A KÖZÉPKOR

IV-XV. század
476. A NYUGAT-RÓMAI BIRODALOM BUKÁSA
1492. AMERIKA FELFEDEZÉSE
VAGY
1640. AZ ANGOL POLGÁRI FORRADALOM
AZ ELNEVEZÉS

Az antikvitás és a
reneszánsz közötti
időszakra utal.
 A középkori ember világképének
főbb elemei
mély vallásosság  keresztény egyistenhit = monoteizmus
a földi élet célja a túlvilági boldogság, az örök üdvösség
elnyerése
a földi élet = siralomvölgy, a túlvilághoz vezető út állomása
a világkép: földközpontú = geocentrikus
 A középkori műveltség fő elemei
1; a keresztény egyház műveltséganyaga (a Biblia –
különösen az újszövetségi rész)

2; az antikvitás szellemi öröksége (megtagadva-megőrizve

építi be eszmerendszerébe)

3; a pogány törzsi műveltség emlékei (üldözték 

fennmaradása a népköltészetnek köszönhető)
 Az egyház szerepe, tanításai
az uralkodó hatalmát istentől származtatták
a parasztságot a szegénység türelmes elviselésére,
sorsukba való belenyugvásra intette
hitük szerint isten előtt minden ember egyenlő
az ember lelke isteni eredetű
a test bűnös, de a megváltás által üdvösségre juthat
az élet mulandó – bármelyik pillanatban
elragadhat a halál – számot kell adni életünkről:
„Memento mori!” = „Emlékezz a halálra!” = Tartsd
szemed előtt a véget!
 A kereszténység
az egyház a műveltség kizárólagos birtokosa volt
központja: Róma – a Vatikán
nyelve: a latin (nincsenek nyelvi akadályok)
az egyház feje: a pápa
a vallásos élet központjai: a szerzetesrendek
 egész életükre szóló fogadalmat tettek (szüzességi, szegénységi,
engedelmességi)
 lelkészi feladatok ellátása
 tanítás
 könyvek másolása (kódexek)
 képek festése
 betegek gyógyítása
 épületek tervezése, építése
 iparosság, földművelés
 A középkor két fő építészeti stílusa
1; ROMÁN STÍLUS – 11-12. sz.
 zömök pillérek
 vastag, erős falak
 kis, fölül félköríves ablakok

2; GÓTIKUS STÍLUS – 13-14. sz.

 karcsú pillérek
 csúcsívek
 rózsaablakok
Román stílus: a jáki, a lébényi, a zsámbéki
templom, a tihanyi apátság altemploma
Gótikus stílus: a budai Mátyás-templom,
a diósgyőri és a visegrádi vár
rózsaablakok
 A középkori zene
EGYHÁZI VILÁGI
Gregorián ének Trubadúrének

 trubadúrok = az eszményi udvari

 latin szövegű
szerelem és a lovagi erények
 egyszólamú megéneklői (Franciaország –
 hangszeres kíséret Provance)
 minnesängerek = német lovagi költők
nélküli
 többszólamúság (kánon)
 a kiválasztott hölgy csak férjes
asszony lehetett – titkos,
reménytelen szerelem
 Eszményített életvitel:

ASZKÉTIZMUS = ÖNSANYARGATÁS

lényege a földi élettől való elfordulás, a teljes lemondás
mindenféle élvezetről
 A középkori irodalom
EGYHÁZI VILÁGI, LOVAGI
Névtelenség = anonimitás Lírai művek:
Lírai műfajok:
 vágáns-dalok
 himnuszok
 planctusok (siratóének, siralom)
 Villon versei
 templomi énekek  trubadúrköltészet
Epikus műfajok:  minnesäng
 krónikák (időrend, történeti hűség)
 Walter von der Vogelweide versei
 gesták (színes, kalandos történetek)
 legendák
Epikus művek:
 vallomások  Dante Isteni színjátéka
 prédikációk
 lovageposz
Drámai műfajok:
 misztérium (bibliai történetek)
 lovagregény
 mirákulum (szentek életéről) Drámai művek:
 moralitás (allegorikus alakok)
 farsangi játékok
 passió