Csokonai Vitéz Mihály Csokonai ezután állást keresve vándorol a Dunántúlon, nemesi udvarházakban

1. óra vendégeskedik. 1799-ben Csurgón helyettes tanár. Itt írja Dorottya című komikus
eposzát. Diákjaival diákszínpadot szervez.
1. CSOKONAI PORTRÉJA – (Zanza.tv 1.50-ig) Állását vesztve hazagyalogolt Debrecenbe. Házuk azonban leégett, és régi
tüdőbetegsége is felerősödött. 1804-ben egy gróf temetésén meghűlt, ágynak esett és
 Forrás: https://zanza.tv/irodalom/felvilagosodas
rövidesen meghalt.

2. ÉLETÉRŐL – önálló olvasás/kiselőadás (10) 3. KÖLTÉSZETÉRŐL – címszavakban (frontális munka) (15)

 Olvasd át figyelmesen az alábbi olvasmányt!
felvilágosult  A felvilágosodás gondolatkörének legnagyobb hazai képviselője.
költő
A felvilágosodás irodalmának legnagyobb hazai alakja
Csokonai Vitéz Mihály (1173-1804) volt. 1773-ban,  Korának legsokoldalúbb
Debrecenben, paraszti családban született. Tanulmányit a sokoldalúság tehetsége. Költészete sokrétű,
debreceni református kollégiumban (középső kép) végezte. leginkább egy sokhúrú
Itt szorgalmasan tanulmányozta a külföldi irodalmat, közben hangszerre hasonlít, ezért is volt
elsajátított egy sor idegen nyelvet is. Már kollégiumi diákévei a beceneve „Cimbalom”.
alatt is komoly alkotói tevékenységet folytatott, melyet
diáktársai és feljebbvalói is elismertek. Ekkor ragadt rá a  Egyszerre volt született költő
„Cimbalom” megnevezés. Osztatlan népszerűségnek örvendő (poeta natus), aki ösztönösen
munkáit kéziratos formában, másolva terjesztik a kollégium poeta natus/ alkot és tanult költő, (poeta doctus), aki a költészeti hagyományt
doctus
diákjai. Időközben a kor legjelentősebb iskolában tanulta, és a nagy költőelődök eredményeit tudatosan
irodalomszervezőjével, Kazinczyval is megismerkedik, aki ugyan biztatta az ifjú költőt, alkalmazta.
de tehetségét nem ismerte fel. Tehetsége elismeréseként a kollégium vezetése megbízza a
költészettani osztály irányításával.  Az irodalom mindhárom műnemében, a lírában, az epikában, a drámában
elsősorban is alkotott, legnagyobb sikerrel a lírában.
lírikus
Tanítási módszere az iskolai módszerek
elvetése volt. Mindenkit hagyott szabadon Stílusirányzatai:
kibontakozni, tanóráit gyakran tartotta a
Debrecen közeli Nagyerdőn. Tanítványaival  Verseiben fellelhető a kor valamennyi művészeti törekvése: a
baráti viszonyra törekedett, ami a fegyelem klasszicizmus, a rokokó, a szentimentalizmus irányzatai.
fellazulásához vezetett. Tanártársait
élcelődő versekben gúnyolta, emiatt  Költészetére elsősorban a szigorú műfaji szabályok szerint alkotó
többször részesült figyelmeztetésben. 1795- klasszicizmus gyakorolt hatást, melyet az iskolában sajátított el. Magáévá
ben a kollégium legációba1 küldi, ahonnan klasszicizmus tette a klasszicizmus célkitűzését, hogy ti. alkotásaival egyszerre kívánt
tanítani és gyönyörködtetni.
nem tér azonnal vissza, később nem tud a
gyűjtött pénzzel elszámolni, emiatt kirúgják a kollégiumból.
 Előszeretettel utánozta kedvenc ókori költője, Anakreón modorát is
(Anakreóni versek). Ezekre a rokokó stílus könnyedsége, életigenlése,
Pozsonyba utazik az országgyűlésre, hogy pártfogókat találjon műveinek kiadásához.
Anakreón nagyfokú zeneisége jellemző.
Diétai Magyar Múzsa címmel verses hetilapot indít, de példányait nem tudja eladni. hatása
 Kései költészetében hangot kap a rousseau-i szentimentalizmus panaszos
Komáromban megismerkedik Vajda Juliannával, akit verseiben Lillának nevez.
hangja, a jelenkorból való kiábrándultság, a természetbe vágyás, sőt a
Házassági tervéből nem lesz semmi, mert a lányt egy öreg kereskedőhöz adják.
szentimenta-
halálvágy is.
lizmus
1
Adománygyűjtő körút Költészetének forrásai:
  Az antik (görög-római) irodalom költészeti hagyománya, melyet az
Forrásai: iskolában ismert meg.
 A kortárs francia, olasz és német költészet újításai, melyeket sikerrel
ültette át a magyar költészetbe.
 A reneszánsz kori magyar verselési hagyományok.
 A népköltészet öröksége, melyet ő fedezett fel a magyar irodalom
számára.

Hangnemek sokfélesége:

Hangnemek
 Verseinek hangneme az adott stílusiránynak megfelelően változik.
sokfélesége  A szentimentalista költeményekre jellemző a szomorú, melankolikus
hangvétel, az anakreóni versekből életigenlés árad, a nagy gondolati
költeményeire a filozofikus hangzás, a népdalainak némelyikében a tréfás,
sőt az erotikus hangvétel jellemző.

 Nagy formaművész volt: a magyaros ütemhangsúlyos,2 a klasszikus

időmértékes3 verselés mellett a rímes-időmértékes nyugat-európai
versformákat is könnyedséggel, változatosan alkalmazta.

Virtuóz verselő

4. KÉRDÉSEK – interaktív munka (10)

1) Melyik nagyhírű intézményben tanul?

2) Hogyan ismerik el tehetségét itt?
3) Miért rúgják ki?
4) Mit szerkeszt Pozsonyban és mi lesz ennek a sorsa?
5) Kivel ismerkedik meg Komáromban és miért nem lesz a kapcsolatból semmi?
6) Hol sikerül átmenetileg tanítania és mely műve köthető ide?
7) Hány évesen és miben hal meg?
8) Mit jelent az, hogy Csokonai sokoldalú költő volt?
9) Mi a különbség a poeta doctus és poeta natus kifejezések között?
10) Melyik műnemben alkotott és melyik ezek közül a legfontosabb?
11) Melyik a fő stílusirányzata és milyen stílusban alkotott még előszeretettel?
12) Milyen forrásokból táplálkozik a költészete?
13) Miért tekinthető nagy formaművésznek?

2
A magyar népdalok a hangsúlyos és hangsúlytalan ütemek (szótagok) szabályos váltakozására építenek.
3
Az időmértékes verselés a hosszú ill. rövid szótagok szabályos váltakozásán alapul.