1, Csokonai Vitéz Mihály a cimbalom költője – stíluskavalkád jellemzői

Élete: 1773-1805
-Debrecenben született , polgári családban=> Debreceni Református Kollégiumban tanult, a
kollégium poétaosztályát is vezette => költészet alapismeretei
-feladatok: adott témára verset írni: =>klasszcizmus: pictura (leírás; természeti jelenségek,
napszakok változatos, érzékletes rajza) és sententia(bölcselkedő elmélkedés;
életbölcsességek retorikus előadása)=> ezek kései lírájában is megjelennek filozófiai
ihletetettségű versei mellett
-jelen volt a kollégiumban a diákirodalom is a jellegzetes humorával,erotikájával,csúfolódó
hajlamával
- társaival önképzö jellegű csoportot alakított=>felosztották az európai irodalmat,beszámoltak
olvasmányaikról=> Cs. olasz irodalmat választotta=> érzékelhető hatás költészetére
-Sárospatakon tanult később ( előző helyről kizárták)=> nem fejezte be tanulmányait
-megpróbálta költői tevékenységével biztosítani megélhetését => önálló lap Diétai Magyar
Múzsa DE Csokonai terve h., költészete nem csak kedvtelés,hanem megélhetés biztosítója is
lesz számára, a korabeli magyar viszonyok között kudarcra volt ítélve
-Komáromban ismeri meg Vajda Juliannát -a Lilla -versek ihletőjét – megkéri a kezét,de apja
férjhezadta ,amíg csokonai állást keresett a Dunántúlon
=> Csurgón tanított,majd hazatért Debrecenbe
-1802-ben a a debreceni tűzvészben leégett családi házuk=> szegényes körülmények között
élt, új verse alig születik,meglévő verseit rendezte, Lilla és Anakreóni dalok kötetbe szervezte
=> Nagyváradon halotti búcsúbeszédként felolvasta Halotti versek című versét
=>megfázott,hónapokig betegeskedett 1805. januárjában halt meg

Stíluskavalkád/stílusszintézis: Csokonai költészetének sajátossága ,hogy sokféle törekvés,

stílusirányzat jelentkezik benne: 18-19.század fordulójának minden stílustörekvését,
megszólalásmódját; a kor stílusirányzatait újító ötletességgel gondolta tovább: rokokó,
klassszicizmus, szentimentalizmus. népiesség
-az irányzatok áltakában nem felváltják egymást,hanem egy időben,egymás mellett léteznek:
egyik sem válik valamelyik pályaszakaszban kizárólagossá ;sokszor akár egy műben
keverednek
Oka: -Csokonai korában nincsen egy meghatározott,elvárt norma ,ami megmondaná, hogy
milyen stílusirányzatot kell követni
-Csokonai sokféle közösségben megfordul, ezért sokfelé , sokféle igénynek kell megfelelnie
pl. diákévekben inkább a humoros,csúfolódó népiességhez fordul
Pályakezdéskor: boldogságfilozófia (anakreóni hagyomány: =egyéni boldogság => egész
emberiség jóléte), az élet anyagi jellegű pillanatnyi örömei fontosak, erkölcs és élvezet nem
zárja ki egymást=> víg poéta költőszerep => könnyed-játékos rokokó; érzékeny
szentimentalizmus
Második szakasz: új költői irányok:pl: -művelt, tudós költő szerepe = poeta doctus-
világértelmező,lételméleti kérdések => klasszicizmus
- műveiben a műfajok is keveredhetnek pl.: elégiko-óda:óda magasztossága+elégia
lemondása
-többféle versrendszert használ => ütemhangsúlyos, időmértékes, szimultán verselés is
ROKOKÓ:-könnyed, játékosság, kecses dekorativitás/ díszítettség, felszabadult gondtalanság
jellemzi.A barokk kifinomult változata; stilizált szerelmi jelenetek
Magánszféra felé fordul,itt találja meg az apró örömök önfeledt pillanatait;az élet hétköznapi
örömeivel megelégszik, az emberi létezést problémamentesnek tekinti, kedvelt műfaja
anakreóni dal: szerelem és bor öröme; ÉRZELMEK ÉS EGYÉNI BOLDOGSÁG A KP-BAN

A VIDÁM TERMÉSZETŰ POÉTA:-rokokó költészetfelfogásának tudatos vállalása

Csokonai ars poeticája: szerkezete egy nagy ellentétre épül: költő által követendőnek tartott vs
.elutasított költészetfelfogás
-szentimentális sírköltészet elutasítása=> melankólia és rettegés jellemzi,elpusztítják az
érzelmeket, elutasítja a komor, tragikus tárgyat
-saját költészetét a vidámabb múzsáktól eredezteti, gáláns szerelmi tematika hangsúlya,
költészet és a vidám ,játékos szerelem teljes összefonódása=> zárlat: játékos szerelem kitölti
az egész életet
-a halált az álom metaforájával szépíti meg => észrevétlenül éri el a rokolkó szerelmi
élménybe merült embert ,aki nem riad meg a halál érzésétől,utolsó pillanatig élvezi a szerelem
örömét, az elmúlás érdektelen tartalom nélküli => nem riasztó és nem is ígér az evilágit
meghaladó boldogságot
EGYEDÜLI ÉRTÉK: AZ EVILÁGI BOLDOGSÁG

 Csokonai művei közül még a rokokóhoz tartoznak a beteljesült boldogságot, a

boldogság törékenységét tematizáló rokokó dalok: Tartózkodó kérelem; A boldogság

KLASSZICIZMUS: - felvilágosodás eszméit kp-ba állító gondolati költemények

-oktatás és gyönyörködtetés egyensúlyát vallja; arányosságot és bizonyos visszafogottságot
követel ; antikvitás műfaji szabályait követi=> normatív poétika, normakövetés
-az ember gondolkodó lény
-Csokonai jellegzetes verstípust hozott létre: leíró(pictura) + elmélkedő(sententia) részből álló
költemények => pictura-rokokó sajátosságok;sententia: bölcselkedő;tanító=> klasszicizmus
a felfilágosodás filozófiájának hatására FELERŐSÖDTEK Csokonai lírájában A
KLASSZICISTA JELLEMVONÁSOK
+ ezekben a filozófiai tartalmú verseiben => nagy hangsúlyt kap az evilági boldogság igénye
~ rokokó

AZ ESTVE -felvilágosodás szellemében fogant tanító jellegű bölcseleti óda

-leíró és elmélkedő részt összekapcsoló toldalékos vers; diákkori pictura + később
hozzátoldott sententia
Pictura: erős képszerűség; kecsesen kidolgozott nagyobb képek + egymás mellé helyezett
apró képek: fény- és színhatások ( tündöklő; halvány sugár); hanghatások
(bömböl,koncertek); illatok=> TERMÉSZETI;ESTI TÁJI IDILL; rokokó&szentimentalizmus
költői eszköztára
-természet harmonikus,békés rendje
- saját lelkiállapotáról közvetlenül is beszámol a lírai én => elégikus;melankolikus hangulat;
enyhülést,megbékélést,nyugalmat keres a természet szépségeiben => lélekállapotot feloldja a
természeti idill: vidám melancholia :kettős lélekállapotban inkább az örömé a szerep
Átmenet:Esti harmónia végét jelentő éjszaka eljövetele. A lírai énben ismét felerősödik az
elégikus hangulat=>természet mellett megjelenik a világ= emberi környezet : teljes ellentéte
az eddigi idilli viszonyoknak
Sententia: a vers elmélkedő része; a vers az egyéni élmény szintjéről az emberiség szintjére
emelődik=> rokokó stílusjegyek eltűnnek; kecses bájt retorikus beszédmód váltja ;
képszerűség helyett fogalmi érvelés=> klasszicista;
-Rousseau az emberek természetes szabadságáról és egyenlőségéről való gondolatait
fogalmazza meg
-az emberek természetes egyenlőségét megszüntető tulajdon; birtokvágy= a természet
harmóniájának lerombolója ; az ember természeténél fogva jó; nem természetes,h.
korlátozzák egymást=> ember által megzabolázott természet képei
Lezárás : visszatérés a vers elejitermészetélményhez;összekapcsolódik a természetleírás a
társ. romlottságáról mondottakkal.

SZENTIMENTALIZMUS:-felvilágosodás egy stílusirányzata, nagyfokú

érzelmesség,érzékenység jellemzi;érzelmek felszabadulása; gyakori témája a szerelem okozta
szenvedés, az elmúlás,a magány=> melankolikus, elégikus hangnem társul
-az ember érző lény,felfedezésre váró,titokzatos világ;
 a Lilla-szerelem csalódásélményének hatására az elvesztett boldogságot, a
veszteségélményt, a választott magányt tematizáló elégiko-ódák(műfaji határok
átlépése) ( A Magánossághoz; A Reményhez; A tihanyi Ekhóhoz )
A TIHANYI EKHÓHOZ: -a halott kedvesét; Rózát állítja a vers kp-jába
- ezzel az eseménnyel tetőződött be a lírai én fokozódó magánya
- a szöveg ezután a korábbiaktól eltérően nem panaszt, hanem új életprogramot
fogalmaz meg => a lírai én társ-ból való kivonulást és a magány vállalását tekinti
megoldásnak
A MAGÁNOSSÁGHOZ : Téma: a civilizáció visszásságai; a magány összetettsége: érzelem;
világ elől menekülés helye; választott létforma; ihletforrás; halál utáni létállapot
- Vershelyzet: a megszólított a megszemélyesített alakként megjelenített Magánosság; a
világból kiábrándult beszélőnek az egyetlen lelki társa a magány
-Szerkezet: 1,a beszélő szubjektív tájélménye; táj által kiváltott érzelmek
2, Magánossághoz intézett imaszerű beszéd
3, a magány emberekre gyakorolt érzelmi hatása =>átkos állapot: gyötrelem/unalom kiváltója
DE melankolikus ember/poéta képes áldásként megélni az egyedüllétet
4, a vers beszélőjének saját haláláról való víziója

A REMÉNYHEZ: Téma: reménykedés ,reményvesztettség lelkiállapota

Stílusszintézis: rokokó hangzásvilága és idillábrázolás; klasszicista kompozíció;
szentimentalista témaválasztás
Szerkezet: 1, vershelyzet=> a megszólított, istennőkre emlékeztető Remény allegorikus
alakja; boldogtalan emberek képzeletének szüleménye; hamis illúzió=> Reményhez való
beszéd = a vívódó ember belső párbeszéde
2, Remény kétarcúsága =>boldogság toposzai: kert(lélek kertje),virág,méh(szerelem),
tavasz(új kezdet) ugyanennek a (lélek)tájnak kiüresedett állapota
3,Az ember világtól való elidegenedését ábrázolja => búcsú fájdalma
verselés: szimultán verselés;tiszta rímek (játszó-látszó; boldogtalan-ubtalan) => játékos
könnyed rímek súlyos tartalom

NÉPIESSÉG: - nyersebb,köznapibb nyelvhasználat ; egyszerű népies hang és formavilág;

humor; játékosság; pajzán erotika => harsány,vaskos formája jellemzi
DOROTTYA-vígeposz/komikus eposz: Megtartja az eposz műfaji sajátosságait,de ezt egs
kisszerű témával kapcsolja össze=> ennek a 2-nek a kontrasztja a komikum fő forrása
-Hölgyek és urak farsangi háborúságát beszéli el; vénlányok férjet akarnak maguknak
szerezni => vénasszonycsúfolók jegyei=> rokokó és népiesség találkozás a jellemzi

SZERELEMDAL A CSIKÓBŐRÖS KULACSHOZ: -népies hangulatú mulatóvers

- bordal hagyományát megidézi; lány- és asszonycsúfolók jegyei
- vershelyzet: a jókedélyű megszólaló a kulacsának udvarol, becézgetve szólítja meg, mintha
egy számára kedves nő lenne
- a szöveget a vershelyzeten kívül komikussá teszi a tartalom: kulacs erényei felülmúlják a
megidézett nőket( szája kívánatosabb,mint Zsuzsié, dereka,válla formásabb,mint Mancié); a
kulacs a beszélő leghűségesebb társa
népies jegyek: ütemhangsúlyos verselés, szóhasználata, névválasztásai
(orcácska,ManciTrézi); népdalszerű dallammal vált közismertté- folklorizálódott