Shakespeare: Rómeó és Júlia

AZ ANGOL RENESZÁNSZ SZÍNHÁZ ÉS DRAMATURGIA

ERZSÉBET-KOR
 I. Erzsébet uralkodása (1558-1603) → angol reneszánsz kultúra virágkora
↳ középkori és újkori világkép közti átmenet jellemezte
 KÖZÉPKORBÓL: „létezők láncolata”  a teremtett világ elemei alá-fölé rendeltségi
viszonyban kapcsolódnak
 vallás mellett természetfeletti lények, jelenségek

DUÁLIS VILÁGKÉP (KÖZÉPKORI „HAGYOMÁNYOS” VILÁGKÉP)

 SZINTEK: Isten  szellemvilág; csillagvilág  elemi világ; pokol → középpontban az
ember
 mindennek az alapja: 4 őselem, 4 alapvető minőség
 testnedvek (humorok) határozzák meg az emberek temperamentumát → évszakok,
emberi korszakok elrendeződése
⇓
 15-16. században a „tudományos” kozmológia megkérdőjelezte ezt a rendet

DRAMATURGIA
 DRAMATURGIA: a drámai művekkel, színpadi előadással foglalkozó tudományág,
színházi gyakorlat
 fénykora: Shakespeare alkotói korszaka  görög hagyományok Ø

 LITURGIKUS DRÁMÁK: templomokban bemutatott párbeszédes jelenetek →világi

elemek beszűrődése → kikerül a templomból → piac, tér
 MORALITÁS: allegorikus szereplők, egy-egy erkölcsi tétel illusztrálása,
bűnök/erények megszemélyesítése
 MIRÁKULUM: szenetek életének eseményei, csodatételei; szereplői: bűnbeesett,
életveszélybe került emberek

SZÍNPADTÍPUSOK
 Szimultán színpad: 40-50 m, 6-8 m emelvény; színhelyek: egymás alatt, mellett, fölött
 Processziós színpad: jelenetek színpadjai egy utca hosszában (közönség vándorolt)
 Kocsi színpad: a közönség egyhelyben állt, a színhelyek kocsikon gördültek el előttük

SHAKESPEARE SZÍNPADA
 hivatásos színtársulatok jöttek létre
 1576-1616: kb. 10 új színház Londonban → leghíresebb: Globe Színház (1599)
 JELLEMZŐI: fából készült, nyitott, hármas beosztás
1. előszínpad: sok szereplős jelenetek (pl. csata)
2. hátsó színpad: szobában játszódó jelenetek
3. felső színpad: erkély, hegy, várfok, ég- jelnetek
  nincsenek díszletek, nézői elvárások (látványosság, fényes ruhák, gyilkosság)
 színekre tagolt drámák, női szerepben fiúk
 hangnemek kevertsége: clown-jelnetek tragédiában +Ø merev szabályok

SHAKESPEARE: RÓMEÓ ÉS JÚLIA

 Előzmény: reneszánsz és humanizmus szellemisége
 Központi szerepben: emberi akart, szerelmi szabadság
 reneszánsz (15-16. század): újjászületés, megújulás, ókori értékek felelevenítése

IRODALMI ELŐZMÉNYEK
 Az alaptörténet vándortéma volt (reneszánszban az eredetiség Ø)
 Masuccio Salernitano: A sineai szerelmesek
 másik műben a két család már megjelent (Dante: Isteni színjáték)
 Rómeó és Guliette novella feldolgozása
 Nézők elvárása: szerelem és erőszak
 Hitvesi szerelem (középkorban csak házasságon kívüli) felfedezése a reneszánszban
 Főszereplők: tragikus hősök  DE: nem átlagon felüli emberek

SZERKEZET
 előhang: ALAPSZITUÁCIÓ (történések összefoglalása röviden)
↳ az olvasó/néző előre tudja mi fog történni
 szerkezet → ókori görög hagyományok követése részben
 egyes felvonások megfelelnek a cselekmény szerkezeti elemeinek
 HÁRMAS EGYSÉG Ø!!! (1 helyszín, 1 nap, 1 cselekményszál)
 időrendben előrehalad  DE: hosszabb, mint a hármas egység szerint előírt egy nap

MŰFAJ, HANGNEM, STÍLUS

 több műfaj keveredik: vásári komédia humora → tragédia műfaji jellemzői csak
Tybalt és Mercutio  után meghatározó
 Shakespeare szakított az antik drámákkal: nem egynemű hangnem (megjelenik: humor,
irónia, pátosz)
 A szereplők eltérő stílusban beszélnek, rájuk jellemzően  nyelvhasználat fontossága
+képekben gazdag metaforikus nyelv

EXPOZÍCIÓ
 a két család régóta tartó ellentéte  okára nem derül fény
 átmeneti időszakban játszódik → régi és új értékek keveredése, párhuzamossága
↳ harmónia megbomlásának oka a KORFORDULÓ

BONYODALOM KEZDETE
 a két fiatal megismerkedik, szerelembe esnek
 helyzet drámaisága: szerelmesek értékrendje eltér a családjukétól/korétól
KONFLIKTUS
 KONFLIKTUS: drámák lehetséges szervezőeleme; két ellentétes akarat
összecsapásából tettváltás-sorozatban ölt testet
 korforduló-probléma: két korszak határa → értékek, életelvek, világképek ellentéte
 SZEREPLŐK KÖZÖTT: Capulet ↔ Montague; Tybalt ↔ Mercutio; Rómeó ↔
Tybalt; Rómeó ↔ Paris; Júlia ↔ Paris; Júlia ↔ szülei

ÉRTÉKRENDI KÜLÖNBSÉGEK
 középkor: a házasság érdekszövetség ↔ reneszánsz: érzelmi kötelék
 középkor: családi alá-fölérendeltség ↔ reneszánsz egyenrangúság
 középkor: önbíráskodás (vérbosszú) ↔reneszánsz: törvények
↳ értékrendek szöges ellentétéi egymásnak  akadály a szereplőknek

SZEREPLŐK KÖZÉPKORI ÉS RENESZÁNSZ VONÁSAI

 Mercutio: reneszánsz, költői fantázia, eredetiség, szellemesség. Lovagiasság →
párbajba keveredik (átok a két családra)
 Capulet: Paris házassági kérése → döntés a lánya kezében (reneszánsz); majd apai
tekintély miatt házasságra kényszerítés
 Rómeó: középkor öröksége szavaiban, erkélyes beszédében reneszánsz vonások
↳ értékvilágában középkor és reneszánsz (szembenállás)

VÉLETLENEK SZEREPE
 fiatalok találkozása
 Rómeó értesítése Júlia haláláról
 Capulet Rómeóval olvastatja el a levelet
 Júlia nem ébred fel Rómeó érkezéséig  szerelmükön kezdettől fogva baljós hangulat

TETŐPONT
 a történet egy pillanatra elhiteti, hogy a szerelmesek sorsa jóra fordul
 Rómeó megöli magát → Júlia felébred: bánatában megöli magát
↳ DE: később a két család kibékül

MOTÍVUMOK
 3 féle szerelem:
 Rómeó  Róza: beteljesületlen, ábrándos
 Páris  Júlia: gyakorlatias, érdekszerelem
 Rómeó  Júlia: igazi szerelem, kiszámíthatatlan, vad
 fény ↔ sötétség
 madár (=szabadság, rabság; =idő múlása)
 álom, vágyak ↔ valóság
 jóslatok, mérgezések (a közönség már tudja a végkifejletet), méreg
 szerelem szabadságának gondolata ↔ szülői önkények
 középkor: bosszú, párbaj