Károly Róbert, Nagy Lajos és Luxemburgi Zsigmond

Károly Róbert uralkodása: 1308-1342

1301: az Árpád-ház kihalása → Károly Róbert: 1308-42
1301-1308: anarchikus korszak:
trónkövetelők
tartományúri rendszer senki sem szerzi meg a hatalmat, nem léptek szövetségre egymással
közös cél: gyenge király hatalom
egyéni cél: közjogi méltóságok szerzése, földek növelése
3 esélyes jelölt a trónra:
- Vencel, II. Vencel (1278-1305) cseh uralkodó fia, leányágon kapcsolódik az Árpád-házhoz 1301-
1305: megszerzi a hatalmat, kalocsai érsek koronázta meg, de a tartományurak nem mondanak le
hatalmukról
- Károly Róbert: az Anjou család tagja, leányágon kapcsolódik az Árpád-házhoz (V. István
dédunokája), 1300-ban érkezik Mo-ra; a pápa és az itáliai bankárok is támogatják
1301: az esztergomi érsek megkoronázza, de nem a Szent Koronával
Anjou- és Vencel-párt alakul ki
1305: II. Vencel meghalIII. Vencel (1305-1306) cseh király; 1305-ben lemond a magyar király
címről Ottó bajor herceg javára
- III. Ottó bajor herceg, leányágon kapcsolódik az Árpád-házhoz (IV. Béla unokája),
Székesfehérváron megkoronázzák, de nem az esztergomi érsek
1305-1307: övé a Szent Korona
Kán László börtönbe záratja III. Ottót, megszerzi tőle a Szent Koronát; Ottó hazatér, királyi címét
haláláig, 1312-ig viseli

1308: pápai küldöttség érkezik Károly Róbert támogatásáratársadalmi támogatást kappesti gyűlés
királlyá választjaKároly Róbert: 1308-1342
1309: átmeneti koronával királlyá koronázzák Budán
1310: Kán László egyházi fenyegetésre visszaadja Szent Koronátmegtörténik a harmadik,
“szabályos” koronázás; székhely: Temesvár
Tartományurak megtörése:
támogatói: köznemesség, egyház, jobbágyság, polgárság
eszközei: katonai eszközök (várkatonák, zsoldosok, kunok, hozzá hű birtokosok
magánhadseregei)
1312: rozgonyi csata: Károly Róbert seregei legyőzik a tartományurak egyesített seregeit
1321: Csák Máté halála innentől épülhet ki szilárd központi hatalom
1322-től Visegrád lesz a székhely
3.4 Károly Róbert gazdaságpolitikája 1308-42
Kiadások: nagyok: királyi hadsereg: bandérium: a földesúr magánhadserege: a saját zászlója alatt
vonult a királyi hadba: a magyar haderő legjelentősebb részét képezte; + királyi udvar → cél:
bevételek növelése
Gazdaságpolitika: Károly Róbert is ért hozzá, DE: Nekcsei Demeter tárnokmester: a gazdaság
irányítása
Kamarák: 10 db, vezető: kamaraispán: gazdag polgár → ért hozzá. Feladata: az állami jövedelmek
behajtása, kezelése
→ eredmény: gazdasági fejlődés → megnő az ország teljesítő képessége → királyi jövedelmek
növekedése
Államháztartás: új alapokra helyezte:
- királyi földbirtokokról származó jövedelmek: Árpád-kor: legfontosabb. Károly Róbert:
tartományurak legyőzése → királyi birtokok növelése
- most: regáléjövedelmek: királyi jogon beszedett jövedelmek → nagy bevétel:
1. királyi bányamonopólium: földesúr: a birtokán található minden bányakincset át kellett adni a
királynak → földesúr: nem volt ebben érdekelt → eltitkolta a bányakincsek → bányászat
visszaesése
DE: Károly Róbert: bányászat fellendítése → bányareform (1327): a földesúr megkapta az urbura
=bányabér 1/-át → érdekeltté vált a bányák megnyitásában. Urbura =bánybér: a bányászok által a
bányaművelésért a királynak fizetett pénz: arany: 1/10-e, ezüst: 1/8-a → földesúr: arany 3,3 %-át,
ezüst 4 %-át kapta → a semminél több… DE: urbura 2/3-a: továbbra is a királyé
→ nemesfémbányászat fellendülése: évente: arany: 1 tonna → világtermelés 1/3-a → világelső; ezüst:
10 tonna → világtermelés 40 %-a, DE: világon második: Csehország az első
Bányavárosok: Nyugat-felvidék =Alsó-Magyarország: Garam folyó völgye: nemesfémbányászat:
Besztercebánya, Körmöcbánya, Selmecbánya → Körmöcbánya: pénzverő. Lakói: bányászattal
foglalkoznak: német bányászok behívása
2. nemesfém monopóliuma: nemesfémmel csak a király kereskedhetett → akinek nemesfém volt a
tulajdonában → be kellett váltani, cserébe vert pénzt kapott. DE: a vert pénznem csak kb. 50 % a
nemesfémtartalma, a többi ötvözet → 50 % volt az uralkodó haszna
3. pénzverés monopóliuma: beadott nemesfém → a király pénzt veretett. Aranyforint verése:
értékálló kiváló minőség, az Anjou-dinasztia lilioma díszítette, firenzei mintára: Firenze =Fiorino
→ forint. 1 aranyforint =16 ezüstgaras =100 ezüstdénár → váltópénzek → stabil pénz →
kereskedelem fellendülése
DE: értékálló pénz feltétele → kamara haszna: a pénz évenkénti beváltása megszűnik → pénzrontás is
megszűnik → kieső jövedelmek → pótlására →
4. kapuadó bevezetése: a jobbágyság első állami adója: 20 dénár jobbágytelkenként: „ahol a szekér
megfordul…”
5. külkereskedelem fejlődése → vámok: nagy jövedelem:
- harmincadvám: nyugat és észak felé: 1/30-ad =3,33 %-a az árunak. Városok: kereskedelmi
útvonalak mentén: itt szedték
- huszadvám: dél felé: 1/20-ad =5 %-a az árunak
Import: nyugatról: iparcikkek: fém, fegyver, textil, + keletről: luxuscikkek
Export: nyersanyag: bányakincs: nemesfém, só, + mezőgazdasági termék: szarvasmarha, bor
→ kereskedelmi mérleg: az export és az import egymáshoz viszonyított aránya: passzív =negatív:
import > export → ellentételezés: a nemesfém kiáramlása
Külkereskedelem-politika: 1335: visegrádi királytalálkozó: Károly Róbert magyar, Luxemburgi János
cseh, II. (Nagy) Kázmér lengyel király:
- csel-lengyel ellentétek elsimítása → Szilézia Csehországé lett
- I. (Nagy) Lajos lesz a lengyel trónörökös
- új kereskedelmi útvonal. oka: Bécs árumegállító joga → lefölözi a magyar kereskedelem hasznát →
megkerülése → északnyugat: Brünn felé, észak: Krakkó felé. DE: a kialakult kereskedelmi
kapcsolatok → kereskedők: továbbra is Bécs felé
Társadalom:
az uralkodó osztály cseréjével próbálkozott (Szécsényi, Garai, Lacfi stb. család felemelése
honorbirtokokat ad: hivatali funkcióhoz társul, amíg a hivatali funkciót betölti, nem örökíthető
Egyház:
Károly Róbert gyakorolta az invesztitúrajogot; megszerezte a tized harmadát; péterfillér néven újévi
ajándék címén pénzt szedett az egyháztól
Hadügy:
A familiaritást nem lehetett felszámolni, nincs pénz nagy seregre, kisebb banderiális seregek vannak
Külpolitika:
• egy komoly vállalkozás: 1330: Havasalföld ellen  Basarab visszaveri a támadást (Hédervári
Dezső önfeláldozása mentette meg a királyt)
• 1335: visegrádi királytalálkozó
• 1338-39: örökösödési szerződés: ha III. Kázmér gyermektelenül hal meg, Károly Róbert
valamelyik fia örökli a lengyel trónt
Nápolyi politika:
nápolyi uralkodó Róbert, Károly Róbert öccse
Károly Róbert fia, András számára próbálja a trónt megszerezni; Róbert fia hamar meghal, lánya,
Johanna számára szeretné a trónt biztosítani  1342: házasság Andrással, Károly Róbert fiával,
Róbert meggondolja magát, csak Johannára hagyja trónt; Károly Róbert felesége és fia
Lajos (1342-1382) biztosítani szeretnék András számára a trónt;
1345: a pápa elrendeli András megkoronázását, akit azonban még a koronázás előtt meggyilkolnak
(valószínűleg Johanna megbízásából  gyilkosokat kivégzik, de ez Lajosnak nem elég

I. (Nagy) Lajos: 1342-82 törvényei: 1351

Aktív külpolitika → sok háború →
- bárók bandériumaira szükség van → cserébe birtokot ad → bárók megerősödése
- sok pénz kell → jobbágyi terhek emelkedése: király: több állami adó, + nemesség: több szolgáltatás
Külpolitika:
• nápolyi hadjáratok: cél: gyilkosság megtorlása; 1347: első hadjárat: kat. siker, Johanna Avignonba
menekül, Lajos csapatai elfoglalják Nápolyt, de nem sikerül megtartani,
1349 és1350: újabb hadjáratok. Sikerek, de nem lehet megtartani, mert messze van
’50-es években békét kötnek
• Velencével vívott harcok: tét: Dalmácia
1345: harc Zára városáért - félbemarad
1358: zárai béke: Dalmácia Mo-é + dalmát városok kereskedelmi szabadsága az Adrián
további harcok: Velence a törökökkel, Lajos Padovával és Genovával szövetkezik - eredményes:
1381: torinói béke: zárai béke megismétlése + Velence évi 7000 aranyforintot fizet Mo-nak
• balkáni hadjáratok: térítő- és hódító politika összefonódik;
eredménye: Havasalföld, Szerbia, Bosznia, Bulgária hűségesküt tesz, Moldvával nem boldogul
• harcolt a törökökkel is
• 1370-1382: lengyel király - lengyel-magyar perszonálunió; hatalmat Lo-ban anyja Lokietek
Erzsébet gyakorolta
• hitterjesztés ürügyén hadakozott a litvánokkal - eredménytelen
• Halics és Lodoméria megszerzése, Lo-hoz csatolása

1347: nagy pestisjárvány =fekete halál: Magyarország népességének a 25 %-a áldozat →

munkaerőhiány → jobbágy: szabad költözködési jog → oda megy, ahol kisebb a teher →
Köznemes: kisebb birtok → kevesebb jobbágy → több adót szed be tőlük
Báró: nagy birtok → sok jobbágy → kevesebb adót is beszedhet → vándormozgalom: a jobbágy a
báró földjére ment → ellentét: a báró és a köznemes közt
1351: országgyűlés → I. (Nagy) Lajos törvényei: az Aranybulla 3. megújítása: a köznemesek
érdekében:
1. egy és ugyanazon nemesi szabadság elve: báró és köznemes: jogilag egyenlő! Különbség: csak
vagyon alapon → köznemesség rendi fejlődése. Öt sarkalatos nemesi jog megerősítése, kivétel:
szabad öröklés nincs →
2. ősiség =aviticitas: nemesi birtok: a nemesi nemzetségen belül apáról fiúra száll, DE: nem lehet
eladni, elidegeníteni: árverés, zálog. Előny: a nemes nem veszítheti el a földjét, pl. a báró nem
veheti el, DE: hátrány: nem kap érte pénzt, ha szükség lenne rá: eladás, hitelfedezet
3. háramlási jog =fiscalitas: a nemesi nemzetség kihalása után a birtok visszaszáll a királyra → magas
halálozási arány → birtokforrás a király számára
4. kilenced: terményadó, a jobbágy fizeti a földesúrnak a termény kilencedik tizedét → 10 %, mint a
tized! → törvény: a nemesnek kötelező beszedni a kilencedet a jobbágytól, ha nem, akkor a király
szedi be. Oka: a főnemesek csak egy részét szedték be → vándormozgalom: a jobbágyok ide
mentek, DE: most: nem érdemes ide vándorolni, mert a király úgyis beszedi → a köznemes
birtokán maradnak
5. úriszék: a környékbeli nemesekből álló bíróság: ítél: jobbágyok egymás közti ügyében, + nemes és
jobbágy ügyében → visszaélés: mindig a nemes előnyére
6. pallosjog: végre is lehet hajtani az ítéletet
Kultúra:
1367: egyetem alapítása Pécsen
Hatalom örökítése:
• amíg nincs utód: lehetséges örökös a nápolyi családból: Kis Károly
• felesége, Erzsébet francia herceget szeretne trónra
• Mária lányát Luxemburgi Zsigmondhoz adja feleségül - őt szeretné utódjának
halála után harc a hatalomért - 1387: Zsigmondot királlyá koronázzák

Luxemburg Zsigmond
Trónralépése
1382: a trónt Nagy Lajos nagyobbik lánya, Mária örökli, megkoronázzák (11 éves), a régens
édesanyja, Boszniai Erzsébet
Máriának férjet, Magyarországnak királyt kell keresni. Jelöltek:
- Mária vőlegénye: Luxemburgi Zsigmond, brandenburgi őrgróf. Támogatói: Szécsi Miklós
országbíró, a bárók egy csoportja
- Valois Lajos, orleans-i herceg, a francia király öccse. Támogatói: Garai Miklós nádor, Boszniai
Erzsébet, bárók
- Durazzói (Kis) Károly, Nagy Lajos unokatestvére, Nápoly királya (Anjou család). Támogatói: déli
bárók. Horváti János
Mária és Zsigmond összeházasodnak - Zsigmond férj, de nem király, mert még nem koronázták meg.
Durazzói Károly Visegrád ellen vonul, Mária lemond, Zsigmond elmenekül. Megkoronázzák
Károlyt, 39 napig van hatalmon, elkövet egy hibát: hazaküldi seregét. Mária és Erzsébet a királyt
lakosztályukba csalják, a függöny mögül előrontó katonák halálosan megsebzik, később meghal a
visegrádi börtönben. Támogatói- a Horvátiak - elmenekülnek, kitör a polgárháború.
1386-ban Mária seregén rajtaütnek a Horvátiak – (új királyjelöltjük: Durazzói Károly fia: Nápolyi
László) fogságba ejtik Máriát, Erzsébetet (megfojtják) és Garai Miklóst (felkoncolják). A velük
szembenálló bárók hazahívják Zsigmondot, aki 1386 őszén hazatér, elismeri a bárók hatalmát. A
déli báróknak büntetlenséget, saját birtokaikon döntésjogot ígér.
Uralkodásának kezdetei
1387-ben Zsigmondot magyar királlyá koronázzák
- a következő öt évben birtokainak felét eladományozza a báróknak
- a bárók részt akarnak venni a kormányzásban, befolyásolni akarják a királyt
- Zsigmond megpróbál idegeneket hívni az országba, ezért a magyar bárók fogságba vetik,
Garai Miklós nádor váltja ki, cserébe örök szövetséget kötnek: Luxemburgi Zsigmond (elveszi Cillei
Borbálát), Garai Miklós (Cillei Anna) és Cillei Hermann - az ország kormányzása egy szűk bárói
réteg kezébe kerül – 1408-ban létrejön a: Sárkány lovagrend (24 tag)
Zsigmond belpolitikája: 1406 - Budát teszi az ország fővárosává
- köznemeseket hív meg a királyi tanácsba, hogy ellensúlyozza a bárók hatalmát
- az 1420-as évektől a bárók és a főpapok gyűléseire is köznemeseket felgyorsul a rendiség
kialakulása
- szakembereket próbál helyezni a királyi tanácsba, a kormányzásban elsősorban rájuk támaszkodik
- megindul a városok rendi szerveződése –őket is meghívja őket a tanácskozásra
külpolitikája (!)
Belső rend megteremtése → királyi hatalom megerősödése → biztos háttér a külpolitikában
Zsigmondnak
Zsigmond külpolitikája 1387-1437: céljai: 1. török elleni küzdelem, 2. nyugati katolikus egyház
reformja, 3. a cseh huszita-kérdés
Uralkodói erényei: nyelvtudás, megnyerő modor, tárgyalási készség, kompromisszumkeresés
Eszközök: diplomácia főleg: ehhez értett → tevékenysége egész Európát behálózta; DE: katonai
eszközök is: itt több kudarc
Nyugati politikája: 1387-1437: Magyarország királya, 1410: német király: még nem koronázták
császárrá, 1420: cseh király, 1433: német-római császár → Róma: császárrá koronázzák
Nyugati katolikus egyházi reformja
1414-18: konstanzi zsinat: Zsigmond szervezi és elnököl rajta. Cél:
1. nyugati katolikus egyház egysége: oka: három pápa egy időben: Róma, Avignon, Pisa → ők
 lemondatása, helyette: V. Márton pápa az új pápa
2. eretnekek elleni fellépés: huszitizmus ellen: 1415: Husz Jánost Konstanzba idézik: védje meg
tanításait, Zsigmond garantálja: nem esik bántódása. DE: Husz tanításai: szembefordul a katolikus
egyház tanításaival → zsinat: eretneknek nyilvánította → máglyán megégetik
3. egyházi reformok: kudarc: 1431: baseli zsinat szervezése: pápa és a főpapok közti harc a hatalomért
A cseh huszita kérdés
1419: IV. Vencel cseh király halála: iszákos volt → Zsigmond az öccse → Zsigmond lett a cseh
király. DE: Csehország: Husz halála miatt őt okolták → Csehország fellázad ellene → huszita
háborúk: 1419-34
1419: defenesztráció: ablakon történő kihajítás: prágai vár ablaka: Zsigmond híveit kidobják →
háború:
Csehek: önállóságukért küzdelem; Zsigmond: Csehország megszerzéséért
Husziták két irányzata:
- kelyhesek: nemesek, + gazdag polgárság: patríciusok: vallási követelések: négy prágai cikkely
- táboriták: szegény polgárság, + jobbágyok: Dél-Csehország: Tabor városa: vagyonközösség, vezető:
Jan Zizka
Harcmodor: szekérvár: szekerek: gyors haladás, védekezés: várat építenek belőle, tűzfegyverek
használata → támadás → sok győzelem Zsigmond felett. Zsigmond: a magyar sereget is beveti →
csehek: Nyugat-Felvidék támadása
DE: Zsigmond kiegyezik a kelyhesekkel →
1434, Lipany-i csata: győztes: Zsigmond + a kelyhesek, vesztes: táboriták → a háború vége
Az erdélyi parasztfelkelés
Uralkodásának utolsó évében tör ki a Budai Nagy Antal féle parasztfelkelés, amit csak halála után
vernek le. 1437-ben fiú utód nélkül meghal.
törökellenes harcai
1396-ban Zsigmond nagyobb sereggel indul a török ellen (főleg francia lovagok) Nikápolynál súlyos
vereséget szenvednek. A nikápolyi csata után az ország főleg védekező háborúkra lesz csak képes
a török ellen. Létrehozza a telekkatonaság intézményét, amely szerint 20 jobbágytelek után 1
könnyűfegyverzetű lovas kiállítására kötelez minden nagyurat. Ez hatalmas ellenállást vált ki, a
bárók szembeszegülnek, így megmarad a bandériumrendszer.
1402- ben a török vereséget szenved Ankaránál a mongoloktól (Timur-lenk kán) így Magyarország
egy időre megmenekül a török támadásoktól
lehetőség felkészülni az újabb támadásra:
- telekkatonaság : a fölbirtokosoknak minden 20 telek után egy lovas íjászt kell kiállítani –
meghaladta a nemesség képességeit, ezért később vonakodtak kiállítani
- ütközőállamok : Zsigmond arra törekedett, hogy az országtól délre fekvő fejedelemségekből
ütközőállamokat hozzon létre, így akarta a törököket távol tartani a határtól – Szerbia,
Bosznia, Havasalföld
Utódlás: A 2. felesége: Cillei Borbála → lányuk: Erzsébet: férje: Habsburg Albert lett → 1437:
Zsigmond halála, DE: nincs fia → Albert örökli Zsigmond birodalmát: 1437-39

Városfejlődés

Az Anjou-kori városfejlődés (EMELT!) . Településtípusok:

Falu: lakói: jobbágyok, joghatóság: a földesúr alá tartoznak → falusi bíró választása, adózás: a
földesúrnak telkenként → egyénileg, tevékenység: mezőgazdaság,
Mezőváros =oppidum: lakói: jobbágyok, joghatóság: a földesúr alá tartoznak → részleges
önkormányzat: bíróválasztás, DE: földesúr: beleszól, adózás: a földesúrnak egy összegben: maguk
határozták meg, hogy ki mennyit fizet → legfontosabb kiváltságuk; tevékenység: mezőgazdaság:
gabona, szarvasmarha, bor; + kézművesség megjelenése, kereskedelmi központok lettek →
Kereskedelem kialakulása: piac: jobbágy: saját termékei eladása → gabona, szarvasmarha, bor →
egyházi intézményeik ide települtek: kolostorok,. iskoláik
Falvak → piachely lesz → mezővárossá válás. Fontos termékek: szarvasmarha, bor → összegyűjtés:
 szervezett → export, + kézműipar is kialakul
Kezdetben: földesúr: mezővárosok támogatása. Oka: kereskedelem, kézműipar fejlődése → nagyobb
jövedelmek a földesúrnak
DE: XV. század végétől: földesúri árutermelés: ő is bekapcsolódik: mezőgazdasági termékek
értékesítése → saját mezővárosai: konkurencia a számára, + részleges önkormányzat →
mezővárosok célja: szabad királyi várossá válás →
Földesúr: nem lesz érdeke a fejlesztésük → 1514: Dózsa-féle jobbágyfelkelés: sok mezőváros is
csatlakozik → leverés → országgyűlés: megtorló törvények: mezővárosok lehetőségének
csökkentése: pl. adózás: egyénileg. 1608: koronázás előtti és utáni törvények: király: mezővárost
csak az országgyűlés engedélyével tehet szabad királyi várossá → nem fogja engedni
Szabad királyi város =civitas: lakói: polgárok, joghatóság: csak a király fennhatósága alá tartoznak
Polgárok: városlakók: kézművesek, kereskedők: szabad emberek: a nemes és a jobbágy között.
Egyéni kiváltság nincs, DE: polgári tulajdon: kötöttség nélküli → eladhatja
Városi kiváltságok: olyan jogok, amelyek csak a város lakóit illették meg
I. városi önkormányzat: választott tisztviselők: a középkori város lakói saját magukat igazgatják: 1.
szabad bíró =polgármester-választás, 2. szabad plébánosválasztás, 3. saját önkormányzat:
igazgatás: szenátus =belső tanács, nagytanács; 4. igazságszolgáltatás: bíráskodás, néha: pallosjog
→ ítélet végrehajtása
II. gazdasági kiváltságok: 5. adó: egy összegben: saját maguk szedték be az adót → egy összegben
fizették a királynak, 6. vásártartás joga: kereskedelem, 7. vámmentesség: a kereskedőknek nem
kell fizetni vámot: a kereskedelmi forgalomra kivetett adó, 8. árumegállító jog: a városon áthaladó
kereskedőnek fel kellett ajánlania az áruját (olcsón) a város lakóinak, DE: máshol jobb áron
eladhatták volna
A királyi hatalom támaszai, DE: számuk: kevés szabad királyi város → kis szerep:
- egymástól távol vannak
- népességszám: alacsony: pár ezer fő → az ország területéhez és a népességszámhoz viszonyítva
- adó: egy összegben: csak a királynak, DE: kevés
- katonaállítási kötelezettség: 10 nehézfegyverzetű lovas, DE: kevés
Ipar fejlődése → céhek megjelenése: XIV. század 2. fele. Oklevelek: céhek: egyre több városban
megjelennek, + egyre több mesterség → munkamegosztás
Joghatóság: csak a király fennhatósága alá tartoznak → tárnokmester: királyi gazdaságpolitika
irányítója, + szabad királyi városok felügyelete → igazságszolgáltatás: polgár fellebbezési
lehetőségei: bíró → tárnoki szék → király
Szabad királyi városok típusai:
- tárnokszéki városok: tárnokmester irányítása: a hét legfontosabb: Buda, Sopron, Pozsony,
Nagyszombat, Kassa, Eperjes, Bártfa → többsége a Kárpátokban: peremterületek
- bányavárosok: Nyugat-felvidék =Alsó-Magyarország: Garam folyó völgye: nemesfémbányászat:
Besztercebánya, Körmöcbánya, Selmecbánya → Körmöcbánya: pénzverő. Lakói: bányászattal
foglalkoznak → német hospesek → lakosság: többségében német
- erdélyi szász városok: Nagyszeben, Brassó
Fejlődés: látványos: önmagához képest, DE: alacsony szintről indul → lemaradás Nyugat-Európához
képest
A Zsigmond király kori városfejlődés
Városok: Zsigmond támogatói, oka: kiváltságaik védelme, + bővítése → nem akartak földesúri függés
alá kerülni
Zsigmond: városok támogatása, oka: gazdasági alap → adó, + politikai támasz: ha renddé
szerveződnek → országgyűlésen támogatás
1405-ös országgyűlés: szabad királyi városok, + mezővárosok képviselőinek meghívása → városi
törvények kiadása: kiváltságok bővítése:
- fallal körülvett városok számának növelése → kiváltságot kapnak. DE: kevés rá a pénz
- gazdasági kiváltságok bővítése: vámmentesség: magyar kereskedőknek, belföldi vámok alól. Belső
vámok: Magyarország nem volt egységes piac
- Buda: árumegállító jog: a Budán áthaladó kereskedőnek fel kellett ajánlania az áruját (olcsón) a
város lakóinak, DE: a többi város kereskedői felmentést kapnak → csak külföldi kereskedőkre
- cél: budai súly- és mértékrendszer használata az országban → cél: egységes mértékrendszer
létrehozása → cél: az egységes piac megteremtése, DE: korai
- pallosjog: végre is hajthatják az ítéletet
- rendi szerveződés: segíti → polgárság képviselői: meghívja az 1435-ös rendi országgyűlésre, DE: kis
szerep
DE: városok ellen: Zsigmond: pénzügyi gondok → 16 szepesi város: Lengyelországnak elzálogosítás,
nem váltja ki → visszatérés: 1772: Lengyelország 1. felosztása: Mária Terézia idején

Társadalom a XIV. században

Király: a társadalom élén

Nemesség: vagyon alapján: nem egységes:
Bárók ~főnemesek: 35-40 család: nagybirtokosok: nagy földterület, DE: allódium =majorság: a
földesúr saját kezelésében levő területe az uradalomnak: csökken, oka: jobbágyok közt
szétosztották; banderiális hadsereg; sok vár; országos tisztségek:
nádor: vagy nádorispán, a király után a második legnagyobb országos méltóság Szent Istvántól 1848-
ig
bán: a királyi hatalom képviselője a központtól távol eső déli területeken (pl. Horvátország,
Szlavónia)
vajda: a középkorban az erdélyi tartomány (Erdélyi Vajdaság) vezetője 1541-ig
tárnokmester: a gazdaság irányítása → honorbirtok: a tisztséggel együtt járó birtok
Köznemesség: kisebb földbirtok, társadalmi szerep: familiaritás: a bárók kiterjesztették a hatalmukat
a közelükben lévő köznemesekre: szolgálniuk kell a bandériumokban, igazgatják a birtokaikat →
tágabb értelemben: köznemes: a báró „családjához” tartozik; politikai szerep: országos tisztséget
nem tölt be, nemesi vármegye: fontos szerep
Jog alapján: egy és ugyanazon nemesi szabadság elve: minden nemes: báró és köznemes jogilag
egyenlő, különbség: csak vagyoni lehet
Városi polgárság: kis számú → gyenge
Jogilag egységes jobbágyság:
- földjére: örökjogot formál: művelheti, utódaira hagyja, DE: nem tulajdonos → nem adhatja el
- szolgáltatások a földesúr felé: ajándék =terrágium, terményadó, pénzadó =cenzus, robot; +
egyháznak: dézsma =tized; + államnak: kapuadó
- szabad költözködési jog, DE: személyi függés: úriszék ítélt felettük: környező nemesekből