18.

tétel – Shakespeare: Rómeó és Júlia

Angol reneszánsz történelmi háttere:
A 16. század végére Anglia Európa nagyhatalma lett. 1588-ban az angol hajóflotta legyőzi az
Armadát (spanyol hajóhad). Anglia a tenger egyedüli ura lett. A polgárság mohó
gyarmatosításba kezdett, és a kereskedelem is fejlődött. Az általános jólétnek és Erzsébet
királynő támogatásának köszönhetően a kultúra magas szintet ér el: szaporodnak az iskolák, a
könyvnyomtató műhelyek, és új színházak épülnek. Ezt a virágzó korszakot nevezzük angol
reneszánsznak. Az irodalom kiemelkedő műfaja a dráma lesz.
Színjátszás fejlődése: /nem kell, emelt szint/
A középkori színjátszásból fejlődött ki. A középkori színjátszás az egyházi ünnepekhez
kötődött. Ilyenkor bibliai történeteket adtak elő hétköznapi emberek. Az előadások akár több
napig is eltarthattak.
Műfajai:
 moralitás (allegorikus szereplőket felvonultató vallásos színjáték)
 misztériumdrámák (versekben írt bibliai tárgyú vallásos színjáték
 mirákulumok (szentek életének eseményeiről, csodatételeiről szóló színjáték)
 liturgikus játékok.
Színpadtípusok:
 szimultán színpad (nagy területű, több részből állt)
 processziós színpad (az egymás mellett berendezett díszletsor jelezte a jelenetek
egymás utáni helyszínét)
 kocsiszínpad.
A 16. századtól a vallásos színjátékokat világi témát feldolgozó darabok váltották fel.
Vándorszínész-társulatok jöttek létre, akik eleinte fogadókban játszottak. Hivatásos színészek
voltak. Működési engedélyre volt szükség, gyakran egy patrónus támogatta őket. 1576-ban
épült meg London első színháza, melyet több is követett. A korszak leghíresebb színháza a
Globe volt. A színházakat a városon kívül, a Temze túlsó partján építették. Alaprajzuk kör
vagy nyolcszög volt, fából készültek. Az előadásokat a szabad ég alatt tartották. Kb. 3000
nézőt voltak képesek befogadni. A szegényebb nézők az udvaron állva nézték a darabot, a
gazdagabbak a körben futó galériákon ültek. A színpad a szimultán színpadra hasonlított.
Hármas színpad volt, részei:
 előszínpad: benyúlt a közönség sorai közé, itt adták elő a kinti, ill. tömegjeleneteket
 hátsószínpad: egy függönnyel eltakart, három oldalról zárt helyiség, belső jelenetek
 felsőszínpad: erkélyszerű rész, erkélyjelenet, mennyország
 negyedik rész: a pódium embermagasságú volt, süllyesztőket helyeztek el, ami tömlöc
vagy börtön lehetett.
Ez a színpadtípus lehetővé tette a helyszínváltást. A darabokat nem bontották felvonásokra, de
a tragikus műveket bohócjelenetekkel vagy clown-jelenetekkel egészítették ki. A közönséget
a színpadtól elválasztó függöny még nem létezett. Díszletek nem voltak, mindent a néző
fantáziájára bíztak. A darabok elején a narrátor bemutatta a helyszínt. Pompás jelmezeket
viseltek, és a zenének is fontos szerepe volt. Az előadásokat délután tartották. Csak férfiak
játszhattak. Kis zászló jelezte a színház oromzatán, hogy aznap előadás lesz.
William Shakespeare élete:
1564-ben született Strattford-upon-Avonben. Édesapja gazdag polgár volt. 18 éves korában
feleségül vette Anne Hathawayt, aki 8 évvel idősebb volt tőle. Három gyermekük született.
1587-ben Shakespeare Londonba költözött, és elhagyta a családját. Beállt színésznek, később
pedig ő írta és rendezte a darabokat. 1594-ben már saját társulata volt, ’99-ben pedig a Globe
színház részvényese lett. A színház a nevét az oromzatán lévő földgömbről kapta. Ennek a
színháznak lett örökös tagja és házi szerzője. Nagyon népszerű volt, darabjait még a királynő
is kedvelte. 1613-ban a színház leégett, és Shakespeare visszatért családjához. 1616-ban halt
meg.
William Shakespeare munkássága:
Halhatatlanná drámái tették, de szonetteket is írt. Szonettjei a szerelemről és a barátságról
szólnak. 154 darabot írt. Kimagasló alkotásai a drámái. Három alkotói korszaka van:
 1587-1601: a tanulás évei, eleinte színészként jelenik meg, később írni kezd,
meghódítja a közönséget; királydrámákat és vígjátékokat írt.
Királydrámák:
 II. Richárd
 III. Richárd
 IV. Henrik
 V. Henrik
 János király
Vígjátékok:
 Tévedések vígjátéka
 A makrancos hölgy
 A szentivánéji álom
 Sok hűhó semmiért
 Vízkereszt vagy amit akartok
 A velencei kalmár
Tragédiák:
 Rómeó és Júlia
 Hamlet
 Julius Caesar
 1601-1608: 1603-ban Erzsébet királynő meghal, és Shakespeare világszemlélete
elkomorodik. Művei főleg tragédiák.
 Othello
 Lear király
 Macheth
 Antonius és Kleopátra
 1608-1613.
 Téli rege
 Vihar
 Romeo és Júlia
Keletkezés:
Shakespeare egyik legnépszerűbb darabja, 1595-ben keletkezett. Az angol reneszánsz első
olyan drámája, aminek a középpontjában a szabad párválasztáson alapuló hitvesi szerelem áll.
A téma nem új. Ellenséges családok szerelmes gyermekeivel már korábbi olasz novellákban is
találkozhattunk pl.: Matteo Bandelli: Romeo és Giuliette. Dante Purgatóriumában is
találkozhatunk két ellenséges családdal: Montecci és Capeletti. Mikor Shakespeare témát
választott, már egy jól ismert és sikeres történetet dolgozott fel.
A mű konfliktusrendszere:
A mű konfliktusát két világrend összeütközése adja. Reneszánsz  középkori feudális
értékrend.

Reneszánsz  Benvolio: Rómeó rokona és barátja

Lőrinc barát: igazi humanista tudós
 fiatalok értékrendje
 szerelem
 szabadság pl.: Mercutio Középkor
 Rómeó: lobbanékony, heves  két család közti gyűlölet  olyan
természetű, örökké szerelmes régi, az okát sem ismerik, és olyan
Júlia: naiv fiatal lány, aki még nem mély, hogy még a szolgálókra is
ismeri, de már nagyon várja a kiterjed
szerelmet, jellemfejlődésen megy
 középkori szokások és
keresztül
érdekházasság
 Mercutio: korlátlan szabadság
 Capulett – Montague szülők
képviselje a műben, az ő halála
 Tybalt: a gyűlölet legjelentősebb
indítja el a katasztrófát
képviselője
 Paris: a szülői engedély számra
fontosabb, mint a lány szerelme
 dajka: kétszínű, mindig odaáll, ahol az érdekeit képviselheti
 Escalus: az események fölött áll, célja a béke

Cselekmény:
 expozíció: mesteri az indítás, egy tömegjelenettel kezdődik, a két család szolgái
összevesznek, majd a csetepatéba bekapcsolódnak a rokonok, majd a két családfő is.
Megjelenik a herceg, rendet tesz  újabb vita = halál. Megismerjük a két főhőst is,
Rómeó Rózába szerelmes, Júliának Paris megkéri a kezét
 bonyodalom: a bálban Rómeó és Júlia egymásba szeretnek anélkül, hogy ismernék a
szerelmet – szerelem első látásra
 kibontakozás: itt mélyül el a konfliktus, kiteljesedik a szerelem és a gyűlölet. Szerelem
elmélyülése: erkélyjelenet – úgy vállalják szerelmüket, hogy már tudják, ellenségüket
szeretik „Ó Rómeó, miért vagy te Rómeó. Tagadd meg atyádat, és én sem leszek többé
 Capulett”. Összeházasodnak, Lőrinc barát adja össze őket. Lőrinc figyelmezteti a
fiatalokat: „szeress lassan, és soká fogsz szeretni”. Lőrinc a családok kibékülésében
reménykedik. Nászéjszaka: Júlia férjét, és nem rokona gyilkosát látja Rómeóban.

Gyűlölet elmélyülése: Tybalt a bálon felfedezte Rómeót, és pimaszságnak tekintette

betolakodását. Csak másnap tud érte bosszút állni. Az esküvőről a barátaihoz siető Rómeót
Tybalt fogadja, és sértegeti. Barátja becsületét Mercutio védi meg. Őt Tybalt leszúrja. Rómeó
bosszúból megöli Tybaltot.

 tetőpont: herceg meghozza ítéletét: Rómeót Mantovába száműzik

 késleltetés: tragikus véletlenek határozzák meg
 száműzés
 előre hozzák Júlia esküvőjét
 Lőrinc barát segítsége: szer, amitől tetszhalál lesz
 Rómeó nem kapja meg Lőrinc üzenetét, csak kedvese haláláról értesül
 Júlia későn ébred, Rómeó halott
 megoldás: a két család kibékül egymással, így a nemes eszme győzedelmeskedett. A
tragédia velejárója az értékveszteség  a szerelmesek és Mercutio halála.
Hangulati egysége:
Mercutio haláláig többféle hangnem jellemzi a darabot: humor, pátosz (emelkedettség, hév),
szerelem. Mercutio halála után a tragikus véletlenek irányítanak, a darab komorrá válik.
A mű értelmezése:
a) A felnőtté válás tragédiája: A mű elején mindketten gyermekek. A cselekmény
sodrásában azonban komoly döntéseket kell hozniuk (családjuk ellen fordulnak,
összeházasodnak, Rómeó gyilkos lesz, Júlia a tetszhalálba menekül). A felnőtté válás
ára azonban a halál. Mindketten jellemfejlődésen mennek keresztül.
- Rómeó: lecsillapodik; az örök szerelmes fiatal ember elkötelezi
magát egyetlen nő mellett, mikor feleségül veszi Júliát.
Próbálja uralni érzéseit, és nem reagál Tybalt sértéseire, barátja
haláláért azonban bosszút áll.
- Júlia: erőteljesebb a jellemfejlődés; kislányból felnőtt nő lesz.
Súlyos döntéseket hoz: feleségül megy ellenségéhez;
Rómeóban a férjét látja, nem Tybalt gyilkosát; nem megy
hozzá Párishoz, inkább vállalja a tetszhalált, a mű végén
vállalja az igazi halált is.
b) Az örök szerelem tragédiája: Akkor halnak meg, mikor szerelmük a legjobban lángol.
Sosem élik meg az eltávolodást, a közönyt. Így lesznek az örök szerelem példaképei.

Továbbélésük a művészetben:
Filmek
 Franco Zeffirelli film 1968.
 Baz Luhrmann film 1996 – áthelyezi a történetet az 1990-es évekbe.
Főszerepben Leonardo di Caprio (Nézzétek meg! Tetszeni fog!)
Zene
 Berlioz – drámai szimfóniája
 Frederick Delius: Falusi Rómeó és Júlia – egy svájci kis faluba helyezi a
történetet
 Prokofjev – balettet írt belőle a Bolsoj művészei számára
 Bernstein: West Side Story – musicel. Shakespeare történetét áthelyezi a 20.
századi New Yorkba, ahol a Puerto Rico-i és amerikai családokból álló
fiatalok bandaháborút vívnak egymással. Ennek lesz áldozata a lengyel
származású, de Amerikában született Toni és a Puerto Rico-i lány, Mária.
 Gerard Presgurvic: Rómeó és Júlia című musical, 2001. Felesége tanácsára
kezdte el írni, ő írta a színpadi szöveget, a dalszövegeket és a zenét is ő
szerezte. Magyarországon az Operett Színházban játsszák.