A klasszicista dráma és színjátszás

A klasszicista színház

A 17. századi Franciaországban megnőtt a színjátszás társadalmi megbecsültsége. Állandó

színházak jöttek létre, s a főurak, illetve a király támogatását élvezték.

A színház:

 már zárt épület volt,

 a nézőteret függöny választotta el a nézőtértől,
 a függöny lehetővé tette a darabok felvonásokra tagolását,
 az előkelő nézők a színpadon foglalhattak helyet,
 díszlet még nem jellemző, a kellék igen,
 jelmez nincs,
 a női szerepeket már nők játszották.

A klasszicista dráma jellemzői:

 a klasszicista dráma az antik mintákat követi,

 ebből fakad „hármas egység” követelménye, vagyis a hely, a tér és a cselekmény
egysége Arisztotelész Poétika című műve alapján,
 „történjék egy eset, egy helyen, egy napon” (Boileau: Ars poetica),
 a konfliktusok végső kirobbanását viszik színre, az előzményekre csak a párbeszédek
utalnak,
 kiforrott jellemekkel dolgoznak a szerzők,
 kötelező szabály a mértéktartás.

A klasszicista komédia:

 előzménye a commedia dell’ arte, ami olasz területen kialakult vásári komédia volt.
 Állandó típusszereplők, rögtönzéses szövegalkotás és cselekmény jellemezte.
 Egy-egy színész mindig ugyanazt a típust személyesítette meg.
 Fő típusok: gazdag, zsugori kereskedő, furfangos vagy naiv, ügyetlen szolga;
szerelmesek, akiknek akadályokat kell leküzdeniük.

A komédia:

 a dráma egyik műfaja,

 meghatározó esztétikai minősége a komikum (nevetségesség), amelyben értékhiány
lepleződik le.
  Hősei kisszerű alakok, akik szellemi, erkölcsi hiányosságaiknak nincsenek tudatában,
illetve negatív vonásaikat értékesnek tüntetik fel.
 Cselekményében sok a valószerűtlen fordulat, véletlen, cselszövés, megoldása mindig
szerencsés kimenetelű.
 A komikumnak két fajtája van: a jellem- és a helyzetkomikum.
 A jellemkomikum a komikumnak az a fajtája, amely a szereplő jelleméből fakad, pl.
mikor valaki másnak akar látszani, mint amilyen valójában, s a látszat és a valóság
ellentéte gyorsan kiderül.
 A helyzetkomikum megtévesztésen vagy félreértésen alapuló szituáció, melyben a
komikus szereplő csapdába kerül.
 Ezeken kívül beszélhetünk még nyelvi komikumról is, ami az előző kettő hatását
erősíti.

A francia klasszicista komédia leghíresebb szerzője Moliére volt.

 Moliére (1622-1673)
 Polgári családból származott, jogot végzett, de színésznek állt. Évekig járta az
országot saját színtársulatával.
 Párizsba való visszatérése után a Kényeskedők című darabjával sikert aratott. XIV.
Lajos kedvence lett, majd irigyei ármánykodása miatt kegyvesztetté vált, amiben a
Tartuffe-nek nagy szerepe volt. Egyházi tiltakozás miatt több évre betiltották.
 A Képzelt beteg című művének előadásán rosszul lett, majd meghalt.
 Fő művei: A fösvény, Kényeskedők, Képzelt beteg, Tudós nők, Tartuffe

Tartuffe

A művet 1664-ben mutatták be a királyi udvar előtt.

 Műfaja: komédia
 Drámatípus: konfliktusos
 Felépítése követi a klasszicista szabályokat: megtartotta a hármas egység
követelményét.
 Színhely: Orgon párizsi polgár háza.
 A cselekmény időtartama: néhány óra.
 A cselekményben egyetlen történetet mutat be.

 Téma: A mű az álszenteskedés veszélyes bűnét leplezi le. Az álszent pozitív értékeket

színlelve képmutató módon olyan tetteket hajt végre, amelyek saját önző céljait
segítik.
 Szerkezet:

Expozíció: I. felvonás- mozgalmas tömegjelenettel indul. A két főszereplő Orgon és

Tartuffe nincs jelen, de róluk van szó. A legszélsőségesebb nézetek Tartuffe személye
körül csapnak össze.
Bonyodalom: II. felvonás- Orgon a lányát Tartuffe-höz akarja feleségül adni.
III. felvonás 2. jelenet: végre megjelenik a címszereplő, aki önsanyargató, a női
bájakat megvető, szentéletű ember képében mutatkozik. Dorine, a szobalány
szellemesen adja tudtára, hogy mit tart felőle.
Konfliktus kirobbanása: Tartuffe felbukkanásával felgyorsulnak az események. Orgon
hiszékenysége miatt rohan bukása felé.
A drámai küzdelem kibontakozása: Tartuffe-öt végül cselszövés leplezi le: Orgon
kihallgatja, hogyan vall szerelmet feleségének. A bűnről szóló erkölcsi felfogását is
megtudjuk.
Késleltetés: Tartuffe mint a ház új tulajdonosa kiutasítja Orgont és családját.
Megzsarolja Orgont az összeesküvés dokumentumaival. Az eddigi komikus légkör
fenyegetővé válik.
A drámai feszültség tetőpontja: megérkezik a rendőrtiszt Tartuffe kíséretében, hogy
Orgont letartóztassa.
Megoldás: Váratlan fordulat- Tartuffe-öt tartóztatják le, mivel kiderül róla, hogy
régóta körözött, veszélyes bűnöző. A szerencsés végkimenetel a király bölcsességének
köszönhető.