Arany János 

Szondi két apródja 

Arany János helye irodalmunkban 

 A XIX. századi 2. felének meghatározó alakja

 Költő, műfordító,Tanulmányíró
 A balladaírás Shakespeare-je
 Gyulai Pál szerint a Szondi két apródja:

„ A hűség és a hősiesség balladája.”

Cím 

Szondi György alakja-> önfeláldozás, hősiesség, hazaszeretet.

 Apródok:
 -> példamutatónak tartják Szondi hősiességét

 ->Kérdés: Milyen magatartáslehetőségeik vannak a tragikus elbukást követően a túlélőknek, és a

KÖLTŐKNEK?
 Témamegjelölő, figyelemfelkeltő

 Keletkezési háttér 
 A szabadságharc bukása- fájdalom
 Az uralkodó osztrák hatalom azt várta a magyar költőktől, hogy az elnyomók dicséretét zengjék. ->
Arany ez ellen tiltakozik ezzel a művével (is)

 Ugyanakkor megoldás keresése a kor problémáira

 Keletkezés 
 1856 júniusában keletkezett.
 a nagykőrösi balladák egy kiemelkedő darabja

 Adott pályaszakasz jellemzői 

 Rezignált lemondás-> Petőfi, szabadságharc
 Nemzet és önazonosság vesztés élménye-> az irodalom elvesztette addigi szerepét (társadalom
formáló, és mozgósító szerep)
 Létösszegzés, filozofikusság
 Nincs mellette ösztönző társ
 Hangneme fájdalmas, keserű, DE-> önirónia és irónia

 Műfaj, hangnem 
 Műfaji ihletői: a középkori legenda- és krónikás énekhagyomány
 Műfaja: ballada: többszólamú ballada

 Emelkedett, elégikus-> lemondást, elveszettséget erősíti, gyász

 Forma 
 19 versszakos, 4 soros
 Zárt forma

 Rímképlete: a b a b- keresztrím

 Versszervező erő 
 Ellentét (térben, és időben-> pl.: jelen <->múlt, lent<-> fent) -  értékkülönbségek

 Szerkezet 
 A ballada 3 egységre osztható

 1.-2. vsz.- alapszituáció

 3- 4vsz.- a drámai párbeszéd indítása

szultán kérdése, kérése- török követ felelete

 5. versszaktól- feleselő építkezés

 1.-2.versszak (1. szerkezeti egység) 

 Tömör, információban gazdag
 Természeti képek atmoszférát teremtenek

 Idő: vár eleste után: „ádáz tusa napja „

 Helyszín: a várrom, Szondi sírja, a völgy
 Két idősík: rom-múlt <-> nyájas hegyorom, völgy- jelen

 Kiinduló helyzet - Előremutat

 3.versszak (2. szerkezeti egység) 

 A basa kérdése, kérése-> dicsőítsék a szultánt, ne pedig a halott Szondit
 A basa várja az apródokat a táborba-> azt reméli dicsőíteni fogják

 4.versszak (2. szerkezeti egység) 

 török követ felelete- elmondja hogy a két apród Szondi sírjánál térdel:
 „Ott zöldel az ormó, fenn zöldel a hant 
Zászlós kopiával a gyaur basa sírján: 
Ott térdel a gyöngypár, kezében a lant, 
És pengeti, pengeti, sírván:”
 Formailag az idézőjel használata is jelzi e két versszak összetartozását

 5.versszaktól (3. szerkezeti egység) 

 Az apródok és a török szolga szólamai rendben váltják egymást-  
 páratlan versszak-> apródok éneke

 páros versszak-> török követ

 …-> arra utal, hogy az apródok „régóta” siratják Szondit
  Az apródok nem elmesélik, hanem megidézik a múltat.(11.vsz-is jelen idejű igehasználat -pattog, ont)
…énekük egyre szárnyalóbb – erőteljes zeneiség
 Idősíkok összemosása 

 Jelen= múlthoz való ragaszkodás

 Felváltva beszélnek az apródok és a követ, de nincs tényleges párbeszéd-> az a válaszuk, hogy nincs
válaszuk (csak az átok)
 Az apródok történetmondása folyamatos(históriás énekek világát idézi - archaikus nyelvezet)
 Döntéskényszer- alkalmazkodás, vagy elutasítani a szerepkényszert

 A követ magatartása a jutalom reményétől és a büntetés félelmétől függ

 Érvel
 Nyelvezete: zsúfolt metaforák,idegen lelkület(nem érti a lényeget)

 Ezzel szemben az apródok-> szeretet

 Szondi értékeivel való azonosulás

 Önazonosság
 Közösséghez való tartozás

 Kibékíthetetlen értékkonfliktus-> nincs egymásnak mondanivalójuk

 A jelentést a szerkezet hordozza   ->                     a rábeszélésre nincs válasz (külső-belső értékek,
alkalmazkodás-hűség ) 

Motívumok 

 Rom- romantikus jelkép

 Lant- költészet jelképe
 Apródok- költők

 forrás 
 Budai Ali basa históriája (1553), melyet Tinódi Lantos Sebestyén írt.

Mondanivaló 
 Balladai homály övezi a költeményt, mely megvédte a költőt a politikai támadásoktól, de olvasóik
megértették üzenetét: a költő nem alkuszik.

 Verselés  
 Időmértékes
 1-3.sor anapesztusi sor, középen sormetszettel

 4.sor anapesztusi, de sormetszet nélkül