William Shakespeare: Rómeó és Júlia

(Kb.: 1596)
William Shakespeare: 1564-1616
Vándorszínész volt
Angliában élt
Előzmények:
Reneszánsz elsőnek Itáliában bontakozott ki (XIV.sz.)
Polgárság a feudálistól eltérő gondolkodásmódot és művészetet alakított ki
A reneszánsz művészet a XIV. századtól kezdve egész Európában elterjedt
Reneszánsz = újjászületés
Antik kultúra újjáélesztését jelenti
Világi témák előtérben
Irodalom -> életöröm, szerelem, haza jelent meg
HUMANIZMUS: "főszereplő" az ember
Képviselők a képzőművészetben: Boticelli, Tiziano, Michelangelo, Leonardo,
Raffaello, Dürer; a zenében Antonio Vivaldi.
Humanizmus:
Érett európai középkor egyik nagy hatású filozófiai irányzata
Reneszánsz korstílus eszmei háttere
Mindennek mértéke az ember
studia humanitatis (az emberre vonatkozó tanulmányok)
Görög-római kultúra tanulmányozása
Természetet a humanizmus is élő lélekkel rendelkező teremtménynek
kezelte

Rómeó és Júlia
Szereplők:
 Rómeó: áldozatkész, hűséges és kitartó jellemű. Szerelméért mindent vállalt.
Ragaszkodása a halálba is követte kedvesét.
Júlia: rokonszenves teremtés. Jószívű, becsületes és jellemes. Szerelmében
állhatatos. Szüleit ugyan tisztelte, de saját akarata volt. Fiatal kora ellenére felnőtt módon tudott
dönteni sorsáról.
Páris gróf: rokonszenves, hiszen Júliát őszintén szerette. Halálát sajnálja az olvasó.
Capulet: kezdetben nem ellenszenves. Akkor válik azzá, amikor lányát a grófhoz
akarja hozzáadni. A végére ezt őszintén megbánta.
Montague: egyénisége Capuletéhez hasonló.
Tybalt: a mű legellenszenvesebb alakja. Viselkedésével tovább élezi a helyzetet.
Rómeóval szembeni magatartása kihívó. Halálát megérdemelte.
Lőrinc barát: rokonszenves, hiszen a fiatalokat segítette. A terv sikertelensége
nem az ő hibája.
Dajka: ingatag jellem. Kezdetben a fiatalokat támogatta, később a Rómeóval való
szakításra bíztatta a lányt.
Szerkezet:
Szigorú szerkesztésű
Hármas egység elve csak az idő tekintetében nem érvényesül
Egy helység, egy idő, egy szál
Helyszínek: 2 (Verona, kripta)
Cselekmény 1 szálon fut
- Megállíthatatlanul a tragédiához vezetnek
Idő: 5 nap
Hangnemek:
Humor
Irónia
Pátosz
szenvedés, megrázó testi, lelki élmény.
A jellemek változnak, ahogy halad az idő
 Történet:
Bevezetés: A mű cselekménye Veronában játszódik. Két nagyúri család: a Capulet
és a Montague állnak egymással szemben, de az ellenségeskedés okára már senki sem
emlékszik. A bonyodalmat az okozza, hogy Montague fia, Rómeó beleszeret Júliába, aki Capulet
lánya. A két fiatal szerelme legyőzi az előítéleteket.

Tárgy: Lőrinc szerzetes segíti a fiatalokat. Titokban megesketi őket. Az esküvő

után Rómeó és Tybalt, a lány bátyja párbajoztak. Tybalt meghal, ennek következtében
Rómeónak menekülnie kell. Júliát bántották a történtek, de férje mellett mégis kitartott.
Házasságuk továbbra is titokban maradt. Váratlanul érte Júliát Páris gróf lánykérése. Nem
árulhatta el titkát, szülei pedig rövid határidőt adtak. A lány Lőrinc baráthoz fordult segítségért.
A barát egy szert adott a lánynak, amelytől tetszhalottá válik. Ébredése után Rómeó magával
viszi. Júlia vállalja a kockázatot, és másnap mindenki halottnak hiszi.

Befejezés: Lőrinc barát megírja Rómeónak tervüket. Az üzenet azonban nem

érkezik meg. Így Rómeó valóban halottnak hiszi kedvesét. Éjszaka visszatér Veronába. Júlia
sírjánál találkozik Páris gróffal, akit párviadalban megöl, majd saját magát megmérgezi. Mikor
Júlia magához tér, döbbenten veszi észre halott férjét. Bánatában Rómeó tőrjével megöli magát.
Másnap a két fiatal holttesténél találkozott a két család. A tragédia döbbentette rá őket arra,
hogy jobb békességben élni egymás mellett.

A dráma 5 része
Expozíció: Értesülünk a két család viszályáról, Júlia szüleinek házassági t
erveiről és Rómeó szerelmi bánatáról.
Bonyodalom: a bálon a két fiatal egymásba szeret, titokban
összeházasodnak
Konfliktus: Mercutio-Tibalt, Tibalt-Rómeó, Júlia és a szülei között
Tetőpont: hármas halál: Páris, Rómeó, Júlia
Feloldás: a két család kibékül

Bonyodalmak:
1., a szülőké, akik maguk akartak társat találni gyermeküknek
2., a fiataloké, akik szabadon, maguk akartak választani
Nyelv és stílus
Egymást váltják a verses és a prózai szövegek
Júlia, a herceg, a szülők vagy Lőrinc barát mindig versben beszélnek
Rómeó a helyzettől függően: Júliával versben, a barátaival prózában
A dajka, Rómeó barátai, a szolgák pedig mindig prózában
A verses szövegek fennköltek, a prózai szövegektől ellenben nem idegen
a vaskos humor, sőt vulgarizmus
Shakespeare így a nyelvi stílussal és formával is jellemzi szereplőit és a
helyzeteket
Nyelvi jellemző a többértelműség
Metaforikus beszéd