Professional Documents
Culture Documents
Nagyjából két évtizedes drámaírói pályájának első felére 22 darab esik. 1593 táján írhatta
szonettjeinek nagyobb részét. Pályájának második felében Shakespeare világszemlélete komorabbá
vált, művészete ekkor ért be igazán. Legjobb alkotásai ekkor születtek (Julius Caesar, Hamlet, Othello,
Lear király, Macbeth, Antonio és Kleopátra).
Shakespeare színpada
Shakespeare színpada a középkori színjátszásból fejlődött ki. Ez a dráma nem ismerte a hangulati
egységet, a drámai sűrítést, a kiélezett konfliktusokat sem. Jellemző volt rá az örökös
helyszínváltozás, illetve a különböző helyszíneken egyidejűleg bemutatott eseménysorozat.
1599-ben épült meg a Globe színház. A színpad jellegzetes hármas beosztása lehetővé tette a
különböző színterek gyors váltását, a térbeli és időbeli távolságok merész áthidalását. A shakespeare-
i színpadon nem voltak díszletek. A drámák nem felvonásokra tagolódtak, hanem színekre. A női
szerepeket férfiak alakították.
Rómeó és Júlia
II. Tárgy: Lőrinc szerzetes segíti a fiatalokat. Titokban megesketi őket. Az esküvő után Rómeó és
Tybalt, a lány bátyja párbajoztak. Tybalt meghal, ennek következtében Rómeónak menekülnie kell.
Júliát bántották a történtek, de férje mellett mégis kitartott. Házasságuk továbbra is titokban maradt.
Váratlanul érte Júliát Páris gróf lánykérése. Nem árulhatta el titkát, szülei pedig rövid határidőt adtak.
A lány Lőrinc baráthoz fordult segítségért. A barát egy szert adott a lánynak, amelytől tetszhalottá
válik. Ébredése után Rómeó magával viszi. Júlia vállalja a kockázatot, és másnap mindenki halottnak
hiszi.
III. Befejezés: Lőrinc barát megírja Rómeónak tervüket. Az üzenet azonban nem érkezik meg. Így
Rómeó valóban halottnak hiszi kedvesét. Éjszaka visszatér Veronába. Júlia sírjánál találkozik Páris
gróffal, akit párviadalban megöl, majd saját magát megmérgezi. Mikor Júlia magához tér, döbbenten
veszi észre halott férjét. Bánatában Rómeó tőrjével megöli magát. Másnap a két fiatal holttesténél
találkozott a két család. A tragédia döbbentette rá őket arra, hogy jobb békességben élni egymás
mellett.
A mű fő alakjai:
Rómeó: áldozatkész, hűséges és kitartó jellemű. Szerelméért mindent vállalt. Ragaszkodása a halálba
is követte kedvesét.
Júlia: rokonszenves teremtés. Jószívű, becsületes és jellemes. Szerelmében állhatatos. Szüleit ugyan
tisztelte, de saját akarata volt. Fiatal kora ellenére felnőtt módon tudott dönteni sorsáról.
Páris gróf: rokonszenves, hiszen Júliát őszintén szerette. Halálát sajnálja az olvasó.
Capulet: kezdetben nem ellenszenves. Akkor válik azzá, amikor lányát a grófhoz akarja hozzáadni. A
végére ezt őszintén megbánta.
Lőrinc barát: rokonszenves, hiszen a fiatalokat segítette. A terv sikertelensége nem az ő hibája.
Dajka: ingatag jellem. Kezdetben a fiatalokat támogatta, később a Rómeóval való szakításra bíztatta a
lányt.