Arany János balladái:

Ballada: Ősi népköltészeti műfaj, amely a három műnem határán

helyezkedik el. (tragédia dalban elbeszélve)
- epikus: mert történetet mesél el, cselekményes
- lírai: az erős érzelmi tartalmak miatt
- drámai: mert a konfliktusok, drámai párbeszédek is fontos
szerepet kapnak benne
A magyar műballadát Arany emelte világirodalmi szintre. A skót és
székely népballadákat tekintette mintaként.
Balladák csoportosítása:
1. Keletkezés szerint:
- Nagykőrösi (1850) pl: Ágnes asszony
- Őszikék balladái (1877 körül) Vörös Rébék

2. Keletkezés szerint:
- Történelmi ballada: tárgyát a múltból meríti, rejtett jelentésével a
jelenhez szól (A walesi bárdok, Szondi két apródja)
- Lélektani ballada: egyéni sorsokat ábrázol, van lélektani indokoltsága,
a bűn és bűnhődés problémájával foglalkozik (Ágnes asszony)
- Romantikus: múlt felé fordulás, nemzeti tartalmak, középkor, komor,
sötét hangulat, halott, temető (Tetemre hívás)
- Nagyváradi ballada: nagyváros-ellenesség, kiábrándulás a polgári
világból, erkölcsi szigor (Híd-avatás)

3. Szerkezet szerint:
- Egyszólamú, lineárisan előre haladó: egyetlen cselekményszál,
időrendi sorrend (A walesi bárdok)
- Többszólamú, lineáris előre haladó: több cselekményszál
(Szondi két apródja)
- Egyszólamú körkörös: egy cselekményszál, de a végén a költő
visszatér a kiinduló képhez (Ágnes asszony)

1
 Arany János balladái:

Nagykörösi balladák: Szondi két apródja

- Nagykőrösön keletkezett, kétszólamú történelmi ballada.
- Drégely 1552-es török ostromát mutatja be, arra keresi a választ,
hogy a tragikus elbukást követő mindennapokban milyen a
magatartáslehetőségei vannak a túlélőknek.
1-2. vsz: három térbeli helyszín bemutatása
o „A” Drégelyi rom (múlt) – önfeláldozás
o „B” Zöld hegyorom, Szondi sírja (jelen) – túlvilági béke
o „C” Török tábor (jelen) – alantos diadalmámor
3-4. vsz: Ali és a szolgája párbeszéde
5.vsz-tól:
- a páratlan strófák az apródok históriás éneke a múltról, a vár
bevételéről.
- a párosok a jelent tartalmazzák, a török küldött hízelgő, majd
fenyegető beszéde az apródok megnyerésére a szultánnak.
- A török küldött közbeszólásai ellenére is fokozatosan
kibontakozik előttünk az apródok története:
- Márton pap követsége (a törökök megadást kérnek Szonditól)
- Szondi elutasító válasza
- Ali ostrom parancsa
- Szondi készülődése az ostromra, gondoskodás apródjairól
(elégetik a vagyontárgyakat, szép ruhát ad az apródokra, nem
engedi harcolni őket.)
- az ostrom alatti hősiességre és vitézsége, majd dicső halála (az
apródok megátkozzák a török hódítót)
A török küldött hiába próbálkozik hízelkedéssel, fenyegetéssel, az
apródok nem hallgatnak rá. A fiúk kitartása példázza, hogy a
legfontosabb dolog emlékezni a régi hősökre, ők viszik tovább a
hősiességet. Ezért nevezik ezt a művét a hűség és a hősiesség
balladájának.

2
 Arany János balladái:

Ágnes asszony:
- kulcsmotívuma a bűn és bűnhődés
- körkörös szerkezetű, lélektani ballada
- három szerkezeti egységre bontható:
1-4. vsz.: helyszíne a patak partja (pár óra)
5-19. vsz.: börtön, tárgyalóterem (pár hét)
20-26. vsz.: ismét a patakpart (a végtelenbe tágul)
A versszakok előrehaladtával lesz Ágnes asszony egyre tébolyultabb:
- Az első szerkezeti egységben az asszony igyekszik félrevezetni a
falubelieket férjét illetően.
- A második szerkezeti egységben azután a megőrülés belső
folyamatának lehetünk tanúi: őrülettől való félelem, őrület
takargatása, végül a téboly eluralkodása
- Balladai homály fedi a bírák viselkedésének okát. Hogy miért
engedték haza az asszonyt, csak sejtjük: Ágnes büntetése
(téboly) sokkal keményebb bármilyen letöltendő fogságnál.
- A záró szerkezeti egységben észlelhető az idő múlása: az
asszony megöregedett, a ronggyá mosott lepel elszakadt, de ő
még mindig látja rajta a véres foltokat – így bűnhődik a tetteiért.
- A versszakok végén lévő refrén (felidézi az antik siratóénekeket)
vagy az elbeszélő vagy a hallgatóság érzelmi reagálása, de a
harmadik egységben lehet az őrült asszony gépies, üres
motyogása is akár.

3
 Arany János balladái:

Őszikék balladák: Tengeri-hántás

- Szerkesztése többszólamú, keretes, őszikék ballada

- A kerettörténet maga a kukoricafosztás: munka közben a

társaság beszélget. Egyikük (feltehetően egy idősebb ember)
mesélni kezdi Tuba Ferkó és Dalos Eszti történetét, így
illeszkedik bele a második történet az elsőbe.

- A strófák utolsó előtti sora gondolatjellel kiemelt helyzetű,

amely mindig megszakítja a történetet. Kiszólások a
mesehallgatókhoz, utalnak az elmesélt történetre, érzelmi
reakciókat is közvetítenek. Mondhatja őket a mesélő vagy a
hallgatóság érzelmi reakciója is lehet a történetre.

- A balladának több értelmezése lehetséges.

1. Ferkó és Eszti története intő példázat. A lány meggondolatlanul

lett a fiú szeretője, elhagyták, teherbe esett. Ferkó bűne, hogy
elcsábította, aztán pedig magára hagyta ezt a lányt. Haláluk
bűntetés, tehát egyfajta igazságszolgáltatás is van a történetben.

2. A másik értelmezés egyfajta költészetteremtés. Egy babonás

faluközösségben tragédia történik, és a traumát úgy dolgozzák
fel a falu lakói, hogy a történetet a költészet szintjére emelik és
adják tovább.

4
 Arany János balladái:

Vörös Rébék:
Szerkezet

- Az első versszakot tekintjük az expozíciónak, amiből kiderül,

hogy Rébi néni misztikus erővel van megáldva, titokzatos
metamorfózisra (átváltozásra) képes, hisz egyszer varjúként,
másszor pedig öregasszonyként jelenik meg.
- A műben több utalást is találhatunk arra, hogy Rebeka
boszorkány, (a bocskor főzés, ami egyfajta rituálé)
- Másrészt Rebi néni a falu kerítőnőjének szerepét is betöltheti,
hisz ő hozza Danit és Terát.
- A strófák a „Hess, madár” refrénnel zárulnak, amelynek
sátánűző jelentése van, és az izgalmat fokozza.
- A ballada bonyodalmában (2-5.vsz) több utalás is van arra, hogy
Tera könnyű erkölcsű (a cifra és a csapodár jelzők)
- A kibontakozásból (6-11.vsz) kiderül, hogy Tera terhes. A
kihagyásos előadásmód miatt nem lehet tudni, hogy a férjétől
vagy pedig a kasznártól esett teherbe. Ez csak abból derül ki,
hogy Pörge Dani haza küldi az apjához a lányt (ha az ő gyerek
lett volna, akkor nem tette volna ki őket. )
- Dani lelövi Rebi nénit, a varjút, aki asszony képében lezuhan a
földre, de lelke egy másik varjúban él tovább.
- A második gyilkosságot is ebben a szakaszban követi el ennek
inkább bosszúállás volt az oka, hisz a felesége a kasznárral csalta
meg őt.
- A történet tetőpontja a tizenkettedik strófa Dani már halott, és
az előzményére csak következtetni lehet az alapján, hogy az
előző versszakban utalás volt az akasztásra.
- A ballada megoldása az utolsó versszak egy hirtelen váltással a
múlt idő jelen időbe megy át, ezzel azt az érzetet keltve, hogy a
lélekvándorlás így megy az idők végezetéig, a gonoszt nem lehet
elpusztítani.