Shakespeare: Rómeó és Júlia

William Shakespeare 1564-ben született Stratford-upon-Avon-ban, egy falusias kisvárosban.

Anyja földbirtokos lány volt, édesapja gazdag polgár. Shakespeare 18 évesen vette feleségül a
nála 8 esztendővel idősebb Anne Hathawayt, akitől három gyermeke született. 1585-86 táján
hagyta el családját, és Londonba költözött. Itt került kapcsolatba a színházzal. Az 1599-ben
épült Globe színháznak a főrészvényese volt, s mint drámaíró meg is gazdagodott. Megvette
Stratford egyik legnagyobb házát. 1607 után felhagyott a színészi mesterséggel, s egyre több
időt töltött Stratfordban. Utolsó éveiben elzárkózott a világtól, s szülővárosában halt meg.

Nagyjából két évtizedes drámaírói pályájának első felére 22 darab esik. 1593 táján írhatta
szonettjeinek nagyobb részét. Pályájának második felében Shakespeare világszemlélete
komorabbá vált, művészete ekkor ért be igazán. Legjobb alkotásai ekkor születtek (Julius
Caesar, Hamlet, Othello, Lear király, Macbeth, Antonio és Kleopátra).

Shakespeare színpada:

Shakespeare színpada a középkori színjátszásból fejlődött ki. Ez a dráma nem ismerte a

hangulati egységet, a drámai sűrítést, a kiélezett konfliktusokat sem. Jellemző volt rá az
örökös helyszínváltozás, illetve a különböző helyszíneken egyidejűleg bemutatott
eseménysorozat.

A misztériumdrámák dramatizált formában adták elő az egész bibliai történetet. A mirákulum

a szentek életét, csodáit, szenvedéseit, válogatott kínzásait, vértanúhalálát vitte színre. A
moralitás történeteiben a megszemélyesített jellemvonások, az erények és a bűnök viaskodtak
az emberi lélekért.

1599-ben épült meg a Globe színház. A színpad jellegzetes hármas beosztása lehetővé tette a
különböző színterek gyors váltását, a térbeli és időbeli távolságok merész áthidalását. A
shakespeare-i színpadon nem voltak díszletek. A drámák nem felvonásokra tagolódtak, hanem
színekre. A női szerepeket férfiak alakították.

Rómeó és Júlia:

I. Bevezetés: A mű cselekménye Veronában játszódik. Két nagyúri család: a Capulet és a

Montague állnak egymással szemben, de az ellenségeskedés okára már senki sem emlékszik.
A bonyodalmat az okozza, hogy Montague fia, Rómeó beleszeret Júliába, aki Capulet lánya.
A két fiatal szerelme legyőzi az előítéleteket.

II. Tárgy: Lőrinc szerzetes segíti a fiatalokat. Titokban megesketi őket. Az esküvő után
Rómeó és Tybalt, a lány bátyja párbajoztak. Tybalt meghal, ennek következtében Rómeónak
menekülnie kell. Júliát bántották a történtek, de férje mellett mégis kitartott. Házasságuk
továbbra is titokban maradt. Váratlanul érte Júliát Páris gróf lánykérése. Nem árulhatta el
titkát, szülei pedig rövid határidőt adtak. A lány Lőrinc baráthoz fordult segítségért. A barát
egy szert adott a lánynak, amelytől tetszhalottá válik. Ébredése után Rómeó magával viszi.
Júlia vállalja a kockázatot, és másnap mindenki halottnak hiszi.

III. Befejezés: Lőrinc barát megírja Rómeónak tervüket. Az üzenet azonban nem érkezik meg.
Így Rómeó valóban halottnak hiszi kedvesét. Éjszaka visszatér Veronába. Júlia sírjánál
találkozik Páris gróffal, akit párviadalban megöl, majd saját magát megmérgezi. Mikor Júlia
magához tér, döbbenten veszi észre halott férjét. Bánatában Rómeó tőrjével megöli magát.
Másnap a két fiatal holttesténél találkozott a két család. A tragédia döbbentette rá őket arra,
hogy jobb békességben élni egymás mellett.

A műben két felfogás ütközik:

1., a szülőké, akik maguk akartak társat találni gyermeküknek

2., a fiataloké, akik szabadon, maguk akartak választani

A mű fő alakjai:

Rómeó: áldozatkész, hűséges és kitartó jellemű. Szerelméért mindent vállalt. Ragaszkodása a

halálba is követte kedvesét.

Júlia: rokonszenves teremtés. Jószívű, becsületes és jellemes. Szerelmében állhatatos. Szüleit

ugyan tisztelte, de saját akarata volt. Fiatal kora ellenére felnőtt módon tudott dönteni
sorsáról.

Páris gróf: rokonszenves, hiszen Júliát őszintén szerette. Halálát sajnálja az olvasó.

Capulet: kezdetben nem ellenszenves. Akkor válik azzá, amikor lányát a grófhoz akarja
hozzáadni. A végére ezt őszintén megbánta.

Montague: egyénisége Capuletéhez hasonló.

Tybalt: a mű legellenszenvesebb alakja. Viselkedésével tovább élezi a helyzetet. Rómeóval

szembeni magatartása kihívó. Halálát megérdemelte.

Lőrinc barát: rokonszenves, hiszen a fiatalokat segítette. A terv sikertelensége nem az ő

hibája.

Dajka: ingatag jellem. Kezdetben a fiatalokat támogatta, később a Rómeóval való szakításra
bíztatta a lányt.