Középszinten kétféle esszé fordul elő: egy rövid (17 pont) és egy hosszú (33 pont).

Négy
lehetőséget adnak meg, amelyek közül neked kettőt kell kiválasztanod!
A rövid esszékben (12-16 sor) csak egyetemes történelem, a hosszú esszékben (26-32 sor)
pedig csak magyar történelem lehet.
Fontos, hogy az egyik 1848 előtti, a másik pedig 1848 utáni legyen, tehát nem írhatsz meg
egyetemesből és magyar töriből is 1848 előttit, csak azért mert neked az jobban megy, mint a
20. század! Ez szabálytalan, az egyik esszédet nullázni fogják!
A következő két kombináció lehetséges:
- 1848 előtti egyetemes és 1848 utáni magyar történelem.
- 1848 előtti magyar és 1848 utáni egyetemes történelem.
Amire pontokat kaphatsz:
Rövid Hosszú
Feladatmegértés (a témáról írtál) 2 2
Tér/Idő meghatározása (évszám, hely) 2 4
Kommunikáció - szaknyelv (fogalmak) 4 6
Forrás(ok) használata 3 9
Eseményeket alakító tényezők (háttérinformációk, összefüggések) 6 12

1. Az esszé felépítése
1.1. Helyezzük el térben és időben!
-Ezzel már szerzünk 2/4 pontot, ha helyesen tesszük.
Rövid esszénél sokszor elegendő az évszázadot beleírni, ami gyakran már a címben is benne
van; ez nagy segítség a tájolásban.
FONTOS! Időnek, ha egy királyról, vagy politikusról szól az esszé, akkor az
uralkodása/hivatali ideje követelmény! Ilyen például, ha Mária Terézia intézkedéseiről írunk;
ez esetben rögzíteni kell, hogy 1740-80-ig uralkodott.
Ha egy vallásról beszélünk, ahol tudunk konkrét évszámot, ott nem elég a század, ilyen pl. az
iszlám, ahol a hidzsra esetében a 622-es évszámot kéri a megoldókulcs.
Elég hasonló a helyzet a térnél, vagyis a helyszín-színtér megadásánál. Lehet ez egy város,
ország, országrész, több ország, esetleg általános földrajzi fogalom. Minden esetben egy
fontos megállapításba foglalva, vagy a térrel kapcsolatban következtetést levonva.
Feladata válogatja, melyiket a legcélszerűbb megadni.
Ha tudunk kötni egy fontos eseményt vagy eseménysorozatot egy városhoz, az is lehet
elfogadott mint tér. Ha nem tudunk eseményt semmilyen helyszínhez kötni, maradnak az
általános fölrajzi fogalmak, mint például A középkori jobbágyság vagy a Manufaktúrák
témakörben marad Nyugat-Európa.
1. 2. Elemezzük a forrásokat és vonjuk le a következtetéseket!
Második és egyben legfontosabb lépésünk, a források elemzése, a megállapítások,
következtetések levonása.
Lényegében az egész esszé a forrásokra kell, hogy épüljön. Ez főképpen igaz a hosszúra, ahol
3 forrás is található. Ezért érdemes választás előtt átfutni a forrásokat is, nem csak téma és
feladat szerint dönteni, mert a források és a hozzá tartozó megállapítások adják az esszé
nagyjából egyharmadát! Ha nem érted a forrást, nem tudsz belőle következtetéseket sem
levonni, és nem is biztos, hogy azokról az eseményekről írsz, amit a megoldókulcs kér!
Ideális esetben akkor válasszuk az adott esszét, ha mindhárom forrással találkoztunk már.
Vagyis tudjuk, hogy mi, vagy ki van a képen és érzésünk szerint tudunk is a témához illő
megállapításokat tenni.
Sajnos a helyzet nem mindig ideális, ezért ha olyan forrásba botlunk, amit még sohasem
láttunk:
a) Nézzük meg, ki írta, honnan származik, talán még évszámot is látunk.
 b) Olvassuk el a forrást többször, értelmezve próbáljuk a lehető legtöbbet
leszűrni belőle. Illesszük be az adott témába, és mindenképpen írjunk
róla egy-két mondatot, magáról a forrásról is, mert nagy
valószínűséggel 1 pontot már az is érhet.
c) Ha képet, vagy ábrát kapunk, az alá pontosan le lesz írva, mi is van
rajta, így könnyű belőle következtetéseket levonni.
d) Ha térkép, akkor valószínűleg vaktérkép lesz. Rögtön nyissuk ki az
atlaszt és keressük meg a „normális” változatát, amin sokkal több
információt fogunk találni.
1.3. Azonosítsuk az eseményeket alakító tényezőket!
Szintén nagyon fontos szempont, hiszen 6 és 12 pontot ér. Itt az adott téma összefüggéseit kell
látnod, a gondolataidat kapcsolva a forráshoz. Szükséges lehet kitérni a téma/probléma
előzményeire, okaira, hátterére és következményeire, vagyis ezeket a pontokat a logikus
gondolkodásra kapod. Vagyis arra, hogy mennyire látod át a történelem összefüggéseit és
mennyire tudsz eseményeket személyekhez, más eseményekhez kapcsolni.
Az a fontos, hogy minél inkább a témáról és minél inkább összefüggően írj, láss a
források mögé!
Hosszú esszénél, összesen 4 gondolatra-megállapításra jár a pont, az E4-pont alatt nem
adnak meg kritériumot, bármilyen információ, amit magadtól hozzáadtál az esszéhez, és
az előzőekben még nem adtak rá pontot, jár a pont!

2. Amire még pontot kaphatsz:

2.1. A kommunikáció-szaknyelvre, vagyis az egyes történelmi fogalmak használatára és
arra, hogy mennyire van logikusan felépítve a szöveged. Sajnos, ha súlyos nyelvhelyességi
hibát vétesz, az -1 pont. Ilyen például, ha egy ország/személy nevét kisbetűvel írod. (Ezt
könnyen kiküszöbölheted atlaszhasználattal!)
A fogalmak:
- rövid esszénél 2 pont jár az általános és a konkrét fogalmakra egyaránt.
- hosszú esszénél 4 pont jár a fogalmakra, mert itt külön veszi 2 ponttal az általános és külön 2
ponttal a konkrét fogalmakat.
2.2. A feladatmegértésre
Ez rövid-hosszú esszénél egyaránt 2 pont. Ha arról írtál, amiről a feladat szólt és elérted a
maximum pontszám felét, ezt is megkapod. Rövidnél (17-2):2 = 7, hosszúnál pedig (33-2):2 =
15