Az Odüsszeia Miről szól? Az Odüsszeia (= Odüsszeuszról szóló ének) valamivel később keletkezhetett, mint az Iliász.
érettségi témakör Szerzője jól ismerte nagy elődje művét, mintaképnek tekintette, sőt túl is akarta szárnyalni azt.
Homérosz Az európai irodalom kezdetét két hatalmas elbeszélő
költemény jelzi, az Iliász és az Odüsszeia. Az ókori
hagyomány mindkét eposz költőjének Homéroszt tartotta.
Ő egyes források szerint vak énekes volt, és az ókori
szobrászat is vak aggastyánnak ábrázolta.
műfaji A homéroszi eposzok valószínűleg a Kr.e. 8. században
előzmények keletkezhettek. Műfaji előzményei olyan énekek lehettek,
melyek arisztokrata családok őseiről szóltak és melyeket
énekmondók örökítettek át nemzedékről nemzedékre. Az Iliász
és az Odüsszeia nem ezeknek a népi énekeknek laza
egybefűzéséből állt össze, mint ahogy azt régebben, a romantika korában gondolták. Mindkét
eposz nyelve ugyanis műnyelv volt, s újszerű versformája nem tette lehetővé az énekes előadást.
Mindezek alapján feltételezhetjük, hogy egy kivételes képességekkel rendelkező zseniális költő
tudatos alkotásairól van szó mindkét eposz esetében. Továbbra is kétséges marad viszont, hogy
az Iliász-költő azonos-e az Odüsszeia-költő személyével. Mivel lényegi különbség van a két
homéroszi eposz világszemlélete között, csaknem bizonyos, hogy az Odüsszeia költője legalább egy
kérdés emberöltővel később élt, mint az Iliász megalkotó Homérosz. Az Odüsszeiát azért
tulajdoníthatják szintén Homérosznak, mert az Iliász alkotója iránti tiszteletből az utókor
minden költőt homérosznak nevezett, azaz a „Homérosz” név köznevesült.
Mindkét mű a Trója városához köthető mondákból, az un. Trójai mondakörből meríti
történetét. Míg az Iliász a görögök 10 évig tartó ostromának 52 napját öleli fel, addig az
Trójai
mondakör Odüsszeia csak érintőlegesen kapcsolódik Trója görögök általi bevételéhez.
Mindkét alkotás műfaja a hősi ének, azaz eposz. Ennek az ókori műfajnak közös
jellemzője, hogy cselekménye egy-egy központi hős köré épül, akiknek tettei
történelemformáló erejűek. Az eposzok rendszerint nagy terjedelmű (10-12 ezer sorból
eposz
álló), 12-24 énekre tagolódó, hexameterben íródott hősköltemények, melyek számos műfaji
műfaja
sajátsággal bírnak. Ezeket összefoglalóan eposzi kellékeknek nevezzük. Ilyenek az
alábbiak:
 témamegjelölés, rendszerint a mű kezdősora felvázolja a mű témáját
 in medias res kezdet, az eposz mesélője a dolgok közepébe vágva kezdi a történetét
 segélykérés, a mesélő a múzsától kér segítséget műve megírásához
eposzi
kellékek  seregszemle, a szemben álló felek felvonultatása
 állandó jelzők, melyek a szereplők legfontosabb tulajdonságát jelölik pl. leleményes
Odüsszeusz
 eposzi hasonlatok, szemléletes képek
 késleltetés, a feszültségfokozás eszköze
 előreutalás, a várható események előrevetítése
Trója sikeres ostroma után az életben maradt görög harcosok több-kevesebb kaland után
hazatértek otthonukba. Csak egyetlen hősre, Odüsszeuszra vártak hiába hazájában, Ithakában.
Az ő viszontagságos küzdelmeiről, 10 éves hányódásáról, hazatéréséről szól az Odüsszeia.
Az Odüsszeia eseményei kiegészítik és magyarázzák az Iliász cselekményét és viszont. Az
Odüsszeia világképe azonban jelentősen eltér az Iliászétól, embereszménye is más. A hírnévvel
nyert halhatatlanság (ez volt Akhilleusz életcélja) helyébe az élet lép legfőbb értékként. Egy új
világképe történelmi korszak kezdetén született meg a mű, egy olyan korban, amelyben egyéni
kezdeményezést, találékonyságot, szellemi mozgékonyságot kívánt. Odüsszeusz ugyan kiváló
harcos, de legfőbb erénye az okosság, az igazságosság, a minden tudás megismerésének
szomjúsága, a tapasztalat szülte óvatosság és a körültekintő megfontoltság. Embereszménye a
sokat tapasztalt, bölcs, leleményes, politikus ember, aki éppen eszét használva igyekszik
megmenteni saját és társai életét. Odüsszeusz társainak hazatérését már nem a végzet hiúsította
meg. Pusztulásuk már nem végzetszerű, nem kikerülhetetlen: oka a balgaság, a buta, ostoba
vétkek, a gátlástalan mohóság. A bölcs az eszét használó, lelkét megfékezni tudó Odüsszeusz
hazatér, ezernyi veszéllyel szemben kiharcolja a hazatérést. Az Odüsszeia világában az emberek
ember-
eszménye sorsát már nem vagy nem kizárólagosan az istenek intézik. Létezik ugyan még a végzet, de ez a
végzet már az emberek lelkében, jellemében, alkatában rejlik. Az istenek szerepe meglehetősen
korlátozott az Iliászéhoz képest.
A 24 énekre tagolódó hősköltemény „jelen ideje” mindössze 40 nap: ennyi idő telik el a
a végzet cselekmény megindulása és befejeződése között. Az eposz világa ennél időben és térben mégis
szerepe
sokkal tágabb, nagy szerepet kap benne a múlt.
Az eposz cselekménye egyszerre, egy időben két szálon, két színtéren indul meg. A költő tudatos
művészettel vezet el legelőször az otthon várakozókhoz:
Immáron 20 éve, hogy Odüsszeusz hátrahagyta királyságát, Ithakát, szerető feléségét, Pénelopét
és újszülött fiát, Télemakhoszt. Azóta a csecsemő felserdült és útnak indul Püloszba, majd
Spártába, hogy apja harcostársaitól hírt halljon apjáról, de ennek az útnak gyakorlati haszna
vajmi kevés. Közben megtudjuk, hogy Penelopét, a hős feleségét kb. 3 év óta 108 élősdi kérő
ostromolja, abban a hitben, hogy a férj halott. A kérők dőzsölnek a királyi palotában, pusztítják
kétszálú Odüsszeusz vagyonát.
cselekmény
Változik a színtér: átlépünk a mesék birodalmába (V.-VIII. ének). Az Olümposzról útnak indul
Ithaka Hermész azzal az isteni paranccsal, hogy Kalüpszó nimfa engedje szabadon Odüsszeuszt.
1-4. ének Ogügié szigetén találkozunk először a főhőssel: már hét évet töltött itt az istennő szerelmes
fogságban. Bolyongásának utolsó előtti állomásán kell a legnehezebb próbákat kiállnia: önmagát
győzi le, megfékezi lelkét. Otthonáért, a halandó létért lemond a zavartalan boldogságról, sőt a
Kalüpszó által felkínált halhatatlanságról is. Ő maga készíti el tutaját. Törékeny bárkáján kel útra
Odüsszeusz Ogügié szigetéről, s 20 nap alatt (hajótörés miatt 3 napos tengeri hányódás után)
érkezik meg Szkhéria szigetére, a phaiákok mesebeli hazájába. Rangrejtve megismerkedik a
királylánnyal, Nauszikaával és szüleivel.
Odüsszeusz Az Odüsszeia egyik legbájosabb jelenete Odüsszeusz találkozása a királylánnyal. A sokat
szabad
tapasztalt hős most már óvatos, itt már csírájában elfojtja vágyait: szembeszegül az új
5-8. ének
szerelemmel, lemond a kényelmes, tétlen életről, amit a phaiák királyi udvara nyújthat neki.
 Odüsszeusz kalandjai: a következő 4 ének (IX.-XII.) kérők akarják őket megölni.
különleges helyt foglal el az eposz szerkezetében: a jelen idejű
elbeszélés megszakad, helyette felidéződik a múlt.
Odüsszeusz vénséges koldusnak öltözik, hogy senki ne ismerje fel. Nyíltan nem ronthat a 108
Odüsszeusz maga meséli el a phaiáknak a trójai vár
kérőre, cselt kell kieszelnie, s bajtársakat szereznie az eredményes bosszúhoz. Az isteni kondás,
elfoglalása utáni kalandjait. A költő hősének adja át a szót, ki
régi dajkája s mások is hűek maradtak hozzá, s még most is hazavárják.
akarja elégíteni az izgalmas mesére szomjas hallgatóság
Odüsszeusznak az embertelen megaláztatások, a durva sértések sorozatát kell végigszenvednie.
igényeit. A mű egésze szempontjából lényeges szerepe van a
Ithaka Hihetetlen önfegyelem, lelkierő kell ahhoz, hogy megfékezze kirobbanó indulatait. A kérők
mesés kalandsorozatnak is. Egyrészt alátámasztja a főhős
13-24. ének hitvesétől akarják megfosztani, vagyonából kiforgatni, a legelvetemültebbek pedig gyermekének
Odüsszeusz sokrétű tapasztalatait, több oldalról világítja meg jellemét,
meggyilkolását javasolják. Ilyen lélektani előkészítést után kerül sor a Péneloép javasolta
kalandjai egyéniségét, másrészt bizonyítja, hogy Odüsszeusz társainak
9-12. ének íjversenyre és a 108 kérő irgalom nélküli legyilkolására. A 12 bűnös szolgálót Télemakhosz
egy része a vak, kiszámíthatatlan véletlen, nagyobb része
akasztja fel az udvaron s kegyetlenül kivégzik a kérőket segítő kecskepásztort is.
azonban az ostoba bűnök miatt pusztult el. A hazafelé tartó út
Odüsszeusz jogos ítéletet hajtott végre: a büntetés megfelelt a bűnnek. Öldöklése nem öncélú
történeteit időrendben meséli el a hős.
kegyetlenség, nem talál benne örömet, terhére van. A kérők halála felett ujjongó Eurükleiát ő
maga inti le, hangsúlyozva, hogy csúnya haláluknak ők maguk voltak az okozói. Egy nehéz
Odüsszeusz társaival a következő tíz kalandon megy keresztül:
feladat vár Odüsszeuszra és hű társaira: szembe kell nézniük a polgárháború lehetőségével, meg
Leszámolás a
kell ütközniük a kérők rokonainak szeregével. De véglegesen győz a belátás és a józan ész.
1. Feldúlják a kikón nép Iszmarosz nevű városát, asszonyokat és kincseket rabolnak, de a kérőkkel
Diadalmaskodott az emberség és az értelem világa.
kapzsi mohóság miatt többen elesnek.
2. A lótuszevők szigetén három társa nem akar hazatérni: őket erőszakkal kell kiszakítani a
minden gondolatot feledtető mámor kábulatából.
3. A küklópszok szigetén megvakítják Polüphémoszt. Odüsszeusz társai közül hatot felfal a
szörnyeteg.
4. A szelek királya bőrtömlőbe kötve adja át Odüsszeusznak a tengeri viharokat keltő
szeleket, de a társai irigy kapzsiságból kibontják a tömlő, s így a vihar visszasodorja őket.
5. Ezután a laisztnigónok városába jutnak. Az emberevő óriások hatalmas sziklákat dobálva
összezúzzák a hajókat, a 12-ből csak 1 maradt épen, az Odüsszeuszé.
6. Aiaié (ajajé) szigetén Kirké istennő 21 görög hajóst sertéssé változtatott.
7. Kirké tanácsára a főhősnek le kell szállnia az Alvilágba, hogy Teireszisztól jóslatot kérjen.
Tőle tudja meg, hogy nem reménytelen a hazafelé tartó út, csak önmagukat, buta vétkeiket
kell legyőzniük, lelkükkel kell megfékezniük. A főszereplő további sorsát, későbbi
magatartását leginkább meghatározó epizód az Agamemnónnal való találkozás. A király
beszámol arról, hogy hazatérése napján felesége, szeretője közreműködésével, kegyetlenül
meggyilkolta.
8. Odüsszeusz csak a bűvös dalú szirének pusztulást okozó csábítását meri elmondani
társainak. Ő az egyedüli, akinek szabad meghallgatnia szirének énekét, mert már
megtanulta fékezni a lelkét. De az árbochoz kötteti magát, társai fülét pedig viasszal tömik
be.
9. A veszélyes tengerszorosban, a hatfejű szörny, a Szkülla közelében eveznek el, s ez rögtön
felfalta hat társát.
10. A legtragikusabb epizód: 6 napon át lakomáznak a Napisten legszebb marháiból. Ezért
irtózatos vihar pusztítja el valamennyit, kivéve Odüsszeuszt.

Ithaka: leszámolás kérőkkel (XIII.-XXIV.) A 13. énektől

kezdve a jelenhez kanyarodik vissza a cselekményhez, miután
lezárult a múlt. Ünnepélyesen búcsúzik a phaiáktól, s
csodahajójuk röpíti az otthoni földre.
A költő most már időrendbe adja elő az eseményeket.
Összekapcsolódik a 2 cselekményszál: időben egyszerre lép
Ithakába Odüsszeusz és Télemakhosz. Mindketten titokban
térnek vissza, mindkettőjüket halálos veszedelem fenyegeti, a