Arany János ballada költészete

(1817-1882)

Ballada költészete

Ballada: Mindhárom műnem megvan benne. Az olasz „ballare” táncolni szóból

ered. A középkorban Villon műformaként alkalmazta (8 soros oktáv versszakot
követett egy 4 soros ajánlás (összefoglalta a mű tartalmát). Keret műfaj, mind a
három műnem megtalálható benne (líra, dráma, epika).

Arany balladáinak jellemzői: Középpontjában a hűség, hősiesség, bűn és

bűnhődés motívumai állnak. A lélek mélységeit ábrázolta.

A balladák csoportosítása:

Eredet szerinti csoportosítás

Népballadák: szájhagyomány útján terjed, középkorban alakult ki.

Műballadák: skót, székely népballadák ihlették

Keletkezés szerint

Korai balladák: 1847-1848 nincs bonyodalom

Történelmi balladák: 1848-1852 népies stílus, női sors jelenik meg benne

A nagykőrösi évek: 1852-1860

Őszikék korszak: 1860

Szerkezet szerint

Egyszólamú, lineárisan előrehaladó

 Többszólamú, párhuzamos szerkesztésű

Egyszólamú, körkörös felépítésű

Téma szerint

Történelmi témájú: V. László

Parasztballadák, népi témájú: Vörös Rébék

Lélektani: Ágnes asszony

Nagyvárosi balladák: A hídavatás

Ágnes asszony

Műfaj: lélektani ballada

Szerkezete: Egyszólamú, lineáris. Van egy állandó visszatérő helyszín: Patak.

Pillér versszakok: 1, 20, 26

1-4. Versszak: Helyszín a patak, időtartalom pár óra

5-7. Versszak: helyszín a börtön, időtartam pár nap/hét. Elkezd

megőrülni.

8-19. Versszak: helyszín a tárgyalóterem. Időtartalom pár óra. A bíróság

szembesíti tettével, Ágnes meg van zavarodva, csak a véres lepedőre tud
gondolni. A bírák megsajnálják és elengedik.

20-26. Versszak: Ágnes ismét otthon van, a parton. Egy élet végéig tartó
bűnhődést látunk (nem kap feloldozást). Időtartam több 10 év.

Költői eszközök:

Refrén: Oh! Irgalom atyja, ne hagyj el.

Metafora: Lepedő – lelkiismeret, fehér – tisztaság, piros – gyilkosság.

 Verselés: Ütem hangsúlyos, 4/4, fél keresztrímes, a refrén időmértékes

V. László

Témája: történelmi ballada

XV.sz-i magyar történelem

Ideje: nagykőrösi korszak (1853)

Szerkezete: Polifonikus (többszólamú) ballada

Története: 1. V. László (idézőjeleket használ)

V. László és a szolga párbeszéde: vihar van

2. Rabok szökése (idézőjel nélküli részek)

-.

2 cselekményszál

Egymással párhuzamosan futnak

V. László elmenekül Budáról -> H. Mátyást viszi magával fogolyként

Prágában V. László váratlanul meghal -> ballada szerint megérkezik

Fő motívum:

Bűn -> bűnhődés

Esküje ellenére lefejezteti H. László megőrül

\ /

Aranynál gyakran a megőrülés lesz az igazi

büntetés

Pl.: Ágnes asszony, Walesi bárdok, V. László

VÖRÖS RÉBÉK
 (1877)

Keletkezése: Őszikék korszak balladája

Témája: Hiedelemre épülő ballada

|-> babona

a) Varjú: halál madara

b) Boszorkány: madár képében jelenik meg
c) Szerelmi bájital készítése

Szerkezete: Egyszólamú ballada

|-> 1 eseményszál

Cím: Rébék (Rebeka becézése)

Balladai elemek:

Szaggatott előadásmód: az egyes részek nem állnak össze, nekünk kell

kitalálnunk -> homályba maradnak