Arany balladái

A ballada
A ballada verses kisepikai, nép- és műköltészeti műfaj. Az eseményeket, előzményeket, okokat nagyrészt drámai
párbeszédekből és lírai monológokból ismerjük meg.

Gregus Ágoston: "Tragédia dalban elbeszélve."

A három műnem ötvözete:
 lírai: versben íródik, és lírai monológokat tartalmaz
 epikai: történetet mesél el
 drámai: párbeszédeket tartalmaz, és sokszor tragikus

Jellemzői:
 cselekménye sűrített
 előadásmódja szaggatott
 az embereket kiélezett lelkiállapotban mutatja be
 témái általában a szerelem dolgai
 tragikus vagy komikus (víg)
 balladai homály
 egyetlen jelenetre összpontosít

Története:
 19.sz.-ig: népballadák
 19.sz.-tól: betyárballadák, műballadák (romantika)

Arany János balladái

Arany János a ballada műfajt Európában is elismert rangra emelte.
A ballada műfaja végigkíséri Arany egész életművét. Arany rejtőzködő alkat, ezért balladáiban bontakozik ki.
Felvállalja a nemzeti költő szerepét. Balladáiban a nemzeti megmaradás, helytállás és hűség problémáit fogalmazza
meg.

Csoportosításuk:

A. Szerkezetük szerint három csoportra bonthatóak:

 egyszólamú: Hídavatás
 kétszólamú: V. László, Szondi két apródja, Tengeri hántás
 körkörös: Ágnes asszony, Vörös Rébék

B. Balladakorszakok szerint:

I.: Szalontai balladák (1847-48): románcos balladák

Pl.: A varró leányok: kiforratlan

II.: Nagykőrösi balladák (1852-57): történeti balladák

 rejtett párhuzam a szabadságharc utáni elnyomással
 megoldáskeresés a kor problémáira
 bűn és bűnhődés motívuma (-->>Dosztojevszkij)
 skót és székely balladákból merít
V. László:
Ágnes asszony:
 körkörös szerkezetű
 in medias res kezdés
 lélektani ballada: a bűn értelmetlensége, és a bűnhődés folyamata áll a középpontban
 népi verselés: ütemhangsúlyos, félrímes, felező nyolcas (ezt megtöri az anapesztusos könyörgés)
 a versszakok végén könyörgés, refrén
 A bíróság döntésének többféle értelmezése:
 babonás hit: az őrültség valamilyen szent dolog, ezért az őrülteket békén kell hagyni
 isten büntetése, az isteni akaratnak való engedés
 a lelkiismeretére bízzák, az őrület a büntetése
 3 részből áll:
 1.-7.vsz.: a mosás
7.-19.vsz.: a börtön
19.vsz.-tól a végéig: újra otthon
 mosás, és fehér motívum - bűnhődés
.
Zách Klára:

Szondi két apródja:

 még az ellenség is dicséri Szondit, elismeri nagyságát
 történelmi háttér
 3 helyszín (a bércen a várvédők: hősi harc, hazaszeretet, a szemközti hegyormon Szondi György
sírja ↔ a völgyben az alantas törökök)
 párhuzamos szerkesztés
 a török monológja - a zsarnokság természetrajza
 a két apród (nem fegyverhordozók, hanem költők, lantosok) a hűség mintaképei
 eltérő stílusok: keleties nyelvezet; metaforák, képek a muzulmán képzetkörből ↔ az apródok része
a siratóénekekhez hasonló
 a megkegyelmezés eltérő jelentése
 Szondi: Istenre hagyatkozás
 Török: életben hagyás
 Felépítés:
 1.-2.vsz.: alapszituáció, előrevetítés
 3.vsz.: a szultán kérdése és kérése (az ő diadalát zengjék)
 4.vsz.: a török követ finomkodó beszéde
 5.vsz-tól: feleselő építkezés (apródok ↔ követ)
 a végén: az apródok megátkozzák Szondi gyilkosát
 rejtett párhuzam: a Bach korszak belső ellentétei: leigázott és leigázandó.

Walesi bárdok:
 Keletkezésének háttere (Ferenc József magyarországi látogatása)
 rejtett utalás Arany korára
 gabona - életjelkép
 "elmúlt csatában a derék" - utalás a szabadságharcban elesett Petőfire
 néhol gúnyos hangvétel
 átok: a magyar mitológiában mindig beteljesül -->> erkölcsi igazságszolgáltatás a végén, hisz nem
maradhat el a büntetés
 skót balladaforma
 "tereh" - inverzió: megfordított szóalak (teher)
 elöször léptet, majd vágtat Edward - fokozás

III.: Őszikék korszak (1877):

 népi, misztikus, babonás motívumra való építkezés
 erkölcsi szigor
 nagyváros-ellenesség
 a polgári világból való kiábrándultság
Tengeri-hántás:

Híd-avatás:
 valóságháttér: a Margit híd avatása, divattá vált az öngyilkosság
 babona (mint népies elem): az új hidat az öngyilkosok avatják fel
 véleményt mond a saját koráról: szembeállítja a városi rohanó, és a vidéki nyugodt életet
 keret: a fiú útja
 haláltánc - Villon
 híd jelkép - híd a halál, és az élet között
 erősen tárgyias stíulusú
 egyszólamú
 a végén elhallgatás
  időmértékes, jambikus verselés; a b a b b
 minden öngyilkos, és minden halál különböző - sokszínűség, seregszemle
 az erkölcsi világrend megbomlása okozza az öngyilkosságokat
.
Vörös Rébék:

Tetemre hívás:
 kereszt, és ráütő rím (a b a b b)
 témája a bűn és bűnhődés, akár a többi balladának
 nagy részét az apa igazságkeresése teszi ki
 helyszín, nevek, régies kifejezések - akusztikus hatás, és általánosító jelleg
 daktilusokból áll - dallamos, néhol megtorpantja, néhol felgyorsítja ezeket
 babona: a halott sebe vérezni kezd a gyilkos közelében
 tragédiába végződő szerelmi játék
 Abigél a 6. gyanúsított - a 6-os szám a sátán száma (szintén babona)
 kacag és sír - kettősség
 a bűn nem maradhat bűnhődés nélkül
 az apa magatartása megkérdőjelezhető

Szalontai balladák Nagykőrösi balladák

Őszikék korszak
(1847-48): románcos (1852-57): történeti
(1877)
balladák balladák

Tengeri-hántás
V. László Híd-avatás
A varró leányok: kiforratlan Ágnes asszony Vörös Rébék
Zách Klára Tetemre hívás
Szondi két apródja
Walesi bárdok