C1 C3
A K kapcsoló zárt állásában (2. ábra): C12 = C1 + C2 = C1 + 3;
1/Ce2 = 1/(C1 + 3) + 1/3 ® Ce2 = 3(C1 + 3)/(C1 + 6). C1
A szöveg szerint Ce2 = Ce1 + 0,5, azaz 3(C1 + 3)/(C1 + 6) = 3C1/(C1 + 3) + 0,5. C3
Az ebbõl kapott II-fokú egyenlet: C21 + 9C - 36 = 0 ® C11 = 3; C12 = -12 (< 0). C2
C1
44. A kapcsoló nyitott állásában (1. ábra: C3 elhagyható):
1/Ce1 = 1/C12 + 1/C4 = 1/(C1 + C2) + 1/C4 = 2/3 ® Ce1 = 3/2 = 1,5 mF. C4
A kapcsoló zárt állásában (2. ábra): C2
C1 C3
1/Ce2 = 1/C12 + 1/C34 = 1/(C1 + C2) + 1/(C3 + C4) = 3/6 ® Ce1 = 6/3 = 2 mF.
Tehát a kapcsoló zárása után Ce2 – Ce1 = 0,5 mF-dal nõ a kapacitás.
C2 C4
45. A kapcsoló nyitott állásában (1. ábra: jobb felsõ ág elhagy- C C C
ható): 1/Ce1 = 1/(2C) + 1/C + 1/C = 5/(2C) ® Ce1 = 2C/5.
A kapcsoló zárt állásában (2. ábra) a 2. párhuzamos rész
C C C C
kapacitása (a jobb alsó sorosé C/2): C2 = C + C/2 = 3C/2. C C
Az eredõ kapacitásra:
1/Ce2 = 1/(2C) + 1/(3C/2) = 1/(2C) + 2/(3C) = 7/(6C) ® Ce2 = 6C/7.
Ce2/Ce1 = (6C/7)/(2C/5) = 15/7 » 2,143. Tehát a kapcsoló zárása után » 114,3 %-kal nõ a kapacitás.
46. A kapcsoló nyitott állásában (1. ábra: a jobb felsõ ágak elhagyhatók):
C1 C
1/Ce1 = 1/(C1 + C2) + 1/C = 1/900 + 1/200 = 11/1800 ®
Ce1 = 1800/11 = 163,6 nF. C1 C
A kapcsoló zárt állásában (2. ábra): C
1/Ce2 = 1/(C1 + C2) + 1/(3C) = 1/900 + 1/600 = 5/1800 ® C2 C2 C
Ce2 = 1800/5 = 360 nF.
Tehát a kapcsoló zárása után Ce2 – Ce1 = 196,3 nF-dal nõ a kapacitás.
47. A kapcsoló nyitott állásában (1. ábra: jobb alsó ág elhagyhatók): C1 C3
1/Ce1 = 1/(C1 + C2) + 1/C3 = 1/3 + 1/2 = 5/6 ®
C1
Ce1 = 6/5 = 1,2 mF.
C2 C4 C5
A kapcsoló zárt állásában (2. ábra): C3
A jobb alsó soros kapcsolás: C45 = 1 mF. C2
1/Ce2 = 1/(C1 + C2) + 1/(C3 + C45) = 1/3 + 1/3 = 2/3 ® Ce2 = 3/2 = 1,5 mF.
Tehát a kapcsoló nyitása után tehát Ce2 – Ce1 = 0,3 mF-dal csökken a kapacitás.
48. A K kapcsoló nyitásával egy C kapacitású párhuzamosan kapcsolt kondenzátor iktatódik ki, ami
C-vel csokkenti az eredõ kapacitást. Emiatt C = 1 mF.
49. A szimmetria miatt a K kapcsoló azonos potenciálú pontokat kötött össze. Ezek között töltésmozgás
nincs, tehát a kapcsoló állása közömbös. A kapacitás tehát 0 %-kal (azaz nem) változik.
50. Az ilyen feladatoknál a következõket kell tudni: a Q = CU egyenlet felírható I. bármely kondenzá-
torra, II. kondenzátorokból álló darabra (pl. Q12 = C12U12), végül III. az egész körre (Q = CeU).
Végiggondoljuk ezeket, s megnézzük, hogy hol van meg a 3 ismeretlenbõl 2 (Érdemes az adatokat az
ábrába felvinni!). Ennél kezdjük a megoldást. A kiszámolt harmadikat a kapcsolásnak megfelelõen
visszük tovább (pl. Q1 = Q, vagy U12 = U3). Ha sehol nem látunk ilyet, akkor az egyenleteket felírva
83
egyenletrendszert kapunk, s azzal kell megbirkóznunk.

A soros kapcsolás miatt 1/Ce = 1/C1 + 1/C2 = 1/2 + 1/1 = 3/2 ® Ce = 2/3 = 2/3 mF.
Q = CeU = 90·2/3 = 60 mC. A soros kapcsolás miatt Q1 = Q2 = Q = 60 mC.
U1 = Q1/C1 = 60/2 = 30 V; U2 = Q2/C2 = 60/1 = 60 V. (Tényleg: U1 + U2 = U!)
51. A soros kapcsolás miatt 1/Ce = 1/C1 + 1/C2 = 1/0,5 + 1/2 = 2,5 ® Ce = 0,4 mF.
Q = CeU = 120·0,4 = 48 mC. A soros kapcsolás miatt Q1 = Q2 = Q = 48 mC.
U1 = Q1/C1 = 48/0,5 = 96 V; U2 = Q2/C2 = 48/2 = 24 V.
52. Q1 = U1C1 = 60·1,5 = 90 mC. A soros kapcsolás miatt Q2 = Q1 = 90 mC.
U2 = U – U1 = 100 – 60 = 40 V. Végül: C2 = Q2/U2 = 90/40 = 2,25 mF.
53. A soros kapcsolás miatt: U1 = U – U2 = 150 – 60 = 90 V. Q1 = U1C1 = 90·1 = 90 mC.
Q2 = Q1 = 90 mC. C2 = Q2/U2 = 90/60 = 1,5 mF.
54. Q2 = U2C2 = 25·1 = 25 mC. A soros kapcsolás miatt: Q2 = Q1 = 25 mC.
U2 = Q2/C2 = 25/2 = 12,5 V. U = U1 + U2 = 25 + 12,5 = 37,5 mC.
55. Tehát: Q = 4 mC = 4000 nC; 1/Ce = 1/C1 + 1/C2 = 1/35 + 1/28,2 » 0,064 ® Ce » 15,6 nF.
U = Q/Ce = 4000/15,6 » 256 V.
56. C12 = C1 + C2 = 4 mF; 1/Ce = 1/C12 + 1/C3 = 1/4 + 1/2 = 3/4 ® Ce = 4/3 mF.
Q = CeU = 100·4/3 = 133,&3 mC. A soros kapcsolás miatt: Q12 = Q3 = Q = 133,&3 mC.
Tehát Q3 = 133,&3 mC; U3 = Q3/C3 = 133,3/2 = 66,&6 V.
U12 = Q12/C12 = 133,3/4 = 33,&3 V. A párhuzamos kapcsolás miatt: U1 = U2 = U12 = 33,&3 V.
Q1 = U1C1 = 33,3 ·1 = 33,3 mC; Q2 = U2C2 = 33,&3 ·3 = 100 mC (Valóban: Q1 + Q2 = Q12!).
& &
57. C12 = C1 + C2 = 900 nF; 1/Ce = 1/C12 + 1/C3 = 1/900 + 1/200 = 11/1800 ® Ce » 163,6 nF.
Q = CeU = 163,6·250 » 40909 nC. A soros kapcsolás miatt: Q12 = Q3 = Q = 40909 nC.
Tehát Q3 = 40909 nC » 40,9 mC; U3 = Q3/C3 = 40909/200 » 204,5 V.
U12 = Q12/C12 = 40909/900 = 45,5 V. A párhuzamos kapcsolás miatt: U1 = U2 = U12 = 45,5 V.
Q1 = U1C1 = 45,5·600 » 27273 nC = 27,3 mC; Q2 = U2C2 = 45,5 ·300 =13636 nC = 13,6 mC.
58. U2 = Q2/C2 = 160/2 = 80 V. A párhuzamos kapcsolás miatt: U1 = U12 = U2 = 80 V.
Q1 = U1C1 = 80·1 = 80 mC; Q12 = Q1 + Q2 = 240 mC.
A soros kapcsolás miatt: Q3 = Q12 = 240 mC. U3 = Q3/C3 = 240/1,5 = 160 V.
A soros kapcsolás miatt: UAB = U12 + U3 = 240 V.
59. Írjuk át a kapacitásokat mF-ba, úgy kényelmesebb lesz: C1 = 0,4 mF; C2 = 0,1 mF; C3 = 0,25 mF.
Q3 = U3C3 = 80·0,25 = 20 mC. A soros kapcsolás miatt: Q12 = Q3 = 20 mC.
C1 és C2 párhuzamos, ezért: C12 = C1 + C2 = 0,5 mF; U12 = Q12/C12 = 20/0,5 = 40 V.
A soros kapcsolás miatt: UAB = U12 + U3 = 120 V.
C1 és C2 párhuzamos, ezért U1 = U2 = U12 = 40 V; Q1 = U1C1 = 40·0,4 = 16 mC;
Q2 = U2C2 = 40·0,1 = 4 mC.
-
60. Q3 = 2,25´10 4 C = 225 mC; U3 = Q3/C3 = 225/4,5 = 50 V.
A soros kapcsolás miatt: Q12 = Q3 = 225 mC és U12 = U – U3 = 100 – 50 = 50 V.
C1 és C2 párhuzamos, ezért U1 = U2 = U12 = 50 V. Q2 = U2C2 = 50·3 = 150 mC;
Q1 = Q12 – Q2 = 225 – 150 = 75 mC; C1 = Q1/u1 = 75/50 = 1,5 mF.
61. U1 = Q1/C1 = 75/C1. C1 és C2 párhuzamos, ezért U1 = U2 = U12 = 75/C1.
Q2 = U2C2 = 3·75/C1 = 225/C1. Q12 = Q1 + Q2 = 75 + 225/C1.
A soros kapcsolás miatt: Q3 = Q12 = 75 + 225/C1; U3 = Q3/C3 = (75 + 225/C1)/4,5 = 16,&6 + 50/C1.
A soros kapcsolás miatt: U = U12 + U3, azaz 100 = 75/C1 + 16,&6 + 50/C1 = 16,&6 + 125/C1.
Ebbõl C1 = 1,5 mF.
62. A párhuzamos kapcsolás miatt: U12 = U3 = U = 100 V; Q3 = U3C3 = 100·2 = 200 mC.
C1 és C2 soros: 1/C12 = 1/C1 + 1/C2 = 1/1 + 1/3 = 4/3 ® C12 = 3/4 = 0,75 mF.
Q1 = Q2 = Q12 = U12C12 = 100·0,75 = 75 mC; U1 = Q1/C1 = 75/1 = 75 V; U2 = Q2/C2 = 75/3 = 25 V.
84
63. Q1 = U1C3 = 60·2 = 120 mC.

C1 és C2 soros: Q2 = Q1 = 120 mC; U2 = Q2/C2 = 120/8 = 15 V; U12 = U1 + U2 = 60 + 15 = 75 V.
A párhuzamos kapcsolás miatt: UAB = U3 = U12 = 75 V; Q3 = U3C3 = 75·3,2 = 240 mC.
64. C2 és C3 párhuzamos: C23 = C2 + C3 = 6 mF. Az egész kapcsolás soros:
1/Ce = 1/C1 + 1/C23 + 1/C4 = 1/3 + 1/6 + 1/3 = 5/6 ® Ce = 6/5 = 1,2 mF.
Q = UCe = 60·1,2 = 72 mC. Q1 = Q23 = Q4 = Q = 72 mC;
U1 = Q1/C1 = 72/3 = 24 V; U4 = Q4/C4 = 72/3 = 24 V; U23 = Q23/C23 = 72/6 = 12 V.
A párhuzamos kapcsolás miatt: U2 = U3 = U23 = 12 V; Q2 = U2C2 = 12·2 = 24 mC.
Q3 = U3C3 = 12·4 = 48 mC.
65. C3 és C4 párhuzamos: C34 = C3 + C4 = 4 mF. Q2 = U2C2 = 30·4 = 120 mC.
Az egész kapcsolás soros: Q1 = Q2 = Q34 = 120 mC; U1 = Q1/C1 = 120/5 = 24 V;
U34 = Q34/C34 = 120/4 = 30 V; UAB = U1 + U2 + U34 = 24 + 30 + 30 = 84 V.
A párhuzamos kapcsolás miatt: U3 = U4 = U34 = 30 V; Q3 = U3C3 = 30·3 = 90 mC.
66. A párhuzamos darabok miatt: C12 = C1 + C2 = 8 mF; C34 = C3 + C4 = 12 mF.
Az egész kapcsolás soros: 1/Ce = 1/C12 + 1/C34 = 1/8 + 1/12 = 5/24 ® Ce = 24/5 = 4,8 mF.
Q = UCe = 120·4,8 = 576 mC; Q12 = Q34 = Q = 576 mC.
U12 = Q12/C12 = 576/8 = 72 V; U34 = Q34/C34 = 576/12 = 48 V;
A párhuzamos kapcsolások miatt: U1 = U2 = U12 = 72 V; U3 = U4 = U34 = 48 V;
Q1 = U1C1 = 432 mC; Q2 = U2C2 = 144 mC; Q3 = U3C3 = 240 mC; Q4 = U4C4 = 336 mC.
67. A soros darabok miatt: 1/C12 = 1/C1 + 1/C2 = 1/2 + 1/1,5 = 7/6 ® C12 = 6/7 mF; C34 szintén ennyi.
A párhuzamos ágak miatt: C1-4 = C12 + C34 = 12/7 mF.
Q5 = U5C5 = 33·5 = 66 mC. Az egész kapcsolás soros: Q1-4 = Q6 = Q5 = 66 mC.
U1-4 = Q1-4/C1-4 = 66/(12/7) = 7·66/12 = 38,5 V; U6 = Q6/C6 = 66/1,5 = 44 V.
UAB = U1-4 + U5 + U6 = 38,5 + 33 + 44 = 115,5 V.
A párhuzamos részek miatt: U12 = U34 = U1-4 = 38,5 V; Q12 = U12C12 = 38,5·6/7 = 33 mC.
A soros darab miatt: Q1 = Q12 = 33 mC; U1 = Q1/C1 = 33/2 = 16,5 V.
A másik ágon: Q34 = U34C34 = 38,5·6/7 = 33 mC. A soros darab miatt: Q3 = Q34 = 33 mC.
68. Az egyes darabokra: C12 = C1 + C2 = 3 mF; 1/C45 = 1/C4 + 1/C5 = 1/3 + 1/1,5 = 1 ® C45 = 1 mF;
C3-5 = C3 + C45 = 2 + 1 = 3 mF. Végül: 1/Ce = 1/C12 + 1/C3-5 = 1/3 + 1/3 = 2/3 ® Ce = 3/2 = 1,5 mF.
Q = UCe = 90·1,5 = 135 mC. A soros kapcsolás miatt: Q12 = Q3-5 = Q = 135 mC.
U12 = Q12/C12 = 135/3 = 45 V; U3-5 = Q3-5/C3-5 = 135/3 = 45 V.
A párhuzamos darabok miatt: U1 = U2 = U12 = 45 V; U3 = U45 = U3-5 = 45 V.
Q1 = U1C1 = 45·2 = 90 mC; Q2 = U2C2 = 45·1 = 45 mC; Q3 = U3C3 = 45·2 = 90 mC.
Q45 = U45C45 = 45·1 = 45 mC; A soros darab miatt: Q4 = Q5 = Q45 = 45 mC.
Végül: U4 = Q4/C4 = 45/3 = 15 V; U5 = Q5/C5 = 45/1,5 = 30 V.
69. Az összes kapacitást mF-ba váltva számolunk: Q4 = U4C4 = 40·0,625 = 25 mC.
A soros darab miatt: Q45 = Q5 = Q4 = 25 mC; U5 = Q5/C5 = 25/2,5 = 10 V; U45 = U4 + U5 = 50 V.
A párhuzamos darab miatt: U3-5 = U3 = U45 = 50 V;
Q3 = U3C3 = 50·0,5 = 25 mC; Q3-5 = Q3 + Q45 = 50 mC.
A soros kapcsolás miatt: Q12 = Q3-5 = 50 mC;
A másik párhuzamos darab miatt: C12 = C1 + C2 = 0,4 + 0,6 = 1 mF; U12 = Q12/C12 = 50/1 = 50 V.
A soros kapcsolás miatt: UAB = U12 + U3-5 = 50 + 50 = 100 V.
70. I Lehet, hogy éppen kisebb kapacitásra van szükségünk.
II. Soros kapcsolás esetén a feszültség megoszlik a kondenzátorokon, így az egyes kondenzátorok
kisebb feszültséggel terhelõdnek.
71. Legyen C1 = 2 mF; C2 = 2,5 mF! Az eddigi megoldásoknál megfigyelhettük, hogy soros kapcsolásnál
mindig a kisebb kapacitású kondenzátorra esik nagyobb feszültség, így tudhatjuk, hogy U1 = 50 V.
Innen: U1C1 = Q = U2C2 ® U2 = U1C1/C2 = 50·2/2,5 = 40 V. Végül: U = U1 + U2 = 90 V.
72. A feszültség növelésével mindkét kondenzátoron nõ a ráesõ feszültség, és nõ a töltés is. Soros kapcso-
lásnál azonban a két kondenzátoron a töltés azonos. Így az dönt, hogy melyik éri el elõbb a lehetséges
85
legnagyobb töltését. Legyen C1 = 1 mF; C2 = 2,5 mF! Ekkor: Q1max = U1maxC1 = 80·1 = 80 mC;
Q2max = U2maxC2 = 50·2,5 = 125 mC. Tehát a töltés Q = 80 mC lesz.
Ekkor U1 = 80 V és U2 = Q/C2 = 80/2,5 = 32 V. Végül: U = U1 + U2 = 112 V.
73. 1/Ce = 1/C1 + 1/C2 = 1/3 + 1/1 = 4/3 ® Ce = 3/4 = 0,75 mF.
Q1 = Q2 = Q = UCe = 120·0,75 = 90 mC. U1 = Q1/C1 = 90/3 = 30 V; U2 = Q2/C2 = 90/1 = 90 V.
Mivel C1 nincs maximumig terhelve, csak C2 szabhat határt ® az 1 mF-os kondenzátor 90 V-ot bír ki.
74. Legyen C1 = 2 mF; C2 = 3 mF! Soros kapcsolásnál mindig a kisebb kapacitású kondenzátorra esik
nagyobb feszültség, így tudhatjuk, hogy U1 = 120 V.
Innen: U1C1 = Q = U2C2 ® U2 = U1C1/C2 = 120·2/3 = 80 V. Végül: U = 2U1 + 2U2 = 400 V.
A párhuzamos kapcsolás miatt mindkét ágon azonos feszültség lesz, ami az eddigiek alapján legfel-
jebb U1 + U2 = 200 V lehet.
75. 1/Ce = 2·1/C1 + 1/C2 = 2·1/1 + 1/1,5 = 8/3 ® Ce = 3/8 = 0,375 mF; Q = CeU = 0,375·240 = 90 mC.
A nagyobb feszültség a kisebb kapacitáson lesz, azaz Umax = Q1/C1 = Q/C1 = 90/1 = 90 V.
76. A soros kapcsolás, és az azonos kondenzátorok miatt elmondhatjuk, hogy mindegyik kondenzátorra
egyforma feszültség esik. Ennek alapján 6 kondenzátornál U/6 = 270/6 = 45 V.
5 kondenzátor esetén U/5 = 270/5 = 54 V. Tehát 45 V < Umax < 54 V.
C C C C
77. Több lehetõség is van!
C C C C
78. A kitöltött kondenzátor felfogható három kondenzátor együttesének, melyek C1
kapcsolása (a számozás megegyezik az e-ok számozásával) az ábrán látható (a A B
kondenzátorok kapcsolásának megismerése után az ilyen feladatok egyszerûb- C3
ben megoldhatók a most alkalmazott módszerrel, mint a fentebbivel!). C2
C1 = e1C (fele akkora felület, fele akkora lemeztávolság); C2 = e2C; C3 = 2e3C (fele akkora lemez-
távolság), azaz C1 = 5·27 = 135 nF; C2 = 2·27 = 54 nF; C3 = 2·3·27 = 162 nF.
-
1/Ce = 1/(C1 + C2) + 1/C3 = 1/(135 + 54) + 1/162 » 0,0115 ® Ce = 87,23 nF = 8,723´10 8 F.
-8 -6
Q = UCe = 50·8,723´10 = 4,36´10 C = 4,36 mC.
79. A kapcsoló nyitott állásában csak C1 és C3 kondenzátor van, sorosan kapcsolva. Ekkor a C3 konden-
zátoron U3 = U/2, így a töltés rajta Q3 = C3·U3 = 2·U/2 = U (mC) (Számértékegyenlet!)
A kapcsoló zárt állásában 1/Ce = 1/(C1 + C2) + 1/C3 = 1/4 + 1/2 = 3/4 ® Ce = 4/3 mF.
A soros kapcsolás miatt Q¢3 = Q = Ce·U = 4U/3 (mC).
A szöveg alapján: Q¢3 = Q3 + 20, azaz 4U/3 = U + 20 ® U = 60 V.
80. A kapcsoló nyitott állásában az ábra szerinti kapcsolás valósul meg. Ekkor
C1
C12 = C1 + C2 = 3 mF. Mivel C4 is 3 mF, így a soros kapcsolás miatt U12 = U4 = U/2.
A párhuzamos darab miatt U1 = U12 = U/2. C4
K zárása után a 2. ábra kapcsolása alapján: C12 = 3 mF; C34 = C1 + C2 = 9 mF. C 2
A soros kapcsolás miatt C12U12 = Q12 = Q = Q34 = C34U34, azaz C1 C3

U34 = C12U12/C34 = U12/3. Mivel U = U12 + U34 = 4U12/3 ® U12 = 3U/4.
A párhuzamos darab miatt U1 = U12 = 3U/4.
Tehát U/2-rõl 3U/4-re ugrott, ami 50 %-os növekedés.
C2 C4
Kezdetben Q4 = C4U4 = C4U/2.
K zárása után U4 = U34 = U12/3 = U/4. Ekkor Q¢4 = C4U4 = C4U/4. Látható, hogy a felére esett vissza,
ami 50 %-os csökkenés.
Megjegyzés: A megoldásból látszik, hogy soros kapcsolás esetén a kondenzátorra esõ feszültség
fordítottan arányos a kondenzátor kapacitásával.
81. A kapcsoló nyitott állásában az ábra szerinti kapcsolás valósul meg.
C1
Ekkor C12 = C1 + C2 = 3 mF;
80. megjegyzése alapján (U1 =) U12 = U·C/(C12 + C) = U·C/(C + 3). C
C2
86
C C
K zárása után a 2. ábra kapcsolása alapján: C12 = C1 + C2 = 3 mF; 1
a három párhuzamos C eredõje pedig 3C. 80. megjegyzése alapján most C

(U1 =) U12 = U·(3C)/(C12 + 3C) = U·C/(C + 1).
A szöveg alapján: U·C/(C + 1) = 2U·C/(C + 3), azaz C + 3 = 2·(C + 1). C2 C
Ebbõl C = 1 mF.
82. A 2. kondenzátoron lesz U0 = 120 V feszültség és Q = U0·C2 = 240 mC töltés. I. K C1
átbillentése után a telep kiiktatódik. C2-rõl töltés áramlik át C1-re, amitõl C1 feszültsége nõ, - +
C2-é csökken. Az áramlás addig zajlik, míg a két kondenzátor feszültsége meg nem DQ
egyezik. Legyen ez U és áramoljon át DQ töltés. Ekkor igaz, hogy(Q – DQ)/C2 = U = - +
C2 K
DQ/C1, azaz (240 – DQ)/2 = DQ/1 ® DQ = 80 mC. Ekkor U = DQ/C1 = 80/1 = 80 V.
II. A feladatot a következõképpen is megoldhatjuk: felfoghatjuk úgy, hogy a feltöltött C2 kondenzá-
torral párhuzamosan kapcsolunk egy C1 kondenzátort. A két kondenzátor eredõ kapacitása:
Ce = C1 + C2 = 3 mF, és összesen Q = 240 mC töltés van rajtuk. Tehát U = Q/Ce = 80 V.
83. K nyitott állásásnál 3 sorba kapcsolt kondenzátorunk van. Mindegyikre U = UAB/3 = 15 V feszültség
jut. A rajtuk lévõ töltés Q = UC.
A telep lekapcsolása és K zárása után a két szélsõ kondenzátoron semmi nem változik, hiszen nem tud
elmenni róluk töltés (a közép felé esõ fegyverzetükrõl azért nem, mert a külsõ fegyverzet töltése a
megosztás révén ott tartja). Így a felsõ kondenzátorra a középsõ alsóról áramlik töltés. Ott vagyunk,
mint az elõzõ feladatnál. Használjuk 83. II megoldását!
Ce = 2C; U’ = Q/(2C) = UC/(2C) = U/2 = 7,5 V.
A két szélsõ kondenzátoron tehát 15 V, a két középsõn pedig 7,5 V lesz.
84. Kezdetben: Ce = C1 + C2 = 700 nF; Q = UCe = 700·250 = 175 000 nC.
A telep lekapcsolása után a töltés már nem változik. A lemezek széthúzása után C¢2 = C2/2 = 250 nF.
C¢e = C1 + C¢2 = 450 nF; U’ = Q/C¢e = 175000/450 = 388,9 V.
85. Kezdetben: Ce = C1 + C2 = 2C; Q = UCe = U·2C = 400C.
A telep lekapcsolása után a töltés már nem változik. A lemezek széthúzása után C¢1 = C/2; C¢2 = 2C;
C¢e = C¢1 + C¢2 = 2,5C; U’ = Q/C¢e = 400C/(2,5C) = 160 V.
86. Ha zárjuk K-t, töltés áramlik át a magasabb feszültségû kondenzátorról a másikra, addig, míg a
feszültségek ki nem egyenlítõdnek.
84. II. alapján: Q1 = U1C1 = 6·120 = 720 mC; Q2 = U2C2 = 4·80 = 320 mC; Q = Q1 + Q2 = 1040 mC.
K zárása után: Ce = C1 + C2 = 10 mF; U = Q/Ce = 1040/10 = 104 V.
- -
Az energia kezdetben: E = E1 + E2 = U21 C1/2 + U22 C2/2 = 1202·6´10 6/2 + 802·4´10 6/2 = 0,056 J.
2 2 -5
A végén: E = U Ce/2 = 104 ·10 /2 = 0,05408 J. Tehát csökken 0,00192 J-lal.
Ha az egyik kondenzátor polaritása fordított, akkor az egyik töltést negatívnak kell tekinteni! Ekkor
ugyanis a töltés átáramlásával a mindkét kondenzátor feszültsége csökken! Q = Q1 – Q2 = 400 mC.
U = Q/Ce = 400/10 = 40 V.
-
E = U2 Ce/2 = 402·10 5/2 = 0,008 J. Tehát csökken 0,048 J-lal.
-
87. Kezdetben: Ce = C1 + C2 = 100 nF; Q = UCe = 200·100 = 20000 nC = 2´10 5 C.
-5
Az energia a rendszerben: E = QU/2 = 2´10 ·200/2 = 0,002 J.
A telep lekapcsolása után a töltés már nem változik. A lemezek széthúzása után C¢1 = C/2; C¢2 = 2C;
C¢e = C¢1 + C¢2 = 2,5C = 125 nF; U’ = Q/C¢e = 20 000/125 = 160 V.
-
Az energia ekkor: E’ = QU’/2 = 2´10 5·160/2 = 0,0016 J.
A szükséges munka: W = DE = E’ – E = 0,0004 J.
88. 84. II. alapján járunk el, de visszafelé. K zárása után: Ce = C1 + C2 = 7 mF; Q = UCe = 135·7 = 945 mC.
Nyitott K-nál: Q1 = U1C1 = 4·150 = 600 mC; így Q2 = Q – Q1 = 345 mC.
Ebbõl U2 = Q2/C2 = 345/3 = 115 V.
89. 84. II. alapján járunk el. Q = Q1 + Q2 = U1C1 + U2C2 = 200C1 + 100C2.
K zárása után: Ce = C1 + C2; U = Q/Ce = Q/(C1 + C2), azaz 120 = (200C1 + 100C2)/(C1 + C2).
Ebbõl: 20C2 = 80C1 ® C1: C2 = 1: 4.
87
DQ U’3 DQ
+
90. Ha C3 ráesett, akkor mivel U1 nagyobb U2-nél, ezért az 1. kondenzátor kezd
kisülni. Távozzék róla DQ töltés. Ez tölti C3-at, de szembe. Ugyanekkor C2 is U’ + C1 C3 C + ’
1 2 U2
töltõdik, feszültsége szintén C1-ével szembe mutat. Emiatt adódik egy egyen- A
let (mivel az elektromos tér konzervatív): (1) U¢1 = U¢2 + U¢3 .
DQ
Kezdetben: Q1 = U1C1 = 2·150 = 300 mC; Q2 = U2C2 = 3·120 = 360 mC.
Utóbb: Q¢1 = Q1 – DQ = 300 – DQ, azaz U¢1 = Q¢1 /C1 = (300 – DQ)/2.
Q¢2 = Q2 + DQ = 360 + DQ, azaz U¢2 = Q¢2 /C2 = (360 + DQ)/3. Q¢3 = DQ, így U¢3 = DQ/C2 = DQ/1,5.
Ezeket (1)-be írva: (300 – DQ)/2 = (360 + DQ)/3 + DQ/1,5 ® DQ = 20 mC.
Tehát az A ponton átáramló töltés 20 mC (pozitív töltésként tekintve balra).
A megfelelõ képletekbõl: U¢1 = 140 V; U¢2 = 126,&6 V; U¢3 = 13,&3 V.
91. Kezdetben a szimmetria miatt U1 = U2 = U12 = U/2 = 150 V; hasonlóan: U3 = U4 = U34 = U/2 = 150 V.
Emiatt minden kondenzátoron Q = 150·3 = 450 mC töltés van. +
Ha nyitjuk a kapcsolót, akkor C3-ról nem tudnak elmenni a töltések, de a többi C1 + C4
kondenzátoron elvileg lehetséges a töltésáramlás. Ekkor a kapcsolás az ábra +
szerinti. Itt C12 = C1 + C2 = 2C. C2
Emiatt 2U¢12 = U¢3 lenne, azaz U¢12 = 100 V; U¢4 = 200 V kellene, hogy legyen.
Ehhez azonban töltésáramlás kell! Az 1. és 2. kondenzátorról töltésnek kell elmennie, hogy a
feszültség 150 V-ról 100 V-ra csökkenjen. A távozó negatív töltés azonban a 4. kondenzátor feszült-
ségét is csökkenti (hiszen a + lemezre jut)! Nem állhat elõ tehát a várt helyzet! Miért ez a fura csavar?
Ne felejtsük el, hogy az ábrán szaggatottan jelölt fémdarabban az össztöltés úgy 0, hogy a 3. konden-
zátor bal oldali lemezét is belevesszük. Onnan azonban most nem tud töltés eljönni, így a jelzett
részen (1; 2; 4 kondenzátorokat tekintve) az össztöltés nem 0! Ilyenkor tehát egész más a helyzet, mint
ha eleve csak a három kondenzátor lett volna. Mivel az U¢12 + U¢4 = 300 V-nak szigorúan teljesülnie
kell, ezért az eredeti állapot marad fenn!
Tanulság: kapcsolók nyitásakor ahol nem lehet töltésáramlás, ott minden az eredeti értéken marad!
92. Kezdetben a szimmetria miatt: U1 = U2 = U12 = U/2 = 150 V; hasonlóan: U3 = U4 = U34 = U/2 = 150 V.
Emiatt minden kondenzátoron Q = 150·3 = 450 pC töltés van.
Az e = 2 dielektromos állandójú szigetelõ betolása után: C1 = eC = 6 pF.
C12 = C1 + C2 = 9 pF; C34 = C3 + C4 = 6 pF; 1/Ce = 1/C12 + 1/C34 = 1/9 + 1/6 = 5/18 ® Ce = 3,6 pF.
Ebbõl Q12 = Q34 = Q = UCe = 300·3,6 = 1080 pC.
-
A szimmetria miatt Q3 = Q4 = Q34/2 = 540 pC ® az E ponton áthaladó töltés: DQ4 = 90 pC = 9´10 11 C.
Az új feszültségek U1 = U2 = U12 = Q12/C12 = 1080/9 = 120 V; Q1 = U1C1 = 6·120 = 720 pC.
-
a D ponton áthaladó töltés: DQ1 = 270 pC = 2,7´10 10 C.
93. A fémlemezen a megosztás miatt ugyanakkora (ellentétes elõjelû) töltés jelenik + -+ -
meg, mint a szemközti fegyverzeten. A Gauss-tétel miatt tehát a két oldalon + -+ -
+ -+ -
+ -+ -
azonos a térerõsség. Mivel a fémlemez vastagsága elhanyagolható, ezért: + -+ -
+ - + -
E = U/d = 100/0,1 = 1000 V/m. + -+ -
+ -+ -
b, A bal oldalon legyen a 4 cm! Ekkor a lemez és a bal fegyverzet közötti feszült-
ség: Ub = E·db = 1000·0,04 = 40 V; hasonlóan Uj = E·dj = 1000·0,06 = 60 V (= U – Ub).
94. A fémlemezen a megosztás miatt ugyanakkora (ellentétes elõjelû) töltés jelenik meg, mint a szem-
közti fegyverzeten. A Gauss-tétel miatt tehát a két oldalon azonos a térerõsség. + - e+ -
Az erõvonalak teljes hossza: d’ = 5 – 2 = 3 cm = 0,03 m, ezért: + - + -
+ - + -
+ - + -
E = U/d’ = 90/0,03 = 3000 V/m. + - + -
+ - + -
b, A lemez és a bal fegyverzet közötti feszültség: Ub = E·db = 3000·0,01 = 30 V; + - + -
+ - + -
hasonlóan Uj = E·dj = 3000·0,02 = 60 V (= U – Ub).
2
c, Az eredeti energia E1 = U C/2.
A fémlemez betolása után két sorosan kapcsolt kondenzátornak vehetjük, ahol a lemeztávolságok
alapján C1 = 5C (5 cm helyett 1 cm); C2 = 2,5C (5 cm helyett 2 cm).
A soros kapcsolás miatt 1/C’ = 1/C1 + C2 = 1/(5C) + 1/(2,5C) = 3/(5C) ® C’ = 5C/2.
E2 = U2 C’/2 = U2 (5C/2)/2 = 5E1/2 = 2,5E1. Azaz 2,5-szeresére nõ.
88
d, Ekkor Q marad állandó, tehát a megfelelõ képlet: E1 = Q2/(2C).

A fémlemez betolása után: E2 = Q2/(2C’) = Q2/(2·5C/2) = Q2/(5C) = 2E1/5 = 0,4E1.
Azaz 0,4-részére csökken.
95. E = UAB/d = 120/0,3 = 400 V/m. a,
+
+
-
-
+
+
-
-
+ - + -
a, A lemezen megjelenõ megosztás miatt az ábrán látható helyzet A + - + - B
+ - + -
alakul ki. A térerõsség a két oldalon azonos (a Gauss-tétel miatt), így +
+
-
-
+
+
-
-
E = UAB/d’ = 120/(2·0,1) = 600 V/m. + - + -
0,1 m 0,1 m
b, Most megosztás történik, de a lemez belsõ felén fele akkora lesz a 0,15 m
-
töltéssûrûség, s a bal oldali fegyverzet mindkét oldalán megjelenik a b, - + + - +
+ -
+ -
töltés így ott is fele akkora töltéssûrûség lesz. A bal fegyverzettõl jobbra - + + - +
+
-
-
- + + -
és balra legyen a térerõsség E! Ekkor a jobb oldali fegyverzetnél a +
+
-
-
- + + - + -
térerõsség 2E. Ezzel: UAB = Ed/2 + 2Ed/2 = 3Ed/2 ® E = 266,6 V/m. &
0,15 m 0,15 m
Tehát a bal oldali fegyverzet és a lemez között 266,&6V/m, a jobb oldali és
a lemez között 533,&3 V/m a térerõsség. A B
c, Az a-nál UB = 0 V; ULemez = Ed/3 = 600·0,3/3 = 60 V; UA = 120 V.
A b-nél UB = 0 V; ULemez = 2Ed/2 = 533,&3 ·0,3/2 = 80 V; UA = 120 V.
96. A lemezen megosztás történik, de nem lesznek egyformák a töltéssûrû- 0,18 m
-
ségek. Mivel a lemeznek végig azonos potenciálon kell lennie, ezért a bal - ++ -+ + -
-
+ -++ -
fegyverzettõl balra illetve jobbra felírva: EBB·0,06 = EBJ·0,02. - +
+ -+
-
+ -
Ebbõl EBJ = 3EBB. Emiatt viszont (a Gauss-tétel alapján) a fegyverzet bal - ++ -+ +
-
-
illetve jobb felén a töltések: QJ = 3QB. Mivel a teljes töltés Q = QJ + QB, 0,06 m 0,02 m
ezért QB = Q/4; QJ = 3Q/4. A legkisebb térerõsséget (EBB-t) E-vel jelölve:
EBB = E; EBJ = 3E; a jobb oldali fegyverzetnél pedig EJ = 4E. A B
Ennek alapján a jobb fegyverzettõl indulva:
UAB = 4EdJ + 3EdBJ = 4E·0,18 + 3E·0,02, azaz 100 = 0,78E ® E » 128,2 V/m.
Az egyes potenciálok: UB = 0 V; ULemez = 4EdJ = = 4·128,2·0,18 » 92,3 V; UA = 100 V.
97. A telepek feszültsége és a földelés alapján 50 V 100 V U (V)
megadható az egyes lemezek potenciálja -+ -+
50
(balról sorolva) (a földelt lemezeké 0 kell, - ++
+
--
- + r (cm)
+ --
hogy legyen): U1 = 0 V; U2 = 50 V; - ++ - + 2 4 6
+ -- + -50
U3 = -100 V; U4 = 0 V; -
+
+
-
-- +
++ --
A lemezek töltéseloszlását az ábrán láthat- -Q1 Q1 -100
Q2 -Q2 Q3 Q3
juk. Egy teleprõl ugyanannyi + illetve - E (V/m)
töltés jöhet ki csak, de ezt a földelt lemezek biztosítják (a földelésbe
távozik, vagy onnan jön fel a szimmetriához szükséges töltés). A leme- 5000
zek között homogénnek tekinthetõ elektromos tér van, így a potenciál 2 6
4 r (cm)
egyenletesen változik. Ennek alapján a keresett függvény már megadh-
ató (az origó legyen a bal oldali lemez helyénél)! A térerõsségek (balról -5000
sorban, s jobbra +): E1 = 50/0,02 = 2500 V/m (negatív); E2 = 150/0,02 = 7500 V/m (pozitív);
E3 = 10/0,02 = 5000 V/m (negatív).
A töltéseket a Gauss-tétel alapján számoljuk, hiszen: 4pkQ = F = EA, azaz Q = EA/(4pk).
-
Az egyes töltések (balról sorban): Q1 = E1A/(4pk) = 2500·0,1/1,13´1011 = 2,21´10 9 C.
-9 -9
Hasonlóan: Q2 = E2A/(4pk) = 6,63´10 C; Q3 = E3A/(4pk) = 4,42´10 C.
- -
Az egyes lemezek töltése (balról sorban): -Q1 = -2,21´10 9 C; Q1 + Q2 = 8,84´10 9 C;
-8 -9
-(Q2 + Q3) = -1,11´10 C; Q3 = 4,42´10 C.
89
A B
98. Mindkét lemez egy-egy síkkondenzátort alkot az alsó lemezzel, ame-
+ -
lyen megosztás történik. Látható, hogy mindegyik kondenzátoron
Q -Q A2
azonos (Q) töltés van, a kapcsolás soros (a rajzon a láthatóság kedvé- A1
ért d mérete erõsen túlzott). Az egyes kondenzátorok kapacitása: d
1 A1 1 0,01 -
C1 = e0·A1/d = × = × = 8,84´10 11 F;
4pk d 4pk 0,001
1 A2 1 0,05 -
C = e0·A2/d = × = × = 4,42´10 10 F.
4pk d 4pk 0,001
-
Tehát 1/Ce = 1/C1 + 1/C2 = 1,36´1010 ® Ce » 7,37´10 11 F = 73,7 pF.
-11 -10
Ebbõl Q = UCe = 10·7,37´10 = 7,37´10 C.
- -
Az 1. lemez töltése: 7,37´10 10 C; a 2. lemezé: -7,37´10 10 C; az alsó lemezé összességében 0.
A töltés eloszlása az alsó lapon az ábrán látható. Balra az 1. lemezzel szemben van a - töltés.
99. a, A kondenzátor energiája: E = U2C/2 = U2e0·A/(2d). Térfogata: V = Ad.
- -
Energiasûrûsége: E/V = U2e0·/(2d2) = 2002·8,84´10 12/(2·0,12) » 1,77´10 5 J/m3.
b, A térerõsség: E = U/d; másrészt 4pkQ = F = EA ® a felületi töltéssûrûség: Q/A = E/(4pk) = Ee0,
- -
azaz Ue0/d = 200·8,84´10 12/0,1 » 1,77´10 8 C/m2.
c, Lásd a, és b,!
Vegyes feladatok
-6 -6 - -
1. m = rV = 1,3·2´10 = 2,6´10 kg; Q = 0,012·2,6´10 6 = 3,12´10 8 C;
-8 -7
U = Q/C = 3,12´10 /1,2´10 = 0,26 V
-
2. E = U/d = 600/0,3 = 2000 N/C; F = EQ = 2000·4´10 6 = 0,008 N. Mindkét töltésre ekkora erõ hat, de
irányuk ellentétes, így erõpárról van szó, melynek forgatónyomatéka F·d, ahol d az erõk hatásvona-
lainak távolsága. Ez akkor a legnagyobb, ha a rúd párhuzamosan áll a lemezekkel. Ekkor d a rúd
hossza, azaz Mmax = F·dmax = 0,008·0,2 = 0,0016 N/m. Legkisebb a forgatónyomaték (Mmin = 0), ha a
rúd merõlegesen áll a lemezekre.
A legkisebb energiájú helyzet az amikor a rúd merõlegesen áll a lemezekre és a mindegyik töltés az
ellentétesen töltött lemezhez van közelebb. A legnagyobb energiájú helyzetben a rúd éppen fordítva
áll. Tehát az a kérdés, hogy mekkora munka szükséges a rúd megfordításához. Figyeljük az erõk
irányába megtett elmozdulásokat, ez éppen a rúd hossza: lrúd! MIndkét erõnél ekkora, így:
W = SF·s = 2F·lrúd = 2·0,008·0,2 = 0,0032 J.
3. Legyen a gömb töltése Q, a cseppé q.
Az energiamegmaradás törvénye alapján: mgh = DEelektromos, azaz (*) mg(2r) = qU.
U a gömb terében bfutott feszültség. A gömb belsejében nincs tér így a két pont melyek potenciál-
különbségeként adódik az U feszültség, a gömb felszíne és az attól r távolságban (tehát a gömb
közepétõl 2r távolságban) lévõ pont.
-
Tehát U = kQ·[1/r – 1/(2r)] = 9´109·5´10 6·[1/0,2 – 1/0,4] = 112 500 V.
-7
Ezt (*)-ba írva: m = qU/(2gr) = 2´10 ·112 500/(2·10·0,2) = 0,005625 kg = 5,625 g.
Az egyensúlyban mg = Fel = kQq/x2, ahol x a gömb közepétõl mért távolság.
- -
Ebbõl: x2 = kQq/(mg) = 9´109·5´10 6·2´10 7/0,05625 = 0,16 ® x = 0,4 m. Tehát a csepp épp az
egyensúlyi helyzetében áll meg. Az egyensúlyi helyzet labilis!
A gömb teteje fölötti és alatti r távolságban lévõ pont azonos potenciálon van, így csak a helyzeti
energia alakul mozgásivá, ha fentrõl esik a csepp: mg4r = mv2/2 ® v = 4 m/s.
90
Fel
4. A térerõsség: E = U/d = 1500/0,2 = 7500 N/C. A testre a tér által ható erõ: mg
K
-
Fel = EQ = 7500·2´10 6 = 0,015 N. A nehézségi erõ: mg = 0,01 N. Az elektromos
erõ nagyobb, tehát a kúpinga felül köröz!
A testre ható erõket az ábrán láthatjuk. A függõleges erõk eredõjét jelöljük F-fel!
Erre F = Fel – mg = 0,005 N. Az egyszerûség kedvéért ezzel rajzoltuk meg az új
erõábrát a körmozgás leírásához (alsó ábra). a
A körpálya sugara: r = l·sina = 0,08·sin30° = 0,04 m. F
Fcp
Az ábra alapján a centripetális erõ: Fcp = F·tga = 0,005·tg30° » 0,0289 N.
Fcp = mw2r, innen w » 26,7 1/s. Mivel w = 2p/T ® T = 2p/w » 0,234 s. K
a
5. A körpálya sugara: r = l·sina = 0,4·sin40° » 0,257 m.

A testre ható erõket az ábrán láthatjuk: az elektromos erõ: Fel = kQ1Q2/r2 = 0,136 N.
A kötélerõ és a negézségi erõ eredõjét F-fel jelölve: a
F = mg·tga = 0,02·tg40° = 0,0167 N. K
E két erõ összege adja a centripetális erõt: Fcp = Fel + F » 0,153 N. F
Mivel Fcp = mw2r, azaz 0,153 = 0,002·0,257w2 ® w = 17,2 1/s. Fel a mg
A fordulatszám f = w/(2p) = 17,2/(2p) = 2,74 1/s.
A fonalban ható K = mg/cosa = 0,02/cos40° = 0,0261 N.
-
6. A testre ható elektromos erõ: Fel = EQ = 4500·5´10 6 = 0,0225 N lefelé. A lefelé ható erõk eredõje:
F = mg + Fel. Az egész elképzelhetõ úgy, mintha a golyó nem g, hanem g’ (> g) gyorsulású nehézségi
erõtérben lenne. E térben mg’ = F = mg + Fel. Ebbõl g’ = g + Fel/m = 10 + 0,0225/0,003 = 17,5 m/s2.
A függõleges helyzetbeli sebességet most már számolhatjuk az energiamegmaradás törvényébõl:
mg’h = mv2/2 ® g’L = v2/2 ® v = 4, 18 m/s. (Érdemes észrevenni, hogy v2 = 2g’L!)
Az alsó ponton körmozgásból: K – mg’ = mv2/L ® K = m(g’ + v2/L). Az elõzõ észrevétel alapján:
K = m(g’ + v2/L) = m(g’ + 2g’) = 3mg’ = 3·0,003·17,5 = 0,1575 N erõ hat alul a kötélben.
Ha az elektromos tér felfelé hat, akkor g’ = g – Fel/m = 10 – 0,0225/0,003 = 2,5 m/s2.
Ekkor a K alul: K = 3mg’ = 3·0,003·2,5 = 0,0225 N erõ hat alul a kötélben.
7. Az egész elképzelhetõ úgy, mintha a test nem g, hanem g’ (> g) gyorsulású nehézségi erõtérben lenne. E
-
térben mg’ = F = mg + Fel. Ebbõl g’ = g + EQ/m = 10 + 2´104·1,25´10 6/0,005 = 15 m/s2.
A test éppen végighalad a körpályán, ha felül:
mg’ = Fcp, azaz mg’ = mv2/r, tehát g’ = v2/L, amibõl v2 = g’L.
Innen az energiamegmaradás törvényébõl: mv 20 /2 = mg’h + mv2/2 ¾¾ /m
® v 20 /2 = g’2L + v2/2.
2
Ebbõl v 0 = 4g’L + v = 5g’L = 5·15·0,5 = 37,5 ® v0 = 6,12 m/s legalább ekkora sebességgel.
2
Ha kétszer ekkora sebességgel lökjük, akkor: v0 = 12,2 m/s.

Az energiamegmaradás törvényébõl: mv 20 /2 = mg’2L + mv2/2. Ebbõl a fenti sebesség: v = 10,95 m/s.
A fenti erõk alapján: K + mg’ = Fcp, azaz K + mg’ = mv2/L.
Ebbõl K = m·(v2/L – g’) = 0,005·(120/0,5 – 15) = 1,125 N erõ hat ekkor felül a fonalban.
Ha a tér felfelé mutat, akkor hasonló gondolatmenettel: g’ = g – EQ/m = 5 m/s2.
v 20 = 5g’L = 5·5·0,5 = 12,5 ® v0 = 3,53 m/s a szükséges sebesség, ha a tér felfelé mutat.
Ha v0 = 2 m/s: az eljárás most is ugyanaz, csak visszafelé: v 20 = 5g’L ® g’ = v 20 /(5L) = 1,6 m/s2 < g.
A tér nyilván felfelé mutat, tehát
-
g’ = g – EQ/m ® E = m·(g – g’)/Q = 0,005·(10 – 1,6)/1,25´10 6 = 33600 N/C felfelé.
8. Amikor a test éppen elválik a félgömbtõl, a nyomóerõ már 0. Az ábrán a testre ható erõket látjuk ebben
a pillanatban. A nehézségi erõt bontsuk fel a gömb felszínével párhuza-
h Q
mos, és arra merõleges (F) komponensekre. F = mgcosa. Fel
A testre ható elektromos erõ: Fel = kQ2/r2. Az ábra alapján a a
a F mg
körmozgáshoz szükséges erõt biztosító erõk: F + Fel = Fcp, azaz: Q
91
(1) mgcosa + kQ2/r2 = mv2/r.

A körmozgás során a két töltés távolsága nem változik, ezért az elektromos energiák nem változnak,
így az energiamegmaradás törvényébõl: mgh = mv2/2, ahol h az ábra alapján: h = r·(1 – cosa),
ebbõl: (2) mgr·(1 – cosa) = mv2/2.
(2)-bõl fejezzük ki Fcp-t: mv2/r = 2mg·(1 – cosa), s ezt írjuk be (1)-be:
mgcosa + kQ2/r2 = 2mg·(1 – cosa) = 2mg – 2mgcosa.
3mgcosa = 2mg – kQ2/r2.
Az adatok beírása után: 0,06cosa = 0,004 ® a = 86,18°.
Ha a test végig a gömbön marad akkor az energiamaradás törvényébõl: mgh = mv2/2, és h = r, azaz
v2 = 2gr ® v = 2 m/s.
Határesetben éppen alul válna el a gömbtõl. Ekkor a körmozgáshoz szükséges erõ vízszintes, tehát
(mivel a nehézségi erõnek nincs vízszintes komponense) kQ’Q/r2 = mv2/r.
-
Ebbõl Q’ = 4,4& ´10 7 C. Mivel Q’/Q = 1,&1 ® Legalább 11,1 %-kal kell növelni Q-t.
9. I. Elõször lássuk a szükséges távolságokat! A félkör miatt a VTQ és VQQ1 V
háromszögek a Thalész-tétel értelmében derékszögûek. Mivel a VTQ szög Fel
30°, ezért h = 2rcos30° » 0,520 m. a
x2
mg
Mivel QOQ1 szög 60°, ezért QOQ1 háromszög szabályos ® x1 = r. O Q1
Emiatt viszont QVQ1 szög is 30° (azaz a), innen pedig x2 = h =2rcosa. r x
h a 1
II. Nézzük a testre ható erõket a fonal meglazulásának pillanatában! Ekkor
már nincs fonálerõ. A testre két erõ hat, a nehézségi és az elektromos.
T Q
Bontsuk fel ezeket a megfelelõ komponensekre (ábra). A sugárirányú
összetevõk biztosítják a körmozgáshoz szükséges erõt, azaz az ábra alapján:
mgcosa + (kQ2/x22 )·cosa = mv2/r, azaz mgcosa + [kQ2/(2rcosa)2]·cosa = mv2/r, amibõl
(1) mgcosa + kQ2/(4r2cosa) = mv2/r
Az energiamegmaradás törvényébõl: kQ2/x1 = mgh + kQ2/x2 + mv2/2,
amibõl kQ2·(1/x1 – 1/x2) = mg2rcosa + mv2/2,
2
tehát kQ ·[1/r – 1/(2rcosa)] = mg2rcosa + mv2/2,
azaz (2) kQ2·[1 – 1/(2cosa)]/r = mg2rcosa + mv2/2.
Fejezzük ki mindkét egyenletbõl mv2-et és tegyük õket egyenlõvé:
mgrcosa + kQ2/(4rcosa) = 2kQ2·[1 – 1/(2cosa)]/r – 4mgrcosa.
Ebbõl 5mgrcosa = [2 – 1/cosa – 1/(4cosa)]·kQ2/r.
-
Az egyenlet megoldásaként Q » 1,25´10 6 C adódik.
10. Q1 egyensúlyából: Frugó = Fel, azaz Dx = kQ1Q2/r2.
- -
Ebbõl D = kQ1Q2/(xr2) = 9´109·5´10 6·3´10 5/(0,15·0,42) = 56,25 N/m.
11. Q egyensúlyából: Frugó = Fel, azaz Dx = kQ2/r2, és x = r = 0,3 m.
- - -
Ebbõl Q2 = Dxr2/k = 6·0,3·0,32/9´109 = 1,8´10 11 ® Q » 4,24´10 6 C; -Q » -4,24´10 6 C.
12. Q egyensúlyából: Frugó = Fel, azaz Dy = kQ2/r2, és y = r = x/2. Dolgozzunk egyelõre az
egyszerûség kedvéért y-nal! Az egyenlet tehát: Dy = kQ2/y2.
- 3
Ebbõl y3 = kQ2/D = 9´109·(4´10 6)2/5 = 0,0288 ¾¾® y = 0,3065 m ® x = 2y = 0,613 m.
13. Az egész elképzelhetõ úgy, mintha a test nem g, hanem g’ (> g) gyorsulású nehézségi erõtérben lenne.
-
E térben mg’ = F = mg + Fel. Ebbõl g’ = g + EQ/m = 10 + 15 000·3´10 6/0,01 = 14,5 m/s2.
Álljon meg a test h távolsággal lejjebb. Ekkor az energiamegmaradás törvényébõl: mg’h = Dh2/2.
Ebbõl h = 2mg’/D = 2·0,01·14,5/10 = 0,029 m = 2,9 cm-rel lejjebb.
14. Az ábrán a testre ható erõket látjuk: Fs = Fnym = mgm = 0,02·10·0,3 = 0,06 N.
- Fny v
Fel = EQ = 20000·5´10 6 = 0,1 N. Newton II. törvénye alapján: Fel 0
Fel + Fs = ma ® a = (Fel + Fs)/m = 8 m/s2. A kinematikából (a mozgást Fs

gondolatban megfordítva): t = v/a = 0,625 s; s = at2/2 = 1,5625 m. mg
92
A megállás után a test elindul visszafelé. Ekkor az erõk a 2. ábra szerint alakul- Fny
Fel
nak. Newton II. törvénye ekkor: Fel – Fs = ma ® a = (Fel – Fs)/m = 2 m/s . 2
Fs
A kinematikából: v2 = 2as = 2·2·1,5625 = 6,25 ® v = 2,5 m/s sebességgel ér mg
vissza az eredeti helyére. (A munkatétellel is dolgozhattunk volna.)
15. Az azonos tömegek miatt a tökéletesen rugalmas ütközésnél sebességcsere történik, azaz a golyónk
megáll (a másik száguld tovább). Az ütközés során az érintkezés és a szimmetria miatt töltésének felét
átadja a másik golyónak. A továbbiakban fele akkora úton, fele akkora töltésével gyorsul, ami azt
jelenti, hogy fele úton, fele akkora erõ gyorsítja, ami negyedakkora munkát jelent, tehát ekkor (miután
álló helyzetbõl indul): E¢k = Ek/4.
16. A jelenséget az energiamegmaradás törvénye és az impulzusmomentum-megmaradás törvénye írja le.
A két egyenletünk tehát: az impulzusmomentum-megmaradás törvénye:
(1) mv0x0 = mvx,
az energiamegmaradás törvénye: x
(2) mv 20 /2 = mv2/2 + kQQC/x. x0
Az (1) egyenletbõl: v = v0x0/x. Ezt beírjuk (2)-be: 12
6C
mv 20 x20 + 2xkQQC
mv 20 /2 = mv 20 x20 /(2x2) + kQQC/x = .
2x2
2 2 2 2
Amibõl a mv 0 x – 2kQQCx – mv 0 x0 = 0 másodfokú egyenletet kapjuk. Tudjuk, hogy QC = 6Q.
Az adatokat beírva (v0 = 100 km/s = 105 m/s):
- - -
1,67´10 17x2 – 2,7648´10 27x – 1,67´10 45 = 0.
-10 -28
Ebbõl: x – 1,6556´10 x – 10 = 0
2
-
Ezen egyenlet megoldása: x » 1,66´10 10 m lesz a legkisebb távolság.
17. A golyó leérkezési sebessége: v = 2gh = 2× 10× 1000 = 141,4 m/s (a légellenállást elhanyagoltuk).
A golyó impulzusának megváltozása az ütközés során (Dv = v – -v = 2v): DI = mDv = 2mv.
A testre ható erõ ábrája a becslés során háromszöggel közelíthetõ (lásd az ábrát). Ebbõl adódik, hogy
Fátl = Fmax/2. Az erõlökésre vonatkozó képlet szerint: DI = Fátl·Dt = Fmax·Dt/2.
Azaz: mDv = Fmax·Dt/2, tehát 2mv = Fmax·Dt/2.
F
Ebbõl a legnagyobb gyorsulás: amax = Fmax/m = 4v/Dt = 4·141,4/0,001 = 5,66´105 m/s2.
Az acélgolyóban olyan erõsségû tér ébred, hogy az a szabadon mozgó elektronoknak is
éppen ekkora gyorsulást okozzon: EQel = mel·amax ®
- - -
E = mel·amax/Qel = 9,1´10 31·5,66´105/1,6´10 19 = 3,22´10 6 V/m. t
-6 -7
A feszültség tehát: U = Ed = 3,22´10 ·0,1 = 3,22´10 V.
(A tér úgy alakul ki, hogy a lassuló golyóban a szabadon mozgó elektronok elõrelendülnek, amitõl
elöl negatív töltésbõl többlet, hátul pedig hiány lesz.)
18. Az elektronok sebessége gyorsítófeszültség befutása után
U U
a munkatétel alapján: QU = mv2/2 ®
2
1
y
2QU 2× 1,6´ 10-19 × 1000
v= = » 1,875 ´ 10 7
m/s.
m 9,1´ 10-31
A kondenzátoron való áthaladási idõ: L
-9 Ernyõ
´ 7
t1 = h/v = 0,025/1,875 10 » 1,333 10 s. ´
Kapcsoljunk U = 1 V-ot a kondenzátorra, és nézzük meg hány mm-t tolódik el az elektron ernyõn való
becsapódási pontja a szemközti helyhez képest!
A kondenzátorban az elektronra ható erõ által okozott gyorsulás:
- -
a = Fel/m = EQ/m = (U/d)Q/m = UQ/(dm) = 1·1,6´10 19/(0,005·9,1´10 31) » 3,52´1013 m/s2.
A kapott oldalirányú sebesség: vo = at1 = 3,52´10 ·1,875´10 » 46875 m/s.
13 7
-
Az ernyõig tartó út ideje: t2 = L/v = 0,2/1,875´107 = 1,067´10 8 s.
-8 -4
Az oldalirányú út: y = vot2 = 46875·1,067´10 = 5´10 m = 0,5 mm. Az érzékenység y/U = 0,5 mm/V
(Ahányszorosára U-t növeljük, annyiszorosára nõ a, vo, és így y, tehát y/U állandó!)
93
19. A kondenzátorban kialakuló tér erõssége: E = U/d = 2000/0,4 = 5000 N/C.

-
A higanycseppre ható elektromos erõ: Fel = EQ = 5000·2´10 6 = 0,01 N. Fel
Tegyük fel, hogy elõször ez jobbra hat. Az ábrán a higanycseppre ható víz- Fk F
szintes erõket látjuk: Fk a külsõ levegõ, F a gáz és Fel a tér által kifejtett erõ.
Az egyensúly alapján: Fk = F + Fel, azaz pkA = pA + Fel.
-
Ebbõl p = pk – Fel/A = 105 – 0,01/10 6 = 90000 Pa.
Innen a Boyle-Mariotte törvény alapján (a gáz kezdeti nyomása megegyezik a külsõ nyomással):
p1l1 = pl ® l = p1l1/p = 105·18/90 000 = 20 cm.
Ha a csövet megfordítjuk, akkor Fel az ellenkezõ irányba hat.
-
Ekkor az egyensúly: F = Fk + Fel, amibõl p = pk – Fel/A = 105 + 0,01/10 6 = 110000 Pa.
5
Innen p1l1 = pl ® l = p1l1/p = 10 ·18/110000 » 16,4 cm.
94

Elektrosztatika

Uploaded by

Document Information

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Elektrosztatika

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

FIZIKA FELADATOK

22. Mekkora erõ hat a a, Q1 töltésre? b, Q2 töltésre? 80 cm 50 cm

30. Mekkora az ábrán látható d távolság, ha a Q3 töltésre ható erõ d d

32. Az ábrán látható egyenes elrendezésben a Q2 töltésre ható erõ d d

34. Az ábrán látható egyenes elrendezésben a 2Q töltésre ható erõ 1N. d 2d

36. Az ábrán látható elrendezésben mekkora elektromos erõ hat Q2-re? 30 cm

39. Az ábrán látható elrendezésben mekkora 50 cm

41. Az ábrán látható elrendezésben mekkora 78 cm

44. Mekkora erõ hat Q’-re az ábrán látható elrendezésben? 60 cm

45. Mekkora erõ hat Q’-re az ábrán látható elrendezésben? 60 cm

60. Hová helyezzünk el egy harmadik töltést, hogy az egyensúlyban 1,2 m

62. Hová helyezzünk el egy harmadik töltést, hogy az egyensúlyban 50 cm

74. Három pici töltést helyeztünk egy 25 cm oldalú egyenlõoldalú

77. 1 m hosszú szigetelõ fonálon közös pontba Q Q

78. Azonos hosszúságú szigetelõ fonalakon közös pontba felfüggesztettünk két, 60

88. 2,55 m hosszú fonalakon közös pontba 5 g tömegû apró

28. Mekkora a térerõsség a P pontban? 30 cm

30. Mekkora a térerõsség a P pontban? 50 cm

31. Mekkora a térerõsség a P pontban? 60 cm

32. Mekkora a térerõsség a P pontban? 80 cm

35. Mekkora a térerõsség a P pontban? 60 cm

36. Mekkora a térerõsség a P pontban? 50 cm

44. A P pontban a térerõsség 18000 N/C. Ha Q-t 50 cm-rel jobbra visszük (P r r

45. Mekkora a Q2 töltés, ha a P pontban a térerõsség

49. Mekkora a térerõsség a P pontban? (Q = 4 mC; a = 40 cm) a a

62. Közös pontba L = 1 m hosszú, szigetelõ fonálon felfüggesztettünk két 1 g tömegû,

63. Közös pontba L = 1 m hosszú, szigetelõ fonálon felfüggesztettünk két 1,5 g 60 L

Mekkora sebességgel ér az elektron a másik lemezhez?

60. Az ábrán látható párhuzamos fémlemezek távolsága 10 cm. Ha a lemezekre

64. Az ábrán látható párhuzamos fémlemezek távolsága 16 cm. A lemezek között

* (A légellenállástól most tekintsünk el!)

80. Az ábrán látható, x = 10 cm széles fémlapok közötti térbe az egyik lemez

82. Az ábrán oldalnézetben látunk két-két egymással szemben

84. Az ábrán oldalnézetben látunk két párhuzamos, y = 10 cm magas fémlemezt h

85. Az ábrán látható, egymástól 20 cm-re lévõ fémlapokra

87. Az ábrán látható, egymástól 40 cm-re lévõ fémlapokra kapcsolt

66. Mekkora a feszültség az A és B pontok között? 25 cm

83. Az egyes pontok ismert távolsága a töltésektõl: A

* (A nehézségi erõt hagyjuk most figyelmen kívül!)

* (A nehézségi erõt hagyjuk most figyelmen kívül!)

114. Az ábrán látható elrendezésben 30 cm

118. Az ábrán látható két, egymástól d = 10 cm-re

120. Az ábrán látható két, egymástól d = 25 cm-re

26. A kondenzátor kapacitása C, ha a fegyverzetei közötti teret levegõ tölti ki.

33. A kondenzátor kapacitása C, ha a fegyverzetei közötti teret levegõ tölti ki.

60. Egy 10 cm lemeztávolságú kondenzátor lemezei közé párhu-

61. Egy feszültség alatt lévõ, 8 cm lemeztávolságú kondenzátor 1. 2.

11. Minden kondenzátor kapacitása 2-szer akkora, mint a felette levõé. C 2

Mekkora az egyes kondenzátorok kapacitása, ha az eredõ kapacitás 525 nF?

13. Mekkora az eredõ kapacitás? C1 = 2 mF; C2 = 4 mF; C3 = 1 mF.

14.Mekkora az eredõ kapacitás? C1 = 1 mF; C2 = 3 mF; C3 = 2 mF.

15. C1 = 1 mF; C2 = 2 mF.

16. C1 = 1 mF. Mekkora C, ha az eredõ kapacitás 1,4 mF?

20. Mekkora C3, ha az eredõ kapacitás 4/3 C? C

21. Mekkora az eredõ kapacitás?

23. Mekkora az eredõ kapacitás?

25. Mekkora az eredõ kapacitás? C1 = 400 nF; C2 = 1,6 mF;

26. Mekkora az eredõ kapacitás? C1 C2

27. Mekkora az eredõ kapacitás? C1 = 400 nF;

28. Az ábrán látható összes kondenzátor kapacitása 1,9 mF.

29. Az ábrán látható összes kondenzátor kapacitása C. A

30. Az ábrán látható összes kondenzátor kapacitása C. A

33. Az ábrán látható kapcsolásban minden kondenzátor kapacitása C.

34. Egy tetraéder minden élére C kapacitású kondenzátort tettünk.