A TÖRTÉNETI TÁRGYÚ BALLADA

A ballada műfaji sajátosságai: - a ballada olyan, a népköltészetben kialakult verses

kisepikai alkotás, amelyet erőteljesen átszőnek a lírai és a drámai elemek. Műfaji jellemzői a
kihagyásos, szaggatott előadásmód (balladai homály), a sűrítettt cselekmény, sok párbeszéd és
lírai monológ, gyakori sor- és versszakismétlés. Gyakran vándormotívumra épül pl. a három
árva, a befalazott asszony. Lírai sajátosságok a balladában: a dialógusok és monológok
érzelemtelítettsége, a metaforikus nyelvhasználat, a leírások költőisége. Drámai sajátosságok
a balladában: tömör, kihagyásos történetmondás s az ebből fakadó drámai feszültség, a
dialógusok és monológok hangsúlya a szövegépítésben.
- a népballadák gyűjtése a a romantika korában kezdődött, s a
népballadák mintájára ismert költők maguk is írtak műballadákat. A magyar irodalomban
legjelentősebbek Arany János balladái. Arany történelmi tárgyú balladáiban az önkényuralom
történelmi-társadalmi problémáira keresi a választ pl. V.László, A walesi bárdok, Szondi két
apródja c. balladákban.

Arany János: Szondi két apródja

- az 1856-ban írott balladát az irodalmi köztudat a nagykőrösi balladák egyik kiemelkedő

alkotásaként tartja számon, és a kettős példaadás (hűség és hősiesség példázata/a várvédők és
az apródok magatartásának példázatossága) műveként értelmezi.
A ballada történelmi témát dolgoz fel, a török ellenes harcok egyik mozzanatát, Drégely
várának ostromát (1552). Ali budai pasa mintegy tízezer fős sereggel indult a másfél száz
katonával védekező Drégely ellen. Megadásra szólította fel a várat: a Nógrád megyei
Nagyoroszi község papját, Mártont küldte el az üzenettel. Szondi György várkapitány és
katonái azonban mindhalálig védték a várat. Szondi alakja tehát az önfeláldozás, a hősiesség
és a hazaszeretet példája. Ezeket az értékeket Arany versében az apródok éneke is állítja. A
ballada hősei – a cím szerint is – a várkapitány apródjai. Az apródok az ostrom
túlélői.Választási helyzetbe kerülve példát keresnek pártfogójuk, Szondi György
hősiességében. Viselkedésük, ahogy elzárkóznak a basa dicsőítésétől, s ahogyan a kényelem
helyett a börtönt, a vesszőt választják, olyan magatartásforma, mely a tántoríthatatlan
becsületességet, a helytállást példázza. A ballada kérdésfeltevése összefüggésbe hozható a
szabadságharc leverését követő önkényuralmi rendszerrel. Arra keresi a választ, hogy a hősi
tetteket és a tragikus elbukást követő mindennapokban milyen, erkölcsileg követhető
magatartás-lehetőségei vannak a túlélőknek. Nemcsak a hétköznapok emberének, de a
költőnek is. A vers költői hitvallásként is értelmezhető. Ezt a lant költészettoposz és az
apródok dalnok szerepben való felléptetése teszi lehetővé.

- a tárgyválasztás történelmi hűségű elbeszélést követel. Arany felhasználta Istvánffy Miklós

történelmi munkáját, valamint Szalay László Magyarország története(1854) idevágó részeit.
Ismerte Tinódi Lantos Sebestyén Budai Ali basa históriája (1552) című krónikás énekét is.

- a ballada szerkezeti sajátosságai: - a balladai cselekmény alaphelyzetét az első két versszakban

az elbeszélői szólam vázolja fel. Pontosan megjelöli a balladai cselekmény kezdetének az idejét.
Utal az előzményekre, és három térbeli pontra irányítja a figyelmet. Az idő a vár eleste utáni
alkony. Az előzmény a várvédők élethalálharca. A küzdelem kimenetelére a megszemélyesítés
(„hanyatlott”), a szóhasználat („rom”), valamint az égitestet és az ostrom napját párhuzamba állító
jelzős szerkzet utal. A három térbeli pont közül kettő, a várrom és Szondi sírja magaslaton
helyezkedik el. A harmadik lent található, a völgyben, ahonnan a sírnál térdeplő apródokhoz
felhallatszik a törökök győzelmi ünnepének a zaja. A három térbeli ponthoz két idősík
kapcsolódik. Drégely romjához a közelmúlt, a zöld hegyoromhoz és a völgyhöz a jelen. A lent-fent
térbelisége, illetve a kopja feszülethez való hasonlítása már itt, az alaphelyzetben értékrangsort
teremt. Kiemeli Szondi erkölcsi magasabbrendűségét, hősi halálát bekapcsolja a mártíromság
keresztény jelentéskörébe. Előrevetíti az apródok hűségét is. A helyszínek közül a török tábort Ali
szolgája mutatja be részletesen a hatodik versszaktól. Drégely várának ostromát az apródok éneke
beszéli el. A „szép zöld hegy-orom” pedig magának a balladai cselekménynek, a Szondit sírató
apródok gyászának és a török szolga beszédének a helyszíne. Az első két vesszak fő szervező
eleme az ellentét (fent - lent, két térdeplő apród – sokaság, csendes áhítat - gyász, imádság –
lárma, mulatozás, mozdulatlanság – zsibongás, keresztény erkölcsiség – vadság, élvezethajhászás).
A harmadik vesrszaktól a narrátor a szereplőknek adja át a szót. A 3 - 4. versszakban a két
török (Ali és szolgája) beszélgetése a keleti világ szemléletét tükrözi. Szondit gyaur basának
nevezi a szolga. Arany a török szavak felhasználásával és a szóvirágok alkalmazásával
hitelesen festi meg Ali alakját, s teszi ellenszenvesé. Az ötödi vesrsszak három ponttal
kezdődik. Innen a páratlan strófák az apródok énekét, a párosak a török küldött szavait
jelenítik meg, innentől válik többszólamúvá (párhuzamos szerkezetűvé) a ballada. Az 5. strófa
eleji három pont jelzi, hogy a dalnokok régóta siratják Szondit. Éneküket a török szolga
befolyásolási szándékkal indított különféle közbevágásai tagolják hatásos jelenetekre. Az
apródok éneke kezdeben tárgyilagos hangon idézi fel Márton pap közbenjárását, Szondi
válaszát. Az ostrom bemutatása az erőteljes igékkel válik mozgalmassá, itt a ritmus is
felgyorsul („pattog a bomba, és röpked a gránát”). Szondi halálának felidézésekor megnő az
alakzatok (ismétlés, párhuzam,ellentét) és költői képek száma: „Hogy vítt ezerekkel! Hogy vítt
egyedül!/ Mint bástya, feszült meg romlott torony alján”. Az emelkedettséget az archaizálás is
erősíti: a régies szavak, igealakok száma gyakori: „feljöve”, „álgyú”, „ezerekkel”, „lőn” stb.
A követ kezdetben nyájas és hízelgő („Szép úrfiak” megszólítás). Mindent felkínál, ami
csábító lehet: mézízű sörbet, vigalom,füge, pálma stb.Mivel nem éri el a kívánt hatást, ezért
ijesztgeti a közelgő éjszaka veszélyeivel az ifjakat, majd egyre türelmetlenebbé válik, sietteti
az apródok énekének a befejezését. Végül ingerült hangon, durva szavakkal fenyegetőzik:
„vesszeje vár,/És börtöne kész ali úrnak”. A követ különféle meggyőzési kísérleteinek,
változatos és kitartó taktikájának jelentős szerepe van a feszültség felkeltésében és
fenntartásában. Ebben a részben csak a török szolga megszólalásai kerülnek idézőjelbe. Így az
apródok szólama formailag azonossá válik a ballada elbeszélői szólamával. Ezt
értelmezhetjük úgy, hogy az elbeszélő azonosul az apródok helyzetével. Bár a követ és az
apródok felváltva beszélnek, nem jön léátre köztük tényleges párbeszéd.

- a ballada szereplőinek magatartása az értékredjük közti különbséget is jelzi. A török

szolga a hatalmat kiszolgálja, magatartását, cselekedeteit Alitól, a tekintélytől várható
jutalom, illetve büntetéstől való félelem határozza meg. Az apródok meggyőzését
végrehajtandó feladatnak tekinti, ennek érdekében csábít, fenyeget, együttérzést
színlel, helyez kilátásba gondoskodó törődést helyez kilátásba. Számára a szeretetből
fakadó hűség ismeretlen és értelmezhetetlen fogalom. Ezzel szemben az apródok
éppen szeretetből fakadóan hűségesek. Az értékredbeli különbség lehetetlenné teszi a
török követ és az apródok közti valódi párbeszédet.

- a jellemzés eljárásai: a cselekedtetés, a beszéltetés és az apródok esetében a leírás.

Arany tízféle elnevezéssel illeti az apródokat – és mindig az ábrázolás céljától és
szempontjától függően függően: Szondi két apródja, két ifiu, Szondi két dalnoka, Bül-
bül szavú rózsák két mennyei bokra, gyöngypár, szép úrfiak, két dalnoka, két árva fiú,
cselédit, fiaim, eb a hite kölykei. Mindez Arany művészi gondosságára,
nyelvművészetének gazdagságára vall.
 - Lehetséges tételek felmérőre, félévi dolgozatra vagy érettségi vizsgára

3.Írjon értekezést körülbelül két oldal terjedelemben a következő címmel: A ballada műfaji sajátosságai (pl.
Arany János: Ágnes asszony, Szondi két apródja, V. László – vagy más olvasott ballada)!
a. a ballada epikus elemei (pl. történet, szereplők) 5 pont
b. történetmondás – (idő- / tér)szerkezet viszonya 5 pont
c. a párbeszédek szerepe a történet alakulásában 5 pont
d. a líraiság szerepe a történetalakításban (pl. érzelemkifejezés, hangulatiság, szimbolikusság, metaforikusság,
költői képek, alakzatok) 5 pont

12.Írjon értekezést körülbelül két oldal terjedelemben a következő címmel: A ballada műfaji sajátosságainak
hatása a műbeli történetre (pl. Arany János: Szondi két apródja, V. László, Ágnes asszony – vagy más olvasott
ballada)!
a. a ballada epikus elemei (pl. történet, szereplők) 5 pont
b. történetmondás – idő- és térszerkezet viszonya (pl. időkezelés, helyszínek változása) 5 pont
c. a párbeszédek szerepe a történet alakulásában (pl. drámaiság, feszültségteremtés, párbeszédben megjelenített
történet) 5 pont
d. a líraiság tényezői a balladában (pl. érzelemkifejezés, hangulatiság, metaforikusság) 5 pont

20.Írjon értekezést körülbelül két oldal terjedelemben a következő címmel: A történelmi tárgyú műballada
műfaji sajátosságai (pl. Arany János: Szondi két apródja, V. László – vagy más olvasott történelmi tárgyú
ballada)!
a. a történelmi téma példázatossága a választott balladában 5 pont
b. a történetmondás – (idő- / tér)szerkezet viszonya 5 pont
c. a drámaiság tényezői a balladában (pl. konfliktus, tragikum, párbeszéd, jelenetezés) 5 pont
d. a líraiság tényezői a balladában (pl. érzelemkifejezés, hangulatiság, metaforikusság, költőiség) 5 pont

33.Írjon értekezést körülbelül két oldal terjedelemben a következő címmel: A szereplők jellemzésének technikái
a műballadában (pl. Arany János: Szondi két apródja, V. László, Ágnes asszony – vagy más olvasott ballada)!
a. narrátori jellemzés a választott balladában (pl. külső, távolságtartó/szereplővel azonosuló nézőpont) 5 pont
b. a szereplők beszédének jellemábrázoló szerepe (pl. beszédmód és jellem összefüggései, a párbeszédek
jelentései) 5 pont
c. a tájleírás/környezetleírás szerepe a jellemzésben 5 pont
d. a szerkezetalakítás és jellemábrázolás viszonya (pl. lineáris/párhuzamos szerkezet, késleltetés, refrén) 5 pont

42.Írjon értekezést körülbelül két oldal terjedelemben a következő címmel: Műnemek keveredése a balladában
(pl. Arany János: Ágnes asszony, Szondi két apródja, V. László – vagy más olvasott ballada)!
a. a ballada műfaji sajátosságai 5 pont
b. epikus elemek a balladában (pl. harmadik személyű történetmondás, kihagyásos, késleltetett, szaggatott
történetalakítás) 5 pont
c. drámai elemek a balladában (pl. konfliktus, tragikum, párbeszéd, jelenetezés) 5 pont
d. líraiság a balladában (pl. érzelemkifejezés, hangulatiság, metaforikusság, költőiség, verses forma) 5 pont