Shakespeare: Rómeó és Júlia

1. Társadalmi háttér:
 A dráma a reneszánsz idején csak Angliában lett az irodalom
vezető műneme a 16. század végén.
 A különböző drámai műfajok felvirágzásának oka: a történelmi
és társadalmi változások, a polgárság és a nagybirtokos
arisztokrácia küzdelmei.
2. A színjátszás megújulása:
 A 16. századi Angliában a színjátszásnak már nem a vallásos
ismeretterjesztés volt a célja.
 1576-1616 között legalább tíz nyilvános színházat építettek
London külvárosaiban.
 Megalakult az angol sajátos dramaturgia.
3. A Globe:
 A színházak közül az egyik legnevezetesebb a kívülről
nyolcszögletű, belülről kör alakú Globe színház, ami 1599-ben
épült.
 Shakespeare évente min. 2 művel rukkolt elő itt,
résztulajdonosa volt a színháznak.
 A színház 1613. július 29-én porig égett, de felújították.
 Végül a puritánok bezáratták a színházat.
 a darabokat kocsmákban adták elő, egészen 1660-ig nem volt
hivatalosan színház Londonban.
Shakespeare élete:
Születési helye Stratford-upon-Avon, egy falusias kisváros.
 Shakespeare 18 éves korában vette feleségül a nála 8 évvel idősebb Anne
Hathawayt
 1585-86 táján Londonba költözött.
 Itt kapcsolatba került a színházzal, s egy 1592-es adat már sikeres
fővárosi színészként és drámaíróként említi.
 Az 1599-ben épült Globe Színháznak főrészvényese volt
 Eleinte régebbi darabok átdolgozásával foglalkozott, de pályakezdésének
művei is jórészt átdolgozások.
 Kiemelkedő darabjai a Julius Caesar, a Hamlet, Lear király. Pályája végén
új drámatípust teremtett, a Téli rege és A vihar innen valók.
 1607 után felhagyott a színészi mesterséggel, s egyre több időt töltött
Stratfordban.
 Utolsó éveiben már elzárkózott a világtól, s szülővárosában halt meg
1616. április 23-án.
ROMEO ÉS JÚLIA
 1. A mű témája:
 Két ősi emberi szenvedély, a szeretet és a gyűlölet tragikus
szembenállása
 A hitvesi szerelem addig ismeretlen szenvedélye, lelki
finomsága, melynek alapja a kölcsönös vonzalmon alapuló
szabad párválasztás (a korabeli társadalmi szokásoktól ez
teljesen idegen)
2. A mű szerkezete:

1. Expozíció:
 A két család ősi viszályának bemutatása.
2. Bonyodalom / Konfliktus:
 A báli éjszakán kezdődik a két fiatal csodálatosan szép, megrendítő
szerelme.
 Capuleték bálján nem Páris és Júlia, hanem Rómeó és Júlia találnak
egymásra.
 Ismeretlenül, előítéletek nélkül szeretik meg egymást.
 Mikor rájönnek, hogy az ellenséges két család tagjai, egy pillanatra
megdöbbennek az eléjük tornyosuló akadálytól, de az éjszakai
szerelmi vallomásban már megtagadják származásukat, nevüket,
mert mindezek szerelmük útjában állnak.
3. Tetőpont:
 Másnapi titkos esküvőjük végleg megsemmisítette a családok ősi
viszályát.
4. Krízis:
 A dráma fordulópontját, a küzdelem felerősödését hozza Mercutio
és Tybalt halála.
 Romeo nem csak felesége közeli rokonát ölte meg, hanem
szembekerült a szigorú hercegi paranccsal is.
 Romeót száműzetéssel sújtják.
 A fiatal szerelmesek megható hajnali búcsúzása után megkezdődik
a félreértések és tévedések tragédiához vezető sorozata.
 Romeo Mantovába menekülése után Júlia kerül a dráma
középpontjába.
 Iszonyú felelősség nehezedik rá, és hatalmas küzdelem dúl a
lelkében.
 Asszony, de férjhez akarják adni, ezért lázad.
 Ugyanakkor nem mer (nem tud?) nyíltan kommunikálni.

5. Késleltetés:
  Azt színleli, beleegyezik az esküvőbe Parissal, de míg családja az
esküvőre készül, addig ő saját 42 órás halálára.
 Él még, de halottnak hiszik, s kriptasírba zárják.
6. Katasztrófa és megoldás:
 Romeo is hallottnak hiszi, ezért végez magával.
 Az álmából ébredő Júlia sem tud már létezni szerelme nélkül, ezért
igazából öngyilkos lesz.
 A családok közötti ősi gyűlölködést a fiatalok tragikus halála
szünteti meg.
 A végső jelenetben helyreáll a rend, de borzalmas árat kellet fizetni
érte, és végül mindnyájan megbűnhődnek.

5.) Tér és idő:

 A dráma nem tartja az antik hármas egységet (egy hely, rövid idő,
egy cselekményszál).
 A darab Verona különböző helyszínein, illetve Mantovában
(Romeo száműzetésének színhelyén) játszódik.
 Az idő sem egységes, elképesztően rövid idő alatt játszódik.
 A sietve kitűzött új esküvő dátuma alapján Júlia az ötödik nap
éjszakáján veszi be a mérget, s a hatodik éjjel temetik – összesen
tehát 5x24 óra alatt le is zajlott minden.

6.) A mű formája
 Verses
 Intim, érzelmes jelenetekből áll
 Prózai – így beszélnek pl. a szolgák, a dajka, de prózában hangzik
el Romeo és Mercutio szópárbaja is
7.) A mű hangneme, műfaja
 Tragédia, kimondottan lírai vonásokkal, vagyis nyelvezetére
jellemző a költői képek használata.
 sugallt jelentések fontossága (pl. a halál sejtetése, megsejtése).
 az érzékeny jelképiség (pl. sötétség és fény).
 Ugyanakkor nagyon sok komikus elem tarkítja a tragédiát.
8.) Véletlen és sorsszerűség
 A tragikus végkifejlet okai összetettek, ez alapján két
drámatípushoz is közelíthető a tragédia.
 Sorstragédia:
  (a tragikus értékvesztés a hősökön kívül álló okok
miatt következik be, elkerülhetetlen): A fiatalok
tragikus véletlenek sorozatának áldozatai, a rajtuk
kívül álló Sors önkényes keze irányította életüket.
 Jellemtragédia:
 (a tragikus értékvesztés a hősök jellemhibájából
fakad): a darab döbbenetes tempója (5 nap)