Verselemzések

Szempontok:

 Bevezetés, tárgyalás, befejezés

1. Bevezetés:

Elolvasod a verset, fejben megállapítod miről szól.

Témák lehetnek: szerelem, szeretet, újjászületés, háború forradalom, lázadás, költészet feladatai, anyai
szeretet, barátság, táj-természet szeretete, elmúlás, öregedés, pénz, művészet szépsége/hatalma

A témákról általánosságban kell beszélni, nem szabad utalni a versre

minimum 6-8 sor

Általános megállapítások, soha nem saját vélemény, T/1ben fejtünk ki véleményt, gondolatokat, „az
emberek általában úgy látják…”

Átvezetés a tárgyalásba

2. Tárgyalás

1.mondata mindig arról szól, amiről írni kell, a cím

szerkezete: tagolása, stílusa, hangneme, szerkesztése, sorok, versszakok hossza, fajtája, rímek, alakzatok,
szóképek a műben, hangulata

3. Befejezés

nincs olyan mű, aminek a témája nem aktuális, ezt fejtsük itt ki, miért aktuális, hogy jelenik meg ez a téma
manapság

Csokonai Vitéz Mihály: Estve

cím: pozitív: csend, nyugalom, sötétség, felszabadultság, szabadabb gondolatok, családiasság, otthonosság

negatív: félelem a sötétségtől, nyomasztó csend, magány

kettős szimbólum, magadra maradsz a gondolataiddal, felszabadultság érzete, lélek sötét oldala

sötétség: tudatlanság, babonák világa

világosság: tudás, gondolkodás

két korszakot kapcsol össze, az este és érzelmek a szentimentalizmust jelképezi, míg a nappal és fény a
felvilágosodás korát

a mű:

1.rész: piktúra

 este festése

 naplementével, metaforával indít, barokk kezdőkép

 megszemélyesítések halmozása

 hanghatások, hangutánzó szavak

  tájábrázolás  szentimentalista stílusra jellemző

 Rousseau-i táj

 1.kép: látás, 2.kép: hallás, 3.kép: szaglás  barokk sajátosság, az összes érzékszervre hat egyszerre

 a lírai én otthon érzi magát abban a tájban

 természet: gyógyír, a civilizációtól mentes környezet

 fiatalként még reménnyel teli az ember, idősödve rájön, hogy nem sikerült teljesítenie, amit akart, amiben
reménykedett. Ilyenkor egyfajta újjászületés történik, új célok kitűzése. Janus Pannonius XY c. versében is ez
a gondolatmenet van

 ezt a részt az író egy iskolai dolgozatra írta, ezt bővítette később a második résszel. A költemény végén
megint egy piktúra rész van, így keretes a mű, a híd a szentencia részt, a pillérek a piktúra részt mutatják be.
A részek között ellentét figyelhető meg

2.rész: szentencia

 a vers gondolatmenete átfordul

 új téma: társadalom hibái – lármás világ

 mióta a magántulajdon létezik, azóta megromlott a világ, ezt okolja

 Rousseau gondolkozása látható a műben

 ellentétek

 a természet ábrázolása már nem nyugodt

 verssorok tördelése is láttatja a feszültséget

 mozgalmas, szentimentalista képsorok, elmúlást és beletörődést sugallják

 társadalombírálat

 megszólítások, a költő meg akarja győzni az embereket arról, hogy Rousseau gondolata a jó

3.rész: piktúra

 ódai, áldott

 természet megszemélyesítése

 „csak a természet teszi emberé az embert, ha valaki elfordul a természettől már nem ember”

 igazi emberként az erkölcsös emberre gondol

Befejezés

 A költemény témája ma is aktuális hiszen…

 egyre kevesebb zöld terület, szabad tulajdon, közterület

 vissza kell utalni a költőre és a műre

Csokonai Vitéz Mihály: Tartózkodó kérelem

  Lillavers

 eredeti címe: Egy tulipánhoz

 népdalszerű, tulipánnépi vonás

 eredetileg nem Lillának szánta, 10 évvel megírása után írta át, ekkor változtatta meg címét is

 rokokó vers

 öröm- és virágkultusz, enyelgő, epekedő szerelem

 finom erotika, gyengéd, nem mutat testi kapcsolatot, naturalista

 időmértékes verselés

 címe ellentétet sugall, visszafogott vágy, a költeményben a tűz motívumában jelenik meg, a tulipán
metaforával együtt

 Anakreón imitációja a vers, ő használta először az ionicus a minore verslábat

 klasszicista formájú, zárt, de rokokó képsorokat ábrázol

 1.versszak: megszólítja szerelmét, epekedéssel indul, mint egy virágének, keresztrímsorok

 2.versszak: bókolás, keresztrím.

 szabályos tagolás, 4/4ről 4/3ra vált

 hasonlatok, ajkait a harmatos rózsához, lángoló szerelmet a tűzhöz, melyet a harmatos ajkak, azaz a csók
enyhít

 utolsó versszakban: metaforikus kifejezésmód, megjelenik a cím

 kérés, visszafogott, nem követelőző

 számára a viszonzott szerelem az élet értelme

Csokonai Vitéz Mihály: Reményhez

 Lillaversek záródarabja

 általánosságban a szerelmet és a versírást zárja le, búcsúvers

 rokokó könnyedség forma és rövid sorok ellentétben állnak a reménytelenség, lemondás, halálvágy témával

 első és utolsó versszak tartalmi és érzelmi párhuzam, 2., 3. versszak körbe van fogva, hangulati ellentétet
fejeznek ki

 megszemélyesíti a reményt, úgy beszél hozzá mintha ember lenne

 vádolja a reményt, kiábrándult

 első versszak: jelen idő síkja, megszólítás, definiálja a reményt, istenségnek látszik, megfoghatatlan

 második: régmúlt, tavasz képsora, ifjúság, viszonzott szerelem, boldog időszak

 harmadik: közelmúlt, ellentét, elmúlás, nem sikerül semmi, ősz toposzi képsora

 negyedi: jelen újra, kéri a reményt, hogy hagyja el, minden halottnak érződik körülötte

 keretes szerkesztésű, sorai nem egyenlő hosszúságúak, mutatja a zaklatottságot, kétségbeesettséget

 metaforákat használ
  virág motívumok jelképezik a boldogságot, az ősz az elmúlást és lemondást

Csokonai Vitéz Mihály: A Magánossághoz

 a Lillaversek után írta ezeket, reményt vesztett a szerelemben, Rousseau-val azonosítja magát

 elégia, dominál a szentimentalizmus, természethez menekül

 magány megszemélyesítése

 vágyik a magányra, ahhoz menekül

 a halál nem ijesztőként jelenik meg, inkább végső megnyugvásként, vágyott állapot

 a magány megszemélyesítése allegóriaként megy végig a műben

 pozitív személyként, barátként, kitartó társként jelenik meg

 11 versszak, keretes szerkesztésű, az első és utolsó ugyanúgy végződik

 a versszakok nem egyforma hosszúságúak, zaklatottságot és lelki gyötrődésre utalva

 helyszínt is jelenít meg. a magányosság lakhelyének nevezi Kisasszondot, mert ott írta, amíg munkát keresett,
és Lillát hozzáadták a kereskedőhöz

 az utolsó 2 sor eltér témában, a többi mintha ismétlődne

 2.versszakban piktúra van, a magány kedvenc helyét mutatja be

 szentimentalista jelképeket használ

 metaforákat használ

 szentimentalista kifejezések: lankadt, lenge, szelíd, halk, csendes

 visszakanyarodik a helyekhez, amiket szeret a magány, az embereket, akiket kedvel, ezek a szomorkodóak,
boldogtalanok, erkölcsös emberek, költők, poéták, akik erről írnak

 elkanyarodik a halál, a teljes megnyugvás gondolatához, mert itt majd eggyé válhat a magánnyal

Csokonai Vitéz Mihály: A tihanyi Ekhóhoz

 eredeti címe: A füredi parton

 Rózsihoz írta, utólag vette fel a Lillaversek közé

 ekhó  visszhang nimfája

 elégia, szomorú hangvételű lírai költemény

 nem valódi ekhós vers, mert a visszhang csak ismétel, nem válaszol, csak a címe miatt nevezzük annak

 magányosság verse, említi Rousseau nevét, hasonlítja magát hozzá, szentnek nevezi a magányosságot

 3 szerkezeti egységre tagolhatjuk (1-2 versszak, 3-4-5-6 versszak és 7-8-9 versszak)

 szentimentalista, de van benne klasszicista vonás

 a sorok tördelése feszültséget kelt, zaklatottságra utal, magány és számkivetettség miatt

 elmúlásra asszociáló szavak: sírva sírok, halvány Hold, csendes nyugtot, setét hegyek, szent magányosság,
magányos, elhagyatva
  megszólítással indít, leírja a visszhang lakhelyét írja le, költői képekkel

 azzal, hogy megszólítja és megszemélyesíti az ekhót nem érzi magát egyedül mert az „válaszol”, vagyis
ismétli, amit ő mond

 megszólítja Lillát, nem okolja őt

 halmozással, megszemélyesítéssel és fokozással mutatja be a magányosságának okait

 a harmadik részben Rousseau-t emlegeti, szentimentalista eszközöket használ

 a mű utolsó versszakában bízik a jövő nemzedékében, hogy ők értékelik majd talán, amit ő tett

Berzsenyi Dániel: Osztályrészem

 létösszegző vers

 preromantikus, elégikus óda

 szapphói strófaszerkezet

 témája a megérkezés, az Odüsszeiából ismert hajó toposzt használja

 a felnővő költőt csak a költészet teszi boldoggá

 végig metaforákat használ

 Horatius gondolatait használja, megemlíti

 mindent elért az életében, de valami mégis hiányzik

 tündérkép metafora: valamilyen csábítás

 nem tud már többé írni

 antik hasonlatokat használ, bíztatja saját magát

 felsorolja mennyi mindene van

 boldog megelégedés  sztoikus bölcsesség

 költői kérdések

 párhuzamok és ellentétek

 Camoena jelenléte, a költészet vigasza

 a Múzsához menekül, mint egyetlen oltalom

Berzsenyi Dániel: A magyarokhoz

 óda  dicsőíti a múltat

 a magyarság sorskérdése a témája

 zaklatott menetű, ellentétek

 romlott jelent (7.versszak után) és a jobb múltat (2,3,4,5,6 versszak) szembesíti egymással

 megszólítja a magyarokat, figyelmezteti őket, hogy romlásnak indultak/letértek a helyes útról

 a jelenkori magyarokat tegezi, nem tiszteli őket, míg a múltbélieket magázza, tisztelettel beszél róluk
  negatív töltésű szavak, melyekkel a magyarokat illeti: nyomorult, fajult, fajzatok, méreg, halál, megvész.
syboríta, rút, báb, viszontság, leomlott

 legfőbb bűnük az erkölcsi romlás az író szemében

 a bevezető és lezáró mondat a leomlást, bukást fejezi ki

 romantika jellemzője: a múltat negatív festéssel mutatja be, szembesíti a jelennel, a múlt értékesebb

 Buda vára az erkölcsi helytállást jelképezi

 tölgyfa metafora: legerősebb fa, de ha a gyökerei tönkre mennek ki lehet dönteni

 váltogatja a hangnemeket

 felsorolás, halmozás eszközével mutatja be a nagy birodalmakat és azoknak bukását, ezzel felhívva a
magyarok figyelmét rá, hogy a mi népünkre is ez vár, ha nem változtatnak

 báboknak nevezi a nemzete, akiket mozgatnak, elcseréltük és feladtuk a nyelvünket  erkölcsi romlás képei

 pesszimista mű, megjósolja a pusztulást

 zaklatott gondolatú, igék halmozásával, és annak gyorsításával mutatja

 metafora az uralkodó költői kép

 hangneme retorikus, szerkesztése is

 célja a magyarok meggyőzése, hogy változtassanak, hogy ne pusztuljon el a nemzetünk

Berzsenyi Dániel: A magyarokhoz 2

 a napóleoni háborúk idején íródott

 ellentétben az elsővel, ez optimista, pozitív kicsengésű

 bízik a magyarokban, a helytállásukban és I. Ferenc uralkodóban

 retorikus hangnem, kiegyensúlyozott szerkezet

 erényként ábrázolja az erkölcsi helytállást

 azt mondja, a magyarság csak alszik, nem veszett el, csak fel kell ébreszteni őket és helyreáll minden

 hajó toposz

 alkaioszi strófa

 klasszicista mű, utalások

 antik utalások, metaforák

 a napóleoni háborúkat metonímiaként jeleníti meg, mintha az egész világra hatással lenne

 az uralkodó Tituszként, császárként jelenik meg

 Róma, Marathón és Buda vára az első műben a romlás és bukás bemutatói, itt azonban a győzelmet és
erkölcsi helytállást jelképezik

 tele van metonímiával

 szállóigévé vált sorok: „Nem sokaság, hanem

Lélek s szabad nép tesz csuda dolgokat”

  mozgalmasbuzdító eszköz, pozitív

 halmozás, de itt pozitív, győzelmi mámort jelenít meg

Berzsenyi Dániel: Levéltöredék barátnémhoz

 ütemhangsúlyos verselésű

 keresztrímeket használ

 négysoros strófa

 episztola műfajra utal, költői levélre, de nem az, elégia

 a levélre utaló sablonos forma csak eleinte van benne, eltűnik

 kétösszegző vers

 alapvető helyzet a magány, ez adja az indíttatást, hogy visszatekintse az élethelyzetére

 Dukai Takács Zsuzsannának, feleségének írta a művet

 3 részre tagolható: 1: 1.versszak, 2: 2-3-4 versszak, 3: 5.versszak

 1.rész: magányosságról ír, személyes, ismétléssel fokoz, gondolatismétlődés, megszólítással indul,

levélformátum

 2.rész: lélek ábrázolása, közben helyzet- és időmegjelölés; szüreti időszak, estefelé, amikor a tábortűz már
nem ég, csak parázslik

 visszaemlékszik élete szép részeire, magányban elmereng az élete örömein

 a képzelet uralkodik, rávetíti öregedését az „agg diófára”, a természetre

 alliterációt használ

 szembe állítja a borús hangulatot az örömmel, a múltat tartja értékesebbnek, szembe állítja a jelennel

 3.rész: mulandóság törvénye uralkodik

 magány újra, az öregedést már magára vonatkoztatja

 ellentétek, szembesíti ismét a jelent a múlttal

 azt sugallja, mintha már csak képzeletben lehetne boldog

 megszemélyesítéssel zár, fokozza a szomorúság érzetét a melancholia szóval

 parázs képsor átmegy a szerelem metaforákba