Az angol reneszánsz színház, Shakespeare: Hamlet

A reneszánsz kora
A XIV-XVI. század kultúrtörténeti korszaka, egyben a kor múvészeti stílusa. Észak-Itáliában alakult ki, s egész Európában elterjedt. Társadalmi bázisa a
gazdaságilag megerosödo polgarsag, amely a feudális kultúrával szemben saját világszemléletét és eszmerendszerét alakította ki. A reneszánsz ideológia
emberközpontú, megnött az egyéniség szerepe, tudatos programmá vált az ember harmonikus kimúvelése. A reneszánsz életszemlélete a humanizmus.
Eloször a képzomúvészetek és az irodalom területén jelentkezett. (Id. Olasz festészet - Botticelli, Raffaello, Leonardo, Michelangelo, ...), késöbb a
tudományfejlodése is felgyorsul 83843i ult (Kopernikusz, Gordano Bruno, Machiavelli, ...)

Nyugat- és Közép-Európában más utat járt be a reneszánsz, a múvészetek kivirágzásához hiányzott a társadalmi háttér. A reneszánsz Itálián kívül a
gótikával egy idöben azzal összefonódva létezett (Franciaország, Anglia, Németország,..) Hazankba Mátyás király korában beáramló reneszánsz
kibontakozását a török uralom megakadályozza..

Az angol reneszánsz
Anglia a XVI. Század végére Európai nagyhatalomma valt, a spanyol állam félelmetes vetélytársa. Az angol reneszánsz irodalom fejlodése I. Erzsébet
(1558-1603) uralkodása idejére teheto, Anglia a tengerparti kereskedelem legfontosabb központjává vált. A gazdasagi sikerek, a jolet emelkedése, az
átmeneti belso nyugalom (békekötés Skociaval), kedveztek a tudományok és az irodalom fejlodésének. Szaporodtak az iskolak, a könyvnyomtató
mühelyek, új szinhazak épültek. A kultúrának ezen, századvégi virágzó idöszakát nevezzük angol reneszánsznak.

A dráma Angliában lett az irodalom vezetó múfaja. A különféle drámai múfajok virágzásának oka a történelmi-társadalmi változásokban, rejlenek.
Angliaban lehetett leginkabb érzékelni a közelgo polgári forradalom eloszelét.

Az angol és az újabb kori európai irodalom legzsenialisabb drámaírója William Shakespeare. (1564-1616)

Shakespeare
Feltehetoleg 1564. április 23-an született, születési helye Stradford-upon-Avon. Anyja földbirtokos lány, édesapja gazdag polgár. Apja támogatta
tanulmányait, azonban az iskola elvégzése után a család anyagi gondjai miatt az egyetemre már nem iratkozhatott be. Fiatalon, 18 évesen /1582-ben/
megnösült, feleségul vette a nála nyolc évvel idósebb Anne Hathaway, akitöl három germeke született. 1586-87 táján elhagyta családját, valószinúleg
egy vándor színtársulathoz szegodött. Elsó szinhazi sikereit az 1590-es évek elején érte el, darabjaira tódult a közönség. 1594-töl saját társulata volt.
1599-ben megépitette a Globe Szinházat, s idöközben drámaírói sikerei révén meg is gazdagodott. Stradford legnagyobb hazat, s tobb teleket és birtokot
is megvásárolt. - Élete során Összesen 37 darabot irt.

Munkássága elso feleben (1591-1600). 22 darab született.

o Királydrámai: II. Richárd; III. Richárd; IV. Henrik; János király;
o Tragédiak: a Rómeó és Júlia;
o Vigjatékok: Szentivánéji álom, Velencei Kalmár, Ahogy tetszik, és a Vizkereszt.
o Mitológiai románc: Venus és Adonis
o (Ovidius torténete alapján) - 1593
o Elbeszélo költeménye: Lucretia meggyalázása -1594
o 1594 taján irhatta szonettjeink nagyobb részét is.

Pálváia második felében (1601-13). vilagszemlélete komorabbá valt, elsosorban tragédiákat írt.
o Tragédiai: Július Caesar; Hamlet; Othello;
Lear kiraly; Macbeth; Antónius és Cleopatra;
o új dramatipust teremt: Téli rege; A vihar;

Shakespeare színpada
Shakespeare színpada közvetlenül a középkori színjátszásból fejlodött ki. Jellemzöje az örökös helyszinváltozás, illetve a különbözo helyszineken
egyidejuleg bemutatott eseménysorozat.

A XVI. századi Angliában már nem a vallásos ismeretterjesztés volt a célja. Hivatasos színtársulatok jöttek letre. 1599-ben épült a Globe Színhaz, mely
kívül nyolcszögletü, belülröl kör alakú.

A színpad jellegzetes hármas beosztása lehetové tette a szinterek gyors váltásat, a térbeli és idobeli távolságok áthidalását. A három oldalról nyitott
színpad benúlt a földszinten álló közönség közé. Ez az un. eloszinpad, ahol a szabadban játszódó, vagy sok szereplöt felvonultató jelenetek számára
szolgált. Az eloszínpad mögött volt a három oldalról zárt terem, a hátsószínpad, az épületek belsejeben, szobaiban történo jelenetek bemutatására. Ezt
fuggony takarta, melyet a belso jelenetek bemutatásakor huztak fel. A színpad fölötti erkélven - felso színpadon - mutatták be mindazt, ami a magasban,
hegyen, varfokon, vagy az égen tortént.

A shakespeari szinpadon nem voltak diszletek, a darabok bevezeto sorai, illetve a szinészek párbeszéde jelezte a szinhelyt és az idôt. E kor színhaza sok
mindent rábizott a nézok fantaziajára. A drámák nem felvonásokra, hanem színekre tagolódtak. A noi szerepeket is fiük jatszottak, szinesznok meg nem
szerepeltek a reneszánsz kori angol szinházak színpadán.

Bár a reneszánsz korban is fellépett az un. hármas egység - tér, ido, cselekmény egysége - igénye, az angolok ezt tobbnyire nem vettek figyelembe. Az
angol dráma nem alkalmazkodott merev szabalyokhoz, kialakította a maga sajátos dramaturgiáját.
Tudatos szerkezettel összefogott, suritett, pergo, mozgalmas cselekmény került a színpadra, megjelent a valódi dráma és az árnyalt jellemrajz. A tragédia
komor hangulatat az un. clown-jelenetek (bolond, bohóc) oldották.

William Shakespeare élete

William Shakespeare (1564-1616) a világirodalom legnagyobb klasszikusa, az angol reneszánsz tehetséges drámaírója, életérol mégis nagyon keveset
tudunk. Stratford upon Avonben született. Apja tehetós polgár volt, sok mindennel foglalkozott, majd fokozatosan elszegényedett. Anyja egy
környékbeli nemes lánya volt. Apja iskolaba járatta, de egyetemre már nem volt pénze. 18 évesen feleségül vette a nála 8 évvel idosebb Anne
Hathawayt. Rövid idon belül 3 gyermekük szuletett. Ekkoriban Shakespeare életérol nem sokat tudunk. Valószinúleg csatlakozott a városukba látogató
vándorszínészekhez. Úticélja London volt. Mindent megtanult, ami sak szükséges volt ahhoz, hogy beállhasson színésznek, majd drámákat irhasson.
Elso szinházi sikereit 1590-ben érte el, darabjaira tódult a közönség, késobb Shakespeare-nek már állandó szintársulata volt, majd pedig megépíttette a
Globe Színházat. Ebben társtulajdonos volt, így a színház jövedelmének egy része öt gazdagította. Valószinúleg 1616-ban halt meg tüdogyulladásban.
Elete alatt I. Erzsébet a királyno, uralkodott Anglia felett. Halála után (1603) azonban megindulnak a trónkövetelo harcok, ami késobb a királydrámák
alapja lesz.

Munkásságat 4 korszakra osztjuk:

o Korai királydrámák: II. Richárd, III. Richárd, V. Henrik
o Regényes színmúvek: Téli rege, A vihar, A velencei kalmár, Minden jó, ha a vége jó
o Vigjátékok: A makrancos hölgy,
o Szentivánéji álom, Sok húhó semmiért
o Nagytragédiák: Rómeó és Júlia, Othello, Hamlet, Lear kiraly, Macbeth, Julius Caesar
o
Shakespeare idejében nem volt divat a drámákat nyomtatásban kiadni, sot a múveit nem is › osztotta fel felvonásokra és jelenetekre. Ezt az utokor
végezte el.

Shakespeare nagyon jó jellemrajzokat alakított ki foszereploirol, nagyon jó emberismeró, tudatos szerkesztó volt. Szinte minden múvének megtalálták a
forrásat, kivéve a legutolsónak, A viharnak. Ebben talan onmagat jellemzi, ez talán az egyetlen önéletrajzi ihletésú múve.

Hamlet, dán királyfi

Mint a legtobb Shakespeare münek, ennek is megtalaljuk a forrásait. Eloször a germán mitológiaban bukkan fel Hamlet alakja, ebböl meritett ihletet
Belleforest, majd késobb Thomas Kyd. Valószínú, hogy Shakespeare csak a Kyd-féle Hamletet vette alapulés dolgozta át.

William Shakespeare Hamlet, dán királyfi címú múve a dráma múfaji besorolása szerint tragédia, melyben a hos -általaban az általa vagy raja elkövetett
bún következtében - elbukik. A múfaj klasszikus hagyományai szerint tehat értékvesztés történik. A Hamlet, dán királyfit a bosszúdrámák közé
sorolhatjuk, de lehet hosdráma, konfliktusos dráma, illetve mélylélektani dráma. A dráma nem egyetlen hos, hanem egy orszag tragédiajat és bukásat is
bemutatja, vagyis politikai dráma is.

A mú cselekménye mintegy 7-8 nap eseményeit dolgozza fel, de az elozmények hónapokra nyúlnak vissza.

A Hamlet cselekménye során bekövetkezo erkölcsi romlást a színpadi megjelenés kezdete elotti bún okozza: Claudius, Dánia királya merényletet követ
el az elözö király ellen, majd feleségül veszi özvegyét.
Claudius egy machiavellista hos, a hatalom célja szentesíti eszközeit, bármit megtesz a célja eléréséért, mégölni is képes volt.
Claudius a vilag búneinek megszemélyesítoje, gátlástalan, célratoro ember.
A foszereplo Hamlet, a meggyilkolt király fia, a trón jogos örököse a dráma kezdetén a tiszta erkölcsben, a tiszta szerelemben, a tiszta uralkodó
eszméjeben hisz, és éppen idealista tisztaság-eszménye teszi ot magányos hossé egy utolsó izéig romlott közegben. Magányat fokozza elszigetelódése,
aminek oka, hogy környezetével, az udvarral szemben kénytelen bizalmatlanna válni, ugyanis senkiben nem bizhat, egyetlen bizalmasa barátja, Horatio.

A ket nagyformátumú szereplo (Hamlet és Claudius) párharca egy egyenlotlen küzdelem, hiszen egy tiszta embernek kell felvennie a versenyt egy
gazemberrel.

Hamlet az uj kiralyt méltatlannak tartja a trónra, és apja szellemétól megtudja, hogy gyanúja nem alaptalan, Claudius mérgezte meg az apjat, a volt
kiralyt, akinek szelleme megesketi, hogy bosszút áll halálaért úgy, hogy Gertrúdnak ne okozzon fajdalmat. Itt kezdödnek a bonyodalmak, Hamlet
szomorúan latja, hogy anyja nagyon boldog házasságban él Claudiussal, igy tehát ha megölné Claudiust az anyját is bántaná. Így tehát hogyan kimélje
meg?

Ez a pillanat az, ahol a dráma konfliktusa belso konfliktussa válik, hiszen egy olyan személynek kell bosszút állnia, akinek iellemétól ez a cselekvés
meroben idegen. Ahhoz, hogy esküjet ne szegje meg, Hamletnek lényegében kell megváltoznia. Ez a belso feszültség az, ami a drámát is mindvégig
feszültségben tartja. Ezen kívül Hamlet túlvilági hite nem elég eros, fel az ismeretlentöl, meg akar bizonyosodni rola, hogy a szellem létezik, igazat
mond, es tenyleg meg kell-e tennie amire kéri. Késlekedik. Claudiusbol a búnöst csak úgy tudja elocsalogatni, ha o maga is úgy gondolkozik, mint egy
gyilkos. De akkor ö sem lesz különb Claudiusnál. Akkor viszont lesz-e joga megölni ¿t? Hogy kiderítse valójában mi történt orültnek álcázza magát.

Nem ölheti meg azonnal a királyt, mert akkor azt hinné a nép, hogy puszta hataloméhségböl tette. Úgy szolgáltathat igazságot, hogy saját csapdájába
csalja. - eljátszatja a jelenetet a szineszekkel. Elkepzelese, hogy ha Claudius viszontlatja tettét a színpadon leleplezi magat, ami gy is történik, Claudius
kirohan, igy Hamlet igazolva látja a férfi búnösségét.

Hires nagymonologjaban (3. Felvonás) a „lenni vagy nem lenni" kérdéset feszegeti, mi van a túlvilágon?, megkérdojelezi a túlvilág létezéset. Gondolatai
egyre a halálra terelödnek. Apja miatt valószínú maga is életét fogja veszteni. Már szinte várja a halált, mert ez leveszi a válláról a döntés terhét.
Öngyilkos akar lenni, azonban a túlvilagi ismeretlentol való félelme visszatartja, gíy vállalja az evilági szenvedést.

Hamlet jellemenek fo vonása nem a tettek, hanem a gondolkodas, és ez problémainak legnagyobb eredöje is. Tepelodése, vivódásai (melyek annyira
megkülönböztetik Öt egykori diáktársaitól, Rosencranztólés Guildensterntol) akadalyozzak ot a cselekvésben. Késlekedése dramaturgiai szempontból is
jelentos, hisz ez a késleltetés eszköze is egyben.

Hamlet viszonya a dráma két nőalakjával,

Gertruddal és Opheliával ambivalens. Verbális megnyilvanulásaival mindkettejuket elutasitja, hiszen anyja Claudiushoz való gyors férihezmenetelét nem
képes feldolgozniés árulásnak tartja, hiszen nem könnyú neki eltemetnie apja emlékét. Ennek következménye, hogy ellenérzését kiterjeszti általában a
noi nemre. Opheliával a látszat szintjén ezért elutasító és bántó. Ophélia egy tiszta lelkú, ártatlan lany, aki vakon követi apja utasitásait, még ha azok
szembeforditják is szerelmével (bár végig hú marad hozzá) és ütköznek elveivel. A megpróbáltatásokat - hogy szerelme visszautasitja és megoli apjat
(Polonius) - nem tudja elviselni, öngyilkos lesz.
Halála adja meg Hamlet számára a végsó lökést feladata teljesitésére. Vele szemben egyértelmúen búnt követ el, hisz Ophelia halálának közvetett oka
Hamlet durva szeretetmegvonása. Verbális közlései ellenére úgy túnik, Hamlet mindkét nöhöz rendkivül erösen ragaszkodik, bels konfliktusai
akadályozzák a megbocsátásban és szeretete kifejezéseben. Ophelia halálárólértesülve fajdalmában megvallja érzéseit, de ezt is késve teszi meg. Hamlet
érzékenysége a kor eszmerendszerének közelgö széthullását, a szilardnak hitt rend várható megrendülését is érzékeli. A pusztulás a tragédia utolsó
jeleneteben valóban mindenre kiterjed, a tetopontot Laertes, Polonius fia és Hamlet párbaja jelenti. Hamlet addig késlekedett, mig ez az életébe került. A
darab foszereploi Horatio kivetelével mindannyian meghalnak, a királyi ház kihal, a hatalmat pedig a Hamlet végrendelete szerint Fortinbras veszi át.
Hamletnek ket dologgal kell megküzdenie, a külso vilag rendjének helyreállitásával, és saját bels problémáinak megoldhatatlanságával, ezt a terhet nem
bírja el és osszeroppan.

Laertes a gondolkodas nélkül cselekvo ember, egyenes, tiszta jellem, azonban a párbaj során kiderül, erkölcsi értékrendje megkérdojelezheto.
Polonius a fökamarás, a király „hú" ember, de valójában egy szószátyár gazember, aki végül saját csapdajába esik bele, mikor Hamlet kardja végez vele.
(Hamlet a véletlenül megöli a függöny mögött lapuló Poloniust, mert azt hiszi, hogy a király.) Kiváló apa akar lenni, miközben a királyt szolgálja, ezert
nem latja gyermekei vesztét. Lánya megtébolyulés belefullad a folyóba, mig fia a kiraly által kitervelt mérgezés áldozata lesz.

Fortinbras Hamlet ideálját testesiti meg, a tett és gondolkodás harmóniáját. J király lesz, igy Dánia reményteljes jövo elé néz. Az iró életében ekkor
történt Angliában a királyváltás.
A korszakhoz szóló üzenete gy a múnek, hogy Shakespeare reméli, hogy Angliának is ilyen jó úi királya lesz.
A Hamlet a drámatörténetben örök aktualitása, örökérvényú gondolatai (jó és rossz harca, túlvilag létezése, gondolkodás és tett harmóniája) miatt a mai
színházakban is az egyik leggyakrabban eloadott mú, a leghosszabb férfiszerep a Hamleté.

Ez a mú nagyon sok késobbi írót megihletett, köztük Katona Józsefet (Bánk bán), Dürrenmattot (A fizikusok).