AZ IDEGEN KÖZSZAVAK ÉS

TULAJDONNEVEK ÍRÁSA
 A MAGYAROS ÍRÁSMÓD SZERINTI ÍRÁS
A KÖZSZAVAK ÍRÁSA

203. A latin betűs írású nyelvekből átvett, közkeletűvé vált köznyelvi és szaknyelvi
idegen szavakat általában magyarosan írjuk pl. digitális, diktafon, dzsúsz, fájl,
kapucsínó, kóla, menedzser, televízió stb. Előfordul, hogy a magyarosan írt alakokban
megőrződik az eredeti írásmód egy-egy eleme pl. bonbon, futball stb.

204. Ha a magyarosan írt közkeletű idegen szavak eredeti idegen írásában ch, x vagy
q betű van :
- A ch-t, ha h-nak ejtjük, megtartjuk pl. jacht, mechanika, pech, technika stb.
- Az x-et, ha ksz-nek ejtjük, meghagyjuk pl. expressz, taxi, textil. Kivétel bokszol.
- Az x-et, ha gz-nek ejtjük többnyire átírjuk pl. egzakt,egzotikus,egzisztencia. Kivétel
hexameter, exogámia stb.
- Az eredeti qu betűegyüttes helyett közszavakban kv betűkapcsolatot írunk, pl.
akvárium, antikvárium, kvartett stb.
205. A nem latin betűs írású nyelvekből átvett és már meghonosodott szavakat -
a forrásnyelvre vonatkozó átírási szabályoktól függetlenül – a magyarban szokásos
kiejtésük szerint írjuk pl. dzsunka, gésa, karate, láma, mecset, minaret, pagoda,
szamovár, számum, szamuráj, tájfun, tajga.

206. A közkeletű idegen szavak egy részében egyes idegen eredetű képzők (-ikus,
-ista, -itás, -izál, -izmus stb. ) előtt a tő belseji hosszú magánhangzó röviddel
váltakozik, pl. passzív – passzivitás, periódus – periodikus, reális – realista, realizál,
realizmus, típus – tipikus, tipizál.
 A TULAJDONNEVEK ÍRÁSA

207. A latin betűs írású nyelvekből átvett személynevek közül csak néhány nagy történelmi vagy
irodalmi múltú és rendszerint közismert nevet használunk hagyományos megmagyarosodott
formájában pl. Kolumbusz Kristóf, Kálvin János (Cristoforo Colombo, Jan Hus) stb.

208. Latin betűs írásrendszerű országok, külföldi területek, határainkon kívüli hegyek, vizek,
helységek stb. megnevezésére gyakran magyar neveket vagy magyaros formájú és írású
névváltozatokat használunk pl. Bécs, Párizs, Szabadka stb.

209. Az idegen eredetű utónevekben és földrajzi nevekben a ch-t és az x-et megtartjuk pl. Albrecht,
Richárd, Beatrix, Félix, Maximilán stb.

210. A nem latin betűs írású nyelvekből korábban olyan névformák is bekerültek a magyar
nyelvbe, amelyek a mai átírási szabályoktól eltérnek pl. Anyegin, Herkules, Krőzus, Athén, Babilon,
Kairó, Peking.
A TOLDALÉKOK ÉS AZ ÖSSZETÉTELI UTÓTAGOK KAPCSOLÁSA

211. A magyarosan írt idegen közszavakhoz és tulajdonnevekhez ugyanazon szabályok

szerint kapcsoljuk a toldalékokat és az összetételi utótagokat, mint a magyar szavakhoz és
nevekhez pl. frontálisan, koktélt, menedzsertől, riporttal, Itália-szerte, Temze-part stb.

AZ IDEGEN ÍRÁSMÓD SZERINTI ÍRÁS

A KÖZSZAVAK ÍRÁSA

212. A latin betűs írású nyelvekből átvett közszavakat kis kezdőbetűvel, de egyébb
tekintetben a forrásnyelv helyesírásának szabályai szerint írunk pl. bestseller, couchette,
crescendo, lady, whisky stb.

213. Eredeti idegen írásmódjuk szerint írjuk a latin betűs írású nyelvekből átvett többszavas
kifejezéseket, szólásokat pl. all right, park and ride, eppur si muove. Ha az egyébként már
magyarosan írt idegen szó idegen kifejezésben, annak tagjaként fordul elő, eredeti
helyesírással írandó pl. bacilus, de: Bacillus anthracis; dózis, de: dosis effectiva minima;
professzor, de : professor emeritus; státus vagy státusz, de : status quo.
 A TULAJDONNEVEK ÍRÁSA

214. A latin betűs írású nyelvek tulajdonneveiben átalában változtatás nélkül követjük az idegen
írásmódot pl. Rousseau, Shakespeare, Loire stb. Így járunk el akkor is, ha az idegen nevek a
magyarban nem használatos mellékjeles betűket tartalmaznak pl. Francois, Moliere stb.
Az idegen nevek névkiegészítőjét (bin, d, de, ten, van, von stb.) nagy kezdőbetűvel írjuk,
ha a családnév címszóként szerepel, illetve kiemelten, szöveg élén áll (címben, aláírásban) pl. De
Gaulle, Van Dyck, Von Dyck. A teljes névben azonban általában a kis kezdőbetűs írás a helyes pl.
Charles de Gaulle, Sir Anthonis van Dyck, Walther von Dyck.
A tulajdonnévből keletkezett mértékegységek nevében a tulajdonnév írásmódjától eltérve
csak az úgynevezett latin betűs ábécét használjuk pl. amper
(mellékjel nélkül)
A TOLDALÉKOK ÉS AZ ÖSSZETÉTELI UTÓTAGOK KAPCSOLÁSA

215. Az idegen írásmód szerint írt közszavakhoz és tulajdonnevekhez általában ugyanúgy

közvetlenül (tehát kötőjel nélkül) kapcsoljuk a toldalékokat, mint a magyar szavakhoz és
tulajdonnevekhez pl. Janus Pannoniustól, horatiusi, verdis stb.
Az i-re végződő idegen helységnevek –i képzős származékának végén csak egy i-t írunk
pl. (a) helsinki (olimpia). De természetesen hawaii (nyaralás).
Ha az –i képző egyelemű, y-ra végződő idegen helységnévhez járul, az i-t a névhez közvetlenül
kapcsoljuk pl. Coventryi, vichyi. De sydbey-i (mivel a szó végi i-t nem y, hanem kétjegyű betű ey
jelöli).

216. Ha idegen írásmód szerint írt közszavakhoz és tulajdonnevekhez közvetlenül kapcsolunk

magyar toldalékokat, az alábbi két szabály megtartására kell ügyelni.
a) Mind a közszavak, mind a tulajdonnevek végső a-ja, e-je, o-ja és ö-je helyett á-t, é-t, ó-t,
illetve ő-t írunk az olyan toldalékos vagy utótaggal ellátott alakokban, amelyekben ezek a szó
végi hangok a magyar kiejtésben megnyújtva fordulnak elő pl. signorina, signorinák, Sinaia,
Sinaiában, Coca-Cola, Coca-Colát, Cicero, Cicerót, Goethe, Goethének.
 b) A –val, -vel és a –vá, -vé rag v-je teljesen hasonul az utolsó kiejtett mássalhangzóhoz pl.
Balzackal, pechhel, ortodoxszá, Félixszel.

217. Bizonyos esetekben kötőjellel kapcsoljuk a toldalékokat az idegen közszavakhoz és

tulajdonnevekhez.
a) Ha az idegen írásmód szerint írt közszó vagy tulajdonnév végén hangérték nélküli (ún.
néma) betű van, vagy ha az utolsó kiejtett hangot betűknek bonyolult, írásrendszerünkben
szokatlan együttese jelöli pl. guillotine-t, Montesquieu-nek, Rousseau-val, Voltaire-é, guillotine-
nal, Iasi-sal, Moliere-rel, shakespeare-i, voltaire-es, voltaire-izmus, ploiesti-i.
b) Ha az idegen tulajdonnév két vagy több különírt elemből áll, az –i, -s stb. képzőt mindig
kötőjellel kapcsoljuk az utolsó elemhez pl. Anatole France-i, Victor Hugó-i, Leonardo da Vinci-s.
c) A mássalhangzót jelölő kettőzött betűre végződő idegen tulajdonnevekhez az azonos
betűvel kezdődő magyar toldalékot kötőjellel kapcsoljuk pl. Mann-nak, Tallinn-nál, Grimm-mel.
d) Ha az idegen írásmód szerint írt közszó végén hangérték nélküli (ún. néma) betű van,
vagy ha az utolsó kiejtett hangot betűknek bonyolult, írásrendszerünkben szokatlan együttese
jelöli, akkor az összetételi utótagot mindig kötőjellel kapcsoljuk az előtaghoz pl. couchette-
rendelés, lime-likőr. Tulajdonnévi előtagú összetételek esetén mindig a tulajdonneves
összetételek általános szabálya szerint járunk el pl. Baudelaire-vers, Loire-part, Shakespeare-
dráma.
 AZ ÁTÍRÁS
AZ ÁTÍRÁS ELVEI

218. A szépirodalmi művekben, a sajtóban a nem latin betűs írású nyelvekből átvett
tulajdonneveket és közszavakat a magyar ábécé betűivel írjuk át.

219. A magyaros átírású tulajdonneveket és közszavakat a bennük szereplő betűk magyar

hangértéke szerint kell olvasni pl. Hérakleitosz, Odüsszeusz, Gogol, Tolsztoj.
 A TOLDALÉKOK KAPCSOLÁSA

222. Ugyanazon szabályok szerint kapcsoljuk a toldalékokat, mint a magyar

tulajdonnevekhez és közszavakhoz pl. Tobrukig, Csehovtól, Csajkovszkijjal,
Szapphóé, kuvaiti, tel-avivi.